ISTVÁN LAJOS:
BÖGÖTE ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ

------------------------------A neves orvosprofesszor, Bögöte szülötte, szülőfaluja csatlakozási ünnepségén mondta el ezt a beszédet, 2004. május 1-jén. Fő mondanivalója, hogy amikor Magyarország visszatér az európai népek közösségébe, akkor a nemzetnek össze kell fognia, le kell győznie kishitűségét, és reálisan kell szemlélnie önmagát.

MISZLIVETZ FERENC:
VÉGSŐ BÚCSÚ A VASFÜGGÖNYTŐL
AVAGY PANNÓNIA ÚJRAÉLESZTÉSE

------------------------------A jeles szociológus ezzel a beszéddel nyitotta meg a szombathelyi Savaria Múzeum Határ-esetek című kiállítását 2004. április 30-án este, másfél órával az Európai Unió keleti bővítésének pillanata előtt. "Ez a kiállítás segít abban, hogy szembenézzünk a múlt árnyaival és választásaival, és felülemelkedjünk rajtuk" - mondta.

LŐCSEI PÉTER:
WEÖRES-MOZAIKOK, IV.
WEÖRES SÁNDOR KÖZELÉBEN
(BESZÉLGETÉSEK PASTEINER ÉVÁVAL ÉS TAKÁCS JENŐVEL)

------------------------------Takács Jenő zeneszerző és felesége, Pasteiner Éva könyvtáros a magyar szellemi élet számos alakjával volt közeli kapcsolatban, barátságban. Közéjük tartozott Weöres Sándor költő is. Vele kapcsolatos élményeiket, a közös munkákat idézi fel a beszélgetés. Az Ausztriai Cinfalván, (Siegendorf) élő Takács Jenő az 1940-es évektől a költő több művét is megzenésítette. Dedikált köteteit, képeslapjait, leveleit a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumnak ajándékozta.

SIMOLA FERENC:
A SZOMBATHELYI ORSZÁGZÁSZLÓ TÖRTÉNETE

------------------------------A szerző szól a Trianon utáni országzászló-állítási mozgalomról, majd az 1934. szeptember 9-én, ünnepélyes külsőségek közt felavatott szombathelyi országzászló történetét ismerteti. Az országzászlót római kori kőoszlopra állították, ahol 1945-ig állt. Helyére Lenin-szobrot helyeztek el. Ma ismét országzászló - és hősi emlékmű áll azon a helyen.

VÍG KÁROLY:
A GLOBALITÁS GONDOLATCSÍRÁJA A KORAI EURÓPAI TERMÉSZETVÉDELMI MOZGALMAKBA HERMAN OTTÓ, CHERNEL ISTVÁN SZEREPE ÉS A II. NEMZETKÖZI ORNITOLÓGIAI KONGRESSZUS (BUDAPEST, 1891) HATÁSA

------------------------------1883-ban alapították a Magyar Állatvédő Egyesületet, amely a világon az elsők között létrehozott természetvédelmi szervezet volt. Alig egy évtized múlva, magyar tudományos madártani tapasztalatokra alapozva, a II. Nemzetközi Madártani Kongresszus (Budapest, 1891) résztvevői - magyar kezdeményezésre - deklarálták a természetvédelem országhatárokon átnyúló szükségességét. A két magyar megvalósítás paradigmamódosulás felé mutatott a természetvédelemben és az egyetemes tudományban.
A globális léptékű gondolkodásmód mellett a hazai madártan vezetői alapvető fontosságúnak ítélték a helyi madárvédelmi kezdeményezéseket, így az észak-amerikai mintára átvett Madarak és Fák Napja (az angolban Birds and Arbor Day) rendezvényt. Az első ilyen megmozdulást, évekkel megelőzve az országos mozgalmat, Chernel István tartotta 1902-ben, Kőszegen. A Madarak és Fák Napja rendezvény azóta nemes hagyományként szolgálja hazánkban az élővilág védelmének ügyét.

BORSOS ZOLTÁN:
A VASI ERDŐK HATVAN ÉVE; 1944-2004
A RABLÓGAZDÁLKODÁSTÓL AZ ÖKOLÓGIAI ALAPÚ ERDŐGAZDASÁGIG
II. RÉSZ

------------------------------Sok évtizedes tapasztalatokkal a háta mögött a szerző arra keresi a választ, hogy a vasi erdők az elmúlt hatvan esztendőben eleget tudtak-e tenni rendeltetésüknek, és gazdáik, az erdészek segítették vagy akadályozták őket ebben. A tanulmány második részében szól "a vasi erdők megpróbáltatásának koráról" az iparszerű erdőgazdálkodás ártalmairól, majd a jelen korhoz érve újabb "aranykor" reményét fogalmazza meg. Megismerkedhetünk az ökológiai alapú erdőgazdálkodás megvalósításának tényezőivel.

CSAPÓ TAMÁS - LENNER TIBOR:
CELLDÖMÖLK TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

------------------------------Történeti fejlődéséből következően Celldömölk településmorfológiája sajátos. Maga a város nem egy összefüggő településtestet alkot, hanem hármat. Izsákfa és Alsóság mindenféle szempontból inkább falusias arculatú, mind a beépítés jellegét, mind a funkciók elhelyezkedését, tekintve, így a két településrészen funkcionális öveket megkülönböztetni nem lehet. Celldömölk magterülete viszont beépítését és morfológiáját tekintve is városias, nagyjából hasonlóan, mint a Nyugat-Dunántúl többi kisvárosa. Kicsiny, de markáns városmaggal rendelkezik, világosan elkülönül a belső és a külső lakóöv, valamint található a városban egyre bővülő ipari övet is.
A város beépítése zártabb és vertikálisan tagoltabb, mint a magyar, de különösen az alföldi mezővárosoké, de lényegében hasonló a dunántúli kisvárosokéhoz. E mögött a város sajátos funkciói és történeti fejlődése állnak. Az emeletes házak aránya viszonylag magas, a lakások állaga és felszereltsége nagyjából a nyugat-dunántúli kisvárosi átlagnak felel meg.