A szokásra, amely a valódi lakodalmak paródiája, csak az abban az esztendõben kerülhet sor, amikor kisebb falvakban egész évben - népesebb helyeken a házasságkötések hagyományos idejében, a farsangi idõszakban - házasság nem köttetett. Központi és állandó rekvizítuma egy hatalmas fenyõtörzs, amit lakodalmas ruhába öltözött fiatalok húznak végig a falun, maskarába öltözött "násznép" kíséretében. A szokás eredeti funkciója, hogy azokat a fiatalokat, akik már elérték a megfelelõ kort és mégsem házasodtak, tréfásan kipellengérezve figyelmeztessék ebbéli kötelezettségeikre. Számos irodalmi adat bizonyítja, hogy a hagyomány nemcsak a Rába menti szlovéneknél, hanem Vas megyei Õrség és Hegyhát tájegységek magyar falvaiban, a magyar-osztrák országhatár mentén északra haladva a határ mindkét oldalán ismert, egészen a Mosoni-síkságig németeknél (hienceknél), a gradistyei horvátoknál és a magyaroknál egyaránt.