A Magyar Madártani Egyesület ( 1990-tõl Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, MME) budapesti megalakulását (1974. január 6.) követõen hamarosan Vas megyében is megkezdõdött az MME helyi csoportjának (HCs) szervezése Bechtold István irányításával. Kõszegen, 1974. március 24-én a Mezõgazdasági Szakközépiskola múszaki elõadójában 33 fõvel alakult meg az MME 8. sz. Helyi Csoportja, amely az alakuláskor Nyugat-Dunántúl egyetlen MME-szervezete volt. A HCs 1984-ben Chernel István ( 1865-1922) nevét vette fel, és rövidesen egész Vas megyét behálózó szervezetté fejlõdött. A HCs székhelye 1985-ben került át Kõszegrõl Szombathelyre.

   A csoport fizetõ tagjainak létszáma jelentõsen növekedett a nyolcvanas évek közepéig, majd csökkenõ tendencia volt tapasztalható. A csökkenés 1996-ban megállt, kis mértékû növekedés után a taglétszám 90-100 fõ között stabilizálódott. 1997-ben 97 fizetõ tagja volt a helyi csoportnak, amely a rendes évi közgyûléseken a vezetõség által javasolt és a tagság által megvitatott és elfogadott munkatervvel és költségvetéssel dolgozik. 1983-ban megalakultak a Hegyháti, Kõszegi, Szombathelyi és Körmendi Munkacsoportok, ez utóbbi tiszteletbeli elnökének Csaba Józsefet választották. A munkacsoportok évekig saját munkaterv szerint dolgoztak, az utóbbi években azonban az egész megyét átfogó madárvédelmi, kutatási és nevelési tevékenységek kaptak nagyobb hangsúlyt. A HCs 1995 óta önálló jogi személyként, de továbbra is az MME részeként mûködik. A HCs vezetõségét a gazdasági vezetõ kivételével a tagság választja az ötévenként megrendezett tisztújító közgyûlésen. A vezetõség a közgyûléseken szóban, körlevélben, valamint az egyesületi kiadványokon (Vasi Madártani Értesítõ 1986, 1987, 1988, "Cinege" - Vasi Madártani Tájékoztató 1996, 1997, 1998) keresztül tájékoztatja a tagságot az egyesületi munkáról, illetve annak eredményeirõl.

   A vezetõség munkájában a következõ személyek vettek, illetve vesznek részt: Tiszteletbeli elnök: Bechtold István 1985-1991. Elnök: Bechtold István 1974-1984, Varga László 1985-1989, 1990-tó1 1993-ig az elnöki tisztség nem volt betöltve, dr. Gyurácz József 1994- . Alelnök: Varga László 1981-1984; Barbácsy Zoltán 1985- , Gyurácz József 1990-1994. Titkár: Tóth Sándor 1974-75, Nemes Dénes 1975-1978, Marton Imre 1978-1993, Bánhidi Péter 1990- . Titkárhelyettes: Bíró Viktor 1974, Marton Imréné 1983, Bánhidi Péter 1985-1989, Kenesei István 1990-1995, dr. Romhányiné Nagy Márta 1990-1993, Jene Sándor 1994- . Gazdasági vezetõ: Gerber Gáborné 1974-1976, Schwahofer Gusztáv 1976-1983, Markovics Tiborné 1983-1993, Horváth Ildikó 1994- .

   Az MME országos vezetésében a következõ személyek töltöttek, illetve töltenek be különbözõ tisztségeket: Bechtold István a Solymász Szakosztály elnöke 1974-1991, Barbácsy Zoltán a Nomenclator Bizottság tagja 1989=tõl 1998-ig, Gyurácz József a Gyûrûzõ és Vonuláskutató Szakosztály vezetõségének tagja 1992-tõl 1996-ig, illetve az Országos Elnökség tagja 1995-tól.
 

   Vas megye kétéltû és hüllõfaunájáról több egyesületi tag közölt adatokat egyéni vagy táborban végzett megfigyelések alapján (BÁNHIDI 1986,1996, GYURÁCZ 1997, VARGA 1991). Rendszeres, átfogó herpeto-faunisztikai munkát DANKOVICS Róbert (1996, 1997, 1998) tevékenysége jelent. Vas megye költõ-  vonuló- és telelõ madárvilágának kutatása rendszeresebbé és szervezettebbé vált az egyesület megalakulásával. Elsõsorban ennek a szervezettségnek köszönhetõ, hogy az 1981-83-as országos madárfaunisztikai  ponttérképezés során Vas megye egész felmérésre került, illetve az, hogy a vízimadarak szamlálása (a szombathelyi Csónakázó-tavon, a gyöngyöshermáni kavicsbányatónál és a Rábán) a nemzetközi szinkron-megfigyelésekhez kapcsolódhatott. A faunisztikai kutatásaik során CSABA József (1975, 1981) elsõsorban Csákánydoroszlóról és környékérõl, BARBÁCSY Zoltán (1975,1976,1977,1986,1987) az Õrségból és a Rába-völgy területérõl, VARGA László (1986, 1991, 1996) Szombathelyról és környékérõl gyûjtött, illetve gyûjt adatokat, de az egész megyére vonatkozóan is sok új adattal gazdagítottak a vasi avifaunáról alkotott ismereteinket. A Kõszegi-hegység madarairól BECHTOLD István ( 1975, 1982, 1987) közölte a legtöbb adatot, napjainkban NÉMETH Csaba (1996) kutatja a hegyvidék madárvilágát. A Répce és az Ablánc vidékérõl GYURACZ József (GYURÁCZ 1990), FEHÉR István és MESTERHÁZY Attila (1996) közölt értékes madárfaunisztikai adatokat. FODOR János Újkéren BÁNHIDI Péter (1987) a tömördi Nagy-tónál, KELEMEN Tibor (1988) a gyöngyöshermáni kavicsbányánál végzett faunisztikai megfigyeléseivel járult hozzá a Nyugat-Dunántúl madárfaunájának megismeréséhez. Az 1987-ig végzett faunisztikai megfigyelések eredményeként Vas megye madarainak névjegyzékét BARBÁCSY Zoltán (1987) állította össze.

   A Vas megyében elõforduló kisemlõsök elterjedéséról VARGA László (1986; 1987) bagolyköpet-vizsgálatai új adatokat jelentettek, de számos értékes adatot kaptunk a természetvédelmi kutatótáborokban végzett megfigyelések alapján is (BÁNHIDI 1986, 1986b, 1996, GYURÁCZ 1997). A denevérfaunisztikai vizsgálatokat az MME zalai helyi csoportja kezdte el, majd PÁLMAI Angéla folytatta az Õrség és a Kõszegi-hegység területén (FEHÉR 1996, PÁLMAI 1997).

   A Répce-menti rétek élõvilágával foglalkozó kutatási programunkban a növénytársulások leírását és természetvédelmi szempontú értékelését KESZEI Balázs (1996, 1997, 1998) végezte el. A tömördi "Nagy-tó" florisztikai feltárását a természetvédelmi kutatótáborok keretében végeztük (BÁNHIDI 1986b).

Madárgyûrûzés  és vonuláskutatás 

  A madárgyûrûzés a kezdetektól meghatározó tevékenysége volt az egyesületnek. Vas megyében a következõ személyek rendelkeznek tudományos célú madárgyûrûzési engedéllyel: Barbácsy Zoltán, Bánhidi Péter, Góczán József, Gyurácz József, Illés Péter, Jánosa László, Király Róbert, Koszorús Péter, Németh Csaba, Mogyorósi Sándor, Polovitzer Péter, Varga László.  Több mint tíz éven át használt gyûrûzõpont volt Kõszegdoroszlón a Kinigli-domb, Szombathelyen a Kámoni Arborétum és a Bogáti fasor. Az egyéni gyûrûzések mellett a madarak nagyobb számú befogása és jelölése érdekében 1981 óta 7-14 napos madárgyûrûzõ és természetkutató táborokat szervezünk; amelyekben a gyûrûzésen kívül az adott terület növény- és állatvilágát is felmérjük: Kõszegen 1981 és 1982 telén volt ilyen tábor, a szervezõ Marton Imre, a táborvezetõ Varga László volt. Az 1982-es táborban gyûrûzõtanfolyam is volt, amelyet három tagtársunk  eredményes  vizsgával  zárt.  A további  táborok Szajkon 1983 tavaszán és nyarán, szervezõ Marton Imre, táborvezetõ Barbácsy Zoltán és Illés Péter (MARTON 1990), Gyõrváron 1983 tavaszán, táborvezetõ Király Róbert és Varga László, Gyõrváron 1988 nyarán, Tömördön 1984-tól, kezdetben nyáron, majd tavasszal és õsszel is, szervezõ és táborvezetõ Bánhidi Péter, Szarvaskenden 1992-tó1 minden év nyarán, szervezõ és táborvezetõ ugyancsak Bánhidi Péter (BÁNHIDI 1986,1988, 1996, GYURÁCZ 1997), Horvátnádalján 1993-tól minden év nyarán, szervezõ és táborvezetõ Jene Sándor. 1998-ban a Tömördi Madárvártán hat hetes folyamatos madárgyûrûzéssel bekapcsolódtunk az országos Actio Hungarica vonuláskutatási programba. A hat hét alatt 64 faj több mint 1600 példányát gyûrûztük meg. A táboroknak a hatékonyabb szakmai munka mellett a természetvédelmi nevelésben és a tagság szervezõdésében is jelentõs szerepük van.

  Barbácsy Zoltán és Schantl László tevékenységének köszönhetóen ma már valamennyi Vas megyében fészkelõ fehér gólya (Ciconia ciconia) fészkéról pontos adatokkal rendelkezünk, és az adatbázist minden évben felfrissítjük az új állapotokról gyûjtött információkkal. Az ÉDÁSZ, majd a Fertõ-Hanság Nemzeti Park segítségével a veszélyeztetett gólyafészkek áthelyezését és magasítását, valamint a veszélybe került fiókák mentését 1981 óta folyamatosan végezzük (BARBÁCSY 1997). A fekete gólyák (Ciconia nigra) védelme érdekében rendszeresen egyeztettünk a Szombathelyi Erdõgazdasaggal.

   A Vas megyében költõ gyurgyalag (Merops apiaster)-állomány rendszeres felmérését 1991-ben kezdtük el (GYURÁCZ és SZANYI 1994), amelynek alapján eredményes tárgyalást folytattunk az illetékes hatóságok, a bányatulajdonos és a bányafal lerézsúzését kezdeményezõ hétvégikert-tulajdonosok bevonásával a megye legnagyobb gyurgyalagtelepe (Gérce) elpusztításának megakadályozása érdekében. 1997 óta a Központi Környezetvédelmi Alap által támogatott Országos gyurgyalagvédelmi programot helyi csoportunk koordinálja (GYURÁCZ és mts. 1997).

   A Vas megyei templomtornyokban költõ gyöngybagoly (Tyto alba)-állomány felmérését 1988-ban végeztük el 94 településen. A felmérésben Bodó Ferenc, Góczán József, Gyurácz József, Jánosa László, Kelemen Tibor, Király Róbert és Schant László vett részt. Megállapíthattuk, hogy a templomtornyok lezárása miatt azok gyakorlatilag megszûntek mint a gyöngybagoly klasszikus költo'"helyei (GYURÁCZ 1988). Ezen az allapoton segítendõ a védelmi programot Dremmel László kezdte meg 3 költõláda kihelyezésével Bérbaltaváron és a szomszédos falvakban 1995-ben. A Répce menti falvakban és Kõszeg környékén 1997-ben 7 költõládát helyeztünk ki, illetve faanyagot vásároltunk további költõládák készítéséhez. A gyöngybagoly-védelmi programban Fehér István, Gyurácz József, Mesterházy Attila és Németh Csaba vett részt (GYURÁCZ és mts. 1997).

   Az odúköltó madaraink fészkelési lehetõségeinek javítása érdekében a megye több pontján odútelepet alakítottunk ki a rátóti (Kovács Endre gondozta) és a vépi kastélyparkban (Hodászi Ede szóbeli közlése), a Kámoni Arborétumban, a kõszegi Chernel-kertben, a körmendi Várkertben (KIRÁLY 1986), a tömördi "Nagy-tó" melletti erdõben (BÁNHIDI 1988) és a nemesládonyi erdõben (MESTERHÁZY 1997).

   A tömördi "Nagy-tó" és környékének élõvilágát az egyesületünk 1981 óta kutatja, megõrzése érdekében 1986-ban több intézménnyel együtt kezdeményeztük a tó és környékének megyei védettségû területté nyilvánítását (BÁNHIDI 1986b). A védettség a megváltozott tulajdonviszonyok miatt nem jött létre. Ezután az egyesület a tó megvásárlását tûzte ki célul, amely több tárgyalás eredményeként a Pro Vértes Közalapítvány segítségével 1997-ben valósult meg. Az éló'helyek jelenlegi állapotát fenntartó kezeléshez (kaszálás, cserjeirtás stb.) motoros kaszát, motorfûrészt, kézi szerszámokat vásároltunk. A terület élõvilágának kutatása, a természetvédelmi táborok és a terepgyakorlatok tárgyi feltételeinek javítása érdekében a Központi Környezetvédelmi Alap és Szombathely város támogatásával itt építettük fel a Tömördi Madárvárta téliesített épületét és felszerelését (BÁNHIDI és GYURÁCZ 1997).

   Javaslatainkkal és kutatásainkkal segítettük a Répce mentén a nagygeresdi mocsárrétek (KESZEI 1996) és a Csörnöc-patak menti területek (GYURÁCZ 1997) védetté nyilvánításának folyamatát.

   1995-ben egyesületünk részt vett az Európa Unio által támogatott osztrák-magyar "Rába-Õrség" Környezet- és Természetvédelmi Tábor szervezésében és munkájában, amely az elsõ natúrparkkal kapcsolatos rendezvény volt. A tábor jelentõsen hozzájárult aháromoldalú (osztrák-magyar szlovén) "Rába-Õrség-Goricko" Natúrpark gondolatának népszerûsítéséhez és elfogadásához itthon és a szomszédos országokban egyaránt.

   Az áttelelõ madarak téli etetéséhez minden évben 15 mázsa napraforgót vásároltunk, amit igény szerint ingyen osztottunk szét az egyesületi tagok között.

   A hetvenes években Bechtold István és Kámán István kezdte el Kõszegen a sérült madarak gondozását. A madármentõ tevékenységet Horváth Ildikó folytatja a Fertõ-Han-ság Nemzeti Park kõszegi madártelepén.

Ismeretterjesztés, nevelés és szemléletformálás 

   A megye számos iskolájában, egyesületében, klubjában elsõsorban a "Madarak és fák napjához" kapcsolódva és különbözõ konferenciákon tartottunk diavetítéssel egybekötött madártani és madárvédelmi elõadásokat.   Az elõadások többségét Bánhidi Péter, Bechtold István, Fodor János, Gyurácz József, Kelemen  Tibor,  Németh  Csaba  és Varga László tartotta. Madárgyûrûzõ és természetvédelmi táborainkban évente körülbelül 100 fõ ismerkedhet meg Vas megye természeti értékeivel. A résztvevõk háromnegyed része diák, akik az ország különbözõ részeiból érkeznek.  A tömördi Nagy-tó-nál a Berzsenyi Dániel Tanárképzõ Fõiskola biológia szakos hallgatóinak, illetve a Herman Ottó Szakközépiskola  vadász  szakos  tanulóinak rendszeresen  tartunk terepi  foglalkozásokat. Az óvodás és általános iskolás gyerekek számára a Megyei Mûvelõdési és Ifjúsági Központtal  (MMIK) közösen  1993  óta rendszeresen írunk ki madártani, madárvédelmi  pályázatokat  (pl.  Lakóhelyünk madárvilága,  Gólyapárunk  élete,  Egy fecskepár élete, Fecskefelmérés, Madáretetõm madarai), amelyeken a gyerekek a saját megfigyeléseiken alapuló fogalmazásokkal (MOLNÁR 1996), illetve rajzokkal vehetnek részt és ingyenes táborozási lehetõséget, madárhangkazettát, könyveket, matricákat nyerhetnek. A pályázatok tematikáját Gyurácz József állította össze. Az MMIK-ban Varga László rendszeresen tart természetismereti foglalkozásokat gyerekeknek. Nádasdon Karvalich Zoltán és Gángó Roland rendszeresen szervezi a Madarak és fák napját a helyi iskolásoknak (KÁNYÁSI 1997). 1996-ban Kelemen Tibor és Pálmai Angéla vezetésével beindítottuk gyerekek részére a Madarász Suli, 1998-ban Lõrincz Csilla irányításával a Madarász Ovi nevelési programunkat (LÕRINCZ és PÁLMAI 1997). Igény szerint 1995 óta a megye általános iskoláinak rendszeresen eljuttatjuk a negyedévente megjelenõ MME-faliújságot.

   Kiállításainkkal is a madár- és természetvédelem fontosságára hívtuk fel a figyelmet. 1984-ben a Kõszegi Chernel Kálmán Városi Könyvtár adott otthont Muray Róbert festõmûvész tagtársunk képeibõl összeállított kiállításunknak. A 10 éves a Magyar Madártani Egyesület 8. sz. Helyi Csoportja címû, Szombathelyen megrendezett kiállításunkat 1984. május 14-én Bechtold István nyitotta meg. Ugyanezt a kiállítási anyagunkat mutattuk be Kõszegen is, amelyet 1985. február 1 jén dr. Bakay Kornél múzeumigazgató nyitott meg. A kiállítás Csepregre is eljutott. 1986-ban Kõszegen rendeztük meg Péchy Tamás Kamerával a madarak nyomán címû fotókiállítását. 1996. május 6-án Szombathelyen Wagner András polgármester nyitotta meg a Madár- és természetvédelem Vas megyében címû kiállításunkat. Ennek a vándorkiállításnak az anyagát 1997 májusában kõszegi Jurisich Miklós Mûvelõdési Házban mutattuk be, dr. Kárpáti László, a Fertõ-Hanság Nemzeti Park igazgatója nyitotta meg. A kiállítás egy része folyamatosan megtekinthetõ a Berzsenyi Dániel Tanárképzõ Fõiskola C épületének földszinti folyosóján.

   1991. március 1-2-3-án, a Fõiskolán rendeztük meg az MME III. Tudományos Ülését, amelyre 103 fõ jelentkezett. Két szekcióban 36 elõadás hangzott el a madártan és madárvédelem legkülönbözó'bb területeiról. Dr. Kalotás Zsoltnak, a Madártani Intézet igazgatójának üdvözlõ szavai után az ülést dr. Izsák János, a BDTF Állattani Tanszékének vezetõje nyitotta meg. A megnyitó elõadásokat dr. Jánossy Dénes és dr. Kárpáti László, a záróelõadást dr. Bankovics Attila tartotta. A szekcióüléseken elnökölt dr. Csörgõ Tibor, dr. Kalotás Zsolt, dr. Kárpáti László és dr. Szép Tibor. Az elhangzott elõadások anyaga könyv formájában is megjelent (GYURÁCZ 1991). Az ülés a Koszegi-hegységben szervezett kirándulással ért véget, amelyet dr. Markovics Tibor vezetett.

   A kõszegi Európa Házban 1995. május 26-án több társintézménnyel együtt emlékülést rendeztünk Chernel István születésének 130. évfordulója alkalmából. Az emlékülésen részt vett a neves ornitológus unokája, Dõryné Schelver Dóra is. A megemlékezés Chernel István sírjának és emlékmûvének koszorúzásával ért véget.

   1997. november 15-én a Berzsenyi Dániel Tanárképzõ Fõiskolán a BDTF Állattani Tanszékével és a Fertõ-Hanság Nemzeti Parkkal közösen Gyakorlati madár- és természetvédelem Vas megyében címmel elõadóülést rendeztünk, amelyen az egyesület, a tanszék és a nemzeti park részben közös programjainak eredményeiról számoltak be a programok vezetõi, Barbácsy Zoltán, Bánhidi Péter, Dankovics Róbert, Gyurácz József, Horváth Ildikó, Keszei Balázs és Németh Csaba.

   1995 óta minden évben megrendezzük a "Madárkarácsonyt" a Pöse-hegyen, majd a tömördi Nagy-tónál, ahol közösen búcsúztatjuk az óévet.

   A  tagság, támogatóink és mások részletesebb tájékoztatása érdekében önálló, az adott évben lezajlott eseményekrõl, programokról és eredményekról rövid írásokat tartalmazó kiadványokat jelentetünk meg. A Vasi Madártani Értesítõt (1986, 1987, 1988) Marton Imre szerkesztette, a Cinege - Vas Madártani Tájékoztatót (1996, 1997, 1998) Gyurácz József szerkeszti.

   Az  egyesület természetvédelmi tevékenységét  Vas Megye Tanácsa  1990-ben Gáyer Gyula-emlékplakettel ismerte el. Különbözõ munkáinkkal a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Nem védett területek természeti értékeinek feltárása címû pályázatain jó eredményeket értünk el:1993-ban I. díj,1994-ben 3. díj,1995-ben 4. díj.
 

BARBÁCSY Z.,1975, Adatok a Sárvári járás madárvilágához, Aquila. 80-81: 299.
BARBÁCSY Z., 1976, Adatok a .függõcinege (Remiz pendulinus) ökológiájához a Rába árterében, Aquila 82:197-199,
BARBÁCSY Z.1977, Bidllegõ cankó (Actitis hypoleucos) és a kis lile (Charadrius dubius) fészkelése a Rábánál, Aguila. 83: 282-283.
BARBÁCSY Z., 1986, Faunisztikai adatok (1986. 01. 01.-1987. 03. 31.), Vasi Madártani Értesítõ. l: 2-3.
BARBÁCSY Z.,1987, Adatok az Õrség madárvilágához., Alpokalja Természeti Képe. 2: 159-160.
BARBÁCSY Z.,1987, Vas megye madarainak névjegyzéke, Vasi Madáitani Éitesítõ. 2: 4-8.
BARBÁCSY Z.,1997, A fehér gólyák (Ciconia ciconia) védelme és állománya Vas megyében, Cinege, Vasi Madártani Tájékoztató 2: 6-8.
BÁNHIDI P, 1986, Beszámoló a Tömördi Természetvédelmi Kutató Táborról., Vasi Madártani Értesítõ.  l: 4.
BÁNHIDI P,1986b, Javaslat megyei jelentõségû védett terület létrehozására. - Kézirat.
BÁNHIDI P, 1987, Beszámoló a Tömördi "Nagy-tónál" végzett tevékenységrõl (1997), Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató, 2:11-13.
BÁNHIDI P,1988, A tömördi fészekodútelep 1987. évi fészkelési eredményei, Vasi Madártani Értesítõ. 3: 8.
BÁNHIDI P, 1996, A IV. Csörnöc-völgyi Természetvédedmi Kutató Tábor, Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató. l : 21-22.
BÁNHIDI P, GYURÁCZ J., 1997, Természetvédelmi kezekben az egykori Chernel-birtok, Madártávlat. IV: 2:17-18.
BECHTOLD I.,1975, A háromujjú harkály (hõcsik) elõfordulása Kõszeg környékén, Vasi Szemle. 29, 2: 279-282.
BECHTOLD I.,1982, A Kõszegi Tájvédedmi Körzet élõvilága, Vasi Szemle. 36, 2: 207-214.
BECHTOLD I., 1987, Az uhu (Bubo bubo) elõfordulása a Kõszegi-hegységben, Alpokalja Természeti Képe, 2:145-147.
CSABA J.,1975, Fekete gólyák (Ciconia nigra) fészke Körmend határában, Aquila. 82: 229.
CSABA J., 1981, Adalékok a fekete gólya (Ciconia nigra) Vas megyei elõfordulásához, Savaria,105-112.
DANKOVICS R.,1996, Kétéltû-, hüllõfaunisztikai vizsgálatok Vas megyében, Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató. 1 : 17-20.
DANKOVICS R., 1997, Kétéltû-, hüllõfaunisztikai vizsgálatok Vas megyében (1997), Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató. 2: 16-17.
DANKOVICS R.,1998, Kétéltû-, hüllõfaunisztikai vizsgálatok Vas megyében, Szakdolgozat. BDTF, Állattan Tanszék. Szombathely.
FEHÉR Cs. E. 1996. Beszámoló az 1996. Évi Vas megyei Denevérkutató Vándortábor eredményeirõl, Cinege. Vasi Madáitani Tájékoztató,1: 14-17.
FEHÉR I., MESTERHÁZY A.,1996, Madárfaunisztikai megfgyelések a Répce mentén. Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató, 29-30.
GYURÁCZ J., 1988, Jelentés a Vas megyében végzett gyöngybagoly (Tyto alba) felmérésrõl. - Vasi Madártani Értesitõ, 3: 3-5.
GYURÁCZ J.,1990, A Répce és az Ablánc-patak völgyének madárvilága, BDTF Tudományos Közleményei V III., Természottudományok 3 :199-212.
GYURÁCZ J. (szerk.), 1991, A Magyar Madártani és Természetvédetmi Egyesület IIl. Tudományos Ülése, MME, Szombathely.
GYURÁCZ J. 1997. Az V. Csörnöc-völgyi Természetvédetmi Kutató Tábor, Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató. 2:13-14.
GYURÁCZ J., GÁNGÓ Cs., NÉMETH Cs., MESTERHÁZY A., FEHÉR I.,1997, A gyurgyalag (Merops Apiaster) és gyöngybagoly (Tyto alba) védelme Vas megyében (1997), Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató, 2: 8-9.
GYURÁCZ J., SZANYI K. 1994, A Vas megyében költõ gyurgyalag (Merops apiaster) állomány eloszlása és egyedszáma, Aquila.101:123-132.
KÁNYÁSI J.,1997., Madarak és fák napja Nádasdon, Hétdombi Hírek.
KELEMEN T.,1988, A gyöngyöshermáni kavicsbánya-tó (Szombathely) madárvilága, Vasi Madártani Értesítõ, 3: 5-7.
KESZEI B.,1996 Értékes rétjeink Vámoscsalád és Csáfordjánosfa térségében, Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató, l: 22-24.
KESZEI B. 1997, Adatok A Répce-vidék flórájának és vegetációjának ismeretéhez, Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató, 2: 14-16.
KESZEI B.,1998, Új növénytársulás Vas megyében, Vasi Szemle. 3: 269-279.
KIRÁLY R.,1986, Költési eredmények 1986-ban, Vasi Madártani Értesítõ.1: 5.
LÕRINCZ Cs. PÁLMAI, A.1997, Madarász Suli/Ovi, Madártávlat. 6: melléklet 3.
MARTON I., 1990, Chernel István nyomdokain. A Magyar Madártani Egyesület köszegi csopoitjának rövid történeti vázlata 1974-1990. Kézirat.
MESTERHÁZY A., 1997, Adatak a Haraszti erõi odúlakó madárfajairól, Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató, 2:10
MOLNÁR Zs.,1996., Madáretetõm madarai, Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató. 1: 30-31.
NÉMETH Cs., 1996 Kis légykapó (Ficedula parva) állományfelmérése a Kõszegi-hegységben. - Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató, 1:10-12.
PÁLMAI A.,1997, Denevérfaunisztikai vizsgátatok az Õrség és a Kõszegi-hegység területén, Szakdolgozat. BDTF, Állattan Tanszék. Szombathely.
VARGA L.,1986, Adatok a gyöngybagoly (Tyto alba) táplálkozásához, Vasi Madártani Értesítõ,1: 8.
VARGA L., 1987, Bagolyköpet vizsgálati eredmények Vas megyébõl, Alpokalja Tetmészeti Képe, 2: 171-174.
VARGA L.,1991, Adatok néhány gerinces (Vertebrata) állatfaj Vas megyei elterjedéséhez, Vasi Szemle. 1: 7-14.
VARGA L., 1996, Néhány érdekes faunisztikai adat Vas megyébõl, Cinege. Vasi Madártani Tájékoztató,1: 26-28.