A 75 ÉVES VASI SZEMLE KÖSZÖNTÉSE

--------------------------------------------------------------------------------Az eseménydús és történelmi sorsfordulókban gazdag elmúlt évszázadok alatt szűkebb régiónkban, Vas megyében minden időben jelen volt a kultúra, a tudomány és a művészet az itt élő emberek és közösségeik teremtő munkájának eredményeként. A magyarországi művelődéstörténetben az írott magyar nyelv egyik első nyomtatott megjelenése is e tájhoz kapcsolódik: hiszen a Szinérváralján született Sylvester János a sárvári Nádasdy Tamás támogatásával itt nyomtatta ki 1539-ben a magyar–latin nyelvtanát, majd 1541-ben pedig a magyar nyelvű Újtestamentumát vehette kézbe a korabeli olvasni tudó ember.
-----A most jubiláló Vasi Szemle sem előzmények nélkül született. Vas vármegye a XVIII. század végi szellemi pezsgés után a világháborúkkal vészterhes XX. század első évtizedeiben szintén a szellemi élet, a tudomány és a művészet fórumává vált. Köszönhette ezt kiváló és tudós személyiségeinek a legkülönbözőbb területeken. Itt élt pl. Gáyer Gyula botanikus, Bogyay Tamás művészettörténész, Géfin Gyula egyháztörténész, Almásy László Afrika-kutató, Fábián Gyula író, néprajzkutató, és hát Pável Ágoston – akit Illyés Gyula "két nép hű fiá"-nak nevezett, hiszen szlovén (vend) család szülöttje volt a muzeológus, könyvtáros, nyelvész, néprajzkutató, tanár, műfordító, a Vasi Szemle egyik létrehozója, első főszerkesztője.
-----1933-ban többek közt Pável kezdeményezésére alakult meg a Vasvármegyei Múzeumok Barátainak Egyesülete, melynek kiadványaként még ebben az évben megjelent, Folia Sabariensa címmel a mai folyóirat első száma, melynek aztán a következő, 1934-es számában már olvasható volt a Vasi Szemle elnevezés is. Az első két kiadványt a szerkesztők Gáyer Gyula emlékének szentelték, természettudományi közleményeket publikálva benne. A kiadvány második számától már dr. Pável Ágostonnak mint a folyóirat főszerkesztőjének neve olvasható a borítólapon. Munkásságát a szakmai igényesség jellemezte. A tudomány, a kultúra értékeit tartotta szem előtt, és azok közzétételének célja vezette szerkesztői tevékenységét a következő tíz évben, amikor is a Szemle elnyerte tartalmi és szakmai arculatát. Olyan folyóiratot teremtett, amelyre méltán alapozhatott, és amelynek örökségét folytathatja napjaink szerkesztősége. A második világháború szüntette be a lap megjelenését és Pável Ágoston szerkesztői munkáját 1944-ben. A főszerkesztő 1946-ban bekövetkezett halála után a Vasi Szemle egy száma 1949-ben Pável-emlékkönyvként jelent meg. Közel tíz év szünet után 1958-ban először évi két lapszámmal, majd 1964-től évi négy számmal jelenik meg újra rendszeresen a folyóirat a Vas Megyei Tanács kiadásában. A főszerkesztő 1960 és 1987 között dr. Horváth Ferenc, a megyei levéltár igazgatója volt, aki a kor kulturális politikájának igényei mellett több jelentős szakmai, tudományos publikációnak is helyet adott a folyóiratban. A Szemle tartalmi kereteit tovább tágította dr. Gál József helytörténész, tanár, aki 1994-ig látta el a főszerkesztői feladatokat.
-----Egy megújuló korszak, a páveli történelmi hagyományok szellemét folytató, a szakmai igényesség mércéjét alkalmazó és a tudományok sokoldalúságának is teret adó időszak kezdődött 1994-től, amikor is főállású főszerkesztője lett a Vasi Szemlének. A folyóirat mind tartalmilag, mind pedig külső megjelenési formájában is változott, megújult. 1997-től már kéthavonta jelenik meg, és ettől az évtől adja a legnívósabb publikációi szerzőinek kétévente a szakmai, tudományos nívódíjat a szerkesztőség. A megújult belső rovatrendben olvashatunk jelenkori és történeti írásokat, kulturális és közéleti esszéket, természettudományi, orvostudományi tanulmányokat, helytörténeti írásokat, könyvismertetéseket. Több jeles személyiség történelmi portréja, tevékenységének egy-egy mozzanata volt követhető azokban a publikációkban, melyeket a szerkesztőség közzétett az utóbbi időszakban pl. Batthyány-Strattmann Lászlóról, Mindszenty József bíborosról vagy Józsa Péter társadalomkutatóról. Országos figyelmet keltett és kelt ma is a Weöres-mozaikok című sorozat, amely helyi szerző forrásműve a megyéhez kötődő kiváló költő életéről. A hagyományos történeti és tudományos közlemények mellett a mai Vasi Szemle fontos közéleti eszmecseréknek is fórumot kínál, amelyet jól illusztrálnak a megyeszékhely regionális szerepéről, vagy a Szombathely és Vas megye mentálhigiénés állapotáról szóló írások a lap hasábjain. 2003-ban a páveli hagyományok folytatásaként a szerkesztőség könyvkiadásba fogott, melynek során elsőként a megye kiváló szerkesztő, könyvtáros személyiségének, dr. Kuntár Lajosnak A véres Don című kötetét jelentette meg. Ezt követték aztán a szerkesztőség további kiadványai. A minél jobb és szélesebb körű elérhetőséget, a folyóirat olvashatóságát szolgálja 1999-től a szerkesztőség internetes honlapja, amelyen az egyes folyóiratszámok fontosabb publikációi részletesen is olvashatók.
-----Mozgalmas, néha kényszerű szüneteket is megélt 75 év van a Vasi Szemle folyóiratunk mögött. A kezdeti évek sem voltak eseménytelenek, gond nélküliek – de az alapító főszerkesztő Pável Ágoston példája ösztönöz, és lelkesíti napjaink szerkesztőségét is! Ahogy Vas megye szellemi életének egyik legkiemelkedőbb alakja volt Pável, úgy arra törekszünk mi is, a Vas Megyei Önkormányzat, mint a folyóirat kiadója, hogy a Vasi Szemle a megye szellemi, tudományos és kulturális életének legyen a legkiemelkedőbb, mindig a minőséget szem előtt tartó periodikája.
-----Kívánjuk a szerkesztőknek, a szerzőknek, a tudományok és a szellem vasi embereinek, hogy legyen a következő hetvenöt évben is mindig közzétenni, megjelentetni érdemes publikációjuk. Legyen továbbra is megbecsült és érdemes szakmai, tudományos fórumunk a Vasi Szemle!

-----Szombathely, 2008 december 1.

-----Kovács Ferenc
-----a Vas Megyei Közgyűlés elnöke