LAKY FERENC

AZ 1956-OS FORRADALOM
TÖRTÉNÉSEI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
A VAS MEGYEI BÍRÓSÁGON

"Erkölcs nélkül a jog önkény"
Horatius

----------------------------------------Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50 éves évfordulóján szerte az országban megemlékezésekre került sor, hiszen 1956 októberében egy ország mondott nemet az önkényre, a diktatúrára, a félelemre, a megaláztatásra. Fél évszázad távlatából tudjuk, hogy az 56-os forradalom és szabadságharc és annak véráldozata nélkül a jogállami rendszerváltozás, a polgári demokratikus átalakulás nem következhetett volna be.
-----Mi jogászok, bírák tisztában vagyunk azzal is, hogy az igazságszolgáltatás alapelvei nem mindig érvényesülhettek maradéktalanul, és tudjuk azt is, hogy ilyen helyzetben demokráciáról nem lehet beszélni. Az 56-os forradalom kitöréséhez sok más mellett hozzájárult az is, hogy a bírói hatalom egy része engedett a hatalomnak és törvénytelen ítéletek születtek. Ezen nem tudott változtatni, hogy sok bíró elhagyta a pályát, vagy a hatalmat megtestesítő büntető ítélkezés feladatát nem vállalta.
-----Történelmi tény, hogy a forradalom leverése után több mint 26 ezer embert ítéltek el és több embert végeztek ki, mint a 48-as szabadságharc bukása után.¹ Nekünk, a bírói hatalmi ág képviselőinek soha el nem felejthető törvényként kell megjegyeznünk azt, hogy a hatalom szolgálója nem lehetünk. Ezért kell megemlékeznünk olyan bírótársainkról, akik 56-ban a lelkiismeretük parancsát követték, és ezért súlyos büntetést kellett elszenvedniük.

A FORRADALOM SZOMBATHELYEN

Szombathelyen a fővárosi események hatására október 23-án a már korábban létrejött megyei értelmiségi bizottság a gazdasági, társadalmi reformokra vonatkozó többpontos javaslatot dolgozott ki, ezekben egyebek mellett Nagy Imre és mások politikai bizottsági tagságának visszaállítását is követelve.
-----Október 24-én szerdán a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke körlevélben fordult a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökeihez, akiket a párt és kormány melletti kiállásra, a munkáshatalom megdöntésére törő ellenforradalmi bandák megfékezésére hívott fel.²
-----Október 25-e után a megyében is kezdetét vette a munkástanácsok megalakulása.³
-----Október 27-én szombaton a Megyei Pártbizottság Végrehajtó Bizottsága döntött, hogy haladéktalanul meg kell alakítani a Megyei Nemzeti Bizottságot, amely még aznap, 16 taggal létre is jött. Feladata lett a megye vezetésének átvétele. Nyomban intézkedéseket hozott a rend fenntartására és az élelmiszerellátás biztosítására.
Ugyanezen a napon délelőtt a vasútállomásról indulva a vasutasok hatalmas felvonulást tartottak, melynek során eljutottak a Püspökvárig is, ahonnan küldöttséget menesztettek a Megyei Nemzeti Bizottsághoz követeléseik előadására, majd útjuk a Király utcai ÁVH-székházhoz vezetett, és ott a politikai foglyokat kiszabadították. Az ávósok az épületből már korábban elmenekültek, így összetűzésre nem került sor. Ezután a tömeg a székháztól a Megyei Börtönhöz vonult, ahol követelésükre a politikai foglyok szabadon bocsátása megtörtént.⁴
-----A Megyei Nemzeti Bizottság megalakulását követően Szombathelyen is létrejött a Városi Nemzeti Bizottság, amely felhívással fordult a lakossághoz. Ebben kinyilvánította egyetértését a Nagy Imre által vezetett Nemzeti Kormány programjával, beleértve a szovjet csapatok kivonására irányuló tárgyalások megkezdését, de feladatának tartotta a rend fenntartását is. Felhívással fordult az üzemekhez, intézményekhez munkástanácsok haladéktalan megalakítása érdekében.
-----Ki kell emelni, hogy október 28-án Nagy Imre miniszterelnök a felkelést már nem ellenforradalomnak, hanem nemzeti demokratikus mozgalomnak nevezte.
-----Október 29-én hétfőn dr. Welther Károly ügyvéd elnöksége mellett létrejött a 15 fős, immáron végleges koalíciós Vas Megyei Nemzeti Bizottság, melyben a korábbi kommunista vezetők már nem kaptak helyet. Ugyanezen a napon mind a Megyei Tanácson, mind a Járási Tanácson megalakult a munkástanács.⁵
-----A Megyei Munkástanács követeléseit 23 pontban fogalmazta meg. Ezek között a szovjet csapatok kivonását, a Varsói Szerződés felbontását, az ÁVH felszámolását, az állampolgári szabadságjogok biztosítását (szólás-, sajtó-, gyülekezési és vallásszabadság), az összes választott szerv mielőbbi újraválasztását követelve. A megyei testület tiltakozását fejezte ki minden olyan kísérlet ellen, amely a felkelést fasiszta színezetűnek kívánja feltüntetni, egyben amnesztiát követelt mindazoknak, akik fegyveresen a magyar forradalom oldalán álltak.

A BÍRÓSÁGI ESEMÉNYEK SZOMBATHELYEN

Október 25-én K. Gusztáv, a megyei bíróság elnöke a helyi lapban, a Vasmegyében még mélyen elítélte "azokat a törekvéseket, amelyek népi államrendszerünk megdöntésére, pártunk és kormányunk munkájának megakadályozására irányultak", de az új eszmét nem lehetett kizárni az igazságügyi palotából sem.⁶
-----Ezzel egyidejűleg a megyei bíróság elnöke plakáton közzétett hirdetményével a Minisztertanács rendeletére való utalással tudatta a rögtönbíráskodás (rögtönítélő eljárás) bevezetését a halállal büntetendő bűncselekmények felsorolásával. Ezek között, az állam elleni és az élet elleni bűncselekmények mellett felsorolták a hatóság és magánosok elleni erőszakot és az engedély nélküli fegyvertartást is. Még ugyanezen a napon a megyei bíróság elnöke röpgyűlést tartott, amelyen intette a dolgozókat a rendre és fegyelemre. Ugyanakkor a párbizottsággal történt egyeztetés és megbeszélés után a csillagos címert levetette az épület külső homlokzatáról. Néhány bíró, közöttük dr. Szenkovits Tibor és dr. Benkő József október 26-án kérte a megyei bíróság elnökét, hogy az épület folyosóin elhelyezett címereket is vetesse le. A megyei bíróság elnöke azonban ezt elutasította azzal, hogy az esetleg provokáló tömeg az utcáról nem láthatja a folyosón vagy az épületben elhelyezett címereket, azok levételére nincs szükség. A forradalmi hangulat október 29-én (hétfőn) érte el a megyei és járásbíróságot. E napon a Városi Nemzeti Bizottság utasítására a megyei bíróság elnöke összehívta a megyei bírósági dolgozókat egy háromtagú delegáció megválasztására. A gyűlésen a delegáció tagjának dr. Unger József és dr. Benkő József bírákat, valamint Kiss József telekkönyvvezetőt választották meg.
-----Ez a küldöttség másnap, október 30-án (kedden) egyeztette a Városi Nemzeti Bizottsággal, többek között a bíróság forradalmi bizottságának megválasztására vonatkozó teendőket.
-----A delegáció az október 31-én összehívott bírósági értekezleten megtartotta beszámolóját, majd pedig a Városi Nemzeti Bizottság iránymutatásának megfelelően megkezdődött a Bírósági Forradalmi Bizottság megválasztásának előkészítése. A bírói értekezleten a résztvevők a megyei bírósági vezetők távoltartásával, hitük és lelkiismeretük szerint, a Nagy Imre-kormány deklarációjának ismeretében - az abban foglaltakkal egyetértve - számukra fontos követeléseket fogalmaztak meg memorandum formájában, melyeket dr. Szenkovits Tibor járásbíró foglalt írásba.
-----Ezek lényege:
------a statáriumot kihirdető munkáskáder megyei bírósági elnök leváltása, továbbá az úgynevezett beépített bírósági dolgozók eltávolítása,
------a forradalmi bizottság megválasztása,
------a párt faliújságjának, jelképeinek eltávolítása,
------a rákosista Molnár Erik igazságügyi miniszter felelősségre vonása,
------a bírói függetlenség visszaállítása,
------a vezetők felhívása szolgálati fegyverük átadására.
-----Az ezután, a Városi Nemzeti Bizottság instrukcióinak megfelelően megtartott bírósági dolgozói értekezleten megtörtént a Bírósági Forradalmi Bizottság tagjainak jelölése és megválasztása, továbbá az előzetesen megfogalmazott pontokba foglalt követelések egyenkénti megszavaztatása. A Bírósági Forradalmi Bizottság elnökének az egyik legidősebb kollégát, az 56 éves dr. Unger József megyei bírósági bírót választották. Tagjai dr. Augusztinovicz István, dr. Szenkovits Tibor járásbírák, dr. Benkő József, a járásbíróság elnöke, dr. Varga Ferenc megyei bírósági tanácsvezető bíró, idős Kiss József telekkönyvi előadó, dr. Horváth Jenő járásbírósági titkár és Börzsönyi Józsefné BGH előadó lettek.
-----A bizottság az értekezleten felhívta a megyei bíróság elnökét az úgynevezett káderanyagok és a kulcsok átadására, amit ő megtagadott. Később a kulcsokat kiszolgáltatta.
-----A Bírósági Forradalmi Bizottság a bírósági elnök leváltása mellett kinevezte a megyei bíróság új vezetőit is. A megyei bíróság elnöke dr. Unger József megyei bírósági bíró, elnökhelyettese dr. Varga Ferenc megyei bírósági tanácsvezető bíró, a Gazdasági Hivatal vezetője pedig ifjú Kiss József lett.⁷
-----Minthogy a megyei bíróság elnöke ténylegesen a Forradalmi Bizottság felhívása ellenére sem adta át a hivatalát, arra hivatkozva, hogy őt csak a Minisztertanács válthatja le, ezért a megyei bíróságon november 4-ig kettős vezetés alakult ki.
-----Kiemelendő, hogy a bíróságon ezekben a napokban a külvilági események és a feszült hangulat ellenére semmilyen atrocitásra nem került sor.
-----November 5-én a megyei bíróság elnöke ismét elfoglalta hivatalát, és az élet látszólag visszazökkent a régi kerékvágásba.

A BÍRÁKKAL SZEMBENI MEGTORLÁS

A forradalom erőszakos leverését követően, a központi hatalom megszilárdulása után a bíróságon is kezdetét vették a számonkérések, az üldöztetések. Ennek lényege az volt, hogy egyrészről büntetőeljárások indításával, másrészt bizonyos személyek eltávolításával, áthelyezésével az ún. tisztogatás megtörtént, minthogy meg kellett szabadulni a nem kívánt bíráktól.
-----A hatalom kegyetlennek és könyörtelennek bizonyult, és a számonkérést dr. Augusztinovicz István járásbírón kezdte. Az első lépés a fegyelmi eljárás megindítása volt, melynek során 1957. februárban dr. Augusztinovicz István, dr. Szenkovits Tibor és dr. Unger József bírákat az igazságügyi miniszter állásukból felfüggesztette. A fegyelmi tárgyalásra 1957. március 12-én került sor a Legfelsőbb Bíróságon. A határozathirdetés után - amikor is dr. Augusztinovicz Istvánt elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtották - őt a család értesítése nélkül nyomban őrizetbe vették.
-----Felesége másnap személyesen eljárt a járásbíróság elnökénél, ahol kétségbeesve adta elő, hogy férje a fegyelmi tárgyalás után nem érkezett haza - róla semmit nem tud -, lakásukon az éjszaka folyamán a hatóság házkutatást tartott.⁸
-----Dr. Szenkovits Tibor járásbírót az igazságügy-miniszter 1957. április 3-án a Veszprémi Járásbíróságra, dr. Unger József megyei bírósági bírót 1957. április 20-án a Győri Járásbírósághoz, dr. Benkő József járásbírósági elnököt vezetői tisztségükből való felmentése mellett az igazságügy-miniszter 1957. augusztus 15. napján - mint bírótársait is - szolgálati érdekből a Veszprémi Járásbírósághoz helyezte át.⁹
-----Az iratok tanulmányozása során feltűnt, hogy a megyei bíróság akkori irodaigazgatója, Szakács László az előzőekben érintett bírák eltávolításával összefüggő teljes levelezést olyan papírra gépelte, amely nem volt más, mint a statáriumot kihirdető plakát hátoldala. Ezeken nagybetűkkel ma is olvasható a "halállal bűnhődik" kitétel. Talán az utókor igazságtételére gondolt.¹⁰
-----Dr. Augusztinovicz Istvánnal szemben az előzetes letartóztatás elrendelésével egyidejűleg megtörtént a büntetőeljárás megindítása, majd a vádemelés után ügyét kijelölés alapján a Győri Megyei Bíróság tárgyalta. E bíróság 1957. szeptember 5-én kelt B.700/1957/7. számú ítéletével dr. Augusztinovicz Istvánt népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt, a jó munkáját és rokkantságát nyomatékos enyhítő körülményként értékelve 8 évi börtönre, 2000 Ft vagyonelkobzásra, továbbá egyes jogainak gyakorlásától 10 évi eltiltásra ítélte.
-----A bíróság ítéletében rendelkezett dr. Szenkovits Tibor és dr. Unger József vonatkozásában - vádemelés megfontolása végett - az iratoknak az ügyészség részére történő megküldéséről is.

Dr. Augusztinovicz István

-----Dr. Augusztinovicz István ebben az időben 50 éves volt. A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen szerzett jogi végzettséget, majd ügyvédjelölti gyakorlatot folytatott. Az ügyvédi, bírói vizsga letétele után Zala megyében kezdte meg ügyvédi tevékenységét. A második világháborúban több alkalommal kapott behívót Erdélybe és a Délvidékre, később pedig a keleti harctéren teljesített szolgálatot. Itt 1943-ban, a doni visszavonulás során elszenvedett fagysérülés miatt mindkét lábán valamennyi ujjat csonkolni kellett, ami miatt 74%-os hadirokkanttá nyilvánították. Fogyatékossága miatt sántítva járt, nehezen tudott közlekedni. A Zala Megyei Törvényszéken titkári kinevezést kapott, majd 1945 októberében a Szombathelyi Járásbíróságra nyert bírói kinevezést.
-----Bírói munkáját az ítélet szerint is nagy szorgalommal, átlagon felüli teljesítményt nyújtva végezte, érte több alkalommal pénzjutalomban is részesült. Munkatársai szerény, segítőkész, jó szakmai felkészültségű kollégának ismerték meg.¹¹
-----Dr. Augusztinovicz István és védője fellebbezését elbírálva a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet a Bf. VI. 33. 47/1957/14. számú végzésével megalapozatlanság, felderítetlenség, iratellenesség, indokolási kötelezettség nem teljesítése, a bizonyítékok helytelen értékelése miatt hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra is, hogy a bűnösségi körülmények téves értékelése még az adott tényállás mellett is azt eredményezte, hogy eltúlzottan súlyos büntetés kiszabása történt.
-----A megismételt eljárásban már három vádlott szerepelt az ügyben, dr. Augusztinovicz István mellett dr. Szenkovits Tibor és dr. Unger József is a vádlottak padjára került.
-----Az iratok tanulmányozása alapján elmondható, hogy a három bíró kiválasztása a bírói karból és a bíróság elé állítása elsősorban annak alapján történt, hogy a döntést hozók kit tekintettek vagy gondoltak hangadónak a követelést megfogalmazók közül. A lényeg a megtorlás, a példa statuálása volt.

Dr. Szenkovits Tibor

-----Dr. Szenkovits Tibor 1956-ban 42 éves volt. Jogi tanulmányait Marosvásárhelyen végezte, és ugyanitt 1936-tól ügyvédjelöltként ténykedett. 1940-től a Marosvásárhelyi Törvényszéken helyezkedett el, majd 1943-ban bírói kinevezést nyert. Időközben katonai szolgálatot teljesített, ezután pedig 1945-től előbb a Gyönki, majd az Adonyi Járásbíróságon dolgozott bíróként. A Szombathelyi Járásbíróságra 1952-ben nyert kinevezést.
-----Sorsát alapvetően befolyásolta, hogy édesapját - aki községi jegyző volt - a román nyelv nem kellő ismerete miatt idő előtt nyugdíjazták, majd egy sikertelen kereskedői próbálkozás után 1930-ban elkeseredésében öngyilkos lett. A hatgyermekes család igen nehéz körülmények között élt, dr. Szenkovits Tibor önerőből, nélkülözések közepette tanult.
-----Dr. Szenkovits Tibor bírót kollégái tisztelték, kedvelték. Munkáját nagy szakmai felkészültséggel végezte, a jogi végzettség nélküli munkáskáder bírókat rendszeresen instruálta, munkájukban segítette őket.¹²

Dr. Unger József

-----Dr. Unger József 1900-ban született Szombathelyen, középiskolái elvégzése után tanulmányait a Budapesti Műegyetemen folytatta, majd a család rossz anyagi helyzete miatt abba kellett hagynia. Jogi tanulmányait munka mellett - magánúton - folytatta és végezte. 1926-ban lépett bírósági szolgálatba Sopronban, majd a Szombathelyi Törvényszékre került, ahol a bírói, ügyvédi vizsga letétele után titkárként dolgozott. Ügyészi kinevezést kapott Szolnokra 1937-ben, bíróit pedig 1941-ben a Soproni Törvényszékre. A Szombathelyi Törvényszékre 1945-ben helyezték át, itt 1947-től tanácselnökként teljesített szolgálatot.
-----Dr. Unger József, jó szakmai felkészültségének köszönhetően, már Sopronban magasabb bírói beosztásba került. Szombathelyen bírói munkája ugyancsak megbecsülést kapott. Bírótársai tisztelték és elismerték, bizalmukba fogadták, amit megválasztása is igazolt.¹³
-----A megismételt bírósági eljárásban újból a Győri Megyei Bíróság és annak a hatályon kívül helyezett ítéletet hozó bírája járt el.
-----A tárgyalás menetében a bíróság az addig szabadlábon lévő dr. Szenkovits Tibor és dr. Unger József vádlottak letartóztatásáról hozott döntést, miközben fenntartotta dr. Augusztinovicz István letartóztatását is. A zárt tárgyalás alapján 1958. június 5. napján kihirdetett B.297/1958/6. számú ítéletével dr. Augusztinovicz István I. r., dr. Szenkovits Tibor II. r., dr. Unger József III. r. vádlottak bűnösségét együttesen a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettében állapította meg. Ez a jogi minősítés enyhébb lett, mint ami az első ítéletben megállapítást nyert.
-----A megyei bíróság
-----dr. Augusztinovicz István I. r. vádlottat 1 év 6 hónap börtönre, egyezer forint értékű vagyonának elkobzására, egyes jogainak gyakorlásától 3 évi eltiltásra,
-----dr. Szenkovits Tibor II. r. vádlottat 1 év börtönre, ötszáz forint értékű vagyonának elkobzására, egyes jogainak gyakorlásától 3 évi eltiltásra,
-----dr. Unger József III. r. vádlottat 1 évi börtönre, háromszáz forint értékű vagyonának elkobzására ítélte, az ő büntetését azonban 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Az előzetes letartóztatásban töltött időt -----Unger József vádlott esetében a végrehajtás elrendelése esetén rendelte el a büntetésbe beszámítani.
-----Dr. Unger József nem látta értelmét az ítélet elleni fellebbezésnek, így az vele szemben jogerőre emelkedett.
-----A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Augusztinovicz István és dr. Szenkovits Tibor vádlottak és védőik felmentést, illetve enyhítést kérő fellebbezését alaptalannak találva, azokat 1958. december 28. napján kelt Bf. V. 3892/1958/12. számú végzésével elutasította.
-----A párt iránymutatásával egyetértő Legfelsőbb Bíróság osztotta az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontját és minősítését, mely szerint a vádlottak mint a Bírósági Forradalmi Bizottság tagjai részt vettek olyan tartalmú deklaráció összeállításában és felolvasásában, amely félreérthetetlenül az ellenforradalmi célkitűzések megvalósítását támogatta. Ezzel pedig - követhetetlen logikával - közvetetten a népi demokratikus államrend megdöntésére törtek.
-----Az elítélt bírák büntetésüket letöltötték.
-----Dr. Augusztinovicz István 1959. március 3-án, dr. Szenkovits Tibor pedig 1959. június 4-én szabadult büntetéséből.¹⁴ Szabadulásuk után - beleértve dr. Unger József helyzetét is - a hatalom minden eszközzel megakadályozta, hogy biztos egzisztenciát teremthessenek maguknak.
-----Dr. Augusztinovicz István egészsége a börtönben tovább romlott, és ez is oka lehetett annak, hogy szívroham következtében 56 éves korában, 1962-ben meghalt.
-----Szabadulása után segítő barátok révén rövid néhány hónapos időszakokra tudott elhelyezkedni fizikai munkásként olyan munkahelyeken, ahol erkölcsi bizonyítványt nem kértek. Dolgozott salakrakóként, éjjeliőrként és segédmunkásként.
-----Dr. Szenkovits Tibor nagy nehézségek után a Budapesti Népművészeti és Háziipari Vállalatnál kapott állást, ahol előbb raktárosként, majd pénztárosként dolgozott. Leánya kitűnő érettségi bizonyítványa és többszöri próbálkozása ellenére sem tudott az orvosi egyetemre bekerülni. Végül tudatták vele, hogy apja miatt nem tanulhat tovább. Arra is volt példa, hogy apjának megtagadására próbálták rávenni. Dr. Szenkovits Tibor 2004-ben hunyt el, hiába várva azt, hogy rehabilitálják.
-----Dr. Unger József három gyermeket nevelt nagy nehézségek közepette, minthogy éveken át csak idénymunkásként tudott elhelyezkedni, illetve rövidebb időre szólóan szerződéses dolgozóként. Így volt forgalomterelő őr, szerződéses földnyilvántartó, kampány adminisztrátor, leltáríró és így tovább. Állandó munkát 62 évesen adminisztrátorként a Szombathelyi Ügyvédi Munkaközösségben kapott, ahol végül nyolc évet töltött el. Keresetét latin korrepetálásokkal egészítette ki. 1988-ban hunyt el. Gyermekei közül egyikük a család megélhetésének biztosítása érdekében továbbtanulás helyett éveken át dolgozott, míg végül többszöri elutasítás után a Műszaki Egyetemre felvételt nyert.
-----A megyei bíróságon az évfordulón dr. Lomnici Zoltánnak, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének részvételével emlékülést tartottunk, mert erkölcsi kötelességünknek érezzük az emlékezéssel felhívni mindenki figyelmét arra, hogy a korlátlan zsarnoki diktatórikus hatalom miként tehet tönkre embereket, családokat és örök emberi értékeket. S még olyan embereket is, akik mint Augusztinovicz István, Szenkovits Tibor és Unger József bírák, nem voltak forradalmárok és nem voltak hősök.
-----Lelkiismeretük szerint cselekedtek, hittek egy igazságos, demokratikus társadalom megteremthetőségében. Tévedtek, és ezért utódjaikra is kiható üldöztetést kellett elszenvedniük. A politikai rendszer megváltozására még 34 évet kellett várni.
-----Nekünk, utódoknak fontos feladatunk kell legyen az emlékezés, a főhajtás mellett annak megakadályozása, hogy bírákkal, de bárki mással is, jogtalan hatalmi erőszakra kerülhessen sor. Úgy gondolom, a szenvedésük, a tönkretételük, az igaz emberségük indokolja azt, hogy nevüket az utókor számára a bíróságon márványtáblán örökítsük meg. Üldöztetésük a jogra, a törvényekre hivatkozással történt, ezért a horatiusi örök igazságot a táblán meg kellett örökíteni, ami szerint erkölcs nélkül a jog önkény.
-----Sajnos a bebörtönzött bírák már nem érhették meg, de a történethez tartozik, hogy az első fokon büntetést kiszabó Győr Megyei Bíróság BS 443-444-445/2006/4. számú végzésével dr. Unger József, dr. Augusztinovicz István és dr. Szenkovits Tibor bírákkal szemben hozott, a Győr Megyei Bíróság B.297/1958/6. számú, illetve a Legfelsőbb Bíróság Bf.V.3892/12. számú ítéletről az 1989. évi XXXVI. törvény 1. § és 5. § (1) bekezdésére való utalással hivatalosan is megállapította és igazolta azok semmis voltát.

JEGYZETEK