GÁL JÓZSEF
BARTÓK BÉLA
SZOMBATHELYI KONCERTJEI
I. A VÁROS MUZSIKÁJA A SZÁZADFORDULÓTÓL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚIG
----------------------------------------
-----Szombathely is a gyorsan
városiasodó települések sorába tartozott. Két évtized
alatt (1880-1900) mintegy 55%-kal nőtt (16 770-ről 26 000
főre) a lélekszáma. Ez a lakosságszám már megkívánta az
öntevékenységre alapozódó, de tudatosabb kulturális élet
szervezését. Ezért a város, a vármegye vezetőinek
ösztönzésére 1900-ban megalakult a "Vas vármegyei
Kultúregyesület". Egy évvel később, 1901-ben a muzsika
barátai életre hívták saját egyesületüket is, a
Szombathelyi Zenekedvelők Egyesületét. A megalakulást így
ünnepelte a Vasvármegye cikkírója: "Bevonul...
életünkbe a klasszikus zene, hogy állandó helyet szerezzen
magának, kielégítse a közönségnek azt a részét, amely
igazi élvezetet keres és talál a komolyzene mélységes
erdejében."1
-----A klasszikus zene
művelésének, megismertetésének kezdete Szombathelyen az
1880-as évekre esik. Egyik megalapozója Henne Ignác
székesegyházi karnagy és két fia. Az ifjabb Ignác 1882-ben
alapította meg a város első vonószenekarát. A lendületesebb
fejlődés 1885-ben indult el, amikor a zenekedvelő Gyöngyösi
Tivadar és Knebel Jenő vette kezébe az irányítást, és
megkezdték a hivatásos és - a korabeli szóhasználat szerint
- dilettáns művészek koncertjeinek rendezését.2
-----Ilyen előzményekre alapozva
alakult meg a Zenekedvelők Egyesülete (később gyakran csak
Zeneegyletként emlegették), amely a zenei műveltség
terjesztését és a "komolyabb zenei műfajok iránti
érdeklődés felkeltését" határozta el. A cél
megvalósítását egy, az igényesebb zenekari darabok
megszólaltatására is alkalmas szimfonikus zenekar
megszervezésével és híres művészek meghívásával
kívánták elérni. Hangsúlyozták, hogy más hasonló
egyesületekkel nem kívánnak konkurálni. Az egylet
alapszabályának elkészítésére a zenei élet jeles
mecénásait, Stadler Izidort és Knebel Jenőt, valamint a
város neves hegedűművészét, Balassa Kálmánt kérték föl.3
-----Az alakuló ülést 1901.
december 15-én tartották meg a vármegyeházán Gyöngyösi
Tivadar elnökletével. Az egylet alapszabálya nem ismert, a
cél azonban aligha lehetett más, mint az előkészítő
ülésen megfogalmazottak, azaz a zenei műveltség terjesztése,
a komolyzene iránti érdeklődés felkeltése. Ehhez az
elképzeléshez két javaslatot tettek hozzá: 1. az
egyesületben működő tagok (föltételezhetően a zenészek)
ne fizessenek tagdíjat; 2. egy becsületbíróság
megalakítása, amelynek célja, hogy az "egyesületben
felmerülhető és nem komoly természetű súrlódásokból
származó párbajok (=viták) elkerültessenek."4
Az alakuló ülés megválasztotta a tisztikart is. Elnökké
Édelmann Sebő főgimnáziumi igazgatót, alelnökké gróf
Korniss Emilt és a fotográfus Knebel Jenőt, titkárrá Stadler
Izidor ügyvédet, igazgatóvá az ugyancsak ügyvéd Gyöngyösi
Tivadart választották. Az egylet karmestere Balassa Kálmán
hegedűművész, helyettesei Statzenberg Vencel és Kreuttetner
Antal karnagyok lettek.5
-----A becsületbíróságra
(legalább egyszer) szükség volt, mert Balassa Szombathelyről
való távozása után megindult a marakodás a karmesteri
pálcáért. Mivel azt a jelölt Kirchner Bódog
zongoratanítónak nem sikerült elnyernie, egy csoport kivált a
Zeneegyletből és megalakította a Filharmóniai Társulatot6,
melynek működéséről nincs ismeretünk.
-----A konfliktusok a későbbiekben
is kísérői voltak a mindenkori zenekarok munkájának, ezért
rendszerint újabb együttes szervezésével próbálták
megoldani a nézeteltéréseket. 1917-ben például
vonószenekart,7 1924-ben és 1927-ben
kamaraegyüttest8 szerveztek a zenekar meghatározó
személyiségei. Az 1930-as évek vége felé csak nehezen
sikeredett az újból Szombathelyen működő Balassának
tartósabban regnáló zenekart alakítani.
*
A város és a vármegye
zenetörténetének is fontos fejezete a Kultúregylet 1919-es
újjáalakulása. A világháború befejezése, a
Tanácsköztársaság bukása után szinte azonnal megkezdődött
a kulturális élet újjászervezése. Az 1919. szeptember 29-ei
ülés Kapi Béla evangélikus püspököt elnöknek, Ujváry Ede
polgármester-helyettest alelnöknek, Bakos István
főreáliskolai tanárt főtitkárnak választotta. Az
újjáalakulás legfontosabb eleme az új szervezeti egységek, a
szakosztályok bevezetése, amelyek a főbb művelődési,
kulturális területeket fogták össze. Ezek: közművelődés,
szépirodalom, szép- és iparművészet valamint zene.
Valamennyi szakosztály élén elnök, alelnök és titkár
állt. A Kultúregylet zenei szakosztályának első elnöke
Katona József bankár, titkára Lomoschitz Pál polgári iskolai
tanár lett.9
-----A szakosztály a Zenekedvelők
Egyletének törekvéseit vitte tovább. (Érthető, hiszen a
szakosztályt mozgató személyek egy része nem változott.) A
változatlan cél a klasszikus zene népszerűsítése, a zenei
ízlés fejlesztése, a "zeneileg kevésbé képzett
közönség számára ingyenes hangversenyek" rendezése. A
magasabb zenei igények kielégítését az ismételten
megszervezendő szimfonikus zenekar és vegyeskar valamint jeles
szólisták koncertjei szolgálják.10
A szimfonikus zenekar tagjai pedagógusok, ügyvédek, orvosok,
mérnökök voltak. (A korszak általános műveltségi normája
szerint illendő volt a hangszertudás.) A zenekar
"magját" mindig is a zenetanárok, a városi
zeneiskola megnyitása (1909) után pedig egyértelműen ők
alkották, nemcsak tagként, hanem szólistaként, szervezőként
is. Kitűnt közülük az 1922-ben Szombathelyre költözött
jeles hegedűművész, Bárdos Alice, aki a két világháború
közötti időszak zenei életének egyik meghatározó
személyisége volt.
-----A zenekar, cívódásai
ellenére nemcsak a társas érintkezésnek volt egyik fontos
színtere, hanem a zenei műveltség, a helyi zenekultúra
megalapozásában is elévülhetetlen érdemeket szerzett.
Tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy a hazai - ritkábban a
nemzetközi - muzsikusvilág legjobbjait láthatta a szombathelyi
közönség nemcsak önálló estjeiken, hanem a zenekari darabok
szólistáiként is.
-----A Zeneegylet, illetve a zenei
szakosztály évente 3-4 zenekari estet rendezett, s legalább
egy-egy jeles szólistát is vendégül látott.
A szombathelyi zenekultúra színvonalát néhány
előadóművész nevével jelezzük. A város egyik első
világhírű vendégművésze 1900 áprilisában Jan Kubelik cseh
hegedűművész.11 1903-ban állt először
koncertdobogóra a gyermek Koncz Janika, Szombathely későbbi
neves hegedűművésze.12 A század első
évtizedében föllépett a zongorista Grünfeld Vilmos, a
karmester Szikla Adolf.13 Rendszeresen koncertezett
Balassa Kálmán, muzsikált Tessényi Margit zongoraművész,14
a hegedűs Geyer Stefike,15 Dohnányi Ernő,16
Popper Dávid.17 Nagy sikere volt a Fráter
nótaestnek,18 Küry Klára operaénekes
koncertjének.19 A Fehér Kereszt jótékonysági
estjén Marschalkó Rózsi operaénekesnőnek és Telmányi Emil
hegedűművésznek tapsolt a közönség.20 Az első
évtized nagy eseménye volt az 1300 énekessel 1905-ben
megrendezett országos dalostalálkozó.21 Az első
világháború előtti időszak legünnepeltebb vendége Pablo
Casals gordonkaművész volt.22
-----A háborús évek háttérbe
szorították a zenét is. 1920 után azonban ismét jeles
zenészek sora állt a szombathelyi közönség elé. 1921-ben -
még budapesti lakosként - Bárdos Alice koncertezett B. Fónagy
Irmával.23 Újra ünnepelhette a közönség
Dohnányi Ernőt, tapsolhattak Balázs Árpádnak, Basilides
Máriának, Hettyey Arankának, Medek Annának, Palló Imrének,
Székelyhidy Ferencnek. A zenei szakosztály a 20-as évek első
felében 32 hangversenyt, operaelőadást rendezett.24
-----A 20-as évtized második
felében is folytatódott a hírességek föllépése a
megyeszékhelyen. Payr Róbert hárfa-, Maurer Károly
gordonkaművészek Bécsből, két jeles zongorista
Franciaországból: Lhevinne József és Jeanne-Marie Darre.
Koncertezett 1927-ben a világhírű Hubay Jenő, a 13 éves
hegedűs "csodagyerek", Szerdahelyi Laci. Énekelt
Németh Mária, kamarazenélt a Waldbauer-Kerpely-vonósnégyes,
zongorázott Sauer Emil.25
-----Az 1930-as évek elején az
ifjú Fischer Annie mellett több jeles fiatal művésszel is
ismerkedhetett a szombathelyi közönség. Az 50 éves Kodályt
nagy ünneplésben részesítették a város, a vármegye
vezetői is.26 Fél évtized alatt két világhírű
kórus is vendége volt a megyeszékhelynek: 1927-ben a római
Capella Sixtina, 1933-ban pedig a bécsi gyermekkórus, a Wiener
Sängerknaben.27
-----Rendszeresen koncertezett a
Kultúregyesület szimfonikus zenekara is. Muzsikájuk
elismerésének is szólt az 1932. januári rádióközvetítés.28
A XX. század első három évtizedében hallhatta a szombathelyi
közönség a barokk zene jeles alkotásait, a zeneirodalom
klasszikusait (Bach, Beethoven, Handel, Haydn, Mozart, Schumann,
Schubert, Chopin, Liszt) és a korban közel álló szerzőket
(Grieg, Bizet, Mendelssohn, Goldmark, Dvořak, Zichy Géza, Lalo, Franck,
Csajkovszkij, Wieniawsky és mások ).29 A
szombathelyi pódiumon Kodály muzsikája számított elsősorban
modernnek. Mindezt azért mondtuk el, hogy érzékeltessük
valamelyest Bartók szombathelyi fogadtatásának előzményeit.
II. BARTÓK BÉLA SZOMBATHELYEN
1. AZ ELSŐ KONCERTIG
Bartók Béla szombathelyi
koncertjeivel, jelenlétével Petró János,30
Kutasné Csikor Éva31 és Tóth Kálmán32
foglalkozott. Az első koncertjéről a Savaria Fórum is
megemlékezett.33
-----Csikor Éva zongoratanárnő
édesapja emlékeit idézi Bartókról. Az emlékeket a tanárnő
kollégájától hallotta.(?) Petró János "szóbeli
közlések és a helyi sajtó közleményeire" hivatkozik. A
két szerző szerint Bartók 1925-ben járt először
Szombathelyen. Sem a helyi lapok, sem a Kultúregyesület
évkönyvei ezt a megállapítást nem igazolják. A Dunántúli
Estilap valóban beszámolt Bartók Sopronba tervezett
koncertjéről34 és annak az érdektelenség miatti
elmaradásáról is.35 A soproni sikertelenség után
"feltehető - újra Petró -, hogy Bartók Sopronból
Szombathelyre utazott, ahol a visszaemlékezők szerint a
kultúrházban tartotta hangversenyét."36 Ennek
időpontjául 1925 februárt nevezi meg.
-----Az emlékezőket - az
időpontot illetően - bizonyára megcsalta a memóriájuk.
Elképzelhetetlen ugyanis, hogy az akkor már híres-hírhedt
zeneszerző koncertjéről egyetlen sorban sem emlékezett volna
meg a helyi sajtó. Bartók valójában - ezt támasztják alá
Tóth Kálmán kutatásai is - csak évtized múlva, 1934-ben,
majd 1940-ben koncertezett a vasi megyeszékhelyen.37
*
Nincsenek megbízható
adataink arról sem, mikor vette kezdetét a Bartók-művek
szombathelyi bemutatása. Megismertetésükben bizonyára
úttörő szerepet vállalt Csikor Elemér, aki Bartók
tanácsára fogadta el a szombathelyi zeneiskola igazgatói
állását.38 Csikor oktatási anyagként állított
össze egy gyűjteményt, a Zongoristák kézikönyvét,
amely több gyermekeknek szánt Bartók-darabot is tartalmazott.39
Ezekből a szokásos iskolai vizsgahangversenyen egy-egy darab
valószínűleg elhangzott. A helyi lapok tudósításai azonban
elsősorban a gyermekek teljesítményeit méltatták, csak
kevésbé a fölhangzó darabok szerzőit.
-----A Zeneegylet, majd a
Kultúregylet koncertjeinek ismertetése szintén bőséges
helyet kapott a lapokban. A méltatások első helyén ez esetben
is az előadók álltak. Ezt követte a szerzők, s nem mindig a
bemutatott darabok értékelése. A ránk maradt műsorlapok is
hiányosak, így megbízható adatokat ezekben sem találhatunk a
Bartók-darabok első szombathelyi bemutatóiról.
-----Az első szombathelyi
Bartók-bemutató Petró szerint 1922. november 4-én volt.
Dohnányi játszotta az Allegro barbaro-t.40 A
lapok szerint Dohnányi hangversenye karácsony előtt volt. Az
előadást követően Dohnányi ráadást adott, ezt azonban nem
nevezi meg a kritikus. A ráadás lehetett az Allegro is.
Jelen ismereteink szerint szombathelyi hangversenyen 1921-ben
hangzott föl először Bartók-mű. A Kereskedők Társulatának
székházában Bárdos Alice és B. Fónagy Irma koncertezett
december 18-án. A műsor második számaként a Kreutzer-szonátát
követte az Este a székelyeknél című kompozíció B.
Fónagy Irma előadásában.41
-----Ezen időpontot követően is
műsorra tűzhettek az előadók egy-egy darabot, a dalárdák
elénekelhettek egy-egy népdalföldolgozást. A Vasvármegye
hírei között olvasható például a Zsidóleányegylet 1926
januárjában rendezett műsoros délutánjának programja. E
szerint befejezésként a 15 parasztdalból 5-öt ad elő Kósa
György.42
-----Petró János 1928-ra teszi az I.
vonósnégyes első szombathelyi bemutatóját.43
Ennek sem sikerült nyomára bukkanni a koncertkrónikákban.
A Bartók-kompozíciók jelenléte a koncertéletben az első
koncertjéig alig-alig dokumentálható. Ez annál is meglepőbb,
mert a bartóki, kodályi muzsika megismertetésében nagy
szerepet vállaló Heintz Fülöp, az Iparosdalárda
karnagyaként, még az 1933. február 21-ei nagy városi iparos
ünnepélyen sem tűzött egyetlen Bartók-dalt sem a műsorra.44
2. AZ ELSŐ BARTÓK-KONCERT - A ZENESZERZŐ SZEMÉLYES KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL
A zeneszerző közreműködésével rendezett első koncert 1934. március 18-án a Kultúrházban hangzott el. Az e koncertet megelőző egy esztendő fontosabb zenei eseményei: 1933 májusában itt ünnepelték - megkésve - Kodály Zoltán 50. születésnapját.45 1933. szeptember: Németh Mária énekesnő jótékonysági koncertje. A társadalmi eseményszámba menő előadásra 1500 férőhelyes nézőteret alakítottak ki a huszárlaktanyában. Külön autóbuszjáratok indultak a vasútállomásról, hogy könnyen megközelíthessék a helyszínt.46 November: Fischer Annie hangversenye,47 december: a Szombathelyi Dalosegylet gálaműsorában a Psalmus Hungaricus bemutatója. A bemutató alkalmából levélben köszöntötte az énekeseket Kodály Zoltán.48 1934. január: Basilides Mária ária- és dalestje második részében Bartók- és Kodály-dalokat énekelt.49 Február: Földesi Arnold gordonkaestje50 és Koncz János-Keomley Bianka-Kósa György műsora.51
*
A nagyközönség minden
megszokottól gyökeresen eltérő művészeti alkotást csak
nehezen, hosszú idő után fogad el. Ez alól Bartók
művészete sem volt kivétel, ezért "hívei"
igyekeztek első koncertjét alaposan előkészíteni. Az
esemény első hírei a Heintz Fülöp vezette próbák
közreműködőitől származtak.
-----A helyi lapok - Vasvármegye,
Hir, Nyugat-magyarország - fontos szerepet vállaltak az
előadás előkészítésében, fogadtatásában. Március
elejétől szinte naponta jelentek meg Bartókot és műveit
bemutató írások. A koncertmeghívást elfogadó Bartók is
nyilván tájékozódott - Kodálytól bizonyosan - a város
zenei életéről. Az igen kimondásában Breuer János szerint a
kulcsszerepet Baranyai Gyula játszotta, akinek szülei és
Bartók édesanyja között baráti volt a kapcsolat.52
-----A koncertet előkészítő
írásokból - a fokozatosság mellett - nem kétséges, némi
túlzás is kiolvasható. Bartók muzsikájának radikális
újszerűsége miatt ez persze érthető. Az estet közvetlenül
megelőző meggyőzés március 7-én indult el a Vasvármegyében.
A híradás Bartókot zongoraművészként, kamarazenészként
és karmesterként jelzi, s furcsa mód nem említi zeneszerzői
mivoltát. Kiemeli viszont, hogy Szombathely az "első
vidéki város, amely saját művészi erőiből Bartók teljes
művészetének keresztmetszetét bemutatja". Kuriózumként
említi, hogy a Parasztdalok zenekari változata
hangversenyteremben ezen a koncerten szólal meg először.53
-----A hangulati előkészítésben
aktívan részt vevő Szende László építészmérnök a Hirben
is és a Vasvármegyében is szólt a bartóki zene
lényegéről. A március 11-ei cikkében a zeneszerző
magyarságát hangsúlyozta Szende. "Tudatában kell
lennünk, hogy az új magyar zene két ragyogó vezére: Bartók
és Kodály ma a világ egész zenekultúrájának élén
állnak, tudatában kell lennünk, hogy e két mester a
magyarságot és a magyar kultúrát a zeneművészeten át
ismertté teszi mindenütt, hol a zene iránti érdeklődés,
fogékonyság van." Bartók zenéje "magyar,
tősgyökeres népi, az új zene formakiképzésébe
öltöztetve."54
Pátzay Pál
Bartók-szobra. (Marosfalvi Antal felvétele) |
-----
-----Az írásos meggyőzés mellett
éltek a szóbeli ismeretterjesztés lehetőségével is.
Március 14-én a Kultúrházban Heintz Fülöp tartott
előadást, amellyel Szende cikkeinek gondolatmenetét
erősítette. Külföldi szaklapok írásait idézte, amelyek
szerint "Bartók ma biztosabb utakon halad, mint Schönberg,
Sztravinszkij vagy Honegger." Vázolta Bartók művészi
beállítottságát, amely a "romanticizmus végső
bizonytalanságán túl, kozmikusabb távlatok felé tárja a
művész szívét és egy új klasszicizmus kialakulásában
megmutatja a népi lélekben rejlő erőt." Emlékeztetett
arra, hogy az Ady "harci zaja" mellett induló Bartók
nagy érdeme, hogy a magyar zenét "újjáépítette".
30 éves küzdelme a "magyar lélek ősi humánumából
restaurálta a művészet anyagát és formáját."56
-----A koncert napján két írást
is közzétett a Vasvármegye. Az egyik a munkásságát
és a pályafutását ismertette. Így jellemezte: "Szakít
a 19. század magyar és magyaros műzenéjével és a nyugati
zeneirodalomnak - főként a romantikus korszak - tradícióival,
s önálló zenei nyelv kialakításával az ősi kelet-európai
népzenét vette alapul."57
-----A másik írás a koncert
előtt két nappal megérkezett mesterrel készített - Bartók,
az ember-típusú - interjú volt. "Apró emberke... csupa
ideg, komoly ember. Vékony ujjai komponálás közben a
zongorabillentyűkön edződtek keményre. Meleg tekintete
nyílt, őszinte. Rőt hajszálai ritkák, fehérek...
Szombathely? Még alig láttam. Szép. Szép, főleg, hogy
ilyesmit tudnak. Ilyen hangversenyeket. Minél többet kellene,
ha a közönségnek kell. Énekkarokat kellene szerepeltetni. Meg
hát zenekart is, ha mód van rá. Hallottam a
Kodály-hangverseny sikerét. Szép. A vidéki városok nem
nagyon csinálják. Talán Szeged? Vagy Sopron? Nem is tudom...
Pedig az volna a fontos, hogy ne csak Pest, a vidék is
csinálja."58
-----Már a főpróba is "telt
ház" előtt zajlott le, a március 18-ai koncerten pedig a
"város elit publikuma megtöltötte a Kultúrpalota
nagytermét, hogy élvezze Bartók Béla művészetét."59
-----A hangverseny nyitószáma
Beethoven cselló-zongora szonátája volt, amelyet Bartók
Baranyai Gyulával adott elő. Második számként két
Kodály-darabot (Székelykeserves, Sírfelirat) és saját
műveit (Este a székelyeknél, Medvetánc, Allegro barbaro)
zongorázta a művész. Ezt követte a Hegedűrapszódia,
Bartók-Gertler: Szonatina és Dudások című
alkotások sora. E számok megszólaltatásában Bárdos Alice
volt a partner. A szünet előtti utolsó darabként az
Iparosdalárda Heintz Fülöp vezényletével a Régi magyar
népdalokat énekelte.
-----A második rész a Magyar
parasztdalokkal kezdődött. Ez a kompozíció
hangversenyteremben először ezen az esten hangzott el, a
Kultúregyesület és az 5. honvédgyalogezred közös
zenekarának tolmácsolásában. Befejezésül a Rapszódia
(Op.1) című alkotást játszotta a szerző és a zenekar
Baranyai Gyula vezényletével.60
-----A koncert nagy siker volt. Az
utolsó szám alatt - írta a Nyugat-Magyarország - a
közönség "már szinte együtt élt a művésszel és a
zenekarral, s az utolsó taktus után tüntetően ünnepelte
Bartók Bélát", aki ráadás számmal viszonozta az
ünneplést. Ezt a "gesztust ...méltán vehette
kitüntetésnek a publikum, amely mintegy varázsütésre figyelt
föl az új kor zenekultúrájára."61
-----A Hir is úgy vélte,
"Nagy kitüntetés Szombathelynek, hogy ez az istenáldotta
komponista és zongoraművész ... személyesen jelent meg itt, a
nyugati kultúra fellegvárában. Közönségünk nem is
fukarkodott a tapsokkal. Az elismerő hódolat a virtuózon
kívül a zeneszerzőnek is szólt, akinek muzsikája, ugyan még
helyenként szokatlan a kulturált fülnek is, de azért
kiérződik belőle, hogy ez a jövő zenéje, és hogy ez a
muzsika egyenes folytatása annak az útnak, melyen a nagy
klasszikus mesterek haladtak."62
-----A Vasvármegye
méltatója a szerző legértékesebb alkotásainak nevezte a
hallott kompozíciókat. Mind zenéje, mind annak
megszólaltatása "egy emberfölötti erő, önmagánál
erősebb lélek megnyilatkozása, mely az elhivatottság
biztonságával tör utat magának szinte testet öltve.
Zongorajátéka a legtökéletesebb úgy művészi, mint
technikai irányban: a pianó leheletszerűségétől a tüzes,
izzó erejű fortéig menő dinamikai árnyalásokban."
Saját alkotásai mellett Kodály "két gyönyörű
zongoradarabját" is művészi "szépségű
tolmácsolásúnak" hallotta a kritikus.63
-----A sikerben a közreműködők
is osztoztak. Megdicsérték Bárdos Alice "zengő,
gyönyörű tónussal és kitűnő technikával"
megszólaltatott tolmácsolását csakúgy, mint Baranyai Gyula
"stílusos előadását" és vezénylését, az
Iparosdalárdát és karnagyát, Heinz Fülöpöt és a zenekart
egyaránt. A koncertről több országos lap is megemlékezett,
így a Budapesti Hírlap, a Nemzeti Újság, a Pesti
Hírlap. A lapok megemlékeztek az új Bartók-mű
bemutatásáról.
-----E koncert után egyre
gyakrabban lehetett már Bartók-kompozíciókat hallani a
szombathelyi hangversenyeken is.
Az 1934. évi
koncert műsorlapja. Forrás: Muzsika, 1999. 3.sz. 7.old. |
3. A MEGKÉSETT DICSÉRŐ
VISSZHANG ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
Az érdekeltek várták, de
egy ideig nem jelent meg semmilyen kritika a Pesti Naplóban,
amelynek nagy tekintélyű kritikusa, Tóth Aladár
végighallgatta a főpróbát és az előadást is. Írt viszont
a Magyarság, amely dicsérte Baranyai Gyulát mint
karnagyot, de nem ejtett szót sem Bárdosról, sem Heintzről.
Ezt a Nyugat-Magyarország recenzense méltánytalannak
tartja: "Kicsit túl sok a tömjén Baranyai Gyulán" -
dohogta.64
-----A Pesti Napló
hallgatása másnap "megtört". Ugyanis a lap egész
oldalas cikkében méltatta Szombathely zenei életét Tóth
Aladár. A jeles zenekritikus néven is nevez több zenészt,
intézményt - Bárdos Alice-t, Baranyai Gyulát, Kartner
Gittát, Walter Margitot, Heintz Fülöpöt, Statzenberg Vencelt,
Lomoschitz Károlyt, Werner Alajost, Kőrössy Tamást, Jarisch
(Jurányi) Jánost, Kőszegfalvi Flórist, Szende Lászlót, a
Kultúregyesületet, a Kamarazene Társaságot, a Szombathelyi
Dalosegyletet, az Iparosdalárdát, a Haladás Kórust, a
zeneiskolát, a kultúrapártoló polgármestert, Ujváry Edét
-, azokat, akik véleménye szerint "alig két év alatt
fölvirágoztatták" Szombathely zenekultúráját.
Bárdost, Baranyait, Heintzet a zene Erős Jánosainak nevezte,
hiszen külföldi sikereiket cserélték föl a vidéki város
életformájával. Heintzet azért dicsérte, mert énekkari
munkája és dirigálása nyomán az "egyszerű" iparos
emberek a legbonyolultabb partitúrát is képesek visszaadni.
"A város Beethoven, Mozart, Bartók és Kodály városa
lett." Szombathely - Tóth Aladár szerint - a
"Dunántúl első zenei városává fejlődött".65
-----A megtisztelő "első
zenei város" titulust Tóth Aladár azzal indokolta, hogy
Szombathely "önnön erejéből fel tudja zendíteni a
legnagyobb klasszikus és legnagyobb magyar muzsikát, tehát
együtt tud muzsikálni Bartókkal. Szombathely megtalálta az
utat az igazi nagy zenéhez, és éppen ezáltal utat nyitott a
valódi kulturális erőknek, amelyek építeni tudnak a
>>leépítés<< idején. (Ti. Baranyai tanári
állását ekkor szüntették meg. G. J.)
-----Az "első zenei
várost" azzal is indokolta a kritikus, hogy a régebbi
kultúrájú városok megszokták, hogy Bécsből vagy
Budapestről "importálják" a zenekultúrát (ez
persze Szombathelyre is részint igaz, G. J.) vagy pedig
"huszadrangú muzsikát akartak nagy díszes apparátussal a
kultúra >>ünnepévé<< avatni. Pedig annyira már
igazán nem vagyunk gazdagok, hogy úri kényelemből
>>importáljuk<< azt, amit magunknak kellene
megteremtenünk. Tehetségben viszont sokkal gazdagabbak vagyunk,
semhogy közepes muzsikánk ünnepi felfújásával kellene
dokumentálni >>kultúrfölényünket<<. Nagyon
drágák ezek az ünnepi >>cécók<<, melyek újabban
sűrűn teszik át színterüket a fővárosból vidékre.66
-----A Tóth Aladár-cikk
indulatokat kavart a zenésztársadalomban. A sértődést
kétségtelenül az alig "két év" kitétel okozta. A
választ a Vasvármegye főszerkesztője fogalmazta meg,
aki ugyancsak terjedelmes írásban vitatta Tóth Aladár azon
megállapítását, miszerint Szombathely csak az utolsó két
évben vált a klasszikus és modern zene színterévé. A
zenekritikus példái ellenében szintén példákat említ:
Balassa Kálmánt, Knebel Jenőt, Stadler Izidort, Gyöngyösi
Tivadart, a Zenekedvelők Egyesületét, akik a század első
évtizedeinek meghatározó szereplői voltak. Abban, hogy
Bartók és Kodály muzsikáját ma értékelni tudják - fejezi
be írását Lékay-Lingauer Albin - "valószínűleg van
valamelyes érdeme annak a másik munkának is, ami már a
háború előtt javában folyt Szombathelyen."67
-----Tóth Aladár újabb, csaknem
három újságoldalnyi írásában - amelynek Lékay-Lingauer
lovagiasan helyt adott - elmondta, hogy nem szombathelyi
zenetörténetet kívánt adni. Ezért nem foglalkozott a város
zenei múltjával. Neki az volt a fontos tudatosítani, hogy ez a
kisváros hogyan jutott el odáig, hogy nemcsak meg tudták
szólaltatni, hanem - ami legalább ennyire lényeges - a
közönség ezt a zenét be is fogadja.68
-----Amíg folyik a sajtó
pengeváltása, azalatt a háttérben "zajlik" a
"szombathelyi szimfónia".69 A
háttéresemények egyik következménye: Bárdos Alice lemond a
zenei szakosztály alelnöki tisztéről. Lemondólevelében
kijelentette, hogy a jövőben "minden zenei szerepléstől
távol tartja magát".70 Elhatározását egy
időre ugyan megváltoztatta, de az 1935 februári
Beethoven-hangverseny után71 - a város néhány
jelentős zenészével - kilépett a Kultúregyesületből, s
megalakították az 1944-ig működő Collegium Musicum
kamaraegyüttest.72
4. AZ 1938-AS KONCERT - BARTÓK JELENLÉTE NÉLKÜL
1938-ra országszerte megerősödtek a jobboldal radikális irányzatai. Nőtt az antiszemitizmus, és megjelent az első ún. zsidótörvény.73 A politikai életben hangsúlyosabb szerepet kapott az ifjúság, különösen az egyetemisták bajtársi szervezetei, köztük a két legnagyobb létszámú, a Turul Szövetség és a Hungarista Szervezet74 A Szövetség 1938. május 8-án nagyszabású Turul-találkozót rendezett Szombathelyen.75 A program egyik helyszíne a Kultúrház volt. Itt rendezték meg május 7-én este a Bartók-koncertet. Ez a terem volt a másnapi nagygyűlés helye. A koncert idejére már készen volt a másnapi program dekorációja. Így kerülhetett elő az utolsó műsorszám alatt a zászlóval letakart Turul fölirat, amelynek hangsúlyozásával zárta Bartókot pocskondiázó kritikáját - erről később szólunk - a Hir című lap.
*
Az 1938. évi
koncert műsora. (A szerző tulajdona) |
A nemzeti érzés, a nemzeti
kultúra fontosságának állandósult, gyakorta melldöngető
hangoztatása a napi politika velejárója volt. A Bartók
magyarságát, nemzeti gyökerű zenéjét ismertető írások
viszont eltűntek a megyei lapokból. A sajtóban nyoma sem volt
az 1934-es koncertet megelőző várakozásnak,
előkészületeknek. Tudták ezt a Kultúregylet vezetői is,
hiszen a korábbi Koncz-emlékünnep koncertjének
visszhangja kellő figyelmeztetés volt.
-----Koncz János emléktábláját
1938. március 6-án avatták föl a Kultúregylet vezetői
Kálvária utcai szülőházán. E nap estéjén három
műsorszámból álló koncertet rendeztek a Kultúrházban. Az
első számot, Beethoven Coriolanus-nyitányát a Balassa
vezette zenekar adta elő. Schumann Zongoraversenyét a
Koncz-ház közelében gyerekeskedő Csiby József
szólaltatta meg. Koncz kedvenc darabját, Lalo Spanyol
szerenádját Bárdos Alice játszotta.76
-----A koncertet értékelő kritika
után77 ingerült hangú "olvasói" vagy
annak álcázott írásokat közölt a Hir. A levelezők
legfőbb kifogása az volt, hogy egy magyar művész
emlékkoncertjén miért idegen szerzők darabjait játszották.
Számon kérték, hogy miért nem játszottak legalább egy apró
Koncz-szerzeményt. (Zenetörténészek szerint ilyen nem
létezik. G. J.) A legfőbb kifogás a Lalo-mű ellen hangzott
el. Lehetséges persze, hogy az igazi kifogás a zsidó
hegedűművésznő személye volt.
-----"A jó Isten belém
préselt egy kis hazafias szuszt is - írja az egyik levelező,
aki magát Megrótt polgárnak nevezi -, ez pedig sehogy sem
engedi azt az értelmetlenséget kiküszöbölni, hogy a francia
szerző Spanyol szimfóniája hogyan került be a magyar művész
emlékhangversenyébe."78
-----Az emlékhangversenytől
a Bartók-koncertig két zenei estély volt Szombathelyen.
Április elején francia zenei estet,79 április
végén pedig az olasz hegedűművésznő, Vanda Luzzatti
műsorát láthatta-hallhatta a közönség.80
-----A Bartók-műsor közeledtére
három hirdetés hívta föl a figyelmet. A Vasvármegye
első közleménye szerint ez a hangverseny a "legnagyobb
élő magyar zeneszerző, Bartók Béla művészetének jegyében
kíván a szorgalmas évi munka végére pontot tenni".81
A másik híradásban azt jelzi a szakosztály, hogy eddigi
tevékenysége során a modern zene megismertetésére
vállalkozott, s igyekszik megcáfolni azt a
"téveszmét", hogy a modern zene érthetetlen a
nagytömegek számára.82 A Hir az Egyesület
IV. bérleti hangversenyének jelzi, kiemelve a szólista
Böszörményi Nagy Béla nevét.83
-----A Bartók-koncert május
7-én este 9 órakor kezdődött. Ugyanebben az időpontban a
Turul-találkozó vezetői is megbeszélést tartottak a másnapi
nagygyűléssel kapcsolatosan.84 Nem kizárt, hogy
éppen a Kultúrházban.
A Kultúrház, a
Bartók-koncertek színhelye. (Kőszegfalviné Pajor Klára képeslapgyűjteményéből) |
-----
-----A műsor első két számát - Ne
menj el, Huszárnóta - a Szent Márton utcai elemi iskola
gyermekkara énekelte. Ezt követte Böszörményi Nagy Béla
zeneművészeti főiskolai tanár zongorajátéka (1. Négy
régi keserves ének, Scherzo, Ballada. - 2. Szvit, op.
14. - négy tételben). A szünet után a Kultúregyesület
hegedűkara szólaltatta meg az eredeti Parasztdalok két
hegedűre című alkotást. A Kis szvit és a Két
burleszk előadója a vendégművész volt. Befejezésként a
Közigazgatási Tanfolyam (= Jegyzőképző, G. J.) férfikara a Bolyongás
és a Resteknek nótája című kompozíciókat énekelte.85
A kórusokat Heintz Fülöp dirigálta.
-----Havass Imre, a modern magyar
muzsika egyik szombathelyi elkötelezettje csalódott a koncert
fogadtatásában. "Mélyen elszomorító és csupán a
politikai élet felzaklatott jelenségeivel magyarázható, hogy
a közönség érdeklődése, szeretetteljes pártfogása az
utóbbi időben nem tudott lépést tartani a kitűzött program
mérföldköves lépteivel." A nyárban bizakodik, amely,
reméli, meghozza a "lelkek hőn óhajtott nyugalmát".86
-----A Nyugatmagyarország
nem tudósított az estélyről, a Hir viszont közel
kéthasábnyi terjedelemben intézett arrogáns támadást
Bartók és muzsikája ellen. Az írás a korszak egyes politikai
csoportjainak nézeteit hirdeti zenekritikába csomagolva.
Korhangulatot tükröz, ezért hosszabb részleteket idézünk
belőle.
-----">>A legnagyobb
élő magyar zeneszerző<<. Így nevezte el a hangverseny
előtt kiadott kommüniké Bartók Bélát... Való igaz, hogy
már-már köztudottá kezd válni ez a vélemény, amely
bizonyos körök szorgoskodása révén beleülepszik a zenei
élet medrébe és ez a kis, szerény magyar folyó kotrógépek
híján talán még el is öntené a távoli külföldi
városokat is. Lehetetlen azonban, hogy jobboldalról fel ne
figyeljenek erre a mesterkedésre s ne tiltakozzanak kifelé és
befelé egyaránt, hogy az, aki olyan szerencsétlen gesztióval
tiltotta meg a német és olasz rádióadóknak művei
előadását, dehogyis a legnagyobb. Ha együtt is emlegetik
például Kodály Zoltánnal az ő nevét, ha vannak is érdemei
és értékei, Isten mentsen meg a gondolattól, hogy kifelé ő
képviselje Magyarországot, mint az ország legnagyobb
zeneszerzője, hiszen a szombathelyi magyar (kiemelés
G. J.) közönség körében megnyilvánult hatásból is
megállapítható, mit gondolnának rólunk, miféle
értékállományunk van, ha ennyit tud a legnagyobb?"
-----Az indulattól túlfűtött,
többszörösen összetett mondatok a továbbiakban is
folytatódnak. Megismétli azt a nézetet, hogy Bartók zenéje a
tömegek számára élvezhetetlen, mert nem találnak benne
"üdülést, élvezetet, szórakozást".
Összehasonlítja Kodály muzsikájával, s megállapítja, hogy
Bartók "ma... alig méltó arra, hogy... Kodály Zoltán
cipőjének zsinórját megoldja, az ellen pedig a legélesebben
tiltakozni kell - ismétli önmagát - hogy őt nevezzék a
legnagyobb magyar zeneszerzőnek."
-----Véleménye szerint a
"zene rajongóit is... megfertőzik a divatba hozott nevek
és a hozzájuk fűzött jelző-frázisok. Egyik megbecsült
helyi zeneértékünk dicsér. De arról is elmélkedik, hogy
akinek egy kevés elméleti képzettsége van, és forgatott már
Bartók-partitúrát, az tudja kellően méltányolni, mit
jelentenek a Bartók-partitúrák intonációs nehézségei, a
különböző hangskálák kusza összefonódásai... Soha
nagyobb dicséretet nem kaphatott volna Heintz Fülöp, mint
amikor ennek a kritikának akut vonatkozásában méltányolták
az ő nagy vállalkozását, ... s kiemelték a horribilis
nehézségekkel >>birkózó<< együttesnek a lelkes
karmesterrel együttjáró érdemes munkáját. Valóban
birkózás folyt itt s a porondon küszködött a jobb sorsra
érdemes közönség is, verejtékezve és meg-megriadva, hogy a
nehéz küzdelemnek mikor lesz már vége? Elementáris erővel
tört ki a megkönnyebbülés vihara, mikor végre ráadásul a
közönség egy kis Kodály-muzsikában gyönyörködhetett.
Hiába, az értelemmel felérni nem bírt bartóki zene nem
férkőzött be a szívekbe."
-----Az e muzsika iránti
ellenszenve refrénszerűen ismétlődik: "a zűrzavaros
>>magasabb<< zenei hullámok, amelyek talán ott
vibrálnak az éterben... az emberi fül számára idegenek és
nem kellenek se testünknek, se lelkünknek ... műveljék csak
ezt a muzsikát, akik nagyrabecsülik, de ne panaszkodjanak, ha a
közönség meghitt társaságban hagyja őket."
-----Dicséretet kapott a
kritikustól az est szólistája, Böszörményi Nagy Béla és a
Közigazgatási Tanfolyam énekkara is, amely a
"körülményekhez képest igen szépen szerepelt... s
énekszáma alatt - zárul a beszámoló - nem ok nélkül vált
láthatóvá az addig zászlóval letakart - Turul."87
-----Nem emlékezett meg viszont
egyik lap sem arról az incidensről, amelyről Szende László
számolt be emlékirataiban. "A Kultúregyesület nagyterme
csak mérsékelten telt meg, viszont az erkélyre felvonult egy
fiatalemberekből álló csoport, amely magyar nemzeti lobogót
lobogtatva tüntetett Bartók ellen. Hazafiatlanságát és
egyéb hasonló szélsőjobboldali jelszavakat ordibálva
kísérelte megzavarni a hangversenyt. Szomorú és döbbenetes
volt. De azért a jelenlévő közönség ünnepelte a
Bartók-előadókat, és a karzati tüntetés is felsült és
elcsendesedett. Viszont elérkeztek a zsidótörvények és az
első, az 1938. XV. Törvénycikk kiszakította a Collegium
gárdáját a Kultúregyesületből."88
Az 1940. évi
hangverseny programja. (A Savaria Múzeum Történelmi Osztályának tulajdona, Havass hagyaték) |
-----
A muzsikába-énekbe beavatkozó politika egy hónap múlva
(június 5.) a szombathelyi országos munkásdalos-találkozót
követő, tudatosan gerjesztett hatásban jelentkezett újra. A
13 vidéki (a szombathelyi Haladás Dalárda nem vett részt a
találkozón) és 10 budapesti kórus kétezer fős
találkozójának fontosságát jelezte, hogy azon részt vett a
megyés püspök, a főispán, az alispán, a polgármester és
számos más megyei, városi vezető is.90
-----A Nyugatmagyarország
kritikusa szerint a találkozó "fényesen" sikerült,
nótázó, borozgató munkásokkal lehetett városszerte
találkozni.91
-----A Vasvármegye és a Hir
tudósítói ugyanazt az eseményt másként látták. A Vasvármegye
szerint visszatetszést keltettek a lakosságban az ökölbe
szorított kézben végződő lantjelvények, a vörös pipacsok,
a lobogó vörös zászlók, az elszórt röplapok és a
munkásbarátság hangoztatása.92 A Hir
határozottságot hirdet. ">>Barátság<<
jegyében, de bátor elszánt lélekkel kell utat keresnünk,
hogy leszámoljunk végre a nemzetköziség, a felforgatás és a
liberalizmus szellemével, mely a zsidóság emancipációja
után perzsel végig mindent minálunk. Ez a város így a
szerző nem lehet szolgálója a magyarságtól távol álló
eszméknek.93 Az utóhangokhoz tartozik még egy
parlamenti interpelláció a "vörös dalosnapokról".94
*
Ezekben a hónapokban a
politika hangereje előbb csak lehalkította, majd egy időre el
is némította a szombathelyi muzsikát, mivel a
zsidótörvények által a színpadról leparancsoltak a város
legfölkészültebb zenészei voltak. Hiányuk nehezen volt
pótolható. 1939 márciusában Balassa Kálmán vázolta a
város zenei életének jövőjét,95 ám még
novemberben is Heintz Fülöp arra kereste a választ, hogy
"miért nem indul meg a szombathelyi zenei élet".96
Zenei események persze ezen időszak alatt is voltak, de nem a
zenei szakosztályéi. Jobbára egyesületi programok voltak
ezek, például a cserkészrepülőké. Az estély szólistái
Gyurkovics Mária operaénekesnő, Mándy Margit dalénekes és
Bordy Bella balett-táncos.97 A Collegium Musicum is
folytatta működését, igaz, csak zárt körben, a
zsidókaszinóban.98
-----A Kultúregyesület
bérletsorozata csak 1940 februárjában kezdődött meg újra. A
zenebarátok Albert Ferenc hegedűművészt várták,99
betegsége miatt azonban a koncert elmaradt. Helyette Faragó
György zongoraművész adott nagysikerű hangversenyt.
-----A Bartók-koncert március
másodikán volt. A bérletsorozat harmadik, egyúttal utolsó
idénybeli előadásának időpontja május 2. A Romantikus
est című koncerten az ifjú Katona Marika zongorázott,
Nagypál László énekelt. Grieg: A-moll zongoraverseny
és Liszt 13 zsoltár tenorhangra, vegyeskarra és zenekarra
című művei hangzottak el. Az est karmestere Heintz Fülöp
volt.100
5. 1940 - A HARMADIK KONCERT. EZÚTTAL BARTÓK
MÁSODSZOR
A SZOMBATHELYI HANGVERSENYDOBOGÓN
A harmadik Bartók-koncert
hangulatát már beárnyékolta a háború. "Gyors nemzetek
öldösik egymást - írta Radnóti -, s mint Ninive, úgy
meztelenül le az emberi lélek." Ennek az estélynek az
előkészítését valójában két hirdetés előzte meg. Igaz,
ekkor már ha Bartók művészetét nem is, hírnevét az
"átlagos" tájékozottságú érdeklődők ismerték.
Az első híradás - a koncertről és a műsorról - az esemény
előtt egy héttel jelent meg.101 A másik a
hangverseny előtti napon látott napvilágot. A híradás
szerint az előkészület a "pár év előtti emlékezetes
Szigeti-hangverseny előkészületeihez mérhető". E
fogalmazás bizonyára propagandisztikus célokat szolgált a
jegyeladás érdekében. A "messzi vidékről" is
vitték a jegyeket - olvashatták az érdeklődők -, úgyhogy
"jobb helyre már csak néhány kapható".102
-----A hangversenyszervezés Havass
Imre érdeme. Ő várta a vasútállomáson a megfáradt
Bartókot, aki a megérkezése után rögtön a szállodába
ment.103
-----Az 1940. március 2-án
megrendezett koncert műsorán négy szonáta szerepelt.
Művésztársa Zathureczky Ede hegedűművész volt, aki
Bartókhoz hasonlóan másodszor lépett Szombathelyen
hangversenydobogóra.104
-----A műsor: 1. Mozart: A-dúr
szonáta, 2. Beethoven: Tavasz-szonáta F-dúr, op. 24.
3. Bartók. I. rapszódia, 4. Beethoven: Kreutzer-szonáta.
A hangversenyről - a Nyugatmagyarország megszűnte miatt
- csak a Vasvármegye és a Hir írt. Havass Imre
himnikus hangú méltatása bizonyára nem túlozta el az est
melengető hangulatát.
-----Bevezető sorai az Európát
és az európai kultúrát is tépázó háborúról szólnak.
Ebben a kaotikus állapotban a Bartók-Zathureczky koncert egy
felvillanó "fáklyalobbantás", a "...béke és
boldogság szigetének ebben a kis igénytelen fészkében, ahol
hatszáz ember lelkes együvétartozása az emberi művelődés
fennkölt eszméjének szolgálatában adott kezet e nagy
művész szellemidézésének. A zeneirodalom legnagyobb
értékei, Beethoven és Mozart géniusza szólt hozzánk két
kiválasztott művészlélek hűséges közvetítésében, de
megszólalt a ma emberének új életformát alkotta zenei
kiállása is a bartóki muzsika újszerű csillogó
hangjaiban."
-----Az I. rapszódia "az új
utakat kereső huszadik század zajló, zaklatott világában
átformált csupaideg ember lelkét rajzoló zeneköltő
újszerűségében, szokatlan hangzású formáiban merész, de
mindig következetes harmonizációiban is szívbemarkoló
muzsikája, amelyből az egyszerű néplélek daloló kedvének
egyéni, mesterkéletlen hangjai szólnak hozzánk tősgyökeres
eredeti formában."
Lomoschitz Pál az
1934-es koncerten kérte névjegykártyájára a szólisták autogramját |
-----
-----Úgy érezzük, hogy Bartók
Béla és Zathureczky Ede művészete a legklasszikusabb
idézettel közelíthető meg: >>csodálat illet és nem
bírálat<<105
-----A Hir néhány
általános, közhelyszerű mondattal értékelt. "...a
magyar zenei élet két világhírű képviselője nevükhöz
méltó módon mutatta be zenei műsorukat. A nagyszámú és
előkelő közönség elragadtatással ünnepelte a művészi
kongeniális együttműködés két mesterét, a zongora és a
hegedű európai súlyú magyar reprezentánsait."106
*
A szombathelyi volt Bartók utolsó koncertje a vidéki Magyarországon. Budapesten, október elején még hangversenyezett, 1940. október 20-án azonban, a nácizmus térhódítása elől távozva az Egyesült Államokban telepedett le. A New York-i Columbia Egyetemen a délszláv népzenei gyűjteményt rendezte, a bostoni Harvard Egyetemen előadásokat tartott. Amerikában fejezte be a Concerto című alkotását, és a III. Zongoraversenyt. Elhatalmasodó betegsége a Brácsaverseny befejezésére már nem adott időt. Utoljára 1943-ban koncertezett Bartók az Egyesült Államokban. 1945-ben hunyt el New Yorkban.107
III. BARTÓK-EMLÉKEK A VÁROSBAN
Halála után már röviddel
megkezdődött Szombathelyen is a zeneszerző emlékének
ápolása, művészetének megismertetése. Kompozíciói azóta
rendszeresen - évente legalább egy, gyakorta azonban ennél
több alkalommal is - hallhatók különböző koncerteken.
-----A "hallhatóvá" tett
emlékezések mellett több "tárgyiasult" jele is van
a megyeszékhelyi Bartók-kultusznak. Ennek állomásai:
-----1946 - a városi
nagykörút Paragvári-Rohonci utcák közötti szakaszát
Bartók Béláról nevezték el.108
-----1955-től (1958-tól?)
Bartók Béla nevét viseli a zeneiskola.109
-----1968 - az újonnan
épült zeneiskola hangversenytermében elhelyezték Pátzay Pál
Bartók-plakettjét.
-----Az 1970-es évek elején
a Szarvassá változott fiúk című Bartók-kompozíció
témáját földolgozó Szántó Piroska-faliszőnyeggel
díszítették az iskola auláját.
-----1974-ben ugyanitt
helyezték el Pátzay Pál Bartókot ábrázoló mellszobrát.
(Ugyanekkor avatták föl itt Borsos Miklós Kodályt és Schaár
Erzsébet Koncz Jánost megjelenítő mellszobrát.)
-----1975 - a zsinagógából
kialakított hangversenyterem Bartók nevét kapta.
-----1981 - az egykori
városi kultúrházban, a mai Savaria Múzeum nagytermének
bejáratánál - a koncertek egykori színhelyén emléktáblát
helyeztek el. Az 57x40 centiméternyi, szürkésfehér
márványtábla szövege: Bartók Béla 1940. március 2-i
hangversenyének emlékére a művész születésének 100.
évfordulóján. Szombathely Város Tanácsa 1981.
-----2000 - a koncertterem
nézőtere előtti részen kapott helyet Bartók Béla és
török zeneszerző barátja, Ahmet Adnan Saygun mellszobra. Az
alkotások a török kormány ajándékai a magyar államnak,
megalakulása 1000. évfordulója alkalmából.
-----2003 - Marosfalvi Antal
festőművész a Bartók Teremnek ajándékozta 23x57 centiméter
nagyságú Bartók-portréját. A festmény az egyik utolsó
fényképfölvétel alapján készült.110 A Terem
bejáratánál fogadja az érkezőket.
-----A Bartók-emlékek
ápolásának része a nevét viselő iskola növendékeinek
versenye, műveinek koncertszerű bemutatása is.111
JEGYZETEK
1. | Zenekedvelők Egyesülete. Vasvármegye (a továbbiakban Vvm), 1901. december 8. 2. p. |
2. | Zenei életünk fejlődése. = Szombathely 1777-1927. Jubiláris emlékalbum. Szerk. Fehér Károly. Hasonmás kiadás, 1997. Szombathely Megyei Jogú Város kiadványa. 165-167. p. |
3. | A Zenekedvelők Egyesülete. = Szombathelyi Ujság (a továbbiakban SzU), 1901. december 8. 6. p. |
4. | A Zenekedvelők Egyesülete. = Vvm, 1901. december 16. 1-2. p. |
5. | Lásd (Ld) 4. sz. jegyzet. |
6. | A zenekedvelők egyletének ülése. = Vvm, 1906. november 28. 3. p.; Palotaforradalom a zeneegyesületben. A kielégítetlen ambíciók lázadása. = Vvm, 1906. december 5. 2-3. p.; S.: A filharmóniai egylet megalakult. = SzU, 1906. december 23. 6. p. |
7. | Vonószenekar alakul. = Vvm, 1917. március 1. 3. p. |
8. | A Kultúregyesület zenekari felhívása. = Vvm, 1924. október 1. 4. p. |
9. | Megalakult a szombathelyi kamarazene társaság. = Nyugatmagyarország (a továbbiakban NyM), 1927. október 31. 4. p. |
10. | Vasvármegye és Szombathely Város és a Vasvármegyei Múzeum évkönyve (II). A Kultúregyesület kiadása. I. kötet 1925. Szerk. Várady Imre I-XXVI. p.; II. kötet 1926. Szerk. Várady Imre 21-53. p.; III. kötet 1927-1929. Szerk. Krisztin Ernő 17-19. p.; UJVÁRY Ede-VÁRADY Imre: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesületének története. I. kötet. A zenei szakosztályra vonatkozó rész: XXV. p.; A Kultúregyesületről még KAPI Béla: Lámpás az oltár zsámolyán. Sopron, 2004. Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) és Kollégium, 308-310. p. |
11. | Kubelik Jan cseh hegedűs hangversenye. = Vvm, 1900. április 29. 3-4. p. |
12. | Hangverseny [a szombathelyi zenekonzervatóriumban]. = Vvm, 1903. június 14. 5. p. - Koncz Jani hangversenye. = Vvm, 1907. március 10. 4-5. p. A későbbi esztendőkben is rendszeresen beszámoltak a lapok a Koncz-hangversenyekről. |
13. | Grünfeld Szombathelyen. = Vvm, 1903. december 13. 6. p.; Nagyzenekari hangverseny. Szikla Adolf és Venczel Béla estélye. = Vvm, 1907. január 28. 3. p. |
14. | Műsorlapok. Geszler Mária tulajdona. |
15. | M. E. a: Geyer Stefike hangversenye. = Vvm, 1902. február 5. 2-3. p. |
16. | Dr. F. I.: Dohnányi Ernő hangversenye. = Vvm, 1906. december 7. 1-2. p. |
17. | Dr. F. I.: Popper Dávid hangversenye. = Vvm, 1907. február 21. 2. p. |
18. | Fráter-estély. = Vvm, 1907. január 29. 2. p. |
19. | Küry Klári hangversenye. = Vvm, 1905. február 2. 4. p. |
20. | Marschalkó és Telmányi hangverseny. = Vvm, 1910. december 11. 8-9. p. |
21. | Az országos dalosverseny eseményeiről rendszeresen beszámoltak a lapok. Például a Vasvármegye 1905. július 9. 3-4. p. július 14-én 2. p. |
22. | Casals Pablo hangverseny. = Vvm, 1912. március 5. 2. p. |
23. | Műsorlap GÁL József: Bárdos Alice és a szombathelyi Collegium Musicum című könyvének (2003, Szombathely, Szignatúra Nyomda és Kiadó Kft.) 32. oldalán. |
24. | Ld. 10. sz. jegyzet I. kötet, XXV. p. |
25. | Ld. 10. sz. jegyzet II. kötet, 21-53. p. és 10. sz. jegyzet III. kötet, 17-19. p. |
26. | Az ötvenéves Kodály Zoltán. A Kultúregyesület és a Dalosegyesület díszhangversenye = Vvm, 1933. április 19. 2. p. SZENDE László: Kodály Zoltán-díszhangverseny a kultúrházban. = Vvm, 1933. május 16. 4. p. |
27. | A római főbazilikák és a Sixtus Capella kórusainak hangversenye a Székesegyházban. = Vvm, 1927. április 24. 1. p. SZENDE László: A bécsi dalosfiúk nagysikerű hangversenye. = Vvm, 1933. április 2. 6. p. Wiener Sängerknaben. = Hir (továbbiakban H) = 1933. április 4. 2. p. |
28. | Szombathely nagy rádióestje. Kitűnő sikerrel mutatták be a kultúrát. H, 1932. január 12. 2. p. |
29. | A koncerteken "megszólaltatott" zeneszerzőkre vonatkozóan ld. GÁL i. m. |
30. | PETRÓ János: Bartók-emlékek Szombathelyen. = Vasi Szemle, 1961. 3. sz. 78-79. p. |
31. | KUTASNÉ CSIKOR Éva: Apám a fiatal Bartókról. = Az ének-zene tanítása, 1982. 3. sz. 134. p. Ezt írja a szerző: "A következő történetet egy volt kollégámnak mondta el apám..." Édesapja, Csikor Elemér a városi zeneiskola első igazgatója, az emlékezés időpontjában 79 éves volt. |
32. | TÓTH Kálmán: Bartók Béla szombathelyi hangversenyei és a város zenei életének néhány vonása (1934-1940) I. rész. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 2001. 4. sz. 64-80. p.; A II. rész ugyanezzel a címmel = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 2002. 1. sz. 80-88. p. Az alapos tanulmány a korszak zenei törekvéseivel, a Kultúregyesület nehézségeivel, költségvetési problémáival is foglalkozik. |
33. | hhá: "A jövő zenéje." Bartók Béla első szombathelyi föllépése. = Savaria Fórum, 2006. január 21. 9. p. Ez az írás nagyrészt Tóth Kálmán tanulmányára támaszkodik. |
34. | Bartók Béla Sopronban. = Dunántúli Estilap, 1925. január 31. 3. p. A tervezett koncertről. |
35. | Bartók Béla hangversenye elmaradt. = Dunántúli Estilap, 1925. február 5. 3. p. |
36. | PETRÓ i. m. 78. p. |
37. | TÓTH Kálmán i. m. I. rész 38. és 39. jegyzet. |
38. | KUTASNÉ CSIKOR Éva: A szombathelyi zeneiskola története. Szombathely, 1992. 5-6. p. |
39. | CSIKOR Elemér: Zongoristák kézikönyve 1918. Említi PETRÓ i. m. 78. p. Fölsorolja azokat a gyermekeknek szánt Bartók-darabokat is, amelyeket a kiadvány tartalmazott. A kiadványnak sajnos nem sikerült nyomára bukkanni. A Magyar Könyvészet 1917-1918-1919. évfolyamai nem tesznek róla említést. Csorba Rózsa ny. zeneiskolai igazgató is hallott az összeállításról, de nem látta. Ennek ellenére nincs okunk kétségbevonni létezését. |
40. | PETRÓ i. m. Dohnányi-hangverseny. = Vvm, 1922. december 20. 2. p. |
41. | Műsorlap. GÁL i. m. 34. p. |
42. | A Zsidóleányegylet műsoros délutánjáról = Vvm, 1926. január 9. |
43. | PETRÓ i. m. 79. p. |
44. | Az iparosság dalai. Bemutatkozó a Kultúrházban. = H, 1933. február 24. 1-2. p.; M. D.: Az iparosok dalkörének hangversenyén. = Vvm, 1933. február 23. 2. p. |
45. | Ld. 26. jegyzet. |
46. | SZENDE László: Németh Mária hangversenye elé. = Vvm, 1933. szeptember 6. 3. p.; HEINTZ Fülöp: Németh Mária kamaraénekesnő hangversenyén. = Vvm, 1933. szeptember 10. 3. p.; Ezrek Németh Mária hangversenyén. = H, 1933. szeptember 10. 2. p. |
47. | Fischer Annie hatalmas sikere a bérleti hangversenyen. = H, 1933. november 7. 3. p. |
48. | Kodály Zoltán köszöntő levelét idézi KÁRPÁTI Sándor: A Szombathelyi Dalosegylet jubileuma. = Vvm, 1933. december 5. 4. p. |
49. | Wa: Basilides hangverseny. = Vvm, 1934. január 9. 2. p. |
50. | G. G. Zs.: Földesi Arnold gordonkaestje. A magántisztviselők bálja. = H, 1934. február 4. 5. p. |
51. | Koncz hangverseny -műsor: = Vvm, 1934. február 10. 5. p. |
52. | BREUER János: Magyar parasztdalok. Egy Bartók-mű három bemutatója. = Muzsika, 1999. 3. sz. 6-9. p. |
53. | Bartók Béla hangversenye. = Vvm, 1934. március 7. 5. p. |
54. | SZENDE László: Bartók Béla Szombathelyen. A Kultúregyesület hangversenye. = H, 1934. március 11. 3. p. |
55. | SZENDE László: Bartók Béla kulturális jelentősége és művészete. = Vvm, 1934. március 13. 2. p. |
56. | Heintz Fülöp előadása Bartók Béláról. = Vvm, 1934. március 15. 7. p. |
57. | Wa: Bartók Béláról. = Vvm, 1934. március 18. 5. p. |
58. | (szitár): Két műsorszám között nyilatkozik Bartók Béla. = Vvm, 1934. március 18. 4. p. |
59. | Bartók Béla hangversenye. = NyM, 1934. március 19. 4. p. |
60. | A műsorlapot közli BREUER i. m. 7. p. és TÓTH Kálmán i. m. I. rész 73. p. |
61. | Ld. 59. jegyzet. |
62. | A Bartók-hangverseny nagy sikere. = H, 1934. március 20. 4. p. |
63. | Wa: Bartók Béla estje. = Vvm, 1934. március 20. 4. p. |
64. | (a): Különös zenei rejtelmek a Bartók koncert körül. Miért hallgat a Pesti Napló kritikusa és miért méltat a Magyarság? = NyM, 1934. április 3. 3. p. |
65. | TÓTH Aladár: Szombathelyi muzsikaszó. = Pesti Napló, 1934. április 4. 17. p. |
66. | Ld. 65. jegyzet. |
67. | LÉKAY-LINGAUER Albin: Morzsa a mézben. = Vvm, 1934. április 19. 1-2. p. |
68. | TÓTH Aladár: A szombathelyi zenekultúráról. = Vvm, 1934. május 6. 1-3. p. |
69. | (a. i.): Szombathelyi szimfónia. = NyM, április 23. 2. p. |
70. | A Kultúregyesület elnöki tanácsának ülése. = H, 1934. április 22. 2. p. |
71. | Kínos kultúrbotrány a szombathelyi Bach-hangversenyen. Az állásából felmentett csellótanár váratlanul megjelenik. Bárdos Alice hegedűművésznő közbeavatkozása. = Esti Kurir, 1935. február 27. 2. p. A Bach-hangverseny botrányával foglalkozott a Kultúregyesület elnöki tanácsa ülése. = Vvm, 1935. március 8. 2. p. |
72. | MOSONYI Dezső: A Szombathelyi Collegium Musicum második és harmadik éve. = Vasi Szemle, 1939. 1-2. sz. 95-97. p. |
73. | Az 1938. évi XV. Törvénycikk a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról. 1938. május 29. = 1938. évi Országos Törvénytár. M. Kir. Belügyminisztérium kiadványa, Budapest, 1938. 87-89. p. |
74. | Ld. Újváry Gábor: Az egyetemi ifjúság a neobarokk társadalomban. = Valóság, 1991. 5. sz. 64-73. p. Mind a Turul, mind a Hungarista Szervezet radikális, országos hatáskörű és felekezetközi. Nemcsak az egyetemisták tartoztak a soraikba. |
75. | A Turul revíziós felvonulása. = Vvm, 1938. május 7. 5. p. |
76. | HAVASS Imre: Világhírű fia, Koncz János emlékének hódolt vasárnap Szombathely. = Vvm, 1938. március 8. 3-4. p.; ALEXANDER József: Vasárnap Koncz János emlékének hódolt Szombathely muzsikus társadalma. Lélekemelő ünnepség keretében leplezték le emléktábláját. Emlékhangverseny a kultúrházban. = NyM, 1938. március 7. 2. p. |
77. | M. D.: Koncz János emléktábla leleplezés és rádiós emlékhangverseny. = H, 1938. március 8. 1. p. |
78. | Egy megrótt polgár: A Koncz emlékverseny újabb kritikája. Levél a szerkesztőséghez. = H, 1938. március 9. 2. p. |
79. | H. I.: A Kultúregyesület francia hangversenye. = Vvm, 1938. április 5. 4. p. |
80. | Műsorlap. G. J. tulajdona. |
81. | A Kultúregylet Bartók-hangversenye. = Vvm, 1938. május 4. 6. p. |
82. | A IV. bérleti hangverseny. = Vvm, 1938. május 6. 5. p. |
83. | A Kultúregylet IV. bérleti hangversenye. = H, 1938. május 7. 2. p. |
84. | Ld. 75. jegyzet |
85. | Műsorlap. G. J. tulajdona. |
86. | H. I.: Bartók-hangverseny. = Vvm, 1938. május 8. 4. p. |
87. | -r-: "A legnagyobb élő zeneszerző." = H, 1938. május 10. 3. p. |
88. | Szende László emlékiratai. A Collegium Musicumra vonatkozó X. fejezet (1936-1943) című rész ismert. Elisabeth Szende tulajdona. Gépirat, 14. p. |
89. | Az Országos Turul Szövetség Szombathelyi Faludi Ferenc Bajtársi Törzsek 1934. január 5-én alakult. "Célja az ifjúság szellemi összetartása, a dominusi kara által társadalmi pozíciót ad az ifjúságnak." Egy keltezés nélküli lapon 46 főt sorol föl a szövetség tagjaként. = Vas Megyei Levéltár, Vasvármegye alispánjának iratai. Egyesületi alapszabályok gyűjteménye. Az adatot köszönöm Varga Nórának.; A Turul találkozóról például: Sokezer ember ünnepelte az új Magyarország igéit a szombathelyi keresztény és nemzeti társadalom vasárnapi impozáns seregszemléjén. = H, 1938. május 10. 1-2. p. |
90. | Kétezer munkásdalos érkezett Szombathelyre. = Vvm, 1938. június 5. 4. p. |
91. | SEBESTYÉN János: Fényesen sikerült a munkásdalárdák háromnapos szombathelyi ünnepélye. = NyM, 1938. június 7. 2. p. |
92. | "Dalosnapok" - a vörös ököl jegyében. Dalos-ünnepségek kevés közönséggel, sok vörös pipaccsal és röpcédulával. = Vvm, 1938. június 8. 2. p.; A dalosok vörös röpcédulái. = H, 1938. június 9. 3. p.; A röplap szövegét mindkét lap közli: "A fasizmus életedre tör! A fasiszta nyilaskereszt háborút akar, mi szociáldemokraták a békét akarjuk." |
93. | BÁNHIDI János: Utóhangok a dalosünnepélyről. = H, 1938. június 10. 3. p. |
94. | A vörös dalosnapok a Ház előtt. = Vvm, 1938. június 16. 2-3. p. |
95. | BALASSA Kálmán: A szombathelyi zenei élet jövője. = Vvm, 1939. március 5. 5. p. |
96. | HEINTZ Fülöp: Miért nem indul meg a szombathelyi zenei élet? = Vvm, 1939. november 10. 3-4. p. |
97. | Kitűnően sikerült a sportrepülők hangversenye. = Vvm, 1940. január 14. 2. p. |
98. | Erről GÁL i. m. 122-136. p. |
99. | A kultúregyesület első bérleti hangversenye. = Vvm, 1940. február 7. 7. p. Albert Ferenc elmaradt hangversenyét novemberben rendezték meg. = Vvm, 1940. november 10. 2. p.; H. I.: A kultúregyesület első bérleti hangversenye. = Vvm, 1940. február 20. 5. p. |
100. | Műsorlap. Elisabeth Szende tulajdona. |
101. | Bartók Béla és Zathureczky Ede Szombathelyen. = Vvm, 1940. február 25. 6. p. |
102. | Zsúfolt ház lesz a Bartók-hangversenyen. = Vvm, 1940. március 1. 5. p. |
103. | TÓTH i. m. II. rész. 85. p. |
104. | Műsorlap. Savaria Múzeum Történeti Osztály, Havass-hagyaték. Földolgozás alatt. |
105. | HAVASS Imre: Bartók Béla és Zathureczky Ede szonátaestje. = Vvm, 1940. március 5. 2. p. |
106. | Fényes sikerű volt a Bartók-Zathureczky-est. = H, 1940. március 4. 3. p. |
107. | HALÁSZ György főszerk.: Britannica Hungarica. Világenciklopédia II. kötet, Budapest, 1995. M. Világ Kiadó 402-404. p.; BAKOS Ferenc-SZÁVAI János főszerk.: Magyar Larousse. Enciklopédikus szótár. I. kötet, Paris, 1979, Librairie Larousse, Budapest, 1991, Akadémiai Kiadó, 254-255. p. |
108. | FEISZT György: Szombathely utcanevei és utcanévváltozásai, Szombathely, 1995. Szombathely Megyei Jogú Város kiadványa, 14. p. és a kötet 68. jegyzete a 89. oldalon. |
109. | Az iskola névfölvételéről eddig nem került elő adat. A zeneiskola archívumában található műsorlapokon 1955 őszétől, a növendékek anyakönyvi lapjain viszont csak 1958 őszétől szerepel a Bartók Béla Zeneiskola elnevezés. Csorba Rózsa és Orosz Sándor szíves közlése. |
110. | A festmény alapjául szolgáló fénykép a Bartók Béla Zenekari Művek 10. albumának tasakján látható. Az Állami Hangversenyzenekart Doráti Antal vezényli. Magyar Hanglemezgyártó Vállalat kiadása, Budapest, évszám nélkül. |
111. | Az egyik első Bartók-hangversenyt 1955-ben, a legutóbbit 2005. november 9-én rendezte meg a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskola. A résztvevők: Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, Budapest, Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Iskola, Budapest XVII. kerület, Bartók Béla Zeneiskola, Pápa, Bartók Béla Zeneiskola, Szolnok, valamint a szombathelyi zeneiskola és szombathelyi Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium. |
AZ ÍRÁSBAN SZEREPLŐ NÉHÁNY SZEMÉLYRŐL
Balassa Kálmán (1875-1949):
hegedűművész, a budapesti Operaház zenekarának
szólamvezetője, a szombathelyi Városi Zeneiskola igazgatója
Baranyai Gyula (1897-1978): gordonkaművész,
zeneiskolai tanár
Bárdos Alice (1896-1944): hegedűművész,
zenetanár, a Kultúregylet zenei szakosztályának alelnöke, a
szombathelyi Collegium Musicum alapítója
Edelmann Sebő (1853-1921): a szombathelyi
Premontrei Gimnázium igazgatója
Gyöngyösy Tivadar (?-?): ügyvéd
Havass Imre (1906-1980): ügyvéd,
gordonkatanár, a megyei lapok zenekritikusa
Heintz Fülöp (1894-?): énektanár, karnagy,
zenei szakíró, az 1950-es évektől a Pécsi Pedagógiai
Főiskola zenetörténet tanára
Katona József (?-?) bankigazgató, a
Kultúregylet zenei szakosztályának elnöke
Knebel Jenő (1864-1935): fotográfus, a zenei
szakosztály alelnöke
Kodály Zoltán (1882-1967): zeneszerző,
népdalgyűjtő, a hazai zeneoktatás egyik nagyhatású
szervezője
Lékay-Lingauer Albin (1877-1962) újságíró,
a Vasvármegye című lap főszerkesztője,
országgyűlési képviselő
Lomoschitz Károly (1875-1942): polgári iskolai
nyelvtanár, a Kultúregyesület zenei szakosztályának
titkára, majd elnöke
Stadler Izidor (?-1939): ügyvéd, a város
zenei életének szervezője
Statzenberg Vencel (1873-1945): székesegyházi
karnagy, gordonkaművész
Szende László (1895-?) építészmérnök,
zenei szakíró
Tóth Aladár (1898-1968): zenekritikus,
zenetörténész
Zathureczky Ede (1903-1959): hegedűművész