SOLYMOS REZSŐ
TUDOMÁNY ÉS VALLÁS – ÖSZTÖN ÉS TUDATOSSÁG

------------------------------A reneszánsz óta újra és újra felvetődő kérdés, hogy a hit és az ész, vagyis a vallás és a tudomány hogyan és miként békíthető ki egymással? Az akadémikus szerző esszéjében azt bizonyítja be, hogy mindkettőnek a maga helyén kell ellátnia az ember életének egy-egy fontos feladatát. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy bizonyos tudományos és etikai kérdésekben – sőt: az ember földi jelenlétében is – a vallás által közvetített transzcendens korlátok nem ok nélküliek.

SPEIDL ZOLTÁN
A KIRÁLYKÉRDÉS ÉS A SAJTÓ (1919–1921)

------------------------------Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása, az azt követő két forradalom és ellenforradalom rövid két év alatt megszüntette a négyszáz évig regnáló Habsburg-család uralkodását. Ausztria köztársasággá alakult, Magyarországon viszont különös alkotmányjogi helyzet állt elő, amelynek végleges rendezése érdekében három csoport küdött egymással: a királyválasztás jogát a nemzetre mintegy visszaszálltnak gondolók, a Habsburg uralkodó jogait újra évényre juttatni akarók és végül a republikánusok. Heves sajtóharcaik történetébe nyújt betekintést a tanulmány.

KISS GERGELY
ANGOL KIRÁLYI ROKON

------------------------------A Vas megyébe vetődött, a brit uralkodóházzal nem is olyan távoli rokonságban lévő Ráday-Pesthy Pál Frigyes közgazdász- és történelemtudományi doktorral folytatott beszélgetésből kiderül, hogy a megkérdezett többedfokú unokatestvéri viszonyban van II. Erzsébettel királynővel.

GÖNCZ LÁSZLÓ
A NEMZETI TUDAT ALAKULÁSÁNAK JELLEMZŐI A MURAVIDÉKEN

------------------------------A Kárpát-medence különböző – többnemzetiségű – tájegységeinek magyar és más közösségei nemzeti tudatát elemezve sokszínű kép tárul elénk. Az állítás a Mura mente, azaz a történelmi Magyarország Vas és Zala vármegyéinek nyugati részei vonatkozásában is megállja a helyét. A magyar nemzeti tudat alakulását és jellegét az említett térségben a szlovén lakosság jellemzőivel párhuzamosan lehet csak mélyreható és objektív módon elemezni. A szerző azt vizsgálja bővebben, hogy a muravidéki magyarság és szlovénség a történeti korfordulókban bővelkedő évtizedek során hogyan és miként élte meg és formálta saját nemzetiségi identitását.

MUNDA HIRNÖK KATALIN
A RÁBA-VIDÉKI SZLOVÉNEK ÉS SZLOVÉNIA NEMZETKÖZI ELISMERÉSE

------------------------------Nagyon kevéssé feltárt témát, a Rába-vidéki szlovéneknek a szlovén önállósodás folyamatában játszott szerepét elemzi a tanulmány, amely elsősorban azt kutatja, hogy milyen mértékben járult hozzá a magyarországi szlovén nemzetiség szervezete az önálló állam elismeréséhez. A tanulmány foglalkozik azokkal a tevékenységekkel, amelyeket a Rába-vidéki szlovének az önállóság elismerése érdekében fejtettek ki, továbbá a magyar politika álláspontjával, melyet Jugoszlávia széthullása előtt, a széthullás ideje alatt, továbbá az önálló szlovén állam kikiáltásakor és nemzetközi elismerésének folyamatában képviselt.

KOLTAY TIBOR
KÖZOKTATÁS, FELSŐOKTATÁS, INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉG

------------------------------A kommunikációs társadalom kialakulásának egyik leginkább látható és érezhető strukturális jegye az információ elosztása az információs csatornákon keresztül. Hogy a társadalom ne legyen megosztott az információhoz való hozzáférés mentén, ezért szükséges kiegyenlíteni és társadalmilag koherenssé tenni a kommunikáció használatát. A kérdést tovább bonyolítják az elektronikus írásbeliség kulturális problémái és az információs műveltség elterjesztésének nehézségei – amelyekre a tanulmány megoldást is kínál.

SZELESTEY LÁSZLÓ
"RABI MUNKÁK" – JÓNA JÓZSI, A VASI PÁSZTORKIRÁLY

------------------------------A pásztorok sajátos társadalmának különös hatalmi és szimbolikus tisztségét érte nyomon a szerző, amikor egy többszörösen börtönviselt fafaragó pásztor életéből következtet az úgynevezett "pásztorkirályság" intézményére és funkciójára.