BÁRDOSSY PÉTER:

A VAS VÁRMEGYEI BÁRDOSSY CSALÁD TÖRTÉNETE, II.
(AZ EVANGÉLIKUS BÁRDOSSYAK)

------------------------------A Vas vármegyei Bárdossy család a megye egyik legrégebbi nemesi családja. Nevét a Szombathely közelében lévő Bárdos községről kapta. Első okleveles említése 1368-ból való. Az évszázadok során a család több ágra szakadt és a megye különböző településein gazdálkodott birtokain. Ezen ágak közül kiemelkedett az ún. inczédi ág, amelynek történetét 2002. évi 5. számunkban közöltük. Most az evangélikus ágak történetét olvashatjuk, közülük legrészletesebben a ma is kiterjedt csöngei ágét.

BALÁZS ATTILA:

DOBOS GYÖRGY SZÉCSISZIGETI KAPITÁNY LEVELEZÉSE
BATTHYÁNY I. ÁDÁMMAL 1638-1646 KÖZÖTT

------------------------------A tanulmány egy Zala megyei kisebb, első vonalban levő végvár, Szécsisziget kapitányának levelezését dolgozza fel az akkori dunántúli főkapitánnyal, Batthyány I. Ádámmal. A nyolc évig tartó levelezésből (1638-1646) 80 levél maradt fenn a Batthyány családi levéltárban. A forrásokból bepillantást nyerhetünk egy végvári kapitány mindennapos gondjaiba, legyen szó akár az anyagiakról, akár a saját egészségügyi állapotáról. Értesülhetünk a törökök portyáiról, rabtartásairól. A levelezés legérdekesebb részét mégis azok a levelek alkotják, melyek a szécsiszigeti kapitány és katonái közti feszült viszonyról árulkodnak, melynek eredményeképpen kétszer is ellenszegültek kapitányuk parancsának a végvári vitézek.

HORBULÁK ZSOLT:

ADALÉKOK TÓTH FERENC BÁRÓ SZÁRMAZÁSÁHOZ

------------------------------Tóth Ferenc báró - François baron de Tott - alakja már korán feltűnt a magyar történetírásban. Magyar hangzású neve ellenére sokáig bizonytalanság uralkodott származása felől. Thaly Kálmán használta először a "nyitrai" előnevet 1888-ban, majd családfáját Palóczi Egár próbálta felrajzolni 1916-ban. Annak ellenére, hogy ezekben a munkákban több bizonytalanság maradt, egészen a 2000-es évek elejéig senki sem foglalkozott a kérdéssel. Ebben a tanulmányban próbáltuk meg tisztázni ezt a problémát vagy legalábbis felderíteni néhány fehér foltot.

LŐCSEI PÉTER:

"ITT KÜLDÖK EGY CSOMÓ VERSET..."
(WEÖRES SÁNDOR ÉS AZ ÉLETÜNK, I.)
(WEÖRES-MOZAIKOK, IX.)

------------------------------Weöres Sándor az Életünk című antológia, majd folyóirat egyik gyakran foglalkoztatott szerzője volt. Versein és fordításain kívül a lapban könyvismertetések, interjúk, a róla szóló tanulmányok, fényképek, grafikák és a neki ajánlott versek idézték fel életét és művészetét. A tanulmány első részében 1963-tól 1969-ig tekintjük át a költőtől származó és vele kapcsolatos írásokat.

NÉMETH SÁNDOR:

BÜK TELEPÜLÉSMORFOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGAI
ÉS VÁLTOZÁSAI (II. RÉSZ)
(A HORTHY-KORSZAK ÉS A SZOCIALIZMUS ELSŐ, "HOSSZÚ ÉVTIZEDE" [1920-1960])

------------------------------A tanulmány Bük településmorfológiai sajátosságait és változásait vázolja fel az 1920-1960-as időszakra vonatkozóan, a szerző egy korábbi tanulmányának (Vasi Szemle, 2003/5.) folytatásaként. A társadalmilag végletesen heterogén periódus településmorfológiai szempontból egy egységnek tekinthető. Alapvető vonása, hogy a falu - egyoldalúan a cukorgyárra épülő - gazdasága az üzem 1917. évi leégése után válságba került, és a krízis szinte azonnal begyűrűzött a társadalmi szférába is. Az infrastrukturális szféra javításához szükséges belső anyagi és humán erőforrások összezsugorodtak, így a község fejlődése nagyrészt külső tényezők függvényéve vált. (a fürdő 1962. évi megnyitásáig). Az elvándorlással sújtott, lassú sorvadásra ítélt falu területi kiterjedése szinte semmit sem változott, a lakóházak is szinte csak központi támogatásból épültek. De a civil kezdeményezéseknek köszönhetően néhány középület (kultúrház, óvoda stb.) is őrzi ennek a kornak az emlékét.

SIMOLA FERENC:

ELFELEDETT FÉNYKÉP IV. KÁROLY
VAS MEGYEI TARTÓZKODÁSÁRÓL

------------------------------IV. Károly magyar király (osztrák császárként I. Károly) 1916-1918 között uralkodott. 1921-ben két ízben is megpróbált visszatérni a magyar trónra. Egyik legodaadóbb híve gróf Mikes János szombathelyi püspök volt. A cikk egy kettejüket egymás mellett, a püspöki palota kertjében ábrázoló, összeollózott képet mutat be. Bemutatja továbbá azt a fényképet is, amely a király távozásakor készült a gyanafalvi (ma: Jennersdorf, Ausztria) határállomáson, s amelynek felhasználásával a kompiláció készült.