PUSZTAY JÁNOS

A KÖZOKTATÁS SZEREPE
A TÁRSADALOMBAN*

BEVEZETŐ - BANÁLIS - MEGJEGYZÉSEK

----------------------------------------Egy nemzetnek két erőforrása van: a tudás és az egészség. Ezek egyike sem lehet üzleti alku tárgya. Gyakran hangoztatják, s joggal, hogy az oktatás stratégiai ágazat. A köz- és felsőoktatás színvonalától függ egy ország jövője. A köz- és felsőoktatás színvonala viszont a rendszerben dolgozók színvonalától függ. Alacsony színvonalú köz- és felsőoktatás alacsony színvonalú szakembereket bocsát a majdani köz- és felsőoktatás rendelkezésére, akik még alacsonyabb színvonalú oktatást produkálnak, s ez egy lefelé haladó spirált eredményez.
-----A stratégiai ágazat jellemzője, hogy hosszabb időre szól, mint egy választási ciklus. Eredménye és eredménytelensége egyaránt sokára mutatkozik meg.
-----Stratégiai ágazatot nem szabad piaci és/vagy szűk gazdasági érdekek alapján kezelni. A stratégiai ágazat támogatása nemzetgazdasági befektetés az állam részéről, feltéve, hogy azt akarja, hogy a nemzet és gazdasága fennmaradjon.
-----Magyarország szinte egyetlen eladható terméke a tudás (volna). Ez ma abban nyilvánul meg, hogy a rendszer hátrányos helyzete ellenére képződő kiemelkedő képességű szakemberek - a tudományos elit - jelentős csoportja elhagyja az országot. Mindez azonban nem jövedelmező export, hanem veszteség, egyszersmind az amúgy is fejlettebb nyugati államok számára ingyen képzett magas kvalitású munkaerő.
Az MNB elemzése szerint Magyarország 2006-ban a tudásteremtésre és innovációra jellemző 25 mutató alapján az európai eredménytáblázat sereghajtóinak, azaz a lemaradó országoknak a csoportjába került, míg 2005-ben még a felzárkózók csoportjába tartozott. Magyarország az EU 25-ök átlagos teljesítményének 57-58%-át érte el.
-----E téren az Európai Unió mint szervezet is rossz példát mutat (függetlenül egyes tagállamainak, pl. Finnországnak rendkívül pozitív, a tudást támogató tevékenységétől). Az EU költségvetésének legalább 40%-át fordítja mezőgazdasági támogatásra, jelentős mértékben arra, hogy ne történjen termelés. Ezzel szemben az ún. lisszaboni stratégiára, amelynek eredeti célja Európa felzárkóztatása az USA-hoz és a Távol-Kelethez, mindössze egyetlen százalékot fordítanak. Mindaddig, amíg a közös gondolkodásban nem következik be gyökeres változás, energiahiányunk miatt ki leszünk szolgáltatva terrorisztikus és diktatórikus államoknak, amelyek Földünk energiahordozóinak java részével rendelkeznek.

SZERKEZET ÉS TARTALOM AZ OKTATÁSI RENDSZERBEN

Magyarországon a demográfiai helyzet rendkívül súlyos. Ez a népesség fogyása szempontjából átok, az oktatás számára azonban lehet(ne) áldás. Lehetőség nyílna ugyanis a minőségi képzésre. Ennek azonban feltétele, hogy ne a fiskális szemlélet döntsön.
-----Az oktatási rendszer különböző szintjein nagy változások mentek végbe, ill. vannak folyamatban.
-----A felsőoktatásban nagyrészt lezajlott az áttérés az ún. Bologna-rendszerre, azaz a hároméves egyetemi alapképzés + kétéves mesterképzés + hároméves doktori képzés struktúrára.
A változást sehol nem hajtották végre ilyen kapkodva, mint Magyarországon. A 20három szakaszt alulról, s nem - ahogy kellett volna - felülről tervezték meg, s szinte nincs kapcsolat a szintek között.
-----Bevezették az egy- illetve másfélszakosságot. A hároméves BA/BSc képzés színvonala, a lecsupaszított tartalom miatt számos területen - nekem a bölcsészettudományi szakokról van áttekintésem - nem éri el a korábbi főiskolai szintet. Alapvetően minden hallgató egyszakos, de a szakon belül - az összkreditszám (180 kreditpont) közel egynegyede (50 kreditpont) értékében - szinte bármely területen lehet specializálódni. Ez az 50 kreditpontnyi anyag a tanárképzés esetében a második szak szakmai részét jelenti.
-----Mindez rendkívül aggasztó a tanárképzés jövőjét illetően. A leendő tanár tantárgyi/szakmai képzésére az említett 180 kreditpontnyi mennyiség, s azon belül egy 50 kreditpontos modul jut. Ezzel kívánják biztosítani a pedagógus tantárgyszakmai felkészítését. A mesterképzés két évében - a tervek szerint - jószerint csak a pedagógikummal összefüggő ismeretekre összpontosítanak. Nem nehéz elképzelni, milyen képzettségű pedagógusok kerülnek így az iskolákba?! Elindul egy lefelé haladó spirál, aminek a vége: az analfabéták országa lesz.
-----A közoktatásban sincsenek biztató kilátások. Emelik a tanárok óraszámát, emelik az osztálylétszámokat, körzetesítik az iskolákat (ezáltal egyre nehezebb helyzetbe hozva a falu oktatását). Mindezt azok után, hogy a két legutóbbi PISA-jelentés alapján kiderült a magyar közoktatás súlyos eredménytelensége - szemben a finn közoktatás eredményességével.
-----Hadd idézzek két "eredményt" magyarországi elemzésekből! A 2006-ban elvégzett országos kompetenciamérés (Jelentés a magyar közoktatásról. 2006) során az összes iskola minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanulójánál mérték a diákok szövegértését és matematikai típusú képességeit.

A szövegértés

-----Azaz a szövegértés esetében a magasabb évfolyamokon magasabb az alapszint alatt teljesítők aránya, mint az alacsonyabb évfolyamokon.

A matematika

-----Vagyis ugyanazon az évfolyamon (6. és 8. évfolyam) az évek során növekszik az alapszint alatt teljesítők aránya.

A különböző matematikai teljesítményszinteket elérő 15 éves tanulók aránya (%)
(2003. PISA)

-----Azaz Magyarország csak az alsó szinteken közelíti, esetleg haladja meg az OECD átlagot.
-----A 6. szint szerint Magyarországnál rosszabb eredményt ért el: USA, Görögország, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Mexikó, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Törökország, Brazília, Indonézia, Lettország, Oroszország, Szerbia, Thaiföld, Tunézia és Uruguay.
-----A szakemberek véleménye szerint az első képességszinten teljesítők nem képesek normál ütemben továbbtanulni - ide tartozik a szövegértés esetében a diákok 1/3-a, matematikából (korcsoporttól függően) a 35-45%-uk.
-----Néhány megállapítás a magyar adatok alapján:
------ a rosszul teljesítők 20-25%-ánál a családi háttér magyarázhatja az eredményt;
------ a tanulói teljesítményekben jobbak a dunántúli megyék diákjai, mint a tiszántúliakéi;
------ felsőoktatásban, K+F-ben viszont az ország keleti fele az erősebb, ebből az következik, hogy - amennyiben nem születik alternatív stratégia - a Dunántúl el fogja veszíteni legjobb diákjait, s tovább nyílik az olló.

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS

Keresve a magyar közoktatás eredménytelenségének okait, összehasonlító elemzést végeztem, amelynek során elsősorban a rendkívül sikeres finn közoktatás adataira összpontosítottam.

Néhány általános megjegyzés

Az oktatás eredményessége függ:
-----1. a tanár/hallgató aránytól,
-----2. az osztálylétszámtól,
-----3. az óratervi arányoktól.
A pedagógusok színvonala függ:
-----a képzés színvonalától.
A pedagógusképzés színvonala függ:
-----1. a képző intézmény színvonalától, ez pedig:
----------- a képzési programtól,
----------- a tanár/diák aránytól;
-----2. a pedagógus pályára készülők színvonalától (közoktatás).
-----Mindez pedig függ attól, hogy az oktatási rendszert stratégiai ágazatnak tekinti-e a politika, s úgy is kezeli-e - ti. kitüntetetten.

Az adatok

1. A közoktatás részesedése a GDP-ből Magyarországon alacsonyabb, mint az OECD országok átlaga.

- Közoktatási kiadások a GDP arányában Magyarországon:
1990 - 4,59
1992 - 5,24
1994 - 4,96
1996 - 3,11
1998 - 3,68
1999 - 3,68
2000 - 3,41
2002 - 3,79
2003 - 4,17
2004 - 3,93
2005 - 3,91

Azaz hullámzóan csökkenő tendencia, amit befolyásolhat a demográfiai helyzet éppúgy, mint az infláció.

- Felsőoktatási kiadások a GDP arányában:
1990 - 0,81
1992 - 1,06
1994 - 1,08
1996 - 0,85
1998 - 0,91
2000 - 1,09
2002 - 1,05
2003 - 1,12
2004 - 1,01
2005 - 0,99

Azaz az emelkedő beiskolázási létszám és az infláció ellenére csökken.

2. A különböző iskolai végzettséggel* rendelkezők aránya a 25-64 éves népességben (%), 2004:

* felső középfok alatt = nyolc általános
felső középfok = érettségi
felsőfok = diploma

-----A felsőfokú végzettséggel rendelkezők tekintetében csak Olaszország (12,1%) és Portugália (12,5%) mutat rosszabb értékeket Magyarországnál.
-----A felsőfokú végzettségűek tekintetében csak Svédország (34,5%) jobb egy hajszállal Finnországnál.

3. A legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 18-24 évesek körében (%), 2000, 2005:

4. A diák-tanár arány (fő), 2004:

Azaz az oktatás hatékonysága szempontjából Magyarországon kedvező az arány.

5. Diákóraszám/év, 2004:

Tehát Magyarországon a középfokon magas a terhelés.

6. Tanáróraszám/év, 2004:

A középfokon nincs lényeges különbség Magyarország és Finnország között.

7. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma az állami és a magánfenntartású iskolákban, 2003: a magyar értékek kedvezőbbek (= alacsonyabbak), mint az OECD-átlag és Finnország értékei.

8. Az egy tanórára eső tanárkereset (15 éves gyakorlattal) (USD), 2004:

9. Részvételi arányok a különböző tanulási formákban a 25-64 évesek körében az EU-ban (%), 2003:

Magyarországé minden részeredményében a legrosszabb arány az EU-ban.

10. A tantárgyi struktúra összehasonlítása a 12-14 éves korosztály esetében Magyarországon és Finnországban:

ÖSSZEGZÉS

Foglaljuk össze a fenti adatokat:

KÖVETKEZTETÉS

-----Mi van tehát a sikeres finn közoktatás hátterében? Nyilván nem közömbös a magasabb szintű állami finanszírozás, ezáltal ti. magasabb a tanári pálya presztízse, s ez magasabb színvonalú beiskolázást tesz lehetővé.
-----Mivel az előzőkben ismertetett szakmai mutatók tekintetében Finnország és Magyarország között nincsenek lényeges különbségek (bizonyos esetekben a magyar helyzet kedvezőbb is a finn helyzetnél), marad még egy szempont: az oktatás módszere.
-----Felmérés készült arról, hogy a két alapvető tanulási stratégia, a versengő és a kooperatív tanulás közül melyiket hol alkalmazzák inkább. A kooperatív tanulás azt jelenti, hogy a diák más tanulókkal együtt dolgozik, mert a közös munkában tanulja a legtöbbet. A versengő tanulás során a tanuló arra törekszik, hogy jobb legyen, mint a többiek; azért tanul, hogy lehagyja diáktársait.

A kooperatív tanulás indexe

A versengő tanulás indexe

A lényeg tehát a kooperatív tanuláson van.
-----Ezt igazolja az az adat is, amely a korrepetálás céljából igénybe vett különórákra vonatkozik: Finnországban a diákok 9%-a vesz igénybe ilyen célból különórákat (ez a Svédország mögött [8%] a 2. hely), Magyarországon viszont 47% (ez a 6. legmagasabb érték).
-----Vagyis: Finnországban az iskola megtanít.

"MAGYARI" HELYZET

Országunk előtt a következő alternatíva áll: vagy a nemzet lebutítása következik be, vagy felemelése - ez utóbbi szemben a civilizációs szenny trendjével.
-----Azonban amíg a társadalom morális állapota - az értéktelenség dicsérete - nem változik meg, addig nem javul a közoktatás sem. Amíg a társadalom morális állapota nem változik meg, addig nem várható, hogy komolyabb szellemi befektetést igénylő szakokra jelentkezzenek diákok, s ezzel stratégiai fontosságú szakokon nem lesz szakember-utánpótlás.

MI HÁT A TEENDŐ?

Mindenekelőtt a minőség megteremtése és védelme. Vonatkozik ez a minőségi pedagógusképzésre, a minőségi oktatásra éppúgy, mint az iskolák fenntartására. Ne feledjük, az iskola közösségmegtartó erő.
-----A minőség megteremtése érdekében Vas megyében jeles kezdeményezésekre utalhatok:

-----Úgy gondolom, hogy a finn modell hasznosítható volna Magyarországon is. Az általános hasznon túlmenően egyszersmind kitörési pontot jelenthetne az átalakuló Berzsenyi Dániel Főiskolának is, amely - integráció ide, Savaria Egyetemi Központ oda - aligha fog hagyományos programokra tanárképzési kvótát kapni. Érvényesülésre csak merőben új, nemzetközi szintű programokkal van esély, s még akkor sincs biztosíték a sikerre.
-----Mindenekelőtt azonban összefogásra van szükség a minőség megteremtése és védelme érdekében, ami az István Lajos hirdette nemzeti minimum egyik pontja lehet.

Jegyzetek:

* Elhangzott a Batthyány Ervin pedagógiai öröksége nyomában c. közművelődési tudományos konferencián, Bögötén. 2007. január 16-án.