TÓTH PÉTER

"A KÖZÖS SZÁRMAZÁS
HOSSZÚ IDEIG KÖZÖS HARCRA
TERELT BENNÜNKET"
1

BÁRDOSI NÉMETH JÁNOS ÉS ILLYÉS GYULA KAPCSOLATÁRÓL

"Költői példaképem Petőfi, Arany, Ady és egész nemzedéke,
így Kosztolányi, Juhász Gyula és Tóth Árpád.
Költői világom azonban mindvégig nagy földimhez,
Berzsenyihez fűz. Nemzedékemből - származásom és eszményeim folytán -
Illyés Gyulával érzek közeli rokonságot."
Bárdosi Németh János2

 

I.

--------------------Bárdosi Németh János a mottóul választott vallomásban irodalmunk nyolc klasszikusát nevezte meg közelebbi-távolabbi példaképeként. Közülük Illyés Gyulát emelem ki, és születésük századik évfordulóján kapcsolatuk néhány kevésbé ismert vagy feledésbe merült tényét, annak is elsősorban szombathelyi vonatkozásait idézem fel. Illyés Mária jóvoltából áttekinthettem az Illyés-hagyatékban megőrzött Bárdosi Németh-leveleket. (Szívességét ezúton is köszönöm.) Tanulmányom második felében ezekből is közreadok néhányat. Illyés Gyulának Bárdosi Németh Jánoshoz küldött leveleit - egy kivételével - egyelőre nem ismerhettem meg.
-----Bárdosi Németh János 1902. március 8-án született Szombathelyen, a Széll Kálmán utca 37. számú ház udvari lakásában. Származásáról, gyermekkoráról, mozdonyfűtő édesapjáról, egyre gyarapodó családjukról és bárdosi élményeiről seregnyi verse szól. A szombathelyi évek terméséből többek között az Öregapám, az Apám, a Végig a falun és az Otthon említhető. Az életére visszatekintő, betegségekkel küszködő költő posztumusz kötetének3 két ciklusában is felidézte eszmélkedésének helyszíneit, személyiségeit, emlékeit.
-----A társadalom mélyrétegeiből érkezett, ezt sohasem feledte. 1917-től 1921-ig a négy évfolyamos szombathelyi felsőkereskedelmi iskola tanulója volt. Az irodalmi érdeklődésű diákot az önképzőkör elnökévé választották. Serdülőként Petőfi, Arany, Reviczky és Vajda lírája állt hozzá legközelebb.4 1919-ben ismerkedett meg Ady költészetével. A Nyugatot a húszas évek elejétől olvasta rendszeresen. A folyóirat versei, novellái, bírálatai formálták esztétikai eszményeit, befolyásolták költői útkeresését. Tanárnak készült, de álma meghiúsult; a korai árvaság és a család szegénysége miatt nem tanulhatott tovább. Pénzügyi tisztviselő lett, de a lírától a hivatalnoki munka költőietlennek tűnő világa sem térítette el. Ez még akkor is igaz, ha Invokáció Csokonaihoz című versében így vallott:

Pannoniában, hol bölcsőm ringatták,
Eltemettek unt, piszkos, poros akták,
Mint féreg éltem számok erdejében:
Arcom sápadt lett, szemem odvas ében.

-----A vágy és a valóság távolsága, a "kemény lélek" és a "lágy képzelet" feszültsége ihlette elégiáinak többségét. Bár a katedráról le kellett mondania, verseiben, prózai írásaiban, kultúraszervező munkájában mindig volt valami tanáros. Pedagógiai hajlamáról, szolgálatot vállaló személyiségéről árulkodnak verssorai. A "használni akartam, nem tündökölni" jegyében gyakorolta minden hivatását. Első költeménye az Élet hasábjain jelent meg 1922-ben, ezt követték a szombathelyi lapokban közölt versek és újságcikkek. 1926-ban látott napvilágot első kötete, az Öreg szilfa árnyékában.5 A karcsú könyv a Nemzedékek kiadásában jelent meg, szép kiállítása a Tevan Nyomdát dicséri. A sorozatban előtte Prohászka Ottokár (1858-1927), Váth János (1887-1962), Finta Sándor (1889-1950), Ősz Iván (1892-1969) és Kocsis László (1891-1973) írásai szerepeltek. Az első kötetben megszólaltatott alaphang Bárdosi Németh lírájának egyik jellemzője marad. (A szociális érzékenységgel párosuló türelmetlenség és társadalomkritika akkor erősödik majd fel, amikor Illyés Gyula, Féja Géza és Erdélyi József írásaival szorosabb kapcsolatba kerül.) A vidékiség, a jellegzetesen dunántúli táj, a szegénység gyakran szerepel verseinek témájaként. Feltűnőek a szándékos vagy véletlen allúziók. Költeményeiben sokszor Ady egy-egy formai megoldását fedezhetjük fel, másutt Juhász Gyula mélabújára ismerünk. Verscímei is a Tisza-parti költőt idézik (Vidéki éj, A szürkeség üzenete, Öreg szilfa árnyékában, Öreg koldus, Magyar vidék). A versek kulcsszavaival kijelölhető lírájának hangulati horizontja: az árva, bús, fájó, fáradt, hideglelős, kóbor, lázas, őszi, unt kifejezésekkel rendre találkozunk. "Én már szárnytörött, bús madár vagyok" - vallja magáról a Boldogságban. A Révpart című költeményében pedig ez a rezignált önértékelés olvasható:

Az álmok tornya porbadőlt már rég,
Nem űz batáron boldog ifjú vágy,
Lelkem tükrén már tündököl az ég.

-----A kötet nem váltott ki különösebb visszhangot.6 Ezen nem csodálkozhatunk, ha meggondoljuk, hogy a húszas évek derekán milyen irodalmi környezetben született meg.7 De igazságtalanok lennénk, ha a Nyugat nagy nemzedékének képviselőihez kívánnánk mérni. Lengyel Balázs ekképp jellemezte a költő útját: "Az indulás versei a húszas évekből szólalnak meg, a már pályájára talált költőé a harmincas évek elejéről. Bárdosi Németh János tehát egy időben indult Illyéssel és Jankovich Ferenccel. Nem ok nélkül tűnik fel a két nemzedéktárs neve a versekben, hangja a költő hangjában. Ahogy mondani divat: azonos táj küldte őket, a Dunántúl, s rokon a szociális szemléletük, a haza-, magyarság-, emberséglátásuk is."8 A költő első nyilvános szereplésére 1927-ben a szombathelyi Kultúrpalota Kosztolányi-estjén került sor. Az Édes Anna szerzője korábban is eszményei közé tartozott. Találkozásuk emlékét és kapcsolatuk későbbi alakulását az Utak és útitársak című kötetben idézte fel.9 (Ugyanitt olvashatunk Illyés Gyula, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Szabó Lőrinc szombathelyi szerepléseiről és a közös élményekről.) A húszas évek végétől Bárdosi Németh már Erdélyi József,40 Szabó Lőrinc és főképp Illyés Gyula lírájának bűvkörében élt.

Bárdosi Németh János és Illyés Gyula

A Nehéz földben11 a rokon vonásokat kereste, a közös élményeket ízlelte. Évtizedek múlva így vallott erről: "engem főleg a hazai hangzás fogott meg: az otthoni tájak, a kedves dunántúli dombok, völgyek hullámzása, színek, dolgok és gondok közös szava, a származás nehéz öröksége, a paraszti ősök közös keserűsége ütött szíven: egy nagy társ szívével és szavával."12 A kapcsolat ekkoriban egyirányú és csupán befogadói jellegű volt.
-----Bárdosi Németh időközben a publicisztikával és a szépprózával is kísérletezett. Könyvismertetései, interjúi, megemlékezései elsősorban a szombathelyi újságokban (Vasvármegye, Nyugatmagyarország, Hír) láttak napvilágot; néhány alkalommal más lapokban (Szocializmus, Szabadság stb.) is szerepelt. Három önéletrajzi ihletésű regénye a harmincas években jelent meg.13 Személyisége egyre meghatározóbb lett Szombathely irodalmi életében. Nyilvános megszólalásai azt követően szaporodtak, hogy 1932-ben a Faludi Ferenc Irodalmi Társaság elnökévé választották. A Társaság egyik célja az volt, hogy az álmos dunántúli város közönségét megismertesse az ország jelentősebb íróival, költőivel, politikusaival. Működésüknek (és jórészt Bárdosi Németh Jánosnak) köszönhetően megfordult itt Móricz Zsigmondtól Németh Lászlóig, Cs. Szabó Lászlótól Bajcsy-Zsilinszky Endréig sok mindenki. Sor került erdélyi és délvidéki írók, költők bemutatkozására is. A Társaság kereste a kapcsolatot a hasonló jellegű soproni, győri, pécsi, székesfehérvári körökkel. Esetenként könyvek kiadását is elősegítette.
-----A Faludi Ferenc Irodalmi Társaság támogatásával jelent meg Bárdosi Németh János második verseskötete (Isten rádiója).14 Erről a helyi sajtón kívül már számos vidéki és országos lap közölt recenziót (Élet, Debreceni Szemle, Pannonhalmi Szemle, Magyar Kultúra, Katolikus Szemle). Költeményei ekkoriban kerültek először Illyés Gyulához, aki már rendszeresen szerepelt verseivel, bírálataival a Nyugat hasábjain. Az első kritika minden bizonnyal érzékenyen érintette a szombathelyi költőt. Illyés 1933-ban Új verseskönyvek című írásában Bárdosi Németh Jánost előbb nevének említése nélkül gúnyolta kötetének címe miatt, néhány bekezdéssel később pedig azok közé sorolta, akik "a magyar vidék közhelyeivel küzdenek".15 Szerencsére ez a szigorú minősítés nem okozott komolyabb törést, sértődést. Alighanem a kritika éle is tompult, amikor a következő év tavaszán személyesen is találkoztak. Illyés Gyulát a Színművészeti Akadémia igazgatójával együtt 1934 márciusában felolvasóestre hívták meg Szombathelyre. (Néhány héttel korábban Nyirő József, Kós Károly, Dsida Jenő és Kemény János volt a vasi megyeszékhely vendége.) A múzeumban tartandó rendezvényről a Kultúregyesület körlevelében a következő olvasható: "A Kulturegyesület Szépirodalmi Szakosztálya a Faludi Ferenc Irodalmi Társaság f. hó 11-én vasárnap d. u. 1/2 6 órakor tartandó irodalmi estjén Madách Imre halhatatlan emlékének áldoz azzal, hogy Sebestyén Károly dr. a Madách irodalom egyik legkiválóbb értelmezőjét szólaltatja meg pódiumán. Az irodalmi esten mutatkozik be az uj magyar lirának egyik legjelentősebb képviselője: Illyés Gyula költő is."16 A korabeli sajtó Illyés sikeréről számolt be. A Madáchot méltató Sebestyén Károly szinte mellékszereplővé vált. Illyés a legnagyobb hatást a Madách Imrének ajánlott Magyarok című - politikai tartalmú - költeményének felolvasásával váltotta ki. "A rekedtes hang drámai erőt kölcsönzött szavainak, a vers ritmusát is kiemelve belülről, mélyből, a századok mélységéből jöttek ezek a versek. Heves gesztusait látva érdekes, izgató jelenség volt" - emlékezett rá vissza Bárdosi Németh.17 Az est másnapján városnézésre és egy jáki kirándulásra került sor. Ezen a szombathelyi irodalmi, kulturális élet több képviselője is részt vett (Pável Ágoston, Ősz Iván, Kincs Elek). Bárdosi Németh János a szombathelyi találkozón elhangzottakra hivatkozva rövidesen nyílt levelet tett közzé a Szabadság című lapban. Ebben elsősorban Illyés Gyulának és Féja Gézának a magyarság sorskérdéseit felvető írásait idézte példaként. Az írástudók felelősségével kapcsolatban bíráló hangon szólt arról, hogy a dunántúli lírikusok egy része - Kosztolányi Dezső, Szép Ernő és Falu Tamás hatására - beleesett "egy nosztalgiás, kisvárosi hangulatú poézisbe", és eltávolodott a politikától. A nyílt levél írója annak a reményének adott hangot, hogy ezt a "finomkodó, langyos impresszionizmust" Illyésék hatására felváltja egy szociálisabb, felelősebb irodalmi szerepvállalás: "A Ti népi gyökerű művészi forradalmatok óta itt is magára talált ez az elalélt írói sereg, és már egyre szélesebb frontban törik át az elefántcsonttorony berozsdásodott ablakait."18 (Ha érthető is a hangütés, nem épp a legszerencsésebb. Kosztolányitól egyébként nem fordult el teljesen Bárdosi Németh. Ezt követően találkoztak is Szombathelyen. Illyésről pedig köztudott, hogy milyen nagyra becsülte a szabadkai származású költőt. Korai halála után számos írását ő rendezte sajtó alá.)
-----A harmincas évek derekán két fontos irodalmi, tudományos és közéleti fórum született meg Szombathelyen. Bárdosi Németh János mindkettőben fontos szerepet játszott. A Pável Ágoston által szerkesztett Vasi Szemle rendszeres szerzőjeként tarthatta számon.19 A lapban az általa kiadott kötetekről is recenziók jelentek meg. 1936-ban megindította az Írott Kő című szépirodalmi és művészeti folyóiratot. Sem a lapalapítás, sem a kiadvány életben tartása nem ment könnyen. A hasonló vidéki kezdeményezések többsége kérészéletűnek bizonyult. A közönnyel ugyanúgy meg kellett küzdeniük, mint a gyanakvással. Ez alól ez a nyugat-dunántúli vállalkozás sem jelentett kivételt. A főszerkesztői beköszöntőben a nemzeti elkötelezettség, a "lelkiismereti szorongás" szólama a legerősebb. Ady Endre, Szabó Dezső, Móricz Zsigmond, Erdélyi József neve tűnik fel, továbbá az Illyés Gyula által is képviselt felelősség a megalázottak, kifosztottak, a "százados szelíd szegénység" áldozatai iránt. Az is tudatos vállalását bizonyítja, hogy a folyóirat első számában elismerő értékelés jelent meg Illyésről.20 Az Írott Kő két évig működött Bárdosi irányításával; 1937-ben ideiglenesen megszűnt. 1942-ben - immár más szerkesztőséggel - újraindították, ő ehhez is hű maradt. A periodika értékelését már többen is elvégezték,21 itt mindössze a Bárdosival és Illyéssel kapcsolatos közleményekre térek ki.
-----Az Írott Kő főszerkesztője több országosan ismert írót, költőt kért fel közreműködésre. Közéjük tartozott Illyés Gyula is, aki 1936. április 22-én válaszolt a hívásra: "Megkaptam a lapot - ezúttal is gratulálok - szép, nívós, tartalmas. Örömmel fogok bele dolgozni, amihelyt magam kedve szerint dolgozhatom, azaz ismét verset írhatok. Most épp a Puszták népét kell készítenem (nem azonos az Író és nép címen hirdetett, de egyelőre meg nem jelenő tanulmány-kötettel). Te hogy vagy? S a Többiek? Kérlek, add át baráti üdvözletemet Pávelnek, Ősz Ivánnak, Kincsnek, a többieknek."22
-----Bárdosi Németh János kiemelten foglalkozott a társadalmi, szociális kérdéseket felvető irodalommal; folyóiratának hasábjain következetesen vállalta szépirodalmi, szocio-gráfiai és politikai eszményeit. Ezt bizonyítják a folyóirat versei, novellái, ezeknél is nyilvánvalóbban tanulmányai és recenziói. Többek között Nyírő József, Kodolányi János, Féja Géza köteteire hívta fel az olvasók figyelmét.23 Az említettek szövegkörnyezetéhez szorosan kapcsolódnak Hegedüs Ferenc és Sz. Csorba Tibor könyvismertetései a Viharsarokról, a Futóhomokról, a Számadásról és A néma forradalomról.24
-----Bárdosi Németh tételesen is többször tett hitet Illyés lírája, szociográfiája és az úgynevezett népi írók politikai felfogása mellett. Feltűnő azonban, hogy nem érzékelte, illetve nem érzékeltette a közöttük lévő olykor árnyalatnyi, máskor szakadéknyi különbségeket. Ennek az érdeklődésnek (és aránytévesztésnek) jellemző példája az Irodalom és decentralizáció című elemzése. Ebben áttekintette a 30-as évek szellemi mozgalmait. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma mellett megemlítette a debreceni törekvéseket, a "Magyar Téka" és az "Új írók" köteteit. Szólt a Tanuról, a Nemzedékek című irodalmi kiadványsorozatról, az erdélyi és a dunántúli városok irodalmi társaságairól. Mintha a határon inneni és túli szellemi vállalkozások leltárát kívánta volna összeállítani. Babitsot és Németh Imrét idézve minősítette a dunántúli szellemet. Legjellegzetesebb képviselőinek Illyés Gyulát, Kodolányi Jánost és Németh Lászlót tekintette. Szépírói nyelvüket, tájszemléletüket, nemzeti elkötelezettségüket együtt minősítette: "Illyés Gyula lírája, Kodolányi János prózája és Németh László írásai minden vonatkozásban őrzői és megtartói ennek a dunántúli szellemiségnek. Írásaikból árad a Dunántúl táji jellege, a szelíd vonalú lankák képe, a merengő Tolna, a keményebb, határozottabb Ormánság vidéke. (...) De Kodolányi és Illyés nem csupán a nyelv, a művészi kifejezés friss erejét hozta és örökölte a Dunántúl szellemétől, hanem az írói látásnak azt a mély lelkiismereti adottságát, amely Zrínyitől Széchenyiig mindenkor a realitások kifejezésében jelentkezett a magyar szellem múltjában. Vagy nem a Zrínyi és Széchenyi-örökség jelentkezése, ahogy Kodolányi és Illyés bejelentették a >>dunántúli veszedelmet<<? A Sötétség írója, a Puszták népe költője valóban a >>tragikus életlátás<< prófétai megszállottságával mondták el a dunántúli sorskérdések mai állását, az egyke veszedelmét, a dunántúli latifundiumok gazdasági és erkölcsi képtelenségét, a német terjeszkedés jelentkezését. (...) Mindezek a formai és tárgyi eredmények, melyek teljessé, gazdaggá teszik Illyés, Kodolányi, Németh László oeuvre-jét, a dunántúli szellemiség magasabb nézőpontjából születtek meg és tágultak bele (sic!) a magyar szellem új horizontjához."25 Elemzésében ugyanakkor a nemzeti elfogultság lehetséges vádjától is megvédte őket. Az említettek nem nacionalisták, nem mások ellen acsarkodók; nem a "gyűlölet fűtötte faji sötétség jellemzi ezt az írói gondolkodást, hanem a magyarság megismerésének őszinte vágya". (Csak zárójelbe téve kérdezem, ha ez a politikailag, politológiailag, szociológiailag "iskolázatlan" Bárdosi Németh János előtt ennyire nyilvánvaló, miért nem az azok számára is, akik Illyés, Kodolányi és Németh László eszméit napjainkban eltorzítják, meghamisítják és méltatlanul támadják?)

Bárdosi Németh János hetvenévesen

-----Illyés Gyula Petőfi-könyvéről elragadtatott hangon számolt be az Írott Kőben. Három hasábon jellemezte Illyés eddigi útját, méltatta írói, költői teljesítményét, és szükségszerűnek nevezte azt, hogy egy ilyen alkatú, tehetségű, etikai tartású gondolkodó és lírikus számot vessen Petőfi-élményével. Kiemelte, hogy a szerző nem irodalomtörténeti monográfiát vetett papírra, nem is hagyományos esszét, hanem olyan vallomást, amelyből kettős portré tűnik az olvasók elé: Petőfié és a vele sok tekintetben rokon Illyésé. Ezen is túl: "A Petőfi azonban nemcsak egy kitűnő irodalomtörténeti kézikönyv a legnagyobb magyar zseniről, hanem hitvallás is egyben a nép és annak megtartása ügyében."26
-----1937-ben az Írott Kő kiadásában jelent meg Bárdosi Németh kötete, az Élet és irodalom.27 A benne közölt néhány tanulmány, közéleti témájú írás és a Féja Gézának címzett nyílt levél a már említettek hangvételével mutat szoros rokonságot. Ez idő tájt leveleivel, költeményeivel többször is felkereste Illyést. Barátjának közvetítésével néhány verse a Nyugatban és a Magyar Csillagban is megjelent. 1941-ben látott napvilágot Szegény ország című kötete,28 amelyben korábbi prózai vallomásainak lírai párhuzamát fedezhetjük fel. Az Illyésnek küldött példányba a következő dedikáció került: "Illyés Gyulának - a nagy Költőnek és barátnak, a Közös föld öléről, őszinte szeretettel Szombathely, 1941. dec. 18. Jancsi". A válogatásban feltűnően megszaporodtak a portréversek (Berzsenyi; Kölcsey; Ady; Tóth Árpádhoz) és a költőtársaknak ajánlott költemények (Levél Erdélyi Józsefhez; a Kocsis Lászlónak ajánlott Dunántúl). Versei már címük alapján is a népi témájú és hangütésű líra körébe sorolhatóak (Számadás; Sarjúk illata; Földem ölén; Rög és lélek; A magyar paraszt; Alföldi utazás; Szegény ország). Közéjük tartozik az Illyés Gyulának dedikált Nehéz föld, amely esztétikai, poétikai fogyatkozásai ellenére is szép dokumentuma a hasonló származásból és a közösen vállalt gondokból sarjadó barátságnak:

Versed úgy borul rám, mint a gyapjas felleg,
mint a szülőföldem lágy ege úgy föd be,
olyan fojtás támad mellemben a szódra,
mintha kemencébe gyujtanának lassan.

-----A költőbarát episztolával válaszolt. Ennek a szerény vallomásnak mindössze egy szakaszát ismerem Bárdosi Németh János Illyés-köszöntőjéből:

Azt köszönöm néked: nem volt hasztalan
Nem hangzott hiába mindig a szavam.
Örül a betyár is, hogyha társa van,
Úgy gondoltam mindig, az lesz seregem,
ha csak egy ember is úgy jár, mint magam.29

-----Illyés folyóiratában, a Magyar Csillagban Mátyás Ferenc értékelte a szombathelyi költő líráját.30 Bárdosi Németh János ekkoriban már szűknek, szorongatónak érezte vasi környezetét. Egyre több szállal kapcsolódott Pécshez: a Szegény ország a Janus Pannonius Társaság kiadványaként jelent meg; ezt követően a Sorsunk hasábjain is többször találkozunk verseivel és könyvismertetéseivel. A pécsi irodalmi folyóiratban értékelte Illyés Gyula új kötetét is: "A Kora tavasz bátor és igaz könyv. Pontosan oda tartozik az immár klasszikussá érő Illyés-mű anyagához: hangban, színben, érzésben, emberségben és magyarságban tovább gazdagítva azt, mint a gazda, aki egyetlen talpalatnyi területet se hagyhat parlagon."31 A kötetet a Puszták népe hiteles folytatásaként minősítette.
-----A második világháború derekán (1943 tavaszán) Illyés Gyula és Cs. Szabó László Bárdosi Németh János hívására Vas megyébe látogatott. Az itt töltött napok emlékét Cs. Szabó és Bárdosi Németh is megörökítette. Az író közvetlenül a hazatérése után,32 a költő sok-sok év múlva. 1972-ben kiadott Fehér pille című kötete Illyés Gyulának ajándékozott példányába a következő ajánlást és az egykori találkozást megidéző szonettet írta: "Illyés Gyulának az őszikék szavait, szeretettel, régi baráti hűséggel és ragaszkodással Pécs 1972. aug. 1. Bárdosi Németh János."

JÁKI EMLÉK 1943-BÓL

Egyszer Illyéssel tűnődtünk azon,
mikor átvágtunk árkon és gazon,
s a fák között egy csöndes hajlék állt,
ha ez lehetne ölelő tanyánk.

Békés, fehér ház: füstje kék-ezüst,
a tiszta-rajzú égen messzetünt,
a tornác alján asztal, álmodó,
magunk fajtának épp ilyen való.
Én itt évekig élnék, esküszöm,
el nem csalnának semmi ezüstön,
a kert hosszában a világ elég:

fűről és fáról verseket irnék,
a csönd, a tücsök mélán zengene
s ez több életre is elég lenne.

Illyés Gyulának, az eltűnt időre emlékezve, a 70 év során, társad és híved Bárdosi Németh János."

*

Bárdosi Németh János és Illyés Gyula kapcsolata, levelezése a világháború, a fordulat éve és az 1956-os forradalom után sem szakadt meg. Bárdosi Németh 1943-tól a Pécsett folytatta hivatalnoki és irodalomszervezői munkáját. Onnan figyelte barátjának egyre szaporodó köteteit. Ezeket Illyés rendszeresen dedikálta, és elküldte neki. Bárdosi sem lett hűtlen a versíráshoz, de kötete évekig nem jelenhetett meg. Alkalmi találkozásaikra főképpen Budapesten, az Írószövetség rendezvényein került sor. Kölcsönös tiszteletüket, ragaszkodásukat fotók, meleg hangú levelek, közös emlékeket felidéző dedikációk, emlékezések őrzik. És két további Bárdosi Németh János-vers: az 1956-ban írt Kézfogások (Illyés Gyula verseskötetére) és az 1958-as keltezésű Tihanyi levél (Illyés Gyulának).

 

JEGYZETEK

1 Bárdosi Németh János levele Illyés Gyulának, Pécs, 1971. február 20.
2 BERTHA Bulcsu: Délutáni beszélgetések. Bp. 1978. Idézi Bertók László: Bárdosi Németh János - bibliográfia. Pécs, 1989. 8.
3 BÁRDOSI NÉMETH János: Lélek és tenger. Pannonia Könyvek; Pécs, 1994.
4 BÁRDOSI NÉMETH János: Köszöntő régi iskolámban. Berzsenyi Dániel Könyvtár (BDK), Savariensia, Hf. 913
5 BÁRDOSI NÉMETH János: Öreg szilfa árnyékában. Szombathely, 1926. Nemzedékek, 66 l.
6 Ezekben az években jelent meg többek között: Juhász Gyula: Testamentom. 1925; Tóth Árpád: Az Öröm illan. 1922; Szabó Lőrinc: Kalibán. 1923; Uő.: A Sátán Műremekei. 1926; Kosztolányi Dezső: A bús férfi panaszai. 1924; Babits Mihály: Sziget és tenger. 1925; József Attila: Nem én kiáltok. 1925.
7 A Bárdosi Németh János-bibliográfia az Öreg szilfa árnyékában c. kötetről 3, az Isten rádiója c. kötetről 9, a Szegény országról 19 ismertetést említ.
8 LENGYEL Balázs: A lélek lángjai. Verseskönyvről verseskönyvre. Bp. 1977. 122.
9 BÁRDOSI NÉMETH János: Utak és útitársak. Szombathely, 1975. 204-213.
10 Erdélyi Józseffel több levelet is váltott: ezeket a közeljövőben rendezem sajtó alá.
11 ILLYÉS Gyula: Nehéz föld. (versek); Bp. 1928.
12 BÁRDOSI NÉMETH, 1975. 216.
13 BÁRDOSI NÉMETH János: Jégeső. (Magyar tájkép) regény, Szombathely - Pécs 1930. Nemzedékek, 102 lap; Zsellérek (regény) Szeged, 1935. Magyar téka I. 5. 160 lap; Napfogyatkozás (regény) Pécs 1939. (a Dunántúl című lapban 30 folytatásban)
14 BÁRDOSI NÉMETH János: Isten rádiója. (versek) Szombathely, 1932. 72 lap
15 ILLYÉS Gyula: Új verseskönyvek. In: Nyugat, 1933. II. 86.
16 A Kultúregyesület 1934. III. 5-én keltezett 168/1934. sz. körlevele; lelőhelye: Püspöki Levéltár, Szombathely. Bárdosi Németh kötetében hibás időpont (március 14-e) szerepel: BÁRDOSI NÉMETH, 1975. 217.
17 BÁRDOSI NÉMETH, 1975. 218-219.
18 BÁRDOSI NÉMETH János: A dunántúli irodalom útja. Levél Illyés Gyulához. In: Szabadság. 1934. április 8. 11.
19 Válogatás Bárdosi Németh Jánosnak a Vasi Szemlében megjelent írásaiból: Móra Ferenc. 1934. 259-61.; Ősz Iván: Őszi este. 1934. 264-5.; Kincs Elek: Történeti áttekintés. 1934. 271.; Ivan Cankar: Jernej szolgalegény - Mihaszna Marko és Mátyás király. 1938. 101-3.; Kocsis László: A Dóm. 1938. 265-6.; Takáts Gyula: Május. 1940. 105-6.; Várkonyi Nándor: Magyar katonaköltők. 1941. 246-7.; Szabédi László: Veér Anna alszik. 1941. 342-3.; Erdélyi József: Villám és virág. 1941. 72-3., Tatay Sándor: Zápor. 1942. 76-7. Bárdosi Németh Jánosról többek között Kincs Elek, Marék Antal, Hegedüs Ferenc írt a Vasi Szemlében.
20 ALBERT István: Illyés Gyula: Szálló egek alatt. (versek). In: Írott Kő 1936/1. 62-63.
21 TÜSKÉS Tibor: Az "Írott Kő". In: Vasi Szemle 1963/3. 108-115; BÁRDOSI NÉMETH 1975. 117-127; GYURÁCZ Ferenc: Az Írott Kő emlékezete. In: Életünk 1987/2. 179-184.
22 BÁRDOSI NÉMETH, 1975. 221-222.
23 BÁRDOSI NÉMETH Jánosnak az Írott Kőben megjelent könyvismertetéseiből: Nyírő József: Az én népem. 1936. 222-223; Kodolányi János: A vas fiai. 209-210; Ady Endre: Jóslások Magyarországról. 273-274.
24 HEGEDÜS Ferenc: Féja Géza: Viharsarok. 1937. 184-185; Veres Péter: Számadás. 1937. 248-250; Kovács Imre: A néma forradalom. 1937. 251-254; sz. CSORBA Tibor: Erdei Ferenc: Futóhomok. 1937. 185-186;
25 BÁRDOSI NÉMETH János: Irodalom és decentralizáció. In: Írott Kő 1936. 221-222.
26 BÁRDOSI NÉMETH János: Illyés Gyula: Petőfi. Írott Kő 1937. 2. 117-118.; lásd még: BÁRDOSI NÉMETH János: Az igazi Petőfi. Illyés Gyula könyve. Nyugatmagyarország. 1938. aug. 1., 2.
27 BÁRDOSI NÉMETH János: Élet és irodalom. (Tanulmányok) Írott Kő, Szombathely, 1937.
28 BÁRDOSI NÉMETH János: Szegény ország. (versek); Janus Pannonius Társaság; Pécs, 1941.
29 BÁRDOSI NÉMETH, 1975. 224.
30 MÁTYÁS Ferenc: Magyar Csillag 1942. I. 243.
31 BÁRDOSI NÉMETH János: Illyés Gyula: Kora tavasz. In: Sorsunk. 1942. 152-153. Lásd még: BÁRDOSI NÉMETH János: Illyés Gyula: Hősökről beszélek. In: Sorsunk. 1945. 3-5. 229-30. p.; BÁRDOSI NÉMETH János: Költő a viharban. Illyés Gyula: Egy év. In: Ív (Pécs) 1945. I. 30-2. (Ua.: BÁRDOSI NÉMETH, 1975. 389-92.)
32 Cs. SZABÓ László: Vasi föld, ősi szállás. In: Írott Kő 1943/4. 1-2.

 

II.

BÁRDOSI NÉMETH JÁNOS LEVELEI ILLYÉS GYULÁNAK*

* A dokumentumokat betűhíven közlöm. A kihagyásokat [...] jelölöm.
Terveim között szerepel Illyés Gyula (Bárdosi Németh Jánoshoz küldött) leveleinek felkutatása és kiadása.

 

1.

Szombathelyen, 1937. V. 14.

Kedves Gyulám, ne haragudj, hogy rengeteg dolgod-munkád közt még én is terhellek nem lennél-e kegyes az "Írott Kő" részére egy heverő (vagy korábban megjelent) versedet elküldeni? Igen szeretném, ha az "Írott Kő" a Te kitűnő neveddel is dicsekedhetne.1 Szép Petőfi könyvedről írtam a legutóbbi számban,2 megkaptad? Örömmel olvasom írásaidat, lassan, ha nehezen is, de érik a magvetés. Egy tisztultabb világ (vagy legalább a vágya) áll a régi helyébe. Ezért küzdeni, Gyula, megéri még az üldöztetést is. Egy kis könyvem jelenik meg a napokban; megküldöm majd.3 Ölel, írásodat várva: Jancsi

JEGYZETEK

Autográf levelezőlap; címzése: Nagyságos Illyés Gyula urnak, író, szerkesztő, Budapest V. Vilmos császár u. 34. "Nyugat"; Feladó: Bárdosi Németh János, Szombathely, Széll K. u. 39.
1. Az Írott Kő hasábjain Illyés Gyulának nem jelent meg verse.
2. BÁRDOSI NÉMETH János: Illyés Gyula: Petőfi. Írott Kő. 1937. 2. 117-8.
3. BÁRDOSI NÉMETH János: Élet és irodalom. (tanulmányok) Írott Kő, Szombathely, 1937.

 

2.

Kedves Gyulám, egy évi súlyos betegség után most tekintgetek az élet felé. Epekövekkel operáltak: rengeteget kinlódtam. Ezeket a verseket a "Nyugat" számára küldöm, ha megfelelnek.1 Egy kis hit rám férne, hogy élni még érdemes ezen a megbódult csillagzaton. Hogy vagy kedves Gyulám? Kinok közt, fetrengve olvastam karácsonykor szép könyvedet, a Magyarokat.2 Nagy irás! Ez legalább fenn marad ebből a szörnyü zavarból. Szép és bátor harcaitokhoz innen a német tenger mellől küldöm el a lelkemet és kivánok erőt a további alkotáshoz, harchoz.
-----Ölel igaz szeretettel kész hived és cimborád:
Szombathely 1939. julius 21.
-----Bárdosi Németh Jancsi
Irj, egy-két sort a versek sorsa felől!

JEGYZETEK

Géppel írt levél, autográf aláírással és utóirattal
1.BÁRDOSI NÉMETH János: Két régi költő. (Berzsenyi; Kölcsey) In: Nyugat 1939. II. 135.
2.ILLYÉS Gyula: Magyarok I-II. Nyugat, Bp., évszám nélkül [1938]

 

3.

Szombathely, 1941 február 11.

Kedves Gyulám,
örömmel olvastam, hogy a "hivatalos Magyarország" fiának fogadott s tagja lettél a Kisfaludy Társaságnak. Ebből az igazán ritka alkalomból baráti szívvel és baráti hűséggel köszöntelek. Örülök, hogy e hazában - íme! - a lelkiismeret szava sem szenved hátrányt a kis ügyesek szavánál. Büszkén nézem versesköteteid sokaságát,1 a "Puszták Népét",2 a "Magyarok" köteteit, "Petőfi"-könyvedet,3 "Lélek és kenyér"4 c. vallomásodat (amelyből erkölcsi alapot szedhetne az utolsó 20 esztendő "politikus"-nemzedéke!), s azt mondom magamban: haladunk, haladunk! mert e művek művészi értékéről nem vitázhatik senkifia a hivatalos tájról sem, dehát vállalni is merik ezeket a könyveket? Bár így lenne, Gyulám! 1934-ben még így lehetett hinni. Azóta, azonban, a nép igazi ügye csak néhány igaz ember ügye: - az irodalom táján. Nem mondom, halad a nép ügye: csak ehhez a tempóhoz évszázadok kellenek s nekünk lehet, hogy csak évtizedeink vannak. De félre a pesszimista hanggal! Üdvözöllek, kedves költőm és kedves barátom. Minden könyved izgalom nekem és gyönyörűség. További erőt és sikert munkádhoz!
Magamról annyit írhatok: sokat betegeskedtem az epémmel. 39 éves fejjel most jövök rá, hogy gyenge az állásom. Most az államhoz szeretnék bejutni. Könyvvel évek óta nem jelentkeztem: nincs pénzem hozzá. Verseket pedig 10 év óta a költők nemcsak írják, de árulják is - kiadóként. Ehhez itt rossz a talaj. - Kérlek, tartsd meg szeretetedben sokra becsülő igaz hívedet: Bárdosi Németh Jancsit.
-----Kedves Gyulám, bocsáss meg, hogy ezt az ünnepi köszöntőt használom fel egyben versküldésre is - a "Nyugathoz". Bélyeg-kímélés miatt teszem. Ha megütik a mértéket: légy kegyes, helyezd el.5
-----Sok szeretettel ölel, igaz barátod: Bárdosi Németh János
1941. II. 11.

JEGYZETEK

Autográf levél; géppel írt vers (Számadás előtt); a vers kísérőjeként Bárdosi Németh János névjegykártyája
1.ILLYÉS Gyula: Rend a romokban. Nyugat, Bp. 1937.
2.ILLYÉS Gyula: Puszták népe. Nyugat, Bp. 1936.
3.ILLYÉS Gyula: Petőfi. Nyugat, Bp. 1936.
4.ILLYÉS Gyula: Lélek és kenyér. Nyugat, Bp., é. n.
5.BÁRDOSI NÉMETH János: Mit mutatnál? In: Nyugat 1941/4. (április) 125. A Számadás előtt című vers nem jelent meg a Nyugatban.

 

4.

Szombathely, 1941. július 19.

Kedves Gyulám,
a küldött verseket, köztük a Neked dedikált, "Nehéz föld" cimüt is - azzal küldöm el, hogy légy kegyes a Nyugathoz eljuttatni. Nagyon örülnék, ha találnál köztük közölni valót. A meghökkentő cimü "Csizma az asztalon"1 olvasása közben horzsolódott fel bennem a "Nehéz föld"2 közös útja és szegénysége. S könyved után bátrabban vallom, hogy minden író a gyerekkor sérüléseivel vívódik egész életén át. Szinte izgatottan olvastam azt a jelenetet, amikor diákpajtásod édesanyja kiutasíttat az úri kaszt paradicsomából. Ilyen ádám-i keserv bennem is él s annyi közös - maga a táj és az osztályszármazás közössége - emlék tolult fel bennem, hogy megirtam ezt a verset. Ne vedd tolakodásnak: inkább a szeretet és a megbecsülés jelét lásd benne. Csodálom műveid szépségét és harcos emberségét. A legtöményebb magyarság íze érződik prózádban, versedben egyaránt.
-----Ölel a kaszasuhogást-hozó nyári csöndből, híved és barátod:

Bárdosi Németh Jancsi

JEGYZETEK

Autográf levél. A levélhez csatolva: BÁRDOSI NÉMETH János: Nehéz föld - Illyés Gyulának -; Nyár, Szorongó múzsa. Ezek a versek nem a Nyugat hasábjain jelentek meg, hanem a Katona Jenő által szerkesztett Jelenkorban.
1.ILLYÉS Gyula: Csizma az asztalon. Nyugat, Bp., é. n.
2.ILLYÉS Gyula: Nehéz föld. Bp., 1928.

 

5.

-----Kedves Gyulám,
nagyon megleptél és nagyon boldoggá tettél kedves költői soraiddal. Belőle a "szelíd szegénység" rokoni hangját éreztem ki. Hálás szivvel köszönöm ezt a szeretetet.
-----Annak is igen örülök, hogy a küldött versek tetszettek. A Rólad-szólót máshol próbálom elhelyezni, mert szeretném, ha a kötet előtt napvilágot látna. 10 éve nem adtam ki verseskötetet. Gyönge anyagi viszonyok közt éltem; sokat betegeskedtem is, kiadó pedig nem telik az ilyen magamfajta szegénylegénynek. Az ősszel talán megpróbálok néhány pengőt összehozni, hogy - könyvvel jelentkezhessek.1 Az itteni Kultúregyesület ügyeit most igyekszik városunk költő-polgármestere - Ősz Iván2 - összefoltozni: ez esetben, talán találunk rá módot, hogy ismét lejöhess közénk - Vasba.
-----Irásaidat folyton növekedő izgalommal figyelem, olvasom, s bennük egyre inkább látom a nagy dunántúliak: Vörösmarty, Berzsenyi arcát. Harcaidhoz jó egészséget, áldott órák csöndjét, egyre több és igazabb hiveket kíván, nagyon tisztelő, őszinte barátod: Bárdosi Németh János.
Berzsenyi földjén, 1941. aug. hó.

JEGYZETEK

Autográf levél
1.Bárdosi Németh János új kötete (Szegény ország) 1941-ben jelent meg Pécsett. Előtte 1932-ben adta ki Isten rádiója című versgyűjteményét.
2.Ősz Iván (Mészáros Hugó; 1892-1969) költő, Szombathely polgármestere, a kulturális élet egyik szervezője.

 

6.

Szombathely, 1941. XII. 11.

Kedves Gyulám,
boldogan köszönöm meg, hogy firkámnak helyet adtál a "Magyar Csillagban".1 A mult hó végén kaptam a laptól értesítést, hogy közöljem címemet. Bizonyára a lapszám megküldése végett. Tekintve, hogy eddig a lap nem érkezett meg, nagyon kérlek, légy kegyes a XII. havi számot túloldali címemre megküldetni.
-----Bocsáss meg, hogy Téged zaklatlak ezzel is. A Kora tavasz-t2 nagy-nagy izgalommal most olvasom: a legigazibb Illyés-hang és magatartás jegyeivel teljes. Igen nagy mű! Szívesen és boldogan írok róla a "Sorsunk"-ban.3
-----Nekem is most jelenik meg verseskötetem a Janus Pannoniusnál. Megküldöm majd! Ölel sokszor, igaz híved, igaz ragaszkodással: Bárdosi Németh János

JEGYZETEK

Autográf levelezőlap; címzése: Nagyságos Illyés Gyula urnak, író, főszerkesztő Budapest, V. Vilmos császár út 34. Magyar Csillag szerkesztőség; feladó: Bárdosi Németh János Szombathely: Szent Imre u. 21. I/12.
1.BÁRDOSI NÉMETH János: Rög és lélek. In: Magyar Csillag, 1941. I. 175-177.
2.ILLYÉS Gyula: Kora tavasz. Bp. 1941.
3.BÁRDOSI NÉMETH János: Illyés Gyula: Kora tavasz. In: Sorsunk, 1942. 152-3.

 

7.

Nagyságos Illyés Gyula urnak,
iró, szerkesztő
Budapest.
Logodi utca 3.
Kedves jó Gyulám!

-----Egyesületünk irodalmi szakosztálya - a Faludi Ferenc Irodalmi Társaság - azzal a szeretetteljes kéréssel fordul Hozzád, hogy nem lennél-e szives városunkban március 1-én vasárnap (CS. Szabó Lászlóval és Simonffy Margittal együtt szerepelni, verseidből (vagy előadással?) felolvasni.
-----Talán a magam részéről nem kell külön megemliteni, hogy milyen boldog lennék, ha a meghivást elfogadhatnád, és ismét körünkben üdvözölhetnélek. Nagyon kérlek, ha módodban áll, adj hirt mielőbb a meghivás elfogadásáról, hogy a reklámot még időben elindithassuk. S ez esetben szíveskedj feltételeidet is közölni.
-----Ezzel kapcsolatban - engedd meg - hogy jelezhessem egyesületünk áldozatos harcát, amelyet itt, a nyugati határőrvidéken a magyarság és a magyar müvelődés ügyében kifejt.
-----Mielőbbi szives és kedvező értesitésedet kérve, a régi szeretettel ölel igaz híved:

Bárdosi Németh János
egyesületi főtitkár.
-----Szombathely, 1942. február hó 6.

JEGYZETEK

Géppel írt hivatalos levél; autográf aláírással
Illyés Gyula Cs. Szabó Lászlóval együtt 1943 tavaszán látogatott el Kőszegre, Szombathelyre és Jákra.

 

8.

Kedves Gyulám,
Bocsáss meg, hogy tihanyi üdülésedben zavarlak, de Weöres Sanyi tanácsára teszem: elküldöm Hozzád Carmina Hungarica c. válogatott verseim gyüjteményét.1 (A Szegény ország2 c. 1942-1957 óta írt verseim válogatott összeállítása.)
-----A Magvető tavaly tervbevette a kötet kiadását és az itteni Irószövetséget megbizta a könyv szerkesztésével. A közbejött események miatt azonban a kiadás elmaradt, ugyanis megszünt a Dunántúli Magvető müködése.
-----Fent járva Pesten, nem tudtam kapcsolatot találni a kiadóval. Illés Endre, a Szépirodalmi-nál, a sok elfogadott mü miatt nem biztatott realizálható időn belül a kiadással, bár ők a kötetet nem látták.
-----Kérésem éppen az lenne: légy szives a kötetet elolvasni és Illés Endrénél, vagy a Magvetőnél kiadásra ajánlani. Számtalan okom van, hogy közvetítésedet kérjem, látom, érzem, nagyon nehéz "vidékről" hangot kapni, különösen olyan embernek, aki az utóbbi években oly keveset szerepelt, nem utolsósorban hivatali elfoglaltságom miatt. (Változatlanul a pécsi városi tanácsnál dolgozom, mint költségvetési csoportvezető.) Szeretném ha időt szakithatnál kérésem megvalósitására. Ha bármi okból nem teheted: kérlek a kötetet címemre visszaküldeni.
-----Sokat és sok szeretettel gondoltam Rád az elmult években és mindig boldogan olvastam uj könyveidet, vagy az azokról szóló híradásokat. Nem szorulhat szavakra, hogy milyen "betyár" hüséggel érzek irántad és a müveidből kicsendülő dal az enyém is: a szép és a nép jogán.
-----Jó pihenést, alkotó munkát kiván és szíves értesitésedet kéri,
--------------------régi hived és barátod:
------------------------------Bárdosi Németh János
-----Pécs, 1957. szeptember 28.

JEGYZETEK

Gépirat, autográf aláírással
1.BÁRDOSI NÉMETH János: Carmina Hungarica. Jelenkor,
Pécs, 1960
2.BÁRDOSI NÉMETH János: Szegény ország. Pécs, 1941

 

9.

Kedves Gyula, köszönöm a levelet és a szeretetet, mellyel verseim ügyét felkarolod. Örülök, hogy jónak találod, (szeretném tudni mit, melyiket?) s a kötet útját egyengeted. Weöres Sanyi adta a gondolatot, hogy Hozzád forduljak. Nehezen tettem. Nem a barátságban kételkedtem, de kinos ilyennel kopogtatni, s mást, a maga ügyét szolgálót - zaklatni. Tudtam azt is, hogy beteg vagy! De hogy Pesten jártam és láttam a magamra-hagyottságot, a sikertelen próbálkozást (a pécsi vezetőknek is előbb - érthetően - a maguk ügye volt fontos) utolsó kísérletnek szántam. Az idő eljár! Sokszor a saját hibámból is kimaradt egy-egy kötet, az utóbbi időben pedig ez mind nehezebbé vált. (A "saját"-kiadás lehetősége is megszűnt!) Persze, 942 óta nem ez a termés. Csak jelentkezni szeretnék ezzel, s később, esetleg egy válogatott gyüjteményt biztositani. Én is 55 éves vagyok, s elég sok szorongás, bizonytalanság van már bennem.
-----Igy itéld meg Barátom és szíveskedj a Te jelentős szavaddal, amennyiben tudod, lehet, az ügyet támogatni.
-----Közben, október 18-án, hivatalosan Tihanyban jártam, álltam fehér homlokú házatok előtt, levett kalappal. A patkót megsimogattam, versíró zúgait is. Nagyon sajnálom, hogy nem ölelhettelek meg. Utána én is 40 fokos lázban feküdtem. S most jött leveled és örülök. Szeretném, ha a kötetet átadnád Illés Endrének! Jobb, ha ő is ismeri, talán előbb sürgeti a "tervezést" is.
-----Kedves Feleségednek ismeretlenül szeretetteljes üdvözletemet küldöm. Leánykátok nagy lehet már. A mi örökbefogadott kislányunk: Julika (Pista öcsém, aki a pesti ostromnál 45-ben meghalt, árvája) harmadikos gimnazista. Pécsett már megszoktam, megszerettem. Feleségemmel sokszor emlegetünk. Én igaz, rokoni szeretettel ölellek, s újból elnézésedet kérem, hogy fárasztalak. Gyógyulj meg egészen! Csókol:
Pécs, 957. november 2.

Bárdosi Németh János

JEGYZETEK

Autográf levél; melléklete: Bárdosi Németh János Tihanyi levél című verse.

 

10.

Kedves Gyulám,
mivel voltál szíves verseskötetem kiadása ügyében kardoskodni, kötelességszerűen jelzem, hogy akciónk nem sikerült. Illésék az ismert okok folytán (nincs papír, sok a szerződésben-lévő kötelezettségük stb., stb.) a mult héten visszaküldték. Ezt ottlétemkor is megtehették volna, 10 nappal előbb. Egy napra felrendeltek a P.M-be,1 akkor átugrottam a Szépirodalmihoz. Az eredmény semmi: jelentkezzek később. Ez természetes, csakhogy én éppen ezt nem szerettem az iskolában sem, bár lehet, hogy ez egyik oka sikertelen írói ügyködésemnek is.
-----Majd csak elleszek valahogy, sors dolga ez, s mindenképpen örökség, akár az epeérzékenység. Szeretetedet köszönöm. S ha az egész dolog másra nem is volt jó, Veled pár sort válthattam. Most elég csöndben vagy. Én tudom, hogy ez nehéz dolog és nem is jó, ezért próbáltam kiuszni a mélyből. Jó egészséget kívánok, jó munka mellé.
Szeretettel és barátsággal ölel,
-----Pécs 958. I. 28.

igaz híved:
Bárdosi Németh János

JEGYZETEK

Autográf levél
1.Pénzügyminisztérium

 

11.

Pécs, 967 febr. 21.

Kedves Gyulám, 1958 őszén jártam Tihanyban, akkor írtam ezt a verses levelet (gépelve megküldtem Neked) - most január óta nyugdíjban vagyok - rendezgetve írásaimat, előkerült, elküldtem a szekszárdi lapnak. Fogadd a verset Babits földjéről is szeretettel.
-----A Dőlt vitorlák1 most is kézben van és csodálom izgalmas megújulásodat (vagy örök változatosság jobb?).
-----A pihenő idő hozza elő, hogy 45 évi hivatali robot mellett is állandóan írtam, verseket, cikkeket gyűjtögetve, látom a termést, melynek a Vacsoracsillag2 (persze válogatott) töredéke csupán. Cikkeim közt rábukkantam az Iv. c. folyóiratra (Batsányi Társaság), melynek első számában Költő a viharban3 címmel írtam az Egy év4 c. kötetedről. A kapcsolat hát mindig élő volt. Örömmel olvastam, láttam a Rólad szóló ünneplést a Kortárs új számában.5 Pompásak a képek, versek, hódolatok. Élj soká!
A régi, igaz baráti szeretettel és nagyrabecsüléssel köszönt, ölel,

igaz híved:
Bárdosi Németh János

JEGYZETEK

Autográf levél
1.ILLYÉS Gyula: Dőlt vitorla. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1965
2.BÁRDOSI NÉMETH János: Vacsoracsillag. Jelenkor - Magvető, Pécs - Bp., 1966
3.BÁRDOSI NÉMETH János: Költő a viharban. In: Ív 1945/1. 30-32.
4.ILLYÉS Gyula: Egy év. Sarló, Bp. 1945
5.A Kortárs 1967/2. száma válogatást közölt hazai és külföldi szerzők Illyés Gyulát méltató írásaiból.

 

12.

Pécs, 967 nov. 26.

Kedves Barátom, vasi hazámban: Szombathelyen hallgattam 65-ik születésnapi köszöntéseidet, örömmel látva egészséged, termékenységed töretlenségét. A köszöntők sorába én is beállok, azért késve, mert egy pécsi híradás szerint e hónapban Szigetváron kellett volna szerepelned Németh Lászlóval, elmentem volna oda közönségnek egy szeretetteljes kézszorításra. Egészséget, jó munkát kivánok, élj boldogan sokáig, családod, mindnyájunk igaz örömére. Verses köszöntésül egy versem strófáját írom ide:

Egy kézszorítást, szeretetet
Néked, ki tiszta síkra értél,
lásd, kiket a vak Bakony elfed,
hűek a rejtett, csöndes érnél,
példát, útat sorsodban látva,
eget hordanak a homályba.1

-----Rég volt, hogy a Nehéz föld2 sistergő szavait hallottuk Tőled, s a kedves vasi találkozások, a közös küzdelmek emlékei is messze vannak. De közel van a szeretet, a megbecsülés irántad s nagy öröm, hogy ez a szeretet munkád révén az egész világgal összefűz. Ebben az örömben ünnepel és örömet érez a "százados szegénység" is. - Ez év januárjában (45 évi munka után) nyugdíjba mentem, itt élek Pécsett feleségemmel. Leányunk a város mellett lévő Tellérden tanár, férjnél van, így hát Baranyában maradtunk. A Jelenkornál lektorálok, hogy tapadjak a közhöz is. Egészségem jobb, mint az előző években volt. Jó a csöndesebb élet. A régi szeretettel köszönt és kíván minden jót, igaz barátsággal:

Bárdosi Németh János

JEGYZETEK

Autográf levél
1.Az Illyés Gyulának dedikált Kézfogások című Bárdosi Németh János-vers utolsó szakasza.
2.ILLYÉS Gyula: Nehéz föld. Bp., 1928.

 

13.

Pécs, 1969. nov. 12.

Kedves Gyulám, szeretettel köszöntlek a pécsi színpadi szereplés hírére. Rég kellett volna itt is látni izgalmas drámáidat! Mindig örömmel olvasom új és új művedet; Istenem, hol a csúcs, mindig újabbat mutatsz. Éljen! Két éve nyugdíjban vagyok, s a Jelenkornál lektorálok. S végül: most jöttem hazulról, az ősi Savaria földjén eltemettük Ősz Ivánt, a szépszavú poétát. 77 éves volt; több kötet vers maradt utána kéziratban.
-----Jó munkát s egészséget:

Bárdosi Németh János

JEGYZETEK

Autográf pécsi képeslep

 

14.

Pécs, 1971 február 20

-----Kedves Gyulám,
meghatódva köszönöm meg finom figyelmedet Hajszálgyökerek1 c. könyved megküldéséért. Régi baráti kézszorítás melegét éreztem gesztusodban. A kötet több írását ismerem, de így összeállva klasszikus értékű: a líra hitelével és hevületével vallanak írójukról, irodalomról, népről, világról.
-----Több versben vallottam életreszóló kapcsolatunkról. Nekem ez nagy ajándék és a közös származás hosszú ideig közös harcra terelt bennünket.
-----Engedd meg, hogy egy még ismeretlen verssel köszönjem meg a Hajszálgyökerek megküldését, amelyről bizonyára a remekelésnek kijáró módon ír majd a kritika. Nekem sokáig kézbentartott, boldog, örömszerző és hasznos útmutatóm lesz újabb köteted.
Továbbra is jó munkát és egészséget kíván ragaszkodó híved és tisztelőd:

Bárdosi Németh János

JEGYZETEK

Autográf levél; melléklete: Jáki emlék 1943-ból (1952)
1.ILLYÉS Gyula: Hajszálgyökerek. (esszék, útirajzok, interjúk) Szépirodalmi Könyvkiadó; Bp. 1971

 

15.

Kedves Gyulám, [...]1 Most se vagyok még rendben, de már könyv van a kezemben, a tündér-ifjúság emlékei. Most szívtam szívemre a "Nehéz föld" égi-földi szépségét, száz meg száz szivenütő sorral: (1934 III. 12-én dedikáltad Szombathelyen!)2

"Madarak, madarak, madarak, madarak,
Ha több vagyok, mint test: lelkem a csicsergésetek!"

-----S ettől hétszer-hét határ a "Hajszálgyökerek" amely lelkem mélyéig megborzongatott, és igazabb emberré és magyarrá tett.
-----Gyulám, élj egészségben, nagyon sok szépség adásával! Rád gondoltam a rossz-zord napok után, régi szívvel ölelve: János

971. július 4.

JEGYZETEK

Autográf levél
Bárdosi Németh János Pécs, Semmelweis u. 18.
1.A levél első soraiban Bárdosi Németh János beszámol betegségéről, műtétéről.
2.Illyés Gyula ekkor látogatott először Szombathelyre.

 

16.

Pécs, 1972. 3. 30.

Kedves Gyulám, hálásan köszönöm testvéri szavaidat és jókívánságaidat. Már csak egy ugrás Neked is ez a kis dombtető!1 Kedveseidnek köszöntés, ölel szeretettel: Bárdosi Németh János

JEGYZETEK

Autográf képeslap (MARTYN Ferenc rajza)
1.Utalás arra, hogy néhány hónap múlva Illyés Gyula is hetvenéves lesz.

 

17.

1972 november 1

Kedves Gyulám, a születésnapi köszöntőt a szívbélit elmondom a Jelenkor novemberi számában.1 Itt, most a 70 év ormán szeretettel, a régi barátsággal kivánok jó egészséget, jó munkát, élj sokáig kedveseid, a magad, mindnyájunk örömére.
-----Ölel igaz híved:Bárdosi Németh János

JEGYZETEK

Autográf pécsi képeslap
Illyés Gyula úrnak költő, író, Budapest II. Józsefhegyi u. 9.
1.BÁRDOSI NÉMETH János: Népének nevében. (Jegyzet és vallomás Illyés Gyuláról) In: Jelenkor 1972/11. 998-1004.

 

18.

1977 XII. 10

Kedves Gyulám, meghatottan köszönöm a Különös testamentum1 szíves megküldését, baráti figyelmedet s a dedikációt. Szivből örülök munkabirásodnak, a férfias kemény tanitásnak. A régi hő izeit érzem a versek szépségén is; dolgozz sokáig mindnyájunk, népünk javára, örömére. Szép karácsonyt, boldog új évet, Kedveseidnek is. Öleléssel: Bárdosi Németh János

JEGYZETEK

Autográf pécsi képeslap
1.ILLYÉS Gyula: Különös testamentum. Szépirodalmi Könyvkiadó; Bp. 1977

 

19.

Pécs 1979. dec. 10

Kedves Gyulám, hálásan köszönöm új könyved, a Beatrice apródjai1 megküldését, kitüntető figyelmedet és a kedves ajánló sorokat. Az izgalmas, bátor, igazságot-mondó írásodat már a Kortársban olvastam, most így egybegyűjtve, újra fölver a közös emlékek viharzása: Adyék elbukott ügye, a visszavetett jövő. Én a nyugati határszélen láttam ezeket a fekete képeket, s Bucsu, Rohonc táján, ahol diákfejjel orosz és szerb hadifoglyokkal szénát gyűjtöttem, a főbűnös Ausztria javára átcsempészett terület lett. A 21-es "felkelésben" diáktársaim is elestek, azt hiszem ez volt a legméltatlanabb az egész hazavesztésben. Írásod remeklése az eddigi önéletrajzi sorozatnak, izgalommal és csodálattal olvasom, teljes erődet mutatóan. A Homokzsák (azt is élvezettel olvastam a Kortársban)2 bemutatójára - sajnos - betegségem miatt nem tudtam elmenni. Éles tükör ez is, a ma újabban feltörő kapzsi-harácsolásnak. Még talán a multat is fölülmúló hévvel.
-----Nagy öröm, hogy Te bírod erővel, folyton megújuló szárnyalással és a gyarapodó Mű a nagy csúcs fényeit, igézetét mutatja. Boldogan emlékezem vissza az indulás éveire, a közös eszmék kibontakozó élményeire és emlékeire. Nagyon megfogyatkozott a had, sokan, a legtöbb, csillagfénnyel int már. Minden írásod ezt az emléket is adja nekem, ezért öröm, ha olvasóidba ezt a tüzet adod tovább.
-----Magamról: nyugdíjam (45 évi "közszolgálat a számok között") után közel 15 évig dolgoztam a Jelenkorban, az ősszel a betegség miatt nem járhatok be, csak barátilag kötődöm hozzá. Betegségemben is próbálok dolgozni, két kéziratom (egyik a költőkről írott verseim: Magyar múzsa,3 a másik: Befogadás,4 új versek) a Magvetőnél várja sorsuk alakulását. Fűzfasíp5 c. kötetemre a Móránál van szerződésem. Csak járni-dolgozni tudjak, mert e nélkül már nem élet az élet! Szerettem volna Veled kezetfogni, de így is elküldted baráti paroládat remek új könyveddel. A továbbiakban is legyen erőd a példaadó emberséghez és tiszta magyarsághoz! Flóra asszonynak kézcsókomat küldöm, Téged a régi barátság tiszteletével ölel: Bárdosi Németh János

JEGYZETEK

Autográf levél
1.ILLYÉS Gyula: Beatrice apródjai. Szépirodalmi Könyvkiadó; Bp.; 1979
2.ILLYÉS Gyula: Homokzsák. (vígjáték két felvonásban) In: Kortárs, 1979/9. 1339-1380.
3.BÁRDOSI NÉMETH János: Magyar Múzsa. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1982
4.BÁRDOSI NÉMETH János: Befogadás. Magvető Könyvkiadó; Bp.; 1981
5.BÁRDOSI NÉMETH János: Fűzfasíp. Móra Könyvkiadó; Bp.; 1981

 

20.

Pécs, 1980 szeptember 4

Kedves Gyulám,
mindig örömmel olvasom verseidet, írásaidat, az igaz ügyért való kemény szavaidat. Ez utóbbi versírásra is inditott, talán nyilvánosan is elküldhetem. [...] Szeretettel gondolok közös indulásunkra és törekvéseinkre, ezt rokonilag őrzöm szívemben. Alkotó, gazdag és hasznos időt kívánok még Neked - mindnyájunk és hazánk javára!
-----Ezután egy ozorai származású (1906-ban született) nyugdíjas postásra: Eperjesi Istvánra szeretném felhívni a figyelmedet. Szeretettel beszél Rólad, rokona a nagynénidnél szolgált. Később 1920-24 között ott volt postás és a Te párizsi levelezőlapjaidat örömmel kézbesitette nagynénidnek. Felfigyeltem ezekre és lakásán megmutatta saját készitésű óráit (színes faliórák), citeráit és gitárjait. Nem lombfűrész munkák, saját faragások. "Verseket", "dalokat" is ír és muzsikát csinál hozzá. Nehéz sorban nevelt magasabb grádicsra három gyermeket. Most ő is szivbajjal gyötrődik! A puszták népe fia -, mi lehetett volna, ha nem az urak ege van (vagy volt) felettünk! Kért, hogy "életrajzirásának" Rád vonatkozó részét továbbítsam. Talán melengető emlék Neked is ez az ozorai származék...
-----Flóra asszonynak tisztelő kézcsók, Szeretteidnek köszöntés, Téged a régi barátság szeretetével ölel: Bárdosi Németh János

JEGYZETEK

Autográf levél