SOLYMOS REZSŐ

ERDEINK HELYZETE

KITEKINTÉS AZ ERDŐKBEN GAZDAG VAS MEGYÉBŐL

----------------------------------------Vas megyei erdész vagyok, Bejcgyertyánoson születtem, az erdővel Vas megyében kötöttem egy életre szóló barátságot. Ezért van az, hogy a világ, Európa és Magyarország erdőit, erdőgazdálkodását igen sokszor "Vas megyéből kitekintve" értékelem. Állandóan figyelemmel kísértem a Vas megyei történéseket, elsősorban azokat, amelyek az erdőkkel kapcsolatosak. Pályám kezdetén, főleg 1951-1961 között, a legszorosabban az őrségi erdőkhöz kötődtem. 1961-től Vas megyében száznál több erdészeti kísérletet létesítettem. A szülőföld, a vasi emberek és kiemelten a vasi erdészek szeretete és támogatása sokszor segített át az elmúlt fél évszázadnak még a személyes gondjain is.
-----A megye erdészetét 2005 májusában országos hírűvé teszi egy fontos esemény: Vas megyében tartja hagyományosan népszerű éves "vándorgyűlését" az Országos Erdészeti Egyesület. A rendezvény a vasi erdészek és az itt folyó magas színvonalú erdőgazdálkodás elismerése is. A közel ezer résztvevő a megye jó hírét viszi majd el az egész országba. Joggal és méltán teszi ezt, hiszen itt a lakosság is megérdemli a "tiszteletbeli erdész" címet, mert itt az emberek többsége védi, óvja és szereti az erdőt.
-----Országos összehasonlításként szolgál az 1. ábra, amelyből kitűnik, hogy a megye területének a 26,9%-át borítják erdők. Az erdősültség országosan közel 20%. Az erdők térfoglalásának a vasi mértéke a táj szépségét és hasznosítását tekintve is optimálisnak mondható. Kedvező ökológiai adottságai miatt úgy tartom, hogy "Vas megyét az Isten is az erdők országának teremtette". Az itteni erdők területe 95 ezer hektár, amelyből 55 ezer van köztulajdonban. A magánerdők területe is jelentős. A baj többek között abban van, hogy a 40 ezer hektárnyi magánerdőből több mint 7 ezer hektárnak nincsen "rendezett" gazdája. Sajnos az ilyen erdők területe országosan még mindig 210 ezer hektár fölött van (1. táblázat). A vasi erdőkben több mint 21 millió m³ élőfa áll, amely az ország 315 millió m³-es élőfakészletének közel a 7%-a (2. táblázat).

-----A megye állami erdőgazdálkodásának országosan elismert képviselője a Szombathelyi Erdészeti Rt., amelyhez a szentgotthárdi, a vasvári, a sárvári és a szombathelyi erdészeti igazgatóság tartozik. Az itt dolgozó erdészek és elődeik munkájának köszönhető, hogy a megyében számos természetvédelmi erdőterület van. Az őrségi erdők elismert színvonalát ők teremtették meg, amelyet az Őrségi Nemzeti Park készen kapott és örökölt.
-----Nemzetközi hírű Kísérleti Állomás működik Sárváron az Erdészeti Tudományos Intézet keretében. A vasi erdészek hagyományosan kötődnek az erdészettudományhoz, és támogatják a kutatást.

-----A vasi erdőkről és erdészekről sokkal többet kellene és lehetne írni. Ahhoz azonban talán a fenti bevezető sorok is elegendők, hogy indokolják írásom további részét és összekössék a vasi erdőket a föld erdeivel, hogy a "mindenséggel mérd magad" elve ezáltal némileg az erdészek és az erdészet iránt érdeklődők köreiben is megvalósulhasson. Örvendetes, hogy egyre többen tekintik szívügyüknek az erdőt. Ezt a kedvező tényt néha beárnyékolják azok a vélemények, amelyek az erdőkről és az erdőgazdálkodásról, főleg a szakismeretek hiánya miatt, helytelen álláspontként nyilvánosságot kapnak. Az erdészeknek ezért a XXI. században kiemelt kötelessége, hogy a társadalmi kapcsolatokat hiteles tájékoztatással segítsék és tárgyilagos szakmaisággal mutassák be az erdők valós helyzetét.
-----Mondanivalóm további részében ezért néhány elméleti kérdésre szeretnék magyarázatot adni, majd rövid áttekintést a Föld, Európa és Magyarország erdeiről.

AZ ERDŐ, AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGOK

A XX. és a XXI. század fordulójáig az erdő értelmezése jelentősen változott. Hazai és nemzetközi vonatkozásban évszázadokon át a faállományt, a zárt állásban élő fák összességét tekintették erdőnek. Ez megfelelt az erdőgazdálkodás kezdeteinek idején érvényesített céloknak, amelyek szerint az erdőgazdálkodás útján elsősorban azt kellett elérni, hogy az erdők tartamosan a lehető legnagyobb mennyiségű és legjobb minőségű fát és a legnagyobb jövedelmet szolgáltassák a tulajdonos, a társadalom és a gazdasági élet számára. Már a XIX. század végén jelentkeztek azok a törekvések, amelyek az erdőgazdálkodás céljait a fatermelésen túl környezetvédelmi, egészségvédelmi, táj-esztétikai és üdülési feladatokkal bővítették. Ezt igazolja az első magyar erdőtörvény, amely 1879-ben lépett érvénybe, és előírásainak jelentős része még napjainkban is korszerűnek tekinthető. A XX. század folyamán világviszonylatban kezdett tért nyerni a többcélú, jóléti erdőgazdálkodás, a társadalom felismerte az erdők sokoldalú hasznának a jelentőségét, valamint az élővilág fenntartásában és megőrzésében betöltött szerepét.
-----Az erdő a gazdasági és társadalmi fejlődés jelentős tényezője és ugyanakkor áldozata is. Az emberiség története folyamán soha nem nyújtott annyi és olyan sokféle hasznot, mint napjainkban, de fennmaradását sem fenyegette akkora veszély, mint az ezredfordulón. Az erdők sorsát illetően az iparosodott világ nagy részén is mély az aggodalom. A világ fafogyasztása az 1975. évi 2,5 milliárd m³-ről az ezredfordulóra 4 milliárd m³ fölé növekedett. Az erdők fatermelési alapfunkciója mellett a XXI. század kezdetére a környezetvédelem és az üdülés-turizmus szerepe vált kiemelkedővé. Korunk társadalmában az erdőgazdaságnak abban mutatkozik meg a jelentős szerepe, hogy pótolhatatlan értékekkel, szolgáltatásokkal járul hozzá az emberek jólétéhez anélkül, hogy a természeti környezetben károkat okozna.
-----Az ezredfordulóra az erdészet területén is meghatározóvá vált az ökoszisztéma-szemlélet. Ennek megfelelően a korszerűnek tartott felfogásunk szerint: az erdő egy adott területen élő növények és állatok életközössége (biocönózis), ahol a többé-kevésbé zárt állásban levő fák által alkotott faállomány szerepe meghatározó, ahol a magas színvonalon szerveződött, önszabályozásra képes életközösség tagjai kölcsönhatásban vannak egymással és a környezetükkel. A földön való elterjedését elsősorban az éghajlati tényezők, a víz és a hőmérséklet, valamint a talaj, szélesebben értelmezve az ökológiai adottságok befolyásolják.

A FÖLD LAKOSSÁGA ÉS ERDEI

A föld története folyamán számottevően változott az erdők élővilága és területe is, amelyben jelentős szerepe volt az emberi beavatkozásoknak. A népesség szaporodásával az ember először irtotta az erdőt, hogy a helyén élelmiszert termeljen, vagy ipari létesítményeket építsen.

-----Az ezredfordulón a szárazföld területéből 3,87 milliárd hektárt foglalnak el az erdők, amely 30%-os erdősültséget jelent (3. táblázat). A trópusokon és a szubtrópusi területeken van az erdők 56%-a, míg a fennmaradó 44%-ot a mérsékelt övi és a boreális erdők alkotják. A FAO globálisan 20 ökológiai zóna szerint osztotta fel a világ erdeit. A föld összes erdeiből 187 millió hektár (5%) az ültetett (mesterséges) erdő (3. táblázat). Az egyes régiók erdősültsége (az erdők területének a régió összes területéhez viszonyított aránya) ezzel szemben a következő: Európa: 46% (1039 millió hektár, a föld erdeinek a 27%-a), Afrika: 22% (650 millió hektár), Ázsia: 18% (548 millió hektár), Észak- és Közép-Amerika: 26% (549 millió hektár), Óceánia: 23% (198 millió hektár), Dél-Amerika: 51% (886 millió hektár). A legnagyobb erdőterülettel a föld erdeiből sorrendben a következő tíz ország részesedik: Oroszország (22%), Brazília (14%), Kanada (7%), Egyesült Államok (6%), Kína (4%), Ausztrália (4%), Kongó (4%), Indonézia (3%), Angola (3%), Peru (3%). Az egy főre jutó erdőterület a világra vetítve 0,6 hektár, a legnagyobb Indonéziában: 6,6 hektár, a második Dél-Amerika: 2,6 hektár, a harmadik Európa: 1,4 hektár.

-----Az erdők területe kontinensenként különböző mértékben változott. 1980-1990 között 13 millió hektárral, 1990 és 2000 között 9,4 millió hektárral csökkentek évente a világ erdei. Ezen belül az utóbbi évtizedben a trópusi erdők csökkenése 12,3 millió hektár volt, a nem trópusi területek erdei viszont 2,9 millió hektárral növekedtek (4. táblázat). Az erdei "növénytakaró" változása több tényező eredménye, mégpedig a következőké: erdőirtás, az erdők természetes terjeszkedése (térfoglalása), erdőfelújítás (a kitermelt erdők helyén új erdők létesítése) és erdőtelepítés (erdők létesítése ott, ahol korábban nem volt erdő). A gazdaságilag fejlett országok növelték az erdeik területét. A szegénységgel küszködő, fejlődő államok jelentős részében viszont csökkent az erdőterület. Az ipari, gazdasági fejlődéssel együtt egy egészen más jellegű erdőpusztítás kezdődött el a környezeti ártalmak (légszennyezés, savas ülepedés stb.) következtében. A XX. század folyamán döbbent rá valójában az emberiség arra, hogy az erdők pusztulása vagy pusztítása egyet jelent az emberiség létfeltételeinek a megszűnésével is. Az ezredfordulón is csökkent a trópusi erdők és a világ legszegényebb országainak erdőterülete. Ugyanakkor a fejlett államok, főleg az európaiak (közöttük Magyarország), évtizedek óta jelentős mértékben növelik erdeik területét. Az ezredforduló időszakában évente átlagosan 5,2 millió hektár új erdőt létesítenek a világon.

A FA A SOKHASZNÚ ERDŐ ELSŐRENDŰ TERMÉKE ÉS HASZNA

Az erdők haszna anyagi és nem anyagi jellegű. Az ezredfordulón jóléti, környezetvédelmi és egészségi - szociális, üdülési - szerepük minden korábbinál nagyobb jelentőségűvé vált. Sokoldalú hasznukat gazdaságilag a szerves anyag, elsősorban a fa termelése alapozza meg. Az erdei biomassza legfontosabb alkotója a dendromassza: a fa. A világ erdeinek dendromassza tömege 421,2 milliárd tonna, amelyből az európai erdőkben van 61 milliárd tonna. A legnagyobb részaránnyal Dél-Amerika szerepel: 42,7%, majd Afrika: 16,8%, Európa: 14,7%, Észak- és Közép-Amerika: 12,3%, Ázsia: 10,7%, Óceánia: 2,9%. Az első tíz ország, ahol a világ legnagyobb dendromasszakészlete található, sorrendben a következő: Brazília, Oroszország, Kongó, Egyesült Államok, Kanada, Peru, Indonézia, Venezuela, Kína, Kolumbia. Az erdészeti erőforrások megoszlása kontinensenként és országonként jelentős különbséget mutat. A világ erdeiből évenként 3,3 milliárd m³ fát termelnek ki, amelyből 1,8 milliárd m³ a tűzifa és 1,5 milliárd m³ az iparifa. A termelés és a fogyasztás közötti hiányt és a többletet import, illetve export útján egyenlítik ki az államok és kontinensek. A világ évenkénti fa felhasználása az éves fakitermeléssel azonos: 3,3 milliárd m³ körül van. (FAO 2001.)

-----A fa környezetbarát nyersanyag. Sokoldalú használhatósága és megtermelésének a környezetet kímélő módja a jövőben sem teszi lehetővé azt, hogy az emberiség erről a fontos nyersanyagról lemondjon. Megtermelése során az asszimiláció eredményeként a talajból felvett szervetlen tápanyag a napenergia segítségével szerves anyaggá alakul úgy, hogy az élő fa a hozzá szükséges szenet a levegő CO₂ tartalmából nyeri. Ezáltal csökken a légszennyezés és az üvegházhatás, és az ingyenes napenergia felhasználása nem károsítja a környezetet. A klímaváltozást elősegítő gázok között a széndioxid szerepe a legnagyobb. A föld erdei a kibocsátott CO₂-nek a becslések szerint a 30%-át is elnyelhetik.

EURÓPA ERDEI

Magyarország erdei Közép-Európa mérsékelt övi kontinentális ökológiai zónájában vannak. Részletesebb ismertetésük előtt célszerű az európai erdőket röviden áttekinteni. Az 5. táblázatban foglaltuk össze fontosabb adataikat. Ezek szerint a világ erdeinek a 27%-a van Európában, amelynek az erdősültsége jóval meghaladja a világátlagot (29,6%): 46%. Erdészeti szempontból Európát négy alrégióra is szokták osztani, mégpedig: Észak-Európa, Közép-Európa, Dél-Európa, Belorusszia-Oroszország-Moldova-Ukrajna. Közép-Európa erdősültsége a legalacsonyabb: 26,4%, a legmagasabb Észak-Európáé: 50,3%. Az egy főre eső erdőterület nagyobb, mint a világátlag kétszerese. Az erdőterület Európában az utóbbi évtizedben évente 0,1%-kal növekedett. A legnagyobb növekedés Dél-Európában volt: 0,5%, Közép-Európában 0,3%. Az erdők élőfakészlete nagyobb, mint a világátlag: 112 m3/hektár, ezen belül a közép-európaiaké: 222 m3/hektár, míg a világátlag 102 m3/hektár. Tekintettel arra, hogy a magyarországi erdők Közép-Európában vannak, részletesebben a szomszédos államok erdeinek néhány adatát ismertetjük. Magyarország az európai mezőnyben az ötödik legkevésbé erdősült állam. Írország: 9,6%, Dánia: 10,7%, Hollandia 11,1%, Anglia 11,6%. Az erdőterület évi növekedése az utóbbi évtizedben csak Írországban, Szlovákiában és Angliában volt nagyobb, mint Magyarországon (0,4%).
-----Fontos kiemelni azt is, hogy a világ és Európa erdeinek jelentős részén hosszú távú tervek szerint gazdálkodnak. Ezeket a terveket - amelyek 10 évre részletes, esetenként 30 évre keret jellegű adatokat tartalmaznak - üzemterveknek nevezik. Jelentőségük a tartamos: fenntartható erdőgazdálkodásban, az erdők megőrzésében és fejlesztésében kiemelkedő. Természetvédelmi oltalom alatt Európa erdeinek jelentős része áll. Magyarország ezen a téren a középmezőnyben helyezkedik el (16%).
-----Európát a harmadik évezred kezdetén minden korábbinál nagyobb arányú új erdőtelepítési program foglalkoztatja. Sok millió hektár új erdőt létesítenek és továbbiak létesítését tervezik a leggyengébb termőhelyű mezőgazdasági földeken, valamint a földes és a sziklás kopárokon. Magyarország az új erdőtelepítés arányait tekintve a XX. században Európa és a világ élvonalába került, aminek következtében számottevően változott az ország növénytakarója már a rendszerváltás előtti fél évszázad folyamán is. Ennek ellenére az erdősültség tekintetében 28 európai állam között sorrendben a 22. A XXI. század első évtizedében az Európai Unió tagja lett. Indokolt ezért az Európai Közösség (European Community) erdeinek néhány jellemzőjét is kiemelni. A 115,6 millió ha erdő 36,9%-os erdősültségnek felel meg, a területnek eszerint több mint a harmadát borítják erdők. Az erdőterület 1990-2000 között évente 0,3%-kal növekedett. Ezen erdőknek a 70%-a Svédország, Finnország és Németország területén van. Az EU-tagállamoknak nincs egységesen elfogadott erdészeti politikája. Ezt valamennyi tagállam a saját viszonyai szerint fogalmazhatja meg. Az erdőstratégia alapelveit azonban egységesen meghatározták. Ennek figyelembevételével készítik el az egyes országok nemzeti erdőprogramjukat. Magyarországon a program tervezete már elkészült. A hazai program már a kormány előtt volt. Ezen program kidolgozásában részt vettek az erdészet legjobb szakemberei, a tudományos élet és a gyakorlat képviselői, többek között a vasi erdészek is. Örvendetes, hogy a programot a kormány elé való terjesztés előtt országosan széles körben megtárgyalták és elfogadták. Jelen esetben tehát nem egy felülről érkező parancsról, hanem alulról felépített javaslatokról, tervekről van szó. A program átfogja az egész ágazat jövőre vonatkozó fejlesztésének koncepcionális témaköreit.

MAGYARORSZÁG ERDEI ÉS AZ ERDŐTAKARÓ VÁLTOZÁSA

Honfoglaló őseink olyan tájra érkeztek, amelynek mintegy 40%-át borították a menedéket, élelmet és tűzrevalót nyújtó, vadban gazdag erdők. Ezt mutatja a Hóman-Gergely-féle honfoglaláskori térkép. Erdeink területének változásáról további tájékoztatást nyújtanak a XVIII. század végén készült kataszteri térképek. Az erdőket a X-XIX. század között akadálytalanul irthatták, és területüket átalakíthatták szántóföldé, legelővé. A török hódoltság idején különösen jelentős volt a Kárpát-medence erdőterületének a csökkenése. Örvendetes, hogy a XX. század végére már országunk erdeinek területét a hatályos erdőtörvény szerint csak rendkívül indokolt esetben lehetett más célra igénybe venni. Erdeink területe nem csökkenhet.

-----A harmadik évezred kezdetén Magyarország 93 ezer km2-es területének ökológiai adottságai kedvezőek a mező- és az erdőgazdálkodás számára. Az ezredfordulón az országnak több mint a 19%-át borítják erdők, az erdőgazdálkodás alá vont terület 1,9 millió hektár (6. táblázat).
-----Magyarország területe az európai mérsékelt övi erdők területéhez tartozik. A mérsékelt övi erdők alkotják a világ erdeinek 11%-át és Európa erdeinek 39%-át. Érdemes utalni itt arra, hogy Európa erdeinek a 7%-a tartozik a szubtrópusi, 39%-a a mérsékelt övi és 65%-a a boreális erdőkhöz. Az ökológiai adottságok elsősorban a lombos fafajú (tölgy, bükk, gyertyán, cser stb.) erdők számára kedvezőek. A termőhelyi adottságok közül a csapadék és a relatív páratartalom mértéke kiemelt jelentőségű. A relatív páratartalomnak a júliusban 14 órakor mért átlaga szerint Magyarország területe négy klímazónára osztható, mégpedig:

- a 60%-nál magasabb légnedvességű területek: bükkös klíma, ahova az ország erdőterületének a 9,3%-a tartozik,
- az 55-60% közötti légnedvességű területek: gyertyános-tölgyes klíma, ahova az erdőterület 38,5%-a tartozik,
- az 50-55% közötti légnedvességű területek: kocsánytalan-tölgyes-cseres klíma, ahova az erdőterület 27,3%-a tartozik,
- az 50%-nál alacsonyabb légnedvességű területek: erdőssztyepp klíma, ahova az erdőterület 24,9%-a tartozik

-----Az erdőterületnek a 80%-a többlet-vízhatástól független termőhely, ahol a növényzet kizárólag a talaj által tárolható vízmennyiséggel rendelkezik. A talajok 43%-a kedvezőtlen, 26%-a közepes és 31%-a jó vízgazdálkodású. Az erdőknek több mint a fele barna erdőtalajon áll. 22% a váztalajok aránya. Az ország természeti erőforrás vagyonának több mint a felét a termőtalaj alkotja.
-----A természetföldrajzi határhelyzetből, a megkésett iparosodásból és urbanizációból fakadóan viszonylag magas az élővilág fajgazdagsága, a földkerekség átlagának közel a 15-szöröse. Mintegy 3000 növény és 4200 állatfaj számára nyújt élőhelyet. Az erdei fa és cserje fajok száma megközelíti a 200-at. A biodiverzitás az élővilág fajgazdagságát tekintve az európai átlagnál lényegesen kedvezőbb.
-----Magyarország növénytakarójának egyik lényeges alkotójaként a történelem folyamán az erdőtakarója is sokat változott. Az első világháború után, Trianon következtében, a korábbi 7,3 millió hektár erdőből csupán 1,1 millió hektár maradt. Ekkor indultak el az új erdőtelepítési programok, amelyek eredményeként az elmúlt évszázadban az erdők területe mintegy 75%-kal növekedett. Erről is a 6. táblázat tartalmaz adatokat, amelynek segítségével áttekinthető az erdősültség változása 1930 és 2000 között.
-----Az ország erdősültsége az 1950-1990 közötti időszak folyamán elért növekedését, arányait tekintve a világ élvonalában volt. Ennek megfelelően megváltozott az erdők fafajösszetétele, növény- és állatvilága, valamint korosztálymegoszlása is. A fafajösszetételnek az arányai változtak. A XX. században a XIX. századhoz viszonyítva csökkent a tölgyesek, a bükkösök aránya és jelentősen megnőtt az Amerikából behozott akác térfoglalása és szerepe. A fenyők, a nyárak és a cser területe is gyarapodott. Az ökológiai adottságok szerint a lombos fafajok, elsősorban a nemes tölgyek, a bükk, a cser, a gyertyán és egyéb lombos fafajok alkották és alkotják az őshonos fafajok körét, amelyek az ezredfordulón az erdőterületnek közel a 60%-át borítják. A lombos fafajok aránya 85,5%, a fenyőké 14,5%, a következő megoszlásban: tölgyek: 21,5%, cser: 11,4%, bükk: 6,3%, gyertyán: 5,9%, akác: 20,9%, egyéb kemény: 4%, nemes nyár: 6,8%, hazai nyár: 2,8%, fűz: 1,4%, éger 2,9%, egyéb lágy: 1,3%, erdeifenyő: 8,7%, feketefenyő: 4,1%, egyéb fenyő: 1,7%. A nem őshonos fafajok elsősorban a sík vidék erdeit alkotják (6. táblázat).
-----Az erdőkben végbemenő változások (fafajösszetétel, korosztálymegoszlás, terület stb.) sora az évszázadok folyamán szervesen összefüggött a mezőgazdasággal. A XX. század közepéig rendkívül gyakori volt az állatok erdei legeltetése, "makkoltatása", amelyet később törvényileg megtiltottak. A tűzifán kívül az erdő szolgáltatta a szerszámfát, az állatok alá az almot, és kitermelt erdő helyén egyes vidékeken a jó talajú termőföldet is. A mezőgazdasági termelés belterjességének növekedésével arányban csökkent az erdővel való kapcsolat szorossága. A XXI. század kezdetén az erdők területében és fafajösszetételében korábban (előző évszázadok folyamán) végbement kedvezőtlen változásokat az ezredfordulón több civil szervezet szívesen tünteti fel az erdészet és az erdészek hibájaként annak ellenére, hogy a szakemberek mindenkor felemelték ezek ellen tiltakozó szavukat. Az erdőkben és az erdőgazdálkodásban végbemenő változások főleg az állami erdészeti politika, a tulajdonosi érdekek, valamint a társadalmi-gazdasági viszonyok alakulásának a következményei. Az erdészetben a változások soha nem mennek robbanásszerű gyorsasággal végbe. Ez természetes és megfelel a szakágazat jellegének. Ezért sem lenne helyes, hogy ha csak a rendszerváltozás óta elmúlt 10-15 évet elemeznénk a hosszabb távú folyamat figyelembevétele nélkül.
-----Úgy tűnik, hogy a mező- és erdőgazdaság korábbi kettéválását a harmadik évezred küszöbén ismét a közeledés, a mező- és az erdőgazdálkodás szervesebb kapcsolódása váltotta fel. Ezt igazolják többek között a mezőgazdasági határ-termőhelyeken végzett XX. századi erdőtelepítések, amelyek nemzetközi mércével értékelve is kiemelkedő eredménnyel jártak. Ezek történetét, céljait és hasznát az erdőgazdálkodás egészébe illesztve tekintjük át, kiemelve a hagyományos (meglevő) erdőterületen megvalósított fejlesztést, a kitermelt erdők helyén végzett erdőfelújításokat, az erdőnevelést, az alacsony termőképességű ún. rontott erdők átalakítását, az erdők produktivitásának és stabilitásának, valamint természet- és környezetvédelmi szerepének a növelését.

AZ ERDŐK TERÜLETÉNEK, SOKOLDALÚ HASZNÁNAK GYARAPÍTÁSA ÉS VÁLTOZÁSA

Magyarország a honfoglalást követő évezredben, az első világháború végéig bővelkedett erdőben és fában. Ez a bőség azonban a történelem folyamán kisebb-nagyobb mértékben csökkent.) A XVIII. és a XIX. században már egyre gyakrabban jelentkeztek az erdőterület csökkentésének, a fakitermelések mértékének a korlátozására vonatkozó törekvések. Ezek hatására alkotta meg az országgyűlés 1791-ben az első feudális erdőtörvényt. Alig egy évszázad múltán, 1879-ben lépett hatályba az első magyar polgári erdőtörvény, amely a korszerű erdőgazdálkodás jogi alapjait teremtette meg. Az új erdők létesítését, az erdőterület növelését az első világháborút követően kezdték el szervezetten, mert a trianoni békeszerződés értelmében az erdők java része a szomszédos államokhoz került, a 7,3 millió hektár erdő 1,1 millió hektárra csökkent. Az ország megváltozott természeti viszonyait figyelembe vevő új erdő- és természetvédelmi törvényt 1935-ben hirdették ki. Ez a törvény külön figyelmet szentelt az erdőknek, erdősítéseknek és fásításoknak.
-----A legnagyobb változások az új erdőtelepítések, valamint a tulajdonviszonyok módosulása miatt következtek be. Az erdőtelepítések eredményeként az ország erdőterülete az 1920. évi 1,1 millió hektárról 1999-re 1,8 millió hektárra emelkedett, az erdősültség 12%-ról 19%-ra növekedett. 1920-1945 között mintegy 50 ezer hektár, 1946-1989 között 600 ezer hektár, 1990-1999 között 50 ezer hektár erdőtelepítés valósult meg. Az erdőtelepítésekkel egy időben a XX. század második felében maradéktalanul megtörtént a kitermelt erdők helyén az újraerdősítés (erdőfelújítás) is. Az erdőterület és az erdősültség megyénként is jelentősen megváltozott. Az eredmények közül külön érdemes a kiemelésre a fátlan Nagyalföld erdősültségének a növekedése. 1966 és 1996 között a 30 esztendő folyamán Bács-Kiskun megye erdősültsége 10,6%-ról 17,0%-ra, Békés megyéé 3,1%-ról 4,0%-ra, Csongrád megyéé 4,7%-ról 7,1%-ra emelkedett.

AZ ERDŐK ÉLŐFAKÉSZLETÉNEK VÁLTOZÁSA, A FAKITERMELÉS,A TERMÉSZETKÖZELI ERDŐGAZDÁLKODÁS

Mindezeknek köszönhető, hogy az erdők élőfakészlete az 1950. évi 150 millió m3-ről 1999-re 320 millió m3-re, az évi fanövedék 3 millió m3-ről 11,5 millió m3-re, a kitermelhető évi famennyiség 3 millió m3-ről 8,5 millió m3-re emelkedett. Az éves fakitermelés soha nem lépte túl az üzemtervek szerint szakmailag helyesnek tartott mennyiséget, az évenkénti fanövedék mértékét. Ez nem csak Magyarországra, hanem egész Európára jellemző volt a XX. század második felében. 1998-ban például mintegy 2 millió m3-rel kevesebb fát termeltek ki Magyarországon a szakmailag indokoltnál. Az új erdőtelepítések és felújítások magas aránya miatt megnövekedett a fiatal erdők területe, amelyek gyérítése során számottevő vékony faanyag (rostfa, forgácsfa, tűzifa) került ki erdeinkből. Ezek iránt csökkent a kereslet, amely az egyik oka volt a fakitermelés indokolatlanul nagy visszaesésének.
-----Az erdők térfoglalásának a növekedésével javult az ország környezeti állapota. A kedvező környezeti hatások közül külön is indokolt figyelembe venni, hogy az erdők élőfakészletében a levegő széndioxidjából lekötött Carbon mennyisége mintegy 90 millió tonna. Az évi fanövedék további 3 millió tonnát köt le, csökkentve a légszennyezés mértékét és az üvegházhatást. Bővült a növények és állatok élőhelye, javult a veszélyeztetett fajok fennmaradásának az esélye. Kedvezőbbé vált a lakosság pihenési, üdülési lehetősége, és szebb lett a táj, vonzóbb a vidék.
-----A XXI. század első felében, 2000-2035 között EU-pénzügyi támogatás esetén további 780 ezer hektár erdőtelepítés várható. Abban az esetben, ha ez megvalósul, az ország erdőterülete több mint 2,5 millió hektár, erdősültsége 26% lesz, amely optimálisnak tekinthető. Az erdőtelepítések eredményeként könnyebbé válik az ökológiai adottságok megőrzése, illetve helyreállítása és tartamos hasznosítása, jobbá a természet- és a környezetvédelem állapota, valamint a többcélú, természetközeli erdőgazdálkodás által nyújtott szociális, közcélú szolgáltatások mértéke és minősége. Növekszik a megtermelhető környezetbarát fa mennyisége, javul a faellátás. A mezőgazdasági termelés szerkezete és mennyisége jobban megfelel az EU-követelményeknek. Végeredményben a XXI. századi új erdőtelepítési program a lakosság jólétét szolgálja, miként ezt a XX. században Magyarországon megvalósított erdőtelepítések eredményei vitathatatlanul igazolták.

*

Mindaz, amit eddig leírtam, csak szemelvényszerű áttekintése az erdőknek, az erdészetnek. Ennek ellenére remélem, hogy az olvasó az eddigieknél talán némileg tisztább képet kapott róluk. Az erdők iránti aggodalom érthető. A környezeti ártalmak, az emberi kapzsiság és számos egyéb tényező veszélyezteti az élővilágot. Megnyugtatásul szolgálhat, hogy a Föld számos országában, így Magyarországon is erdőtörvények szabályozzák az erdőgazdálkodást. Nálunk az Állami Erdészeti Szolgálat mérnökei 10 évre szóló körzeti erdőtervekben, üzemtervekben állapítják, határozzák meg az adott területen folytatott erdőgazdálkodás legfontosabb előírásait, amelyek betartását az erdőfelügyelők szigorúan ellenőrzik. Szombathelyen működik az Állami Erdészeti Szolgálat Igazgatósága, amely Vas megye és a szomszédos Győr-Moson-Sopron megye erdeivel kapcsolatos szabályozási, ellenőrzési feladatokat, további egyéb igazgatási feladatokat lát el. Mindezekhez járul a Természetvédelmi Hatóságnak az 1996-ban megjelent erdő- és a természetvédelmi törvényekben meghatározott véleményezési és ellenőrzési jogosultsága. A Vas megyei és az országos médiában gyakran szerepel az erdőgazdálkodási és a természetvédelmi szervek közötti vita az erdők állapotáról és az erdőgazdálkodás színvonaláról, továbbá a hozzájuk kapcsolódó természetvédelmi előírásokról. Főleg az őrségi és részben az írottkői erdőterületeken ütköznek a vélemények. A viták eldöntéséhez kormányzati döntések is szükségesek. A különböző természetvédelmi előírások teljesítése számottevő költséggel jár. Ezeket a költségeket, miként az erdők üdülési, jóléti szolgáltatásaival kapcsolatosakat csak kis részben téríti meg a költségvetés.
-----Záró gondolatként szeretném kiemelni, hogy a hatóságok szerepe fontos, de ennél is fontosabb az itt dolgozó erdészek hivatástudata, szakmai hozzáértése és erdőszeretete. Jelentősebb részben rajtuk múlott az, hogy Vas megye erdei országos, sőt nemzetközi mércével mérve is gondos szakszerűséggel kezeltek, hogy 2005-ben van mit védeni a természetvédelem illetékeseinek is, és van mit mutatni az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlésén résztvevőknek.

-----2005. február