BRENNER VILMOS
VÁLASZ
VARSÁNYI PÉTER ISTVÁNNAK
--------------------
-----"Közbeszúrt félmondataimat" nem
kívánom mentegetni, minthogy szándékosan használtam őket.
Tanulmányom esszé-jellegét kívántam ily módon
konzekvensen kidomborítani.
-----Burgenland sorsa - bírálóm állításával
szöges ellentétben - természetesen nem a Rajnánál dőlt el,
miáltal ez a megállapítás nem is szerepelhetett
tanulmányomban, bármennyire hiányolja is bírálóm.
Burgenland sorsa Párizsban dőlt el, főként azért, mert az
osztrák politikusok lényegesen ügyesebb "kijárók"
voltak az Európa sorsát eldöntő győztes hatalmaknál, mint a
magyarok. Azt pedig, hogy e hatalmak Ausztria csatlakozását
Németországhoz meg fogják tiltani, már 1919-ben mindenki
tudta. Ezt a témát a Burgenland-kérdéssel okozati
összefüggésbe hozni túlságosan egysíkú álláspont volna.
-----Sajnálom, hogy bírálóm nem foglalkozott azzal
az állításommal, hogy Magyarország "ütőkártyái"
1919-1920-ban már azért is kevésbé voltak hatékonyak
Ausztriáéinál, mivel sem Kun Béla, sem Horthy Miklós nem
éppen a nyugati demokraták ideális típusát képviselte, hogy
kissé humorosan fejezzem ki magamat. Ehhez azonban
hozzáfűzném, hogy sem a "vörös terror = fehér
terror" elméletet nem akceptálom, sem azt nem fogadom el,
hogy mindazt, ami 1918-1921 között történt, a magyar nép
számlájára írják! Prónay Pál vagy Héjjas Iván,
persze, miben sem különbözött a Szamuely-fivérektől, csak
más politikai előjellel gyilkolt, mint az említett vörös
embernyúzók, tömeggyilkosok.
-----Egyszóval állítom, hogy Ausztria ütőkártyái
a Burgenland-kérdésnél 1918-1921 között sokkal jobbak voltak
Magyarországéinál. Engedje meg bírálóm, hogy felhívjam
figyelmét arra, hogy Ausztria már 1920. december 15-én
felvételt nyert a Népszövetségbe, hazánk ezzel szemben csak
1925-ben, Németország pedig csak 1926-ban. Ez talán nem érv
állításom mellett? A Népszövetség ebben az időben Anglia
és Franciaország privát klubja volt, ahol Olaszország néha
szekundálhatott. De sem a háborút belépésével eldöntő
USA, sem a Szovjetunió, az új és "kiismerhetetlen"
nagyhatalom, a cári imperializmus oly eredményes folytatója
nem volt tag ebben a klubban, ahol Karl Rennert több szimpátia
övezte, mint például Apponyi Albertet. Vagy gondolt Varsányi
úr Clemanceau francia miniszterelnök (a "tigris"!)
intim, közeli kapcsolataira a bécsi liberális és
szabadkőműves körökkel? (Pl. Zuckerkandl nővérek...)
-----Attól félek, hogy bírálóm kissé
leegyszerűsítette a témát. Én persze nem óhajtottam olyan
nagyrészt érzelmi hangsúlyú részletekkel szolgálni, mint
ahogy tisztelt bírálóm teszi, minthogy meggyőződésem, hogy átfogó
szemszögből kell ezt a témát kezelni.
-----Örülök, hogy Varsányi úr megerősíti a
tanulmányomban indokolt feltételezésként említett
gondolatot, miszerint Sopron és környéke hovatartozását
illetően Magyarország és Ausztria vezetői között
hallgatólagos vagy titkos megállapodás állott fent. Így
nyugodtan kimondhatjuk, hogy a népszavazás csupán színmű
volt a külvilág felé, hiszen kimenetele már eleve el volt
határozva.
-----A Teleki Pál és Bethlen István erdélyi grófok
és magyar miniszterelnökök politikai vonalára vonatkozó
utalásomat bírálóm a következőképpen értékeli:
"érvelése megállná helyét bármely doktriner-marxista
rendszerben is". Engedje meg Varsányi úr, hogy most
csendesen elmosolyogjam magamat, minthogy ezen kritikánál
személyem egy egészen új, számomra mindeddig még ismeretlen
vonása került napvilágra.
-----Csehország, vagyis a cseh királyság a középkor
óta a német-római birodalom része volt, akár tetszik ez
bírálómnak, akár nem. A cseh király pedig német
választófejedelem volt. Már a 13. század vége óta
Habsburgok is voltak német császárok, 1526 óta pedig cseh
királyok is. Szöges ellentétben állott mindevvel
Magyarország államjogi helyzete, minthogy hazánk sohasem
volt a német-római császárság része, noha királyai
1526 óta ugyancsak a Habsburg-házból jöttek! A cseh
királyságban csehek és németek éltek évszázadokon
keresztül. A prágai német egyetem a második legrégibb volt
ebben a csoportban. A csehországi németek kollektív elűzése
hazájukból szörnyű embertelenség volt, összegében sokszorosa
a magyar kisebbség szlovákiai elüldözöttjeinek; KIKET
UGYANCSAK A Bene-dekrétum alapján utasítottak ki felvidéki
hazájukból. Gondolt Varsányi Péter István erre a relációra
is? Ezekre az embertelen eseményekre, melyek 1945-48 között
zajlottak le? Melyek a magyarokat éppúgy érintették, a jog-
és vagyonfosztástól az elüldözésig, mint Csehszlovákia
német ajkú lakóit. Hogy Csehországot az 1526-1918 közötti
időben a Habsburg (vagyis osztrák) országokhoz soroltam, az
természetes, hiszen a három cseh koronai tartomány (Cseh-,
Morvaország, Szilézia) jogállása a Habsburg-házi birtokokon
("Erb- und Kronländer") belül miben sem
különbözött pl. Tirol vagy Stájerország jogállásától.
Ez a tény azonban bizonyára bárálómnak is ismeretes,
éppúgy mint a tény, hogy hazánk soha nem volt
"Erbland" vagy "Kronland", vagyis örökös,
mai nyelven mondva öröklött tartomány, hanem önálló
királyság a német birodalmon kívül, Habsburg-uralkodókkal a
trónján.
Teljesen tarthatatlan bírálómnak az az állítása, hogy
Nyugat-Magyarország elcsatolásának témája csak 1919. május
8-án (??!) született meg. Emlékezzünk: a Károlyi-kormány
1919. január 27-ei VI. sz. törvénye rendelkezett a
magyarországi német kisebbség önrendelkezési joga ügyében,
a Tanácsköztársaság pedig 1919 áprilisában ugyanezt tette, nyugat-magyarországi
német autonómiát alkotva: Miért mindezt, ha nem az
elcsatolás megelőzése végett? Továbbá megállapítandó,
hogy a később Burgenlandnak nevezett terület Ausztriához
való csatolását 1907-ben már szorgalmazta egy Josef Patry
nevű újságíró Bécsben.
-----Sajnálom, hogy bírálómat a Burgenland név
kapcsán helyesbítenem kell. Állításával ellentétben nem
"Dr. Alfred Waldheim", hanem Dr. Robert Davy volt az
első burgenlandi tartományi főnök, 1921. március 10-1922.
március 5. között Dr. Alfred WALHEIM (és nem Waldheim)
1923-ban a tartomány negyedik főnöke volt. A tartomány
nevének szerzőségét egyébként még Lehár Antal ezredes is
magának vindikálta. De kérdem: miért nem fogadja el
bírálóm az általam képviselt álláspontot a név
eredetével kapcsolatban? Mikor ez ma már közismert.
-----Miért hagyta ki bírálóm a szláv-korridor
témáját? Csak azért, mert Beneék nem gonosz
német-osztrákok voltak?
-----Befejezésül szeretném még megállapítani, hogy
a mai Burgenland német helynevei egytől-egyig a magyar időben
is ismeretesek és használatosak voltak, Kittsee-től
Neuhaus-ig. Burgenlandban nincsen analógiája a mindenkit
meglepő ("Cluj-Napocá"-nak vagy a szlovákiai
"Gabčikovo"-nak. Azt pedig, hogy Burgenland "visszakerült"
Ausztriához, én, bírálómmal ellentétben, sehol sem és
sohasem állítottam, így idézett tanulmányomban sem,
egyszerűen azért, mert nem felelne meg a történelmi
valóságnak. Hogy azonban ennek a tartománynak jelentős
gazdasági és egyéb szerepe lesz a magyar EU-tagság
bekövetkezte után, az meggyőződésem, minthogy
Közép-Európa jövője ettől az egyesüléstől függ. Boldog
volnék, ha hazánk mielőbb tagja lenne az EU-nak, ezt kívánom
szívemből.