Folyóiratunk olvasói számára rendhagyónak tûnhet, hogy könyvszemle rovatunkban egy tankönyvet ismertetünk. Erre azonban jelen esetben több és jó okunk is van. Miként az a kötet nyilvános bemutatásán elhangzott: "Ez a tekintélyes méretû és tudományos színvonalú könyv mindmáig az egyetlen igazi egyetemi tankönyv magyar nyelven a folklór (sõt, tágabb értelemben a néprajz, etnológia, antropológia) területérõl." Azonnal hozzátehetjük, hogy tartalmával és formai megjelenésével egyaránt megállja helyét a hasonló nemzetközi kiadványok sorában is. Az egyes fejezetek szerzõi a budapesti és a debreceni egyetem oktatói: Bartha Elek, Dömötör Tekla, Katona Imre, Martin György, Olsvai Imre, Ortutay Gyula, Pesovár Ernõ, Újváry Zoltán, Verebélyi Kincsõ és Voigt Vilmos. A kötet értékét kiterjeszti, hogy a kiadó jóvoltából széles körû könyvesbolti forgalmazása is megoldott. (Ellenõriztem: a jelentõsebb szombathelyi üzletekben is megvásárolható.)
          Amiért különösképpen felhívjuk a figyelmet a kiadványra, az elsõsorban kiválóan hasznosítható kézikönyv-jellege. Adatokban, információkban gazdag elsõ fejezetei tudománytörténeti ismereteket és nemzetközi kitekintést egyaránt feltárnak illetve magukba foglalnak: A folklór és folklorisztika általános problémái (K. I.), illetve A folklór és a folklorisztika kutatástörténete (V. V.-O. Gy.-K. I.). E fejezeteket A folklorisztika általános bibliográfiája (V. V.) címû terjedelmes összeállítás követi, mely kitûnõen szolgálja az ismereteit elmélyíteni és továbbgondolni kívánó olvasót. Mint természetesen minden bibliográfia, ez is kiegészíthetõ, de megítélésünk szerint jelenleg az egyik legteljesebb hazai és külföldi (ám itthon elérhetõ) mûveket tartalmazó irodalomjegyzékkel rendelkezhet az, aki megvásárolja a kötetet. A magunk részérõl csak két tétellel egészítenénk ki - fõként gazdag folklorisztikai vonatkozásaik és ugyancsak szinte kézikönyv jellegük miatt - a listát: Gráfik I.-Voigt V. (szerk.): Kultúra és szemiotika. Budapest, 1981. és Selmeczi Kovács A.-Szabó L. (szerk.): Néprajz a magyar múzeumokban. Budapest-Szolnok, 1989. Korunk követelményeinek megfelelõen az összeállítás végén a bibliográfia internet-elérhetõsége is fel van tüntetve.
          A további fejezetek tematikus tagolásban átfogják a folklorisztika fontosabb területeit. Önálló fejezetekben tárgyalják a különbözõ mûnemeket, mûfajokat. Így kerül sorra a Hõsepika (V. V.), a Ballada (K. I.), a Mese (V. V.), a Monda (D. T.), a Kisepikai prózamûfajok (V. V.), a Líra (K. I.), a Szokás (V. K.), a Dráma és dramatikus szokások (U. Z.), a Néphit és népi vallásosság (B. E.), a Zene (O. I.) és a Tánc (M. Gy. és P. E.). Az utolsó fejezet fontos összefoglalását adja A folklór stilisztikája és esztétikája tárgykörének, külön alfejezetekben tárgyalva a Stílus (K. I.), a Verselés (K. I.) és az Esztétika (V. V.) kérdéseit.
          Rövid (egy-egy oldalas) idegen nyelvû (angol és orosz) összefoglaló és tartalomjegyzék zárja a kötetet.
          Miként arra a könyv Bevezetõ fejezetében a szerkesztõ utal, a jelen kiadás valójában egy korábbi (a Tankönyvkiadó által többször is - legutóbb 1989-ben - megjelentetett) jegyzet, illetve egyetemi tankönyv javított és kiegészített változata. A változtatások egyrészt és fõként jegyzetekben történt kiegészítéseket, illetve aktualizálásokat eredményeztek. Ez egyben azt is jelenti, hogy az elsõ kiadás óta eltelt mintegy 30 év szakmai eredményeit, elvi-elméleti és módszertani újításait nem a fõszövegben, hanem sokkal inkább a jegyzetekben és a bibliográfiában lehet megtalálni. Másrészt tartalmilag kiegészült a kötet; egyes fõszövegek ténylegesen bõvültek (pl. a Tánc fejezetben éppen a Szombathelyen is jól ismert Pesovár Ernõ írásával), valamint átfogalmazott, illetve új fejezetek felvételével. Ez utóbbiak körében a Szokás, a Dráma és dramatikus szokások, továbbá a Néphit és népi vallásosság fejezetek nyújtanak szemléletben és ismeretekben egyaránt új tudásanyagot.
          Az eredendõen tanszéki keretek között kialakított, s így az oktatás tematikájához is igazodó szerkesztõi koncepció és a szerzõi szövegekhez fûzõdõ hagyománytisztelet, valamint a rendkívül szigorú terjedelmi korlátok egyrészt nem tették feltétlenül szükségessé az eredeti kiadásból megtartott fõszövegek átírását, másrészt nem tették lehetõvé az új fejezetek teljességre való törekvését. Ezzel magyarázható, hogy esetenként (pl. A folklór és a folklorisztika általános problémái címû fejezetben a második világháború utáni évekre vonatkozóan) néhány fogalom- és szóhasználat avultnak tûnhet; mai szemléletünkben és értékrendünkben árnyaltabban viszonyulunk a történtekhez és a kapcsolódó szakmai folyamatokhoz. A fentebb vázolt okok miatt maradtak fenn bizonyos tartalmi-tematikai hiányok illetve aránytalanságok is (pl. legenda, anekdota). Az új fejezetek, miközben több vonatkozásban is szemléleti frissességet, határozott ismeretbõvülést eredményeznek, olykor túlzott kizárólagossággal képviselik szerzõik érdeklõdését, kevesebb figyelmet szentelve ezáltal olyan területeknek, témáknak illetve kérdéseknek, mint pl. az ünnepi szokások vallás- és kultúrtörténeti háttere, a vallásos népi színjátszás, a néphit gazdagsága.
          Az átdolgozás illetve átszerkesztés természetesen bizonyos "veszteségekkel" is járhat. A magunk részérõl - elfogadva az indoklást -, de sajnáljuk pl. a korábbi egyetemi jegyzetben megtalálható Gyermekfolklór anyagot, a Hitvilág fejezetet, valamint a rövid, ám a folklór tágabb értelmezése szempontjából fontos, Mûvészet címszó alatt adott összefoglalást. Talán érthetõ e megjegyzésünk, ha figyelembe vesszük azt, hogy Szombathelyen, ahol ugyan nincs egyetemi oktatás, de van tanárképzõ fõiskola, a fentebb hiányolt fejezetek tartalma és utalásaik a tanárképzésben lényeges - néhány szakon tanrendileg is elõírt - ismeretanyagot képeznek.
          Ezekben az összefüggésekben szinte törvényszerû volt számunkra, hogy amikor lehetõségünk nyílt egy belsõ használatra szánt, néprajzi ismereteket tartalmazó fõiskolai jegyzet szerkesztésére, magunk is több fejezetet átkértünk/átvettünk A magyar folklór címû tankönyvbõl. (Lásd: Gráfik Imre [szerk.]: Néprajzi olvasókönyv Ia-Ib. Szombathely, 1998.)
          A szép festett láda fényképét megjelenítõ keménytáblás borítót látva csak sajnálhatjuk, hogy a kötet - eltekintve néhány térképtõl - illusztrációk nélküli. A sûrû, tömény szöveget pedig nemcsak vizuálisan tehette volna élvezhetõbbé egy jól válogatott fénykép- vagy grafikai összeállítás, hanem sok vonatkozásban a verbális közlés értelmezését is megkönnyíthette, elõsegíthette volna képi példatárával.
          A magyar folklór címû kötetet nemcsak egyetemi és fõiskolai hallgatóknak ajánlom, hanem mindenkinek, aki kulturális örökségünk folklórhagyományai iránt érdeklõdik. A könyv a nagy szaktudományos összefoglaló mûvek (Magyar Néprajz V. Népköltészet. Budapest, 1991.; VI. Népzene, néptánc, népi játék. Budapest, 1992.; VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Budapest, 1993.) mellett a közvetlen tankönyvigény kielégítésén túl a szélesebb olvasóközönség számára is megbízható és jól használható szintézis.