TÓTH FERENC
RÉSZT VETT-E VILLARS MARSALL BUDA OSTROMÁBAN?
(Avagy egy francia szemtanú ismeretlen levele a Batthyány-Strattmann család körmendi könyvtárában)

---------------A Batthyány-Strattmann család hányatott sorsú körmendi könyvtárában izgalmas francia levél került elő, amelynek francia írója (bizonyos Villars) Buda visszavívása idején vetette papírra ismeretlen címzettjének szánt gondolatait. A tanulmány megvizsgálja azt a feltevést, amely szerint a magyarországi hadműveletekben korábban már résztvett Villars marsall lehetett a levél szerzője. A levél forrásértékét is vizsgálja a szerző.

BALOGH JÁNOSNÉ HORVÁTH TERÉZIA:
LAKODALMI KÖSZÖNTŐ VERSEK CSEPREG MEZŐVÁROSBÓL
(Első közlemény)

---------------Magyarországon a parasztlakodalom világi szertartása, főleg a vacsora során, a vőfélyek verseket szoktak elmondani. A könyv nélkül (kívülről) elmondott szövegeket többnyire nyomtatott könyvecskékből tanulják meg. De használtak olyan, másolgatott, kézzel írt "vőfélykönyv"-eket is, amilyen Csói Horváth János csepregi parasztember 1865-ben készült füzete. Ezt mutatja be a jelen közlemény a baloldali hasábban. A jobboldali hasábban fut a szöveg mai olvasata, értelmezése. A tartalmi egységek: 1. Beköszöntés; 2. A lakoma tréfás bevezetése; 3. Adománygyűjtés a főzőasszonyoknak; 4. Bibliás oktatás a házasságról; 5. Tréfás menü-konferálás; 6. A valóságban feltálalt kilenc fogást konferáló versek.

KÖNCZÖL ANTAL:
A VESTERHÁZY CSALÁD A XV. SZÁZADBAN

---------------Nyugat-Dunántúl egyik ma is élő, kiterjedt nemesi családja a Mesterházy (régebbi írásmód szerint Vesterházy) család. Első említése 1420-ban történik. 1433-ban Vesterházy Miklós adományul kérte Zsigmond királytól a Répce menti Vesterházát (ma: Mesterháza). Valószínű, hogy a Vesterháziak a Ládonyi családból származtak. Címeres nemesi levelüket - amelyet ma is a család egyik tagja őriz - 1436-ban kapták Zsigmond királytól. A tanulmány bemutatja a család címerét, áttekinti XV. századi említéseiket, és helyreigazítja az eddigi családtörténeti irodalom néhány tévedését. Közli a család "alsószeri" ágának XV. századi leszármazási tábláját.

SZILÁGYI ISTVÁN:
ADALÉKOK LUDWIG SCHÖNE MUNKÁSSÁGÁHOZ

---------------A Szombathelynek dolgozó bécsi építészek közül Ludwig Schöne volt az egyik legjelentősebb, az építészet- és helytörténeti kutatás előtt élete és működése mégis alig ismert. Két fontos szombathelyi épülete a zsinagóga /1879-80/ és az evangélikus templom /1895-96/.
Az utóbbinak a terveit Petőfalván (Pöttelsdorf, Burgenland) használták fel újra. Hasonlóan a zsinagóga másolata is felépült a lengyelországi Bielsko-Bialában, az egykori Bielitzben. Az adaptálásban egy ottani építésznek, Karl Kornnak lehetett jelentős szerepe, aki a néhány eltérő részletmegoldást tervezhette.

ILLÉS LAJOS:
EGY OSZTRÁK-MAGYAR ANTOLÓGIA TÖRTÉNETE

---------------Az osztrák-magyar irodalmi kapcsolatok emlékezetes eseménye volt a "Der Ort, an dem wir uns befinden" (A hely, ahol most vagyunk) című antológia megjelenése Bécsben, az 1985. évben. Az Österreichischer Bundesverlag-nak ez a gyűjteményes kiadványa a jelenkori magyar elbeszélőket mutatta be Déri Tibortól Esterházy Péterig. 32 író szerepelt a vaskos kötetben. Alois Brandstetter és Georg Sebestyén írók, az osztrák szerkesztők mellé Illés Lajos József Attila-díjas írót, irodalomtörténészt kérték fel, mint magyar szerkesztőt a közreműködésre. Tanulmányában feltárja az antológia elkészítésének előzményeit és ismerteti a több évig tartó munkát. Érdekes dokumentumokat közöl és felidézi a közös vállalkozás megvalósításának emlékeit. Ő írta az antológia utószavát és állította össze a részletes életrajzi és bibliográfiai jegyzeteket. 1985. május 23-án mutatták be a bécsi Pálffy-palota Figaro-termében a kész könyvet a közönségnek. Budapesten az Osztrák Kulturális intézetben köszöntötték az értékes antológia megjelenését.

KOVÁCS SÁNDOR IVÁN:
HAJNAL MÁTYÁS (1578-1644)
("Dunán inneni" íróarcok, V.)

---------------Hajnal Mátyás (1578-1644) élete nagy részét Esterházy Miklós nádor kismartoni udvarában töltötte, mint magyar hitszónok, gyóntató, térítő, nevelő, szinte bizalmas barát. A nádor mindkét feleségét ő térítette át a katolikus hitre. Fő műve, a Szíves könyvecske (1629) versek, emblematikus képek, imák, elmélkedések szerves elegyítménye; egyik méltatójával szólva "a misztikus gyönyör révületébe ragadják az olvasót". Nehéz dolgokat ábrázolt különleges írói könnyedséggel, mint például mennybemenetelt: Mária Magdolna és Szent Ferenc "elragadtatását".

KOLLARITS KRISZTINA:
EGY ELFELEJTETT TÖRTÉNET
(Babits Mihály és a Napkelet kapcsolatáról)

---------------A politikai-ideológiai szempontok az elmúlt rendszerben erősen rányomták bélyegüket az irodalomtörténet-írásra: így jött létre többek közt az a hamis beállítás is, miszerint a két világháború közti szellemi életet alapvetően meghatározták volna az ideológiai, politikai, társadalmi ellentétek, s az egyes csoportok között átjárás nem létezhetett. A tanulmány tárgyát Babits életének egy olyan - eddig feldolgozatlan - epizódja képezi, amely ennek teljes egészében ellentmond: 1923, illetve 1927-29 során kétszer is komolyabban felmerült, hogy Babits az "ellentábor" lapjának, a Napkeletnek a munkatársa lesz. A szerző írásában (levelezések és visszaemlékezések elemzése révén) arra keresi a választ, hogy az ideológiai megfontolások helyett milyen személyes, és irodalmi érdekek, érzelmek, szimpátiák, sőt véletlenek motiválhatták Babits döntését.