UNGER ILONA:
"NYISD FEL SZEMEIDET ÉS LÁSS!"
HUSZONNÉGY ÉV DR. HERCEG BATTHYÁNY-STRATTMANN LÁSZLÓ OLTALMA ALATT

------------------------------A szerző 1979-ben Körmenden, az egykori Batthyány-kastélyban kollégiumi nevelőtanár, amikor megismerkedett a szent életű szemorvos, herceg Batthyány-Strattmann László emlékével. Hatására megtért katolikus hitéhez, és csatlakozott a Batthyány elismeréséért, a keresztény-nemzeti értékek érvényre juttatásáért folyó küzdelemhez. Ennek az egyéni lelki folyamatnak misztikus mozzanatokat sem nélkülöző, ihletett leírása az esszé. Batthyány-Strattmann Lászlót 2003-ban a pápa Rómában a katolikus egyház "boldog"-jainak sorába iktatta.

KOVÁCS SÁNDOR IVÁN: DUNÁN "INNENI" ÍRÓARCOK VII.
LISTIUS LÁSZLÓ 1628-1662

------------------------------Listius László ősei erdélyi szászok, apja Bethlen Gábor erdélyi fejedelem tanácsosa volt. Kétéves korától Köppcsényben (Kittsee, Burgenland) élt, 1655-ben grófi címet kapott. Életrajza ezt követően elsötétül: a beteg idegzetű Listius fajtalanság, csecsemőcsempészet, ördöngösség, méregkeverés, gyújtogatás, gyilkosság vádjával bíróság elé kerül, s legfőbb vétkét: a hamis pénzverést halállal büntetik. Listius Zrínyi Miklós eposzt és lírikumokat közlő verseskönyvének igézetében (Bécs 1651) maga is figyelemre méltó könyvet adott ki (Magyar Márs, Bécs, 1653). Listius eposza a mohácsi csatavesztés (1526) fenség nélküli tárgyát lírai versformába kényszeríti, lírai verseinek pedig a Zrínyi-eposz strófaképletét adja. De még ebben a gúzsban is kiváló: bravúrosan rímel, új szóalakokat alkot, Magyarország tájait különös szeretettel és képességgel festi, hőseiről kis portréverseket szór szét hőskölteményében. Írt még szép Mária-himnuszt, hosszú vezér- és királydicsőítéseket; újszerű Magyarország címerét dicsőítő költeménye. Az újabb kutatás szétválasztja Listius bűnös életrajzát és Listius tehetséges költészetét: írói munkásságát a magyar barokk irodalom szuverén értékének tekinti.

KRIZSÁN LÁSZLÓ:
MAGYAR LÁSZLÓ HITELESEN I.
KÁMBA ORSZÁG LEÍRÁSA

------------------------------Magyar László tudósítása Afrika egy olyan térségéről közöl adatokat, melyet rajta kívül fehér ember még soha nem látott. Leírása így ősforrásnak tekinthető az egyetemes Afrika-irodalomban. Az útirajz részletesen ismerteti Kámba ország kiterjedését, növény- és állatvilágát, népességét, valamint a lakosság törzsi megoszlását. Tudósít a földművelés, a vadászat, a bányászat és kézművességek állapotáról és elterjedtségéről, a birtoklás és öröklés rendjéről, vallásuk mibenlétéről és babonáikról. Magyar László szemtanúként írja le egy politikai puccs és hatalomváltás eseményeit, és az Afrikában is elterjedt istenítéleti szertartás lefolyását.

LŐCSEI PÉTER
VÁLOGATÁS BEKE ÖDÖN ÉS CSABA JÓZSEF LEVELEZÉSÉBŐL

------------------------------A száz esztendeje született Csaba József fiatalemberként került kapcsolatba Beke Ödönnel, a nála húsz évvel idősebb budapesti nyelvésszel. Két évtizedig tartó levelezésükben a nyugat-dunántúli népnyelv gazdag adattára látható. Beke Ödönt a népi növény- és állatnevek mellett elsősorban a gyermekjátékok és a foglalkozások szókincse érdekelte. A nagycsákányi jegyzőben hűséges munkatársat, gazdag adatgyűjtőt és feldolgozót talált. A kiválasztott 14 levél azt bizonyítja, hogy Csaba József - kimerítő hivatali munkája ellenére is - lelkiismeretesen küldte a nyelvjárási adatokat. Ezekhez gyakran magyarázatokat (példamondatokat), rajzokat, fotókat is mellékelt.

KÖRTVÉLYES ZSUZSNNA
ADALÉKOK SZOMBATHELY KÖZEGÉSZSÉGÜGYÉNEK
TÖRTÉNETÉHEZ A DUALIZMUS KORÁBAN

------------------------------A tanulmány - egy nagyobb munka részeként - a város közegészségügyi fejlődésének elemeit; az egészségügyi intézmények létrehozását és bővítését, az egészségügyi személyzet történetét, a jótékonysági szervezetek munkáját illetve az infrastruktúra fejlesztésének a városi közegészségügyre gyakorolt hatását vizsgálja. Emellett a szerző a vonatkozó levéltári forrásokra, korabeli újságcikkekre illetve a szakirodalomra támaszkodva próbálja meg felvázolni, hogy miként valósultak meg Szombathelyen az 1876. évi közegészségügyi törvény paragrafusai, valamint azt, hogy miként alakult a város általános közegészségügyi helyzete, mit mutattak a demográfiai mutatók, és milyen volt a lakosok egészségügyi állapota.