BALOGH JÁNOSNÉ HORVÁTH TERÉZIA:
PÜNKÖSDI
LÓFUTTATÁS CSEPREGEN A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN
--------------------
A Kőszeg mellett fekvő Csepregen 1847-ig
gyakoroltak a földesúr támogatásával egy pünkösdi
népszokást, amelyről az akkori sajtó is többször
tájékoztatott. Lóversenyen, fölnyergeletlen parasztlovaikon
küzdöttek a nőtlen legények a pünkösdi király címért.
Először elővezették a helység elöljárói az előző évi
lófuttatás győztesét, aki a fejére tett egy nagy
virágkoronát és a menet cigányzene kíséretében a legelőre
vonult.Vezényszóval elindítva háromszor végigfuttattak egy
bizonyos távolságot. A célt egy piros zászló jelezte. Az
első, majd a második futam győztese csak átmenetileg kapta
meg a virágkoronát. A harmadik futás győztese
végérvényesen megkapta a koronát és pünkösdi király lett:
a jövő pünkösdig joga volt minden vasárnap ingyen enni és
inni a helység kocsmájában, azon kívül győztes lovát nem
zálogolták meg, ha esetleg legeléskor kárt okozott. A
lóverseny után este táncmulatságot rendeztek, amelyhez pénzt
gyűjtöttek. A pünkösdi király a koronáját elhelyezte háza
"üstökén" = a szalmatető elején és ott őrizte.
1844-ben a koronát fölváltotta egy piros huszárcsákó, amely
hasonló lehetett ahhoz a sapkához, amilyent a csepregi
huszár-rekruták a XX. század elején viseltek.