KOVÁCS SÁNDOR IVÁN:
MIKLÓS ZRÍNYI (1620-1667)
(DUNÁN INNENI ÍRÓARCOK, VI.)

---------------Másik hős Zrínyi Miklósunk is van: Sziget (Szigetvár) kapitánya: 1566. szeptember 7-én halt hősi halált maroknyi védőserege élén. II. Szulejmán, aki 1526-ban Mohácsnál tönkreverte a magyar hadsereget, Szigetvárra is győzni jött, de itt érte a halál, még a várvédők önfeláldozó kirohanása előtt. A szigeti hős a dédapja volt a költő és hadvezér Zrínyinek. A dédunoka Zrínyi Miklós, az Itáliát járt, nagy műveltségű főúr eposzt írt őséről (Szigeti veszedelem, megjelent: 1651; német fordítása: Der Fall von Sziget. Obsidio Sigetiana, 1944.) és hadvezérként is méltó volt a Zrínyi névhez. De néki fenség nélküli halál jutott: egy vadkan végzett vele vadászaton. Költészete azonban örökkévaló: a magyar barokk irodalom hatalmas teljesítménye; ő "a magyar Tasso". Öccsét, Pétert, az összeesküvőt, (aki horvátra fordította bátyja verseskönyvét) bakó végezte ki Bécsújhelyen (1671). A három tragikus Zrínyi nevét Péter leánya, Zrínyi Ilona emelte magasra ismét: Munkács várát védte hősiesen, ő volt az édesanyja II. Rákóczi Ferencnek, aki 1703-1711. között Magyarország fejedelme volt.

BALOGH JÁNOSNÉ HORVÁTH TERÉZIA
LAKODALMI KÖSZÖNTŐ VERSEK CSEPREG MEZŐVÁROSBÓL
(MÁSODIK KÖZLEMÉNY)

---------------1865-ben kétféle kézírással készült Csói Horváth János csepregi parasztember kis vőfélykönyve, amely jó 180 sornyi lakodalmi köszöntő verset tartalmaz. (A teljes szöveg olvasható a Vasi Szemle 2003/3. számában.) - 1885-ben ezt a verskészletet átdolgozta a füzet tulajdonosának joghallgató diák fia, a későbbi Csepregi Horváth János, és publikálta a Magyar nyelvőr című folyóiratban, mint nyelvjárási adalékot. 1940 táján egy csepregi apácatanár, Rajczy Mária Mechtilda közel 500 sornyi lakodalmi verset gyűjtött szülőhelyén és közölte nagyobb értekezése részeként 1943-ban a Soproni Szemle című folyóiratban. 1993-ban és a következő években az ő szövegeinek a felhasználásával vitte színre a kisváros kulturális egylete a Csepregi Lakodalmas-t.

TÓH FERENC
EGY NEMZETI ÉRZELMŰ KOZMOPOLITA
(Adalékok a hajóépítő gróf Batthyány Tódor életrajzához)

---------------Gróf Batthyány Tódor vasi arisztokrata a XVIII-XIX. század fordulójának egyik legeredetibb személyisége volt. Műszaki érdeklődéséből fakadó lelkesedését egyrészt a helyi ipar fejlesztésére, másrészt pedig fantasztikus hajóépítő ötleteinek megvalósítására fordította. A kissé különc magyar arisztokrata 1797-es hajóbemutatója kiérdemelte a bécsi közönség csodálatát. Lelkes reformtörekvéseinek célja a magyar gazdaság fellendítése volt, így egyesült személyében a művelt kozmopolita és az öntudatos hazafi.

DÉNES JÓZSEF
Polemikus széljegyzetek egy alapműhöz.
(Gömöri János: Castrum Supron.
Sopron vára és környéke az Árpád-korban című könyve)

---------------Gömöri János a soproni faszerkezetes sáncról eddig összegyűjtött ismereteket összegzi. Felmerül a kérdés: mikor épült a sánc és meddig használták? Ebben vitatkozik a szerző Gömörivel, aki 1000 tájára keltezi a várépítést. A radiocarbon adatok többsége szerint viszont a X. század elején vágták ki a sáncba beépített fákat. A legkorábbi magyar honfoglalás utáni leletanyag jelenléte a várban kimutatható. Vagyis az élet a X. század elejétől kezdve dokumentált a későbbi ispáni vár belsejében. A sánc leégésének lehetséges időpontja talán az 1043-as, vagy 1044-es német hadjárathoz köthető. Ezt nem sokkal követhette a legkorábbi kőfalas periódus. A város kialakulása a soproni ispáni vár belsejében már a XI-XII. században megindulhatott. A mai Árpád-kori házak és egyéb objektumok már a mai telekosztáshoz igazodnak.