Lőcsei Péter: A nevek birodalma - a képzelt birodalmak nevei
(Weöres Sándor kiadatlan vázlatai, térképei a Vas Megyei Levéltárban)

------------------------------A dolgozat első fele Weöres Sándor lírai életművének néhány névtani kérdésével foglalkozik. A létezők mellett szóba kerülnek a költő által létrehozott személynevek és földrajzi nevek is. A költő világokat teremtő képzeletét dokumentálják azok a kéziratban maradt időrendi táblázatok, népszámlálási kimutatások, térképek, amelyeket a Vas Megyei Levéltárban őriznek. A második világháború utolsó éveiben Weöres egy képzeletbeli nép irodalomtörténetét, művelődéstörténetét vetette papírra. Az itt közölt szemelvények minden bizonnyal ennek a költői játéknak, teremtésnek a megmaradt dokumentumai.

Hozzászólások Széll Kálmán: Lelkiismeret, etika, túlélés
(Kortársi töprengés hat évtizedes bukdácsolásaink nyomában) című tanulmányához

------------------------------Folyóiratunk legutóbbi számában megjelent társadalometikai esszéjében a neves szombathelyi orvosprofesszor a kommunista uralom nehéz erkölcsi örökségéről töprengett. Megállapította, hogy a bűnöktől terhelt múlt megismerése mindannyiunk kötelessége, és a lelkiismeret-vizsgálatot önmagunkon kell kezdeni.
-----Prof. dr. István Lajos, aki maga is átélte Széll Kálmán dilemmáit, egyetért az önvizsgálat igényével, amely meghozhatja a katarzist. Markó Péter szociológus, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke politika (politikus) és erkölcs elméleti és gyakorlati összefüggéseiről írt tanulmányt, az emigrációból hazatért Nagy Alajos pedig a keresztény erkölcs értékrendszere alapján tart szemlét napjaink magyar világának erkölcsi helyzete fölött. Mórocz Zsolt író a média és a morál összefüggéséről, és az ennek nyomán (is) kialakult értékhiányról nyújt markáns képet, míg Sümegi István filozófus az eltűnt értékek nyomába ered, s miközben egy új erkölcs igényét képviseli, ezúttal arról is ír, hogy ez miért nem tud kialakulni. Prof. dr. Cholnoky Péter szerint az emberiség közös értékeihez való ragaszkodás segíthet át bennünket a jelenlegi válságon. Az eszmecsere Széll Kálmán válaszával zárul.

Herényi István: Bogát és Kál

------------------------------A IX-X. századi magyar történelem fontos személyiségei voltak - a szerző hipotézise szerint - chorezmi alán eredetű karaita zsidó vallású harkák: Bogát, Kál és Bulcsú. Nevüket Nyugat-Magyarországon számos helynév őrzi. Bulcsúról korábban írt a szerző, ezúttal a Bogátra és Kálra vonatkozó ismereteket összegzi. A harkák tevékenységének az augsburgi ütközet (955) vetett véget. Vagyonuk az Árpádokhoz került át.

Bognár Bulcsu: A legvagyonosabb szombathelyi polgárok tőkekoncentrációjának változásai a dualizmus időszakában
(Egy társadalomtörténeti kutatás gazdaságszociológiai aspektusai)

------------------------------A tanulmány Szombathely dualizmuskori társadalomtörténetének egyik legösszetettebb csoportját, a város gazdasági elitjét vizsgálja. E társadalmi csoport gazdaságszociológiai jellemzői jelentik szűkebben a kutatás tárgyát. A tanulmány arra a kérdésre igyekszik választ kapni, hogy milyen jellemző átstruktúrálódások történtek a vizsgált korszakban Szombathely gazdasági elitjében. A kutatás újszerű módon, statisztikai eszközök (Lorenz-görbe) bevonásával vizsgálta meg a vagyoni elit tőkekoncentrációjának alakulását. A tanulmány a dualizmuskori tendenciák taglalása mellett arra jut, hogy a hagyományos elit éppúgy sikeresen kapcsolódott be a kapitalista gazdaság kialakításába, mint az új viszonyokhoz alkalmazkodó feltörekvő csoportok.

Gál József: A szombathelyi erdei iskola

------------------------------A XX. század első éveiben tetőzött a tuberkulózis okozta elhalálozások száma Magyarországon. A betegség elleni védekezés szándéka Szombathelyen először egy egyesület alapítását eredményezte, majd 1906-ban létrejött a városi tüdőbeteg-gondozó, 1908-ban pedig az első magyarországi erdei iskola. A tanulmány részletesen feltárja az alapítás körülményeit, a működés pénzügyi, tárgyi, személyi feltételeinek megteremtését, az erdei iskola működési elveit és módszertanát. Az intézmény a II. világháború végéig működött -1926-tól valódi elemi iskolaként -, majd különböző funkcióváltások után az épület kikerült a használatból, és napjainkra pusztulásnak indult.