BALOGH JÁNOSNÉ HORVÁTH TERÉZIA:

PÜNKÖSDI LÓFUTTATÁS CSEPREGEN A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN

--------------------A Kőszeg mellett fekvő Csepregen 1847-ig gyakoroltak a földesúr támogatásával egy pünkösdi népszokást, amelyről az akkori sajtó is többször tájékoztatott. Lóversenyen, fölnyergeletlen parasztlovaikon küzdöttek a nőtlen legények a pünkösdi király címért. Először elővezették a helység elöljárói az előző évi lófuttatás győztesét, aki a fejére tett egy nagy virágkoronát és a menet cigányzene kíséretében a legelőre vonult.Vezényszóval elindítva háromszor végigfuttattak egy bizonyos távolságot. A célt egy piros zászló jelezte. Az első, majd a második futam győztese csak átmenetileg kapta meg a virágkoronát. A harmadik futás győztese végérvényesen megkapta a koronát és pünkösdi király lett: a jövő pünkösdig joga volt minden vasárnap ingyen enni és inni a helység kocsmájában, azon kívül győztes lovát nem zálogolták meg, ha esetleg legeléskor kárt okozott. A lóverseny után este táncmulatságot rendeztek, amelyhez pénzt gyűjtöttek. A pünkösdi király a koronáját elhelyezte háza "üstökén" = a szalmatető elején és ott őrizte. 1844-ben a koronát fölváltotta egy piros huszárcsákó, amely hasonló lehetett ahhoz a sapkához, amilyent a csepregi huszár-rekruták a XX. század elején viseltek.