NAGY ALAJOS

"HA MÁRIA ÉS SZENT ISTVÁN
ORSZÁGA FELETT LEHULL
A MOSZKVAI HITETLENSÉG CSILLAGA"

MINDSZENTY HAMVAINAK HAZAHOZATALA

HALÁL, VÉGRENDELET, TEMETÉS

----------------------------------------Ezerkilencszázhetvenöt május 6-án 14.15-kor megkondult a bécsi Szent István dóm nagyharangja, a "Pfummerl", ahogy a nép kedvesen becézi, jelezve Mindszenty Józsefnek, Magyarország utolsó hercegprímásának, a hitvalló bíborosnak, a huszadik század egyik legnagyobb magyarjának és "fehér mártírjának" elhunytát. A bécsi rádió megszakította műsorát, s megemlékezéseket, gyászzenét közvetített. A nagy bíborost az osztrák katolikusok saját halottjuknak tekintették. A gyönyörű gótikus katedrálisban ravatalozták fel. Ez a tiszteletadás - éppúgy, mint a "Pfummerl" kondítása - csak Bécs érsekének, bíborosának jár ki.
-----A prímás környezetében lévők hozzákezdtek az ilyenkor szokásos teendők elvégzéséhez. Már a gyászjelentés szövegezésénél véleménykülönbség adódott. Mészáros Tibor ragaszkodott ahhoz, hogy Mindszenty neve alatt ott legyen: bíboros, esztergomi érsek, Magyarország prímása... König bíborosnak kell aláírnia a gyászjelentést. Csodálatosképpen kis habozás után belemegy... ez egyenesen a pápa intenciói ellen van. König azonban okos ember. Mindszenty halott, sok bajt nem okozhat. A megfosztott címét már nem viselheti, legföljebb a sírkövön állhat.¹ A gyász kifejezéseként König bíboros e szavakkal emlékezett meg nagy kortársáról: Defunctus adhuc loquitur - Holtában is beszél...
-----Mártír volt azon testi és lelki szenvedések alapján, melyeket az egyház és népe miatt hősiesen elszenvedett. Korunk mártírja lett, egy időszaké, amely a vallásszabadság ideológiai és politikai elnyomásával a vértanúk új típusát teremti.²
-----Igen, Mindszenty bíboros holtában is beszél, és elszakadva a földi kötelékektől, a test esendőségétől, túllebegve Kádár, a Vatikán és az Egyesült Államoknak személye körül kialakult erkölcstelen sakkjátékát - talán vádol is. Az Úr előtt! Mert életében sokat tűrt és szenvedett. Vállalta a megaláztatást Egyházáért és Népéért. E két fogalom az ő filozófiájában egy nemes érccé ötvöződött. E tiszteletreméltó, ma másképp (?) értelmezett eszmékért élt és halt meg - száműzetésben.
-----Ahogy élete, úgy halála sem volt békés. Gonosz bonyodalmak, értelmetlenség követték azt is. E méltatlan szövődmények hatása még ma sem oszlott el. De Mindszenty holtában is beszél.
-----1975. május 6-án König bécsi és Döpfner münchen-freisingi bíborosok, László István, Burgenland első püspöke, valamint Johann Weber gráci püspök végezték a gyászszertartást nagy főpapi segédlettel - Graber regensburgi, Zak St. Pölteni-i püspök, Admont, Göttweg, Rábakeresztúr (Heiligenkreuz), Kremsmünter és St. Lambrecht apátjai - a máriacelli bazilikában. Földi maradványait a Szent László-kápolnában - Szelepcsényi György hercegprímás mellé - helyezték el kívánsága szerint, amíg azok haza nem térhettek a szabad magyar földre. A magyar nyelvű szentbeszédet dr. Ádám György európai magyar főlelkész mondta. A német szentbeszédben Werenfried van Straaten, a híres "Speckpater" (szalonnás páter)³ hangsúlyozta: Keresztútra vezették, amilyenen aligha járt eddig bíboros. Példamutató hűséggel, ellenségeinek gyűlölete nélkül, de kitérőt sem téve ott, ahol megalkuvás vagy félelem az életét megkönnyíthették volna. Hűségesen követte az Urat... Majd kimondja a súlyos szavakat, melyeket eddig egyházi személy ily fontos helyen, ilyen egyértelműen, ennyi ember előtt még nem hirdetett a szószékről: Hogy Krisztus engedelmes lett a kereszthalálig, tiszta értelemmel nem felfogható. Mi azonban meghajlunk az előtt a bölcsesség előtt, melyben az értelem tűnik ostobaságnak. Kétkedés és félelem ellenére ezért elutasítjuk a pápa engedékenységét az ateistákkal szemben, akik a prímás leváltását követelték. Ezt mi felelőtlenségnek nevezzük...
-----Jézus Krisztus és minden mártír, akik az ő sorsában osztoznak, azon a kemény úton mentek, amit ő szabad akaratból választott. Ez minden szentnek az útja. Ők éppen úgy jog nélküliek, mint Isten egyszülött Fia, aki a rabszolgák alakját vette fel, és engedelmes lett a kereszthalálig. Az engedelmesség eme keresztje a kereszténység alaptörvénye...
-----Igen, hallgassátok bíborostokat. Ő nem halott. Lelke Isten kezében van, és semmiféle szenvedés nem éri már el. Eljött az óra, amikor ő az Emberfiával együtt megdicsőül.⁴
-----A szívkoszorúér elmeszesedése miatt, tulajdonképpen szívinfarktusban elhunyt bíboros⁵ végrendeletét - miközben testét konzerválták, és halotti maszkját levették - dr. Harangozó Ferenc, Vecsey József, Cser-Palkovics István, Horányi Tibor és Ádám György felbontották. Össze volt foltozva sok részből. Hosszú volt és olvashatatlan...⁶
-----Az általános, személyi részek mellett azonban ott áll a mondat, amely még ma is heves vitákra ad alkalmat, s e viták hazahozatala után sem csillapultak: Ha Mária és Szent István országa felett lehull a moszkvai hitetlenség csillaga, vigyék testemet az esztergomi bazilikai sírboltba.⁷
-----A Mindszenty Alapítvány kuratóriumában⁸ már a temetésen megfogalmazódott, hogy a mártír-főpap földi maradványait a végrendelet szerint Esztergomban helyezik örök nyugalomra. A kérdés csak az volt, hogy mikor.

Mindszenty hercegprímás temetése Mariazell-ben, 1975. május 15. A kegyoltár előterében elhelyezett koporsó előtt tisztelegnek a hívek

-----A kuratórium és az emigráció papságának nagy része célul tűzte ki a mártír prímás boldoggá avatását. A posztulátori hivatalt dr. Harangozó, dr. Merle Tamás és Füzér Julián nem vállalták, Vecseyt pedig nem tartották alkalmasnak. Így e munkát P. Szőke János, az Ostpriesterhilfe munkatársa, később németországi főlelkész és a külföldi magyarok püspökének vikáriusa végzi a mai napig.
-----Több jelentés érkezett a "csodás" gyógyulásokról.
-----P. dr. Bourdeaux a már idézett Gruss aus Mariazell 1985-ös jubileumi Mindszenty-számában beszámol egy járássérült pap gyógyulásáról. A pap annyira rosszul tudott járni, hogy még a kelyhet sem tudta maga vinni a Szent László-kápolnába, hisz csak mankókkal tudott mozogni.
-----A misét csak úgy tudta elmondani, hogy közben az oltárra támaszkodott, hogy állni tudjon. A szentmise után a celebráns átment a bazilika barokk kupolacsarnokán a sekrestyébe - körülbelül 50 méterre -, visszahozta a liturgikus edényeket, levetette a miseruhát és felvette nehéz télikabátját. Mikor végignézett magán, ijedten körülnézett - hiányolta a mankóit! Azok Mindszenty sírjánál, az oltár mellett maradtak... A pap a mai napig nem szorult mankóira, amik mint emléktárgyak, otthon ágya felett függnek...⁹
-----Az egyik legmegkapóbb híres színművészünk, Mensáros László vallomása: 60 éves vagyok. Az elmeszesedett jobb csípőízület évek óta járás közben mindig nagy fájdalmakat okozott, melyek a múlt évben sokszor éjjel sem múltak el. 1985. július 1-én Máriacellbe jöttem szabadságra. Már itt-tartózkodásom első napjaiban újra felléptek a fájdalmak, főleg éjjel, annyira, hogy csak erős fájdalomcsillapítókkal tudtam aludni. Egy-két nappal megérkezésem után szabadságom alatti szálláshelyem előtt elestem, és kificamítottam a bokaízületem... Mivel ugyanebből az okból többször is gipszkötést kaptam, és azzal teljesen mozgásképtelenné lettem, tudtam, hogy szabadságom így folytatódik. Ekkor jutott eszembe, a Gruss aus Mariazell (Üdvözlet Máriacellből) c. folyóiratban olvastam egy magyar pap gyógyulásáról, aki a Mindszenty-kápolnában bemutatott mise után mankók nélkül ment vissza a sekrestyébe. Délután bevitettem magam a bazilikába és ott, Mindszenty sírja mellé ülve a rózsafüzért imádkoztam, misét hallgattam és áldoztam. Ezután éjszaka még felébredtem a fájdalomtól, de reggel teljesen fájdalommentes és egészséges voltam. A daganat természetesen akkora volt, mint azelőtt, csak két héttel később tűnt el. Csípőízületi fájdalmaim megszűntek, olyannyira, hogy a következő napokban hosszabb sétát tehettem. A fájdalmak azóta nem léptek fel, és naponta öt-hat órát járhatok gyalog. Mensáros László. Máriacell, 1985. augusztus 10.¹⁰
-----Az emigrációs papság és maga az emigráció nem nézték jó szemmel a Habsburgok közreműködését, de megnyugtatta őket, hogy a hercegprímás végeredményben élete végéig legitimista maradt, így nem került sor nagyobb tiltakozásra. Sőt az is feledésbe merült, hogy a frissen nyugatra érkezett főpap, még mielőtt találkozott volna emigráns híveivel, Zita királynénál tette tiszteletét.
-----A temetés után elcsitultak a kedélyek, látszólag béke és nyugodalom lebegett a hercegprímás hamvai felett. A halott bíboros így kevésbé állt útjában a vatikáni enyhülési politikának, Kádáréknak a Szentszék általi legitimálásának, valamint az elkendőzött egyházüldözésnek. A magyar turisták tömegestől érkeztek Máriacellbe, a sírhoz. Lefizették a buszsofőröket, akik egy kis kerülővel Máriacellen keresztül vitték utasaikat a nyaralóhelyekre. Itthon elnéztek a dolgok felett, tudtommal ezért nem vontak felelősségre egy vezetőt sem. Ha mégis rákérdeztek volna a meghosszabbodott útvonalra, érvelhettek volna azzal, hogy az utasok a Simmering csodálatos hegyeit, az üde zöld völgyeket és az ősi magyar zarándokhelyet akarták látni. Ez a látszólagos tolerancia még virágcsokrot is tett a rezsim asztalára, hisz kérkedhettek azzal, hogy a kommunizmus nagy ellensége sírjának látogatását a "nagy ellenfél", Kádár nem tiltja, és senkit nem marasztal el emiatt. Az itthoni látogatók száma megnövekedett, miután a Liechtensteinben, Vaduzban elhelyezett Mindszenty múzeumot 1979 júniusában átvitték Máriacellbe, s így az emléktárgyak mindenki számára megtekinthetővé váltak.
-----A temetés első évfordulójára még buszokkal érkeztek az emigráns zarándokok a kegyhelyre. (Számukat 3000-re teszik.) Hiányoztak azonban a nyugaton élő magyar főpapok, akik részben a Vatikánban, részben más fontos egyházi intézményekben teljesítettek szolgálatot, s nagy részük éppen Mindszenty ajánlására került ki nyugatra. Ugyanígy nem képviseltette magát a KMEM, a katolikus értelmiségiek mozgalma, Magyar Pax Romana sem. Sőt, egyik vezetőségi tagja elmarasztalólag nyilatkozott a rádióban a magyar egyház fejéről. A zarándoklatokat az emigrációs magyar lelkészek vezették. A szertartásokat, az ünnepi szentmisét Jung Tamás nagybecskereki püspök celebrálta. Ekkor avatták fel a piszkei, illetve süttői márványból készült síremléket, melynek magyar felirata így szól:

MINDSZENTY JÓZSEF BÍBOROS, MAGYARORSZÁG PRÍMÁSA
1892-1975
ÉLT ÉS ÉL A SZENT PANNÓNIÁÉRT.

-----EZ A MÁRVÁNYKŐ FEDI MOST - MÍG A FELSZABADULT HAZA FÖLDJÉBE MEGTÉRHET - MINDSZENTY JÓZSEF MARADÉK PORAIT. SZÜLETETT CSEHIMINDSZENTEN 1892. MÁRCIUS 29-ÉN, PAPPÁ SZENTELTÉK SZOMBATHELYEN 1915-BEN. NÉGY ÉV MÚLVA ZALAEGERSZEG PLÉBÁNOSA, MAJD 25 ÉV UTÁN VESZPRÉMI PÜSPÖK, 1945-BEN ESZTERGOMI ÉRSEK, MAGYARORSZÁG BÍBOROS HERCEGPRÍMÁSA.
-----HELYTÁLLT ISTENÉRT, EGYHÁZÁÉRT ÉS SZENVEDŐ NÉPÉÉRT. AZ ELNYOMÓ HATALOM KÉTSZER VETETTE FOGSÁGBA, 1949-BEN PEDIG ÉLETFOGYTIGLANI BÖRTÖNRE ÍTÉLTE.
-----BILINCSEIT 1956-BAN A FELKELT NÉP VERTE LE. MIUTÁN A SZOVJET ERŐSZAK LEIGÁZTA AZ ORSZÁGOT, 15 ÉVIG AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK BUDAPESTI KÖVETSÉGÉN KAPOTT MENEDÉKET. ENGEDELMESSÉGBŐL VETTE MAGÁRA A SZÁMKIVETÉS NEHÉZ KERESZTJÉT, S AGGASTYÁNKÉNT LETT A VILÁGBAN SZÉTSZÓRT MAGYARSÁG HŰ PÁSZTORA ÉS IGAZ ATYJA,

MEGHALT BÉCSBEN 1975. MÁJUS 6-ÁN.¹¹

-----A "hétköznapokon" a kegyhelyre kihelyezett mindenkori magyar lelkész, vagy dr. Harangozó Ferenc, Mindszenty egykori zalaegerszegi káplánja, akkoriban az ÉLETÜNK című katolikus lap szerkesztője, aki a Kastl-i Magyar Gimnázium igazgatói székét cserélte fel a burgenlandi, szentmargitbányai kis hajlékával, utazott fel Nagycellbe, és látta el a hívek lelkigondozását. Ő volt a megvalósítója a Mindszenty-stációnak is, melyet 1977. május 22-én szentelt fel Ádám György főlelkész és P. Veremund Hochreiter máriacelli bencés szuperior. A stáció Jézus keresztre feszítését ábrázolja. Felirata (magyarul és németül):

AKIT ÉRETTÜNK KERESZTRE FESZÍTETTEK.

-----DEVICTUS VINCIT - MORTUUS VIVIT - A LEGYŐZÖTT GYŐZ - A HALOTT ÉL.

-----MINDSZENTY JÓZSEF, A VÉRTANÚ MAGYAR HERCEGPRÍMÁS DICSŐ EMLÉKEZETÉRE, A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÉS AZ 1956-OS SZABADSÁGHARC ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE ÁLLÍTOTTÁK MENEKÜLT MAGYAROK 1977-BEN.¹²

-----Nagy ünnepnek számított, hogy II. János Pál pápa 1983. szeptember 13-án megáldotta a sírt, és imádkozott a bíborosért.
-----De utódja, Lékai László bíboros, aki együtt ment a nyilasok által üldözött veszprémi püspökkel a sopronkőhidai fegyházba, szintén elment imádkozni a nagy prímás sírjához.
-----A rendszerváltozás előszele megérintette a magyar politikai emigrációt is. A kapcsolatok az itthoni és kinti ellenállók közt megújultak, újjászerveződtek, kiépültek. Azok a honi ellenállók, akik valamely körülmények között - mint öregcserkészek, egyéni látogatók, vagy írók, költők, papok és civilek a fellazult kommunista rendszerből kijutottak nyugatra, keresték és megtalálták az összeköttetést a hasonló gondolkodású "külföldre szakadt honfitársakkal". Lassan kialakult egy kapcsolatrendszer, amely most már annyiban konkretizálódott, hogy a földalatti mozgalmak szereplői személyesen is megismerhették partnereiket.
-----Így a hercegprímás halálának 15-dik évfordulójára a volt politikai foglyok alakulófélben lévő szövetsége (a POFOSZ) és az Európai Magyar Szabadságharcos Szövetség Máriacellben tartotta meg együttes ülését, amelyen az emigránsok részletes tájékoztatást kaptak az otthon élő bajtársaktól. Mivel az egyház hivatalosan nem szervezett megemlékezéseket, a szabadságharcosok ezt is magukra vállalták: nyilvános rendezvényeken emlékeztettek a vértanú prímás életére és működésére. Dr. Harangozó szentmisét mondott a hercegprímás sírjánál, fogadta a buszokkal (nem hivatalosan) érkezett otthoni zarándokokat, és énekelve, imádkozva kimentek a Mindszenty-stációhoz.
-----Ekkor már a hamvak hazaviteléről is szó esett. Időpontot még senki sem mondott, hiszen meg voltak győződve arról, hogy a Mindszenty Alapítvány és a hatalom új birtokosai a végrendeletet tiszteletben tartják, és csak a szovjet hadsereg kivonulása után viszik haza a mártír főpap földi maradványait.

ELVEK, VITÁK, PASKAI NYILATKOZATAI

-----A rendszerváltozás idején szinte napi téma volt a hercegprímás hamvainak hazavitele. Az időpontot kellett csak kitűzni. Az újságok találgattak. Majdnem biztosra lehetett venni, hogy a koporsó hazavitele még 1991 nyarán megtörténik.
-----Most kezdődtek a bonyodalmak: jó-e ez az időpont? Ki vegye át a határon a koporsót? Ki helyezze el azt a bazilika prímási kriptájába?
-----Az első konfliktust Paskai László - akkor még kalocsai érsek, későbbi bíboros - robbantotta ki egy a Wochenpresse-ben, majd több osztrák lapban (pl. 1986. augusztus 28-án a Kirchen Zeitungban) megjelent interjúval, melyben kijelenti: ...sajnos meg kell mondanom, hogy ma sokkal előbbre volnánk, ha a múltban nem ejtettek volna végzetes hibákat. Ugyanis nem igaz, hogy a kommunisták 1945 után a katolikus egyházat ki akarták volna radírozni. Ahogy én tudom, Rákosi Mátyás fel akarta venni a párbeszédet a Vatikánnal. De az ötvenes években a katolikus egyház a megkövesedés állapotában volt. Ha Magyarország akkori bíboros-prímása, Mindszenty József nem számította volna el magát, minden másként jött volna. De Mindszenty azon a véleményen volt, hogy a kommunista rezsim csak idő kérdése, és pár év múlva ki lehet szorítani a hatalmi pozícióból. Mint mindenki tudja, az akkori bíboros-prímás tévedett. Ez a nehéz következményekkel járó tévedés a magyar katolikus egyháznak majdnem mindenbe került, majdnem minden szerzetesrendet és iskolát és a legtöbb intézményt feloszlatták.¹³
-----Az emigráció - hisz az itthoniak Paskai ezen állásfoglalását nem olvashatták - a barikádokra rohant. Ahol csak tudta, elmarasztalta az időközben Mindszenty esztergomi érseki székét elfoglaló Paskait, aki nyilatkozatát, melyet először a Wochenpresse nevű lap közölt, e gyenge érvekkel utasítja el: Az a rész, amelynek Boeck [a riporter] a következő címet adta, több osztrák lapban jelent meg, kb. egyidőben. A beszélgetés közlésében az újságírói manipuláció nyilvánvaló: a cím kiemelése ("Mindszenty tévedett")... Valami kis módosítás a kérdésekben talán van (ezt nem tudtam ellenőrizni), de az én válaszaim szóról-szóra azonosak. [Kiemelés tőlem, N.A.] - S ez a lényeg. Ő mondta ki az ominózus mondatokat Mindszenty elmarasztalására! [Kiemelés tőlem, N.A.] Paskai többi ellenérve sem hatol a dolgok lényegéig, hogy Mindszenty megítélésében ő tévedett, hanem marad állítása mellett. A végső állítás még kellemetlenebb: Első gondolatom a sajtóper volt. De mit érek vele? Nem ismerem az osztrák törvényeket, ügyvédet kellene fogadnom. stb. [Miért nem fogadott? Hisz ha neki van igaza, megnyeri a pert, pénzébe se került volna, az alperes fizet.] És mire megyek vele? Különösebb eredményt ezzel sem érnék el. Ezért közvetlenül a Wochenpresse-nek sem írtam. [Itt van a baj: kérhetett volna helyreigazítást, vagy lehozták volna tiltakozását az olvasói levelek közt!] Majd keresek más módot, hogy reflektáljak erre az esetre. [Erre a legjobb alkalom a hegyeshalmi határnál elmondott beszéde lett volna, de adódott azóta más alkalom is.] Sajnálatosnak tartom, hogy ilyen manipuláció történt, amelyre a kinti magyar sajtó is erősen reagált, [Kiemelés tőlem, N.A.] írja az esztergomi érsek Blumgrund Jánosnak, a Magyar Szövetség az Emberi Jogokért titkárának 1987. április 27-én.

Mindszenty József mariazell-i sírhelye magyarok koszorúival. 1991. május 2-ai felvétel

-----Paskai prímás érezte, hogy az emigráció nem bocsátotta meg neki ezt a nyilatkozatot. 1992. március 23-án - tehát egy évvel elődje földi maradványainak hazahozatala után dr. Szutrély Péternek, a Németországi Magyar Szervezetek Központi Szövetsége elnökének, aki kéri, hogy ne vegyen részt az összmagyar lourdes-i zarándoklaton, e sorokat veti papírra: ...Tudomásom van arról, hogy a különböző magyar újságok több alkalommal is súlyos kifogásokat, vádakat emelnek ellenem szubjektív szempontok beleolvasásával és belemagyarázásával. Ezekkel az állításokkal szemben én mindig tisztelettel voltam Mindszenty bíboros iránt. Csak annyit mondhatok, hogy a nyugati magyar tömegtájékoztatási eszközök ezt a láncot tették rám, és tisztában vagyok azzal, hogy ezt a láncot nem óhajtják rólam levenni...¹⁴
-----Paskai csak ott téved, hogy nemcsak a sajtó, de a hívek nagy része is ellene fordult, hisz sokan tudták, hogy az Opus Pacis békepapi szervezet elnökhelyettese volt. Sőt az újratemetés idejére kiszivárgott az is, hogy az 1989. szeptemberi Püspökkari Konferencián az összes püspök a megszűnés [Opus Pacis] mellett szavazott, egy szavazat volt a megmaradás mellett: Paskai bíborosé.¹⁵
-----Ezek után térjünk vissza a prímás földi maradványainak hazahozatalához.
-----Az európai papi konferencia résztvevőivel P. Szőke János főlelkész közölte - mint kész tényt - a hazahozatal időpontját. Ellenvélemény nem volt. Csak egymás közt beszélgettek az atyák, hogy az időpont nem jó, hisz a dátum ellentmond a prímás végrendeletének. Ki rögzítette ezt? Kinek volt érdeke a koporsó idő előtti hazahozatala? Paskainak, mert így akarta lojalitását bizonyítani a demokratikusan megválasztott Antall-kormány és az immár felszabadult magyar nép előtt? A Habsburgoknak? De miért? Antalléknak, hogy e tényt sikerként könyvelhessék el? Nem tudni. Az emigrációs tömegek szerették volna a végrendelet szó szerinti végrehajtását. A Mindszenty Kuratórium tagjai állítólag nem vették figyelembe ezt a fejezetet. Átsiklottak felette, ahogy a Mindszenty körében élő magyar papok elfeledték feladni neki az utolsó kenetet - ahogy Mészáros Tibor véli? Gyakorlatilag nem kapta föl a bíboros az utolsó kenetet. Erről a feledékenységről mindenki hallgatott. Mindenki föltételezte a másikról, hogy ő föladta.¹⁶
-----Nem tudták, vagy elfelejtették a kurátorok, hogy 1990. március 10-én Horn Gyula és Sevardnadze Moszkvában aláírták az "ideiglenesen" hazánkban tartózkodó szovjet csapatok kivonásáról szóló egyezményt. A csapatkivonás 1990. március 12-től 1991. július 30-ig tart. A végrendelet betartására tehát csak 12 hetet kellett volna várni.
-----A másik érv az volt, hogy a hamvakat haza kell hozni, hogy a pápa Esztergomban imádkozhasson a szent életű bíboros sírjánál. Ez az argumentum is sántít: hisz a pápalátogatásra csak 1991. augusztus 16-20-ig kerül sor. Itt is lett volna még 104 nap, amíg hazahozzák a koporsót, és előkészítik a hercegprímás sírját az esztergomi kriptában. Miért éppen ez az időpont? Kinek az érdeke volt?
-----Ezekre a kérdésekre csak egy későbbi kor adhat választ, vagy örökre homályban maradnak.
-----A hazahozatal időpontját nemcsak az emigráció, de egyes itthoni főpapok is kifogásolták: ...szeretném kiemelni Mindszenty József hercegprímás hazai temetését, amit az ő végrendeletével utasítottak vissza [Paskai], mert abban az áll, hogy holttestét csak akkor hozzák haza, ha már az utolsó orosz katona is elhagyta hazánkat. A sors iróniája, hogy az engem erről kioktató Paskai bíboros úr 1991. május 4-én temette el Mindszenty hercegprímást az esztergomi bazilika altemploma kriptájába, noha az utolsó katona csak másfél hónappal később, június 19-én távozott hazánk területéről. Ráadásul a temetéskor még nem volt megsemmisítve a Mindszenty-per ítélete, és nem történt meg az elhunyt hercegprímás rehabilitálása sem.¹⁷
-----1990 nyarán Ruszton, a Fertő-tónál találkoztunk: dr. Harangozó Ferenc, Mindszenty egykori káplánja és titkára, dr. Gyürki László, körmendi plébános, Harangozó Vilmos plébános és jómagam, s egy rövid megbeszélés keretében megtárgyaltuk, hogyan lehetne a hazavitel időpontját kitolni addig, amíg a szovjet katonák ki nem mennek az országból. Szemére vetettük dr. Harangozónak, aki az utolsó kurátor volt, akit még maga a hercegprímás jelölt ki, hogy nem ment el az ülésre, s hagyta, hogy a háta mögött döntsenek. A dolgok akkori állása szerint az időponton változtatni már nemigen lehetett, hisz nemcsak az egyházi és világi szervezetek és hatóságok adták áldásukat, de a nemzetközi sajtó is a világba kürtölte a terminust.
-----Annyiban hagyni azonban nem lehetett. Ezért hazatérve azonnal felvettem a kapcsolatot Csaszkóczy Emillel, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége európai elnökével, a Szabadságharcos Világszövetség elnökségével és - tisztem szerint - az európai országok elnökeivel. A helyzetet mindnyájan ismerték, azt is tudták, hogy a hazavitel időpontján már nem lehet változtatni, a kérdés immáron az volt, hogy hogyan lehet azt megakadályozni, hogy a posztkommunisták és a megalkuvók helyett miként tudunk befolyást gyakorolni a Vatikánra és az itthoni politikai szervezetekre, pártokra. Egyetlen megoldás bizonyult kivihetőnek: akceptálni a döntést, és megakadályozni, hogy a kinti kollaboránsok és az itthoni megalkuvók tőkét kovácsoljanak a földi maradványok hazahozatalából, hogy a hercegprímás ellenfeleiből most az ő támogatói legyenek. E küzdelemben komoly segítséget kaptunk Szőke pátertől, aki tudván, hogy Mindszenty a Politikai Foglyok Szövetségének tiszteletbeli elnöke volt,¹⁸ úgy gondolta, hogy e két szövetség, amely mindvégig kitartott a hercegprímás mellett, legyen bevonva a világi ünnepségek szervezésébe az osztrák-magyar határig, ahol itthoni magyar szervezetek veszik át a világi részt.
-----Mivel a fent nevezett két szervezet semmiképpen sem akarta, hogy a már idézett interjú, valamint békepapi működése miatt Paskai vegye át nagy elődje földi maradványait, az európai elnökségek Csaszkóczy Emilt (a Volt Politikai Foglyok Szövetsége európai elnökét) és engem bíztak meg (mint a Szabadságharcos Világszövetség európai elnökét), hogy intézkedjünk ez ügyben.
-----A pápának írt levélben kiemeltük: ...a katolikus Egyház legfelső vezetése, vagyis a Vatikán, (tegye jóvá) mindazt amit ellene vétett, azzal, hogy felmentette érseki székéből, nem képviseltette magát a mariazelli temetésen és a feledés és elhallgatás fátylát borította rá. A Vatikán szerencsétlen és teljesen értelmetlen keleti politikájának jegyében ezen intézkedések és mulasztások ... az egész magyar nemzetet, nemcsak a katolikusokat, ... mélységesen elkeserítették és felháborították.
-----Mindezt tetézi, hogy MINDSZENTY hercegprímás második utódjaként olyan személy ül ma is Esztergom érseki székében, aki mártír életű elődjét az osztrák sajtóban, tehát a világ közvéleménye előtt nyilvánosan gyalázta. Ezen minősíthetetlen tettéért máig sem szolgáltatott elégtételt.
-----Ezzel egyidőben levelet írtunk Seregély István egri érseknek, akit éppen ekkoriban választottak meg - mintegy Paskai ellensúlyozására - a Püspökkari Konferencia elnökévé: ...Tisztelettel kérjük, mártír-prímásunk hamvait ne Paskai prímás vegye át, hanem a Magyar Püspöki Kar elnöke, ill. annak elnöksége. Paskai bíboros, aki még a reformok és hazánk szabadságának első napjaiban is elmarasztalólag nyilatkozott nagy elődjéről - nem méltó arra, hogy Mindszenty hamvait átvegye, s örök nyugalomra helyezze!
-----Kérjük, Mindszenty hamvait ne az esztergomi bazilika kriptájában helyezzék örök nyugalomra. Holott kánonjogilag még nem emeltetett a szentek és boldogok sorába, népünk máris mint "Isten Szolgáját" ...tiszteli. ...A bazilikában van elég hely, ahol hamvait elhelyezhetjük, ahol a hívek s tisztelők számára jobban elérhető lenne, mint a sötét, szűk kriptában, amit bármikor be is zárhatnának a mindenkori hatalom birtokosai.
-----A pápához írt levelet a bonni nunciatúra nyugtázta (1991. március 15-én), a Vatikántól azonban nem jött válasz. (Kada Lajos érsek szerint a "kellemetlen" leveleket a Vatikán nem válaszolja meg.) Seregély István érsek úr a levél tartalmát tudomásul vette, s a máriacelli ünnepségek ügyével, mivel az az osztrákok fennhatósága alá tartozott, az ottani bencés szuperiorátushoz irányított.
-----P. Veremund Hochreiter szuperior - maga is Mindszenty nagy híve - örült a jelentkezésnek, s megküldte az akkor már elkészült ideiglenes máriacelli programot. Egyben közölte, hogy mind a nagy plébániatermet, mind a zongorát rendelkezésünkre bocsátja. (1991. 3. 7.)
-----Ugyanekkor kapcsolatba léptünk dr. Kerny Géza ausztriai magyar főlelkésszel (1991. március 3.), aki az ünnepségek egyházi részével volt megbízva. Elküldtük neki a világi ünnepségek programtervezetét is. Válaszlevelében közölte, hogy a cserkészek milyen akciókban vesznek részt (pld. díszőrség), s kit kérjünk fel az ausztriai emigrációból szónoknak. Majd megjegyzi, az előtte lévő napokban Máriacellben megtartott ülésen, amelyen voltak hazulról is egyháziak, a máriacelli láng tervét nem fogadták el. Ugyanis azt javasoltuk, hogy - szimbolizálva a hercegprímás láng lelkét - a koporsóval együtt adjuk át a Máriacellben meggyújtott és megáldott lángot az emigrációtól a magyar népnek figyelmeztetésül, hogy úgy őrizzék emlékét, ahogyan mi őriztük.

Mindszenty hazahozatala, Mariazell, 1991. május 3. A magyar rekviem koncelebránsai: dr. Konkoly István szombathelyi püspök, dr. Paskai László esztergomi érsek, Miklósházy Attila, a külföldi (nyugati) magyarok püspöke és dr. Seregély István egri érsek

-----Nagy kérdés volt, ki vegye át a koporsót tőlünk a magyar nép nevében. Ebben P. Szőkétől szabad kezet kaptunk, kikötése csak az volt, hogy ez az aktus már nem a "hivatalos" egyházi illetve politikai ünnepség része, tehát civil ember fogadja népünk mártírjának földi maradványait.
-----Hosszú tanakodás után - végigkérdezve az európai országos elnökségeket, Tollas Tibor ajánlására a rendszerváltás önzetlen személyiségét, Lezsák Sándort kértük fel e megtisztelő feladatra. Lezsák gondolkodás nélkül elfogadta az emigráció meghívását, így megkérhettük, hogy ő és az MDF elnöksége tegyen észrevételeket azokra a személyekre vonatkozólag, akik a határnál a koporsó melletti díszőrséget és a megszentelt lángot átveszik. A koporsó átvétele azonban nem ment zavartalanul. A lakiteleki sátor felverője és a híres összehívója, a rendszerváltás meghatározó politikusa erre Mindszenty bíboros lakiteleki szobrának felszentelésén, 2000 júniusában így emlékezett: Sokan vitatták, lehullott-e végleg a hitetlenség csillaga Szent István országa felett? Ebben a hangulatban keresett meg Nagy Alajos, az Európai Magyar Szabadságharcosok Szövetségének akkori elnöke azzal a kéréssel, hogy az emigráció hosszú, keserves békétlenség után úgy döntött: hazaengedi a koporsót. Egy feltétellel, ha én fogadom Mindszenty koporsóját a határon... Néhány nap múlva váratlan telefon érkezett. Bársonyos, puha hang. Nem Esztergomból, de talán a közvetítő hangja, amely kétkedését fogalmazta meg: - Talán mégsem nekem kellene fogadnom a koporsót. Megvan ennek az egyházi rendje! S én az egyházammal szemben engedelmességre vagyok késztetve... Hallgattam a telefont, s azt válaszoltam: - Hitem és meggyőződésem szerint fogok cselekedni!... Majd vitt az autó Kalocsára, Dankó érsekhez, egyházam elöljárójához, akitől tanácsot kértem... - Tégy belátásod szerint, úgy történik minden, ahogy Isten akarja! S ezzel az erővel, szemének sugárzó erejével mentem aztán barátaimmal Hegyeshalomra... (Kis Újság, 2000. június.)
-----Természetesen kapcsolatba léptünk az esztergomi érseki főhatósággal is. Márciusban - 35 év emigráció után először hazatérve - egy főpapi szentmise után a bazilika sekrestyéjében rövid megbeszélést folytattam dr. Németh László érseki titkárral, amit levélben is rögzítettem. A titkár úr gyorsan és precízen válaszolt (1991. március 18.):
-----...Örömmel fogadjuk annak a két szervezet, a SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉG és a VOLT POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE jelentkezését, melynek Mindszenty bíboros tiszteletbeli elnöke volt... A magyarországi események szervezése, főleg a határon történő fogadás és ünnepség előkészítése folyamatban van. ... a meggyújtott lángot Máriacellből vigyék le a határra és ott fogadják vele a menetet. Kérem azoknak a személyeknek megjelölését (2 cserkész, 2 politikai fogoly és 2 szabadságharcos), akik az ünnepséghez méltóan díszőrséget állnak a koporsó mellett. ...A láng szállítását javaslatuk alapján a fent említett két szervezet oldja meg... folyamatos égetése és az elhelyezendő örökmécses olyan kérdéseket vet fel, amelyek meghaladják az én hatáskörömet. A felmerülő tűzbiztonsági és műemléki szempontok miatt ennek reális lehetőségét nem látom...
-----E pozitív válaszok alapján körlevélben kértük fel a búcsúest előadóit - minden európai országból egyet-egyet - és a művészeket, majd, figyelembe véve az egyházi programot és a máriacelli lehetőségeket, elkészítettük a mi tervezetünket, és kijelöltük a szabadságharcos díszőrség tagjait. Javaslatot tettünk a határnál történő koporsó- és emlékláng-átadásnál szóba jöhető, általunk ismert bajtársakra. A listát elküldtük Lezsák Sándornak, akivel állandó telefonkapcsolatban álltunk, azzal a kéréssel, hogy - mivel ő ismeri az otthoni viszonyokat és személyeket - tegyen javaslatot.
-----Hamarosan megkaptuk Esztergomból a részleteire és a különböző rendezvények felelőseire lebontott forgatókönyvet, amelyen már csak kisebb változtatásokat kellett eszközölni. A forgatókönyv 3-dik oldalán szerepel a Mindszenty-rokonok képviselete. Két képviselőt jelöltek meg. Itt problémák merültek fel később, a máriacelli ünnepségen, mert Mindszenty húgának leányát (Légrádiékat), akinek a prímás keresztapja is volt, nem vették fel a vendégek listájába. Kérésünkre P. Szőke gondoskodott arról, hogy a szertartásokon az őket megillető helyre kerüljenek.
-----Kerny főlelkész úr is megküldte a máriacelli ünnepségek részletes programját, amit itt kivonatosan közlünk:

A rendezés felelős vezetői
Házigazda és koordináció: dr. Kerny Géza.
A meghívott vendégek fogadása: gróf Bolza Ilona.
Tudakozó szolgálat, cserkészek: Ugri Mihály
Díszőrség megszervezése: Padányi Erzsébet SCJ.
Csoportok eligazítása: Lukács Károly
Koncelebrált magyar szentmise: Nagy Ferenc SJ.
Magyar szentmise felolvasói: Fodor Béla.
Kulturális ünnepi műsor: Nagy Alajos.
Virrasztás: Hegyi György.

-----Kerny atya megadta minden felelős vezető címét és telefonszámát, hogy a dolgok rendeződjenek, mert Máriacellben már nem lehetett változásokat eszközölni, improvizálni.

A közösségi ünneplés programpontjai
9 órától díszőrség a bíboros koporsója mellett. (A lovagrendek, cserkészek, szabadságharcosok.)
14.30-kor német nyelvű koncelebrált szentmise.
- Ennek a szentmisének a megszervezése a grazi egyházmegye hatáskörébe tartozik...
17.00-kor magyar nyelvű koncelebrált szentmise.
- Főcelebráns Miklósházy Attila püspök.
- Ezt a szentmisét a magyar televízió élő adásban közvetíti.¹⁹
- Minden (magyar) papot hívunk koncelebrálásra.
- 16.45-kor megkezdődik a bevonulási körmenet.
- A Magyarok Nagyasszonya miséjét mondjuk, az új fordítású magyar szövegekkel.
- Népénekes szentmise.
- A válaszos zsoltárt énekli és a közösség énekét vezeti Simon Márta.
- Orgonál Lukács Margit.
- A papok és hívek füzeteket kapnak a szertartás teljes szövegével.
A magyar szentmise után (kb. 19.00-órakor) Steiermark tartományi kormányának elnöke fogadást ad száz meghívott vendégnek... Ugyancsak kb. 19.00-kor kulturális ünnepi műsor a plébánia (apátság) egyik dísztermében.
- Lehetséges, hogy a magyar szentmisét mindenki számára közvetlenül majd vacsoraidő követi, és a kulturális műsor 20.00-kor kezdődik.
21.00-től virrasztás a bazilikában: "Mindszenty bíboros szól hozzánk" (részletek az elhunyt bíboros írásaiból, énekek, imádságok).
Másnap reggel 5.30-kor kezdődik a grazi püspök által vezetett búcsúztatás, 6.30-kor pedig a menet elindul Esztergom felé.²⁰

-----Hasonló részletezett programtervet készítettünk mi is, minden feladatot személyekre lebontva. Kikötöttük, hogy minden szónok csak 5 percet beszélhet, és csak a megbeszélt témáról, vagyis Mindszenty és a befogadó ország kapcsolatairól, a hercegprímás látogatásairól. A meghívót, melynek szövege a következő, a bazilika előtt osztogatták cserkészeink:

Szeretettel meghívjuk
+ MINDSZENTY JÓZSEF
bíboros prímás urunk
hamvainak hazavitele alkalmából tartandó
BÚCSÚZTATÓ ESTÜNKRE.

Idő: 1991. május 2. 20 óra.
Hely: A mariazelli plébánia nagyterme.
A volt nemzeti emigráció szervezetei és képviselői elbúcsúznak nagy apostolunk és vértanú prímásunktól, akinek hamvait május 3-án Magyarországon végső nyugvóhelyére kísérjük.
A búcsúztató beszédek mellett magyar művészek emlékeznek nagy Prímásunkra,
akinek beszédeiből eredeti hangfelvételeket hallhatunk.
Minden magyar testvérünket szeretettel várunk.

MÁRIACELLI SZERTARTÁSOK

A szépen, precízen megtervezett búcsúünnepségeket váratlan esemény zavarta meg: Mészáros Tibor, a prímás volt titkára április 29-én odaláncolta magát a sírt rejtő Szent László kápolna kapujához, így akarván megakadályozni a végrendelet szellemével ellentétes hazahozatalt.
-----A sajtó és a televíziós állomások szenzációként kürtölték világgá ezt a hírt, amely mind az egyházi, mind a világi szervezeteket - osztrákokat és magyar emigrációs testületeket egyaránt - megzavarta, és a legnagyobb káoszt okozta. Mivel a koporsó átvételének kérdése Lezsák Sándor személyével megoldódott, s a tényeken változtatni - e pár napban - már végleg nem lehetett, mindenki véleménye az volt, hogy meg kell szüntetni ezt, a hercegprímás személyéhez egyáltalán nem méltó akciót. Maga Mészáros soha nem volt emigrációs pasztorációban, a hívek őt csak Mindszenty körútjai révén ismerték, a leláncolás - ami inkább hasonlított egy Green Peace-akcióhoz, mint egy békés demonstrációhoz - nem talált visszhangra az emigrációban. A többszöri hatósági felszólítás ellenére sem távozó leláncoltak, akiket immár körülvett a sajtó is, csak másnap éjjel adták fel a harcot, minden ellenállás nélkül: Először minket taszigáltak ki a templomból. Majd következett az éjfél előtti óra. Már nem volt tanú. Megragadták a 71 éves papot, lefogták, láncait elvágták, s őt hátracsavart kézzel a templom egy elhagyott sötét ajtaján lökték ki a katedrálisból, amely 16 éve nemcsak Mindszenty hercegprímás testét volt hivatva őrizni, de szellemét is... - írja a Pesti Hírlap helyi tudósítója (1991. május 4.) E szenzációszagú sajtójelentés nem fedi teljesen a valóságt. Amint P. Veremund egy személyes beszélgetésen elmondta, a csendőrség nem alkalmazott erőszakot. Így nyilatkozott az osztrák sajtónak is: ...összesen nyolc kísérlet után [sikerült] a monsignorét baráti alapon feladásra bírni. (Kleine Zeitung 1991. május 2.)
-----Szövetségünk tagjai május 1-én érkeztek Máriacellbe. A Salvatorheimben szálltunk meg, ahol korábban illegális összejövetelünket tartottuk itthoni bajtársainkkal, a POFOSZ vezetőivel.
-----Miután megtekintettük a hercegprímás érckoporsóját a Zarándok-kápolnában, igyekeztünk összeszedni embereinket, hogy a vacsoránál megbeszéljük teendőinket, a díszőrséget és a szertartásokon való részvételt. A bazilikában találkoztam Padányi Erzsébet cserkész tiszttel, aki a díszőrség felállításával volt megbízva. Abban egyeztünk meg, hogy a cserkészek a Mária-oszlop mellett, a koporsó fejénél állnak, nemzeti és cserkész-zászlóval, a szabadságharcosok pedig 4-4-en, félórás váltással, a koporsó mellett. A lovagok nem jelentkeztek. Tordy József, máltai lovag a mi őrségünkben szerepelt.
-----Az utcán egy magyar egyenruhában lévő, alacsony termetű, ijedt tekintetű úr lépett hozzánk, két megtermett osztrák csendőr kíséretében. Molnár János vezette hozzám őket, hogy segítségünket kérjék.
-----Az egyenruhás Tóth József nyugállományú alezredes volt, Mindszenty személyes testőre 1956-ban, a rétsági kaszárnyától az USA-követségre való menekülésig. Majdnem sírva mondta el, hogy a hatóságok, vagyis a csendőrök ki akarják toloncolni. Amint a másnapi Kleine Zeitung-ból megtudtuk: Tóth... "tegnapelőtt ott állt egyenruhájában a magyar-osztrák határnál. A határátlépés uniformisban tilos. Amint azonban a Mindszenty-hazavitel programfüzetét felmutatta, átengedték". Ez az igazolási mód azonban nem hatott Máriacellben, hisz ott majdnem mindenkinek volt hasonló programfüzete. Közöltük a hatalmas termetű, de jóindulatú csendőrökkel, hogy Tóth tényleg Tóth - és fontos személyiség a hazavitelnél. Civil ruhája nincs, meztelenül nem állhat a koporsóhoz. Elküldeni sem lehet, ez ellen a hercegprímás is tiltakozna - hisz Tóthot a forradalom után meghurcolták. Kezességet vállalunk érte, és megígérjük, hogy csak az ünnepségeken mutatkozik. Ajánlottuk azt is, hívják fel a határállomást és érdeklődjék meg ott, mi a teendő - ha már ők átengedték. Az osztrák lezserség és négynyelvű névjegyem győzött - Tóth alezredes maradhatott.
-----A vacsorát és megbeszélésünket a Schwarzer Adler-hez címzett fogadóban tartottuk. Alig léptünk be, a zsúfolásig megtelt nagyteremben Mészáros Tibor hangja süvített felénk: Na, megjöttek a hullarablók! Mészárost jól ismertem, hisz a privátaudiencián, a Pázmáneumban ő látta el a titkári teendőket. Tudtam, hogy vasi, s mint sok vasi, szangvinikus. Míg a többiek helyet foglaltak a lefoglalt különszobában, igyekeztem megmagyarázni neki, hogy végeredményben igaza van, nem a végrendelet szerint jártak el az illetékesek, de most már nem lehet mást csinálni, mint belesegíteni a hazatérés rendezvényeibe. Azt is kiemeltem, hogy hatalmas hibát követett el azzal, hogy nem mozgósította az emigrációt, egyéni akciót csinált a leláncolásból. Tőle tudtam meg azt is, hogy dr. Harangozó is lenn volt Máriacellben, de nem vett részt Mészárosék láncos akciójában. Rövid sajtónyilatkozatot adott, és hazament Szentmargitbányára.
-----Vacsora után szétosztottuk a nemzeti színű kar- és vállszalagokat, amik szükségeltettek a szabad mozgáshoz és a díszőrséghez, beosztottuk az őrség tagjait - Tóth Józsefet is -, és megbeszéltük a programot, amit a Salvatorheimben sokszorosítottunk.
-----Kézbeadtam az esztergomi requiemre szóló meghívókat, amelyek a C. jobb 2-es szekcióba szóltak: Dr. Paskai László bíboros és a Mindszenty Alapítvány tisztelettel várja a gyászünnepségre, melynek keretében Mindszenty József bíboros földi maradványait az esztergomi prímás-érsekek sírkápolnájában végső nyugalomra helyezzük. Paskai nevére felszisszentek a bajtársak, és kijelentették, hogy testületileg nem kívánnak a meghívásnak eleget tenni, mindenki egyénileg vesz részt a szertartáson, engem pedig megbíznak, hogy a jegyeket - megfelelő megokolással - küldjem vissza az Érseki Hivatalnak, amit Csaszkóczy Emillel együtt meg is tettem. (Máriacellben az egybegyűlt meghívottak egyhangúan úgy döntöttek, hogy Eminenciád meghívását megköszönik, de nem fogadják el, s egyszerű zarándokként vesznek részt a temetési szertartáson.) Itt beszéltük meg azt is, hogy a másnapi ünnepségen ki milyen feladatot vállal.
-----Május 2-án már kora reggel a bazilikában voltunk. 8 órakor Kerny főlelkész és P. Veremund vezetésével ünnepélyesen, cserkészekkel és szabadságharcosokkal, valamint az alapítványt képviselő Habsburg Rudolffal körülvéve, kis körmenetben, orgonaszó mellett kivittük az érckoporsót a bazilika első hajójába, a főoltár elé. A papok előtt Csaszkóczy Emil és én lépkedtünk. Nem mertem oldalra nézni, mert éreztem, hogy elnöktársamat is rázza a visszafojtott zokogás, és szeme tele van könnyel. De Kerny beszentelte a ravatalt, amit leterítettek a koronás magyar címerrel - ami akkor már a Magyar Köztársaság címere is volt. Piros-fehér-zöld virágokból álló csokor koszorúzta a koporsót. Előtte kis asztalkán a Szentírás, Mária képével díszített mitra, kehely és paténa tanúskodott a főpapi méltóságról. Csaszkóczy Emil, Nagy Alajos, Tóthné Ibolya és Zambelly Bianca voltak az első őrök.

-----Kedves feladatot teljesítettünk, amikor Csaszkóczyval felmentünk a páter superiorhoz, hogy megköszönjük neki a hercegprímásnak adott "szállást", s a sok segítséget, amit az évek folyamán tőle kaptunk. P. Veremund közölte velünk - habár magyarul nem tud - de meghívásunkat elfogadja, eljön a búcsúműsorra.
-----A sietve bekapott ebéd után jött az utolsó őrségváltás. Az osztrákok nem engedélyezték az őrséget a német requiem alatt. Csak a cserkészek maradhattak a koporsó közelében, a kissé távolabbi Mária-oszlopnál. Mielőtt a requiem megkezdődött, a bazilikát lezárták, felülvizsgáltak mindent, az illusztris vendégek testi épségét biztosítandó.

NÉMET NYELVŰ REQUIEM

Az első padsorban foglalt helyet Ausztria államelnöke, Dr. Kurt Waldheim. Az újságírók és a nép hiába kereste Göncz Árpádot, akinek jelenlétével meg kellett volna adnia a tiszteletet az ország első zászlósurának, mert ahogy Erdő Péter (ma esztergomi érsek) egy tanulmányában kifejti: ...kinevezésekor (1945 szeptemberében) Esztergom egyházának 79. főpapja a szó teljes történelmi értelmében Magyarország hercegprímása volt.²¹ Dr. Waldheim mellett imádkozott Alois Mock külügyminiszter és Dr. Krainer, Stájerország elöljárója (Landeshauptmann.)
-----Az ünnepélyes bevonulás résztvevői között láthattuk König és Groer osztrák bíborosokat, László Istvánt, Kismarton első püspökét, de Paskai bíborost, Seregély érseket, Szendi veszprémi püspököt és Miklósházy Attilát, a külföldi magyarok főpásztorát is.
-----A szentmisén a gráci dóm kórusa és a Grazer Instrumentalisten működtek közre Mozart C-dúr, "Credo-miséjével".
-----A középső pad-blokkban láthattuk a bajor királyi herceget - a magyarok nagy barátját - és a Habsburg-ház tagjait. A magyarok tömegesen vettek részt a szentmisén, ezért az evangéliumot nyelvünkön is felolvasták.
-----Weber gráci püspök - nem éppen Mindszenty barátja - "csendes vendégnek" nevezte a halott hercegprímást, akinek elhagyott sírboltja, a Szent László kápolna roskadásig tele volt virágokkal és koszorúkkal. Ne fogadjátok el ezt a határzárat - idézte a nagy magyar kegyetlen, inhumán szavait a vasfüggönyről -, mert az nem áthidalhatatlan... Senki nem mehetett el figyelmetlenül ennek az embernek sírja mellett anélkül, hogy ne gondolt volna köszönettel annak a hitvallásnak az értelmére, amit ez a püspök átélt. ...Magyarország kedves Bíborosa, Stájerország egyháza hálás neked.²² - fejezte be beszédét a főcelebráns.
-----Senki nem tudja, miért ezt a német nyelvű szertartást közvetítette a magyar televízió? Takarékoskodtak? Vagy tán attól féltek, hogy a magyar szentbeszédben olyan dolgok hangzanak el, amik zavarnák a hazahozatal békés harmóniáját?

MAGYAR GYÁSZMISE

A 17 órakor kezdődő magyar mise - a Nagyboldogasszony mise - főcelebránsa Miklósházy Attila, az emigráció püspöke volt. A bazilikában még többen voltak, mint a német nyelvű szertartáson. A díszőrség (Sulyánszky Jenő, Tunyogi Csapó Gábor, Tordy Erzsébet, Tóth József és a cserkészek) elfoglalták helyüket a koporsó mellett. Hosszú, kettes sorokban vonult be a klérus. A keresztet magasra tartott Szentírás követte. Soraikban láthattuk az európai magyar lelkészeket, szinte hiánytalanul, és P. Veremundot a két bécsi bíborossal, Königgel és Goerrel. De ott lépdeltek az itthoni papok is: Paskai bíboros, Seregély érsek, Szendi veszprémi püspök, Konkoly szombathelyi és Keresztes Szilárd hajdúdorogi, görög katolikus megyéspüspök is. A zászlók - a Kastl-i Magyar Gimnáziumé, melyet egy fekete bőrű magyar fiú és egy szép, pártás magyar leány vittek, az Európai Szabadságharcos Szövetségé, a Tóth Ilona-zászló, melyet Tollas Tibor kapott Amerikában mártírunk emlékére, s jelen volt Nagy Imre újratemetésén is, a cserkészek zászlai, Kellner Lajos lyukas zászlaja - a szentélyben foglaltak helyet a papság mellett. Az első padsorokban újólag láthattuk az osztrák állami előkelőségeket: Dr. Waldheim államelnököt, Alois Mock külügyminisztert, Dr. Krainer Landeshauptmannt, valamint a középső padsorokban a Habsburg főhercegeket és a bajor királyi herceget. Jelen volt dr. Hunkár Dénes bécsi magyar nagykövet, valamint Pálos Miklós, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára.
-----Az egybegyűlteket P. Veremund Hochreiter, a máriacelli kolostor szuperiorja üdvözölte. Beszámolt a koporsó felnyitásáról is, ami a boldoggá avatás miatt vált szükségessé: Mikor tegnap reggel 3 órakor a bíboros koporsóját megnyitották, mély csend telepedett a hivatalból jelenlévők közé. Csodálattal láttuk a 16 évvel ezelőtt elhunyt bíborost szemtől szembe. Szó nélkül, csodálattal láttuk újra kardinálisunk arcát. Mintha csak tegnap halt volna meg. Ez megindító volt. - mondta meghatottan.
-----Az olvasmányt Jézus, Sirák fiának könyvéből vették. Az ezt követő válaszos zsoltár felelete így szólt: Szent Fiadat, Boldogasszony, kérd e népért! A szentleckét egy kastli diák olvasta fel német és magyar nyelven.
-----Prédikációjában Miklósházy Attila püspök kiemelte, hogy most, e történelmi pillanatban, Máriacellben van lélekben az öt világrész katolikus magyarsága, hogy hercegprímásának hazavitelét ünnepelje. Ő életében minket keresett fel, halála után mi kerestük fel az ő sírját, hogy onnan gyűjtsünk új erőt és reménységet. Most már szükség is van arra, hogy onnan, Esztergomból folytassa főpásztori hivatását.
-----Szeressétek az édesanyákat, a földit és az égit - idézte a hercegprímás egyik 1948-ban elhangzott beszédét -, különösen égi anyánkat, a Magyarok Nagyasszonyát. Köszönjük, hogy a Jóisten Mindszentyt nekünk adta, történelmünk e nehéz korszakában. ...Mi, külföldön élő magyarok különösen köszönjük, hogy megosztotta velünk a száműzetés keserű kenyerét, és törékeny testével, de nagy lelkével meglátogatott minket, hogy hitünkben és magyarságunkban megerősítsen. ...Kérjük Mindszenty bíboros hercegprímásunkat és vele együtt hőseinket, nagyjainkat, szentjeinket, hogy a Boldogasszony közbenjárására együtt imádkozzanak édes hazánkért - fejezte be szentbeszédét a püspök.
-----A könyörgések magyarul, németül, franciául és angolul hangzottak el. Az utolsó, a 7-ik nekem jutott, s így hangzott: Urunk, Szűzanyádat Mariazellben Ausztria és Magyarország Nagyasszonyaként tiszteljük, az ő közbenjárására add, hogy ebből a szentélyből mindnyájan hitben, bizalommal és szeretetben megerősödve térjünk haza... Úgy éreztem, ebben a könyörgésben benn van zarándoklatunk lényege, és úgy vettem, mintha a hercegprímás szavai volnának.
-----A szentmise végén Kerny atya kihirdette a világi ünnepség idejét és helyét, és meghívta az egybegyülteket, majd sor került a láng megáldására, melyet a zászlók kíséretében átvonulva a kegyoltárhoz, az örökmécsesnél, meggyújtva - Miklósházy püspök atya végzett.
-----A Pápai és a Magyar himnusz hangjaival ért véget a gyönyörű, felemelő szertartás, amit rövid vacsora után a magyar búcsúműsor követett, amin megjelentek a magyar zarándokok, a külföldi magyar papság, valamint a házigazda, P. Veremund.
-----Mivel az egyháziak kikötötték, hogy csak világiak szerepelhetnek a műsorban, a különböző országok képviselői és a fontosabb katolikus egyesületek vezetői szólaltak fel 5-5 perces referátummal.

MÁRIACELLBEN BÚCSÚZIK APOSTOLÁTÓL AZ EMIGRÁCIÓ

-----A zsúfolásig megtelt teremben a Magyar hiszekegy eléneklésével kezdődött a búcsúzás és búcsúztatás. Az emigráció vezetői, az emigrációs zarándokok maguk közt voltak. A magyarországi klérus nem jelent meg az ünnepségen.
-----Csaszkóczy Emil üdvözölte a vendégeket. Külön P. Veremundot, akinek emlékül Ugri Mihály, a gráci magyarok cserkész vezetője egy szép magyaros terítőt ajándékozott. A szuperior kedves szavakkal viszonozta az üdvözlést, és kiemelte, hogy büszke volt arra, hogy e régi kegyhelyen őrizhették Mindszenty hercegprímás hamvait.
-----Az emlékműsorban hangfelvételek szerepeltek Mindszentynek a népbíróság előtt, valamint 1956. november 3-án elmondott beszédei és Kölnben, valamint Yungstownban elmondott prédikációinak részletei. Mintha így, hangján keresztül ő maga is jelen lett volna a búcsúzásnál.
-----A zenét - Kaiser Pastorale és Vivaldi Andante cantabile című művével a Lukács (családi) együttes, Földi Bence, a gráci opera zongoristája Liszt: Sursum corda című zongoradarabjával, valamint Mendelssohn "Paulus" című oratóriumának egyik áriájával - Gert Kenda, bariton előadásában, Bizet: Ave Mariájával - Soskó András tenorista interpretációjában adták elő. Külön élményt jelentett Zambelly Bianca, az esseni opera mezzoszopránjának előadásában Kodály: Stabat Mater és Luzzi: Ave Maria című kompozíciója, Tunyogi-Csapó Pál zongorakíséretével. Tollas Tibor Mindszenty című versét én mondtam el.
-----A Volt Politikai Foglyok Szövetsége Csaszkóczy Emil, európai elnök szavaival búcsúzott örökös dísz-elnökétől. Csaszkóczy kiemelte, hogy egy egyszerű rab is mennyit szenvedett az Ávó börtöneiben, Mindszentyt pedig náluk is jobban kínozták. Megtörni mégsem tudták.
-----Melczer Aladár a Szabadságharcos Szövetség nevében emlékezett a nagy bíborosra: Egy volt közülünk - mondta. Ő már 10 évvel 1956 előtt megvívta szabadságharcát. Nem géppisztolyokkal, hanem szavakkal. Elzarándokoltunk Máriacellbe, hogy hitet és erőt merítsünk sírjánál.
-----Mindszenty szavai most gyümölcsöznek - emelte ki Rottár Viktor cserkésztiszt. 280 magyar cserkész csapat működik világszerte, melyek találkozóikon, táboraikban és a velük összekapcsolt hétvégi iskolákban oktatják a magyar nyelvet, történelmünket, népdalainkat és népszokásainkat. Mindszenty példa az ifjúságnak, mint a magyar szív, a magyar lélek és magyar öntudat megnyilvánulása. Megköszönte az osztrák népnek, hogy hamvait megőrizték itt, Máriacellben. A Kastl-i Magyar Gimnázium nevében Szalay András igazgató, aki maga is ebben a gimnáziumban érettségizett, fejezte ki köszönetét a bíboros erkölcsi és anyagi támogatásáért, s azért a lelki örökségért, amit Mindszenty a diákokra hagyott.
-----Kocsis (Tunyogi-Csapó) Gábor, író és költő a protestáns hívek nevében méltatta Mindszenty személyét és munkásságát. Kiemelte, hogy a hercegprímás közjogilag az ország első zászlósura volt, amit minden keresztény magyar elfogadott, s e tisztségénél fogva örököse lett a mohácsi csatában elesett Tomori érseknek. De a protestánsok a vértanút is tisztelik benne, hiszen minden magyar vallásszabadságáért síkraszállt. Most visszatér abba az országba - mondotta -, amelyet nagy lelke és fénylő szelleme el se hagyott soha.
-----Dr. Smuk András a bécsiek, az Európa Klub és az ausztriai magyarok képviselőjeként állt a mikrofon elé. Beszédében elsősorban a "szomszédi" jóviszonyra utalt: a bécsi és ausztriai magyarok mindig nagy számban jelentek meg a hercegprímás szentmiséin és nyilvános szereplésein. Kiálltak mellette, amikor a pápa megfosztotta az esztergomi érseki széktől, és eszméit hirdették Ausztria népe felé, akik bár a vasfüggöny mellett, a másik oldalon éltek, de nem fogták fel, vagy elfelejtették a kommunizmus és ateizmus veszélyét.
-----Franciaországban nem járt Mindszenty. Párizs bíborosa nem hívta, sőt idegenkedett a hercegprímás látogatásától. Azonban... a halála előtti hetekben franciaországi útját készítettük elő Yves de Daruvár magyar származású francia hős és magas rangú személyiség vezetésével és irányításával - mondta Sujánszky Jenő, a Franciaországi Szabadságharcos Szövetség elnöke. Ecsetelte a parlamenti ünnepélyes fogadás terveit, a szentmisét a Notre Dame-ban és a társadalmi szervezetek ünnepségeit.
-----A reménytelenségben sem tagadtuk meg hercegprímásunkat. Mindig hűek maradtunk hozzá, s bölcs útmutatását követve végig kitartottunk a hazánk felszabadulásáért folytatott hős küzdelemben.
-----V. Tóth Pál, Svájc képviselője emlékeztetett arra, hogy 1946-ban XII. Pius megjósolta, hogy az újonnan kreált bíborosok közül Mindszenty lesz az első, aki a vér bíbor színét magára ölti, akit először hurcolnak meg hitéért és egyházáért. Németországi látogatásairól Piffkó András emlékezett meg. Bamberg, Augsburg, Köln, Frankfurt, Essen, Kastl mind fontos esemény voltak mind a magyarság, mind a német hívek számára. Hitvallót láthattak, aki nemcsak szóval, de tettekkel is harcolt, és elszenvedte a mártíriumot egyházáért és hazájáért.
-----Czettler Antalnak, a Szabad Magyar Kongresszus elnökének²³ értékelő előadásával és ősrégi himnuszunk, a Boldogasszony, Anyánk eléneklésével véget ért a megemlékezés. Megkezdődött a virrasztás a bazilikában.

HEGYESHALOM - HATÁRÁLLOMÁS

Másnap, május 3-án kora reggel a Magyar Köztársaság zászlajával leterített koporsót a kegyoltárhoz vitték, ahol a püspökök utoljára közösen imádkoztak Máriacellben az elhunytért, és elénekelték a Salve Reginát. A hamvakat ezután a bazilika előtt várakozó, virággal díszített halottszállító autóba helyezték, amely megindult vele az osztrák-magyar határ felé.
-----A konvojhoz - az osztrák hatóságok utasítására - senki sem csatlakozhatott. Mi - a díszőrség tagjai és a zászlóvivők - előre indultunk, hogy már Hegyeshalomnál várhassuk a koporsót. Így nem vettünk részt a miklósfalvi (Nickelsdorf) aktuson, amelyen dr. Habsburg Ottó, László István kismartoni megyéspüspök és Burgenland (Várvidék) kormányzója (Landeshauptmann) vettek búcsút - most már utoljára - a nagy halottól. Jeszenszky Géza külügyminiszter méltatta a hercegprímást és köszönte meg az osztrák népnek, hogy a hamvakat megőrizte.
-----Amint a Lajta folyóhoz értünk, ott állt egy lelkes magyar diák, aki előtte este bejelentette, hogy a régi határfolyó mellett magyar lobogóval várja magyar földön elsőnek a hazatérő hercegprímást. Ezzel megkezdődött Mindszenty József diadalmenete.
-----A határnál - amelyen minden kontroll nélkül mehettünk át - vártak már bennünket itthoni barátaink. A díszszázad már felállt. Borzalmas volt a magyar katonákat terepszínű, szovjetmintájú egyenruhában, szovjet típusú gépfegyverekkel látni. Csak magyaros katonasapkájukról lehetett látni, melyik országot szolgálják. Megérkezésünkkor rövid beszélgetést kellett folytatnom a magyar és a német (bajor) televíziósokkal, amiket kommentárjaikhoz használtak fel. Mire rövid tájékoztatást és eligazítást kaptunk a magyar hivatalos rendezőktől, Németh László érseki titkártól, és elfoglaltuk helyünket a diplomata sávnál, már meg is jelent a koporsót szállító konvoj a nagy kanyarban, amely a határállomás előtt húzódott, még nem lévén meg a többsávos átkelő.
-----Amint a menetet megpillantották, a tányérsapkás honvédzenekar játszani kezdte az Isten, hazánkért kezdetű egyházi éneket. Ez nagyon megható volt - sokan könnyeztek -, hiszen 1948 óta talán először játszott magyar katonazenekar egyházi éneket. Az emigráns zászlók - köztük Kellner Lajos lyukas zászlaja - földig hajoltak a nagy bíboros földi maradványai előtt.

Mindszenty hazahozatala. Nagy Alajos és Lezsák Sándor Hegyeshalomnál - a koporsóra várva. 1991. május 4.

-----A papság soraiban láthattuk majdnem az egész püspöki kar tagjait: Paskai prímást, Seregély érseket, Szendi és Gyulai püspököket, Merle Tamás professzort, László Istvánt, Kismarton püspökét, Weber gráci püspököt és Groer bécsi bíboros-érseket, éppúgy, mint Miklósházy Attilát, a külföldi magyarok püspökét. Ugyancsak itt álltak a volt politikai foglyok: Rácz Sándor, 1956-ban a Központi Munkástanács elnöke, Fónay Jenő, a POFOSZ elnöke, Faddy Ottmár ferences atya, dr. Kovács Tibor a POFOSZ-titkárság képviseletében, dr. Hasznos Miklós országgyűlési képviselő, Lezsák Sándor és dr. Rubovszky András MDF-vezetők, valamint a magyar cserkészek képviseletében Nagy Károly nemesgulácsi plébános, aki a rendszerváltás előtt Mindszenty-emléktáblát - az elsőt - helyezett el temploma falán. Ott foglaltak helyet a politikusok is, dr. Habsburg Ottó, Jeszenszky Géza és Andrásfalvy Bertalan.
-----A Tomkins énekegyüttes a 80-ik zsoltárral, Exultate Deo, üdvözölte Mindszenty Józsefet, majd Mensáros László színművész, akinek csodás gyógyulásáról az előbbiekben már beszámoltunk, olvasta fel Mindszentynek a kanadai magyarokhoz intézett pásztorlevelét, amelynek intelmei ma is aktuálisak: ...Isten fiatal. Övé a jövő. Ő nemcsak a múlt, a hagyományok, a valamikori nagyságok tudója, hanem az újnak, fiatalnak, a holnapoknak az előhívója egyénekben és népekben, akik nem adják fel magukat. Ezért nincs helye a csüggedésnek.
-----Tegyétek félre a versengést, a mértéktelen személyi nagyravágyást, a ki-ha-én-nem magatartást.
-----...Fiatalságunk lelkében tegyük izzóvá a magyar Ígéret földjének megszerzését. Mindezt gyűlölet és ellenséges érzés nélkül, csak munkával, hitben és áldozatban. (1973. november 5.)²⁴
-----P. Szőke olvasta fel a Szentleckét, Szent Pálnak, a híres, Timóteushoz írt levelét: A jó harcot megharcoltam, pályámat megfutottam, a hitet megtartottam.
-----Ezután került sor a koporsó egyházi átadására, melynek jelentőségét Miklósházy Attila püspök így foglalta össze:
------ Elhagyta hazáját, hogy erősítsen bennünket hitünkben.
------ 1975-ben halálakor megsirattuk. De örültünk is, mert tudtuk, ő a feltámadás részese.
------ Vegyes érzelmekkel állunk itt és adjuk át földi maradványait: fáj, hogy át kell adnunk, örülünk, hogy óhaja teljesült, és visszatérhet a szabad magyar hazába.
-----A koporsót Paskai László bíboros vette át. Kérte Miklósházyt, tolmácsolja a külföldön élő magyar híveknek az ő köszönetét, hogy megőrizték a megboldogult hercegprímás emlékét. Máriacell, az ő sírja a magyarok találkozóhelye lett. Most visszatér oda, ahova kívánkozott, az esztergomi bazilika érseki sírboltjába. Kérem, tolmácsolja a kint élő magyar testvéreknek, hogy amint Máriacell központi találkozóhely és szimbólumává vált a kint élő magyarok számára, ezentúl legyen Esztergom az a találkozóhely, amely összegyűjti a világban szétszórt magyarokat.²⁵ József, hercegprímás atya, Isten hozott.²⁶
-----A honvédzenekar az Ó szentséges, ó kegyelmes kezdetű éneket intonálta, jelezve, hogy most új fejezet, az állami átadás következik.
-----Alois Mock osztrák külügyminiszter már a mikrofon előtt állt, mikor kiderült, hogy senki sem gondoskodott tolmácsról, aki szavait magyarra átültesse. Kellemetlen, kínos csend következett, mígnem Jeszenszky Géza tolmácsa segítségre nem jött.
-----Ausztria népének nagy megtiszteltetés volt - mondta a külügyminiszter -, hogy Mindszenty hercegprímás itt élte le utolsó éveit, és földi maradványait ők őrizhették. Elismeréssel adózott a kommunizmus áldozatainak - akik közé Mindszenty is tartozott -, hogy életüket adták, védték a megtartó keresztény elveket. Ugyancsak a legnagyobb tisztelettel emlékeztetett 1956 menekültjeire, akik ezrével hagyták el az országot, akik Ausztria földjén léphettek szabad földre. Mindszenty működése és a magyar nép ellenállása nem volt hiábavaló. A mai nap reményt és optimizmust ad nekünk. Elmondhatjuk: újra érdemes a meggyőződések mellett kitartani. Mindszenty példája adjon erőt a jövőhöz.
-----A meghatódástól elcsukló hangon hallhattuk Andrásfalvy Bertalan kultuszminiszter válaszát: Fájó, hogy ...a magyar történelem legszebb csillagai csak holtukban térhetnek vissza a hazába, amiért életüket áldozták. ...Az ő kívánságuk volt, hogy hazajöjjenek, de nekünk is szükségünk van arra, hogy hazatérjenek... Ez is egy feltámadás, és mi hisszük, hogy ez a por feltámad majd a magyar földből. Föltámad. És föltámad ez az ország is, amelyik most fogadja.
-----A hivatalos egyházi és állami átadás után felhangzott a Magyar himnusz, amelyet a hazatérő emigránsok zokogva énekeltek.
-----A Szabadságharcos Világszövetség európai elnöke, Nagy Alajos lép majd a mikrofonhoz, aki átadja a Világszövetség lángját Lezsák Sándornak, aki az MDF elnökségét képviseli - jelentette be a Magyar Televízió kommentátora.
-----A Bayrischer Rundfunk (Bajor Televízió) riportere hozzáfűzte: Most, mikor Mindszenty bíboros hazavitetik, hazamehetnek Magyarországra a legkeményebb 1956-os szabadságharcosok is, amit eddig ők nem tettek.
-----Rövid beszédem így hangzott: "A nemzetből kizártak" (Mindszenty) nevében búcsúzunk mártír-prímásunk, Mindszenty József bíboros hamvaitól s utolsó kívánságának megfelelően adjuk át nektek s a hőn szeretett magyar hazának, a magyar földnek.
-----Ő nekünk, külföldre szakadt magyaroknak - minden magyarnak, vallási hovatartozás nélkül! - példaképünk, hitvalló vértanúnk és hittérítő apostolunk volt. Agg kora ellenére fáradhatatlanul járta a nagyvilág magyarlakta városait, hogy példájával, beszédeivel minket, "a nemzet fájáról elsodort árva leveleket" (Mindszenty) megtartson a keresztény hitben, magyarságunkban, drága magyar nyelvünk gyakorlásában, és ébren tartsa bennünk a szabadság reményét... Az Úristen - s ehhez biztosan hozzájárult Mártír-prímásunk közbenjárása is! - felszabadította Hazánkat! Habár az idegen megszállók még nem hagyták el a magyar földet, Mária országának egéről már lehullt az ötágú vörös csillag!
-----Most, mikor földi maradványait átadjuk nektek, kérjük, őrizzétek olyan szeretettel, ahogy mi tettük. Őrizzétek meg szellemét, amit e Máriacellben meggyújtott lánggal szimbolizálva átnyújtunk nektek! Ne felejtsétek, hogy ő minden magyar főpásztora akart lenni s egész népünk vértanúja!
-----Ebben az ünnepélyes pillanatban tegyünk, itt összegyűltek, fogadalmat az ő szavaival, amelyeket elfogatása előtt intézett papjaihoz, hogy mi is éppoly megalkuvás nélkül állunk ki hitünkért és nemzetünk szabadságáért, ahogy ő tette.
Kérem, mondjátok mindnyájan utánam:
-----"Állok Istenért, Egyházért, Hazáért, mert ezt a kötelességet rója rám a nagyvilágon legárvább népem történelmi szolgálata. Nemzetem szenvedése mellett a magam sorsa nem fontos."
-----Ezen eskü után, melyet mindenki velem együtt mondott, Lezsák Sándor mondta el beszédét, s a külföldi őrség (Csaszkóczy Emil, Tóth Pál, Rottár Viktor és Lukács Károly) átadták a máriacelli kegyoltárnál meggyújtott lángot Hasznos Miklósnak, Rubovszky Andrásnak, Rácz Sándornak, Fónay Jenőnek és Nagy Károly cserkésztisztnek, akik ezzel átvették a koporsó díszőrségét is.
-----Lezsák Sándor így fogadta a hercegprímás földi maradványait:

-----Újra-emelkedő nemzetként állunk előtted, Bíborosunk! Idegeinkben, mozdulatainkban szüleink mérhetetlen szenvedése, háborúk, hadifogolytáborok pokla, megszállás, megtorlás, a békebeli erőszak helyi és országos rettenete. Körülöttünk a testben és lélekben, erkölcsben, hitben és jólétben megtöretett magyarság, a hipnotizáló rendszerből megszabadult milliók, megsebzett családok, gyermekek. De bennünk és velünk erősödik itt, a koporsód mellett százezrek példázata, akik soha nem adták föl a forradalmas, szabadságharcos reményt, akikből növekedett a belső ellenállás, akiknek, Bíborosunk, Te adtál iszonyú tűrést, szent indulatot, fegyelmező erőt. Köszönjük néked!
-----Koporsód mellett a világban szétszóratott magyar emigráció áldozatos küzdelme, helytállása, anyanyelvünket oltalmazó ereje, templomot építő közösséget szervező munkássága, magyar házai, iskolái, újságai. E határon is csempésztek tilalmas híreket, gondolatokat, bizakodást. Bíborosunk! Voltál és vagy lelki fejedelmünk, köszönjük Néked!
-----A Tomkins énekegyüttes Kodály Esti dalával kísérte át Mindszenty József bíboros hercegprímás hamvait hazájába, a híres kis Magyarországba.
-----Az emigráció megtisztelő szerepe itt véget ért. A kísérő menethez csatlakozva követtük a hercegprímást.
-----Amerre a menet elhaladt, zúgtak a harangok. A plébánosok ministránsokkal, zászlókkal és tömjénfüsttel fogadták a magyar főpapot. Egyik vendéglő előtt egy cigányzenekar játszotta az Ott, ahol zúg az a négy folyó című irredenta dalt. A mezőn megálltak a dolgozó földművesek, és levett kalappal, sapkával tisztelegtek a szent koporsó előtt. Volt, aki mezei virágokból font csokrot hajított az őt vivő autóra.
-----Nyugodt szívvel mondhatjuk, Mindszenty Józsefet, Magyarország hercegprímását olyan kegyeletes pompával fogadta az ország népe, ahogy egykor a Nagyságos Fejedelmet, II. Rákóczi Ferencet.

-----Budaörs-Balatonudvari, 2003. augusztus 27.

Jegyzet: Az idézeteket idézőjel nélkül, dőlt betűvel írtuk.

JEGYZETEK: