KÉT KÜLÖNLEGES KÉP BÁRDOSSYRÓL - 1941-BŐL KÖZREADJA: CSOKITS JÁNOS

----------------------------------------Az itt közölt fényképeket tizenhároméves koromban, 1941 nyarán Görömböly-Tapolcán készítettem Bárdossy László akkori miniszterelnökünkről. Augusztus 16-án reggel hallottam valakitől, hogy Bárdossy aznap ott lesz a strandon. Nyomban hazaszaladtam fényképezőgépemért. Mire visszaértem, a kormányfő, a miskolci polgármester és egy országgyűlési képviselő társaságában, már letelepedett a százméteres úszómedence árnyékos oldalán (volt egy ötvenméteres versenyuszoda is), és éppen úszni készült. Jó néhány képet készítettem róla különböző helyzetekben: úszás közben, a medence lépcsőjén, stb.
-----Másnap délelőtt is ott volt a strandon, megint felvettem róla néhány képet, majd amikor leült kísérői mellé, fürdőköpenyemre hasalva tisztes távolból figyeltem őket. Pár perc múlva észrevette, hogy ott leselkedem és intett: menjek oda hozzá. Megkérdezte a nevemet, mi akarok lenni, ha felnövök, feltett még egy-két kérdést, azután kegyelemben elbocsátott. Nem mertem tovább ottmaradni, gyorsan odébbálltam. Ekkor vettem észre, hogy a kis ezüstóra, amelyet édesanyám adott kölcsön, eltűnt köpenyem zsebéből. Visszamentem és a gyepen föl és alá járva kerestem a fű közt, de sehol se találtam. Viselkedésem feltűnt Bárdossynak, odajött, megkérdezte: mit vesztettem el, és néhány percig ő is segített keresni az órát, de az többé nem került elő.
-----A fényképeket csak Budapestre visszatérve hívattam elő. Hatot felnagyíttattam, és elküldtem neki azzal a kéréssel, hogy amelyek megnyerik tetszését, azokat írja alá és küldesse vissza nekem. Titkárjának levele tanúsítja, hogy ez meg is történt, sőt még arra is emlékezett, hogy elvesztettem anyám óráját. Titkára, Incze Péter, levelében tegez, amint gyerekeket szokás, de az óra történetét nem ismerte. A miniszterelnök bizonyára azt mondta neki: Kérdezd meg, megkerült-e az óra? - Incze talán azt hitte: Bárdossy órája tűnt el, különben nem logikus, hogy először tegez, aztán magáz.
-----Hogy mit feleltem neki levelére, arra hatvankét év után már nem emlékszem. Csoda, hogy ez a két fénykép és a kísérő levél megmaradt. Amikor 49-ben nyugatra menekültem, minden holmimat, papíromat itthon hagytam. Édesanyám 1957-ben engedélyt kapott a kivándorlásra, és ekkor minden magával vitt papírját, köztük az én levelezésemet is, ávósok ellenőrizték. Ezt az azóta sokat utazott levelet valahogy nem vették észre. Az emléket most majd eljuttatom Bárdossy László rokonaihoz.



Bárdossy László magyar királyi miniszterelnök a görömböly-tapolcai strandon. Balra az 1941. augusztus 16-án, jobbra az 1941. augusztus 17-én készült kép, illetve azok Bárdossy által aláírt hátoldala. (Csokits János felvételei)


Levél a 13 éves Csokits Jánosnak - a "Ministerelnökség" -ről