BAKÓ BALÁZS: "NON CONFUNDAR" - "NEM SZÉGYENÜLÖK MEG"

----------------------------------------Idén múlt hatvan éve, hogy - 1945. március 29-én - meghalt a szombathelyi egyházmegye XX. századi történetének egyik meghatározó alakja, gróf Mikes János megyés püspök. De ki is volt ő? Magyar gróf, aki Mikes Kelemen családjában örökölte a haza szeretetét? Európai műveltségű arisztokrata, aki öt nyelven beszélt, és rajongott a szépért? Katolikus főpásztor, aki valóban vezetője kívánt lenni nyájának, és hívei lelki épülését szolgálta? Kérlelhetetlen politikus, aki a végsőkig hűen ragaszkodott elveihez?
-----Mikes Jánosról legendák keringtek egykor és ma is a papság és világiak körében egyaránt. Már életében gyakran érte támadás, mert sok újat, szokatlant honosított meg, irigyek és bírálók egész sorának adva lehetőséget a kritikára. Ma már nevetségesnek tűnik, hogy bírálták azért, mert autóval járt és repülővel utazott. Ám ez szokatlan volt a maga korában. Ő volt az első püspök, aki ad limina látogatására is repülővel utazott 1923-ban, és ezzel nagy feltűnést okozott magában Rómában is.¹ Szintén felzúdulást keltett szerénynek igazán nem mondható főúri életmódja. Valóban csak ez jellemezte volna a püspököt? "Nagy, igen mélyre ható, életbe vágó s életet alakító rekonstrukcióra van itt szükség. S ezt várjuk, bízvást reméljük a II. Jánostól!" Ezzel a reménnyel közli Horváth István káptalani helynök az egyházmegye papságával 1911 novemberében, hogy gróf Mikes János személyében új püspöke van Szombathelynek.² Nagy elvárás ez egy új püspöktől. Talán a véletlen műve, hogy az egyházmegyét alapító Szily János után egy újabb János püspök az, akinek a nagy modernizáció lesz a feladata. Vajon sikerül-e megfelelnie a várakozásoknak?
-----Életének és tevékenységének kutatása csak mostanában kezdődött. Így objektív képet alkotni róla ma még nehéz feladat. Ez a tanulmány ehhez kíván hozzájárulni a püspök halálának évfordulóján.

Zabolai Mikes János gróf 1876. június 27-én született a Mikes család Háromszék megyei birtokán, Zabolán. Családjának múltja híres ősökkel van tele. Leghíresebbé Mikes Kelemen vált, de a család inkább Mikes Mihályra volt büszke, aki a Rákóczi-szabadságharc után a grófi címet szerezte.³ A püspök apja, Mikes Benedek Bem József szárnysegédjeként lett nevezetes. A szabadságharc bukása után emigrált. Benedek gróf svájci emigrációja alatt ismerkedett meg Sophie Moserrel, Henrik Moser schaffhauseni óragyáros leányával. A Moser család Svájc egyik legjelentősebb óragyártója volt és protestáns. Az ismeretségből 1865-ben házasság lett. Ennek volt egyik gyümölcse János gróf is. Édesapját kétéves korában vesztette el, így neveléséről anyja gondoskodott. Moser Sophie művelt, nagyon vallásos, rendkívül tájékozott asszony volt, aki férje halála után felváltva élt Zabolán és Münchenben. Gyermekeit (Ármin, Ilona, Eliz és János) gondos nevelésben részesítette. Kapcsolata - főleg Jánossal - mindig szoros és nagyon bensőséges volt.


gróf zabolai Mikes János szombathelyi megyés püspök	Mikes püspök Szentgotthárdon, 1916.

-----Tanulmányait a kalksburgi jezsuitáknál folytatta Mikes János. Itt érlelődött meg papi hivatása. Érettségi után az innsbrucki szeminárium diákja lett. Az intézmény a tudományos munka egyik központja volt, és tág lehetőségeket nyújtott a kispapok fejlődésére.
-----Pappá szentelésére 1899. június 29-én került sor. Személyében egy nyitott gondolkodású, tájékozott, a szépre fogékony, környezetére igényes, jó szervezőkészséggel megáldott új papja lett az erdélyi egyházmegyének. Egy távoli, szinte megközelíthetetlen kis faluba, Gyergyóalfaluba helyezik káplánnak. Buzgón végzi feladatait, és öt évig marad első állomáshelyén.
-----1906-ban Mailáth püspök a fiatal, de ambiciózus papot Székelyudvarhely plébánosává, egyszersmind főesperessé nevezi ki. Fontos megbízás; 28 plébánia tartozik a keze alá, köztük maga Székelyudvarhely város, megyeszékhely. Itt-tartózkodása alatt részese a helyi közéletnek, restauráltatja a templomot és a paplakot. Elhatározza egy új római katolikus főgimnázium építését, amihez államsegélyt is szerez. Megalakítja a férfiak Mária-kongregációját, az Oltáregyletet, Szent Antal-estélyeket szervez karitatív céllal. Aktivitása és tenni akarása szinte nem ismer határokat. Káplánjai később csak jóságos, mindenki által tisztelt plébánosként emlékeznek rá vissza, aki méltó a magasabb egyházi méltóságra.⁴

Ferenc József király 1911. november 5-én nevezi ki szombathelyi megyés püspökké. A pápai megerősítésre december 16-án került sor. Az új püspök november 29-én Bécsben letette esküjét a király előtt. A kinevezés nagy meglepetést okozott, hiszen Mikes főesperes viszonylag ismeretlen volt, és a püspöki megbízatáshoz még meglehetősen fiatalnak számított harmincöt évével. Püspöki jelmondata jól jellemzi eltökéltségét: "non confundar", azaz nem szégyenülök meg.
-----A beiktatási ünnepségek után az új püspök nagy lendülettel látott munkához, aminek az eredményei hamarosan megmutatkoztak. Mindjárt az első évben bevezettette a villanyvilágítást a székesegyházba, a püspökvárba és a szemináriumba. Megnyitotta a kispapok előtt a püspöki kertet. Újraszabályozta a püspöki hivatal működését is.
-----Nagyobb horderejű rendelkezései az első években az Egyházmegyei Takarékpénztár és a Martineum kiadó megalapítása voltak. De ezek előtt kerül sor Szent Márton ereklyéinek hazahozatalára. Szent Márton tours-i püspök Savariában született, és az egyházmegye védőszentje volt. Vélt szülőháza helyén épült fel a Domonkos-rendi Szent Márton-templom és rendház. Az egyházmegye területén nem volt az Európa-szerte népszerű szentnek ereklyéje, ezért merült fel az a gondolat, hogy ereklyéinek egy része kerüljön Szombathelyre.
-----Az ereklyék hazahozatala minden szempontból teljes siker volt: meggyőzte a papságot és a világiakat is Mikes rátermettségéről, bizonyította alkalmasságát, és jobban ráirányította az egyházmegye közvéleményének figyelmét.

Az I. világháború évei nem kedveztek a látványos alkotásoknak, de nem jelentették a teljes passzivitást. Mikes ezekben az években is aktív, de tevékenységei más jellegűek, mint az első időszakban vagy a 20-as években. Fontos feladatnak tekintette a hátország életének szervezését. A répceszentgyörgyi püspöki kastélyban 80 ágyas kórházat rendezett be a Vöröskereszt segítségével.⁵ A kórház szeptember 15-én nyílt meg műtővel, egy 24 és egy 26 ágyas kórteremmel. A betegek ellátását a püspök fedezte, gyógyszerekről a Vöröskereszt gondoskodott. Az intézmény tartalékkórházként működött, ahol nemcsak ápolást, hanem a sebesültek utógondozását is végezték. A kórházban 25 havi fennállása alatt 539 sebesült katonát ápoltak. Feloszlatása után a püspök a modern felszerelést a szombathelyi gyermekkórháznak ajándékozta.⁶
-----Mikes püspök további, a háborúhoz kapcsolódó tette, hogy - kétszer is - meglátogatta az egyházmegyéből frontszolgálatot teljesítő katonákat. Az első látogatásra 1917 júniusában került sor az orosz fronton Lemberg közelében, ahol a frontvonalban lévő csapatok közé ment, misézett és sebesülteket látogatott.⁷ A második látogatás 1918. szeptember végén, az olasz fronton történt. A Piave mellett állomásozó két szombathelyi háziezredet kereste fel. Mikes frontlátogatásai valóban hazafias, főpásztorhoz illő tettek voltak, amelyeket esetleg, többek között, családi érintettsége is ösztönözhetett: erdélyi családja, rokonai menekülni kényszerültek a román hadsereg betörése után, és a románok ekkor a zabolai birtokot is elfoglalták.⁸
-----1918-1919 a püspök életében is nagy megpróbáltatásokat hozott. Mikes az elsők között került szembe az ún. "őszirózsás forradalom" utáni kormányzattal. Ennek politikai és egyházkormányzati okai egyaránt voltak. Az új kormány 1919 februárjában vagyonvizsgálatot kezdeményezett a szombathelyi püspöki javadalomban, és a jelentés alapján azt február 17-én zárolták.
-----Mikes tiltakozott az eljárás ellen,⁹ hiszen a zárlat elrendelése egyértelműen politikai indíttatású volt, amit a püspök 1919. február 27-én a celldömölki apátságba történt internálása is megerősít. Itt még viszonylag szabadon érintkezhetett a külvilággal, látogatókat is fogadhatott, pl. Pehm (Mindszenty) Józsefet, akit hamarosan szintén letartóztattak. Március 29-én Mikest a fővárosba szállították, ahol a gyűjtőfogházba került. A mostoha körülmények között megbetegedett. Kalandos körülmények között, álruhában, július 30-án sikerült megszöknie.

A fogságból történt hazaérkezése után azonnal belevetette magát a munkába. Erre szükség is volt, hiszen az egyházmegye több mint fél évig vezetője nélkül maradt. Munkabírása és alkotóereje továbbra is töretlen volt. Munkáját nagyfokú precizitás jellemezte, amit papjaitól is megkövetelt. Fontosnak tartotta az átlátható hivatalvezetést. Figyelme szinte mindenre kiterjedt: ha kellett, akkor papjait a nyári időszámítás bevezetésére, vagy a paplak tisztán tartására figyelmeztette.¹⁰
-----Precizitása és kiterjedt levelezése ellenére nem hivatalnok püspök volt, sokkal inkább vezető, aki irányító feladatot vállalt. A kezdeményezés és a felügyelés jellemezte, míg a kivitelezést munkatársaira bízta. Hivatali apparátusát gondosan választotta ki. Aulikus papjai kivétel nélkül nagy tudású, képzett papok voltak, akik valóra váltották a püspök kezdeményezéseit.

A Szent Márton-ereklye hazahozatala. A menet élén középen Mikes püspök, 1913.

Mikes püspök a hadikórházzá átalakított répceszentgyörgyi kastélyban, 1915.

A püspök támogatásával felépült a szaléziek Dr.Vass József tanoncotthona

Mikes püspök bérmakörúton

-----Kiemelt feladatnak tekintette az oktatás ügyét. Különösen fontosnak tartotta az oktatók alapos felkészültségét. Ennek elősegítésére született meg a Papi Kölcsönkönyvtár és az ehhez kapcsolódó Tanítók Pedagógiai Szemináriumi Könyvtára. Az új könyvtár a Papi Kölcsönkönyvtárral Szent Márton Könyvtár néven egyesült.
-----Püspöksége idején számottevően föllendült a hitélet. 1912-ben Celldömölkön, 1921-ben pedig Lékán rendeztek eucharisztikus kongresszust. 1920-ban dr. Rogács Ferenc szervezésével megalakult az egyházmegyei Katolikus Férfiliga, miután 1912-től már működött a Katolikus Sajtó-hölgy Bizottság. Mikes támogatásával 1933. június 24-én megalakult az Actio Catholica egyházmegyei tanácsa is.
-----A 20-as években politikailag is rendkívül aktív, meghatározó szerepet játszik a nyugat-magyarországi legitimista politikusok között. Jelentős a szerepe IV. Károly első visszatérési kísérletében. Palotájából indul és ott is végződik ez a sikertelen kísérlet a Habsburg-dinasztia uralkodói jogainak helyreállítására.

Mikes János püspökségének egyházkormányzati szempontból legkiemelkedőbb eseménye az 1927-es egyházmegyei zsinat volt. Az egyházmegye fennállásának 150. évfordulója megfelelő alkalmat teremtett a zsinat megtartására, annál is inkább, mert erre az időszakra Trianont követően már lezárult az egyházmegye szétszakítása miatti bizonytalanság.
-----Az egyházmegyei zsinat talán legfontosabb döntésének nevezhető az új plébániák alapításának támogatása. Ezt maga a püspök is legsürgősebb feladatként jelölte meg.¹¹ Mikes püspökségét kiemelkedőnek kell tekintenünk az egyházmegye történetében, ami a plébánia-alapítások ügyét illeti. Az egyházmegye létrehozása óta soha annyi új plébánia és lelkészség nem alakult, mint Mikes János püspökségének 25 évében. A püspök ehhez a megfelelő szervező személyek kiválasztásával, a gondos előkészítéssel és a tervszerű végrehajtással járult hozzá, kapcsolatai pedig segítették az anyagi források előteremtését.

Püspöksége alatt szerzetesrendekben is gazdagodott az egyházmegye, s ezáltal a növekvő társadalmi igényhez igazodott. Elsősorban karitatív és szociális, valamint oktatási tevékenységet végző rendek telepedtek le, de nagyobb szerepet vállaltak a lelkipásztorkodásban is (ferencesek, domonkosok, szaléziek). A rendek letelepedéséhez szükséges volt a megyés püspök mint egyházi főhatóság engedélye. Mikes minden esetben a lehető leggyorsabban adta meg a kért engedélyeket, sőt kivétel nélkül segített az anyagi eszközök előteremtésében is. Mindezt nagyon tudatosan tette. Az egyházmegyének szüksége volt a szerzetesekre. A világi papság mind anyagi, mind emberi forrásokban szűkölködött, ezért sokrétű munkájához nagy segítséget jelentettek a rendek. Általuk enyhíteni lehetett a hitoktatók hiányát, és az új kuráciák felállítása idején pótolták a hiányzó lelkipásztorokat is.
-----Gróf Mikes János püspöksége alatt kilenc rendház épült az egyházmegyében. Nevéhez fűződik az Annunciáta Nővérek kongregációjának megalapítása, a szaléziek és a verbiták letelepítése.

Az innsbrucki szeminárium egykori hallgatóinak találkozója
Az ülő sorban jobbról a harmadik Mikes János

Mikes püspök, balján Svoy Lajos székesfehérvári püspökkel, kanadai látogatásukon

Mikes János püspöksége alatt az egyházmegye fizikai valójában is sokat változott. A püspök nagyon ügyelt az épületek és más, művészi értékű tárgyak gondozására, karbantartására. Nagy műpártoló volt, ami szűkebb környezetében is tükröződött. Saját ízlése szerint rendezte be az addig szinte üres répceszentgyörgyi kastélyt, új bútorokkal és festményekkel gazdagította a püspöki palotát is. Régiségkereskedőktől fennmaradt levelek tanúsítják, hogy szinte egész Európából szerezte be a legválogatottabb ötvöstárgyakat, festményeket és bútorokat.¹² Nemcsak kiváló ízlése, hanem pompaszeretete is arra sarkallta, hogy gazdagon, értékes tárgyakkal rendezze be a lakhelyét. "Mikes püspök grand Seigneur akart lenni s így illusztrálni a főúri és főpapi méltóság nagyszerűségét."¹³
-----Természetesen nemcsak saját környezetét szépítette. Negyedszázados hivatali korszaka alatt, anyagi és főleg erkölcsi támogatásával számtalan új templom épült az egyházmegyében. A 20-as években restauráltatta a székesegyházat, amely így eredeti pompájában ragyoghatott. 1927. június 14-én konszekrálta a felújított templomot.
-----Építkezései közül kiemelkedik a deficientia és a szeminárium épületének bővítése. Mikes támogatásával számos egyházi, rendi intézmény épült. Ilyen volt Zalaegerszegen a ferences kolostor és a Notre Dame zárda épülete, Szombathelyen az annunciáta nővérek anyaháza, a szaléziek dr. Vass Józsefről elnevezett tanoncotthona és internátusa, Kőszegen a dominikána apácák új épületszárnya. Kezdeményezésére új épület készült a Kelcz-Adelffy Fiúinternátus számára.
-----Szorgalmazta az egyházi műemlékek fokozott védelmét. Egy kiállítás szervezése kapcsán már az első években jelentést kért az egyházmegye műtárgyairól. 1928-ban a Műemlékek Országos Bizottságánál kezdeményezte a püspöki palota belső berendezésének oltalom alá vételét. Fővédnöke volt a Magyar Festők, Szobrászok, Építészek és Iparművészek Társasága egyházművészeti kiállításának 1930-ban.
-----1931 nyarán felállította a Szombathelyi Egyházművészeti Bizottságot, amelynek elnöki tisztét magának tartotta fenn. A bizottság a következő években aktív szerepet játszott a műemlékek védelmében, új egyházi épületek tervezésében.
-----Bár Mikesnek nem volt igazi érzéke a zenéhez, mégis támogatta a helyi zenei életet. A székesegyházban elrendelte a gregorián énekek bevezetését. Támogatásával egyik papnövendéke, Werner Alajos Rómában tanulhatott egyházi zenét, és hazaérkezve megalapította a Schola Cantorum Savariensis énekkart, amely szinte világhírűvé vált az 1938. évi budapesti Eucharisztikus Kongresszuson való szereplésével. A kórus létrejöttében játszott szerepét még a megye főispánja is megköszönte neki.
-----Mindezen támogató tevékenységével nemcsak az egyház, hanem az egész megye fejlődését előmozdította. Így a Nyugat-Dunántúl kulturális életében játszott szerepéért valóban megilleti a "mecénás" jelző.

Egyébként "Pénz dolgában kettőt tudott nagyon: pénzt teremteni és pénzt elkölteni" - írta Mikesről Székely László.¹⁴ Ám a pénzköltés dolgában kicsit sikeresebb volt, így gyakran került pénzügyi zavarba. Az egyházmegye vagyoni helyzete nagyon ingatag volt.
-----Már Mikes trónralépésekor nagy figyelmet szenteltek a vagyoni kérdéseknek. A bizonytalan helyzet miatt jelentkezett az az igény, hogy szabályozzák újra az egész egyházmegye vagyongazdálkodását, és szervezzék meg a pénzvagyon közös központi felügyeletét. Ez az igény hozta létre a Szombathelyi Egyházmegyei Takarékpénztár Rt.-t. 1921-ben a takarékpénztár a püspökről elnevezett segélyalapot hozott létre az alsópapság beteg-, illetve üdülési segélyezésének megvalósítására.
-----A takarékpénztár sikeresen működött. A papi nyugdíj ügyét kellőképpen rendezte. Mintájára szerte az országban egyházmegyei takarékpénztárak alakultak. A takarékpénztár Mikes püspökségének egyik legnagyszerűbb eredménye. Sikerrel megoldotta a vagyongazdálkodás szinte átláthatatlan rendszerét, rengeteg plébániának, szervezetnek, cégnek és magánszemélynek nyújtott kölcsönt, és maga is munkalehetőségeket teremtett.

Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímást -
mellette Mikes püspök - szombathelyi
látogatásán üdvözlik a helyi politikai vezetők

-----A püspökség anyagi gondjai a 20-as években állandósultak. A helyzet a 30-as évek fordulójára kritikussá vált. Mikes mindent megtett, hogy tartozásait törlessze. Még a palotából is kiköltözött, és a Szentszék engedélyével beköltözött a Boda János halálával megürült kanonoki házba, hogy kiadásait csökkentse.¹⁵
-----A helyzet azonban továbbra sem rendeződött. Az állandó feszültség kikezdte a püspök egészségét, szívproblémái állandósultak.

Ennek következtében már nem tudta ellátni feladatát, ezért lemondott hivataláról, és 1935. december 31-ei hatállyal nyugalomba vonult. Lemondása után, kérését teljesítve, meghagyták számára a répceszentgyörgyi kastély használatának lehetőségét, ahol zavartalanul élhetett tovább nagybirtokosi miliőben. Ez kivételesen ritka engedély volt a Szentszék részéről, de ismerték Mikes ragaszkodását a kastélyhoz, amelyet gyakorlatilag a magánvagyona terhére renováltatott és rendezett be.
-----Mikest, lemondása után, a pápa acmoniumi címzetes püspökké, majd 1939-ben selimbriai címzetes érsekké nevezte ki.
-----Utolsó éveit Répceszentgyörgyön töltötte, de sokat utazgatott. Továbbra is tartotta kapcsolatait az egyházmegye papjaival. Különösen sokat tett Mindszenty Józsefért, akinek veszprémi püspöki kinevezésében jelentős szerepet játszott. Utolsó ténykedése egy tervezet összeállítása volt a lebombázott szombathelyi székesegyház újjáépítésére. Ám a terv végrehajtására már nem maradt ideje. 1945. március 29-én, a szovjet hadsereg bevonulása közben kastélyában összeesett, és meghalt. Temetése nélkülözte a grófi és főpapi kellékeket. Egy egyszerű fakoporsóban, 40-50 hívő körében, a helyi plébános temette el a falu temetőjében. Csak a háború befejezése után került át csendben, minden pompa nélkül teteme a székesegyház kriptájába, amelyet maga és édesanyja számára készíttetett.

Mikes Jánosnak viszonylag hosszú idő - egy negyedszázad - jutott püspöki tevékenységére. Ez a 25 év történelmünknek nem a legkönnyebb negyedszázada volt: vesztes háború, forradalmak, Trianon és a gazdasági válság tarkította. Ebben az időben kellett megfelelnie annak az elvárásnak, amely az egyházmegye megújítását várta tőle.
-----Püspöki tevékenységét 1932-ben, 20 éves jubileumán értékelték először. "Mintha sokkal frissebb, üdébb levegő jött volna vele az egyházmegyébe" - írta róla a Vasvármegye.¹⁶
-----Ilyen ünnepi alkalomkor természetes, hogy a köszöntők udvariasak és az ünnepeltet a legjobb színben tüntetik fel. De nem kell kiszínezni Mikes életét. Az előzmények tanúsítják, hogy valóban agilis, tetterős püspöke lett az egyházmegyének, aki nagyon jól kihasználta a katolikus reneszánsz adta lehetőségeket, az egyház jelentős állami támogatottságát az egyházmegye érdekében, és maga is hozzájárult, hogy ez a kor a magyar egyház reneszánsza legyen. Alkalmas volt arra a rekonstrukcióra, amelyet elvártak tőle. De ez nála belső indíttatású is volt: minden körülmények között, még ellenállás esetén is véghezvitte elgondolásait. Nagyon gyakran falakba, megrögzött rossz szokásokba ütközött, de ezeket lerombolta. A mikesi rekonstrukció jellemzője a gyorsaság, a szakértelem és az előrelátás. Nem rövidtávú építkezés ez, hanem hosszú évtizedekre meghatározza az egyházmegye életét. Eredményei túlélik a püspököt, és néhány közülük máig is hat. Országos jelentőségű az Egyházmegyei Takarékpénztár megalapítása, amely követendő példa és az egyik legsikeresebb bank lett a régióban. A Martineum által kiadott könyvek ma is keresettek egyszerű olvasók és kutatók körében egyaránt. Az egyházmegyei zsinat határozatai és törvénykönyve 70 évig irányították az egyházmegyét és útmutatást adtak annak működéséhez. Mindezek alapján joggal hasonlíthatjuk jelentőségét az alapító Szily püspökhöz.
-----Mikes János a szombathelyi püspökök közül az egyik legnagyobb formátumú egyéniség. A két világháború közötti katolikus újjászületés nagy főpapjai között is kiemelkedő: "Benne jelent meg még egyszer a történelmi magyar főpap típusa a legteljesebb mértékben" - írta róla Baranyai Jusztin egyetemi tanár a lemondásakor.¹⁷

-----Mikes személyében olyan püspöke volt Szombathelynek, aki a történelmi, nemzeti és egyházi hagyományokat szem előtt tartva a kor kihívásaira kereste a megfelelő válaszokat, elősegítve ezzel a magyar egyház, a magyar társadalom és Nyugat-Magyarország fejlődését. Püspöki működésének és életének további kutatása hozzájárulhat, hogy régiónk XX. század eleji történelméről pontosabb, objektívebb képet alkothassunk.

1.	SZÉKELY László: Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyés püspökről. Kézirat a Szombathelyi Püspöki Levéltárban (SZPL). 1966. 123 p.
2.	Szombathelyi Püspöki Levéltár (továbbiakban: SzPL) Püspöki körlevelek (továbbiakban: körlevelek) 1911. X. nr. 5682.
3.	Szombathelyi Újság, 1911. november 26. 1. p.
4.	SZÉKELY: i. m. 37-57. p.
5.	SZPL Acta canc. 1912. nr. 7000.
6.	SZPL Acta canc. 1913. nr. 3457.
7.	Dr. ROGÁCS Ferenc: Mikes püspök a fronton. In: Szombathelyi Újság, 1917. június 27. 2. p.
8.	Menekül a Mikes család. In: Magyarország, 1916. szeptember 24. 13. p.
9.	SZPL Acta canc. 1919. nr. 1253.
10.	SZPL körlevelek 1921. VIII. nr. 3243.
11.	SZPL körlevelek 1921. VIII. nr. 3243.
12.	SZPL Mikes János levelei 1920-1924.
13.	SZÉKELY: i. m. 68. p.
14.	SZÉKELY: i. m. 171. p.
15.	SZPL Acta canc. 1933. nr. 707., 1971.
16.	LINGAUER Albin: Húsz esztendő. In: Vasvármegye, 1932. január 6. 1. p.
17.	Nemzeti Újság, 1936. január 7. 1. p.