WALLESHAUSEN GYULA

 

KI VOLT IDŐSEBB EGAN EDE?

 

 

 

----------------------------------------Az ír eredetű Egan család több kiválóságot adott Magyarországnak. A legismertebb közülük az 1851-ben született (nemzet)gazda, az ifjabb Ede, akinek pályája delelőjén történt titokzatos halála megdöbbenést keltett a társadalom legszélesebb rétegeiben, s a körülötte zajló vita azóta is foglalkoztatja a történészeket és társadalomkutatókat.1
-----Apja, szintén Ede, elismert mezőgazdasági szakember volt, a hazai és külföldi szakmai közélet számos eseményének részvevője, jeles tollfogató, aki 1880-ban a Vas megyei Borostyánkő földbirtokosaként hunyt el, mégsem jutott neki külön címszó a lexikonban. Szinnyei József közkézen forgó, Magyar írók élete és munkái (1893) című lexikonának 2. kötete csupán fiánál említi meg az apát: "előbb br. Sina, később Batthyány Gusztáv herceg és Festetics György gr. uradalmainak igazgatója, tapasztalataival mélyen befolyásolta Vas vármegye gazdasági fejlődését, több gazdasági cikke jelent meg a magyar szaklapokban". E kurta néhány sort az id. Ede haláláról hírt adó Gazdasági Lapok 1880. évi szeptember 14-i száma megtoldja azzal, hogy tudni véli: "a mezőgazdaság tanulmányozása céljából érkezett Magyarországra, hogy tapasztalatait majd otthon értékesítse, de itt ragadt, és később megtanult magyarul." Négy hét múlva, október 12-én azonban a Gazdasági Lapok helyesbíti korábbi adatát; közli, hogy id. Ede már Magyarországon, Pozsonyban született - s kínált ezzel az anonim cikkíró támpontot életrajzának kutatásához. Ez azonban mindmáig elmaradt, a Szinnyei adatait kiegészítő Gulyás Pál sem közölt életrajzot az id. Edéről.2
-----Az Egan család pozsonyi felbukkanását Szögi László igen nagy munkával készült hézagpótló összeállítása igazolja: 1824 és 1834 között összesen öt pozsonyi illetőségű Egan fiú iratkozott be a bécsi egyetem gimnáziumába.3

LOVASÉLET POZSONYBAN

A napóleoni háborúkban szerzett rossz tapasztalatok arról győzték meg a magyar nemességet, hogy a honi lóállomány javításra szorul. A nemesítéshez angol telivért használtak, a megfelelő tenyészanyag kiválasztására pedig az angol mintára rendezett lóversenyek szolgáltak. A kezdeményezők a pozsonyi és a környékbeli ménesek gazdái voltak. Az elsőt 1814. május 22-én gr. Hunyadi József rendezte Ürményben, majd követték a többiek az Ormány melletti Keszi pusztán, Holicson és a Bécs melletti Simmeringen.4
-----Széchenyi István 1815-ös angliai útjáról hazatérve, 1817-ben József nádorral és néhány főnemessel karöltve nemzeti lovaglóiskola alapításán fáradozott, majd 1822-ben megkezdte a Pályafutási Társaság szervezését, s 1826. július 6-án - hatalmas nézőközönség jelenlétében - Pozsony határában megrendezte első versenyét.5
-----Ezeken a versenyeken már olyan lovak is futottak, amelyeknek az apját vagy az anyját Grassalkovich (III.) Antal, Széchenyi István,6 Wesselényi Miklós, valamelyik Batthyány (főleg Kázmér), Eszterházy, vagy más főnemes importálta Angliából. A lovakkal együtt szakképzett személyzetet is hozattak be a lovászlegénytől az istállómesterig.
-----Az angolnak nevezett szakemberek jobbára írek voltak. Az angol ló kiválóan fut, az ír hunter (=vadász) azonban jobban ugrik. Az írek lószeretete közismert, szenvedélyes lótenyésztők és idomárok, akiket később is szívesen láttak Magyarországon. (Nem véletlen, hogy Erzsébet királyné lovászlegényei főleg írek voltak.)7
-----Az írek a sok évszázados angol uralom ellen gyakran fellázadtak, majd leverésük után ezrek menekültek külföldre a megtorlások elől. Most, a XIX. század elején azonban az elnyomó hatalom beváltatlan ígéretei miatt hagyta el sok ír a hazáját. Lehet, hogy a kilátástalanság, talán a fényes ajánlat késztette John of Ballymac-Egan (1754-1810) dublini törvényszéki bíró fiát, James-t 1809-ben arra, hogy Grassalkovich (III.) Antal herceg hívásának engedve, Magyarországon próbáljon szerencsét.8 Így került Pozsonyba, ahol ez idő szerint a herceg rezidenciája volt. James felesége, Price Terézia angol nő volt; első gyermekük, James még Londonban látta meg a napvilágot 1809-ben. A második fiú, Leopoldus Ernestin Franciuscus már Pozsonyban született, és 1811. január 13-án keresztelték meg a Szent Márton-templomban. Keresztanyja Grassalkovich Antalné (szül. Eszterházy Leopoldina) volt. A harmadik - nagykorúságot megért - fiú Edvardus Antonius Jacobus 1815. februárban született; keresztelőjét ugyancsak a Szent Mártontemplomban tartották február 10-én.9
-----James tehát szaktudásával, főistállómesteri (stabuli praefectus) rangban jól szolgálhatta a herceg lótenyésztési törekvéseit, és írországi tapasztalatait hasznosítva, segítségére lehetett a Széchenyi Istvánnal alapított falkavadász-társaság megszervezésében. Ez azt is jelenti, hogy James a pezsgő pozsonyi lovaséletben megtalálta a helyét és családja anyagi biztonságát. Jó anyagi körülményeire vall, hogy fiait a bécsi egyetemi gimnáziumba íratta be - egyszerre mind a hármat az 1824/25-ös tanévre - a két idősebbet, Jakobot és Ernestet a gimnázium kétéves felső (humaniora), a kisebbet, Eduardot pedig a négyéves alsó (grammatikai) tagozatára, ahova általában 9-10 évesen kerülnek a fiúk.
-----A gazdagabb gyermekáldás idején, a XIX. században nem volt ritka, hogy megvárták, míg a legkisebb fiú eléri a kisgimnáziumi életkort, hogy egyszerre írassák be az idősebbekkel a távolabbi iskolába. Ennek a legfőbb oka az volt, hogy a testvérek így nem szakadtak el egymástól s nem érezték annyira a szülői ház hiányát. Ebben a korban a testvéri kötődés igen erős, a nagyobbak vigyáznak a kisebbre, ami felelősségérzetüket növeli. Még egy további szempont lehetett a bécsi egyetemi gimnázium választásánál: a könnyebb beilleszkedés reménye majdan az egyetemre - az orvosi fakultásra.
-----Orvosi tanulmányait azonban nem fejezte be Ede: a második tanév után, a nyári vakációt 1834-ben gr. Károlyi Lajos - Klauzál Imre (1799-1874) által igazgatott - tótmegyeri birtokán töltötte, és ott is maradt.

EGAN EDE PÁLYAMÓDOSÍTÁSA

A medikust megragadta Klauzál személyisége, és szakítva orvosi tanulmányaival, melléje szegődött juhászati intézőnek, majd 1838-ban követte Rohoncra, ahol a gazdaképző intézetben Ede a gyapjúismeretet tanította, mindössze 24 évesen. Nagy tudását elismerték tanítványai, akik között sok volt a vele egyívású, mint pl. Bartók János (1816-1877), a zeneszerző nagyapja, vagy Pinzger (később: Girókuti) Ferenc (1816-1895). Horschetzky Károly (1816-1893), a rohonci gazdaképző intézet krónikása pedig elismeréssel ír Egan előadásairól. Megállapítja, hogy mások ismereteit Egan a saját tapasztalataival egészíti ki, és megfelelő rendszerezéssel érthetővé és könnyen elsajátíthatóvá teszi tantárgyát. Elméleti előadásait gyapjúminta-gyűjtemény segítette, továbbá a rohonci vár (ahol az iskola működött) aklaiban elhelyezett, e célra összeválogatott "iskolajuhok".10 Egan volt az egyetlen, aki németül adott elő, magyarul még gyengén beszélt.11
-----Első írásaival szintén rohonci tanárkodása alatt jelentkezett: a Rohonczi Közlemények 1840-es és 1841-es évfolyamának hat számából öt közölte egy-egy cikkét. Főleg a juhtenyésztéssel foglalkozott. Az e témakörről írt egyik tanulmánya a német gazdák brünni vándorgyűlésének a hivatalos közleményében is napvilágot látott.12 Apostol József, gr. Teleki József uradalmi felügyelője elismeréssel adózik Egan Edének, akinek a cikkében az angol (valójában ír) eredet a magyar nemzeti nyelvvel, gondolkodással és érzelmekkel párosul, s akitől a magyar állattenyésztők és gazdák sok jót és hasznosat várnak.
-----Egan Ede a Rohonczi Közlemények utolsó, 1841. évi 2. számában a fizikai és szellemi munka különböző fajtáinak a hatékonyságát elemzi a munkaviszony alapján, és javaslatokat tesz a hatékonyság növelésére.13 Cikke végén ígéretet tesz arra, hogy legközelebb egy "édes hazánkban lévő" gazdaság leírásával bemutatja azon intézkedések sikerét, amelyeket cikkében ajánlott. E gazdaság: "Cenk, Soprony megyének dísze, s tulajdonosa egy férfiú , ki dísze nemzetének." Ugyanebben az évben már a Magyar Gazdasági Egyesület tagjaként, Bezerédj László, dr. Czilhert Róbert, Klauzál Imre, Stallner Ferenc és Szabó Miklós társaságában részt vesz a stájerországi gazdasági egyesület szeptemberi ülésén.14

id. Egan Ede keresztelési anyakönyvi bejegyzése (vö. a 9. jegyzettel)

-----A rohonci intézet megszűnése (1840) után Klauzál Imre Egan Edével és dr. Czilhert Róberttel közösen kibérelte a borostyánkői (Bernstein) és a nagyszentmihályi (Grosspetersdorf) - összesen 48 úrbéres falut magában foglaló - birtokot, majd Klauzál és Társai elnevezéssel törzsjuhászatot létesítettek, a borostyánkői uradalomhoz tartozó Tarcsán pedig növénytermesztési-növénynemesítési intézetet. (Az utókor ez utóbbit az első hazai növénynemesítési intézetként tartja nyilván. Később Oroszvárra költöztették.)
-----Klauzál Imre halálával (1847) a hármuk szövetsége megszűnt,15 illetve 1848-ban az úrbéres földek a jobbágyok tulajdonába kerültek. A megmaradt bérleteken Czilhert és Egan megosztoztak. Egannak a borostyánkői bérlet maradt.16 Az ekkor már az ország egyik legkiválóbb, széles látókörű szakemberének hírében álló Egant a dúsgazdag Sina Simon megbízta valamennyi jószágának korlátlan hatalmú kormányzásával.
-----A politika vonzása alól nem tudta - nem is akarta - kivonni magát Egan. 1847-ben megismerkedett Kossuthtal, és szoros barátságot kötött Hajnik Pállal (1808-1864), 1848/49. rendőrminiszterével.
-----1849-ben megnősült; a bécsi Koch Júliát (1828-1902) vette feleségül.
-----A jobbágyfelszabadítás után munkaerő hiányában szenvedő nagybirtokok szakemberei élénken érdeklődtek a mezőgazdasági gépek iránt. Egan angliai kapcsolatainak felhasználásával több ottani gyár készítményeit kipróbálta, s megállapította, hogy nem mindegyik alkalmazható magyar földön, továbbá azt is, hogy a használhatóak túlságosan drágák. 1852-ben barátjával, Otocska Ignác rohonci tiszttartóval beutazta Észak-Amerikát, hogy tanulmányozza az ott használt mezőgazdasági gépeket és vásároljon közülük néhányat.17

BOROSTYÁNKŐ

1855-ben visszaköltözik borostyánkői bérletére, és intenzív gazdálkodással fejleszti a birtok jövedelmezőségét.
-----Kiemelkedő szaktudásával, szorgalmával, becsületes munkájával sikerült 48 éves korára (1864) annyi tőkét összegyűjtenie, hogy megvásárolhatta az általa bérlőként felvirágoztatott borostyánkői birtokot. Angliából tenyészállatokat és növényeket hozott be, s mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben kiváló eredményeket ért el, ezt igazolják a kiállításokon bemutatott terményei és jószágai. Borostyánkő a haszonbérletek megszűnése illetve átmeneti bizonytalansága után, Egannak köszönhetően, ismét az "okszerű intenzív gazdálkodás melegágya" - állapítja meg barátja, korábbi bérlőtársa, Czilhert Róbert 1858-ban, látogatása alkalmával. Elismeréssel szól a látottakról: "az egész állat- és növényországot körébe vonó nagyszerű tenyésztési intézetet" talált, ahol tanulhat az ifjúság, továbbá a gazdák kaphattak nyájaik nemesítésére kosokat, "szőlőhegyeik, gyümölcs-, virág- és díszkertjeik számára legkülönfélébb - Belgiumból, Német- és Franciaországból behozatott s nála elszaporított - szőlő- és gyümölcsfajokat s a növények ezer meg ezer válfaját: hanem az élő példa által hatalmasan ösztönözvén egyszersmind gazdatársait arra, mit a korszellem, mit honunk változandó közgazdasági állása ezentúl elutasíthatatlanul követelend tőlük. Ez nagyszerű conceptió"...18
-----A borostyánkői 200 (magyar) holdas gazdaság Egan kezében fogalommá vált.19 Még a közkedvelt képes hetilap, a Vasárnapi Újság tudósítója is felkereste, hogy beszámoljon a látottakról.20 Mintagazdaságként emlegették, ami ellen tiltakozott ugyan Egan, de szívesen bemutatta birtokát és szaktanáccsal látta el a rászorulókat - tollával is. Felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy a messzi vidékről érkezett elméletet a hazai tapasztalatokkal össze kell vetni, hiszen más a táj, az időjárás ott, ahonnan a vetőmag és a nemesítésre szánt jószág származik; s nem biztos, hogy ami ott jövedelmező volt, hazánkban is az lesz. Vonatkozik ez a mezőgazdasági gépekre is. Az Otocska Ignác barátjával Észak-Amerikából 1852-ben behozott gépek nem terjedtek el úgy, ahogy remélte, mert a gazdák nem tudtak velük bánni. Amikor ő Skóciában ekéket vásárolt, egy ottani gazdát hozott melléjük; tőle tanulták meg a magyarok a helyes kezelést.
-----Az állattenyésztésben azonban nagyobb a kockázat, hiszen csak az utódokon lehet lemérni az eredményt. A "Borostyánkői közlemények"-ben fejti ki az általa nemesítés céljára külföldről, főleg Angliából behozott növény- és állatfajtákkal szerzett tapasztalatait. Inkább "vakmerő kísérletnek" nevezi ezeket, de szerencsével jártak, mint pl. a jól tejelő Ayrshire-i tehén, az erős és gyors munkára termett Clydesdale-i (Skócia) ló, a gyapjúban gazdag Hessen-Kassel-i juhtörzs, és a hízékony angol sertés.
-----Az írott szónál erősebb a személyes benyomás. Egan Ede elhatározza, hogy megnyitja gazdaságát az érdeklődők előtt, hogy a helyszínen győződjenek meg eredményeiről s hallgassák meg a külföldről behozott növényekkel, állatokkal és gépekkel kapcsolatos véleményét. E célból első ízben 1860 februárjában és márciusában két-háromnapos díjtalan - magyarázattal egybekötött - bemutatót tart borostyánkői birtokán.21 Az érdeklődés arra késztette, hogy tanfolyamait a hatvanas években majdnem minden tél végén megrendezze.22
-----A gazdák általános panasza: a piac alacsony árai. Egan táblázatban hasonlítja össze a hazai árakat a londoniakkal, és bebizonyítja, hogy Londonban a piac olcsóbb, mint Pesten, ami azt jelenti: nagyon költségesen termelünk. A belterjesség és a termelési költségek csökkentése - aminek egyik eszköze a gépesítés - teheti versenyképessé a magyar terményeket. A korszerűen gondolkodó gazda pontos költségszámítást végez és figyeli a piac alakulását.23 Ez utóbbira jó példa a komlótermesztés. Az utóbbi időkben megnőtt a sör alapanyaga, a komló iránti kereslet.
-----Egan Ede 1865-ben kezdte a komlóültetvények telepítését borostyánkői birtokán hét (1200 négyszögöles) holdon, és azon a vidéken az övé volt a legnagyobb ültetvény. Öt év tapasztalatai alapján 1870-ben közli a termesztés költségeit is.24
-----Új piacok keresése is segítene a gondokon. Fontos lenne a népesség minden rétegére kiterjedő szakoktatás, az arra érdemes gazdákat pedig tőkéhez kellene juttatni. Az állattenyésztésben a nemesítés, a megfelelő fajták kiválasztása növelheti a hozamot.25
-----A gazdasági állatok tenyésztésének tudatos, szakszerű, nélkülözhetetlen eszköze és feltétele a tenyésztésben részt vevő állatok származását bizonyító és fontos tulajdonságait nyilvántartó törzskönyvek vezetése. Hazánkban az állami méntelepeken 1784 óta feljegyezték az ivadékok származását, Angliában egyes szarvasmarhafajták törzskönyvezését 1822-ben (Shorthorn), illetve 1838-ban (Jersey) kezdték. 1858-ban a Magyar Gazdasági Egyesület elérkezettnek látta az időt a szarvasmarhák, a lovak, a juhok és a sertések törzskönyvezésének bevezetésére. Ennek alapelveit foglalta össze Egan Ede, akinek e munkájáról26 - másfélszáz év múltán - írja Kecskés Sándor: "Szembetűnő Egan Ede kiváló érzéke a tenyészállatok kiválasztásához a fontos öröklődő tulajdonságok megítélésében. Javaslatának minden sorából az állattenyésztés javításának halaszthatatlanul nagy fontossága és a javaslatát tárgyaló bizottság megértő magatartásának vágya csendül ki."27
-----A 12 tagú bizottság elfogadta Egan javaslatát, s kidolgozta az országos törzskönyvezés alapelveit.28

SZAKOKTATÁSI JAVASLATOK

A szabadságharc alatt és után megszűnt szakoktatási intézetek helyébe a bécsi kormányzat nem állított újakat. A mezőgazdaság legsúlyosabb gondja a korszerű szakismeretek hiánya volt. A kormányzat húzta-halogatta a szakoktatási intézményhálózat kiépítését, miközben soha nem tapasztalt ütemben haladt előre az agrártudomány és a technika, főleg a vegyészet és a gépesítés.
-----Bach bukása és az Országgyűlés összehívása hírére, a "politikai éjszaka álmatlansága után" végre "alkotmányos éltünk új hajnala virradt"29 s az MGE reményt lát a szakoktatásügy rendezésére. 1860. november 30-án az MGE bizottságot hozott létre, hogy javaslatot készítsen, s a kedvezőbb politikai légkörben ily módon a szakoktatás égető ügyét elmozdítsa a holtpontról.
-----A 33 tagú bizottságba néhány jó gazdát, mezőgazdasági és oktatási szakembert választottak be. Tagja volt Deák Ferenc, Entz Ferenc, Gönczy Pál, Kautz Gyula, Trefort Ágost mellett a volt hajdani rohonci gazdaképző intézet négy tanára, Egan Ede, Benkő Dániel, Czilhert Róbert és Hajnik János.30 Az érdemi vitában sok szó esett a tiszavirág életű rohonci intézetről, ahonnan "eszményileg képzett" gazdák kerültek ki, igazolva azt, hogy az intézet létrehozója, Klauzál Imre megtalálta az elmélet és gyakorlat helyes arányát.31
-----Egan Ede az 1861. március 18-án tartott ülésen fejtette ki álláspontját és javaslatát. A már Magyarországon született szakember nem feledkezik meg ír származásáról, gondolatai mélyén felismerhetők azok az érzések, amelyek egy külföldről Magyarországra települt szülőktől, de már itt született értelmiségiben szüntelen jelen vannak. Megállapítja, hogy Magyarország fejlődése, anyagi jóléte gazdasági fejlődésétől függ, ez pedig gazdasági szakképzést feltételez. Rendszeres oktatást azonban az egyetlen német nyelvű intézeten (Magyaróvár) kívül "máig sem lelhetett a magyar saját hazájában."
-----Azoknak, akik anyagilag tehették, külföldön kellett "mintegy letelepedniök" hosszabb időre, hogy tanulhassanak s ennek "SAJÁT NEMZETISÉGÜK" esett gyakran áldozatul. (Itt nyilván saját magára gondol, de családjának azon tagjaira is, akik Magyarországról Németországba települtek át.)
-----Az oktatási intézmény tehát "a szellemi védegylet" egy neme, amely függetlenségünket új irányban készíti elő most, amikor a hazai szakoktatási intézményrendszer kiépítésére tesznek javaslatot.
-----S külföldre is csak egy-egy ifjú juthat el tanulni, de most a nép millióinak anyagi szükségletéről van szó, az oktatás tehát csak a közoktatás keretében oldható meg. S ez is csak akkor kecsegtet reménnyel, ha "házaikba" viszik az oktatást, ami állami érdek, mert a képzés a gazdát jobb emberré teszi, egyszersmind hű állampolgárrá.
-----A teendők tehát:

1.

A falusi iskolákban kívánatos a mezőgazdaság alapfogalmait tanítani és a gyakorlat első fogásait gyakoroltatni.

2.

A felnőttek számára a község fizessen elő legalább egy szaklapra. Minden városban állítsanak fel egy könyvtárat, amely "kihordói" útján eljuttatja a szakirodalmat a környező falvakba.

3.

Minden vármegyében legalább egy földművesiskolát állítsanak fel. A legkiválóbb növendékek jutalma az legyen, hogy közköltségen tanulmányozhatják a legfejlettebb hazai gazdaságokat.

4.

Sajátosságaiknál fogva különleges szakterületeken, vagy kedvező fekvésű helyeken működjenek szaktanárok, s alkossanak ily módon országos hálózatot. (Itt saját gazdaságára is gondol, ahol sokan keresik fel, hogy tanuljanak tőle.)

5.

Egy országos akadémia (főiskola) igen fontos lenne. A legkiválóbbak kapjanak ösztöndíjat külföldi tanulmányútra.

6.

A vidéki gazdasági egyesületek legyenek szoros kapcsolatban az MGE-vel s időszakonként pontos adatokat szolgáltassanak az anyaegyesületnek.

-----Az oktatás első lépcsőjének a községek, a másodiknak (a földművesiskoláknak) a megyék, a főiskolának pedig az egész ország látná hasznát.32

A HAZAFI

Az 1867-es kiegyezéssel megnyílt távlatokat felismerve, lelkes hazafiként arra biztatta gazdatársait, hogy lépjenek bátran a politika porondjára, ennek nincs többé akadálya. Szóljanak bele bátran a "gyakorlati" politikába, hogy érdekeiket kifejezhessék. Ehhez azonban egyesülniük kell a gazdáknak. Alakítsanak egyesületeket az ország minden részén, és legyenek a törvényhozók segítségére a javaslatokhoz szükséges tájékoztatással és adatokkal. Az érdekek képviselete alkotmányos országokban csak így oldható meg. A helyi egyesületek szervezéséhez a skót farmerklubokat ajánlja mintául.33
-----A helyi gazdasági egyesületek titkárait díjazni kellene, hogy felelősséggel láthassák el 12 pontban felsorolt feladataikat.34 Egyik rohonci tanítványa, akkor még Pinzger, most Girókuti Ferenc szerkesztő máris jelentkezik, és buzdítja a gazdákat belépésre az "Egyenlőségi Kör"-be.35
-----A kiegyezés fellelkesítette Vas megye közönségét is: a megyei gazdasági egyesület november 20-21-én a megye gazdasági életét bemutató kiállítást rendezett Kiscellen. Jóllehet a település (ma már Celldömölk része) a megye szélén fekszik, mégis akadtak a megye legtávolabbi csücskéből is kiállítók. Egan Ede borostyánkői gazdaságát a "legcsekélyebb részletekig híven" mutatta be. A kiállításon az egész megye megmozdult - erre vall "egy szemtanú" leírása. Szerinte a közönség megcsodálta Szájer György rumi vízimolnár "ipar"-át és Gigler borostyánkői plébános fafaragványait is.36

EGYESÜLETI ÉLET

Egan Ede jó példával jár elöl: élénken részt vesz az országos és a megyei gazdasági egyesületek tevékenységében. Alapító tagja az OMGÉ-nek, 1870-ben az igazgató-választmányba választják be, 42 közül 39 szavazat esik rá.37 (Ugyanennyit kap Deák Ferenc, Eötvös József pedig 42-t.) Számtalan hazai és külföldi bizottságban vállal szakértői feladatot, s alig van érdemleges kiállítás, szántó-arató és egyéb gépverseny, ahol a zsűri tagjaként, vagy éppen kiállítóként ne jelenne meg termékeivel.
-----Két világkiállításon is részt vett - méghozzá több minőségben. 1862-ben a londonin a Helytartótanács megbízásából tanulmányozta a mezőgazdasági gépeket, és ugyanitt bemutatta néhány nemesített növényét. Ezekkel két kiállítási érmet nyert,38 kimerítő jelentését a mezőgazdasági gépekről pedig közzétette a Gazdasági Lapok.39
-----A londoni világkiállításon még egy Egan jelen volt: a Helytartótanács által kinevezett központi bizottmány két titkárának egyike Egan Jakab, angol nyelvtanár, Ede fivére. Angol-német-magyar nyelvtudására nagy szükség van; ő fordította le már jóval az indulás előtt az angol kiállítási szabályzatot magyarra, majd készítette el a magyar programot.40
-----Ugyancsak a magyar bizottság tagjaként vesz részt Ede az 1873-as bécsi világkiállításon.41 A kiállítók névjegyzékében két Egan olvasható: Ede (628. sz.) és öccse, Alfréd (603. sz.).42

A VÁLLALKOZÓ

Egan Ede vállalkozó hajlamú - mai kifejezéssel: több lábon álló - gazda volt. Kétszáz magyar holdas (86 hektárnyi) gazdaságának jövedelmi mérlege egy kedvezőtlen időjárású évben veszteséggel zárulhatott, két évé pedig - banki hitel hiányában - csődbe juttathatta a birtokot s koldusbotra a családot. Megfelelő bankok, hitelintézetek pedig még nem álltak a gazdák rendelkezésére.
-----Egan a mezőgazdaság bajainak vizsgálatakor többször rámutatott a tőkehiányra, és javasolta, hogy a gazdákat hitelhez kell juttatni. 1863-ban két pénzintézettel is kapcsolatba került: az erre alakult belga földhitelintézettel, mely az igazgatótanács tagjául választotta. (Erről azonban hamarosan lemondott, mert észrevette, hogy ügyletei nem tisztességesek.) A másik, jó úton haladó Magyar Földhitelintézetet készséggel támogatta külföldi kapcsolatok felvételében.
-----Egan Ede a piacból indult ki. Azt termelte, ami iránt keresletet tapasztalt: nemesített vetőmagot és tenyészállatokat. Főleg az utóbbiak bizonyultak kelendőeknek. Gyakran rendezett gazdaságában bemutatóval egybekötött vásárt, a hatvanas években pedig elvitte állatait a pesti híres József-napi vásárra, ahol a gazdák az ország minden tájáról összesereglettek.
-----Mindezzel nem elégedetett meg: barátjával, Tanárky Gyulával 1874-ben birtokközvetítő irodát nyitott Pesten (V., Mázsa u. 7.) és Bécsben (I., Göttweiherstr. 1.).43 Az iroda azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
-----A hetvenes évek második felében ritkán mozdult ki birtokáról, nevével legfeljebb az OMGE tagnévsorában lehetett találkozni.
-----Egan Ede élete folyamán az ország sok politikusával, tudósával került kapcsolatba és működött együtt velük a köz javára. Barátjának mondhatta Gönczy Pált, Csengery Antalt, Kautz Gyulát, Trefort Ágostot, Széchenyi Istvánt. Különösen jó barátságot ápolt Horváth Boldizsárral, Tanárky Gyulával és Deák Ferenccel. Magas kitüntetések (pl. a Ferenc József Rend Lovagkeresztje, vagy az aranykoronás érdemkereszt) ismerték el tevékenységét, de ezeknél többre becsülte Deák Ferenc fafaragványait, melyeket a család szent ereklyeként őrzött.
-----Idősebb Egan Ede 1880. augusztus 28-án hunyta le szemét borostyánkői birtokán. A Gazdasági Lapok 1880. október 12-i 41. számában közölt nekrológja kiemeli, hogy mint szakíró "folyton a szépet és magasztosat tartotta szem előtt". Továbbá, "rendkívül éles ész és bámulatos gyors felfogás jellemezte", a legbonyolultabb helyzetben is azonnal felismerte a megoldást. Közeli barátja, a szombathelyi Horváth Boldizsár (1822-1898) jogtudós, a kiegyezés kormányának első igazságügyi minisztere (1867-1871) jellemzése szerint Egan Ede "elméleti és gyakorlati ismeretekben egyaránt gazdag tehetségéhez bámulatos munkaerő és egész az izgékonyságig terjedő fáradhatatlan buzgalom járult. Szigorú becsületessége és lelkiismeretes érdeklődése tiszteletet gerjesztett. Gyöngéd és előzékeny modora pedig szeretetre ragadott iránta mindenkit".

 

JEGYZETEK

1. GYURÁCZ Ferenc: Nemzeti gondolat és szociálpolitika. In: Valóság, 1998. 2. szám, 32-46. oldal
2. Magyar írók élete és munkái. 7. kötet, MTA, Bp. 1990.
3. SZÖGI László: Magyarországi diákok a Habsburg Birodalom egyetemein. l. 1796-185?, Budapest-Szeged, 1994. 103., 115., 119. oldalak
4. FEHÉR Dezső-TÖRÖK Imre: A verhetetlen Kincsem. Natura, Bp. 1974. 13. oldal
5. GALGÓCZY Károly: Az OMGE története. Kocsi ny. Bp. 1880. 9. oldal
6. KECSKÉS Sándor: A magyarországi állattenyésztő szervezetek története 1828-1948. Állatteny. és Takarm. Kut. Herceghalom, 1991. 25. oldal
7. WALLESHAUSEN Gyula: Erzsébet királyné és falkavadászatai. Nimród Alapítv. K. Bp. 1998. 70-81. oldal
8. VARGA Kálmán: A gödöllői kastély évszázadai. Műemlékek Áll. Gondnoksága, Bp. 2000. 138. oldal
9. MOL. Mikrofilmtár. C 910. Matryka narodnych Bratislava. - Sv. Martin 1810-1816. 15787. és 16120. oldal
10. WALLESHAUSEN Gyula: A rohonci gazdaképző intézet. In: Vasi Szemle, 2005. 1. szám, 47-67. oldal
11. HORSCHETZKY, Carl: Oekonomische Institute. I. Heft. Ungarisch-Altenburg, Czéh, 1842. 8-9. oldal
12. Mi módon kell kívánt tulajdonságokkal ellátott merino nyájat magas pontján fenntartani, hogy hátrataszító, vagy előrevágó hibákba ne essünk? (megfejtve Egan Eduard által.) In: Rohonczi Közlemények, 1841. 1. szám, 3-20. oldal
13. Az ember anyagi és szellemi erejének használatáról a mezei gazdaságnál és azok sikerét emelő eszközökről. In: Rohonczi Közlemények, 1841. 2. szám, 3-26. oldal
14. Értesítő. In: Gazdasági Tudósítások, 1841. 4. szám, 166. oldal
15. Jelentés Klauzál Imre juh- és növénytenyésztési vállalataira nézve. In: Magyar Gazda, 1847. 34. szám, 543-544. oldal
16. GALGÓCZY Károly: Dr. Czilhert Róbert, a legjelesebb magyar juhászgazdák egyike 1809-1884. In: GALGÓCZY Károly (szerk.): Az OMGE emlékkönyve 5. füzet, Buschmann, Bp. 1885. 140-142. oldal
17. EGAN Ede: Magyar gőzeke. In: Magyar Gazda, 1860. 38. szám, 596. oldal
18. Gútori: Borostyánkő 1858- és 1859-ben. In: Gazdasági Lapok, 1858. 19. szám, 275-276. oldal
19. TANÁRKY Gyula: Őszi levelek Egan Edéhez. In: Gazdasági Lapok, 1867. 46. szám, 549-551. oldal; 48. szám, 573-575. oldal; 49. szám, 585-587. oldal; ENGELBRECHT Károly: A juhtenyésztés és a gyapjúisme tanulmányozása ügyében. In: Gazdasági Lapok, 1870. 35. szám, 489-490. oldal
20. Felső-Vasmegyei képek. III. Borostyánkő. In: Vasárnapi Újság, 1859. 4. szám, 41. oldal
21. EGAN Ede: Borostyánkői közlemények. I-II. In: Gazdasági Lapok, 1859. 49. szám, 774-776. oldal és 1860. 4. szám, 51-52. oldal
22. EGAN Ede levele Borostyánkőről. In: Gazdasági Lapok, 1867. 51. szám, 609. oldal; Juhászati tanfolyam. In: Gazdasági Lapok, 1868. 49. szám, 584. oldal
23. EGAN Ede: Tekintetes Egyesület. In: Gazdasági Lapok, 1858. 13. szám, 177-181. oldal
24. EGAN Ede: Komlótermesztési adatok. In: Gazdasági Lapok, 1870. 15. szám, 175. oldal
25. EGAN Ede: Mit tegyen a magyar gazda? In: Gazdasági Lapok, 1858. 10. szám, 133-134. oldal
26. EGAN Ede: Az országos állattörzskönyvek szerkesztéséről. In: Gazdasági Lapok, 1858. 14. szám, 194. oldal; uő: Előterjesztés a törzskönyvek ügyében. In: Gazdasági Lapok, 1858. 41. szám, 591-593. oldal
27. KECSKÉS Sándor i. m. 48. oldal
28. Az OMGE állattenyésztési szakosztályának 1858. május 31-i és június 6-i ülés jegyzőkönyve. In: Gazdasági Lapok, 1858. 24. szám, 354-355. oldal; EGAN Ede: Előterjesztés a törzskönyvek ügyében. In: Gazdasági Lapok, 1858. 41. szám, 591-593. oldal
29. Gazdasági Lapok, 1861. 11. szám, 161. oldal
30. A MGE f.é. nov. 30-án tartott ig.-vál. ülése. In: Gazdasági Lapok, 1860. 49. szám, 776. oldal
31. CZILHERT Róbert: A gazdasági intézetek ügyéhez. In: Gazdasági Lapok, 1860. 52. szám, 823-828. oldal; MEZŐ Pál: A gazdasági szakképzésről. In: Gazdasági Lapok, 1861. 5. szám, 70-72. oldal
32. EGAN Ede: A gazdasági tanintézetek ügyében. In: Gazdasági Lapok, 1861. 12. szám, 182. oldal
33. EGAN Ede: Gazdasági érdekek képviselete. In: Kertészgazda, 1867. 30. szám, 484-488. oldal
34. EGAN Ede: Egy homokszem a gazdasági szervezet kiépítéséhez. In: Gazdasági Lapok, 1868. 15. szám, 169-170. oldal
35. GIRÓKUTI P. Ferenc: Gazdák clubja. In: Kertészgazda, 1867. 32. szám, 517-518. oldal
36. A kis-celli kiállítás. In: Gazdasági Lapok, 1867. 47. szám, 569. oldal
37. Az OMGE 1870. febr. 13-án tarott közgyűlése. In: Gazdasági Lapok, 1870. 9. szám, 104. oldal
38. Gazdasági Lapok, 1861. 45. szám, 13. oldal: SZEMERE Bertalan: Londoni kiállítás. In: Gazdasági Lapok, 1862. 29. szám, 191-193. oldal
39. EGAN Ede: Nemzetközi kiállítás 1862-ben. IX. oszt. (Földm. gépek, eszközök) In: Gazdasági Lapok, 1862. 48. szám, 797-801. oldal
40. A londoni világ-kiállításra alakult központi bizottmány jegyzőkönyve. In: Gazdasági Lapok, 1861. 27. szám, 418-419. oldal
41. Az OMGE 1871. okt. 30-i ig.-választmányi ülése. In: Gazdasági Lapok, 1871. 46. szám, 709. oldal; Gazdasági Lapok, 1872. 5. szám, 76. oldal
42. Gazdasági Lapok, 1873. 9. szám, 124. oldal
43. Gazdasági Lapok, 1874. 15. szám, 216. oldal