TÓTH FERENC

 

VILLARD DE HONNECOURT ÉS
A JÁKI TEMPLOM

Amint későromán építészetünkben, az általános román jelleg mellett előrügyeznek gotizáló stílusjegyek, úgy a korai magyar gótika is megőrzött egy-egy a román stílusra emlékeztető, abból kinövő vonást, sőt szerkezeti sajátosságot. E kor magyar építészete már összeköttetésbe lépett az elsődleges francia gótikával, különösen Villard de Honnecourt személyében, aki hazájában a tiszta csúcsíves cambray-i székesegyházat építette, s huzamosabb ideig tartózkodott Magyarországon, amiről nagyértékű vázlatkönyve számol be. Útja sorsdöntő volt a magyar építészet történetének szempontjából. 1235 tájt, tehát még a tatárjárás előtt jött Magyarországba, IV. Béla hívására s valószínűleg árpádházi Szent Erzsébet ajánlatára.1

 

----------------------------------------A jáki templom a hazai és nemzetközi középkori templomépítészet egyik leghíresebb emléke. Építésének története kevésbé ismert, noha a régészeti kutatások előrehaladásával egyre több információt tudhatunk meg róla. A művészettörténészek elismerő csodálata gyakran hozza kapcsolatba híres műemlékünket a leghíresebb XIII. századi templomépítőkkel. Nem véletlen, hogy a híres pikárdiai mester, Villard de Honnecourt neve is felmerült a jáki templom kapcsán. Természetesen, a korra jellemző módon nagyon kevés forrással rendelkezünk, és jobbára csak a találgatások szintjén történtek próbálkozások, hogy a jáki templom kövein is a híres mester keze nyomát fedezzék fel. Tanulmányomban nem kívánok állást foglalni e kérdésben, ugyanakkor szeretnék feleleveníteni egy tudománytörténeti kuriózumot, amely talán a mai olvasó számára is tanulságos lehet.
-----Ki is volt Villard de Honnecourt? Megbecsültségét elsősorban a hátrahagyott egyedülálló rajzainak köszönheti. A párizsi Bibliotheque Nationale de France (Francia Nemzeti Könyvtár) kézirattárában található ms. fr. 19093 számú 33 pergamenlevélből álló rajzgyűjtemény jelentőségét már a XIX. század közepén felismerték.2 Prosper Mérimée egyenesen Leonardo da Vinci zseniális ötleteihez hasonlította Villard de Honnecourt néha meghökkentően modern vázlatrajzait.3 A híres vázlatfüzet azóta számos tudományos igényű monográfiát ihletett.4 Sajnos, ennyi évszázad távlatából és a források hiánya miatt nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy pontosan ki lehetett és milyen pozíciót töltött be a korabeli francia társadalomban. Hátrahagyott irataiban kéri az olvasót, hogy imádkozzon lelkéért, és figyelmesen tanulmányozza az ott közölt információkat, de hallgat életének legfontosabb adatairól. Vázlatrajzai és jegyzetei alapján mégis sokat megtudhatunk róla. Egyebek közt azt, hogy tehetséges és alkotó szellemű építőművész volt, aki egyaránt érdeklődött a tervezés, a geometria, az építészet és a képzőművészet számos irányzata iránt.5
-----Villard nagy valószínűséggel a pikárdiai Honnecourt-sur-l'Escaut faluban született - nem tudjuk mikor -, amely Cambraitól délre található. Nem tudjuk azt sem, hogy milyen tanulmányokat folytatott fiatal éveiben. Nem bizonyított, hogy széles klasszikus kultúrával rendelkezett, hiszen hátrahagyott jegyzeteiben csak egy latin szót (LEO = oroszlán, ms. fr. 19093 fol. 24 ill. 24v) találunk, amely valószínűleg egy későbbi betoldás. Nem ismert az sem, hogy pontosan mikor készítette a fennmaradt rajzokat. Valószínű azonban, hogy Villard de Honnecourt tevékenységének jelentős része a XIII. század első évtizedeire esik. E korszakban tapasztalhatjuk a geometriai és matematikai ismeretek látványos nyugat-európai fellendülését, amely megalapozta a templomépítészet kibontakozásának oly látványos szakaszát, amely a "katedrálisok kora" néven vált ismertté.6 Villard mester származási helye, az észak-franciaországi Honnecourt község a középkori francia gótikus építészet bölcsőjeként is emlegetett régióban fekszik. Minden bizonnyal szülőföldjén sajátította el a korban frank művészetnek is nevezett (opus francigenum) gótika mesterfogásait.7 E terület a korabeli Európa egyik legmozgalmasabb észak-déli és kelet-nyugati irányú kereskedelmi útvonalán feküdt. Ez a magyarázata, hogy számos külső stílushatás is tükröződik az itt található korabeli műemlékeken.
-----Villard de Honnecourt maga is nagy utazó volt. Kortársai feljegyezték róla, hogy még Magyarországra is eljutott. A fennmaradt, nagybecsű jegyzetfüzetén található későbbi felirat alapján őt magát is úgy tartották számon, hogy ő az a bizonyos "Villard de Honnecourt, aki megjárta Magyarhont".8 S valóban, az egyik templompadlózat kövezetmintáit ábrázoló vázlatrajza (fol. 30) mellé Villard de Honnecourt a következő jegyzetet vetette: "Magyarországon jártamban ott jónéhány napot töltöttem. Ott láttam egy templom hasonló módon készített padlózatát".9 Egy másik, katedrálisablakokat ábrázoló rajzán ez a magyarázat található: "Íme a reimsi ablakok egyike, ahogyan a templomhajó két pillére között található. Amikor ezt rajzoltam, Magyarországra hívattak, s ezt helyesnek találtam."10 Minden bizonnyal erre a két idézetre hivatkozva kötötték össze Villard de Honnecourt nevét számos magyar XIII. századi műemlékünk keletkezésével. Ezek közül természetesen a jáki templom sem maradhatott ki. Honnan ered ez az elmélet és milyen érvek szólnak Villard mester jáki munkássága mellett? Ezekre a kérdésekre próbálok meg válaszolni az alábbiakban.
-----Milyen körülmények segíthették elő Villard de Honnecourt magyarországi útjait? Mint ismeretes, III. Béla királyunk francia felesége, Capet Margit közbenjárására a francia ciszterci szerzetesek számos kolostort alapítottak Magyarországon, amelyek építése egészen a XIII. század közepéig eltartott. A magyar-francia kapcsolatokat elősegítette IV. Béla húga, az 1235-ben kanonizált Árpádházi Szent Erzsébet korabeli franciaországi kultusza.11 Nem tudjuk pontosan, mikor tartózkodhatott Villard mester magyar földön. Korábban azt gondolták, hogy a tatárjárás után Esztergom és más királyi városok újjáépítéséhez hívatta IV. Béla király. Ám Hahnloser és Roland Bechmann újabb kutatásai alapján inkább az a föltételezés látszik megalapozottnak, hogy a híres pikárdiai építész még a tatárjárás előtt járt nálunk, és így az általa épített épületek jelentős része elpusztulhatott a tatárjáráskor.12
-----Legjobb tudomásunk szerint Villard de Honnecourt neve közvetett módon kapcsolódott össze a jáki temploméval. Először Möller István budapesti műegyetemi tanár foglalkozott komolyan Villard de Honnecourt magyarországi tartózkodásának kérdésével, elsősorban a gyulafehérvári székesegyház építésének vizsgálata során. Elmélete szerint Villard-t IV. Béla király hívta Magyarországra a tatárjárás után 1254-ben, ahol a pikárdiai mester tíz évig tartózkodott. Évtizedes munkássága során egy templomépítő iskolát hozott létre, amely a francia gótika magyarországi kisugárzásának legfőbb eszközévé vált. Möller professzor Villard, illetve iskolája keze nyomát véli felfedezni számos magyar középkori műemlék, mint például a zsámbéki templom, a jáki apátsági templom és a gyulafehérvári székesegyház építészeti stílusán.13
-----Möller István után tanítványa, Gál László foglalkozott részletesebben e kérdéssel a középkori magyarországi egyházi építészetről írt francia nyelvű doktori disszertációjában, amely 1929-ben jelent meg Párizsban.14 Gál feltételezi, hogy Villard részt vett a Cambrai-i Notre-Dame katedrális Árpádházi Szent Erzsébet által is támogatott építésében. Amikor a katedrális építése félbeszakadt 1243-ban, Villard mester Szent Erzsébet testvérének, IV. Bélának hívó szavára utazott Magyarországra, hogy ott részt vegyen a tatárjárás utáni újjáépítésben egészen a Cambrai-i katedrális építésének újbóli megindulásáig (1251).15 Gál László nem tartja kizárhatónak Villard de Honnecourt közreműködését a jáki és a zsámbéki templom ekkoriban folyó építésében, ellenben jóval kevésbé tartja valószínűnek a gyulafehérvári katedrális építésében való közreműködését. A kérdés összegzésében a további kutatásoktól várja a rejtély megoldását, ám előrebocsátja azt a feltételezését, hogy valamennyi magyarországi műemlék közül a jáki és a zsámbéki templom építéséhez köthető leginkább a pikárdiai mester művészete.16
-----A Villard-féle padlóburkolatra vonatkozó feljegyzés értelmezésében új fordulatot hozott Gerevich László felfedezése, amelyet néhány művészettörténész, mint például Hahnloser híres Villard de Honnecourt-ról szóló monográfiájában egyenesen szenzációs jelentőségűnek tartott.17 Gerevich László 1971-ben megjelent "Villard de Honnecourt Magyarországon" című tanulmányában meglehetősen kritikus szemmel mutatja be a korábbi kutatók Villard de Honnecourt magyar kapcsolataira vonatkozó elméleteit.18 Határozott véleménye szerint Villard 1220 körül, a francia ciszterciták közvetítésével került Magyarországra. Gerevich a pilisi cisztercita kolostor feltárása során Villard albumában is megörökített ún. piskótamintás padlótéglákat talált, amelyek valószínűleg a XII. század végi eredetűek. Gerevich a pilisi ciszterci apátságról szóló összefoglaló munkájában így emlékezik meg a padlóburkolat kérdéséről:
-----"Nyugaton e fölosztott díszítésű padlóburkolat szokatlansága keltette föl az Album tanúsága szerint Magyarországon megbízással járó Villard de Honnecourt érdeklődését, mert a téglány alakú mezőkre osztott díszítés öt mintáját lerajzolta, melyből négy alapmintát lehetett azonosítani a pilisi bekarcolt mintájú padlóburkoló téglával és padlótégla-mozaikkal; köztük olyan ritka is elterjedt, mint a piskótaminta. Alig lehet kétségünk afelől, hogy látta az éppen elkészült pilisi templomot, sőt, hogy megbízását éppen itt végezte el."19
-----Ezen kívül számos más rokon motívumot is talált Gerevich László a pilis, az esztergomi és óbudai vár régészeti anyaga és Villard rajzai között. Erősen gyanítja, hogy Villard de Honnecourt-t a pilisi ciszterek közvetítésével királyi megrendelések teljesítéséhez hívatták Magyarországra. Mindenesetre a további kutatások szükségessége mellett megállapítja, hogy a látogatás az egész magyar művészet számára óriási jelentőségű volt.20 Gerevich egy későbbi nagyhatású tanulmányában továbbszőtte Villard de Honnecourt pilisi hatására vonatkozó gondolatait, amelyeket igen meggyőzően sikerült a padlóminták és szobortöredékek segítségével alátámasztania.21
-----Roland Bechmann nagyszabású monográfiájában óvatosabban fogalmaz, és az említett pilisi padlóburkolat motívumait nem tekinti egyedülállónak, hanem a ciszterci művészet elterjedt elemeinek tartja, amelyek más magyarországi helyszínen, például Esztergomban is megtalálhatóak.22 Itt szeretném megjegyezni, hogy ha elfogadjuk is Gerevich László Villard de Honnecourt és ciszterciek kapcsolatára alapozott elméletét, nem zárható ki, hogy esetleg más dunántúli ciszterci kolostort, mint például Zircet vagy Szentgotthárdot is meglátogatta, és ezen útja során kapcsolatba került az épülő jáki templom mestereivel. A feltételezés források hiányában természetesen igen nehezen bizonyítható, viszont talán nem felesleges áttekinteni azokat az érveket, amelyek ezt az elméletet erősíthetik.
-----A jáki templom számos motívuma rokonítható Villard mester rajzainak egy részével. Az általános építészeti ábrázolásokon túl talán a legizgalmasabbak azok a díszítőelemek, amelyeknek a templom a külső pompáját köszönheti. A gótikus állatmotívumok különösen megkapó és eredeti szépséget kölcsönöznek egyedülálló középkori műemlékünknek. Az oroszlánmotívum a nyugati oldal egyértelműen uralkodó állatmotívuma. Valószínűleg a Ják nemzetség Györffy György által leírt címerállata hangsúlyos ábrázolásáról van itt szó. Ha akárcsak a jáki kőoroszlánok mai restaurált másait összehasonlítjuk Villard de Honnecourt vázlataival, az alkotó kilétének kérdését további megfontolás céljából feltétlenül érdemes nyitottnak tekinteni. Hasonlóan elgondolkoztató azoknak a templom északi oldalán elhelyezett, semmilyen létező bestiáriumba be nem sorolható szörnyállat-ábrázolásoknak Villard hasonló témájú rajzaival való összehasonlítása. (Lásd a mellékelt fotókat és ábrákat.) Természetesen a továbbgondolás szabadságán túl messzebb nem mehetünk, mivel nem áll rendelkezésünkre semmilyen pozitív bizonyító erejű adat.
-----Egyesek már a templom falára felvésett jelek között is felismerni véltek egyes Villard de Honnecourt-nak tulajdonított kőfaragó jeleket. Mások ezt azzal az érvvel cáfolták, hogy ezek egyszerű bérelszámolást könnyítő általános jelzések voltak, amelyeknek nem lehet nagy jelentőséget tulajdonítani. Sajnos a tanulmányunk elején feltett kérdésre nem kapunk ezekből sem egyértelmű választ. A rejtély megoldása nagy valószínűséggel még sokáig várat magára. Mindenesetre az egyértelműen bizonyítottnak látszik Villard de Honnecourt rajzai és a korabeli magyar egyházi építészet legkiemelkedőbb alkotásai, köztük a jáki templom összehasonlításából, hogy a korabeli Európa e két szegletében egy időben hasonló stílusirányzatok hatottak, és mindez feltételez egy szoros művészeti és történeti közösséget, amelynek fontosságát a közös európai identitásunk érdekében nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ehhez képest elhanyagolható, hogy pontosan ki és mikor vett részt ebben a nagy folyamatban, Villard de Honnecourt titkát pedig őrizzék tovább a pilisi padlóminták és a jáki kőoroszlánok.

 

JEGYZETEK

1 Gerevich Tibor: Magyarország művészeti emlékei I. köt. Uő: Magyarország románkori emlékei, Budapest, 1938. 121-122.
2 Quicherat, Jules: Notice sur l'album de Villard de Honnecourt, architecte du XIIIe siecle, in Revue archéologique 1849/6 65-80., 164-188., 209-226.
3 Mérimée, Prosper: Album de Villard de Honnecourt. In: Moniteur universel 1859. dec. 20.
4 Bowie, Theodore: The Sketchbook of Villard de Honnecourt, Indiana University Press, Bloomington and London, 1959., Irlande-Brandenburg, Alain-Pernoud, Régine-Gimpel, Jean-Bechmann, Roland: Carnet de Villard de Honnecourt, Paris, 1986., Hahnloser, Hans R.: Villard de Honnecourt, Kritische Gesamtausgabe des Bauhüttenbuches ms. fr. 19093 des Pariser Nationalbibliothek, Graz, 1972.
5 Bechmann, Roland: Villard de Honnecourt. La pensée technique au XIIIe siecle et sa communication, Paris (éd. Picard), 1991.
6 A korszak technikatörténetéhez lásd: Gimpel, Jean: La révolution industrielle du Moyen Age, Paris, 1975. Lásd még e témáról magyarul Georges Duby klasszikus művét: Duby, Georges: A katedrálisok kora. Művészet és társadalom 980-1420, Gondolat, 1984.
7 Bechmann, p. 18-19.
8 >Villard de Honnecourt, celui qui est allé en Hongrie
9 >J'étoie une fois en hongrie la u ie mes maint jor la vi io le pavement dune glize desi faite maniere.<
10 >Vesci une des formes de rains des espases de le nef teles com eles sont entre. II. pilers. J'estoie mandes en le tiere de Hongrie qant io le portrais porco laimai io miex.
11 Lásd erről: Horn Emile: Sainte Élisabeth de Hongrie, Paris, é. n.; Horn Emile: Influence sociale de Sainte Élisabeth de Hongrie, Paris, 1913.
12 Bechmann p. 22.
13 Möller, Étienne: Les monuments de l'architecture hongroise, Paris-Budapest, 1920. pp. 8-10.
14 Gál, Ladislas: L'architecture religieuse en Hongrie du XIe au XIIIe siecles, Paris, 1929. Vö.: Horváth H.: Villard de Honnecourt et la Hongrie. In: Nouvelle Revue de Hongrie, oct. 1936.
15 Idem. pp. 233-234.
16 Ibidem. pp. 242-243.
17 Idézi Bechmann p. 136. Vö. Hahnloser, Hans R.: Villard de Honnecourt, Kritische Gesamtausgabe des Bauhüttenbuches ms. fr. 19093 des Pariser Nationalbibliothek, Graz, 1972.
18 "A Villard-kérdés óriási és romantikus irodalma szinte minden XIII. század dereka körül épített templomot művei közé sorol: Ják és Zsámbék után a gyulafehérvári katedrálison is dolgozott volna..." Gerevich László: Villard de Honnecourt Magyarországon. In: Művészettörténeti Értesítő XX/2. 1971. p. 81.
19 Gerevich László: A pilisi ciszterci apátság, Szentendre, 1984. p. 8.
20 Gerevich László: Villard de Honnecourt Magyarországon. In: Művészettörténeti Értesítő XX/2. 1971. pp. 99-100.
21 Gerevich László: Pilis Abbey a cultural center. In: Acta Archeologica Academiae Scientiarum Hungaricae XXIX, 1977. pp. 155-198.
22 Bechmann pp. 137-138.