Kovács Sándor Iván:

Farkas András és a "Vas vármegye dícsérete"

------------------------------Farkas András (1777-1832) képzett költő volt, Csokonaival együtt tanult a Debreceni Kollégiumban. Legalább száz verses ponyvát írt. Vándorköltőként kereste kenyerét: megyegyűlések, sokadalmak, diéták, beiktatások alkalmával szemfülesen megfigyelt mindent, kiválasztott egy gazdag főhőst, akit aztán az egekbe emelt. Kézisajtóján maga nyomtatta és maga illusztrálta műveit. A "Vas vármegye dicséreté"-t 1827 őszén írta és nyomtatta Szombathelyen Batthyány Fülöp herceg főispáni beiktatásának pompás ünnepélyéről. A tanulmány ismerteti e kiadványt, amely számos értékes helytörténeti adatot tartalmaz. Ilyenek találhatók pl. abban az "enumerációban", amely az új főispán díszfelvonulásán részt vett notabilitások felsorolását tartalmazza.

Bokor Nándor:

Emlékezés mesteremre, Zsámbéky Pálra (1928-1989)

------------------------------A kiváló belgyógyászra, a szombathelyi kórház egykori osztáylvezető főorvosára emlékezik egykori munkatársa. Tanulmányából sokoldalú és érzékletes képet kapunk dr. Zsámbéky Pál emberi és vezetői egyéniségéről, és megértjük máig élő hatását.

Walleshausen Gyula:

A rohonci gazdaképző intézet

------------------------------A rohonci gazdaképző intézet (1838-1840) mezőgazdasági szakoktatásunk történetének kiemelkedő értéke. A tanulmány feltárja előzményeit, létrehozását, amelyben a gróf Batthyány család és gróf Károlyi Lajos, továbbá Klauzál Imre, a kiváló gazdatiszt játszott nagy szerepet. Olvashatunk a 90 hallgatót fogadó intézmény oktatási programjáról, szakmai kiadványáról. Megismerkedhetünk tanári karával, megszűnésének okaival és utóéletével.

Lőcsei Péter:

Weöres-mozaikok, VII.

"Az új >Vasi Szemle (Írások a költőtől a költőről a folyóirat első korszakában)

------------------------------Weöres Sándor alapításától kezdve szoros kapcsolatban volt a Vasi Szemle című folyóirattal. Leveleiben reflektált a lapban megjelent tanulmányokra. Öt írása (három verse, egy könyvismertetése és egy visszaemlékezése) jelent meg itt 1949-ig. Köteteiről a folyóirat hasábjain Pável Ágoston, Székely László és Reményi József írt értő és személyes ismertetéseket.

Veress Márton - Schläffer Roland - Gadányi Péter:

A Kőszegi-hegység forrásai

------------------------------A szerzők a Kőszegi-hegység forrásait vizsgálják a tanulmányban. Kimutatják, hogy a hegység forrásai rétegforrások és átbukó források. Ott alakulnak ki, ahol a bemélyülő völgyeknél előbukkan a vízzáró. A forrás típusa attól függ, hogy a völgynek és a palásodási lap dőlésirányának milyen a viszonya egymáshoz.

Széll Kálmán:

Lelkiismeret, etika, túlélés

(Kortársi töprengés hat évtizedes bukdácsolásaink nyomában)

------------------------------A neves szombathely orvos-tanár, közéleti ember a diktatúrák, elsősorban a majdnem öt évtizedes kommunista uralom súlyos morális örökségéről töpreng társadalometikai esszéjében. A békés magyar rendszerváltozás nagy hiányossága volt, hogy elmaradt a múlttal való őszinte szembenézés, lelkiismeret-vizsgálat és elszámolás. Néhány, a múltból továbbélő, feldolgozatlan probléma áttekintése után a szerző szól a rendszerváltozás utáni lelkiismereti buktatókról, végül megállapítja: a bűnöktől terhelt múlt megismerése mindannyiunk kötelessége, és a lelkiismeret-vizsgálatot önmagunkon kell kezdeni.