KUNTÁR LAJOS
A VÉRES DON
(RÉSZLET)

---------------A szerző (művelődéstörténész, a Vasi Szemle szerkesztőbizottsága legrégibb tagja) haditudósítóként részese volt a magyar királyi 2. honvéd hadsereg Don menti helytállásának és tragédiájának. Tapasztalatairól 1943-ban A véres Don címmel könyvet jelentetett meg, amelyet 1945-ben a kommunista hatóságok betiltottak, a szerzőt pedig fogságba vetették, majd évtizedekre megbélyegezték. A könyv tárgyilagosságával és emberségével kiemelkedik a háborús irodalomból, ezért a Vasi Szemle Szerkesztősége 2003-ban újra kiadja. Itt most a könyv egy részletét közöljük, amely többek közt Jány Gusztáv hadseregparancsnoknak a doni front első vonalában tett látogatást örökíti meg.

KOVÁCS SÁNDOR IVÁN:
NYÉKI VÖRÖS MÁTYÁS

---------------Élt 1575 és 1564 között; ebből negyvenkettőt Győr városában. A jezsuitáknál tanult, 1602-től Prágában, a királyi magyar kancellárián szolgált, 1606-ban a pozsonyi-bécsi kancelláriára helyezték át. 1611-től győri kanonok. Megjárta Rómát, ahonnan Tasso-köteteket hozott haza. Verseivel a magyar ellenreformáció kívánalmait szolgálta: a Halál, az Ítélet, a Pokol, a Mennyország énekese lett. Versei oly népszerűek voltak, hogy még a XIX. században is kiadták köteteit. Hosszú penzum-verseiben is lírikus, és neki köszönhetjük a legrövidebb, olykor csak kétszavas barokk kori magyar verseket is. Ezek szellemes-szójátékos falu- és városcsúfolók (nagy részük a mai Burgenland helységeiről).

BORSOS ZOLTÁN
ÖKOLÓGIAI ALAPÚ ERDŐGAZDASÁG
(A természeti környezet sérelme nélkül fenntartható
fatermesztés a vasi erdőkben, potenciális erdőhely-hasznosítással)

---------------A szerző több tudományág kutatásainak és saját vizsgálatainak eredményeit, továbbá a gyakorlati erdőművelésben szerzett több mint félévszázados tapasztalatait hasznosítja tanulmányában. Előbb az erdei ökoszisztémákat tárgyalja (kitér a szervesanyag-termelés fokozásának kérdéseire is), majd az ökológiai alapon megvalósuló korszerű erdőgazdálkodás főbb tényezőit veszi számba. Végül részletesen és Vas megyei helyzetelemzést nyújtva szól a szervesanyag-produkció fokozását célzó, ökoszisztéma-szemléletű erdősítési fafajpolitikáról.

KESZEI BALÁZS
ÚJABB ADATOK
A kis holdruta (Botrychium lunaria (L.) SW. IN SCHRAD.) élőhelyének természetességi állapotáról a Kőszegi-hegységben

---------------A kis holdruta (Botrychium lunaria (L.) SW. SCHRAD.) Nyugat-Magyarországon - 1990 óta bizonyítottan - csak két, Kőszeg környéki lelőhelyén fordul elő! Jelen dolgozat a tíz évvel ezelőtti felmérő megismétlésével a holdrutás szikla (elsőként megismert élőhely), mai állapotáról illetve a fenti időintervallumban történt változásokról tudósít.
-----Ma a kb. 90 m2 felszínű sziklán több növényfaj él, nagyobb a biológiai változatosság. A fajok többsége a természetességre utal, nem jelentek meg olyan csoportok, amelyek a leromlás előrehaladását jeleznék. Mindezek ellenére a korábbi tizennyolc kis holdruta egyed (1992) helyett 2002-ben csak három példányt sikerült megtalálni. A biotikus szukcesszió eredményeként a szikla egyre jobban növényzettel borítottabb, árnyékoltabb: ez a változás játszott döntő szerepet ezen az élőhelyen a kis holdruta visszaszorulásában.

TÓTH JÓZSEF - SOMKUTHY FERENC:
PARKOK A GYÖNGYÖS MENTÉN

---------------A Gyöngyös (-Perint-Sorok) vízfolyásnak ősidők óta nagy a hatása a térség természeti és művi környezetére. Az Ausztriában eredő kis pataknak mint biotópnak és a környezet természetes formálójának legfontosabb tulajdonsága a vízfolyás gyorsasága és a vízhozam idényszerű változása (áradások). A Gyöngyös mentén feltűnően sok kastély és kúria épült, a hozzájuk tartozó parkokkal. E sűrűség egyik oka a víz, a másik Bécs közelsége. A tanulmány a trianoni országhatártól a Rábáig terjedő partszakasz parkjait (beleértve a városi közparkokat is) tekinti át és jellemzi a botanikus szemével.