SZÉLL TAMÁS:

TALLÓZÁS BUCSU MÚLTJÁBAN

---------------A szerző röviden ismerteti a Vas megyei Bucsu falu történetét, megemlít számos, a faluban élt családot (például a szalónaki Dániel, a kisgeszéni Szabó, a szalakoppányi és rábabogyoszlói Vajda, a dukai és szentgyörgyvölgyi Széll, a hertelendi Hertelendy családokat és másokat), földbirtokosokat és hivatalnokokat. A családfák töredékes kivonata szintén szerepel a tanulmányban, beleértve a már kihalt családokét is. Kuriózumképpen, a szerző kiemeli az országszerte híres szépséget, Hertelendy Anna asszonyt, aki a közhit szerint Zala megye büszkesége volt, valójában szintén a Vas megyei Bucsu szülötte. Kevesebb, mint két évszázad alatt, szokatlanul nagy számú kiemelkedő személyiség származott ebből a kis közösségből, akik magas hivatalokat töltöttek be a megyében vagy az országban: 1 hétszemélynök, 1 elnök a legfelsőbb bíróságon, 3 főispán (a megye legmagasabb rangú vezetője), 3 várkapitány, 1 bírósági főtisztviselő, 1 békebíró, 1 főpolgármester, 4 bíró a fellebbviteli bíróságon és egy császári és királyi testőrkapitány.

KUNTÁR LAJOS:

KÉT MILLENNIUM CSÖRÖTNEKEN

---------------A Rába menti Csörötneken 1914-ben született szerző, neves művelődéstörténész kutatásai alapján írja le a magyar honfoglalás 1896. évi millenniumának csörötneki megünneplését: a díszes jegyzőkönyvbe foglalt ünnepi gyűlést, az emlékfák ültetését. A magyar államalapítás millenniumának 2000. évi megünneplése, amelynek a szerző egyik díszvendége volt, fényesebbre és gazdagabbra sikerült. Mint a falu 1980-as években épült, új temploma, ez az ünnepség is a jövendő, a megmaradás reményét hirdeti.

HERÉNYI ISTVÁN:

ADATOK LÓCS TÖRTÉNETÉHEZ

---------------A Répce-síkon elhelyezkedő Lócs neve valószínűleg szláv eredetű. A falu magyar honfoglalás után a Bogát-Kál-Bulcsu nemzetség szállásterületéhez tartozott. Később az Osl nemzetség, a XIII. század közepétől pedig a templomos, majd a soproni johannita lovagok birtokolták a középkor végéig. A szerző ismerteti a falu történetének legfontosabb adatait. Különösen gazdag a családtörténeti adattár-a középkortól a jobbágyfelszabadítás utáni esztendőkig.

EGYHÁZÜGYI JELENTÉSEK VAS MEGYÉBŐL, 1952-1959.
II., BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY

Közreadja: Kövér István

---------------Az 1951-ben létrehozott Állami Egyházügyi Hivatal feladata az volt, hogy megfigyelje és szigorúan ellenőrizze az egyházak működését, és mindent megtegyen a kommunista pártvezetés akaratának minél teljesebb érvényesüléséért ezen a területen is. A Hivatal megyei szervei élén álló titkárok rendszeres jelentéseket készítettek, amelyekben szóltak - többek között - a püspök és a papok magatartásáról, aktivitásairól és véleményeiről, a hitélet egyes jelenségeiről, illetőleg saját, közvetlenül beavatkozó intézkedéseiről, stb. Kövér István a Vas megyei jelentésekből ad közre válogatást.

BRENNER VILMOS:

VADÁSZAT ÉS TERMÉSZETVÉDELEM BURGENLANDBAN

---------------Burgenland, éppúgy mint minden osztrák szövetségi tartomány (Bundesland), teljes autonómiával rendelkezik vadászati ügyekben. A vadászattal, vadgazdálkodással, természetvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat a tartományi parlament alkotja meg. A korszerű jogrend és a burgenlandi vadászok törekvései nyomán a tartomány jelentős vadállománnyal rendelkezik. Ezt mutatják az éves lelövések számadatai is.

SIPOS ENDRE:

VADÁSZNAPTÁR

---------------A kiváló agrármérnök, tudományszervező a Vas megyei vadásztársadalomnak is egyik vezető alakja. Vadászati tárgyú Erdei barangolások című készülő könyvéből való az itt közölt Vadásznaptár, amelynek tizenkét része a hónapokhoz igazodik. A személyes elemekkel átszőtt vadász-esszé érdekes leírást ad a természet havi változásairól, a növénytakaró éppen esedékes alakulásáról, az apró- és a nagyvadak évszaknak megfelelő viselkedéséről, illetve a vadásznak a természet változásaihoz és a vad "igényeihez" igazodó tennivalóiról. A vadászat örömet adó jellege mellett hangsúlyozza azt a szerepet, amelyet a vadászat a természet rendjének megőrzésében betölt.

HARGITAI JÓZSEF:

SZÜLŐFÖLDEM VONZÁSÁBAN
(EMLÉKEK ÉS TÖPRENGÉSEK)

---------------A szombathelyi pedagógus, író a közeli Jákon, a világhírű XIII. századi műemléktemplom közelében született és nevelkedett. Írásában büszkeséggel vegyes melankóliával emlékezik gyermekkorára, szüleire, tanítóira és a falu papjaira, fölidéz néhány emlékezetes epizódot, majd hosszabban időz a román kori műemléktemplom problémáinál. A felbecsülhetetlen kincs számos részletét fenyegeti az enyészet. Hargitai József szeretettel és aggodalommal szólal fel mihamarabbi megmentéséért.

SIMOLA FERENC:

HORTHY MIKLÓS CSAPATSZEMLÉJE
SZOMBATHELYEN, 1919-BEN

---------------Horthy Miklós, aki 1920-1944 között volt Magyarország államfője (kormányzója), a köztudat szerint a megyei kórház felavatásakor, 1929-ben járt először Szombathelyen. A tanulmány igazolja, hogy Horthy még a szerveződő Nemzeti Hadsereg főparancsnokaként, 1919. szeptember 21-én járt itt, amidőn a város Fő terén katonai szemlét tartott. Horthy híres "fehérlovas" budapesti bevonulásában, 1919 november 16-án jórészt a báró Lehár Antal vezette nyugat-dunántúli csapatok vettek részt.