SZAPU MAGDA:

"NÉGY MAGYAR KISVÁROS IFJÚSÁGI "SZUBKULTÚRÁI"

------------------------------A magyarországi (Pápa, Tatabánya) és az erdélyi (Csíkszereda és Székelyudvarhely) városi fiatalok kultúráját, fogyasztását, életvitelét és gondolkodásmódját vizsgáló empirikus kutatásaink célja az életkorral és az értékrendszerrel változó tárgyi környezet új szempontú, kulturális megközelítése, valamint a mögötte lévő társadalmi kiscsoportok és kapcsolatrendszerek feltárása volt. A zenei stílusirányzatok (rock, metál, alternatív, punk és oi zene, rap, diszkó és techno) mentén szerveződő ifjúsági csoportkultúrák, "szubkultúrák" típusait rögzítettük érzelmi, tartalmi és formai hasonlóságuk vagy szembenállásuk alapján. A kulturális másság legszembetűnőbb jegyeit - a tárgyi és társadalmi környezetet, az idő- és térhasználatot, a pihenést és a szórakozást, a világképet, az érték- és normarendszert, az egyéni célokat és ambíciókat - alapul véve modelláltuk a célcsoportot, időbeni és térbeli összehasonlításokat végeztünk etnográfiai és szociológiai módszerekkel.

VINCZE KATA ZSÓFIA:

A ZSIDÓ HAGYOMÁNYOK VISSZATANULÁSA

------------------------------Magyarországon a Holocaust utáni második generációnak alig volt zsidó tudata, a hagyományos zsidó vallásos szokásoktól tudatosan megszabadult, gyakran pedig zsidó származásáról sem tudott. A dolgozat egy nagyobb munka része, és arról a harmadik generációról szól, amely visszakeresi, visszatanulja, kitalálja hagyományait, és vallásjogi szempontból úgynevezett báál tsuvává (visszatérővé) válik. A vallási hagyományok tudatos visszatanulása és gyakorlása 50 év után újra különböző irányzatok szerint csoportosuló, fiatalokból is álló vallásos közösségeket teremt.
-----A valláshoz való visszatérésben itt a vallásos és etnikai aspektusokat ritkán lehet vegytisztán elválasztani, vagy azonosítani.
-----Mivel a zsidó vallás tradícióihoz kötődő vallásos csoportok fiatalabb generációja Magyarországon teljes egészében báál tsuvákból (illetve betérőkből) tevődik össze, megállapítható, hogy a hagyományőrző vallásos életvitel pillanatnyilag választás és nem beleszületés, nem öröklés kérdése.

TAKÁCS SZILVIA:

OLDÓDNAK VAGY SZILÁRDULNAK A KULTURÁLIS BLOKKOK?
(KÖZÉPISKOLAI HELYZETKÉP)

------------------------------A szakközépiskolások egy vizsgált csoportja az irodalmi művekkel kapcsolatos reakciói alapján egy jól körülhatárolható kulturális blokkot (Józsa Péter fogalma) alkot. Számukra a jelentés az események tényszerű elbeszélése, probléma a megfelelő kód hiánya, a művészet és valóság kapcsolatának téves értelmezése. Az érettségi követelmények kritikai vizsgálatából és a nagyobb anyagon végzett szöveganalízis összevetéséből kiderül, hogy a jelzett problémákat az oktatáspolitika oldja meg. A magyartanításban nem az esztétikai kód fejlesztése folyik, hanem igazodás a meglevő kódkészlethez. A vizsgakövetelményeknek való megfelelés az oktatásban nem lazítja, hanem elmélyíti a kulturális blokkokat.

KOZÁR MÁRIA:

FELSŐSZÖLNÖK ÉS APÁTISTVÁNFALVA SZLOVÉN LAKOSSÁGÁNAK
NYELVHASZNÁLATA, NEMZETISÉGI KÖTŐDÉSE ÉS AKTIVITÁSA

------------------------------Mindkét - többségében szlovének lakta - községben több a homogén (nemzetiségi=nemzetiségi) mint a vegyes házasság. Ennek ellenére jellemző rájuk, hogy az eredeti anyanyelv és a magyar nyelv kettős kötődésben élnek. Az otthoni nyelvhasználat mindkét településen függ attól, hogy a házasság homogén, vagy heterogén. A homogén házasságokban, elsősorban ott, ahol nagyszülőkkel élnek, gyakrabban használják a szlovén nyelvet. Az otthonon kívüli nyelvhasználatra is ez vonatkozik. Az iskolai végzettség nincs hatással a nyelvhasználatra, a korosztály szerinti megoszlás viszont igen. Az első generáció még rendszeresen használja a szlovén nyelvet otthon és otthonán kívül. A kisebbségi önkormányzati tagság és kulturális egyesületben való részvétel ösztönzőleg hat a második és a harmadik generáció nyelvhasználatára, illetve identitásának megőrzésére. A kulturális csoportban való részvétel nem függ a homogén vagy vegyes házasságból való származástól, illetve a házaspárok nyelvhasználatától. A tagok az érdeklődési körüknek megfelelően vesznek részt azokban.

ILLÉS PÉTER:

HATÁRÁTLÉPÉSEK³
STÍLUSOK, RÉGIÓK, MÚZEUMOK EGY NEMZETKÖZI
KIÁLLÍTÁS ÖSSZEHASONLÍTÓ PERSPEKTÍVÁJÁBAN

------------------------------2005. április 24-én nyílt meg a szombathelyi Savaria Múzeum dísztermében a "Kerámia³ - égetett idill" (Keramik³-gebrannte Idylle) című nemzetközi vándorkiállítás. A határon átnyúló vállalkozás az Európai Unió Kultúra 2000 keretprogramjának támogatásával, a bécsi Osztrák Néprajzi Múzeum (Österreichisches Museum für Volkskunde, Wien), a túrócszentmártoni Szlovák Nemzeti Múzeum (Slovenské národné múzeum, Martin), illetve a szombathelyi Savaria Múzeum közös rendezésében jött létre. A nemzetközi tárlat a népi kerámián keresztül kísérletet tett a kortárs térségi identitások etnológiai elemző bemutatására. Ugyanakkor aktualizálta azokat a múzeumi és helytörtént tényeket, amelyeket egyébként önértékük miatt is fontosak. A dolgozat a kiállítás rendszerezésekor felmerült problémaköröket jelzi, és támpontokat kínál a lehetséges további feldolgozásokhoz.

Kerámia³ = értsd: kerámia a köbön

HERÉNYI ISTVÁN:

NYUGAT-MAGYARORSZÁG BEKÖLTÖZÖTT NÉPESSÉGE AZ ÁRPÁDOK ÉS AZ ANJOUK KORÁBAN

------------------------------Nyugat-Magyarország népessége a magyar honfoglalás (895) körüli időszakban nagy átalakuláson ment keresztül. A szerző számba veszi a honfoglalás előtt itt élt népek maradványait a keletről beköltöző sztyeppei, fele részben török jellegű néptöredékeket, az indogermán beköltözőket és általában a nyugatról beköltözőket. Megállapításait elsősorban a helynevekre alapozza.

DR. HACK FRIGYES:

MÍTOSZ ÉS VALÓSÁG
(A VELEMÉRI AQUILA-FRESKÓK ÉS A NAPFÉNY)

------------------------------Sok középkori műalkotáson találnak az elemzők misztikus alkotói szándékot. Ezek némelyike ellenőrizhető, s egyesek ezzel igazolást, mások cáfolatot nyernek. Ilyen a Velemérben álló árpád kori templom, melynek belső freskóit AQUILA JÁNOS festette. A képek elhelyezéséről szóló legenda szerint a művész a szakrális jeleneteket úgy rendezte el, hogy azokat a beeső napsugarak az ábrázolt eseményhez kapcsolt ünnepeken világítják meg. A Nap mozgásának geometriai elemzése azt mutatja, hogy ezeknek a legendáknak egy része helytálló, míg legalább ugyanennyi csupán kegyes fantáziálás eredménye.