Mindenekelőtt annak az örömömnek szeretnék kifejezést adni, hogy van ilyen anyag. Hogy az önkormányzat meg akarja ismerni az általa vezetett helyi társadalom lelki egészségének állapotát. Az pedig külön öröm, hogy ezt nem belső titokként kívánja kezelni, hanem lehetőséget teremt arra a Vasi Szemle szerkesztőségével együttműködve, hogy minden érdeklődő megismerje. Nem hallgathatom el ugyanakkor hiányérzetemet sem, annak rögzítése mellett, hogy észrevételeim csak egy a témában laikus olvasó reflexiói. Ezeket a rendszertelenül felmerült gondolatokat is minden bántó szándék nélkül vetem papírra.
-----Először is a teljességről. Nem kapunk elfogadható magyarázatot arra, hogy miért a 18. és 60. életév közötti korosztályt "célozza meg" a vizsgálat. Arra még csak veszteget egy félmondatot, hogy a 14. és 18. év közöttiekre készült már hasonló kutatás, de kérdezhetjük, hogy a kívül rekedt korosztály nem tartozik Szombathely lakosságához? Az önkormányzati állásfoglalás erre a korosztályra szólt. De miért? A minta a 18. és 60. életév közötti 50 145 főt reprezentálja, de nem a 83 705 fős teljes lakosságot. Annak csak 59,91%-át, tehát csak több mint felét. A 14. és 1. év közöttiek hasonló felméréséről hiányzik néhány összefoglaló mondat, ha nem is lehetett valamely ok miatt a teljes anyagot közölni.
-----Így viszont már nem fedi a cím a tartalmat, mert nem Szombathely mentálhigiénés képéről ad látleletet az anyag, hanem legfeljebb csak a szombathelyi lakosság többségének mentálhigiénés helyzetéről.
-----Az csak elírás lehet, hogy az 1800 fős mintavételből 340 + 247 + 206 = 793 főnél volt sikertelen a kérdőíves vizsgálat kísérlete. Akkor miként lehet sikeres 1005 főnél? A kettő együtt csak 1798 fő.
-----Ami az érdemi részt illeti, mindjárt a 3. oldalon, a "Társadalmi fogadókészség" cím alatt mondja ki Szombathelyről a legjellemzőbb véleményt, nevezetesen azt, hogy Szombathelynek - mint lehetőséget kínáló városnak - gyenge a vonzereje. Ez igaz! És ez a vonzerő egyre gyengül.
-----Miért nincs vonzereje?
-----Mert sem adottságai, sem felkészültsége nem vonzza az idegent. Szombathelynek nincsenek folyói, hegyei, természeti kincsei, olyan műemlékei, amelyek vonzóvá tennék, mint pl. a környezetében lévő Sopron, Győr, Veszprém, Zalaegerszeg városokat, amelyek ha nem is az összes, de egy-egy említett vonzerővel rendelkeznek.
-----Volt időszak, amikor ezt a hiányt Szombathelyen igyekeztek fejlesztéssel pótolni. A XIX. és XX. század fordulójára Szombathely Budapest után az ország második legnagyobb vasúti csomópontjává épült ki. Ipart telepítettek, pénzügyi és művelődési intézményeket hoztak létre. Ezáltal Szombathely Nyugat-Dunántúl természetes központjává vált.
-----Ezt Trianon lerombolta. Mire a sokkból felébredt a nemzet és a város, és újra pótolta volna a veszteségeket, jött a II. világháború, és az azt követő rendszer még nagyobb pusztítást végzett anyagiakban és szellemiekben egyaránt. Szombathelyt és környékét kalodába zárta. Nem fejlesztett. Vas megye létszámarányosan is mindig kevesebb költségvetési pénzösszeggel gazdálkodhatott, mint a keleti országrész bármely megyéje, vagy akár néhány dunántúli megye is.
-----A helyzet a rendszerváltozás után sem változott, sőt egyre romlik. Ebbe a folyamatba enged betekintést Danka Lajos országgyűlési képviselőnek a Vas Népe 2002. IV. 21-i(?) számában megjelent "Ellentmondásos támogatások" című cikke.
-----Eszerint 1993-2001 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3 479 435 000 Ft, Vas megye viszont csak 387 243 000 Ft állami támogatást kapott.
-----Vas megye támogatása most már csak alig több mint egytizede a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeinek. (Míg Vas megye lakossága kb. 40%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lélekszámának.)
-----Hasonló a helyzet a kialakított régióknál is a keletiek javára. 1999 és 2002 között az Észak-alföldi Régió (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 16 129 500 000 Ft,
-----az Észak-magyarországi Régió (Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 12 798 500 000 Ft, míg
-----a Nyugat-dunántúli Régió (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 4 250 400 000 Ft-ot kapott.
-----A Nyugat-dunántúli Régión belül is hátrányban van Vas megye. (Ha az abszolút számokat nézzük.)
-----A támogatás mértékéből és abból a tényből, hogy Szombathelynek a közigazgatás átszervezése során semmiféle szerepet nem szántak, egyértelművé válik, hogy a város vonzása egyre romlik, és e haladvány végpontja az lesz, hogy teljesen leépül.
-----A rendszerváltozás előtt a szalonképes lázadozókat is azzal szerelték le, hogy Szombathely is ipari várossá vált 1945 után, de nem nehézipar, hanem csak könnyűipar telepedett le benne. Az ország érdeke pedig a nehézipar fejlesztését írja elő parancsolóan.
-----Az iparszerkezet változott a rendszerváltozás után. Kérdés, hogy hoztak-e elegendő hasznot Szombathely városának a multi cégek idetelepült egységei. Szombathelynek nincs autópályája, ami akár a fővárosba, akár a szomszéd megyeszékhelyekre, vagy külföldre gyors eljutást biztosítana. A rendszerváltozás utáni útfelújítások és útfejlesztések is inkább egy személy nevéhez köthetők, mint koncepciókhoz.
-----Amíg Sopron, Győr, Veszprém, Zalaegerszeg színházat épített, egyetemet létesített, ez Szombathelyen elmaradt, erről itt csak beszéltek.
-----A rendszerváltozás e tekintetben sem hozta a várt fordulatot. Sőt. A hivatalos szervek a huszárlaktanyában való egyetemalapítás magánkezdeményezését - hogy finomak legyünk - sem segítették az elvárható mértékben. Alig jutott előbbre - ha előbbre jutott - a főiskola egyetemmé válása is. Ugyanez a helyzet a színház ügyében is. A híradások szerint a szükséges beruházások ellenére romlott Nyugat-Dunántúl egykor leghíresebb kórháza, a Markusovszky kórház tevékenysége. Megszűntek a pénzügyi központok. Egy időre a Nyugat-Dunántúl vasúti forgalmát irányító vasútigazgatóságot is Pécs alá rendelték, mára hatáskörének 90%-át Budapestre központosították.
-----Egyetem és színház nélkül nem is lehet vonzó a város, de még a lakosság megtartása is kérdéses így. Elnevezésében még város, funkciójában még megyeszékhely, de meddig? Városi szerepkörében is már csak mint mezőváros értékelhető. Megyeszékhely pedig addig lesz, amíg el nem törlik a megyéket a régiók felállításával.

*

A felmérés elég kurtán bánik el a lakáskörülményekkel. A feszítő lakásgondok oldására 1960 és 1990 között épült Derkovits- és Oladi lakótelep egy proletár tömegszállást hozott létre és konzervált. A túlnyomó többségében - hogy liftet ne kelljen építeni - 5 szintes, átlag 50-55 m²-es, két szobás lakások már két különnemű gyermek esetén is nagyon szűkösek. Eleve csak két generáció, szülő és gyermek együttlakására adnak lehetőséget. Csak a 3 szobás lakások alkalmasak a gyermekekre felügyelő nagyszülőkkel mint harmadik generációval az együttlakásra.
-----Hány, de hány problémára adott okot a felügyeletet ellátó nagyszülő hiánya, ugyanakkor hány, de hány konfliktus származott abból, hogy 60 m²-en lakik együtt három generáció, és nincs lehetőség az észrevétlen jelenlét megteremtésére...
-----Ami a szombathelyiek egészségi állapotát illeti, figyelmet érdemelnek a következő, ritkán számba vett tényezők, amelyek betegségtünetek kiváltói lehetnek: a környezeti mérgek (gyomirtók, féregirtók, gyógyszerek, konzerváló szerek), rádióhullámok, rádiótelefon-állomások, ipari por, villamos távvezetékek közelsége.
-----A tanulmány mellékletei számos hibát tartalmaznak. A 4. ábra a jelölésekkel értelmezhetetlen. Az 5. ábra "létszáma" összesítésben nem teszi ki az 1005 főt. Kérdéses, hogy a vízszintes koordinátatengely számai mit is jelentenek. A 8. ábra vízszintes tengelyén négy-négy oszlopdiagram szerepel, de csak három meghatározás.