A NEMZETI ÖNBECSÜLÉS KÉPEI

--------------------Az alább látható archív fényképek kisebb-nagyobb része másutt már megjelent. Együttes közlésük a nyugat-magyarországi területsáv elszakításának 80. évfordulóján, úgy vélem, mégis indokolt. Ha figyelmesen megnézzük és tárgyszerűen értelmezzük ezeket a képeket, akkor némi gyógyírt kaphatunk 1918-20 óta sajgó sebeinkre.
--------------------Mire gondolok? Arra, hogy a Felvidéket, Erdélyt és a Délvidéket nagyhatalmi biztatásra és védnökséggel eltulajdonító államalakulatok csapataival kivérzett és demoralizált népünk nem tudott, idegen érdekeket szolgáló "forradalmi" kormányaink pedig nem is igen akartak szembeszállni. (Stromfeld Aurélt, amikor kiderült, hogy képes visszafoglalni a Felvidéket, az "internacionalista" Kun Béla visszaparancsolta.) Amire ezer év alatt nem volt példa: önként, puskalövés nélkül adtuk föl ősi területeinket, köztük kultúránk kultikus földjét: Erdélyt. Soha el nem múló nemzeti szégyenünk ez.
--------------------Az itt megjelenő képek szerint (is) másként alakultak azonban a dolgok Nyugat-Magyarországon. Itt - 1921-ben - akadtak férfiak, akik komolyan vették azt az elvet, amelyet sokezer év óta komolyan vett minden ép lelkületű nemzet, hogy ti. a haza földjét akár életünk kockáztatásával is meg kell védeni. Hogy a bevonuló osztrák fegyveresekkel szembeszálló magyar szabadcsapatok tagjainak egy része az ország más vidékeiről jött ide, az ugyanolyan természetes, mint az, hogy az okkupációt végrehajtó osztrákok között valószínűleg még kisebb volt a helybéliek aránya.
--------------------A nyugat-magyarországi szabadságharcosokkal akkor, külpolitikai okokból, nem vállalhatott közösséget a magyar kormány, s emlékük méltó ápolását azóta is politikai szempontok akadályozzák. Ezek természetesen lehetnek jogosak, de a szellemi életben elsőbbségük nem lehet. Ezért mi nagy lelki nyugalommal tekinthetünk el tőlük, s adhatjuk meg a teljes tiszteletet hőseink emlékének. Hogy Sopron és környéke visszakerülésében mekkora szerepe volt az ő áldozatvállalásuknak, azt, úgy hiszem, teljes bizonyossággal még nem mondta ki a történettudomány.
--------------------De hogy megrendült nemzeti önbecsülésünk megmentésében volt és ma is lehet szerepe, az egyáltalán nem kétséges.
--------------------Köszönetet mondunk a budapesti Hadtörténeti Múzeum Fotóarchívumának és Bánffyné Kalavszky Györgyi osztályvezető-helyettesnek a képek közlésre való átengedéséért.

Gyurácz Ferenc

A nyugat-magyarországi szabadságharcosok I. rohamcsoportja, 1921. szeptember

Szabadságharcosok összejövetele a császárkőbányai ütközet után, 1921. október 21-én

Nyugat-magyarországi szabadságharcosok egy csoportja, 1921. augusztus-szeptember

Későbbi kép: (balról) Héjjas Iván Kémery Nagy Imrével

Nyugat-magyarországi szabadságharcosok menetben, 1921.

A szabadságharcos Ostenburg-zászlóalj bevonulása Sopronba

Az Ostenburg-zászlóalj bevonulása Sopronba

Az Ostenburg-zászlóalj a soproni Széchenyi téren

Az Ostenburg-zászlóalj bevonulása Sopronba

Ostenburg Gyula őrnagy, zászlóaljparancsnok jelent gr. Sigray Antalnak, Nyugat-Magyarország főkormánybiztosának, 1921. szeptember 8.

Az 1921. szeptember 8-ai ágfalvi ütközetben elesettek temetése Sopronban

Az 1921. szeptember 8-ai ágfalvi ütközetben elesettek temetése Sopronban

A Sopron körüli harcokban elesettek temetése. Sopron, 1921. szeptember 9.

A nyugat-magyarországi harcokban elesett Losonczy Antal temetése, Budapest, Kerepesi temető, 1921. A koporsót a volt bajtársak viszik

A nyugat-magyarországi harcokban elesett Vámosi Tibor temetése, Budapest, Farkasréti temető, 1921

A nemzetközi Katonai Ellenőrző Bizottság vezetői Sopron visszacsatolásakor, 1922. január 1-jén (balról jobbra): Gorton angol tábornok, Hamelin francia tábornok, Guilleaume Árpád honvéd tábornok és A. Ferrario olasz tábornok