BRENNER VILMOS

VÁLASZ
VARSÁNYI PÉTER ISTVÁNNAK

--------------------Érdeklődve olvastam Varsányi Péter István önmaga által is szubjektívnek nevezett megállapításait tanulmányomhoz.* Kissé költői kérdését, hogy mi újat lehet még egyáltalán a Burgenland-témához mondani, egyértelműen tudom megválaszolni: még nagyon is sokat!
-----"Közbeszúrt félmondataimat" nem kívánom mentegetni, minthogy szándékosan használtam őket. Tanulmányom esszé-jellegét kívántam ily módon konzekvensen kidomborítani.
-----Burgenland sorsa - bírálóm állításával szöges ellentétben - természetesen nem a Rajnánál dőlt el, miáltal ez a megállapítás nem is szerepelhetett tanulmányomban, bármennyire hiányolja is bírálóm. Burgenland sorsa Párizsban dőlt el, főként azért, mert az osztrák politikusok lényegesen ügyesebb "kijárók" voltak az Európa sorsát eldöntő győztes hatalmaknál, mint a magyarok. Azt pedig, hogy e hatalmak Ausztria csatlakozását Németországhoz meg fogják tiltani, már 1919-ben mindenki tudta. Ezt a témát a Burgenland-kérdéssel okozati összefüggésbe hozni túlságosan egysíkú álláspont volna.
-----Sajnálom, hogy bírálóm nem foglalkozott azzal az állításommal, hogy Magyarország "ütőkártyái" 1919-1920-ban már azért is kevésbé voltak hatékonyak Ausztriáéinál, mivel sem Kun Béla, sem Horthy Miklós nem éppen a nyugati demokraták ideális típusát képviselte, hogy kissé humorosan fejezzem ki magamat. Ehhez azonban hozzáfűzném, hogy sem a "vörös terror = fehér terror" elméletet nem akceptálom, sem azt nem fogadom el, hogy mindazt, ami 1918-1921 között történt, a magyar nép számlájára írják! Prónay Pál vagy Héjjas Iván, persze, miben sem különbözött a Szamuely-fivérektől, csak más politikai előjellel gyilkolt, mint az említett vörös embernyúzók, tömeggyilkosok.
-----Egyszóval állítom, hogy Ausztria ütőkártyái a Burgenland-kérdésnél 1918-1921 között sokkal jobbak voltak Magyarországéinál. Engedje meg bírálóm, hogy felhívjam figyelmét arra, hogy Ausztria már 1920. december 15-én felvételt nyert a Népszövetségbe, hazánk ezzel szemben csak 1925-ben, Németország pedig csak 1926-ban. Ez talán nem érv állításom mellett? A Népszövetség ebben az időben Anglia és Franciaország privát klubja volt, ahol Olaszország néha szekundálhatott. De sem a háborút belépésével eldöntő USA, sem a Szovjetunió, az új és "kiismerhetetlen" nagyhatalom, a cári imperializmus oly eredményes folytatója nem volt tag ebben a klubban, ahol Karl Rennert több szimpátia övezte, mint például Apponyi Albertet. Vagy gondolt Varsányi úr Clemanceau francia miniszterelnök (a "tigris"!) intim, közeli kapcsolataira a bécsi liberális és szabadkőműves körökkel? (Pl. Zuckerkandl nővérek...)
-----Attól félek, hogy bírálóm kissé leegyszerűsítette a témát. Én persze nem óhajtottam olyan nagyrészt érzelmi hangsúlyú részletekkel szolgálni, mint ahogy tisztelt bírálóm teszi, minthogy meggyőződésem, hogy átfogó szemszögből kell ezt a témát kezelni.
-----Örülök, hogy Varsányi úr megerősíti a tanulmányomban indokolt feltételezésként említett gondolatot, miszerint Sopron és környéke hovatartozását illetően Magyarország és Ausztria vezetői között hallgatólagos vagy titkos megállapodás állott fent. Így nyugodtan kimondhatjuk, hogy a népszavazás csupán színmű volt a külvilág felé, hiszen kimenetele már eleve el volt határozva.
-----A Teleki Pál és Bethlen István erdélyi grófok és magyar miniszterelnökök politikai vonalára vonatkozó utalásomat bírálóm a következőképpen értékeli: "érvelése megállná helyét bármely doktriner-marxista rendszerben is". Engedje meg Varsányi úr, hogy most csendesen elmosolyogjam magamat, minthogy ezen kritikánál személyem egy egészen új, számomra mindeddig még ismeretlen vonása került napvilágra.
-----Csehország, vagyis a cseh királyság a középkor óta a német-római birodalom része volt, akár tetszik ez bírálómnak, akár nem. A cseh király pedig német választófejedelem volt. Már a 13. század vége óta Habsburgok is voltak német császárok, 1526 óta pedig cseh királyok is. Szöges ellentétben állott mindevvel Magyarország államjogi helyzete, minthogy hazánk sohasem volt a német-római császárság része, noha királyai 1526 óta ugyancsak a Habsburg-házból jöttek! A cseh királyságban csehek és németek éltek évszázadokon keresztül. A prágai német egyetem a második legrégibb volt ebben a csoportban. A csehországi németek kollektív elűzése hazájukból szörnyű embertelenség volt, összegében sokszorosa a magyar kisebbség szlovákiai elüldözöttjeinek; KIKET UGYANCSAK A Bene-dekrétum alapján utasítottak ki felvidéki hazájukból. Gondolt Varsányi Péter István erre a relációra is? Ezekre az embertelen eseményekre, melyek 1945-48 között zajlottak le? Melyek a magyarokat éppúgy érintették, a jog- és vagyonfosztástól az elüldözésig, mint Csehszlovákia német ajkú lakóit. Hogy Csehországot az 1526-1918 közötti időben a Habsburg (vagyis osztrák) országokhoz soroltam, az természetes, hiszen a három cseh koronai tartomány (Cseh-, Morvaország, Szilézia) jogállása a Habsburg-házi birtokokon ("Erb- und Kronländer") belül miben sem különbözött pl. Tirol vagy Stájerország jogállásától. Ez a tény azonban bizonyára bárálómnak is ismeretes, éppúgy mint a tény, hogy hazánk soha nem volt "Erbland" vagy "Kronland", vagyis örökös, mai nyelven mondva öröklött tartomány, hanem önálló királyság a német birodalmon kívül, Habsburg-uralkodókkal a trónján.
Teljesen tarthatatlan bírálómnak az az állítása, hogy Nyugat-Magyarország elcsatolásának témája csak 1919. május 8-án (??!) született meg. Emlékezzünk: a Károlyi-kormány 1919. január 27-ei VI. sz. törvénye rendelkezett a magyarországi német kisebbség önrendelkezési joga ügyében, a Tanácsköztársaság pedig 1919 áprilisában ugyanezt tette, nyugat-magyarországi német autonómiát alkotva: Miért mindezt, ha nem az elcsatolás megelőzése végett? Továbbá megállapítandó, hogy a később Burgenlandnak nevezett terület Ausztriához való csatolását 1907-ben már szorgalmazta egy Josef Patry nevű újságíró Bécsben.
-----Sajnálom, hogy bírálómat a Burgenland név kapcsán helyesbítenem kell. Állításával ellentétben nem "Dr. Alfred Waldheim", hanem Dr. Robert Davy volt az első burgenlandi tartományi főnök, 1921. március 10-1922. március 5. között Dr. Alfred WALHEIM (és nem Waldheim) 1923-ban a tartomány negyedik főnöke volt. A tartomány nevének szerzőségét egyébként még Lehár Antal ezredes is magának vindikálta. De kérdem: miért nem fogadja el bírálóm az általam képviselt álláspontot a név eredetével kapcsolatban? Mikor ez ma már közismert.
-----Miért hagyta ki bírálóm a szláv-korridor témáját? Csak azért, mert Beneék nem gonosz német-osztrákok voltak?
-----Befejezésül szeretném még megállapítani, hogy a mai Burgenland német helynevei egytől-egyig a magyar időben is ismeretesek és használatosak voltak, Kittsee-től Neuhaus-ig. Burgenlandban nincsen analógiája a mindenkit meglepő ("Cluj-Napocá"-nak vagy a szlovákiai "Gabčikovo"-nak. Azt pedig, hogy Burgenland "visszakerült" Ausztriához, én, bírálómmal ellentétben, sehol sem és sohasem állítottam, így idézett tanulmányomban sem, egyszerűen azért, mert nem felelne meg a történelmi valóságnak. Hogy azonban ennek a tartománynak jelentős gazdasági és egyéb szerepe lesz a magyar EU-tagság bekövetkezte után, az meggyőződésem, minthogy Közép-Európa jövője ettől az egyesüléstől függ. Boldog volnék, ha hazánk mielőbb tagja lenne az EU-nak, ezt kívánom szívemből.