WALLESHAUSEN GYULA
KI VOLT IDŐSEBB EGAN EDE?
----------------------------------------
-----Apja, szintén Ede,
elismert mezőgazdasági szakember volt, a hazai és külföldi
szakmai közélet számos eseményének részvevője, jeles
tollfogató, aki 1880-ban a Vas megyei Borostyánkő
földbirtokosaként hunyt el, mégsem jutott neki külön
címszó a lexikonban. Szinnyei József közkézen forgó, Magyar
írók élete és munkái (1893) című lexikonának 2.
kötete csupán fiánál említi meg az apát: "előbb br.
Sina, később Batthyány Gusztáv herceg és Festetics György
gr. uradalmainak igazgatója, tapasztalataival mélyen
befolyásolta Vas vármegye gazdasági fejlődését, több
gazdasági cikke jelent meg a magyar szaklapokban". E kurta
néhány sort az id. Ede haláláról hírt adó Gazdasági
Lapok 1880. évi szeptember 14-i száma megtoldja azzal, hogy
tudni véli: "a mezőgazdaság tanulmányozása céljából
érkezett Magyarországra, hogy tapasztalatait majd otthon
értékesítse, de itt ragadt, és később megtanult
magyarul." Négy hét múlva, október 12-én azonban a Gazdasági
Lapok helyesbíti korábbi adatát; közli, hogy id. Ede már
Magyarországon, Pozsonyban született - s kínált ezzel az
anonim cikkíró támpontot életrajzának kutatásához. Ez
azonban mindmáig elmaradt, a Szinnyei adatait kiegészítő
Gulyás Pál sem közölt életrajzot az id. Edéről.2
-----Az Egan család
pozsonyi felbukkanását Szögi László igen nagy
munkával készült hézagpótló összeállítása igazolja:
1824 és 1834 között összesen öt pozsonyi illetőségű Egan
fiú iratkozott be a bécsi egyetem gimnáziumába.3
LOVASÉLET POZSONYBAN
A
napóleoni háborúkban szerzett rossz tapasztalatok arról
győzték meg a magyar nemességet, hogy a honi lóállomány
javításra szorul. A nemesítéshez angol telivért használtak,
a megfelelő tenyészanyag kiválasztására pedig az angol
mintára rendezett lóversenyek szolgáltak. A kezdeményezők a
pozsonyi és a környékbeli ménesek gazdái voltak. Az elsőt
1814. május 22-én gr. Hunyadi József rendezte
Ürményben, majd követték a többiek az Ormány melletti Keszi
pusztán, Holicson és a Bécs melletti Simmeringen.4
-----Széchenyi István
1815-ös angliai útjáról hazatérve, 1817-ben József
nádorral és néhány főnemessel karöltve nemzeti
lovaglóiskola alapításán fáradozott, majd 1822-ben megkezdte
a Pályafutási Társaság szervezését, s 1826. július
6-án - hatalmas nézőközönség jelenlétében - Pozsony
határában megrendezte első versenyét.5
-----Ezeken a versenyeken
már olyan lovak is futottak, amelyeknek az apját vagy az
anyját Grassalkovich (III.) Antal, Széchenyi István,6
Wesselényi Miklós, valamelyik Batthyány (főleg Kázmér),
Eszterházy, vagy más főnemes importálta Angliából. A
lovakkal együtt szakképzett személyzetet is hozattak be a
lovászlegénytől az istállómesterig.
-----Az angolnak nevezett
szakemberek jobbára írek voltak. Az angol ló kiválóan
fut, az ír hunter (=vadász) azonban jobban ugrik. Az
írek lószeretete közismert, szenvedélyes lótenyésztők és
idomárok, akiket később is szívesen láttak Magyarországon.
(Nem véletlen, hogy Erzsébet királyné lovászlegényei főleg
írek voltak.)7
-----Az írek a sok
évszázados angol uralom ellen gyakran fellázadtak, majd
leverésük után ezrek menekültek külföldre a megtorlások
elől. Most, a XIX. század elején azonban az elnyomó hatalom
beváltatlan ígéretei miatt hagyta el sok ír a hazáját.
Lehet, hogy a kilátástalanság, talán a fényes ajánlat
késztette John of Ballymac-Egan (1754-1810) dublini
törvényszéki bíró fiát, James-t 1809-ben arra, hogy
Grassalkovich (III.) Antal herceg hívásának engedve,
Magyarországon próbáljon szerencsét.8 Így került
Pozsonyba, ahol ez idő szerint a herceg rezidenciája volt.
James felesége, Price Terézia angol nő volt; első gyermekük,
James még Londonban látta meg a napvilágot 1809-ben. A
második fiú, Leopoldus Ernestin Franciuscus már
Pozsonyban született, és 1811. január 13-án keresztelték meg
a Szent Márton-templomban. Keresztanyja Grassalkovich
Antalné (szül. Eszterházy Leopoldina) volt. A harmadik -
nagykorúságot megért - fiú Edvardus Antonius Jacobus
1815. februárban született; keresztelőjét ugyancsak a Szent
Mártontemplomban tartották február 10-én.9
-----James tehát
szaktudásával, főistállómesteri (stabuli praefectus)
rangban jól szolgálhatta a herceg lótenyésztési
törekvéseit, és írországi tapasztalatait hasznosítva,
segítségére lehetett a Széchenyi Istvánnal alapított
falkavadász-társaság megszervezésében. Ez azt is jelenti,
hogy James a pezsgő pozsonyi lovaséletben megtalálta a helyét
és családja anyagi biztonságát. Jó anyagi körülményeire
vall, hogy fiait a bécsi egyetemi gimnáziumba íratta be -
egyszerre mind a hármat az 1824/25-ös tanévre - a két
idősebbet, Jakobot és Ernestet a gimnázium kétéves felső
(humaniora), a kisebbet, Eduardot pedig a négyéves alsó
(grammatikai) tagozatára, ahova általában 9-10 évesen
kerülnek a fiúk.
-----A gazdagabb
gyermekáldás idején, a XIX. században nem volt ritka, hogy
megvárták, míg a legkisebb fiú eléri a kisgimnáziumi
életkort, hogy egyszerre írassák be az idősebbekkel a
távolabbi iskolába. Ennek a legfőbb oka az volt, hogy a
testvérek így nem szakadtak el egymástól s nem érezték
annyira a szülői ház hiányát. Ebben a korban a testvéri
kötődés igen erős, a nagyobbak vigyáznak a kisebbre, ami
felelősségérzetüket növeli. Még egy további szempont
lehetett a bécsi egyetemi gimnázium választásánál: a
könnyebb beilleszkedés reménye majdan az egyetemre - az orvosi
fakultásra.
-----Orvosi tanulmányait
azonban nem fejezte be Ede: a második tanév után, a nyári
vakációt 1834-ben gr. Károlyi Lajos - Klauzál Imre
(1799-1874) által igazgatott - tótmegyeri birtokán töltötte,
és ott is maradt.
EGAN EDE PÁLYAMÓDOSÍTÁSA
A
medikust megragadta Klauzál személyisége, és szakítva orvosi
tanulmányaival, melléje szegődött juhászati intézőnek,
majd 1838-ban követte Rohoncra, ahol a gazdaképző intézetben
Ede a gyapjúismeretet tanította, mindössze 24 évesen. Nagy
tudását elismerték tanítványai, akik között sok volt a
vele egyívású, mint pl. Bartók János (1816-1877), a
zeneszerző nagyapja, vagy Pinzger (később: Girókuti) Ferenc
(1816-1895). Horschetzky Károly (1816-1893), a rohonci
gazdaképző intézet krónikása pedig elismeréssel ír Egan
előadásairól. Megállapítja, hogy mások ismereteit Egan a
saját tapasztalataival egészíti ki, és megfelelő
rendszerezéssel érthetővé és könnyen elsajátíthatóvá
teszi tantárgyát. Elméleti előadásait
gyapjúminta-gyűjtemény segítette, továbbá a rohonci vár
(ahol az iskola működött) aklaiban elhelyezett, e célra
összeválogatott "iskolajuhok".10 Egan volt
az egyetlen, aki németül adott elő, magyarul még gyengén
beszélt.11
-----Első írásaival
szintén rohonci tanárkodása alatt jelentkezett: a Rohonczi
Közlemények 1840-es és 1841-es évfolyamának hat
számából öt közölte egy-egy cikkét. Főleg a
juhtenyésztéssel foglalkozott. Az e témakörről írt egyik
tanulmánya a német gazdák brünni vándorgyűlésének a
hivatalos közleményében is napvilágot látott.12
Apostol József, gr. Teleki József uradalmi felügyelője
elismeréssel adózik Egan Edének, akinek a cikkében az angol
(valójában ír) eredet a magyar nemzeti nyelvvel,
gondolkodással és érzelmekkel párosul, s akitől a magyar
állattenyésztők és gazdák sok jót és hasznosat várnak.
-----Egan Ede a Rohonczi
Közlemények utolsó, 1841. évi 2. számában a fizikai és
szellemi munka különböző fajtáinak a hatékonyságát elemzi
a munkaviszony alapján, és javaslatokat tesz a hatékonyság
növelésére.13 Cikke végén ígéretet tesz arra,
hogy legközelebb egy "édes hazánkban lévő"
gazdaság leírásával bemutatja azon intézkedések sikerét,
amelyeket cikkében ajánlott. E gazdaság: "Cenk, Soprony
megyének dísze, s tulajdonosa egy férfiú , ki dísze
nemzetének." Ugyanebben az évben már a Magyar Gazdasági
Egyesület tagjaként, Bezerédj László, dr. Czilhert Róbert,
Klauzál Imre, Stallner Ferenc és Szabó Miklós társaságában
részt vesz a stájerországi gazdasági egyesület szeptemberi
ülésén.14
id. Egan Ede keresztelési anyakönyvi bejegyzése (vö. a 9. jegyzettel) |
-----A rohonci intézet
megszűnése (1840) után Klauzál Imre Egan Edével és dr.
Czilhert Róberttel közösen kibérelte a borostyánkői
(Bernstein) és a nagyszentmihályi (Grosspetersdorf) - összesen
48 úrbéres falut magában foglaló - birtokot, majd Klauzál
és Társai elnevezéssel törzsjuhászatot létesítettek, a
borostyánkői uradalomhoz tartozó Tarcsán pedig
növénytermesztési-növénynemesítési intézetet. (Az utókor
ez utóbbit az első hazai növénynemesítési intézetként
tartja nyilván. Később Oroszvárra költöztették.)
-----Klauzál Imre
halálával (1847) a hármuk szövetsége megszűnt,15
illetve 1848-ban az úrbéres földek a jobbágyok tulajdonába
kerültek. A megmaradt bérleteken Czilhert és Egan
megosztoztak. Egannak a borostyánkői bérlet maradt.16
Az ekkor már az ország egyik legkiválóbb, széles
látókörű szakemberének hírében álló Egant a dúsgazdag
Sina Simon megbízta valamennyi jószágának korlátlan hatalmú
kormányzásával.
-----A politika vonzása
alól nem tudta - nem is akarta - kivonni magát Egan. 1847-ben
megismerkedett Kossuthtal, és szoros barátságot kötött
Hajnik Pállal (1808-1864), 1848/49. rendőrminiszterével.
-----1849-ben megnősült;
a bécsi Koch Júliát (1828-1902) vette feleségül.
-----A
jobbágyfelszabadítás után munkaerő hiányában szenvedő
nagybirtokok szakemberei élénken érdeklődtek a
mezőgazdasági gépek iránt. Egan angliai kapcsolatainak
felhasználásával több ottani gyár készítményeit
kipróbálta, s megállapította, hogy nem mindegyik
alkalmazható magyar földön, továbbá azt is, hogy a
használhatóak túlságosan drágák. 1852-ben barátjával,
Otocska Ignác rohonci tiszttartóval beutazta Észak-Amerikát,
hogy tanulmányozza az ott használt mezőgazdasági gépeket és
vásároljon közülük néhányat.17
BOROSTYÁNKŐ
1855-ben
visszaköltözik borostyánkői bérletére, és intenzív
gazdálkodással fejleszti a birtok jövedelmezőségét.
-----Kiemelkedő
szaktudásával, szorgalmával, becsületes munkájával
sikerült 48 éves korára (1864) annyi tőkét összegyűjtenie,
hogy megvásárolhatta az általa bérlőként felvirágoztatott
borostyánkői birtokot. Angliából tenyészállatokat és
növényeket hozott be, s mind a növénytermesztésben, mind az
állattenyésztésben kiváló eredményeket ért el, ezt
igazolják a kiállításokon bemutatott terményei és
jószágai. Borostyánkő a haszonbérletek megszűnése illetve
átmeneti bizonytalansága után, Egannak köszönhetően, ismét
az "okszerű intenzív gazdálkodás melegágya" -
állapítja meg barátja, korábbi bérlőtársa, Czilhert
Róbert 1858-ban, látogatása alkalmával. Elismeréssel szól a
látottakról: "az egész állat- és növényországot
körébe vonó nagyszerű tenyésztési intézetet" talált,
ahol tanulhat az ifjúság, továbbá a gazdák kaphattak
nyájaik nemesítésére kosokat, "szőlőhegyeik,
gyümölcs-, virág- és díszkertjeik számára
legkülönfélébb - Belgiumból, Német- és Franciaországból
behozatott s nála elszaporított - szőlő- és
gyümölcsfajokat s a növények ezer meg ezer válfaját: hanem
az élő példa által hatalmasan ösztönözvén egyszersmind
gazdatársait arra, mit a korszellem, mit honunk változandó
közgazdasági állása ezentúl elutasíthatatlanul követelend
tőlük. Ez nagyszerű conceptió"...18
-----A borostyánkői 200
(magyar) holdas gazdaság Egan kezében fogalommá vált.19
Még a közkedvelt képes hetilap, a Vasárnapi Újság
tudósítója is felkereste, hogy beszámoljon a látottakról.20
Mintagazdaságként emlegették, ami ellen tiltakozott ugyan
Egan, de szívesen bemutatta birtokát és szaktanáccsal látta
el a rászorulókat - tollával is. Felhívta a gazdák
figyelmét arra, hogy a messzi vidékről érkezett elméletet a
hazai tapasztalatokkal össze kell vetni, hiszen más a táj, az
időjárás ott, ahonnan a vetőmag és a nemesítésre szánt
jószág származik; s nem biztos, hogy ami ott
jövedelmező volt, hazánkban is az lesz. Vonatkozik ez a
mezőgazdasági gépekre is. Az Otocska Ignác barátjával
Észak-Amerikából 1852-ben behozott gépek nem terjedtek el
úgy, ahogy remélte, mert a gazdák nem tudtak velük bánni.
Amikor ő Skóciában ekéket vásárolt, egy ottani gazdát
hozott melléjük; tőle tanulták meg a magyarok a helyes
kezelést.
-----Az
állattenyésztésben azonban nagyobb a kockázat, hiszen csak az
utódokon lehet lemérni az eredményt. A "Borostyánkői
közlemények"-ben fejti ki az általa nemesítés céljára
külföldről, főleg Angliából behozott növény- és
állatfajtákkal szerzett tapasztalatait. Inkább "vakmerő
kísérletnek" nevezi ezeket, de szerencsével jártak, mint
pl. a jól tejelő Ayrshire-i tehén, az erős és gyors munkára
termett Clydesdale-i (Skócia) ló, a gyapjúban gazdag
Hessen-Kassel-i juhtörzs, és a hízékony angol sertés.
-----Az írott szónál
erősebb a személyes benyomás. Egan Ede elhatározza, hogy
megnyitja gazdaságát az érdeklődők előtt, hogy a
helyszínen győződjenek meg eredményeiről s hallgassák meg a
külföldről behozott növényekkel, állatokkal és gépekkel
kapcsolatos véleményét. E célból első ízben 1860
februárjában és márciusában két-háromnapos díjtalan -
magyarázattal egybekötött - bemutatót tart borostyánkői
birtokán.21 Az érdeklődés arra késztette, hogy
tanfolyamait a hatvanas években majdnem minden tél végén
megrendezze.22
-----A gazdák általános
panasza: a piac alacsony árai. Egan táblázatban hasonlítja
össze a hazai árakat a londoniakkal, és bebizonyítja, hogy
Londonban a piac olcsóbb, mint Pesten, ami azt jelenti: nagyon
költségesen termelünk. A belterjesség és a termelési
költségek csökkentése - aminek egyik eszköze a gépesítés
- teheti versenyképessé a magyar terményeket. A korszerűen
gondolkodó gazda pontos költségszámítást végez és figyeli
a piac alakulását.23 Ez utóbbira jó példa a
komlótermesztés. Az utóbbi időkben megnőtt a sör
alapanyaga, a komló iránti kereslet.
-----Egan Ede 1865-ben
kezdte a komlóültetvények telepítését borostyánkői
birtokán hét (1200 négyszögöles) holdon, és azon a vidéken
az övé volt a legnagyobb ültetvény. Öt év tapasztalatai
alapján 1870-ben közli a termesztés költségeit is.24
-----Új piacok keresése
is segítene a gondokon. Fontos lenne a népesség minden
rétegére kiterjedő szakoktatás, az arra érdemes gazdákat
pedig tőkéhez kellene juttatni. Az állattenyésztésben a
nemesítés, a megfelelő fajták kiválasztása növelheti a
hozamot.25
-----A gazdasági állatok
tenyésztésének tudatos, szakszerű, nélkülözhetetlen
eszköze és feltétele a tenyésztésben részt vevő állatok
származását bizonyító és fontos tulajdonságait
nyilvántartó törzskönyvek vezetése. Hazánkban az állami
méntelepeken 1784 óta feljegyezték az ivadékok
származását, Angliában egyes szarvasmarhafajták
törzskönyvezését 1822-ben (Shorthorn), illetve 1838-ban
(Jersey) kezdték. 1858-ban a Magyar Gazdasági Egyesület
elérkezettnek látta az időt a szarvasmarhák, a lovak, a juhok
és a sertések törzskönyvezésének bevezetésére. Ennek
alapelveit foglalta össze Egan Ede, akinek e munkájáról26
- másfélszáz év múltán - írja Kecskés Sándor:
"Szembetűnő Egan Ede kiváló érzéke a tenyészállatok
kiválasztásához a fontos öröklődő tulajdonságok
megítélésében. Javaslatának minden sorából az
állattenyésztés javításának halaszthatatlanul nagy
fontossága és a javaslatát tárgyaló bizottság megértő
magatartásának vágya csendül ki."27
-----A 12 tagú bizottság
elfogadta Egan javaslatát, s kidolgozta az országos
törzskönyvezés alapelveit.28
SZAKOKTATÁSI JAVASLATOK
A
szabadságharc alatt és után megszűnt szakoktatási intézetek
helyébe a bécsi kormányzat nem állított újakat. A
mezőgazdaság legsúlyosabb gondja a korszerű szakismeretek
hiánya volt. A kormányzat húzta-halogatta a szakoktatási
intézményhálózat kiépítését, miközben soha nem
tapasztalt ütemben haladt előre az agrártudomány és a
technika, főleg a vegyészet és a gépesítés.
-----Bach bukása és az
Országgyűlés összehívása hírére, a "politikai
éjszaka álmatlansága után" végre "alkotmányos
éltünk új hajnala virradt"29 s az MGE reményt
lát a szakoktatásügy rendezésére. 1860. november 30-án az
MGE bizottságot hozott létre, hogy javaslatot készítsen, s a
kedvezőbb politikai légkörben ily módon a szakoktatás
égető ügyét elmozdítsa a holtpontról.
-----A 33 tagú
bizottságba néhány jó gazdát, mezőgazdasági és oktatási
szakembert választottak be. Tagja volt Deák Ferenc, Entz
Ferenc, Gönczy Pál, Kautz Gyula, Trefort Ágost mellett a volt
hajdani rohonci gazdaképző intézet négy tanára, Egan Ede,
Benkő Dániel, Czilhert Róbert és Hajnik János.30
Az érdemi vitában sok szó esett a tiszavirág életű rohonci
intézetről, ahonnan "eszményileg képzett" gazdák
kerültek ki, igazolva azt, hogy az intézet létrehozója,
Klauzál Imre megtalálta az elmélet és gyakorlat helyes
arányát.31
-----Egan Ede az 1861.
március 18-án tartott ülésen fejtette ki álláspontját és
javaslatát. A már Magyarországon született szakember nem
feledkezik meg ír származásáról, gondolatai mélyén
felismerhetők azok az érzések, amelyek egy külföldről
Magyarországra települt szülőktől, de már itt született
értelmiségiben szüntelen jelen vannak. Megállapítja, hogy
Magyarország fejlődése, anyagi jóléte gazdasági
fejlődésétől függ, ez pedig gazdasági szakképzést
feltételez. Rendszeres oktatást azonban az egyetlen német
nyelvű intézeten (Magyaróvár) kívül "máig sem
lelhetett a magyar saját hazájában."
-----Azoknak, akik
anyagilag tehették, külföldön kellett "mintegy
letelepedniök" hosszabb időre, hogy tanulhassanak s ennek
"SAJÁT NEMZETISÉGÜK" esett gyakran áldozatul. (Itt
nyilván saját magára gondol, de családjának azon tagjaira
is, akik Magyarországról Németországba települtek át.)
-----Az oktatási
intézmény tehát "a szellemi védegylet" egy neme,
amely függetlenségünket új irányban készíti elő most,
amikor a hazai szakoktatási intézményrendszer kiépítésére
tesznek javaslatot.
-----S külföldre is csak
egy-egy ifjú juthat el tanulni, de most a nép millióinak
anyagi szükségletéről van szó, az oktatás tehát csak a
közoktatás keretében oldható meg. S ez is csak akkor
kecsegtet reménnyel, ha "házaikba" viszik az
oktatást, ami állami érdek, mert a képzés a gazdát jobb
emberré teszi, egyszersmind hű állampolgárrá.
-----A teendők tehát:
1. | A falusi iskolákban kívánatos a mezőgazdaság alapfogalmait tanítani és a gyakorlat első fogásait gyakoroltatni. |
2. | A felnőttek számára a község fizessen elő legalább egy szaklapra. Minden városban állítsanak fel egy könyvtárat, amely "kihordói" útján eljuttatja a szakirodalmat a környező falvakba. |
3. | Minden vármegyében legalább egy földművesiskolát állítsanak fel. A legkiválóbb növendékek jutalma az legyen, hogy közköltségen tanulmányozhatják a legfejlettebb hazai gazdaságokat. |
4. | Sajátosságaiknál fogva különleges szakterületeken, vagy kedvező fekvésű helyeken működjenek szaktanárok, s alkossanak ily módon országos hálózatot. (Itt saját gazdaságára is gondol, ahol sokan keresik fel, hogy tanuljanak tőle.) |
5. | Egy országos akadémia (főiskola) igen fontos lenne. A legkiválóbbak kapjanak ösztöndíjat külföldi tanulmányútra. |
6. | A vidéki gazdasági egyesületek legyenek szoros kapcsolatban az MGE-vel s időszakonként pontos adatokat szolgáltassanak az anyaegyesületnek. |
-----Az oktatás első lépcsőjének a községek, a másodiknak (a földművesiskoláknak) a megyék, a főiskolának pedig az egész ország látná hasznát.32
A HAZAFI
Az
1867-es kiegyezéssel megnyílt távlatokat felismerve, lelkes
hazafiként arra biztatta gazdatársait, hogy lépjenek bátran a
politika porondjára, ennek nincs többé akadálya. Szóljanak
bele bátran a "gyakorlati" politikába, hogy
érdekeiket kifejezhessék. Ehhez azonban egyesülniük kell a
gazdáknak. Alakítsanak egyesületeket az ország minden
részén, és legyenek a törvényhozók segítségére a
javaslatokhoz szükséges tájékoztatással és adatokkal. Az
érdekek képviselete alkotmányos országokban csak így
oldható meg. A helyi egyesületek szervezéséhez a skót
farmerklubokat ajánlja mintául.33
-----A helyi gazdasági
egyesületek titkárait díjazni kellene, hogy felelősséggel
láthassák el 12 pontban felsorolt feladataikat.34
Egyik rohonci tanítványa, akkor még Pinzger, most Girókuti
Ferenc szerkesztő máris jelentkezik, és buzdítja a gazdákat
belépésre az "Egyenlőségi Kör"-be.35
-----A kiegyezés
fellelkesítette Vas megye közönségét is: a megyei gazdasági
egyesület november 20-21-én a megye gazdasági életét
bemutató kiállítást rendezett Kiscellen. Jóllehet a
település (ma már Celldömölk része) a megye szélén
fekszik, mégis akadtak a megye legtávolabbi csücskéből is
kiállítók. Egan Ede borostyánkői gazdaságát a
"legcsekélyebb részletekig híven" mutatta be. A
kiállításon az egész megye megmozdult - erre vall "egy
szemtanú" leírása. Szerinte a közönség megcsodálta Szájer
György rumi vízimolnár "ipar"-át és Gigler
borostyánkői plébános fafaragványait is.36
EGYESÜLETI ÉLET
Egan
Ede jó példával jár elöl: élénken részt vesz az országos
és a megyei gazdasági egyesületek tevékenységében.
Alapító tagja az OMGÉ-nek, 1870-ben az
igazgató-választmányba választják be, 42 közül 39 szavazat
esik rá.37 (Ugyanennyit kap Deák Ferenc, Eötvös
József pedig 42-t.) Számtalan hazai és külföldi
bizottságban vállal szakértői feladatot, s alig van
érdemleges kiállítás, szántó-arató és egyéb gépverseny,
ahol a zsűri tagjaként, vagy éppen kiállítóként ne jelenne
meg termékeivel.
-----Két
világkiállításon is részt vett - méghozzá több
minőségben. 1862-ben a londonin a Helytartótanács
megbízásából tanulmányozta a mezőgazdasági gépeket, és
ugyanitt bemutatta néhány nemesített növényét. Ezekkel két
kiállítási érmet nyert,38 kimerítő jelentését
a mezőgazdasági gépekről pedig közzétette a Gazdasági
Lapok.39
-----A londoni
világkiállításon még egy Egan jelen volt: a
Helytartótanács által kinevezett központi bizottmány két
titkárának egyike Egan Jakab, angol nyelvtanár, Ede
fivére. Angol-német-magyar nyelvtudására nagy szükség van;
ő fordította le már jóval az indulás előtt az angol
kiállítási szabályzatot magyarra, majd készítette el a
magyar programot.40
-----Ugyancsak a magyar
bizottság tagjaként vesz részt Ede az 1873-as bécsi
világkiállításon.41 A kiállítók
névjegyzékében két Egan olvasható: Ede (628. sz.) és
öccse, Alfréd (603. sz.).42
A VÁLLALKOZÓ
Egan
Ede vállalkozó hajlamú - mai kifejezéssel: több lábon
álló - gazda volt. Kétszáz magyar holdas (86 hektárnyi)
gazdaságának jövedelmi mérlege egy kedvezőtlen időjárású
évben veszteséggel zárulhatott, két évé pedig - banki hitel
hiányában - csődbe juttathatta a birtokot s koldusbotra a
családot. Megfelelő bankok, hitelintézetek pedig még nem
álltak a gazdák rendelkezésére.
-----Egan a mezőgazdaság
bajainak vizsgálatakor többször rámutatott a tőkehiányra,
és javasolta, hogy a gazdákat hitelhez kell juttatni. 1863-ban
két pénzintézettel is kapcsolatba került: az erre alakult
belga földhitelintézettel, mely az igazgatótanács tagjául
választotta. (Erről azonban hamarosan lemondott, mert
észrevette, hogy ügyletei nem tisztességesek.) A másik, jó
úton haladó Magyar Földhitelintézetet készséggel támogatta
külföldi kapcsolatok felvételében.
-----Egan Ede a piacból
indult ki. Azt termelte, ami iránt keresletet tapasztalt:
nemesített vetőmagot és tenyészállatokat. Főleg az
utóbbiak bizonyultak kelendőeknek. Gyakran rendezett
gazdaságában bemutatóval egybekötött vásárt, a hatvanas
években pedig elvitte állatait a pesti híres József-napi
vásárra, ahol a gazdák az ország minden tájáról
összesereglettek.
-----Mindezzel nem
elégedetett meg: barátjával, Tanárky Gyulával 1874-ben
birtokközvetítő irodát nyitott Pesten (V., Mázsa u. 7.) és
Bécsben (I., Göttweiherstr. 1.).43 Az iroda azonban
nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
-----A hetvenes évek
második felében ritkán mozdult ki birtokáról, nevével
legfeljebb az OMGE tagnévsorában lehetett találkozni.
-----Egan Ede élete
folyamán az ország sok politikusával, tudósával került
kapcsolatba és működött együtt velük a köz javára.
Barátjának mondhatta Gönczy Pált, Csengery Antalt, Kautz
Gyulát, Trefort Ágostot, Széchenyi Istvánt. Különösen jó
barátságot ápolt Horváth Boldizsárral, Tanárky Gyulával
és Deák Ferenccel. Magas kitüntetések (pl. a Ferenc József
Rend Lovagkeresztje, vagy az aranykoronás érdemkereszt)
ismerték el tevékenységét, de ezeknél többre becsülte
Deák Ferenc fafaragványait, melyeket a család szent
ereklyeként őrzött.
-----Idősebb Egan Ede
1880. augusztus 28-án hunyta le szemét borostyánkői
birtokán. A Gazdasági Lapok 1880. október 12-i 41. számában
közölt nekrológja kiemeli, hogy mint szakíró "folyton a
szépet és magasztosat tartotta szem előtt". Továbbá,
"rendkívül éles ész és bámulatos gyors felfogás
jellemezte", a legbonyolultabb helyzetben is azonnal
felismerte a megoldást. Közeli barátja, a szombathelyi
Horváth Boldizsár (1822-1898) jogtudós, a kiegyezés
kormányának első igazságügyi minisztere (1867-1871)
jellemzése szerint Egan Ede "elméleti és gyakorlati
ismeretekben egyaránt gazdag tehetségéhez bámulatos munkaerő
és egész az izgékonyságig terjedő fáradhatatlan buzgalom
járult. Szigorú becsületessége és lelkiismeretes
érdeklődése tiszteletet gerjesztett. Gyöngéd és előzékeny
modora pedig szeretetre ragadott iránta mindenkit".
JEGYZETEK
1. | GYURÁCZ Ferenc: Nemzeti gondolat és szociálpolitika. In: Valóság, 1998. 2. szám, 32-46. oldal |
2. | Magyar írók élete és munkái. 7. kötet, MTA, Bp. 1990. |
3. | SZÖGI László: Magyarországi diákok a Habsburg Birodalom egyetemein. l. 1796-185?, Budapest-Szeged, 1994. 103., 115., 119. oldalak |
4. | FEHÉR Dezső-TÖRÖK Imre: A verhetetlen Kincsem. Natura, Bp. 1974. 13. oldal |
5. | GALGÓCZY Károly: Az OMGE története. Kocsi ny. Bp. 1880. 9. oldal |
6. | KECSKÉS Sándor: A magyarországi állattenyésztő szervezetek története 1828-1948. Állatteny. és Takarm. Kut. Herceghalom, 1991. 25. oldal |
7. | WALLESHAUSEN Gyula: Erzsébet királyné és falkavadászatai. Nimród Alapítv. K. Bp. 1998. 70-81. oldal |
8. | VARGA Kálmán: A gödöllői kastély évszázadai. Műemlékek Áll. Gondnoksága, Bp. 2000. 138. oldal |
9. | MOL. Mikrofilmtár. C 910. Matryka narodnych Bratislava. - Sv. Martin 1810-1816. 15787. és 16120. oldal |
10. | WALLESHAUSEN Gyula: A rohonci gazdaképző intézet. In: Vasi Szemle, 2005. 1. szám, 47-67. oldal |
11. | HORSCHETZKY, Carl: Oekonomische Institute. I. Heft. Ungarisch-Altenburg, Czéh, 1842. 8-9. oldal |
12. | Mi módon kell kívánt tulajdonságokkal ellátott merino nyájat magas pontján fenntartani, hogy hátrataszító, vagy előrevágó hibákba ne essünk? (megfejtve Egan Eduard által.) In: Rohonczi Közlemények, 1841. 1. szám, 3-20. oldal |
13. | Az ember anyagi és szellemi erejének használatáról a mezei gazdaságnál és azok sikerét emelő eszközökről. In: Rohonczi Közlemények, 1841. 2. szám, 3-26. oldal |
14. | Értesítő. In: Gazdasági Tudósítások, 1841. 4. szám, 166. oldal |
15. | Jelentés Klauzál Imre juh- és növénytenyésztési vállalataira nézve. In: Magyar Gazda, 1847. 34. szám, 543-544. oldal |
16. | GALGÓCZY Károly: Dr. Czilhert Róbert, a legjelesebb magyar juhászgazdák egyike 1809-1884. In: GALGÓCZY Károly (szerk.): Az OMGE emlékkönyve 5. füzet, Buschmann, Bp. 1885. 140-142. oldal |
17. | EGAN Ede: Magyar gőzeke. In: Magyar Gazda, 1860. 38. szám, 596. oldal |
18. | Gútori: Borostyánkő 1858- és 1859-ben. In: Gazdasági Lapok, 1858. 19. szám, 275-276. oldal |
19. | TANÁRKY Gyula: Őszi levelek Egan
Edéhez. In: Gazdasági Lapok, 1867. 46. szám,
549-551. oldal; 48. szám, 573-575. oldal; 49. szám,
585-587. oldal; ENGELBRECHT Károly: A juhtenyésztés
és a gyapjúisme tanulmányozása ügyében. In: Gazdasági
Lapok, 1870. 35. szám, 489-490. oldal |
20. | Felső-Vasmegyei képek. III. Borostyánkő. In: Vasárnapi Újság, 1859. 4. szám, 41. oldal |
21. | EGAN Ede: Borostyánkői közlemények. I-II. In: Gazdasági Lapok, 1859. 49. szám, 774-776. oldal és 1860. 4. szám, 51-52. oldal |
22. | EGAN Ede levele Borostyánkőről. In: Gazdasági Lapok, 1867. 51. szám, 609. oldal; Juhászati tanfolyam. In: Gazdasági Lapok, 1868. 49. szám, 584. oldal |
23. | EGAN Ede: Tekintetes Egyesület. In: Gazdasági Lapok, 1858. 13. szám, 177-181. oldal |
24. | EGAN Ede: Komlótermesztési adatok. In: Gazdasági Lapok, 1870. 15. szám, 175. oldal |
25. | EGAN Ede: Mit tegyen a magyar gazda? In: Gazdasági Lapok, 1858. 10. szám, 133-134. oldal |
26. | EGAN Ede: Az országos állattörzskönyvek szerkesztéséről. In: Gazdasági Lapok, 1858. 14. szám, 194. oldal; uő: Előterjesztés a törzskönyvek ügyében. In: Gazdasági Lapok, 1858. 41. szám, 591-593. oldal |
27. | KECSKÉS Sándor i. m. 48. oldal |
28. | Az OMGE állattenyésztési szakosztályának 1858. május 31-i és június 6-i ülés jegyzőkönyve. In: Gazdasági Lapok, 1858. 24. szám, 354-355. oldal; EGAN Ede: Előterjesztés a törzskönyvek ügyében. In: Gazdasági Lapok, 1858. 41. szám, 591-593. oldal |
29. | Gazdasági Lapok, 1861. 11. szám, 161. oldal |
30. | A MGE f.é. nov. 30-án tartott ig.-vál. ülése. In: Gazdasági Lapok, 1860. 49. szám, 776. oldal |
31. | CZILHERT Róbert: A gazdasági intézetek ügyéhez. In: Gazdasági Lapok, 1860. 52. szám, 823-828. oldal; MEZŐ Pál: A gazdasági szakképzésről. In: Gazdasági Lapok, 1861. 5. szám, 70-72. oldal |
32. | EGAN Ede: A gazdasági tanintézetek ügyében. In: Gazdasági Lapok, 1861. 12. szám, 182. oldal |
33. | EGAN Ede: Gazdasági érdekek képviselete. In: Kertészgazda, 1867. 30. szám, 484-488. oldal |
34. | EGAN Ede: Egy homokszem a gazdasági szervezet kiépítéséhez. In: Gazdasági Lapok, 1868. 15. szám, 169-170. oldal |
35. | GIRÓKUTI P. Ferenc: Gazdák clubja. In: Kertészgazda, 1867. 32. szám, 517-518. oldal |
36. | A kis-celli kiállítás. In: Gazdasági Lapok, 1867. 47. szám, 569. oldal |
37. | Az OMGE 1870. febr. 13-án tarott közgyűlése. In: Gazdasági Lapok, 1870. 9. szám, 104. oldal |
38. | Gazdasági Lapok, 1861. 45. szám, 13. oldal: SZEMERE Bertalan: Londoni kiállítás. In: Gazdasági Lapok, 1862. 29. szám, 191-193. oldal |
39. | EGAN Ede: Nemzetközi kiállítás 1862-ben. IX. oszt. (Földm. gépek, eszközök) In: Gazdasági Lapok, 1862. 48. szám, 797-801. oldal |
40. | A londoni világ-kiállításra alakult központi bizottmány jegyzőkönyve. In: Gazdasági Lapok, 1861. 27. szám, 418-419. oldal |
41. | Az OMGE 1871. okt. 30-i ig.-választmányi ülése. In: Gazdasági Lapok, 1871. 46. szám, 709. oldal; Gazdasági Lapok, 1872. 5. szám, 76. oldal |
42. | Gazdasági Lapok, 1873. 9. szám, 124. oldal |
43. | Gazdasági Lapok, 1874. 15. szám, 216. oldal |