Lőcsei Péter: A nevek birodalma - a képzelt birodalmak nevei
(Weöres Sándor kiadatlan vázlatai, térképei a Vas Megyei Levéltárban)
II. rész

------------------------------A költő világokat teremtő képzeletét dokumentálják azok a kéziratban maradt időrendi táblázatok, népszámlálási kimutatások, térképek, amelyeket a Vas Megyei Levéltárban őriznek. A második világháború utolsó éveiben Weöres egy képzeletbeli nép irodalomtörténetét, művelődéstörténetét vetette papírra. Az itt közölt szemelvények minden bizonnyal ennek a költői játéknak, teremtésnek a megmaradt dokumentumai.

Bariska István: A Fehde-jog intézménye és Nyugat-Magyarország

------------------------------A tanulmány a Fehde-jog nyugat-magyarországi érvényesülését elemzi. Ez a kifejezés nehezen fordítható magyarra. Olyan jogintézményről van szó, amelyet a német feudális jogközösség tagjai élveztek. Voltaképpen az elégtételvétel fegyveres vagy erőszakos formájáról van szó. Megengedett volt akár uralkodókkal szemben is, de a nemesek, a városok között is, amennyiben azok az adott jogközösség tagjai voltak. Feltétele az volt, hogy be kellett tartani eme magánháború indításának kötött (írásos) formáit (hadüzenet, szüneteltetés, békekötés, stb.). A megerősödő feudális állam - pápai közreműködéssel - 1945-ben végleg betiltotta, amikor örök birodalmi békét hirdettek. A dolgozat azért tárta fel a Fehde-jelenség XV. századi történetét Nyugat Magyarországon - ezen belül a Habsburg-zálogra került nyugat-magyarországi birtokon -, mert éppen ennek a jogintézménynek a révén került számos krajnai, stájer, alsó-ausztriai, cseh, stb. zsoldos és hivatalnok család Nyugat-Magyarország jelentős részének birtokába.

Lakner László: Markusovszy Lajos emlékezete

------------------------------A szombathelyi Markusovszky Kórház főigazgatójának beszéde Vasegerszegen hangzott el 2005. március 15-én, a kórház névadója, a nagy XIX. századi magyar honvéd-orvos, orvos-szervező, az Orvosi Hetilap alapító szerkesztője: Markusovszky Lajos (1815-1893) emléktáblájának és síremlékének megkoszorúzása alkalmából.

Molnár Zoltán Miklós: A "nagyanya" fogalmának megnevezése Szombathely és Lendva térségében

------------------------------A szóban forgó szociodialektológiai vizsgálat anyaga a nyugati magyar nyelvterületről, benne Szombathelyről és Lendváról, valamint körzetükhöz tartozó szavakból származik. Az elemzés előbb arra irányul, hogy a "nagyanya" fogalma milyen szókészleti egységekkel, ezek milyen gyakoriságában neveződik meg az adott térségekben; majd a korpusz szociolingvisztikai (életkor- és nembeli) összefüggéseit is számba veszi. Végül tanulságot von le azzal kapcsolatban, hogy a hagyományőrzés és újítás milyen szerepet játszik az említett nyelvföldrajzi egységek és társadalmi csoportok nyelvhasználatában.

Brenner Vilmos: "Tu felix Austria!"
(Az osztrák államszerződés ötvenedik évfordulójára - tények és tévhitek)

------------------------------Ötven éve, 1955. május 15-én írták alá az osztrák államszerződést, egy nappal a Varsói Szerződés megkötése után. Ausztria ezzel megszabadult a szovjet katonai megszállástól, katonailag semleges státuszt kapott, és megindult a gazdasági fejlődés útján. Magyarország sorsa ugyanekkor évtizedekre megpecsételődött. Az 1956 óta Ausztriában élő szerző - aki mindkét országot hazájának tartja - esszéisztikus tanulmányában elemzi az osztrák államszerződés megkötésének előzményeit, továbbá következményeit mindkét ország számára.

Bodonczi László: Javaslat Vas megye új, botanikus szempontú tájfelosztására
(I. Dél-Vas megye tájfelosztása)

------------------------------A jelen munka most megjelenő, első része Vas megye déli részének felosztását taglalja, egy későbbi cikkben - társszerzőkkel - a megye északi része is feldolgozásra kerül. A szerző legfőbb célja az volt, hogy legyen egy megfelelő léptékű, teljes lefedést nyújtó, vonalas tájelhatárolás, mely alapján bármely terepi pontot egyértelműen besorolhatunk egy tájba. A szerző elsősorban növénytani alapú tájfelosztást készített, mely több országos tájfelosztás és helyi vagy regionális munka elemzésére támaszkodva, figyelembe véve saját tíz éves terepbotanikai tapasztalatait és sok más szempontot. A legfontosabb alapmunka, amelyet felhasznált, Bokor Péter Vas megye természetföldrajzi tájbeosztása című, a Vasi Szemle 1989. évi 1. számában megjelent, igen sokoldalúan elemző tanulmánya volt. Eredeti - digitálisan is elkészült - tájelhatárolása 1: 25 000 léptékű, de itt ez technikai okok miatt lényegesen kicsinyítve jelenik meg. A tanulmány öt kistájat határoz meg. A tájhatárokat térképen és szövegesen is megadja, indokolja, a tájakat röviden jellemzi, és felsorolja a tájakhoz tartozó községeket.