--------------------Herényi István évtizedek óta foglalkozik a korai magyar történelem kérdéseivel. Bulcsu vezérről már 1971-ben publikált a Századokban egy tanulmányt. A téma avatott ismerője. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a jelzett korszakról, a X. század középső harmadáról igen hézagosak az ismereteink. Jórészt csak a külső (nyugati, bizánci, mór stb.) források tudósítanak az ún. kalandozó hadjáratokról. Az utolsó nagy hadjáratok vezére Bulcsu "rex" (király) volt, ahogy a nyugatiak félve emlegették.
--------------------A magyar törzsszövetség viszonyai korábbi történetének szinte egyetlen "kulcsforrása" van, VII. Konsztantinosz bizánci császár De administrando imperio (A birodalom kormányzásáról) utólagos címet viselő kézirata. Ennek magyarokkal kapcsolatos információi a tudós hajlamú császár saját bevallása szerint Bulcsutól és Árpád Tormás ("Termacsu") nevű dédunokájától származnak. Tehát nem nehéz belátnunk, hogy a korszak igen fontos szereplőjéről van szó!
--------------------Herényi tulajdonképpen Györffyvel párhuzamosan jutott hasonló eredményre Bulcsu nyári szállásának kérdését tárgyalva. Györffy György nagy hatású dolgozata a honfoglalók vezéreinek települési rendjét az Arany Horda mongol vezéreinek folyómenti nomadizáló szállásrendjéhez hasonlította. Belső-Ázsiában is gyakran régi romvárosok mellett ütötték fel sátraikat a különböző ott élő török és mongol törzsszövetségek vezetői. Herényi István hasonlóképpen az antik romváros, Savaria tágabb körzetében vélte megtalálni Bulcsu nemzetségének nyári szállását. Nem vitás, a mai Bucsu község neve Bwlchu, Bwlchw (vagyis Bulcsu) alakban tűnik fel a középkorban. Ez teljesen összhangban van a X. századnál jóval később keletkezett hazai elbeszélő forrásokból és a korabeli nyugati és görög forrásokból egyaránt ismert Bulcsu vezér nevével. Ugyancsak fennmaradt Bogát helynév a város déli szomszédságában. Utóbbi vezér 921 táján itáliai hadjáratot is vezetett Árpád fia Tarhos herceg társaságában, és mivel Anonymus Bulcsu apjaként emlegeti, valami köze lehetett a családhoz. Konstantin császár művéből tudjuk, hogy Bulcsu apja Kál volt! Bogát hasonló szerepe egy Árpád-házi herceg mellett azonban valószínűsíti, hogy ő is törzsszövetségi vezető, minden bizonnyal éppúgy harka lehetett, mint később vélhető unokaöccse, Bulcsu, és hozzá közeli időpontban sejthető fivére, Kál. Szintén kapcsolatba hozható a nemzetség nevével (Lád) a Szombathely melletti Olad neve. Egyébként kézenfekvő feltenni, hogy ennek a családnak is a honfoglaláskor élt ős adta a nevét, hasonlóan Árpád, Kurszán vagy Tétény nemzetségéhez.
--------------------Ez talán hozzásegít minket a különböző magyar krónikaszövegek látszólag értelmezhetetlen töredékeinek megértéséhez. Kézai azt írja Bulcsuról: "Vérbulcsunak pedig azért hívták, mert nagyapját Krimhild csatájában a németek megölték, és ő erről biztos tudomást szerzett, hogy bosszút álljon, több németet nyárson süttetett meg, s állítólag olyan kegyetlenséggel tombolt ellenük, hogy némelyiküknek úgy itta a vérét, mint a bort" (3. c., Bollók János fordítása).
--------------------A Képes Krónika pedig így ír egy magyarok és németek közti csatáról: "ama napon véghetetlen sokaságú német veszett el azon a helyen. Ezért annak a helynek az ő nyelvükön mai napiglan Verloren-Bayer a neve, a mi nyelvünkön pedig Vessz-német. A tetemek szaga miatt ugyanis két hónapig azon a tájon jó móddal ember át nem haladhatott: az íjászok ölték meg őket." (76. c., Geréb László fordítása) Az idézett szöveg az 1044-es ménfői csata leírásához szervetlenül, sőt értelmetlenül ragasztódhatott egy szerkesztésnél, ebben azonban a németek győztek. Viszont nehéz elképzelni, hogy annak a nagy csatának az emléke, amelyben a magyarok a döntően bajorokból álló német hadat 907. július 4-6. között a későbbi Pozsony térségében legyőzték, valamilyen formában ne maradt volna fenn. Hiszen ez a háromnapos ütközet volt az, ami végleg biztosította a magyar törzsszövetség számára a Kárpát-medence birtokba vételét. Miután ebben a csatában maga a német fővezér, Luitpold bajor herceg, a német birodalmi kancellár, Theotmár salzburgi érsek, 19 gróf, 2 püspök és 3 apát is elesett ("az íjászok ölték meg őket"), nyilván a győztes magyarok oldalán is voltak veszteségek. Talán Bulcsu nagyapja, Lád (?) is itt esett el.
--------------------Bulcsu állítólagos kabar, káliz mivoltának feltételezéséhez alighanem a Kál és káliz nevek formai hasonlósága adhatta az ötletet Gyóni Mátyásnak, a két név azonban nyilván független egymástól. Még csak nem is egy nyelven értelmezhetők, a káliz középperzsa, míg a Kál egyértelműen török név.
--------------------A különböző forrásokból három alkalommal értesülünk arról, hogy Árpád-házi herceg és egy másik törzsszövetségi tisztségviselő közösen lép fel: Árpád és Kurszán, Tarhos és Bogát, Tormás és Bulcsu... Mindig ebben a sorrendben, vagyis az Árpád-dinasztia, "az arany ág" képviselőjének nevét követi a másik vezéré. A VII. Konsztantinosznál tett látogatás értékelésekor se felejtsük, Tormás kapta a külföldi uralkodóknak kijáró barát (philos) címet, míg Bulcsu a szintén rangos, de mégis csak egyszerű udvari tisztségnek számító patrikiosz címet.
--------------------A Herényi által vélt Tétény-Bogát-Kál-Bulcsu leszármazás igen erőltetett. Tétény fiát valóban Harkának hívták, ami megegyezik a törzsszövetségi harmadik fejedelmi címmel. A névadás talán arra utalhat, hogy maga Tétény ténylegesen betölthette ezt a címet és fia névadásával annak a reményének adott kifejezést, hogy a rang a családban fog öröklődni. Tétény leszármazottai azonban időközben eggyel előbbre léptek: a "gyula", azaz a második fejedelem méltóságát szerezték meg. Tehát Tétény legfeljebb "hivatali elődje" lehetett Bogátnak, de semmi esetre sem az apja. Ne feledjük, az Anonymusnál feljegyzett családi hagyomány szerint Tétény fia Harka fiai Gyula és Zombor voltak!
--------------------Végül a 942-es ibériai kalandozás kérdéskörénél kell megjegyzést tegyünk. Vékony Gábor rámutatott, hogy az Ibn Hajján mór krónikásnál feljegyzett "hét emír", nem a magyar kalandozó sereg hét vezére, nem is az akkor éppen aktuális hét törzsfő felsorolása, hanem hét egymást követő fejedelem névsora. Az egyesek által Bulcsunak kiolvasni vélt név helyes olvasata pedig: Levedi!

IRODALOM

DÉNES József: Az elfelejtett évszázad (A honfoglalástól Szent Istvánig). 1996. Magyar Könyv Alapítvány millecentenáriumi pályázatának 1. helyezett kézirata, még kiadatlan.
HERÉNYI István: Bulcsu nemzetségének nyári szállása az Árpádok korában. In: Századok 105. (1971), 355-386.
GYÖRFFY György: A honfoglaló magyarok települési rendjéről. In: Archaeologiai Értesítő 97. (1970), 191-242.
KRISTÓ Gyula-MAKK Ferenc-SZEGFŰ László: Adatok "korai" helyneveink ismeretéhez I-II. In: Acta Historica XLIV. (1973), XLVIII. (1974).
VÉKONY Gábor: Utószó a magyar honfoglalás kútfői reprint kiadásához. Bp., 1995. 881-892.

Dénes József