LŐCSEI PÉTER:
WEÖRES-MOZAIKOK, XII.
A PÉCSI EGYETEMI ÉVEKTŐL AZ ÚJVIDÉKI HÍDIG
(Beszélgetés dr. Palkó Istvánnal)

------------------------------Dr. Palkó István egy esztendőben született Weöres Sándorral. Előbb pécsi egyetemistaként, később szombathelyi irodalmi kiadványok, folyóiratok munkatársaként és szerkesztőjeként volt baráti kapcsolatban a költővel. A beszélgetés során felidézte emlékeit, szólt Weöres Sándor Vas megyei látogatásairól, szerepléseiről. Befejezésül részleteket mondott el 1972-ben írt tanulmányából. (A költőről szóló elemzése eddig csak a Jugoszláviában kiadott Híd című folyóiratban jelent meg.)

DÉNES JÓZSEF:
KÉT ALAPVETŐ KÉRDÉS CSEPREG KIALAKULÁSA KÖRÜL
(ADALÉKOK CSEPREG TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI VÁZLATÁHOZ)

------------------------------Miért éppen a mai helyén alakult ki Csepreg? Minek köszönhette már a középkorban központi hellyé válását?
-----A kedvező földrajzi fekvés már a római korban kijelölte Csepreg helyét és szerepét környezetében. Mégsem Csepreg lett a terület kora középkori központja, hanem Locsmánd. De adataink szerint csak rövid időre. A korábbi Locsmánd várispánság központja a XIII. században már egyértelműen Lánzsér vára volt. Utóbbi viszont csak valamikor a XII. század végén kerülhetett magyar impérium alá. Tehát a XI-XII. század jelentős részében a locsmándi ispánság vára már nem volt Locsmándon, de még nem lehetett Lánzséren. Hol lehetett akkor? Leginkább Csepregen, mert Csepreg kapott később olyan háromtornyos városfalas címert, mint Vasvár és Sopron, a két közeli megyeszékhely. A vár helye a későbbi kastélyával azonosítható a város telekosztása és a ma is látható felszíni jelenségek alapján.

HORVÁTH RICHÁRD:
FORRÁSOK A CSEPREGI ERŐSSÉG KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉHEZ

------------------------------A dolgozat a Csepreg város területén egykoron állott erősség (castellum/fortalicium) középkori történetével kapcsolatosan okleveleket ismertet. Az erősség építtetői a Kanizsaiak egyben a város birtokosai voltak. A felépítésre a huszita háborúk idején megerősödött katonai fenyegetettség miatt volt szükség. Az épületet 1454-ben és 1457-ben is ostromolták magyar és huszita csapatok. A dolgozatban publikált egyik oklevél ezen események megismeréséhez nyújt adalékot.
-----A második oklevél ugyancsak a kanizsaiakhoz kapcsolódik. A család egyik utolsó élő férfitagja ugyanis 1513-ban hűtlenségbe keveredett, s emiatt a család vagyonának jelentős részét - a csepregi erősséget is - elkobozta II. Ulászló király. Kanizsai János ugyanakkor a család másik ágának kezére adva birtokait, biztosította azok egy kézbe kerülését. Az ez idáig kiadatlan két latin oklevél szövege a dolgozat végén található.

BARISKA ISTVÁN:
CSEPREG A XV-XVI. SZÁZADI PÁRTATLAN BÍRÓSÁG RENDSZERÉBEN

------------------------------A tanulmány mindenekelőtt jogtörténeti szempontból vizsgálja Csepreg XV-XVI. századi történetét. Ismeretes, hogy Csepreg a XV. században Sopronnal, Kőszeggel, Rohonccal, Sárvárral és Szombathellyel városjogszövetséget alkotott. A felsorolt városok közül pedig Kőszeggel, Rohonccal és Szombathellyel speciális bíróságot működtetett. Ez az ún. pártatlan bíróság a résztvevő városok delegáltjaiból állt. Ez az intézmény ítélkező, de végrehajtási joggal nem rendelkező bíróság volt. Tagjai a helyi jogszokások egyesítése, valamint Werbőczy országos szokásjoga alapján hozták az ítéleteket. A bíróság működése akkor szűnt meg, amikor Kőszeg kétszáz esztendő múltán 1647-ben a Habsburg-zálogból visszakerült Magyarországhoz. A kiváltságok alapján kereskedő városok modelljét követő Csepreg önkormányzata eleinte összetettebb szerkezetű volt, mint Kőszegé. Ha a város egyházi és világi földesurai nem akadályozták volna meg a további fejlődésben, akkor sokkal jelentősebb településsé nőhette volna ki magát. A szerző ezt a tendenciát kívánta igazolni a soproni és kőszegi levéltári források alapján.

SÁGI FERENC:
A POLGÁRI FEJLŐDÉS ÉS AZ EGYESÜLETEK CSEPREGEN

------------------------------A Répce mellékén fekvő Csepreg 1871-ig földesúri mezőváros volt, majd 1876-tól 1950-ig (Vas megyéhez csatolásáig) Sopron vármegye csepregi járásának székhelye. Ezalatt dinamikus polgári fejlődés zajlott le a településen. A tanulmány ismerteti a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, az egészségügy, a művelődés legfontosabb jellemzőit, bemutatja a tárgyalt időszakban létezett egyesületek működését, átfogó képet ad a polgári Csepreg életéről.

BALOGH JÁNOSNÉ HORVÁTH TERÉZIA:
EGY MEZŐVÁROSI ISKOLAMESTER ÉS JEGYZŐ A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN

------------------------------Bognár János (Pinkamindszent, 1780 - ismeretlen hely, 1850-51 fordulója) 11 gyermekes családból származott. Neki összesen 16 gyermeke született; első feleségétől 3, a másodiktól 13. Közülük nyolcan korán meghaltak, a többi nyolcat fölnevelte, taníttatta illetve férjhez adta. Fiatalon megözvegyült lányát s annak gyermekeit is eltartotta. Egyik fia, Bognár Ignác (1810-1883) a zene területén hírnevet ért el. Egy másik fia, Károly folytatta apja hivatását.
-----Bognár 1796-1806 között Szombathelyen, a Sopron vármegyei Ságon, és Vas vármegyei szülőfalujában oktatott. Közben Győrött tanítóképzőt végzett. Leghosszabb ideig, 37 évig, 1806-1843 között az akkor Sopron vármegyéhez (1950 óta Vas megyéhez) tartozó Csepregen működött, mint római katolikus tanítómester, kántor és a mezőváros jegyzője. Utoljára, 1843-tól 1849-ig a Sopron vármegyei Ivánban teljesített szolgálatot. A tanulmány részletesen bemutatja levéltári források alapján a helyi tanügyi körülményeket. A fölhasznált írásos források, dokumentumok szerint Bognár János mindegyik munkaterületén lelkiismeretesnek, takarékosnak, emberségesnek és szakmailag kiválónak bizonyult.

FAZEKASNÉ VISNYEI IRMA:
BOGNÁR JÁNOS SZEMÉLYISÉGPROFILJA, KÉZÍRÁSELEMZÉS ALAPJÁN

A fenti értékelő megállapításokat bizonyítja, személyiségének jellemzőit még gazdagabban kibontakoztatja Bognár János kézírásának függelékként mellékelt grafológiai elemzése.