Vas Megyében kezdetben a reformáció lutheri irányzata terjedt el, késõbb a svájci hitvallás is teret nyert, fõleg a megye déli részén elterülõ Õrségben. A két irányzat az 1591-es csepregi hitvitán vált szét. A református gyülekezetek az 1630-as években, a fõurak katolizálásával meginduló ellenreformáció nyomán csaknem megsemmisültek, híveiket és papjaikat üldözték, templomaikat elvették. II. József 1781-ben kiadott Türelmi Rendelete után épült a megyében a református templomok és iskolák legtöbbje. A református egyház a továbbiakban mind anyagiakban, mind pedig lelkiekben gyarapodott. Fejlõdését jelentõsen visszavetette az 1920-as trianoni békediktátum, majd a kommunista elnyomás. A Vas megyei reformátusok lélekszáma jelenleg kb. 6000 fõ, 10 lelkészük szolgál 9 anyaegyházközségben és 5 társegyházközségben.