MÉSZÁROS ISTVÁN

A MINDSZENTY-JELENSÉG:
1975-2005*

----------------------------------------A 2005-dik esztendőben Mindszenty bíboros élete három jelentős eseményének évfordulójára emlékezünk. 90 éve, 1915. június 12-én szentelték pappá a szombathelyi székesegyházban; 60 esztendővel ezelőtt, 1945. október 7-én foglalta el érsek-prímási székét Esztergomban; s 30 év múlt el azóta, hogy 1975. május 6-án Bécsben elhunyt, s megtért az örök hazába.
-----Testi mivoltában eltávozott, de a Mindszenty-jelenség ma is minden korábbinál elevenebben jelen van a szűkebb-tágabb világunkban tájékozódni óhajtó, helyesen eligazodni kívánó, szilárd egyéni és társadalmi célokat követni akaró gondolkodó emberek sokaságának életében. Ez nyilvánul meg a széles körben élő Mindszenty-kultuszban.¹

SPONTÁN KULTUSZ

Mi a jelentéstartalma ebben a vonatkozásban a "kultusz" kifejezésnek? Ez: egy már nem élő személyre irányuló - időben folyamatos, térben kiterjedt és emberek tekintélyes sokaságában érvényesülő - magasfokú tisztelet különféle megnyilvánulásainak összessége.
-----A kifejezés e jelentéstartalma különbözik a vallási-teológiai értelemben vett "cultus"-tól; különbözik a Szovjetunióban és a szocialista országokban egykor, felülről, erőszakkal kialakított "személyi kultusz"-tól; s különbözik a manapság szokásos "imázsépítéstől", amelyet különféle speciális szakemberek végeznek közéleti emberek "művi úton" történő népszerűvé tétele érdekében.
Mindezekkel szemben az a "kultusz", amiről Mindszenty bíborossal kapcsolatban beszélünk: spontán kultusz. Ez "alulról" indult, a magyar társadalom különféle csoportjaiból, az "egyszerű nép"-ből éppen úgy, mint a világi és egyházi értelmiség különféle köreiből, teljesen spontán módon, nem felsőbb, hivatalos szervektől kezdeményezve, azok által megszervezve és fenntartva. Ez még a bíboros nyilvános, majd rabságba rejtett életében elkezdődött, és felfokozódva tovább folytatódott - ugyancsak a társadalom széles köreiben - 1975-ben bekövetkezett halála után. Ez ma is tart, átlépve a XXI-dik századba.
-----Ez a nagy erővel és széles körben érvényesülő tömegélmény - "a Mindszenty-kultusz" - a hazai felsőbb egyházi személyektől csak eléggé későn, az 1990-es évek elejétől kapott valamelyes szimpátiát. De azután a Mindszenty-tisztelet széles tömegekben való konkrét megnyilvánulása már cselekvésre ösztönözte a hivatalos egyházi szerveket is. A Mindszenty-kultusz erejét azonban változatlanul az alulról jövő spontaneitás, az őszinte bensőségesség, az egyház és haza iránti tevékeny hűség tömegekben élő tudatossága adja, magával ragadva a katolikus egyházon kívül levőket is.

*

Három évtized telt el azóta, hogy Mindszenty bíboros meghalt. Életében - személye, szava, tevékenysége - széles körű tiszteletben részesült. Ez halálával sem szűnt meg, sőt azóta egyre növekedett, napjainkban is növekszik. Tisztelőinek sokasága gyarapodik.
-----Ez a tény magától értetődő, egészen természetes: Mindszenty bíboros kiemelkedően nagy ember volt, méltó a tiszteletre.
-----Ugyanakkor ez a széles körű spontán tisztelet mégis igen meglepő. Hiszen 1945 után mennyi rágalommal illették, mennyi szennyet szórtak rá! Milyen hazug vádakkal vádolták, mennyire eltorzították alakját a politikusok, a történészek, milyen valótlanságokat tanítottak róla a tankönyvek, mit írtak róla az újságok, mit beszéltek róla a rádióműsorokban, mit hirdettek róla a békepapok... Generációk nőttek fel 1958-ig ebben a hamis, hazug információáradatban.
-----1958-1989 között viszont más korszak következett: a nagy nyilvánosság előtti hallgatás három évtizede. Leszámítva azt a hírt, amelyben egyrészt Mindszenty 1971. szeptember 28-i külföldre távozását, másrészt 1975. május 6-i halálát egy-egy mondatban közölték, sem az egyházi lapokban, sem az országos és helyi "világi" napi- és hetilapokban, újságokban, rádióban, televízióban egyetlen szót sem ejtettek róla, nevét le nem írták. A legteljesebb csend vette körül személyét harminc éven át, az ország teljes lakosságához szóló tömegmédiumok mindvégig hallgattak róla.
-----Annál szorgalmasabban dolgoztak viszont Mindszenty alakjának befeketítésén ebben a három évtizedben a történész-szakemberek tudományos kiadványaikban, valamint az egyetemi, főiskolai oktatásban, a tanár- és tanítóképzésben. Ugyanakkor mindegyik iskolatípusban - általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolákban, iparitanuló-képzésben - a 10-18 éves fiatalokat alaposan kioktatták Mindszenty marxista "értékeléséről".
-----Mindezek ellenére napjainkban széleskörűen nagy Mindszenty bíboros tisztelőinek tábora; egyre többen beszélnek róla illő tisztelettel az egyházi és világi újságokban, a rádióban, tévében, egyháziak és világiak, idősebbek és fiatalok. Pedig tulajdonképpen - őszintén be kell vallanunk - nem sok erőfeszítés történt egyházi és állami hivatalos szervek részéről, hogy alakja tisztán álljon a közvélemény előtt.
-----Ugyanakkor napjaink mesterségesen felpörgetett információáradatában oly sokfelől bombázzák az emberek érdeklődését: oly sok - számunkra taszító - magatartást igyekeznek vonzónak, fontosnak, értékesnek bemutatni a tévében, rádióban, bulvárlapokban, messze távol kereszténységtől, magyarságtól; a politikai élet mindegyik térfelén is oly nagy erővel folyik a különféle színű pártok vezető személyiségeinek "imázs-építése", a tömegek számára szimpatikussá tétele, minél több szavazat megszerzése céljából.
-----Oly sok új, friss, mai ideál kavarog körülöttünk most, oly sokfelől oly sok céllal igyekeznek az emberek fejét-gondolkozását elfoglalni, a XXI. század elején farsangi tarkabarkaságban vonzó képeket mutogatva magukról fiataloknak, középkorúaknak, időseknek.
-----És mégis: sokan tisztelik Mindszenty bíborost napjainkban is; ideáluknak, életmintát adónak, követendő példának tekintik. Szinte megmagyarázhatatlan ez, viharos-zűrzavaros mai körülményeink közepette, szinte csoda.

TISZTELIK ŐT - MIÉRT?

A történelem kisebb-nagyobb személyiségeinek, de legkiválóbb, legjelentősebb szereplőinek is nagyrészét egyszerűen tudomásul vesszük. Elkönyveljük magunkban, hogy léteztek, hogy melyek voltak legkiemelkedőbb tetteik. Egyikről-másikról olykor értékelő véleményt is formálunk, elismerjük egyiket, elmarasztaljuk a másikat, s így őrizzük őket emlékezetünk tárházában (így is mondhatjuk: panoptikumában). De nincs hozzájuk semmiféle személyes kötődésünk, szubjektív vonzalmunk, szimpátiánk.
-----Vannak a történelem szereplői között azonban olyan személyek is, akik - valamiféle ok következtében - közelebb állnak hozzánk, akiket nem csupán ismerünk, de tisztelünk is. Ez persze egyénenként a legnagyobb különbségeket mutatja.
-----Itt most nem magánemberekről, hanem "történelmi személyiségek"-ről van szó, akik tehát egy nagyobb emberi közösséggel - országgal, néppel, nemzettel, vallási közösséggel stb. - álltak szoros kapcsolatban, s annak életét, sorsát jelentősen befolyásolták. Kettős - együttesen érvényesülő - oka van annak, hogy tiszteletünk tárgyává lesz valamelyik történelmi személyiség.
-----Az egyik: a meggyőződés. Tehát meggyőződésünk, hogy tiszteletre méltó ő, mert tiszteletre méltó volt az élete, mégpedig azért, mert tettei, döntései az adott közösség valódi javát szolgálták, annak elérésére irányultak.
-----A másik: akit tiszteletünk tárgyává választunk, ahhoz valamiféle erőteljes lelki kapcsolat fűz bennünket, valamiféle spirituális irány-azonosság, közös identitás-tudat köt össze, függetlenül az időtől, átívelve évtizedeket, évszázadokat.
-----Az egyes történelmi személyiségek iránt bennünk kialakult tisztelet nem vallásos jellegű, nem ájtatos-jámbor színezetű, hanem kifejezetten világi, profán. Alapvetően intellektuális töltésű (hiszen ismernünk kell lényeges tényeket), de kétségtelenül érzelmileg is átjárt. (Nem szükséges hozzáfűzni: a tisztelet sohasem azonos a rajongással!)
-----A valaki iránti tisztelet jellegébe beletartozik az is: tiszteletünk tárgya nem hibátlan lény; vannak tévedései, rossz döntései, vétkei. Nem emberfeletti létező, hanem - s éppen ez a lényeg - ember, evilági, ezen a földön élő ember, gyarló ember, aki emberi gyengeségekkel vívódva, azok ellenére emelkedett erkölcsi-lelki-szellemi nagysággá.
-----E sorok írójában ilyen tisztelet él a XX. század nagy magyar történelmi személyiségei közül Apponyi Albert, Teleki Pál és Kodály Zoltán iránt.
-----És Mindszenty bíboros iránt.

*

Hogy miért? Lényegében erről szól az általam írt könyvek, tanulmányok, cikkek hosszú sora. Arról, hogy jól felismert és tudatosan vállalt élethivatását teljes erejével igyekezett betölteni, mindig másokért, mindig a kisebb-nagyobb közösségek javára, mindig egyháza és hazája érdekében. Életeleme a másokért végzett munka volt, amelyhez alapvető feltételként társult a tudatos fegyelem, a belső és a külső fegyelem. Mindig kész volt a mások érdekében való szenvedésre is. S mindezek forrása, alfája és omegája: a benne munkáló Isten- és emberszeretet, annak teljes kiterjedésében.
-----Tisztelem Mindszenty bíborost, mert mint Magyarország első főpapja önfeláldozó bátorsággal védelmezte a több milliós magyar katolikus közösséget, az egész magyar népet az embertelen-istentelen kommunista hatalom értékpusztító kártevéseivel szemben. A keresztény magyar ellenállás szellemi-lelki vezéralakja volt a hazánkat-népünket az internacionalizmus rabságába kényszeríteni akaró világhatalommal és hazai helytartóival szemben.
-----Tisztelem Mindszenty bíborost, mert elvei mellett hűségesen kitartott; akkor is, amikor ellenfelei börtönbe zárták, kegyetlenül megkínozták, emberi méltóságában megalázták. Sohasem ingott meg: sziklaszilárd hűséggel ragaszkodott hitéhez és magyarságához, népéhez és szülőföldjéhez - mindhalálig.
-----Tisztelem Mindszenty bíborost, mert személyes felelősséget érzett minden rábízottért, hívőkért és nem hívőkért, magyarért és nem magyarért. S mindegyik vallásos embert mozgósítani akarta hite komolyan vevésére, hite megélésére, hite kifejezésére magatartásában, munkájában, egész életében, a keresztény erkölcsi tanítás szerint, a krisztusi egyéni és társadalmi-közösségi erkölcsi elvek alapján. Papi, főpapi életének mindegyik tette erre irányult, a rábízottak tevékeny szolgálata vezette minden napját; akkor is, ha ez hatalmas áldozatokat követelt tőle.
-----Tisztelem Mindszenty bíborost, mert - akárcsak nagy bíboros-prímás elődje, Pázmány - ő is kiemelkedő példát adott saját korának és kései utódoknak egyaránt azzal is, hogy semmiben nem volt megalkuvó, nem volt gyáva. Az egyházüldöző hatalom árnyékában bátran hirdette: legnagyobb kincsünk vallásos hitünk, s bármilyen nagy legyen a külvilág csábítása, akár a kommunistáké, akár másoké, maradjunk hűségesek Krisztus igaz egyházához! És lelkünk legmélyéig - minden külső viharzás ellenére - maradjunk hűségesek magyar nemzetünkhöz, hazánkhoz, szülőföldünkhöz. De ne csak szavakkal, hanem elsősorban tetteinkkel!
-----Tisztelem Mindszenty bíborost, mert körleveleiben, prédikációiban visszatérő téma: a keresztény élet örömteli élet, hiszen az evangéliumot, az örömhírt sugározza, az Isten- és emberszeretet örömét, a másokért végzett önzetlen munka örömét, a vallási és nemzeti közösségbe való kapcsolódás-tartozás örömét. Ahogy egyik levelében írta: "Az Isten derűjét soha ne hagyjátok kilopni a lelketekből!"
-----Tisztelem Mindszenty bíborost, mert kiemelkedő volt tevékenysége az emberi méltóság védelme terén, abban az időben, amikor hazánkban a hatalom lábbal tiporta az emberi méltóságot. Hűségesen őrködött az ország lakosainak alapvető emberi szabadságjogai fölött, hiszen ezek az evangéliumi etikában, a tízparancs követelményrendszerében gyökereztek. Gondos figyelemmel kísérte a közélet eseményeinek erkölcsi vonatkozásait. Ha szükségesnek látta, segítő szándékú bírálatot küldött az illetékeseknek. Kötelessége volt ez, mint az ország legfőbb erkölcsi tekintélyének, az ország első főpapjának.
-----Tisztelem Mindszenty bíborost, mert nem hallgatott, amikor szólnia kellett. Szót emelt megrágalmazott papjai és hitük miatt üldözött világi hívei érdekében s mindazokért, akiket igazságtalanul fogságban tartottak. Fontos szerepe volt a zsidókat védelmező püspökkari körlevél kiadásában; igazságért kiáltott a felvidéki magyarok háború utáni deportálása miatt; a bácskai magyarság tömegeinek lemészárlása idején; az ukrajnai szénbányákba "málenkij robot"-ra hurcoltak érdekében; a svábok kitelepítésekor alkalmazott brutalitások során és számtalan más alkalommal. Akkor tette mindezt, amikor ezekről az ügyekről a hivatalos szervek mélyen hallgattak.
-----Tisztelem Mindszenty bíborost, mert ellenfeleivel szemben védte a hitoktatást, az egyházi iskolákat, kollégiumokat, a vallásos egyesületeket, a keresztény sajtót. Védte, hősiesen védte a lelkiismereti szabadságot és a vallásszabadságot, a keresztény oktatás-nevelés szabadságát, a művelődés szabadságát; az evangéliumi erkölcsi tanítás alapján teljes erejével védte az ember, minden ember istenadta emberi méltóságát.

*

Sokan, sokféle ok miatt, sokféle motiváció és kötődés alapján tisztelik Mindszenty bíborost hazánkban, a Kárpát-medencében s másutt. Természetesen sokak számára - bár tudnak róla, ismerik nevét - teljesen közömbös a személye. De sokan vannak olyanok is, akik számára teljesen ismeretlen a neve, személye; ilyenek mindig sokan lesznek (akárcsak más kiemelkedő történelmi személyek esetében). S alighanem még mindig vannak szép számban olyanok is, akik különféle meggondolások alapján gyűlölik őt; ők tudják, hogy miért: elutasítják, elmarasztalják személyét, tevékenységét.
-----Persze, a Mindszenty-tisztelet nem jelent elfogultságot, egyoldalúságot, kritikátlanságot: a Mindszenty-tisztelő ember is megfogalmaz kritikát tisztelete tárgyával szemben, de azt megfelelően el tudja helyezni a pozitív megítélésű teljes személyiség, teljes életmű egészében.
-----Sokan sokféleképpen válaszoltak, válaszolnak a Mindszenty-jelenségre - ez így van rendjén, így természetes. Így van ez mindegyik kiemelkedő személyiség esetében. Minden bizonnyal így lesz Mindszenty bíborossal kapcsolatosan a jövőben is.

FŐBB ESEMÉNYEK

Harminc évvel ezelőtt, 1975. május 6-án alighanem fellélegzett a magyarországi kommunista pártvezetés és az általa irányított kormány: meghalt Mindszenty bíboros, akinek félreállítására, rossz híre keltésére, rágalmazására, legfőbb ellenségként való beállítására, lehetetlenné tételére annyi energiát kellett addig fordítaniuk.
-----Bizonyára fellélegzett a katolikus püspöki kar, még inkább a békepap-szervezet vezérkara is, hiszen Mindszenty bíboros léte állandó figyelmeztetés volt számukra: nem ajánlatos oly túlságosan közeli barátságba kerülni a kommunista hatalommal, mert ennek az egyház tagjai vallják kárát.
-----Most végre nyugodt idők következnek - gondolták mindkét oldalon. A bíboros sírja túl van az országhatáron, külföldön, vasfüggöny mögött; szolid-szelíd osztrák hívek jámborkodnak majd körülötte. Itthon, Magyarországon rövidesen elfelejtik, néhány év múlva már senki sem fog emlékezni a nevére, tevékenységére.
-----Nem így történt.
-----Alig fonnyadtak-száradtak meg a mariazelli kegytemplom magyar kápolnájában a hatalmas tömeg részvételével lezajlott, megható és megindító temetés koszorúi, újra friss virágok jelentek meg Mindszenty bíboros sírjának márványlapján. S 1975 nyarától ott voltak a magyar nemzeti szalaggal átkötött virágcsokrok, a megható szövegű szalagfeliratok, majd egyre sokasodtak: a magyarországi hívek és egyszerű papok egyre nagyobb számban keresték fel az értük oly sokat tett, értük oly sokat szenvedett főpásztor sírját. Nem számított országhatár, vasfüggöny, aknazár; nem számított távolság, útlevélbonyodalmak, hivatalnokakadékoskodás, a besúgók jelentései - szünet nélkül, folyamatosan jelen volt az egyszerű magyar katolikusok imája az osztrák Mária-kegyhely sírjánál. Mindszenty bíboros korábbi ösztönzései nyomán a Magyarok Nagyasszonyát szólongatták, kérlelték Magyarországért, "romlott hazánkért", "édes hazánkért". Nem apadt el a sírt körülvevő magyarok - a magyarországi, a kárpát-medencei és a nyugati emigrációs magyarok - imája, egyre gyarapodott, egyre emelkedett a sírnál tiszteletüket lerovó magyarok (és nem-magyarok) száma.
-----Nem vált be tehát a hatalmasok számítása: nem csökkent a bíboros emlékezete; alakja nem foszlott a feledés homályába. Ellenkezőleg: egyre inkább terjedt a tisztelete, egyre szélesebb körben tudatosodott lelki-erkölcsi nagysága, kiemelkedő szerepe a magyar egyház és a magyar haza életében.
-----Voltak, akiket hiába várt a mariazelli sír: a bíboros magyar püspök-testvérei, a püspöki kar tagjai még az utolsó időben, az omladozó szocializmus valamelyest enyhülő diktatúrája idején sem tették nyilvános tiszteletüket emléke előtt Mariazellben (legalábbis nem tudunk ilyenről). II. János Pál pápa viszont 1983 szeptemberében megrendült lélekkel térdelt le a sír előtt!
De Isten egyszerű magyar népe körében élénken élt a magyarság hitvalló-vértanú kardinálisának tisztelete: ezt jelezték a mariazelli nyughelyén virító virágcsokrok mindig megújuló friss halmai, a folyamatosan égő mécsesek, gyertyák ki nem hunyó lobogó lángjai, több mint másfél évtizeden keresztül.
-----És tulajdonképpen ezzel, a Mindszenty sírjához áramló zarándoktömegekkel kezdődött el az Európát kettéosztó vasfüggöny lebontása. Johann Weber graz-seckaui püspök, Mariazell főpásztora éppen ezt emelte ki búcsúztató beszédében:
-----"Azokban az időkben, amikor a határ kelet felé szinte átjárhatatlan volt, ő láthatatlan ajtókat tartott nyitva számunkra. Államhatáraink jelentős részén áthatolhatatlan határzárak emelkedtek. A magyar főpásztor, aki itt nyugodott, némaságával mindig arra tanított bennünket: ezeket a határzárakat ne fogadjátok el, ne tartsátok őket legyőzhetetleneknek! Őrizzétek meg a hidakat, és próbáljatok új hidakat verni! Ezek az új hidak az imádság, a reménység új hídjai, hogy végül is ez nem marad mindig így. A léleknek ez a vágya végül is beteljesült, a szögesdrótkerítéseket lebontották, a határzárakat felnyitották és a falakat ledöntötték...²

*

Az 1989/90-es hazai politikai változások idején a hívő tömegek követelése és nyomása késztette a magyar katolikus egyházi vezetést arra, hogy az állami hatóságtól hivatalosan kérje Mindszenty bíboros teljes rehabilitálását. Ez - sok bonyodalom után - 1990 májusában megtörtént.
-----S ugyancsak a tömegek széles körben megnyilvánuló igényének szorítása következtében került sor 1991. május elején Mindszenty bíboros újratemetésére Esztergomban. Hazatérése diadalút volt. "Az újságok Európa-szerte Magyarország feltámadásának szimbólumát köszöntötték az egykor száműzött bíboros mostani diadalmas hazatérésében" - írta az Új Ember kommentátora -. "Nem gyászmenet részesei lehettünk, írták a tudósítók, hanem a hit és a szabadság győzelmét ünnepeltük... A magyar egyház az ünnepélyes temetéssel nemcsak Mindszenty bíboros emlékének tisztelgett, hanem egyúttal példaképének is választotta."³
-----Ezt emelte ki Antall József miniszterelnök ekkor mondott beszédében: "Mindszenty József hecegprímás a magyar történelem egyik olyan történelmi személyiségévé vált, aki saját áldozatos tevékenységével hívta fel a figyelmet az egész közép-kelet-európai térséget fenyegető veszélyekre. Mindszenty József politikai nézeteivel, alkotmányjogi felfogásával lehetnek vitái a történetíróknak, de azt senki sem vonhatja kétségbe, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb erkölcsi erőt adó példaképe..."⁴
-----Titokzatos vonzása volt a mariazelli sírnak: egy nagy és szent ember holtában is kisugárzó hatása alól nem vonhatta ki magát a hitben, vallásban, felfogásban idegen sem. Bensőséges, "otthonos", meleg hangulatú volt a környezet is: a kis barokk kápolna a nagyhírű, állandóan látogatott Mária-bazilika mindenkinek útbaeső helyén, a főoltár közelében.
-----Titokzatos vonzása van az esztergomi sírnak is: most sem tudja az itt nyugvó nagy és szent főpap katartikus hatása alól kivonni magát az előtte tiszteletét kifejező látogató. A virág, a koszorú, a mécses, a gyertyaláng most is folyamatosan ott található a sírtábla előtt, a diadalmas hazatérés utáni években, évtizedben is, a hívek szünet nélküli tisztelete jeleként. Gyakran imádkoznak-énekelnek előtte egyházközségi csoportok, iskolák diákcsapatai, különféle szervezetek képviselői, papok és világiak, szülők és gyerekek, családok veszik körül fohászaikkal a főpásztor sírját. Sok külföldi magyar és nem magyar csoport is felkeresi az altemplom e nevezetes helyét; külföldi főpapok és magas rangú politikusok is teszik itt tiszteletüket. Nagy pillanat volt 1991 nyarán a Szentatya imádságos látogatása.
-----Megható ez az 1991 májusa óta tapasztalható folyamatos idezarándoklás, amely a Mindszenty-tisztelet erőteljes időtállóságát bizonyítja. Jönnek szünet nélkül a zarándokok, jóllehet a sír megközelítése fáradságos áldozatokkal jár (hosszú, meredek lépcsősorokon kell menni és feljönni; vacogtató itt a hideg, még nyári kánikulában is; belépődíjat kérnek, csoportoknak előzetesen be kell jelentkezniük stb.). S a bazilika szűk, sötét oldalbejárójánál nyíló kripta a bazilika belsejének szokásos "felszíni" megtekintési útvonalából is kiesik. E nehézségek s a kripta rideg környezete ellenére azonban - hűségesen körülveszik tisztelői a hazájába, szülőföldjére, népe közé oly nagyon vágyakozott főpásztor egyszerű, puritán sírhelyét.
-----Mindszenty bíboros esztergomi nyugvóhelye a hit, a testvéri szeretet, a hazához, a szülőföldhöz, a magyarsághoz való halálig tartó ragaszkodás jegyében népünk új zarándokhelyévé vált.

*

De túl az esztergomi sírlátogatáson, a hazatérése óta eltelt több mint tíz esztendőben Magyarországon - és külföldön - sokfelé sokféle módon kifejezést nyernek az őszinte tisztelet változatos megnyilvánulásai Mindszenty bíboros iránt. Élő, eleven ez a tisztelet ma is, jóllehet halála óta már több évtized - 30 év - telt el.
-----Ez a "profán" kultusz Mindszenty bíboros körül magában foglalja mindazokat a tényezőket, amelyekkel a "profán" társadalom a magyar történelmi múlt egyes kiemelkedő személyeit körülvette (s ma is körülveszi) ilyesféle kultusszal. Olyan nagyságokat is, akik nem voltak egyházi személyek, sok esetben vallásosak, istenhívők sem. Ezért beszélünk a Mindszenty bíborost körülvevő "profán" kultuszról is (mert az nem csupán vallásos kultusz).
-----Túl a Mindszenty bíboros élő személyéből eredő egykori hatásokon, amelyek lényegében 1948 végén, tehát több mint fél évszázaddal ezelőtt hazánkban megszűntek, a XX-XXI. század fordulója körüli évtizedben e kultusz élő-eleven voltát jelzi annak mai sokszínűsége.
-----Alulról jövő nyomás késztetésére tartották a rá emlékező ünnepi szentmiséket, zarándoklatokat, megemlékezéseket, rendezvényeket, konferenciákat; emléktáblák, szobrok állítását, ezek alkalmankénti ünnepélyes megkoszorúzását, amelyekből egy évtized alatt évenként visszatérő szilárd, maradandó hagyományok alakultak ki.
-----Az erős érdeklődő igény nyomán közölték Mindszentyről ismeretterjesztő cikkek sokaságát az újságok, tanulmányokat a folyóiratok egyre nagyobb számban; könyvtárnyi szakirodalom szól róla a legkülönbözőbb hazai és külföldi szerzők tollából; mélyen élő tekintélyére hivatkozva napjainkban is emlegetik őt egyházi és közéleti-politikai szónokok beszédeikben, nyilatkozataikban. De emléke élő voltát jelzi az is, hogy egykori kritikusai, ellenfelei még napjainkban is szükségesnek tartják a hírlapi megszólalást saját fenntartásaik kifejtésére.
-----Mint mindenfajta spontán profán kultusz esetében, Mindszentyvel kapcsolatban is bőséges nyilvánosságot kaptak a róla szóló visszaemlékezések, történetek, anekdoták, pletykák; öntevékenyen terjesztik képét, rövidebb-hosszabb életrajzát, érte és hozzá intézett imádságokat, fohászokat; szólnak róla költemények, színdarabok, filmek, tévé- és rádióműsorok a széles körű érdeklődés jeleiként; arcképe látható hivatalokban és magánlakásokban; freskója templomok falain, megbecsülik a vele kapcsolatos tárgyi emlékeket, helyszíneket, őt bemutató kiállításokat rendeznek; terjednek róla ismeretlen szerzőjű, csupán fejben, emlékezetben tartott, már folklorizálódott versek, dalok; a róla szájhagyomány útján terjedő történetekben már ott a népmesei, a legendás, a látomásos, a csodás elem is.
-----Szociológiailag is figyelemre méltó, széles körű, spontán profán kultusz veszi körül Mindszenty bíborost ma, a XXI. század elején a magyar társadalom különféle rétegeiben, de határainkon túl is. Ennek 1975-2005 közötti történeti tényanyagát színes bőségben tárhatná az érdeklődő olvasók elé - akár mint érdekes olvasmányt, akár mint szociológiai forrásszövegeket, akár mint kortörténeti tudományos dokumentumgyűjteményt - egy összegező kötet.

*

Évtizedek óta hatalmas tömegek őszinte, spontán tisztelete sokféle kétségtelen tény, sokféle motiváció alapján irányult, irányul Mindszenty bíborosra. "Méltó és igazságos" ez az "alulról jövő", nem felülről kezdeményezett és mesterségesen fenntartott akaratmegnyilvánulás, egyéni és közösségi meggyőződésből fakadó szándékkifejezés. Ez a generációkat átívelő, széles körű és erős bázisú tiszteletfolyam hozta felszínre többek között a boldoggá avatás gondolatát is.
-----De az évtizedek óta tartó, ezalatt százezrekre kiterjedő Mindszenty-tisztelet nem a boldoggá avatás függvénye. Ez a tisztelet létezik, és - a jelek azt mutatják - létezni fog a jövőben is; akkor is, ha Mindszenty bíboros boldoggá avatása rövidesen bekövetkezik; akkor is, ha arra még évtizedeket kell várni, vagy talán soha nem kerül rá sor. Mindszenty-tiszteletünk mindettől függetlenül maradandó, szilárd, időtálló.

PÉLDA

Mindszenty bíborosról szólva külföldi és hazai enciklopédiákban, lexikonokban, tankönyvekben, cikkekben és tanulmányokban, méltató beszédekben éppen úgy, mint egyszerű, hétköznapi emberek szavaiban, egybehangzóan - sok más személyiségjegy mellett - ez fogalmazódik meg, mint Mindszenty legjellemzőbb érdeme: hősiesen védte a rábízottakat a vele szembenálló, óriási erőfölénnyel rendelkező hazai és nemzetközi kommunizmus erőszakos, kártevő hatalma ellenében. Igaz a közhely: "a kommunizmus ellensége volt", de ez a megfogalmazás a teljesebb: nem támadó volt, hanem védekező, védő, hiszen éppen a kommunizmus fenyegette megsemmisítéssel őt és közösségét.
-----Mindszenty védte népe hitét, magyarságát, hazáját a keresztényellenes, magyarságellenes, materialista-ateista és a proletár nemzetköziséget erőszakkal terjesztő hatalommal szemben. Elsősorban ezért tisztelik őt. És mert tisztelik, ezért a példáját is igyekeznek követni.
-----1945 óta sokakban talált Mindszenty példája cselekvésben megnyilvánuló visszhangra: minden erőszak ellenére hűségesek maradunk őseink hitéhez és magyarságához, anyanyelvünkhöz és szülőhazánkhoz, minden csábító újabb ígéret, minden új kétszínű kísértés ellenében. Szűkebb-tágabb hazánk kereszténységének és magyarságának - megfogyva bár - de meg kell maradnia további évszázadokra itt a Kárpát-medencében. És ennek érdekében szüntelenül tevékenykednünk kell. Akár elismerés jár érte, akár közömbös tudomásulvétel, akár lealázó gúnyolódás, akár bántalom, kirekesztés, üldözés.
-----Vitathatatlan tény, hogy napjainkban sokak meggyőződése: a hazánkhoz és kereszténységünkhöz való rendíthetetlen hűségre és az értük való szüntelen tevékenységre soha nem volt nagyobb szükség, mint manapság, mint most, napjainkban, a XXI. század küszöbén, a világméretű globalizáció viharzásában, ellenséges ideológiák rejtett és nyílt támadásai közepette.
-----Ezért annyira időszerű ma Mindszenty bíboros élő-eleven példája, mai feladatokra, mai teendőkre figyelmeztető, azok aktív teljesítésére ösztönző-serkentő tisztelete.

*

Mindszenty bíboros születésének 100. évfordulóján, 1992. május 6-án az esztergomi bazilikában hatalmas tömeg jelenlétében Paskai László bíboros-érsek mutatta be az ünnepi szentmisét. Ezt követően a budapesti városmajori egyházközség híveinek küldöttsége kereste fel a főpásztort, kérve őt, vállalja el, hogy ezután minden év májusának elején - a május 6-hoz közeli szombaton - ünnepélyes szentmisét mutat be az esztergomi bazilikában, érsek-prímás elődjére emlékezve és emlékeztetve, amelyet a hívek országos zarándoklat keretében vesznek körül.⁵
-----Beleegyezését megszerezve azután minden év májusának elején megrendezték, megrendezik az országos Mindszenty-zarándoklatot, amely szépen belesimul a magyar nép ősi zarándokhagyományaiba, azokban új, mai színt képviselve. Minden alkalommal az esztergom-budapesti főegyházmegye főpásztora mutatja be az ünnepélyes szentmisét, legtöbbször ő mond az alkalomhoz illeszkedő szentbeszédet, végül a közös tiszteletadásra kerül sor a bazilika altemplomában, Mindszenty bíboros sírja előtt.
-----Ez együtt adta, adja azt a sajátos keretet, amelyen belül az ország százezernyi Mindszenty-tisztelője nevében és képviseletében az itt összegyűlt katolikus közösség imádkozik az egyházért és a hazáért, egybeforrva Mindszenty bíboros tiszteletében, azt ország-világ előtt tanúsítva.

*

Érdemes itt egy sajátos célú visszatekintést tenni az elmúlt fél évszázadra, a Mindszenty-tisztelet kialakulásának kezdetétől máig, a XXI. század elejéig, az ebben résztvevőket illetően.
-----A Mindszenty-tisztelők első generációjából ma már csupán azok élnek, akik akkor, a második világháború utáni években fiatalok voltak. Akik 1945-1948 között 17-18 évesek voltak, azok is ma már 70 éven felüliek. Akiknek tehát közvetlen, egész életükre meghatározó személyes élményt jelenthetett Mindszenty, azok ma már nem élnek, vagy már eléggé öregek.
-----Akiknek valamiféle személyes élményük lehetett az 1956-os forradalom négy napjában Mindszenty bíborossal kapcsolatban, s akkor 17-18 éves fiatalok voltak, azok manapság 65. évük körül járnak.
-----A napjaink, XXI. század elejei esztergomi májusi Mindszenty-zarándoklatainak résztvevői - a zsúfolt bazilikában imádkozó-éneklő hívek - között ezért alig vannak 65-70 éven felüli férfiak, nők: ők már aligha tudják vállalni ennek az útnak a fáradalmait. Hát akkor kik töltik meg a hatalmas székesegyházat?
-----A középkorúak és a fiatalok, akiknek soha semmi személyes élményük nem volt a bíborossal. Sohasem látták őt, sohasem hallották, nem voltak ott az őt körülvevő tíz- és százezres hívőseregben annak idején, nem érezték a Mindszenty bíboros lelkisége által, az ő személyes hatása nyomán felszított, közösséget egybekovácsoló, megragadó és felemelő élményt. Ellenkezőleg: ők a külvilágban csupán rosszat hallottak róla éveken, évtizedeken át. De nagyszüleiktől, szüleiktől, családi körben, rokoni-baráti közegben - a hatalom gondolkodásbeli kényszere ellenében, félig-meddig titkolózva - az igazságot tudták meg a rendíthetetlen főpásztorról. S ez a személyes érzelmekkel átszőtt, lélektől lélekig ható, hallásból eredő ismeret meggyőződéssé nemesedett - Mindszenty bíboros alakján keresztül - a keresztény hit és a magyar hazafiság megőrzése terén is, az egész személyiséget átitatva, áthatva.
-----Pszichológiai-szociológiai megfontolások alapján pontosan végigelemezhető ez a generációkon és lélektől lélekig átívelő szellemi-lelki folyamat (amely egyébként az egy-egy kiemelkedő régi vagy újabb híres személy körül kialakuló spontán "kultusz" törvényszerűségeinek tanulmányozására is alkalmas). Erőteljesen ismét hangsúlyozni kell azonban Mindszenty esetében a minden külső kényszertől mentes, sőt éppen kegyetlen hatalmi prés ellenében létrejött spontaneitást; igen határozott választóvonallal elválasztva mindenfajta "személyi kultusz"-tól, illetve a napjainkban szokásos előre megtervezett politikai "imázs-építés"-től.
-----Tudományosan tehát jól megmagyarázható a mai fiatalokban és középkorúakban élő Mindszenty-tisztelet. Mégis meglepő látvány, meglepő tény a XXI. század első éveiben a Mindszenty-tisztelet jegyében fiatalokkal és középkorúakkal zsúfolt esztergomi bazilika. S ők még csak a jéghegy csúcsát jelentik...
-----A külvilág számára nehéz érzékeltetni a bennük és más százezernyi ember szívében-lelkében élő érzéseket, gondolatokat, meggyőződésük gyökereit, amelyekből tiszteletük forrásozik a nagy magyar bíboros iránt. Tisztelik őt, mert követendő példa a XX-XXI. század fordulójának e viharos évtizedében; tisztelik őt arra törekedve, hogy magyarságunk körében, egyháziak és világiak, férfiak és nők, fiatalok és idősek körében legyen minél több, egyre több imádságos ember, szenvedéseivel is engesztelő ember, Istenhez, egyházhoz mindhalálig hűséges ember, magyar hazájához, anyanyelvéhez, szülőföldjéhez jóban-rosszban ragaszkodó ember, az egyház és a haza ellenségeivel bátran szembeszálló ember, az emberi méltóságot védő szabadságjogokat minden körülmények között tisztelő ember, a tevékeny szeretetben - az ellenfél szeretetében is! - Krisztus igazságát megélő ember.
-----Ilyen ember volt Mindszenty bíboros. Ezért tiszteljük őt. Ezért akarjuk példáját követni mai körülményeink közepette.
-----És ezért rendezik meg - alulról jövő spontán kezdeményezésre és szervezésben - minden évben október végén a felsőpetényi-rétsági Mindszenty-napot, arra emlékezve, hogy Mindszenty bíboros 1956. október 30-án este - a magyar nép követelésére - megszabadult a kommunisták fogságából; az emlékező tisztelettől indíttatva indult útjára többször is a Városmajor-Máriaremete közötti gyalogos zarándoklat; s ezért történik ünnepélyes koszorúzás a soproni emléktábla előtt minden év decemberének végén, Mindszenty bíboros másik, 1944/1945-i fogságának színhelyén; ezért létesült a helyiek szorgos munkája nyomán a törökszentmiklósi Mindszenty-emlékpark; vagy ezért szervezték a közelmúltban magánszemélyek a "Mindszenty Társaság" elnevezésű egyesületet, a bíboros tiszteletének elmélyítése és életműve kutatásának elősegítése céljából. És sok-sok más kezdeményezés, ugyancsak a mélyből jövő, spontán erőfeszítések nyomán...

*

Kutatások⁶ bizonyítják, hogy egy napjainkban világszerte igen széles körben mélyen élő tömegideál - az erős ember - sajátos megtestesítője Mindszenty bíboros: mint a világméretű istentelenség, az egész világot elárasztó újpogányság elleni harc kiemelkedő személyiségét tisztelik.
-----Az "erős ember" ideálja az elmúlt évtizedekben sok modern "profán" film, regény, dráma témája volt, különféle "foglalkozású" hősök szerepében: egy ember, aki sajátos, titokzatos erő birtokában bátran szembeszáll, szembe mer szállni az óriási fizikai erőt képviselő, kegyetlen harcosok sokaságát vezénylő félelmetes földi és földöntúli hatalmakkal. Először ugyan elbukik, de azután megdicsőül: ellenfelei megsemmisülnek, s övé és táboráé a végső győzelem. Az emberiségben kezdettől fogva él ez az ősmítosz, amely azután különféle formákban öltött testet a történelem századai folyamán, napjainkban is.
-----"Nem sokaság, hanem lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat" - mondhatjuk, hogy Berzsenyi szellemében is Mindszenty bíboros az erős ember: Mindszenty bíboros, a lélekben erős, erkölcsi tisztaságában erős, szellemi magasrendűségében erős, Krisztus erejével erős ember - tiszteletreméltó, vonzó, követésre ösztönző nagyszerű ideál a XXI. század elején.
-----S egy prózai vonatkozás is ide idézhető. Az Egyesült Államokban kiadott s az egész világon különféle nyelveken - magyarul is - terjesztett Reader's Digest című ismeretterjesztő folyóirat 1995-ben jelentette meg angol nyelvű lexikon-enciklopédiáját terjedelmes kötetben. Ez magyarul 2001-ben jelent meg "Az általános műveltség képes szótára" címmel. Ebben megtalálható Mindszenty bíboros részletes életrajza, amely teljes elismeréssel szól főpásztori és közéleti tevékenységéről. Figyelemre méltó a kötet címének utalása az "általános műveltség"-re, azt nyilván a XXI. századra vonatkoztatva.

MEGFONTOLANDÓ

Élő-eleven a Mindszenty-tisztelet magyar népünk körében. Jó lenne azonban tovább szélesíteni, mélyíteni, gazdagítani. Ehhez érdemes néhány megfontolandó szempontot megfogalmazni, hiszen napjainkban is oly nagyon időszerű az az ideál, amelyet Mindszenty bíboros - hosszú élete során a legkülönfélébb élethelyzetekben - annyira következetesen, annyira kemény szilárdsággal képviselt. Követhető példát nyújtott ezzel az utókornak is, nem csupán papi, főpapi személyeknek, de minden gondolkodó, embertársaiért felelősséget érző, a jövőért tevékenykedni akaró magyar fiatal és felnőtt számára.
-----A hármas Mindszenty-évfordulót hozó 2005-ben alkalom nyílik világi és egyházi újságokban, helyi és országos lapokban cikkeket, ismeretterjesztő közleményeket közölni. Jó lenne, ha ezt a különféle rendű-rangú Mindszenty-tisztelők erőteljesen szorgalmaznák a szerkesztőségekben, az újságírók körében. Jó lenne, ha ezek az írások a boldog emlékű bíboros életének, tevékenységének, jelentőségének valós és hiteles ismeretét minél szélesebb körökben terjesztenék. Ne frázisokat, közhelyeket tartalmazzanak, de ne is az egykori marxista szerzőjű Mindszenty-könyvekből merítsenek. Ugyanez áll a jubiláris év Mindszenty-témájú országos és helyi rádió- és tévéműsoraira is.
-----Mindszenty személye jelen van számos szerző napjainkban használatos iskolai történelemtankönyvében. Az természetes, hogy a XX. század második felének mozgalmas magyar történelmét tárgyaló tankönyvekben egyetlen mondat jut Mindszentynek. A fontos az, hogy egyrészt ez a mondat a történeti igazságnak megfelelően pontos legyen; másrészt kérdés: vajon hogyan fejti ki a tanár a tanulók előtt ennek az egyetlen mondatnak a teljes tartalmát? Talán még mindig az egykori marxista "értékelést" visszhangozza? Vajon keresztény-nemzeti meggyőződésű történelemtanárainknak van-e napjainkban kellő bátorságuk ahhoz, hogy Mindszentyről az igazságot, a teljes igazságot tanítsák?
-----És a katolikus fenntartású iskolák történelemoktatásában vajon jóval többet foglalkoznak-e Mindszentyvel, mint a "civil" iskolákban? Mert ez lenne "méltó és igazságos". Érdemes lenne tapasztalatgyűjtést végezni hazai katolikus iskoláinkban: hogyan van jelen történelemoktatásukban Mindszenty? Mi van róla a tantervekben, tanári tanmenetekben, magukban a használt tankönyvekben, a történelemórákon, szakköri foglalkozásokon? És milyen könyvek találhatók Mindszentyről az iskolai könyvtárakban?
-----És mi a helyzet e tekintetben a Mindszentyről, Pannonia Sacra-ról elnevezett iskolákban? Miben nyilvánul meg az iskola életében a névadó? Az magától értetődő, hogy annak az igazgatónak, pedagógusnak, diáknak, szülőnek, akinek egy ilyen Mindszenty-meghatározottságú iskolát bocsát rendelkezésre a magyar katolikus közösség, annak nagyon sokat illik és kell tudni Mindszentyről, attól joggal elvárható, hogy tevékeny terjesztője legyen az országos Mindszenty-tiszteletnek. Vajon így van ez?
-----A Mindszentyről nyújtandó valós ismeretek nyújtásának-szerzésének színtere az iskolai és a templomi hitoktatás, ezen belül a magyar egyháztörténet oktatása, de az erkölcstani kiemelkedő pozitív példák között is helye van nagy bíborosunknak.
-----Fontos feltáró tanulmány tárgya lehet: hogyan, milyen terjedelemben és mélységben foglalkoznak jelenleg a katolikus egyetemi karokon, főiskolákon, a katolikus tanár- és tanítóképzésben Mindszenty bíboros történeti szerepével és a mai fiatalokat bátor kiállásra ösztönző, példamutató egyéniségével? És a papképzésben? Különösen az esztergomi papnevelő intézetben és Hittudományi Főiskolán nyilván kiemelkedő fontosságú feladat egykori főpásztoruk életének tanulmányozása. S vajon folynak-e tudományos kutatások Mindszenty körül? Szakdolgozatok, publikációk, doktori disszertációk új eredményekkel? És ismét az összes katolikus felsőfokú képzőintézmény vonatkozásában: könyvtáraikban vajon megtalálhatók-e - a régiek mellett - az új hazai és külföldi Mindszenty-témájú kötetek? A Mindszenty-kutatások friss eredményei?
-----És mi a helyzet korunk "információs társadalmának" mára már megkerülhetetlen eszközével: az internettel? Vajon mi található ott Mindszentyről? Olvasható-e megbízható életrajza? (A Magyar Katolikus Lexikon IX. kötetében található szócikk tűnik erre a legalkalmasabbnak.) S található-e az interneten tájékoztatás a róla szóló szakirodalomról és ismeretterjesztő művekről, valamint folyamatos híradás napjaink Mindszenty-eseményeiről?

*

2005. május elején - Mindszenty bíboros halálának 30. évfordulóján - bizonyára különlegesen ünnepélyes és bensőséges keretek között történik majd az országos Mindszenty-zarándoklat. Érdemes lenne az erre vonatkozó figyelemfelhívó információkat kellő időben és kellő súllyal, minél szélesebb körben, minél több csatornán közzétenni. Szükséges lenne azt elérni, hogy ezen a napon legalább az esztergom-budapesti főegyházmegye területén ne legyen más katolikus rendezvény. (Az elmúlt években többször előfordult, hogy éppen ezen a napon három-négy katolikus rendezvényt szerveztek a fővárosban!)
-----S nem lenne jó, ha a következő években e május elejei zarándoklat ünnepi szentmiséjén a prédikáció témája függetlenedne Mindszenty személyétől és tanításától; ha ettől távoli, vele nem kapcsolatos témák kerülnének kifejtésre. Ez az országos zarándoklat minden alkalommal azt adja speciális feladatul a szónoknak, hogy a keresztény hitet és a keresztény erkölcsöt - a magyar egyház hívő közössége és a magyar haza sorsának aktuális erkölcsi problémáival egybekapcsolva - Mindszenty bíboros elvei és tanítása fényében magyarázza.
-----S még egy megjegyzés a május elejei esztergomi Mindszenty-emléknapról és zarándoklatról: nem lenne jó, ha ezt most és a jövőben más, bármennyire is kiemelkedő és tiszteletre méltó személy ünneplésével kötnék egybe. Ennek a napnak meg kell maradnia annak, aminek a kezdeményezők kezdettől fogva szánták: Mindszenty bíboros kizárólagos emléknapjának.
Ez idén talán nem feledkeznek meg illetékesek (mint az ötvenéves évfordulón történt) Mindszenty hercegprímási szolgálata kezdetének kerek évfordulójáról. 1945. október 7-én történt esztergomi székfoglalása; egy héttel később, október 14-én Budapesten mutatkozott be az új főpásztor fővárosi és fővároskörnyéki híveinek (ők teszik ugyanis főegyházmegyéje legnagyobb részét). Mindszenty tekintette először Budapestet főegyházmegyéje másod-székhelyének, s ennek megfelelően szükségesnek látta, hogy mindjárt szolgálatának legelején találkozzék itteni híveivel. És mennyire újszerű - és mennyire jellemző Mindszentyre -, ahogyan ezt tette! Október 14-én, vasárnap reggel felkereste a főváros egyik legnagyobb nyomornegyedét, az Auguszta-telepet, és beszélgetett-ismerkedett az ottlakókkal, a körülményekkel, a kilátásokkal. Majd a pesti bazilikában ünnepi szentmisét tartott és prédikált az egyházi és világi hivatalosaknak és a hívők tömegeinek. Aznap délután a fiatalok tízezrei töltötték meg a bazilika előtti teret, s ott velük találkozott, az egész magyar ifjúság képviselőivel, tanítást-buzdítást-lelkesítést adva számukra. Egyetlen elődje sem kezdte így érseki szolgálatát!
-----Jóllehet Mindszenty 1945-1948 között számtalan esetben celebrált ünnepi liturgiát a budapesti Szent István-bazilikában, fontos alkalmakkor jelentős bejelentéseket téve; sokszor vezetett a bazilika előtti téren százezres tömeggel összejövetelt, ennek ellenére 1990 óta a bazilikában eddig csupán egyszer volt előre meghirdetett jelentősebb Mindszenty-megemlékezés. Akkor König bécsi bíboros-érsek volt a celebráns és a szónok, s Mindszenty emlékének idézése mellett főként az Európai Unióba való jövőbeli belépésünk előnyeit fejtegette. Jó lenne, ha a Mindszenty-tisztelet megnyilvánulásaira ezután több lehetőséget és alkalmat adna a budapesti Szent István-bazilika.

*

A Mindszenty-tisztelők közössége - mint hangsúlyoztuk - spontán alakult és spontán módon létező közösség. Nincs szervezete, nincs elnöke, tisztikara, költségvetése. Ezért nagyon várja, hogy arra illetékesek szervezzenek konferenciákat, beszélgetéseket különféle Mindszenty-témákról történészek és más szakemberek bevonásával, új kutatási eredményekről, új összefüggésekről, új következtetésekről. S mivel vannak, akik Mindszentyt - más történelmi személyiségekkel együtt - "vitatott személyiség"-nek tartják, ideje lenne már egy vitát rendezni arról, hogy vajon milyen vitatható pontok vannak Mindszenty életében? Nem egymás meggyőzése, netán legyőzése érdekében volna ez jó, hanem csakis a vélemények tisztánlátása céljából.
-----Bő tere van még a tudományos kutatásoknak is. Nagy szükség volna például azoknak a Mindszenty által készített leveleknek, terjedelmes beadványoknak a tudományos elemzésére - és természetesen nyomtatásban való közreadására -, amelyeket 1945-1948 között a miniszterelnökhöz, illetve illetékes minisztereknek írt, többek között a felvidéki magyarság üldözéséről és erőszakos áttelepítéséről, a hazai svábok elhurcolásának embertelenségéről, az igazságtalanul bebörtönzöttek és internáltak sokaságának érdekében, a délvidéki magyarság tömegeinek legyilkolásáról, a trianoni-párizsi békekötés ügyében, az egyházi iskolák államosítása ellen stb. Fontos történelmi dokumentumok ezek, de teljes terjedelmükben eddig még alig ismertek, s közlésükre még eddig nem került sor.
-----Részletekbe menő feldolgozásra érdemes a bíboros Bécsben 1971-1975 között keletkezett hatalmas irathagyatéka: ennek teljes anyaga Magyarországon található. Katalógusa elkészült, maguk az iratok kutatókra várnak.
-----Egy igen fontos fejezet nincs feldolgozva Mindszenty életéből: az öregkorában, 1972-1975 között Bécsből a nyugati országokban tett lelkipásztori útjainak monografikus, részletes, alapos bemutatására nagy szükség lenne. Sok forrás áll e tekintetben a szakemberek rendelkezésére.
-----Feltétlenül szükséges lenne magyarul és angolul közzétenni az Egyesült Államokban tett látogatásának egyik fontos dokumentumát. Az USA Kongresszusa (parlamentje) 1974. május 21-i ülésén a Tributes Cardinal Mindszenty keretében 14 szenátor szólalt fel, a további három napon 20-ra emelkedett a számuk. A kongresszusi napló, a Congressional Record mind a szenátusban, mind a képviselőházban elhangzott felszólalásokat közzétette.
-----A felszólalók a legnagyobb tisztelet és megbecsülés hangján szóltak a bíborosról, főként az emberi szabadságjogok, az emberi méltóság, az egyének és népek szabadsága érdekében egész életében kifejtett áldozatos tevékenységét méltatták, a nagy amerikai szabadsághősökhöz mérve-hasonlítva alakját.
-----Vagy egy régebbi téma: 1941 tavaszán a zalaegerszegi plébánosnak fontos szerepe volt a Muraköznek az anyaországhoz való visszacsatolása körüli ügyekben. Fontos, eddig nem közölt levéltári anyagok bizonyítják ezt.
-----Egy másik teendő: túl a marxista történészek 1990 előtti okfejtésein, meg kellene írni annak valós történetét, hogy Barankovics Istvánban, az 1945-1949 elejéig működött Demokrata Néppárt főtitkárában miért élt olyan nagy harag Mindszenty bíborossal szemben; miért igyekezett a püspöki kar tagjait a bíboros ellen (egyébként sikertelenül) szövetségbe szervezni; mi köze volt a Mindszentyt "eltávolítani" igyekvő baloldali politikai erőkhöz?

*

Sokszor említettük: szinte csoda a Mindszenty-tisztelet elterjedése, fennmaradása és erősödése, halála után három évtizeddel, egy egészen más beállítottságú, óriási reklámhadjáratot kifejtő, sok tekintetben ellenséges világ zajlása közepette; ugyanakkor a Mindszenty-tiszteletnek semmiféle szervezettsége nincs, s mégis létezik. De az erősen elgondolkodtató, hogy bár az ország és a világ köztudatában Mindszenty mint az esztergomi főegyházmegye főpásztora él, de e főegyházmegyében nincs - nem is volt - olyan egyházi vagy világi személy, aki főpásztori megbízás alapján a főegyházmegyében a Mindszenty-tisztelet ügyével foglalkozna, aki az alulról jövő megnyilatkozásokat számbavenné, összehangolná; aki segítő, eligazító, tanácsadó lenne; akihez fordulni lehetne ötlettel, felvilágosításért, erkölcsi-lelki támogatásért Mindszenty-ügyben. Külföldön az ilyen világhíres, köztiszteletben álló, sőt talán a boldoggá avatásra is esélyes személyek tiszteletének sokoldalú terjesztésével népes lobbicsoportok foglalkoznak! Egy arra rátermett, életkorilag is alkalmas főegyházmegyei Mindszenty-moderátor megbízásának ideje alighanem már régen eljött. (A "Mindszenty-alapítvány"-nak nem ez a feladata; nem is tartozik az esztergom-budapesti főegyházmegye szervezeti keretei közé, sem szervezetével, sem személyzetével.)
-----Jelentős eseménye volt a Mindszenty-tisztelet történetének a Mindszenty Emlékhely megnyitása Esztergomban 2002-ben; sokak régi kívánsága késztette ennek létrejöttét. A nagy magyar bíboros életének ismeretével, jelentőségének mély átélésével gazdagodnak itt a látogatók e modern, korszerű muzeológiai felfogásban megrendezett kiállítás keltette élmények során. Ahogy a róla szóló ismertetésben olvasható:
-----"Esztergomot az a tisztelet tette modern búcsújáróhellyé, amellyel a Kárpát-medence legkülönfélébb pontjairól idezarándokló magyarok sokasága Mindszenty József hercegprímást övezi. Sírja - minden korábbi tiltás és rágalom ellenére - ugyanúgy tele van virággal, koszorúszalaggal és gyertyával, mint amennyire tele volt hasonlókkal 1991-ig a máriacelli kegytemplom oldalkápolnája, ahol a bíboros addig nyugodott." Az esztergomi Mindszenty Emlékhely napjainkban "egy spontán népi kultusz tanújele és otthona, így méltán tarthat számot azok érdeklődésére, akik nyitottak a keresztény magyar értékekre, vagy csak egyszerűen kíváncsiak egy sokat rágalmazott magyar történelmi személyiség életének tárgyi és képi emlékeire, a vele kapcsolatos igazságra..."⁷
-----Így igaz. De az eddigieknél sokkal jobban kellene propagálni, rá a figyelmet felhívni különféle egyházi és világi csatornákon keresztül; katolikus iskoláknak, egyházközségeknek, egyesületeknek könnyített látogatási lehetőséget nyújtani; megtekintését különféle módokon szervezettebbé tenni hazai és külföldi csoportok számára stb. Széles körű propaganda, jó értelemben vett reklám ("promóció") nélkül manapság már nem "működik" egy ilyen intézmény.
-----Felvethető egy másik javaslat is: vajon napjainkban lehetetlen, megoldhatatlan feladat lenne a Mindszenty bíborosról szóló összes hazai és külföldi könyvet és a legsúlyosabb tanulmányokat valamelyik magyarországi intézményben összegyűjteni és hozzáférhetővé tenni? Vagy túl e hagyományos eljáráson, valamiféle modern informatikai-digitális-internetes megoldással ezt egybehozni? A tudományos történeti kutatás számára nagy segítség lenne ez.

*

Az évfordulók mindig jó alkalmat adnak az emlékezésre, ismert igazságok újrafelidézésére, a tisztelet, a hála és ragaszkodás tudatosítására, elmélyítésére, a meditációra. Ebben a Mindszenty-évfordulókkal ékes esztendőben, 2005-ben érdemes lenne visszaemlékező, ugyanakkor előretekintő ünnepséget rendezni azokban a városokban és más helyeken, ahol Mindszenty bíboros 1946-1948 között több tízezres, néhol százezres tömeg előtt prédikált. Ezek nemcsak a helyiek, hanem a közeli-távoli környék lakosai számára máig emlékezetes, léleknemesítő, közösségerősítő események voltak, amikor Mindszenty bíboros az ország hívő népét igyekezett felkészíteni a már közeledő, már a küszöbön álló egyre sötétebb korszakra.⁸
-----Esztergomon és Budapesten kívül a bíboros hercegprímás az ország számos közösségében tett ilyen lelkipásztori látogatást. Többek között például érseki-püspöki székhelyeken (Kalocsán, Egerben, Szombathelyen, Vácon, Pécsen, Székesfehérváron, Szegeden), egyházközségeknél (Törökszentmiklóson, Gyulán, Sátoraljaújhelyen, Csongrádon, Debrecenben, Makón, Baján, Zalaegerszegen, Celldömölkön, Csepelen, Balassagyarmaton, Sopronban, Szentgotthárdon, Budafokon, Orosházán, Dombóváron, Hatvanban), Mária-kegyhelyeken (Bodajkon, Máriagyűdön, Máriaremetén, Márianosztrán, Máriapócson, Mátraverebélyen, Pálosszentkúton) és még számos más helyen.
-----S számos budapesti templom közössége is nagy élményként őrzi Mindszenty bíboros hatalmas tömegeket vonzó egykori, egész életre szóló lélekemelő buzdításait hitről és magyarságról. Például az Örökimádás templomban, a Belvárosi Főplébánia-templomban, a Városmajori templomban, a Sziklatemplomban, az Egyetemi templomban, a Mátyás templomban, a józsefvárosi Szent József-plébániatemplomban. Ez utóbbinak a közelében levő egykori Conti utcai - ma Tolnai Lajos utcai - börtön magánzárkájában raboskodott a bíboros 1949-1954 között; tehát öt éven keresztül a Szent József egyházközségnek volt a "vendége". Ez a tény bizony megérdemelne egy emléktáblát a plébániatemplom Horváth Mihály térre néző külső falán!
-----Illő és méltó, hogy ezeken a helyeken ebben az évben, 2005-ben ismét felidézzék Mindszenty bíboros akkori tanításait, hiszen ismét oly sok bizonytalanságot rejtő jövő előtt állunk. A templomi-egyházi ünnepségek mellett jó lenne, ha sor kerülne történeti-irodalmi-zenei rendezvényre, Mindszenty bíboros hitéről, magyarságáról, népünk földi és természetfölötti boldogulása érdekében kifejtett tevékenységéről meditálva. Kis alkalmi kiállítás is érdekes és tanulságos lehet az akkori bíborosi látogatás képeiből.
-----Különleges aktualitást adhat e megemlékezéseknek: garmadával sorakoznak a megyei és országos MSZMP-pártlevéltárak polcain a Mindszenty egykori látogatásairól, beszédeiről, résztvevőiről készült besúgói, beépített megfigyelői jelentések. Ezek ma már hozzáférhetők: fel kell tárni, közre kell adni ezeket az iratokat!
-----Az öt évvel ezelőtti, 2000-ben tartott jubileumi szentév hazai mottója így hangzott: "Múltunk a reményünk, Krisztus a jövőnk!". De sajnos, szinte csakis Szent Istvánról és koráról esett szó ekkor az egész év folyamán, feledve azt, hogy a magyar katolikus egyház, illetve a keresztény magyar államiság ezeréves múltjába beletartozik a XX. század is, annak második fele is, amely annyira kiemelkedő, negatív jelentőségű volt mai helyzetünk alakulása szempontjából. Ennek ismerete nélkül szinte semmit sem érthetünk meg egyházunk-hazánk mai helyzetéről, jövő kilátásairól! Jó lenne pótolni az öt évvel ezelőtti mulasztást a Mindszenty bíboros egykori látogatásait felidéző, minél több helyen megrendezendő megemlékezésekkel. Ezeknél is feltétlenül szükséges az előzetes és utólagos korszerű híradás a tömegkommunikációban, enélkül ma már aligha lehet boldogulni.
-----S végül: fontos és szükséges lenne - s talán ma már nem tartozik az ábrándok világába: jól rendezett kiállítás Rómában (a Collegium Hungaricumban vagy a Pápai Magyar Intézetben), amely Mindszenty bíboros életművét mutatná be, különös súllyal érzékeltetve a magyarság életében betöltött kimagasló szerepét. Talán ennek segítségével a kívülálló külföldiek is jobban megértenék s nagyobb empátiával tekintenék: mit jelentett nekünk, magyaroknak Mindszenty bíboros.

SUMMA

Sajátos módon tükrözték e széles körben élő Mindszenty-kultusz erejét; azt, hogy ez a spontán tömegélmény tanúságtételre késztető hatású - tehát ezt a mélyről jövő ösztönzést sajátos módon tükrözték az Erdő Péter érsek-prímás 2003. január 11-i esztergomi székfoglalásán elhangzott beszédek.⁹ Négy szónok történeti visszatekintést is adott.
-----Mádl Ferenc köztársasági elnök üdvözlő beszédében az új érsek-prímás néhány példamutató elődjére hívta fel a figyelmet, akik beírták nevüket egyház- és nemzetszolgálatukkal a magyar történelembe: Vitéz János, Bakócz Tamás, Martinuzzi György, Pázmány Péter, Scitovszky János és - a XX. századból - Mindszenty József emlékét idézte.
-----"Esztergom város sokat köszönhet érsekeinek" - mondta Meggyes Tamás polgármester -, "Mindszenty Józsefnek az emberi tartás, bátorság és hazaszeretet példáját."
-----Erdő Péter prímás-érsek beiktatási szentmiséjén mondott, főpásztori programját megfogalmazó prédikációjában ugyancsak szólt az ezeréves esztergomi főegyházmegye egykori nagy egyházi és világi személyiségeinek közvetlen példájáról. Közülük három kiemelkedő személyiséget idézett fel és méltatott név szerint: Szent Istvánt, Pázmány Pétert és Mindszenty Józsefet; ez utóbbi "szenvedést is vállaló hősies tanúságtételére" utalva.
-----Végül Spányi Antal püspök, érseki helynök köszöntötte az érseket, elődei közül Pázmányt és Serédi Jusztiniánt említve, majd Mindszenty bíborosról szólt, "aki a maga rendíthetetlenségével, egyenességével jel szerű életet élt. Fáradhatatlanul tevékenykedett mint igazi lelkipásztor a keresztény közélet megszületéséért, megerősödéséért."
-----Jól megfigyelhető - és ez fontos bizonyíték -: többféle a névsor, de mindegyikben szerepel Pázmány Péter és Mindszenty bíboros. Kihagyhatatlanok, megkerülhetetlenek.

*

Elgondolkodtató, hogy a Gondviselés éppen napjainkra "időzítette" Mindszenty bíboros tiszteletének széles körű kiterjedését; hogy a több mint négy évtizedes "vészkorszak" idején nem hagyta nevét, életét, tevékenységét feledésbe merülni; hogy megtisztította alakját az üldöző hatalom embertelen vádjaitól, teljes igazságot szolgáltatva neki.
-----Felhívó, mozgósító jel ő, éppen a mi korunk, az ezredforduló idejére ragyogtatva fel, hogy mai körülményeink között kövessük példáját, kövessük keserves szenvedések közepette is töretlenül maradt hitét, hűségét, Isten- és emberszeretetből forrásozó küzdelmeit az ember méltóságáért, minden ember jogaiért.
-----2005-ben, jeles jubileumok esztendejében különös öröm, hogy felmutathatjuk Európa népeinek a nagy magyar bíboros tiszta és vonzó személyiségét: életpéldájának követése nem csupán a magyarságot, de egész Európát emeli fel, erősíti a szilárd, maradandó, örök értékek, elvek és eszmények érvényesítésének útján. Egy ezeréves európai keresztény ország e fénylő erkölcsi-szellemi-lelki erőforrás birtokában részese Európa jelenének és jövőjének, Európa újraevangelizálásának.
-----A kiváló erdélyi költő, Dsida Jenő 1928-ban írta Tekintet nélkül című költeményét: benne mintha Mindszenty bíboros életprogramját fogalmazta volna meg. Mintha a költő - evangéliumi képeket felvillantó - verssorai is azt nyomatékoznák, hogy mennyire aktuális példa ő mindnyájunk számára, napjainkban, a XXI. század Európájában! Így írt a költő:

A világhírű magyar író, Márai Sándor így emlékezett: "Mindszenty: azt mondták róla, rá akarták fogni, hogy makacs -, mert irigyelték jellemét és nagyságát."¹⁰

JEGYZETEK