GRÁFIK IMRE: "NYUGAT-EURÓPÁBÓL KÖZÉP-EURÓPÁBA"

--------------------------------------------------------------------------------Magyarországnak és állampolgárainak viszonya a világgal az 1989-es rendszerváltás óta megváltozott. A politikai, gazdasági és társadalmi nyitás olyan folyamatokat indított el, amelyek mind az egyének, mind a közösség(ek) életfeltételeiben változásokat eredményeztek. Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása részben felerősíti a már megindult folyamatokat, részben új változásokat indíthat. Mindezek tudatában bizonyos tanulságokkal szolgálhat egy nyugat-magyarországi kis település elmúlt tíz évének demográfiai mobilitása, s ezzel összefüggésben a falu és lakói életének alakulása.
-----Példánk – amennyiben e vonatkozásban lenne tipikus fejlődési út –, akár lehetne atipikus is. Iklanberény ugyanis, amelyet vizsgálatunk tárgyává tettünk, a jellegzetesen aprófalvas Vas megye második legkisebb települése. Erre utal egy falucsúfoló is: "Hetye, Berény, Simaháza, belefér egy tarisznyába". A XIX. század végéig Berénynek nevezett település először Beren alakban kerül említésre egy 1234-ből származó oklevélben. Neve törzsnévi eredetű, egy, a honfoglalókhoz csatlakozó török törzsre utal. Első ismert birtokosa az Osl nemzetséghez tartozó Miklós volt, de története során szinte végig köznemesi birtokosok uralták. Lakói a feudális korban kisnemesek voltak. Legtöbben a Berényi család, illetve annak leszármazottai voltak. 1597-ben nemesi kúria épületéről is megemlékeznek. A XVIII. század közepén azonban már két jobbágy is élt itt a Szelestey család szolgálatában.
-----VÁLYI András szerint: "BERÉNY. Elegyes falu Sopron Vármegyében, birtokosai Gróf Aponyi, és más Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik Sajtos Kállnak szomszédságában, mellynek filiája. Nem igen nevezetes tulajdonságaihoz képest harmadik Osztálybéli." (VÁLYI 1796, 184.)
-----Az 1787-es népszámlálás szerint a falu 24 házában 121 fő lakott, 1850-ben már csak 17 házban élt 26 család. A lakosságból 95 volt katolikus, 23 evangélikus és 6 izraelita.
-----FÉNYES Elek úgynevezett geográfiai szótárában ez áll: "Berény, kis magyar falu, Sopron vármegyében, Csepreghez keletre 1 mfd., 50 kath. 50 evang. lak., 650 h. róna határral, mellyből 428 hold szántóföld, 38 h. rét, 184 hold erdő. Birják több nemesek." (FÉNYES 1851, 121.)
-----A XIX. század második felétől használták az Iklan előtagot, megkülönböztetésül az ország más Berény nevű településeitől. 1906-ban állandósult a ma is használt egybeírt változat. A településnek a már Győr–Moson–Sopron megyei Újkér felé eső határában található az úgynevezett Iklan-dűlő, a szájhagyomány szerint itt volt hajdan Iklan község (ld. BALOGH–VÉGH 1982, 196–197). Szent Demeternek szentelt kápolnájának, amelyet már 1264-ben megörökítettek, Owadi Girold győri egyházmegyei pap viselte gondját. A reformáció idején Lócs leányegyháza volt, a rekatolizáció után Sajtoskál plébániájához tartozott. Napjainkban az iklanberényi katolikus gyülekezet a lócsi egyházközség tagja. A kis falu kis templomának titulusa Szűz Mária. Helyben csak különleges alkalmakkor (például halottért) tartanak misét, amelyet a simasági pap celebrál. Meg kell említenünk, hogy tájékozódásunk jelen fázisában – a hasznosítható információk becsülhetően csekély volta miatt – nem vizsgáltuk a településen élők (sem a magyarok, sem a külföldiek) vallásos életét.
-----Iklanberény Vas megye (ld. BOROVSZKY–SZIKLAY 1898; PETE 1999) legészakibb pontján, a Répce-sík közepén fekszik. A falu határának vizeit a Metőc patak viszi a Répcébe. Közlekedésföldrajzi szempontból előnyös a 84-es út viszonylagos közelsége. A legközelebbi városi rangú település, Csepreg mindössze 9 km-re van a falutól. Az első hivatalos népszámláláskor 174 fő lakott Iklanberényben, legtöbben 1960-ban éltek itt, amikor 242 főt számláltak meg (közbevetőleg jegyezzük meg, hogy az 1910-ben még Sopron vármegye csepregi járásához tartozó településnek 166 magyar lakosa volt). A népességszám időközben erősen csökkent, 1990-ben már csak 35 fő lakott a faluban. Azóta, a beköltözések révén, nőtt a lakosság száma, 1999. január elsején 46 fő volt a lakónépesség, amelyből 36 a választópolgár. Ekkor a falu lakói közül 25 a nő és 21 a férfi. A község elöregedett, a 60 éven felüliek kétszer annyian vannak, mint a gyermekkorúak. Az elöregedett népesség miatt magas az inaktívak aránya, ugyanakkor az aktivitás nem alacsony. A 22 aktív kereső közül csak egyetlen főnek nem volt munkája (ld. KSH 1992).
-----Iklanberény mezőgazdasági jellegű település, az aktív keresők 41,7%-a dolgozik az agráriumban s csak harmada az iparban, negyede pedig a tercier szektorban. A keresők többsége nem a faluban dolgozik. A falunak szinte nincs semmilyen intézménye. Sajtoskállal és Lóccsal van egy körjegyzőségben, Simaságon van az óvoda, az iskola és az orvos. Kereskedelmi szálláshely és vendéglátóhely nincs a faluban. Az egyetlen élelmiszerbolt a helyi szükségletek alapszintű kielégítését szolgálja. A településen 31 lakóház található, s ilyenformán mindössze másfél lakos jut egy lakásra, ami a megyei átlagnál jóval alacsonyabb érték.
-----A hivatalos kimutatások szerint Iklanberény lélekszámához viszonyítva a településen magas a vállalkozói aktivitás, különösen a társas vállalkozásokat (6) illetően. Ez a kép azonban kissé csalóka, illetve kutatásunk szempontjából tanulságos, ugyanis itt van bejegyzett székhelye egy bútorgyártó, egy vendéglátó és egy reklámmal foglalkozó korlátolt felelősségű társaságnak, illetve egy gépjárművezetés-oktató és egy tanácsadó betéti társaságnak, amelyek zömmel külföldi állampolgárok vállalkozásai. Az egyetlen egyéni vállalkozó mezőgazdasági tevékenységet folytat.
-----Iklanberény a legújabb területfejlesztési felosztás szerint a Felső-Répce menti Kistérségben helyezkedik el. Pontosabban egyfelől a csepregi központú statisztikai kistérségben, másfelől pedig a Felső-Répce menti Területfejlesztési Társulásban. A falu a kistérség legfiatalabb városától (Csepreg, 1994) keletre fekszik, területe 295 ha.

A kistérség Vas megye legkisebb statisztikai és területfejlesztési társulási egysége

-----Megjegyzendő, hogy mind a statisztikai kistérségnek, mind pedig a területfejlesztési társulásnak ugyanazok a települések (Bő, Bük, Csepreg, Csernelházadamonya, Gór, Hegyfalu, Iklanberény, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Sajtoskál, Simaság, Répceszentgyörgy, Tompaládony, Tormásliget, Tömörd) a tagjai.
-----A kistérség is a rendszerváltás után, 1997-ben jött létre, mintegy kifejezőjeként annak a kistáji dinamikának, mely a nyugat-magyarországi, főként határ menti, illetve határ közeli területeket mozgásba hozta (vö. RECHNITZER 2001). A változásfolyamatok vizsgálatánál nem hagyható figyelmen kívül a kistérség másik rangos települése, az immár várossá vált Bük sem, mely gyógyfürdőjére és a határában kiépített nemzetközi minősítésű golfpályájára épülő turizmussal fontos tényező. Az országos trendnek megfelelően e kistérségben is lecsökkent a mezőgazdasági keresők aránya, egyidejűleg pedig megnőtt a tercier ágazatokban dolgozók száma. A kistérség műszaki-kommunális infrastruktúra-ellátottsága csaknem minden tekintetben jobb, mint Vas megyéé. A kistérség közlekedésföldrajzi fekvése, annak ellenére, hogy az autópályák és a főközlekedési utak, valamint a vasúti fővonalak elkerülik, összességében kedvezőnek tekinthető. Ennek magyarázatát Szombathely (28 km) és az osztrák határ közelsége, és az alacsonyabb, de viszonylag jó minőségű utakon való gyors elérhetősége adja.
-----Iklanberény helyzete több szempontból is különleges. Tájékozódásom szerint véletlenszerű volt a falu külföldiek általi "felfedezése". Tény, hogy az első megtelepült vállalkozó házaspárt követően egyre többen választották magyarországi lakóhelyükül Iklanberényt. Ebben közrejátszhatott az is, hogy az első megtelepültek részben egy fogadó üzemeltetésében, részben egy építkezési vállalkozásban voltak érdekeltek, és ilyenformán sok külföldivel kerültek érintkezésbe. A '90-es évek közepére mindenesetre elmondható, hogy az állandó lakosság mellett mintegy 10-14 (+30%) külföldi állampolgárságú személy él – többnyire állandóan a településen lakva – különféle tartózkodási engedéllyel a faluban. Ez valójában 7–8 családot, illetve háztartást jelent. A betelepedők korfája magas, többségük nyugdíjas (mintegy kétharmad részük), körükben kisgyermekes háztartás nincs, illetve jelen tanulmányunk lezárása előtt született egy fiatal párnak gyermeke. Szinte mindnyájan vállalkozók, illetve az ő alkalmazottaik, akiknek csak lakásuk/házuk van Iklanberényben, telephelyük, illetve munkahelyük a kistérség más településén található. (Rendhagyó kivétel volt – az időközben már külföldre költözött – két nyelvtanárnő, akik a Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán tanítottak.)
-----A külföldiek vonatkozásában felvázolt állapot tehát valójában a rendszerváltást követő évtized első felében volt jellemző. Akis település térképére vetítve azt tapasztaljuk, hogy a külföldiek ekkor még főként a falu Csepreg felé eső részében telepedtek meg, úgy is mondhatnánk, hogy Iklanberény lazábban kiépült részén, a faluközponttól távolabb. A közöttük kialakult kapcsolatrendszer – ha nem is teljes körű és egyenletes –, de mindenképpen kiterjedtebb és dinamikusabb, mint a faluban később megtelepedő külföldieké.

Az 1. és 2. lakosok az Iklanberényben elsőként megtelepedett külföldiek!
Az 1. kód alatt valójában 1a-b változatról beszélhetünk, ugyanis a vizsgálódás
közben váltás történt, ami azonban nem változtatott alapvetően
a településen belüli kapcsolatok irányultságán.

-----Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy tájékozódó kutatásunk és kísérleti vizsgálódásunk alapvetően a személyek közötti közvetlen kapcsolatokra, azaz az úgynevezett interperszonális (face to face) kapcsolatrendszerre terjedt ki. Ebben a vonatkozásban nem hallgathatjuk el, hogy az első adatfelvételtől a jelen tanulmány lezárásáig is volt bizonyos változás. Ez azonban – vélhetően a kisebb létszám és a kölcsönös egymásrautaltság következtében – nem módosította alapjaiban a kialakult/kialakított személyes kapcsolatokat. Pontosabban csak részben és időlegesen változtatta meg az érintkezések irányultságát, illetve egyes személyek között csökkentette, vagy éppen növelte a gyakoriságot. Mindez azt jelenti, hogy az Iklanberényben élő külföldiek esetében is, a közvetlen emberi kapcsolatok terén, folyamatosan számolni lehet és kell a változásokkal, mind térben, mind időben, mind pedig dinamikában. Statikus kép tehát, még egy adott konkrét (s szűk) időmetszetben is csak erős fenntartásokkal vázolható fel. Ebből is következően megítélésünk szerint a kapcsolatok "kimerevítése" csak módszertanilag indokolt, mégpedig a személyek közötti kapcsolatháló értelmezésének megkönnyítése és modellezése céljából.
-----A betelepedési folyamat időközben tovább folytatódott. Valójában tehát a betelepedésnek (legalábbis máig) két fázisát lehet megállapítani. Az első lényegében a fentebb leírt állapotot alakította ki, a második pedig a falu központi részének "belakásához" vezetett. Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy ez a tendencia részben spontán, de részben irányított is, hiszen a központi településrészen voltak még értékesíthető porták. Amennyiben a betelepedési folyamat tovább tartana – akár külföldi, akár belföldi személyek részéről –, a jövőben már inkább a falu külső (Lócs felé eső) része kínál parcellázás révén újabb telkek kialakítására lehetőséget.

Iklanberény belterületi térképe: balra Csepreg, jobbra Lócs felé vezet az út, a központi teresedésen található
a bolt, a templom és a játszótér, a Lócs felé vezető út külső, jobb oldalán fekszik a temető

-----A második ütemben érkezett újonnan megtelepedettek esetében azonban, legalábbis egyelőre úgy tűnik, hogy az időszakos/ideiglenes helyben lakás a domináns. Ez a körülmény az újabban érkezettek körében (most még) egy szerényebb, s alig regisztrálható kapcsolatrendszer kialakulásához vezetett, ami vonatkozik mind a már itt régebben élő külföldiekkel, mind pedig a faluban élő őslakos magyar családokkal kapcsolatos érintkezésekre is.
-----A fentebb felvázolt kép azonban nem tekinthető statikusnak, s eddigi ismereteink szerint föltehetően változni is fog. Azt, hogy ez a változás milyen mértékben érinti a külföldiek egymás közötti és a falusi lakosság közti kapcsolatrendszert, illetve miként változtatja meg a kistérség és a megye más településein élő külföldiekkel (és magyarokkal) való viszonylatokat, nem lehet tudni, modellezni még inkább nehéz. Ez utóbbi vonatkozásban némi tájékozódásra nyújt lehetőséget az, ha számba vesszük, hogy a vizsgált személyek jelenleg a magán jellegű és a közéleti, továbbá a hivatali, valamint az üzleti kapcsolataikban mely térségi, illetve régióbeli településeket érintik. A megoszlás az alábbi:

A külföldiek megoszlása. A kördiagram egy,
a szerző által választott "kimerevített" időszak állapotát tükrözi.

-----A falu életére azonban vitathatatlanul hatást gyakorolt a külföldiek közvetlen és közvetett befolyása, döntően bizonyos életszínvonalbeli igények kielégítése következtében. Állandó (vagy ideiglenes) megtelepedésükkel a legnagyobb vándorlási többlettel rendelkező településsé vált Iklanberény. Az elmúlt időszakban a második legjelentősebb építkezés is Iklanberényben valósult meg, a lakásállomány egyharmada 1990 óta épült! Természetesen ezek közé tartoznak a külföldiek többségében új építésű, illetve újszerűen átépített lakóházai. Bükfürdőhöz való közelsége révén pedig a helyi lakosok is több régi parasztházat nyaralónak építettek át. A telefonellátottság tekintetében Iklanberény mutatója (478/ezer lakos) magasabb, mint Büké (387/ezer lakos).
-----A külföldiek szinte kizárólag németajkúak, többségük németországi, kisebb részük ausztriai és különböző kulturális régiókból származnak. Elgondolkodtató, hogy származási helyüket, illetve eredeti lakóhelyüket tekintve a betelepültek mintegy fele nagyvárosból (például Berlin, Frankfurt, Köln, Hamburg, München) érkezett, mások kisebb, de ugyancsak városi rangú településekből (Aachen, Ulm, Kelheim) jöttek, s csak kevesen kis településről, faluról. Feltétlenül megemlítendő, hogy az Iklanberényben megtelepedett külföldiek között elhanyagolhatóan csekély azok száma (3 fő), aki felmenő vagy oldalágon valamilyen magyarországi, illetve magyar kötődéssel rendelkezik. Közülük csak egy fő olyan, akinek anyja korábban Iklanberény határában birtokolt földet, s annak visszavásárlásával alapozta meg letelepedését és gazdálkodóként egzisztenciáját.
-----A külföldiek privát kapcsolathálója elsősorban saját körükre terjed ki, de egyrészt nem érint egyenletesen minden, faluban élő külföldit, másrészt – munka és más személyes kapcsolat révén – közeli, illetve a megyeszékhelynél nem távolabbi településeken élő külföldiekre (és kisebb mértékben németül beszélő magyarokra) terjed ki (Bük, Kőszeg, Lócs, Sárvár, Sajtoskál, Szombathely). Ebben a viszonylatban kutatásunk jelen fázisában természetesen eltekintettünk a külföldieknek kibocsátó hazájukkal, illetve más külföldön élő rokonaikkal, barátaikkal, ismerőseikkel ápolt kapcsolatától. Ugyancsak nem vettük figyelembe az Iklanberényben élő külföldiek magyarországi és határon túli, kifejezetten gazdasági, illetve üzleti élettel összefüggő kapcsolatait. Más szavakkal úgy is fogalmazhatnánk, hogy alapvetően a privát kapcsolatháló felderítése volt a célunk, melyet azonban bizonyos személyeknél és adott esetben, kisebb mértékben természetesen befolyásol(t), illetve módosíthat(ott) egyéb (például üzleti) reláció is. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy jelen tanulmányunkban – adatkezelési, értelmezési és személyiségi jog okán – nem vettük figyelembe az elektronikus kapcsolattartás – telefon, fax, e-mail – kiterjedt és dinamikus voltát sem.)

A 3., 5. és 7. lakosok Iklanberényben való tartózkodásában – jelenleg még – erősebb
az időszakos jelleg, szemben a többiek állandó, vagy folyamatosabb jelenlétével.

-----Tanulságos, hogy a legintenzívebb, falun kívüli kapcsolatháló kiterjedése gyakorlatilag egybeesik a kistérségi viszonylatokkal. A kialakult belső és külső kapcsolatrendszer egyaránt inkább zártnak tekinthető, mint nyitottnak. Egy újabb, úgynevezett térségi identitásjeleit azonban csak szerény utalásokból és egyelőre még nem karakteresen manifesztálódó jelekből érzékelhetjük (vö. GRÁFIK 2001; 2004a).
-----Megvizsgáltuk mindhárom zónában egy-egy település kapcsolattartási személyének kapcsolathálóját is. Ebben a vonatkozásban bizonyos jelek arra utalnak, hogy e téren is inkább a dinamika erősödése, mintsem a kiterjedés növekedése várható.
-----Feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy a szombathelyi magyar lakos – akinek sokoldalú segítségéért itt is köszönetet mondok – valójában többnyelvű tolmácsként tart kapcsolatot az érintettekkel, de a hivatkozott esetekben az interperszonális kontaktus ennél több, azaz időközben egyéb vonatkozásokkal, személyes tartalmakkal is feltöltődött.

Nyugat-Európa felé a Vas megyében használatos határátkelők:
Kőszeg és Bucsu; Győr–Moson–Sopron megyében: Sopron és Hegyeshalom.

-----A kétségkívül korlátozott adatfelvételre épülő, s kísérleti elemzésünk összegzéseként megállapíthatjuk, hogy mind a falun belül, mind a régióban kialakított/kialakult (s kisebb változásokkal, de főként eltérő dinamikával működő) kapcsolatháló, annak ellenére, hogy általánosításokra csak nagyon korlátozott lehetőségeket nyújt, több tanulsággal is szolgál. Alapvetően dominál a vállalkozásokkal, gazdasági érdekeltségekkel, munkavégzéssel kapcsolatos motiváltság, de egyeseknél jelentős szerepet kap a magánéleti jellegű személyes szimpátia, a hasonló kulturális érdeklődés, művelődési igény is.
-----A külföldieknek a falubeliekkel és magyar alkalmazottaikkal való kapcsolattartásuk hivatalos ügyekben tolmácsok, vagy a német nyelvet beszélő magyarok révén valósul meg. Szimpatikus törekvésük azonban, hogy csaknem mindegyikük próbálkozik a "nehéz" magyar nyelv valamilyen szintű elsajátításával (vö. SZÉPE 2002).
-----A falu közéletében a külföldiek – munkabeli elfoglaltságuk, rokoni és baráti kapcsolataik, nyelvi nehézségeik miatt – jelenleg (még?) nem vállalnak szerepet, de gesztusaikkal, adományaikkal folyamatosan kifejezésre juttatják, hogy többük megtelepedése állandónak tekinthető, s reményeik szerint perspektívát jelentő egzisztenciális megalapozottságú, azaz beilleszkedési szándékuk komoly.

Az Iklanberényben lakó külföldiekkel kapcsolatot tartó Vas megyei települések,
illetve Vas megyei településeken élő (külföldi és/vagy magyar) személyek kapcsolattartási
irányultságai (a térségben csak az iklanberényiekkel kapcsolatot tartókra szorítkozva).

-----A falu magyar lakossága szóhasználatában többnyire konkrét családnévvel, általánosabban pedig, a németek, osztrákok, illetve külföldiek, nem magyarok, ritkábban az idegenek kifejezéssel említi a külhonból betelepülteket.
-----Meglátásunk szerint a "nem magyarok" teljes körű integrálódása a falu társadalmába több vonatkozásban is kérdéses, illetve problematikus. A kifejezetten praktikus, közvetlen személyi kapcsolattartáson túli, azaz többeket is érintő valóságos kapcsolathálóról helyiek és külföldiek viszonylatában napjainkban még csak erős fenntartásokkal beszélhetünk. Ezért is tekintettünk el ennek diagram-szerű felvázolásától. A külföldiek viszonylag magas életkora és nyelvi-kommunikációs nehézségeik miatt a jelenlegiek körében – föltehetően – nem várható a falusiakkal való közvetlenebb kapcsolat felgyorsulása és kiterjedése.
-----Az uniós keretek között vállalkozásaikat továbbvivő (!?) leszármazottaik, örököseik és külföldről származó alkalmazottaik esetében a jövő ma még nehezen ítélhető meg. Bizonyos jelekből föltehető, hogy a nem magyar állampolgárok vállalkozásai a jövőben is külföldiek kezében maradnak.
-----Azt azonban mintegy tíz év elteltével megállapíthatjuk, hogy Iklanberény jelenét – több vonatkozásban is korlátozott lehetőségeik ellenére – kétségtelenül pozitívan alakították, s napjainkban is előremutatóan befolyásolják a faluban otthont, "második hazát" talált külföldi állampolgárok.
-----Iklanberényben a külföldiek letelepedési folyamata – mint arra már utaltunk – nem tekinthető lezártnak. Jelen ismereteink szerint még csak meg sem becsülhető, hogy mit hoz a jövő. Föltehetően nemcsak érkeznek új külföldiek, hanem lesznek, akik elköltöznek, esetleg visszatérnek eredeti hazájukba, vagy éppen tovább vándorolnak. Az azonban valószínűtlennek tűnik, hogy a betelepültek száma átlépje a faluban élők 50%-át, aminthogy már a jelenlegi arányra sem találunk példát nagyobb népességű települések esetében.

-----Megítélésünk szerint – minden felvetődő elvi-elméleti, tartalmi és módszertani kérdés ellenére – tanulságos lenne folyamatosan figyelemmel kísérni egy tulajdonképpen atipikusnak is tekinthető, de a külföldiek érdeklődését letelepedési szándékkal felkeltő, kis falu történetének alakulását (ld. GRÁFIK 2004b). Az egyetlen településre szorítkozó mikro-elemzés, a maga sajátosságain túl, föltehetően az érintett kistérségre, s talán a nyugat-magyarországi régióra vonatkozóan is szolgálhat bizonyos – bár föltehetően korlátozott érvényű – tanulságokkal. Iklanberény több szempontból is (etnikailag, kulturálisan, gazdaságilag stb.) vegyes összetételű közössége, a remélhetően mindinkább dinamizálódó gazdasági, társadalmi, kulturális és közéleti kapcsolatrendszerével, egyfajta mintája, netán modellje is lehet az Európai Unión belüli vidéki Magyarországnak (vö. CSAPÓ 1996). Tapasztalataink szerint ez ugyan nem garantálható, de az esély adott.

Annak érzékeltetésére, hogy az Iklanberényben eltöltött évek milyen nyomot hagytak a már végleg eltávozottak emlékezetében, felidézünk egy kisebb részletet egy közelmúltban kapott elektronikus levélből, amelyet a fentebb már említett tanárnők egyike küldött újabb választott hazájából, Amerikából: "Iklanberény ist doch international bekannt [...]. Es ist wohl schon lange nicht mehr unser geliebtes falu, aber wenigstens haben wir es als solches noch in Erinnerung mit unserem ház a falu végén, und das bleibt uns immer." (Kiemelés tőlem!)

-----Végezetül köszönetemet fejezem ki mindazoknak a külföldi állampolgároknak, akik lehetővé tették tájékozódásomat magyarországi megtelepedésükkel és újonnan választott hazájukban kialakított életformájukkal, s a beilleszkedés nehézségeivel megterhelt életmódjukkal kapcsolatban.

BALOGH Lajos–VÉGH József (szerk.)
          1982          Vas megye földrajzi nevei. Szombathely.
BESZTERI Béla–GERGÓ Zsuzsanna (szerk.)
          2001          Magyarország nemzeti stratégiája 2020-ig. Veszprém.
BOROVSZKY Samu–SZIKLAY János (szerk.)
          1898          Vasvármegye. Budapest.
CSAPÓ, Tamás (szerk.)
          1996          Átalakulás Vas megyében. Tények–esélyek. Vas megye társadalmi-gazdasági fejlődése a rendszerváltástól napjainkig. Szombathely.
FÉNYES Elek
          1851          Magyarország Geográphiai Szótára. I. Pest.
GADÁNYI Károly–PUSZTAY János (szerk.)
          2002          Közép-Európa: Egység és sokszínűség. Szombathely.
GRÁFIK Imre
          2001          Hármashatár–Tromedje–Dreiergrenze–Tromeda–Triple Frontier. In: PUSZTAY János (szerk.): 21–51. old.
          2004a        Hármashatár – Gondolatok a határokon átnyúló "territoriális identitás" és/vagy a "választott identitás" lehetőségéről. In: A. GERGELY András–KEMÉNY Márton (szerk.): MOTOGORIA. Tanulmányok Sárkány Mihály 60. születésnapjára. Budapest. 106–109. old.
          2004b        Nyugat-Európából Közép-Európába. Vas megyei példa. In: Barátság, XI. évf. 1. szám, 4173. old.
KSH (= Központi Statisztikai Hivatal)
          1992          1990. évi népszámlálás. 20. Vas megye adatai. Budapest.
PETE György (főszerk.)
          1999          Vas megye kézikönyve. CEBA, Szekszárd, 17/1.
PUSZTAY János (szerk.)
          2001          Tradíció és regionalizmus. Néprajzi örökség, helyi hagyományok és térségi kapcsolatok Nyugat-Dunántúlon. Szombathely.
RECHNITZER János
          2001          A területi politika kihívásai az új évezred elején. In: BESZTERI–GERGÓ, 85–94. old.
SZÉPE György
          2002          Nyelvpolitika – Pannóniából nézve. In: GADÁNYI Károly–PUSZTAY János (szerk.): Közép-Európa: Egység és sokszínűség. Szombathely. 27–40. old.
VÁLYI András
          1796          Magyar Országnak Leírása. I. Buda.