ÉLIÁS ZSUZSANNA - RETTEGI ZSOLT - STURCZ ILDIKÓ - SZILÁGYI ENIKŐ

SZOMBATHELY
MENTÁLHIGIÉNÉS KÉPE*

A KUTATÁS CÉLJA, MÓDSZERE, A MINTA JELLEMZŐI

--------------------Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségügyi programtervezete (1999-2002) stratégiai célként tűzte ki a városi mentálhigiénés kép elkészítését. Az önkormányzat illetékeseinek a mentálhigiénével foglalkozó szakemberekkel való többszöri megbeszélését követően önkormányzati állásfoglalás született egy olyan kutatás lebonyolításáról, melynek alapvető célja, hogy feltárja Szombathely lakosságának mentális állapotát, bemutassa az azt befolyásoló magatartási szokásokat, a polgároknak önmaguk egészségéről alkotott képét, valamint a felmerülő problémákhoz való viszonyulását.
-----Az állásfoglalás szerint a vizsgálat a 18 és 60 év közötti korosztályt célozza meg, mivel a 14-18 évesek körében már zajlott a város területén hasonló kutatás.
-----A kutatás szakmai irányvonalait a következőkben jelölték meg:
------ Általános kérdések, szociokulturális háttér feltárása.
------ A magatartási szokásokra, az önismeretre vonatkozó kérdések.
------ A problémákkal, a problémamegoldással kapcsolatos kérdések.
------ Az egészségi állapottal - pszichoszomatikával kapcsolatos kérdések.
------ A transzcendenciával kapcsolatos kérdések.
------ A mássághoz való viszony feltárása.
-----A jelen vizsgálat a megjelölt szakmai irányvonalak többségét figyelembe vette, a mássághoz való viszonyt azonban nem érintette.
-----A 2000. év őszén a vizsgálat előkészítésére, lebonyolítására és értékelésére egy munkabizottság alakult mentálhigiénés és szociológus szakemberek részvételével. A munkabizottság a kutatás egész ideje alatt támaszkodott Prof. Dr. Tringer László egyetemi tanárnak, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája igazgatójának szakmai véleményére, közreműködésére.
-----A kutatás módszeréül a társadalomtudományokban leggyakrabban alkalmazott módszert, a kérdőíves felmérést választottuk, mely alkalmas nagyméretű alapsokaság vizsgálatára. A kérdőíves vizsgálatok egyaránt alkalmazhatók leíró, magyarázó és felderítő célokra. A jelen kutatásban elsősorban a felderítés és a leírás volt a cél, de bizonyos dimenziókban a kapott adatok magyarázó megközelítésére is lehetőség adódott. A kutatás elemzési egysége, azaz a válaszadó az egyes ember volt. A kérdőívek felvétele kérdezőbiztosok közreműködésével történt. A kérdőívek többségükben zárt kérdéseket tartalmaztak, de egyes információkat nyitott kérdések alkalmazásával igyekeztek feltárni.
-----A "Szombathely felnőtt lakosságának mentálhigiénés állapota" című kutatás kérdőíveit 2001. április-május-június havában "kérdezték le" a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kara Szombathelyi Képzési Központjának szociális munkás hallgatói.
-----Az 1500 fő- és 300 pótcímet tartalmazó (1800 fős) mintát - mely célzottan a város 18-60 év közötti lakosságát (50 145 fő) tekinti az alapsokaságnak, a szombathelyi lakónyilvántartásból mint vizsgálati populációból - valószínűségi mintavételi eljárással, egyszerű véletlen kiválasztáson alapuló mintavétellel állítottuk össze. A minta a nemi és életkori megoszlást, jellemzőket tekintve reprezentálta Szombathely város állandó lakosságát. A kiválasztásnál más szempontra nem is törekedtünk, mivel a lakónyilvántartásból vett mintavétel során csak e két demográfiai jellemzőre nézve tudtuk a reprezentativitást biztosítani.
-----A kérdőíves adatfelvétel 1005 esetben volt sikeres. Ez a hasonló nagyságrendű és jellegű szociológiai vizsgálatok eredményessége tükrében jó lekérdezési arányt jelent. A válaszadást, amely az önkéntesség és anonimitás elvén történt, mintegy 340 esetben utasították vissza a felkeresettek egyértelműen. Tartós távollét miatt, kórházban, ismert vagy ismeretlen okok miatt más helységben tartózkodás, nem tartós, nem életvitelszerű Szombathelyen tartózkodás, elköltözés, haláleset miatt további 247 esetben volt sikertelen a megkeresés. 208 esetben többszöri felkeresés után sem volt fellelhető a címlistán szereplő személy.
-----Az elemzés alapját képező sikeresen lekérdezett minta jellemzői demográfiai és életkori tekintetben, szerencsés módon, minimális eltéréssel (ez elsősorban az egyes életkori csoportok arányait tekintve jelentkezik) megegyeznek az alapsokaságnak tekintett 18-60 év közötti állandó népesség ezen jellemzőivel.
-----A kérdőívekre adott válaszok, kódolási eljárás után az SPSS for Windows program felhasználásával számítógépre kerültek, majd ezt követően történt meg a kapott adatok elemzése.
-----A kutatásban használt kérdőív a következő fő blokkokat tartalmazza:
------ demográfiai és társadalmi státuszjellemzők,
------ közérzet, egészségi állapot, egyes életmódjellemzők,
------ értékpreferenciák, önértékelés,
------ a munkára és a szabadidős tevékenységekre fordított idő,
------ közösséghez tartozás,
------ a család működésének megítélése,
------ a segítségkérés formái, irányai,
------ a jövőorientáltság mérése,
------ a szolgáltatásokról való informáltság, illetve az igények feltérképezése.

SZOMBATHELY FELNŐTT LAKOSSÁGÁNAK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA

SZOCIOKULTURÁLIS HÁTTÉR

Iskolázottság

Az adatok alapján Szombathely felnőtt lakosságának képzettségi szintje magas, különösen a középfokú végzettségek tekintetében. Amennyiben számolhatunk egyfajta képzettségi szint szerinti átlagot, úgy a férfiak és a nők átlagos képzettségi szintje közel azonos értéket ad, ugyanakkor képzettségük belső tagoltsága helyenként lényegesen eltérő képet mutat. A nők aránya lényegesen magasabb a főiskolát, a gimnáziumot és a 8 általános iskolai osztályt, míg a férfiaké a szakközépiskolát-technikumot, illetve a szakmunkásképzőt végzettek között.
-----A megkérdezettek szüleinek iskolai végzettségére vonatkozó adatokat a megkérdezettek iskolai végzettségére vonatkozó adatokkal összevetve azt látjuk, hogy egy generációnyi idő alatt a képzettségi szint egy minőségi, illetve végzettségi fokkal magasabb szintre helyeződött.
-----Az is megállapítható, hogy a generációváltás után sokkal kiegyenlítettebb a különböző képzési formákban a férfiak és a nők aránya, mint korábban. Ez rámutat a nők szerepének változására és társadalmi státuszuk módosulására.
-----A szülők iskolázottságánál a férfiak körében a szakmunkásképző, míg a nők körében az általános iskolai végzettség a meghatározó, s a felsőfokon végzettek aránya szinte elenyésző.

Társadalmi fogadókészség

A betelepültek számát bemutató adatok Szombathely erős zártságát mutatják, amelynek két fő oka lehetséges. Egyrészt az, hogy Szombathely lakosságának jelentős része zárt közösségekben él, másrészt Szombathely - mint lehetőségeket kínáló város - gyenge vonzereje.
-----A betelepedési mutatóhoz képest valamelyest tágabb képet mutat a fölnevelkedés színhelye szerinti arány. Szombathely felnőtt lakosságának 75%-a városban, 23%-a községben, és 2%-a a fővárosban nevelkedett. Ez mutathat valamilyen fokú betelepedést, megjegyzendő azonban, hogy Szombathely jelenlegi közigazgatási területe az elmúlt évtizedek alatt több környező település összevonásával jött létre. Ma is létező megítélés, ha valaki Szombathely külső területén lakik, hogy ő még nem Szombathelyen született, hanem pl. Oladon, illetve Herényben stb. Ennek tükrében jelentős arányt képezhetnek Szombathely felnőtt lakosságában azok, akik a város mai területén, de még községben nevelkedtek, annak valamennyi szocializációs tényezőjével együtt. Ennek pontos tényét és arányát megállapítani azonban a jelen kutatásnak nem feladata, s így ennek adatai alapján az nem határozható meg.

Együttélési szokások

Kimagasló a "nőtlen, hajadon, egyedül él", illetve a "házas, házastárssal él" kategóriákra adott válaszok száma. E szerint Szombathely felnőtt lakossága alapvetően a hagyományos értékrend alapján éli meg társas kapcsolatait. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy az ettől eltérő együttélési formák aránya az összes adathoz viszonyítva: 19,5%.
-----Külön figyelmet érdemel, hogy a megkérdezettek 38,4%-a valamilyen formában egyedülállóként él.
-----A háztartásokban jellemzően 2-4 fő él együtt. Az együtt élők száma több okból is alakulhatott így. Például a - több kérdésből következtethető - zárt társadalmi létből, illetve a szombathelyi lakásstruktúrából fakadó lehetőségekből. Ehhez járulhat még a Magyarországon általánosan tapasztalható alacsony gyermekvállalási arány, illetve az együttélési szokások jelentős változása. Bár pontosan nem határozható meg, hogy a saját gyermek saját családba tartozóan jelenik-e meg, mégis tömegszerűségében egyértelműen az egy-két gyermekes családmodell érvényesülése jellemző Szombathely városában (az átlagos gyermeklétszám a megkérdezettek körében 1,95).
-----Szombathely lakossága alapvetően egy-, illetve kétgenerációs együttélési formákban él. A kettőnél több generációs családban élők száma 26,5%-ról 11%-ra csökkent egy generációváltásnyi idő alatt. A különböző, többgenerációs együttélési formák között a szülő-gyermek együttélés a jellemző.

Lakáskörülmények

Családi jellegű lakáskörülmények között a megkérdezettek 41%-a, míg tömb jellegűek között 58%-a él. Az adatok alapján szembeszökő a tulajdoni hányad magas aránya. A bérleményjellegű jogcím a megkérdezettek 8%-ánál van csak jelen.

Munkaerő-piaci jellemzők

A foglalkoztatottsági adatok korrelálnak az egyéb kimutatások, nyilvántartások adataival. Az adatok értelmezésénél lényeges, hogy a jelölt százalékok a megkérdezettek arányában értendők, s nem azonosak a hivatalos adatforrások értelmezéseivel (pl. munkanélküliségi ráta). Az adatok szerint a megkérdezettek több mint 40%-a szellemi foglalkozásúként dolgozik. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a megkérdezettek mintegy 19%-a diplomás, akkor látható, hogy a szellemi állomány több mint 50%-a középfokú végzettséggel látja el munkáját.
-----A szellemi foglalkoztatottak magas aránya rámutat arra a tényre, hogy Szombathelyen az adminisztratív foglalkoztatottság legalább olyan mértékben jellemző, mint az ipari foglalkoztatottság.
-----Vizsgálatunk szerint Szombathely felnőtt lakossága körében az alacsony átlagkereset a jellemző. Amennyiben figyelembe vesszük, hogy a létminimum - a különböző együttélési formák különbségét figyelmen kívül hagyva - 25-30 ezer Ft között mozog, úgy megállapítható, hogy a megkérdezettek, s következésképpen Szombathely felnőtt lakosságának 50%-a a létminimumon vagy az alatt él.
-----Ennek a megállapításnak a jelentőségét tovább erősíti, hogy a létminimum feletti kategóriába további 29%-a tartozik a lakosságnak, így a létminimum-közeli lét gyakorlatilag 80%-ban jellemző Szombathely lakosságára.
-----Munkahelyi közérzetükkel leginkább a vállalkozók elégedettek. Ez a foglalkoztatók számára lehet figyelmeztető, különösen a nem szellemi állomány tekintetében. Megállapítható, hogy a foglalkoztatotti státusz kevésbé befolyásolja a munkahelyi közérzetet, szemben az ott megkereshető jövedelemmel.
-----A megkérdezettek közel 80%-a 20 percen belül éri el munkahelyét. Ez azt jelzi, hogy Szombathely területéről nincs jelentős kiáramlás a munkaerőpiacon. A Szombathelyen kívüli munkavégzésre leginkább csak a 30 percet meghaladó adatok vonatkozhatnak - s ez az összes válasz 7,5%-a.

ÉLETMÓD

Önkárosító magatartásformák

A megkérdezettek több mint egyharmada dohányzik rendszeresen, illetve alkalmanként, ami nagyon magas számnak tűnik, különös tekintettel arra, hogy a dohányzás elleni kampány kiemelt szerepet kapott az elmúlt évtizedekben, s a felvilágosítás ebben a kérdésben a legszélesebb körű.
-----A vizsgált populációban mindössze 49 olyan ember található, akinek sikerült leszoknia a dohányzásról. A háttérben feltételezhetjük, hogy az elméleti ismeret nem egészült ki megfelelő gyakorlati segítségnyújtással, illetve a dohányzás elleni kampányok alacsony hatékonyságúak.
-----Az adatok alapján nem pusztán az a tény állapítható meg, hogy sokan dohányoznak (35,82%), hanem a dohányzási szokások az erős dohányosok nagyobb arányát mutatják.
-----Tekintettel arra, hogy az alkoholfogyasztás bevallása több kutatás szerint is lényegesen alatta van a ténylegesen elfogyasztott mennyiségnek, a kapott eredmények nem megnyugtatóak. A válaszadók 6,8%-a rendszeres alkoholfogyasztónak tekinthető, ami gyakorlati értelmezésben az alkoholbetegek valószínűsíthető részarányának minimumát mutatja a helyi társadalmon belül.
-----A kutatás szerint a drogfogyasztók részaránya - legalább a kipróbálás szintjén - 3,5%-os a felnőtt lakosság körében. Ez magas számnak minősül, összevetve az országos adatokkal.
-----Szemben a drogfogyasztók 3,5%-os részarányával az ismertté váló drogfogyasztás részaránya 1,6%. Ez arra enged következtetni, hogy a drogfogyasztás nagyrészt magán körülmények között, titkosan, más emberek bevonása nélkül zajlik.
-----A kérdőív szerint 43-an szednek nyugtatót a megkérdezettek közül, ugyanakkor 48-an válaszolták meg, hogy mennyi ideje, ez egyfajta önbevallási problémát feltételez ebben a témakörben. A válaszadók megközelítőleg 5%-a él rendszeresen altatóval, nyugtatóval, ami igazolja és egyben meg is erősíti a feszültség meglétére utaló válaszadások magas számát. Az adatok alapján a nyugtatószedési szokások az utóbbi években exponenciális növekedést mutatnak. Ennek hátterében a kifáradás és a depresszió erőteljes növekedése feltételezhető.

Munkatevékenység

Szombathely felnőtt lakosságának 50,4%-a dolgozik heti 40 órában. Jellemző a túlmunka végzése, mely heti 1-8 órás időtartamban 19,2%-ot, heti 9-16 órában 13,3%-ot érint. Figyelmeztető adat, hogy a megkérdezettek 8,6%-a végez hetente 16 órát meghaladó túlmunkát munkahelyén.
-----Időkezelési szempontból előnyös, hogy a megkérdezettek közel 80%-a 20 percen belül éri el munkahelyét.
-----A másodállásra vonatkozó adatok jelentősen eltérnek a társadalmi, illetve tapasztalati szinten feltételezettektől, miszerint jelentős a másodállásban tevékenykedők aránya. Ennek oka lehet egyrészt, hogy a jelenlegi foglalkoztatotti helyzetben inkább a főmunkahelyen végzett túlmunka a jellemző - különösen munkahely-megtartási motivációból -, másrészt azonban feltételezhető, hogy az esetleges fekete gazdaságbani közreműködés nem bevallott, még egy anonimitást ígérő kutatás esetében sem.
-----A kapott adatok szerint a főmunkahelyen kívüli jövedelemszerző tevékenységet végzők ezt a tevékenységüket napi 1-2 órában végzik, s a főállású munkahelyen kívül jövedelemszerző tevékenységet végzők között a férfiak aránya 69%. A bevallott másodállás alapvetően szakmai tevékenységként nyilvánul meg. A választ adók 50,6%-a egyetemi vagy főiskolai végzettségű, 35,6%-a pedig szakközépiskolai, illetve szakmunkás végzettségű.

Szabadidős tevékenység

A megkérdezettek jelentős többsége tévénézéssel tölti idejét, az 55 év felettiek 82%-a gyakran néz televíziót, de a 18-24 éves korosztályban is meghaladja a gyakori tévénézők aránya a 65%-ot. A televízió szerepe utal az izoláció tényére, hiszen nagyságrendileg meghaladja a társas tevékenységet igénylő szabadidő-eltöltések arányát, úgy mint utazás, természetjárás, társasjáték stb.
-----A sport csak a legfiatalabb korosztályban játszik fontos szerepet, az életkor növekedésével rohamosan csökken a szabadidejükben sportolók aránya.
-----A fiatal korosztályban magas (28%) az elektronikus játékkal foglalkozók számaránya, miközben társasjátékot ugyanebben a korosztályban csak 12%-ban játszanak ugyanolyan gyakorisággal.
-----Elenyésző a művészeti tevékenységet művelők száma, ugyanakkor a megkérdezettek közel fele tölti szabadidejét olvasással, zenehallgatással.
-----Aggasztóak azok az adatok, melyek szerint Szombathely felnőtt lakosságának 30,2%-a soha nem sportol, 21,5%-a soha nem jár a természetbe, s 21,6%-ukra jellemző a gyakori semmittevés.
-----Összességében a szabadidő eltöltésének struktúráját tekintve a nagyfokú izoláció, és az alapvetően passzív viselkedésforma a jellemző.
A ház körüli munkavégzés tömegszerűsége a ráfordított idő függvényében folyamatosan csökkenő mértéket mutat.
-----Az egészséges életritmushoz hozzávetőlegesen - a szabadidő értelmezési kérdéseit is figyelembe véve - 16-40 órás szabadidő rendelhető. Ebbe a kategóriába a megkérdezettek 47,9%-a tartozik. Az ezen túli adatok vagy túl kevés, vagy indokolatlanul sok szabadidőről árulkodnak. Mindkét eset mentálhigiénés problémához vezethet.

Pihenés

A pszichés egyensúlyhoz szükséges 7-8 órai alvás a válaszadók 58,1%-ára jellemző. 5 órát, vagy annál kevesebbet a felnőtt lakosság 7,1%-a, 10 órát vagy annál többet a felnőtt lakosság 4,8%-a alszik, ami egyéb összetevők esetén depresszióra utaló jel is lehet.

Közlekedés

Figyelemfelkeltő adat, hogy a megkérdezettek több mint egyharmada kerékpárral jár a munkahelyére és ez az arány jelentősen meghaladja a gépkocsival munkába járók számát, ami arra utal, hogy a város kerékpárút-hálózatának javítása elsődleges feladatnak jelölhető meg.
-----A kerékpározás preferálása a városban több szempontból is lényeges lehet. Egyrészt ismertek a környezetszennyezésre vonatkozó problémák, másrészt Szombathely lakossága több ponton is kimutathatóan mozgásszegény életet él. Így közvetett módon ez a probléma áthidalható lehet a kerékpárral való közlekedés könnyítésével, támogatásával.

EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT - PSZICHOSZOMATIKA

A 997 érvényes választ adó közül 391 fő nem kereste fel orvosát, míg 606-an legalább egyszer megfordultak nála. Ezek közül is 198 fő legalább háromszor volt orvosnál az elmúlt egy évben, s ezek közül is 107 fő havonta, illetve annál sűrűbben. Ha ezt összevetjük azoknak a számával, akik jónak, vagy kiválónak értékelték egészségüket (659 fő), az itt kapott értékek igen magasnak tűnnek, illetve felvetik az egészségre vonatkozó énkép "homályosságát".
-----A válaszadók 2/3-a vett részt valamilyen szűrővizsgálaton az elmúlt évben, a férfiak és a nők aránya azonban nem kiegyenlített ezen a területen (43/57%).
-----A pszichoszomatikus tünetekre vonatkozó válaszok közül messze kiemelkedően vezet az idegesség, a fejfájás, de magas a hangulatváltozásban szenvedők aránya is. Figyelemre méltó az indokolatlan szomorúság és a félelem, szorongás nagyfokú jelenléte is.
-----A válaszadók közül igen magas az öngyilkossági gondolatokkal foglalkozók és az öngyilkosságot megkísérlők mutatója. A magas számot előrevetítik a feszültségre, szorongásra, lehangoltságra, hangulatváltozásra utaló korábbi válaszok. A kapott adatok szerint a családok 19,6%-ában megjelenik a szenvedélybetegség valamelyik formája (alkohol, drog, gyógyszer és játékszenvedély). Hozzátéve még a túlzottan munkájuknak élőket, a családok 31,5%-a érintett a szenvedélybetegségek valamelyik formájában. A szűkített adatok alapján nyilvánvaló, hogy a különböző szenvedélybetegségek nagy valószínűséggel társulnak más szenvedélybetegségekkel.
-----A tartós, rendszeresen visszatérő betegségben szenvedők 27,8%-os részaránya rendkívül magas értéket jelent. Ezzel azonos tartalom jelenik meg az egészségre vonatkozó énképnél is. Az adatok megerősítik azt az országos képet, mely szerint vezető betegségcsoportként a szív- és érrendszeri megbetegedések kerülnek ki a tartós betegségek közül.
-----A felnőtt lakosság körében a 14,4%-os kórházi kezelési arány rendkívül magas. Ezen belül is magas a többszöri kezelés alatt állók aránya, mely az összes kórházi ellátott több mint egyharmada.

KÖZÉRZET

A vidámság, kiegyensúlyozottság, lelkesedés és a tettrekészség kategóriáknál egyértelműen megállapítható, hogy az egyre magasabb értéket mutató jövedelmi helyzet függvényében ezen személyiségjellemzők folyamatosan pozitív irányba haladnak. E mellett a jövedelmi helyzet javulása csökkenő tendenciát mutat a lehangoltság, fáradékonyság és a szomorúság tekintetében. A boldogság mint közérzeti jellemző nem mutat összefüggést a jövedelmi helyzettel.
-----Bár a fáradtság és a feszültség értéke a legmagasabb jövedelműek körében magasabb az "átlagos" jövedelműekhez képest, lényeges és figyelmeztető, hogy ezen kategóriák is a legalacsonyabb jövedelműeknél mutatják a legjellemzőbb képet.
-----A jövedelmi helyzet egyértelmű és szignifikáns összefüggést mutat a munkahelyi közérzettel. Mindezek figyelembevételével - mentálhigiénés szempontból - az alacsony jövedelem kiemelt rizikófaktornak számít, mely a lakosság 50%-át érinti!
-----A munkahelyi közérzet átlaga a pozitív mező első harmadában helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy az emberek átlagos munkahelyi közérzetüket inkább pozitívnak, mint negatívnak jelölik, de a pozitivitás foka nem túl magas.
-----A válaszadók 40%-ánál jellemző a fáradtság, a feszültség és ezzel összefüggésben a lelkesedés hiánya. A válaszadók 30%-ánál hiányzik a vidámság, a kiegyensúlyozottság és a tettrekészség. Meglepően sok ember (53%) vallotta magát kifejezetten boldognak, ugyanakkor figyelemre méltó az a 27%, akinél a boldogság, mint érzelmi állapot nem jellemző. A lehangoltságra (25%) és a szomorúságra (19%) utaló válaszok kiemelt figyelmet igényelnek a depresszióra való veszélyeztetettség miatt.
-----A válaszadók 12%-a inkább rossznak, illetve kifejezetten rossznak vallotta egészségi állapotát. A kérdés jellegéből fakadóan a közepes értéket adó 22% sem tűnik megnyugtatónak, ebből adódóan a választ adók több mint harmadának vannak egészségügyi problémái. Így a kapott adat a város egészségügyi ellátásának kiemelt szerepét hangsúlyozza. Alátámasztja ezt az is, hogy igazán kiválónak csak 14% értékelte az egészségi állapotát.

ÉRTÉKREND

Az értékhierarchiában az egészség jelenik meg elsőként a választ adók körében. Ezt követi a család és a szeretet, majd a gyermek. E szerint a család témakörével összefüggő, alapvetően humán értékek az elsőrangúak Szombathely felnőtt lakossága körében.
-----Előkelő helyet foglal el az értékrendszerben a pénz, ami - tekintve az átlagkeresetek alacsony szintjét és közérzetet befolyásoló szerepét - elgondolkodtató.
-----Kiemelendő a munka, az önmegvalósítás, az elismerés és a siker alacsony értékelése. Ez azt a korábbi megállapítást tükrözi, mely szerint a munkahelyi közérzet fokát elsősorban a kereseti szint befolyásolja, szemben a munkatevékenységhez kötődő más értékekkel.
-----Külön figyelmet érdemel, hogy a rangsorolásban nagyon alacsony értéket kap az alkotás, a művészet és a közélet.
-----Szombathely polgárainak vágyai között messze vezet az egészség, illetve annak megőrzése, a család összetartása, boldogsága, az anyagi biztonság megteremtése, a biztos munkahely, a gyermekek jövője. Háttérbe szorul a karrier, a hit, a béke és a nyugodt életvitel kérdése.

ÉNKÉP - ÖNÉRTÉKELÉS

Az önértékelési mutatók magas százalékos arányt mutatnak a pozitív önmegítélés irányába. Az általános emberi értékeket (tolerancia, elfogadás, érzelemgazdagság, intellektuális képesség) kiegyenlítetten nagy mértékben tekintik jellemzőnek önmagukra a megkérdezettek.
-----A relatíve magas arányokhoz képest jelentősen kisebb az elégedettség, az önérvényesítés és a sikeresség jelenléte az énképben. A személynek saját társadalmi helyzetével való megelégedettsége kiugróan alacsony értékelést kapott, mely a kor előrehaladtával egyenletesen csökken (hasonló tendenciát mutat az élettel való elégedettség, de számszerűen kevéssé kiugró értékkel). A társadalmi helyzetével a megkérdezettek 14%-a elégedetlen, 50% semlegesnek értékelhető választ adott, s mindössze 36%-uk elégedett.
-----A sikerességre vonatkozó önképek rendkívül sok ellentmondást tartalmaznak a kutatás többi adatához viszonyítva. Miközben a munkához tartozó értékek egyértelműen háttérbe szorítottak, a kimutatható jövedelmi helyzet rendkívül alacsony, mégis a munka a sikerességi mutatók között előkelő helyet foglal el.
-----A családokra vonatkozó sikerességi mutató is valamelyest ellentétben áll a családokon belül hordozott krízisfaktorok, illetve a konfliktussal terheltség adataival.
Elgondolkodtató, hogy a sikerességi mutatók között mindössze negyedik helyen szerepel a hobbi. Ennek értelmében az emberek szabad választáson alapuló tevékenységükben kevésbé sikeresek, mint pl. munkájukban.
-----A közéletiség elhanyagolható értékválasztásával, a rendkívül izolált, elszigetelt életformák több ponton való megjelenésével nincs összhangban az a tény, hogy társadalmi szerepében a felnőtt lakosság 64,2%-a sikeresnek éli meg magát. Amennyiben mégis sikernek élik meg ezt a helyzetet, úgy ez azt is jelentheti, hogy nem is kívánják a nyitottabb vagy közösségi társadalmat.

CSALÁD

A válaszadók nevelkedésének családi jellemzői szintén a hagyományos értékrendet tükrözik. A megkérdezettek 71,1%-a teljes családban nevelkedett, 26,5%-uk pedig többgenerációs családban. Bár a nem teljes családban nevelkedettek száma első megközelítésben nem tűnik kiemelkedőnek, mégis a különböző - hátrányosnak nevezhető - nevelkedési körülmények összesítéseként adódó 12,1% szocializációs és mentálhigiénés szempontból jelentősnek tekinthető.
-----Az adatok összehasonlítása során a szocializációs közeg egyértelmű szűkülése tapasztalható. Lényeges probléma, hogy ennek következtében jelentősen csökkenhet a felnövekedő generáció toleranciaszintje, másság-elfogadó képessége. Ez a jelenség kihatással lehet még a fő konfliktuskezelési formákra, illetve a közös problémamegoldó készségre, -képességre.
-----Az adatok szerint Szombathelyen minden kilencedik gyermek (11,7%) a normál családstruktúrától eltérő szocializációs környezetben nevelkedik. Ez mentálhigiénés szempontból magas számaránynak tekinthető.
-----A megkérdezettek között 6 olyan család szerepelt, melyben valamennyi szenvedélybetegségi forma jelen volt.
Külön kiemelendő a krónikus beteggel foglalkozó családok magas aránya (49,9%), akik a családok részéről külön odafigyelést igényelnek, és okozói lehetnek hosszabb-rövidebb krízisállapotoknak.
A kutatás alapján a családoknak mindössze 37,3%-a az, mely nem hordoz valamilyen veszélyeztetettséget mentálhigiénés szempontból.
-----Ha a választási skálát kétpólusúvá tesszük, akkor a következőket kapjuk: a válaszok szerint a családok életére általában jellemző az összetartás, a támogatás, a biztonság és a kölcsönös szeretet. Ezzel szemben a családok 28,7%-a jelentősen konfliktusokkal terhelt, 21%-uk jelentős mértékben korlátozó és 5%-uk szétesett. A családra vonatkozó értékrendválasztások előkelő helyeivel szemben a családok jelentős része nem hordozza a családdal szemben támasztott egyéni ideálokat. Továbbá a konfliktusokkal terhelt családok magas száma kérdésessé teszi a pozitív családjellemzők kimagasló értékeit.

CSALÁDON KÍVÜLI TÁRSAS VISZONYOK

Az izoláció újabb bizonyítéka, hogy a társas összejövetelek megléte a 18-24 éves korosztályban megjelölt 60%-kal szemben az 55-59 éves korosztályban 16%-ra csökken.
-----Bár a 77% magas aránynak tűnik, az a 23% azonban, akinek a családján kívül nincs tartós emberi kapcsolata, szintén rendkívül magas arány, s erős izolációra, a közösségtől, a társadalomtól elzárt életformára utal.
-----Az egyén életében a 10 fő feletti kapcsolatrendszer fejez ki egyfajta nyitott, érdeklődő szakmai és társadalmi magatartást. Ezt figyelembe véve rendkívül alacsony az ide tartozók 17,6%-os aránya. Szinte kétségbe ejtő az első két kategóriába tartozók 25%-os aránya a felnőtt lakosság körében, akiknek gyakorlatilag nincs érdeklődési körüknek megfelelő kapcsolatrendszere. Az első kategóriában megjelenő 5%-os részarány kiemelten veszélyeztetett helyzetet jelöl. Ez az adat ismét alátámasztja a rendkívül erős társadalmi zártság és az izoláció tényét.
-----A személyes élettér mint intim környezet természetesen nem tartalmazhat akkora kapcsolati kiterjedtséget, mint az érdeklődési kör szerinti háló. Ez meg is jelenik a részarányok növekedésében, a kisebb kapcsolati számok javára. Az első kategóriába tartozók gyakorlatilag külső - a családi környezeten túli - kapcsolatok nélküli létet jelölnek, mely rendkívül magas arányban van jelen, ha azt vesszük, hogy a megkérdezettek között 10 főből 1 baráti jellegű kapcsolat nélkül, beszűkülten éli az életét. Elgondolkodtató az is, hogy a baráti lét nem fejez ki feltétlen kölcsönösségélményt, hiszen kevesebb azoknak a száma, akikhez elmehet a válaszadó, mint akiket befogad otthonába.
-----Rendkívül kritikus az a tény, hogy a felnőtt lakosság 76,1%-ának nincs közösségi hovatartozása, közösségélménye, közösségtudata. A közösséghez tartozás alacsony száma felveti a civil szféra rendkívül gyenge jelenlétét a helyi társadalomban.
-----Tudományos megközelítés szerint egy átlagembernek a lelki egyensúly biztos megtartásához 4-5 közösségbe tartozása szükséges. Minél több közösségbe tartozik egy ember - természetesen a lelki befogadóképesség figyelembevételével -, annál nagyobbnak várható és tekinthető mentálhigiénés védettsége. Ezzel gyökeresen ellentétes tendencia jelenik meg helyi viszonylatban!
-----A közösségbe tartozás rendkívül alacsony száma mellett további figyelmeztető adat, hogy a valahova tartozók 64%-a is pusztán egyetlen csoportnak, közösségnek a tagja. A válaszokban a történelmi egyházakhoz tartozás a döntő, elhanyagolható részarányban jelennek meg a kis egyházak. A megkérdezettek mindössze 6,2%-a nevezi magát egyértelműen egyházon kívülinek, ezzel szemben a megkérdezettek 20,5%-a egyértelműen nem vallásos.
-----A rendkívül magas - elsősorban a történelmi - egyházakhoz tartozással szemben a vallásukat gyakorlók aránya mindössze 16,4%. Ez leképezi az országos helyzetet, s rámutat a vallott és megélt értékek között tapasztalható nagyfokú hasadékra. A maguk módján vallásosak nagy aránya (58,2%) szintén az izoláció tényét mutatja, hiszen ez a mód az alapvetően közösségi magatartásformát is egyéni keretek közé szorítja.
-----A lelki problémákkal kapcsolatos segítségkérési szokások adataiból nagyfokú bizalmatlanság tükröződik a szomszédok iránt. A szomszédoktól való elidegenedés inkább jellemez egy világvárosinak nevezhető tendenciát, mint egy kisvárosit. A szomszédtól való segítségkérés elutasítása nem mutatott eltérést a különböző lakhatási lehetőségek (családi ház, lakótelep stb.) szerint. A munkatársakban való bizalom hiánya is jelzi a közösség iránti bizalmatlanságot, a bezárkózást, amit más helyen a közösségek hiánya is alátámaszt.

PSZICHOKULTÚRA

A nehezített élethelyzetben külső segítséget igénybe nem vevők között jellemző az "egyedül oldom meg" problémamegoldó magatartás. Ez kifejezhet elszigetelődést, de bizalomhiány okán is lehetséges. Azoknak a száma, akiknek nincs meghatározott segítségforrásuk, bár relatíve alacsony, mentálhigiénés szempontból mégis jelentősnek tekintendő.
-----A család szerepe a segítségnyújtásban szinte kizárólagos, ami - összevetve a konfliktusos családok relatíve magas számával - aggodalomra ad okot. Érdekes, hogy a barátok szerepe, bár meghatározó, a 40 éves korosztálytól relatív csökkenést mutat, ami a baráti kapcsolatok fellazulását, hiányát mutatja.
-----Az elidegenedés, a család szerepének kimagasló jelentősége és a pszichológia, illetve pszichiátria felé megnyilvánuló bizalmatlanság jelenik meg a segítségkérési preferenciák tükrében. Kiemelkedő az 55 év felettiek bizalmatlansága. A pszichológus és pszichiáter választása közötti különbség nem szignifikáns, de talán ahhoz elég eltérő, hogy a két fogalom közötti különbségtételt jelezze, mely talán a pszichés kultúra bizonyítéka lehet.
-----A családorvosok szerepe viszonylag jelentős, főleg azokban a korosztályokban, amelyek tagjai már megfordultak nála (21-30%).
Rendkívül alacsony a hivatásos lelki segítő hálózatok igénybevételének aránya. Ez a problémák takarását, zárt közösségben tartását mutatja, illetve megerősíti azokat az adatokat, mely szerint az emberek problémájukat vagy maguk oldják meg, vagy a külső segítséget elsősorban a családban, illetve a baráti körben keresik. A többi szolgálathoz viszonyítva magas a családsegítő szolgálattól igénybe vett segítségek aránya. Ez egyrészt kifejezheti a szolgálat lakosságközeli helyzetét, a segítő folyamattal kapcsolatos stratégiáját - pl. közvetlen esetfelkutatás -, ugyanakkor adódhat a pénzügyi segítségkérés eseteiből.
-----A különböző kérdéskörök nyomán megmutatkozó, helyenként 50% feletti mentálhigiénés veszélyeztetettséggel szemben rendkívül figyelmeztető, hogy a felnőtt lakosságnak mindössze 37,1%-a ismer a lelki egészségét megőrző módszert. A lelki egészségmegőrző módszerek közül kiemelkedően sokan a jógát, a meditációt és a sportolást ismerik. Fontosnak tartják a családot mint összetartó erőt, a probléma megosztását más személlyel, de nem tudták megnevezni, kihez fordulnának bizalommal. Itt ismét megjelenik a bizalom kérdése, illetve annak hiánya.
-----A családdal és a beszélgetéssel azonos mértékben szerepel a hit és az ima a lelki egészség megőrzése terén. Meglepően kevesen ismerik a művészetek gyógyító hatását (a zene kivételével). Az olvasás jelentősen háttérbe szorul mint lelki egészségmegőrző módszer. Örvendetes, hogy a televíziózást, a számítógép rendszeres használatát a felmérésben kevesen említették.
-----Megdöbbentő adat azonban, hogy a személy önmagában való hite nem szerepel a belső konfliktus-megoldási módok között. Kimondható, hogy a megkérdezettek legtöbben passzív módon várják a segítséget a környezet felől.
-----A lelki egészség megőrzésére vonatkozóan a választ adók 37,1%-a nyilatkozott úgy, hogy ismer annak megóvására vonatkozó módszert. Ehhez képest is jelentős csökkenést mutat az az adat, mely szerint a felnőtt lakosság mindössze 28,3%-a fejt ki aktivitást a lelki egészség megőrzése terén. A jóga, meditáció, mint legismertebb lelki egészségvédő módszer a negyedik helyre kerül az alkalmazott módszerek sorában, s gyakorlatilag megfeleződött számszerűséggel. Ezzel ellentétes tendenciaként a sport lényegesen több "használati", mint "ismertségi" választást kapott. Kiemelkedő még a hit, az ima és a beszélgetés szerepe a lelki egészségvédelem terén.
-----A választ adók jelentős része a Telefonos Lelki Segély Szolgálatot ismeri. Ez mutatja, hogy ennek a területnek a PR-tevékenysége, médiában való megjelenése kiemelkedő.
-----A Telefonos Lelki Segély Szolgálat ismertsége után hatalmas ismertségi zuhanás következik. A soron következő szervezetek között ismertnek tekinthetők még a családsegítők, illetve az egyházi keretek között működő karitatív szervezetek. A 10 legismertebb szervezet között megjelennek az önsegítő csoportok. Ez a civil szervezetek létét, fontosságát igazolja, a rendszerben elfoglalt helyük azonban még eléggé háttérben marad.
-----88 fő nem hiányol semmilyen szolgáltatást a meglévő szolgáltatások mellett. Indoklás kevés van, ezek leginkább a személyes problémamegoldásra helyezik a hangsúlyt, illetve kielégítőnek találják a jelenlegi szolgálatok rendszerét.
-----Az egyházi szereplőktől alapvetően a mindennapi problémákkal kapcsolatos beszélgetéseket várják a javaslattevők.
Legtöbben a családi harmóniát és a családi összetartást jelölik meg mint fontos lelki egyensúlyt védő tényezőt. Nem elhanyagolható azonban azoknak a száma sem, akik az egészséget, a nyugodt környezetet, békességet, munkahelyi biztonságot és az anyagi jólétet tartják fontosnak.

A JÖVŐKÉP

Félelmek

A megkérdezettek fele a betegségtől és a pénztelenségtől fél. A pénztelenséggel (49%) szemben a munkanélküliségtől (37%) kevesebb ember tart, ami valószínűleg a munka melletti pénztelenség magasabb arányára utal. Ugyanakkor a munkanélküliséggel kapcsolatos félelmek 8-10-szer gyakoribbak a valós munkanélküliségnél.
-----A család szétesésétől 19% fél, ami az egyéb helyeken megjelent, a család szinte szélsőséges fontosságát bizonyító adatokhoz képest nagy aránynak tűnik. Ezt a vonulatot erősíti a magánytól félők 25%-os aránya is.
-----Kicsi a társadalmi szerep elvesztésétől való félelem aránya, ami ismét alátámasztja a társadalmi szerepnek a fontossági hierarchiában betöltött csekély szerepét.
Érdekes adat, hogy míg a férfi-nő arány az összes válaszadók esetében kiegyenlített, közel azonos értéket mutat, a katasztrófától kétszer annyi nő fél, mint férfi (19% és 36%).
-----Összevetve azzal, hogy a fontossági sorrend megkérdezésekor a biztonság magas találati arányt kapott, a félelem - bár eltérő mértékben, de - összességében igen magas arányú a megkérdezettek körében.

Vágyak

Jövőbeni célként az utazás (63,85) és a lakáskörülmények változtatása (55,2%) az, ami legjobban foglalkoztatja a felnőtt lakosságot. Kiemelkedő még a tervezett tanulás (44,9%), otthonteremtés (39,4%) és életmód-változtatás (34,9%).
-----A lakáskörülmények változtatási szándékának magas értéke kifejezhet egyfajta vagyoni, illetve életkörülményekbeni elégedetlenséget, a tanulási motiváció pedig az új kihívásokkal szembeni fogékonyságot. Relatív adatként magasnak mondható a munkahely-változtatást kívánók részaránya. Ez az adat némileg ellentmond a munkahelyi sikeresség kimagasló értékének. Megjegyzendő továbbá, hogy a munkahelyet változtatni akarók 40,2%-a egyúttal pályamódosításon is gondolkodik.
-----A jövőorientálásban szereplő vágyképek mindegyikére igaz, hogy csak töredéküknél fordítódik aktivitás azok elérésére. Az adatok alapján leginkább a tervezett tanulásra tesznek konkrét lépéseket a megkérdezettek (72,6%-a a tanulás gondolatával foglalkozóknak). Konkrét lépéseket legkevésbé a munkahely változtatásával (54,4%) és a pályamódosítással (56%) kapcsolatban, illetve a családalapítás (50,8%) irányában tesznek.
-----A vágyott jövőkép 50,8-72,6%-ában realizálódik azoknak a száma, akik tesznek is valamit azok megvalósulásáért.

Elvárások, javaslatok

Főleg a serdülők részére igényelnek humán jellegű konzultációs segítséget, illetve közösségi programokat. Alacsonynak ítélik a pszichológusok és a pszichiáterek számát, különös tekintettel a pszichoterápiás segítségformákra. Hiányolják az önsegítő csoportok létét, nemcsak betegségekre, hanem egy-egy kritikus élethelyzetre vonatkozóan is. Az elvárások, javaslatok között még különböző tanácsadó szolgálatok felállítása szerepel, úgy mint házassági tanácsadás, gyermeknevelési tanácsadó stb.

ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK

A kutatás a vizsgált populáció életmódjának zártságát tükrözi. Erre utal a családon kívüli emberi kapcsolatoknak relatíve alacsony száma. Még inkább alátámasztja a zártságról alkotott véleményt az a tény, hogy a megkérdezettek többsége nem tagja családon kívüli közösségeknek, csoportoknak, mely a személy önkiteljesedésének, fejlődésének teret adó közösségi kezdeményezések meglétét, illetve hatékonyságát kérdőjelezi meg.
-----Szombathely lakossága konzervatív polgári életet él, értékrendjének középpontjában a család áll, illetve a gyermek(ek) felnevelésének, érvényesülésének biztosítása. Nemzetközi összesítésben feltűnik, hogy a családdal kapcsolatos érték elsődlegessége mellett viszonylag háttérbe szorul a munkahellyel, szakmai érvényesüléssel, személyes karrierrel kapcsolatos értékcsoport.
-----Meglehetősen negatív kép bontakozik ki az egészségi állapottal, az életmóddal összefüggő kérdésekből. Kiemelendő az önkárosító magatartásformákra, ezen belül is az öngyilkossággal kapcsolatos viszonyulásokra vonatkozó adatok magas értéke. Ugyanakkor az egészség mint érték, illetve az egészség elvesztésétől való félelem kiemelt helyen szerepel.
-----A vallásos élettel kapcsolatos válaszok nagyjából az országos viszonyokat tükrözik, vallását a megkérdezettek 16,4%-a gyakorolja, s 9%-uk fordulna személyes problémájával paphoz. Az intézményes segítségnyújtás képviselői közül a lakosság bizalmát elsősorban a családorvosba, másodsorban a pszichológusba veti. A mentálhigiénés segítségnyújtás más rendszereit, illetve modern formáit a lakosság mintha nem is ismerné.
-----Az aggasztó megállapítások ellenére rendkívüli lehetőséget kínál az a tény, hogy a megkérdezettek 45%-a valamilyen aktív tanulmányt folytat. Ha a rendkívül széles körű tanulási folyamat keretébe egészségnevelési szempontok fokozottabban és célzottabban beépülnének, feltehetően - hosszú távon - igen hatékony program lenne megvalósítható.

JAVASLATOK

----------1. A helyi társadalom zártságának oldására meg kell erősíteni a civil szerveződéseket, a személy önkiteljesedésének, fejlődésének teret adó közösségi kezdeményezéseket.
----------2. Kialakítandó a speciális élethelyzetekre választ adni képes humán szolgáltatások rendszere (serdülő konzultációs szolgálat, családkonzultációs szolgálat stb.).
----------3. Kidolgozandó a meglévő segítő szervezetek és a működő vagy létrehozandó humán szolgáltatások PR-stratégiája, kihasználtságuk, hatékonyságuk növelése érdekében.
----------4. Támogatandó a családorvosok mentálhigiénés képzése a krízisintervencióban betöltött közvetlen szerepük miatt.
----------5. Kidolgozandó a közoktatás és a felnőttképzés keretei között megvalósítható mentálhigiénés lehetőségek rendszere.
----------6. A munkáltatókat érdekeltté kell tenni abban, hogy foglalkoztatói magatartásukban érvényesüljenek a lelki egészségvédelem alapvető elemei.