PUSZTAY JÁNOS

KÖZÉP-EURÓPA – TERRA INCOGNITA

A FOGALOM KÖRÜLJÁRÁSA

--------------------------------------------------------------------------------Közép-Európa meghatározása körül elég nagy zavar van, aminek oka, hogy a legkülönbözőbb szempontok keverednek egymással. Az Alpok-Adriától húzódó övezetet – s ezzel már előrevetítem a saját értelmezésemet – és annak alrégióit (pl. Alpok–Adria, Kárpát-medence, Baltikum) hol a kulturális-történelmi hagyomány, hol a földrajzi fekvés, hol pedig politikai szempontok szerint határozzák meg. Így olvashatunk pl. Közép-Európáról (Central Europe, Zentral-Europa, Mittel-Europa), Kelet-Közép-Európáról (East-Central Europe), vagy akár Kelet-Európa peremterületén lévő átmeneti jellegű körzetről, amelynek esetenként változhatnak az összetevői is.¹
-----Magam Közép-Európát az Alpok–Adria régiótól a Baltikumig húzódó övezetként értelmezem, amely a német közvetítésű nyugati és a bizánci-orosz keleti civilizáció közt húzódik, s keleti határa egyszersmind a nyugati kultúrkör keleti határát képezi. Az övezetnek északon Skandináviával, délkeleten a Balkánnal, délen a mediterrán kultúrákkal van kapcsolata.
-----A német (és angol) terminológiában meglévő kettősség (Zentral-Europa ~ Central Europe, Mittel-Europa ~ Middle Europe) közötti ellentét úgy oldható föl, hogy Mittel-Europa az egész övezetet jelenti, míg Zentral-Europa annak egy alrégiójára, nevezetesen a Kárpát-medence és az Alpok-Adria alrégió közös területeire vonatkoz
-----Ezt a régiót az alábbi jegyekkel lehet jellemezni:
-----– az ún. kis népek övezete (leszámítva Lengyelországot és Magyarországot), amelyek közül néhány (pl. a lív) a kihalás szélére sodródott;
-----– a legtöbb nép esetében hosszantartó alárendeltségi viszony (pl. a három balti állam, mint ahogy Magyarország is 1918-ban nyerte el függetlenségét);
-----– multinacionális államok (erőszakos) kialakítása (ld. a Baltikum szovjet megszállását, Jugoszlávia létrehozását);
-----– a multinacionális államok felbomlása az 1990-es években (ld. a Szovjetunió szétesését, miután a három balti állam 1991. augusztus 20-án kimondta függetlenségét; később Jugoszlávia és Csehszlovákia felbomlása);
-----– nemzeti újjáéledési mozgalmak az 1980-as évektől (ld. a balti államok ún. daloló forradalmát);
-----– nemzeti kisebbségek jelenléte (pl. az etnikai és a politikai határok különbözősége miatt; illetve a balti államokban az erőszakos orosz betelepítés következtében);
-----– kulturális és nyelvi homogenizációs folyamatok (erről a későbbiekben részletesebben is lesz szó).
-----Közép-Európa – legkésőbb Kundera óta, s legfrissebben a jelenlegi észt köztársasági elnök, Toomas Hendrik Ilves Eesti jõudmine (Észtország előrehaladása) című könyvéből tudjuk, hogy – a nyugat-európai kultúrkörhöz szervesen hozzátartozó, ám mégis önálló jegyekkel rendelkező entitás. Ezzel teljesen egyet lehet érteni.³ Én magam másfél évtizede szervezek olyan tudományos és ismeretterjesztő programokat, amelyeknek célja ennek felismertetése, valamint a még mindig terra incognita-nak számító övezet jobb megismertetése.⁴ Jelenleg egy-két felsőoktatási műhelyben – mint pl. a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának Uralisztikai Tanszékén – egy majdani nagyszabású keretprogram elemei futnak, hozzájárulva ahhoz, hogy a közép-európai térség önmagának és a rajta kívül álló világnak bemutatkozhasson.
-----A közép-európai államok történelmük során többször is a politikai tömbök áldozataivá váltak, lásd a Baltikum sorsát a hitleri Németország és a Sztálin uralta Szovjetunió között megkötött Molotov–Ribbentrop paktumot, vagy Magyarország és a térség más államainak a szovjet érdekszférához csatolását a Jaltai szerződés eredményeképpen. Az 1980-as–90-es évek fordulóján bekövetkezett, bizonyos világpolitikai események alátámasztotta rendszerváltás hozta magával, hogy a közép-európai térség államai 2004-től immár hivatalosan is ismét ahhoz a közösséghez tartozhatnak, amelytől nem önszántukból szakadtak el. Hozzá kell tennem, hogy ez az elszakadás csak politikai értelemben következett be, nem pedig kulturális téren.

KÖZÉP-EURÓPA MINT NYELVI KONVERGENCIATÁJ

A Közép-Európa meglétéről folyó vitához hadd álljon itt néhány szempont, s ezek egyikének részletesebb elemzése.
-----Ami összeköti a kétségtelenül több alrégióra osztható övezetet:
-----– a német érdekszféra, s az ebből eredő kulturális és főleg nyelvi hatás (talán Lengyelország és Litvánia a kivétel);
-----– a közelmúlt tapasztalata: szovjet érdekeltségi terület, a három balti állam ténylegesen része volt a Szovjetuniónak, a többi állam pedig az ún. keleti tömbhöz, a Varsói Szerződéshez tartozott (Szlovénia a kivétel, mely állam a szocializmus más útját járó Jugoszlávia elnyomott része volt) – ez a tapasztalat az EU további keleti bővítése, illetve az EU és Oroszország együttműködése szempontjából volna ésszerűen kiaknázható, ha a Nyugat nem volna Oroszország iránt – szűk egyéni gazdasági érdekből fakadóan – olyan naiv, de inkább azt mondanám: ostoba;
-----– 2004-ben csatlakozott új tagállamokként számos esetben hátrányos helyzetűek az EU politikai színterén;
-----– négy kis lélekszámú országának nyelvét a nyelvpolitikai gyakorlat erősen veszélyezteti, ezért – a régebbi, szintén periférikus nyelvű tagállamokkal együttműködve – közösen kezdeményezhetne új nyelvpolitikai gyakorlatot.
-----A következőkben Közép-Európát mint nyelvi konvergenciatájat mutatom be. Ennek lényege, hogy az övezet különböző eredetű és szerkezetű nyelvei között – a német nyelv erőteljes, helyenként közel évezredes hatására⁵ – nagyfokú közeledés figyelhető meg. Kialakult egy közös – német alapú – közép-európai nyelvi gondolkodásmód. Ennek leglátványosabb megnyilvánulása a két különböző kulturális-nyelvi régióhoz tartozó, de eredetét tekintve egymáshoz közel álló nyelv, az észt és a finn példája. E két nyelv nyelvtörténetileg, etimológiailag, a nyelvek szerkezetét tekintve a megértésig közel áll egymáshoz, ám az azonos morfológiai szerkezetet az észt és a finn eltérően használja. Míg a finn megőrizte az ősi finnugor szerkezeteket, az észt – a német hatására, akárcsak a magyar – nagymértékben indoeurópaizálódott. Ennek következtében, ahogy a nyelvcsaládon belül elfoglalt helyük szerint egymástól távol álló észt és magyar – a nyelv szerkezetét illetően – egyre közelebb kerül egymáshoz, úgy távolodik el az észt az eredetileg közeli rokon finntől.

A KÖZÖS FRAZEOLÓGIA

Az egész övezetben – egészen Finnországig – megtalálhatók a klasszikus, az ókortól ismert szólások és közmondások. Például
-----Aki másnak vermet ás, maga esik bele⁶
------ (finn) Joka toiselle kuoppaa kaivaa, se itte siihen lankee.
------ (észt) Kes teisele auku/hauda kaivab, see ise sisse langeb.
------ (lív) Kis tuoizõn oudõ kõvab, se ī'ž sīsi'zzõl sadāb.
------ (lett) Kas citam bedri rok, pats iekrīt.
------ (német) Wer andern eine Grube gräbt, fällt selbst hinein.
-----Zsákba macskát vesz.⁷ Két változata ismert: malacot/disznót, illetve macskát vesz.
-----a) malac/disznó
-----– (finn) ostaa sika säkissä
-----– (észt) ostma siga kotis
-----– (lett) pirkt sivēnu maisā
-----– (német) Ferkel im Sack kaufen.
-----b) macska
-----– (lett) pirkt kaķi maisā
-----– (német) Katze im Sack kaufen.
-----Minden cigány a maga lovát dicséri.⁸ Két változata van: cigány – ló, illetve boltos – áru.
-----a) cigány – ló
-----– (észt) Iga mustlane kiidab oma hobust.
-----b) boltos – áru
-----– (észt) Iga kaupmees kiidab oma kaupa.
-----– (lett) Katrs bodnieks lielī savu preci.
-----– (német) Jeder Krämer lobt seine Ware.
-----Mint a falra hányt borsó.⁹ Két változata van: fal – borsó, kacsa/lúd – víz.
-----a) fal – borsó
-----– (lett) Kā zirņi pred sienu.
-----– (német) Er wirft Erbsen gegen die Wand, um sie anzukleben.
-----b) víz – kacsa/lúd
-----– (észt) Nagu hane selga vesi.
-----– (lett) Kā pīlei ūdens.
-----– (német) Wasser auf den Rücken einer Ente giessen.
-----Ahány ház, annyi szokás.¹⁰
-----– (észt) Kuidas maa, nenda viis.
-----– (lett) Kāda zeme, tādi pātari.
-----– (finn) Maassa maan tavalla. Mikä maa, se maneeri. Mikä lintu, se kieli.
-----A példák folytathatók. Ezzel csak azt akartam érzékeltetni, hogy az övezet részt vett a közös európai kulturális folyamatokban.

A TERMINOLÓGIAKÉPZÉS

A szakszavak létrehozásának, azaz a terminológia-alkotásnak két módja van: szókölcsönzés vagy az anyanyelv eszközeivel történő szóalkotás. Az európai kultúrkörben a szókölcsönzés alapjául többnyire latin vagy latin alapú (szak)szavak szolgálnak. A két megoldás választóvonala a német nyelvterület nyugati határa. Attól nyugatra inkább a latin alapú terminológia jellemző, keletre viszont az anyanyelvű. A német nyelvterülettől keletre eső területek egybeesnek a közép-európai övezettel. Ennek az övezetnek a nyelveiben a terminológia-alkotásra a német kétféleképpen hatott: egyrészt elvi mintául szolgált arra, hogy anyanyelven is létre lehet hozni szakszavakat, másrészt gyakorlatilag, ti. az övezet nyelveiben a szakszavak jelentős mértékben német tükörfordítások.
-----A tükörfordítások¹¹ szerepéről, hasznáról és káráról a szakirodalomban hosszú ideje folyik vita. Josef Dobrovský cseh nyelvreformer már 1779-ben azt írta: ha a cseh nyelv továbbra is az akkorihoz hasonló mértékben alkot német alapon tükörfordításokat, akkor hamarosan nem csehül, hanem cseh szavakkal németül fognak írni.
-----A tükörfordítások révén a magyar nyelvben jelentősen megnőtt az összetett szavak aránya. Míg a XIII. században a magyar szókincs 4%-a volt összetétel, a XX. század második felében 35%, zömében német tükörfordítás.
-----A tükörfordítások gyakran ún. europizmusok, azaz Európa számos nyelvében megtalálható kultúrszavak, például:
-----– (német) Milch/zahn – (finn) maito/hammas – tej/fog
-----– (német) Haupt/stadt – (lett) galvas/pilsēta – fő/város
-----– (német) Eisen/bahn – (észt) raud/tee – (finn) rauta/tie –vas/út
-----Álljon itt néhány példa az Alpok–Adria régió nyelveiből:
-----– (német) Menschen/liebe – (szlovén) človeko/ljubje – (horvát) čověko/ljubje – ember/szeretet
-----– (német) Sprach/kunde ~ Sprach/wissenschaft – (szlovén/horvát) jeziko/znanstvo – nyelv/tudomány
-----– (német) Ein/druck – (szlovén) v/tisk – (horvát) u/tisak – (cseh) vý/tisk – be/nyomás
-----– (német) Ein/fluss – (szlovén) v/tok – (horvát) u/tok – be/folyás
-----Ezt a példacsoportot a Baltikum nyelveiből állítottam össze, helyenként finn megfelelőkkel kiegészítve. A magyar nyelvben a megfelelő kifejezés gyakran jelzős szerkezet, nem pedig összetett szó.
-----– (német) Abend/kleid – (észt) õhtu/kleit – (lett) vakar/kleita 'estélyi ruha'
-----– (német) Augen/blick – (észt) silma/pilk – (finn) silmän/räpäys – (lett) acu/mirklis – szem/pillantás
-----– (német) Bier/bauch – (észt) õlle/kõht – (finn) olut/maha – (lett) alus/vēders – sör/has
-----– (német) Drei/königs/fest – (észt) kolme/kuninga/päev – (lett) trej/kungu/diena – 'háromkirályok napja, Vízkereszt'
-----– (német) Gedanken/gang – (észt) mõte/käik – (finn) ajatus/kulku – (lett) domu gaita – gondolat/menet
-----A példák szinte tetszés szerint folytathatók. A magyar nyelvújítás során és azt követően a magyarban ezrével keletkeztek (illetve hoztak létre) német mintára szavakat.

A KÉPZŐSOROZATOS NYELVEK ÖVEZETE

Képzősorozatról akkor beszélünk, ha egy alapszóhoz több képző is kapcsolódhat, pl. elvár-os-i-as-odik. Ez a megoldás az övezet nyelveire – függetlenül azok szerkezetétől – nagymértékben jellemző. Néhány példa:
-----– észt
--------– fosztóképzős alakból képzett igék:
-----------– karv 'szőr, haj' > karva-tu 'szőrtelen' > karva-tu-sta-ma 'szőrteleníteni'
-----------– relv 'fegyver' > relvi-tu 'fegyvertelen' > relvi-tu-sta-ma 'lefegyverezni'
--------– denominális intranzitív igéből képzett tranzitív igék:
-----------– halve-(m) 'rossz(abb)' > halve-ne-ma 'rosszabbodik' > halve-n-da-ma 'rosszabbá tesz, elront'
--------– denominális névszóból képzett ige:
-----------– näide 'példa' > näit-lik 'szemléletes' > näit-likku-sta-ma 'szemléltetni'
--------– denominális igéből képzett főnév > melléknév:
-----------– õpe 'tanítás' > õpe-ta- 'tanít' > õpe-ta-ja 'tanító, tanár' > õpe-ta-ja-lik 'tanáros', õpe-ta-ja-tar 'tanárnő' > õpe-ta-ja-tar-lik 'tanárnős'
--------– főnév > melléknév > főnév:
-----------– rahu 'béke, nyugalom' > rahu-lik 'nyugodt, békés, csendes' > rahu-likku-s 'nyugalom, csend'
--------– melléknév > főnév > melléknév > főnév:
-----------– kange 'erős' > kange-lane (kange-las-) 'hős' > kange-las-lik 'hősies' > kange-las-likku-s 'hősiesség'
--------– főnév > határozószó > melléknév:
-----------– paik 'hely' > paigu-ti 'helyenként' > paigu-ti-ne 'helyenkénti'
-----– lett
--------– főnév > melléknév > ige
-----------– pil/sēta 'város' > pilsēt-niecisk(s) 'városi, városias' > pilsēt-niecisk-oties 'elvárosiasodik'
--------– főnév > főnév > melléknév > ige
-----------– dzīve 'élet' > dzīv-niek(s) 'állat' > dzīv-nie-cisk(s) 'állati' > pār-dzīv-niecisk-oties 'elállatiasodik'
--------– főnév > melléknév > főnév
-----------– māksla 'művészet' > māksli-niecisk(s) 'művészi' > māksli-niecisk-ums 'művésziesség'
--------– melléknév > ige > főnév
-----------– augst(s) 'magas' > pa/augst-inā-t 'növel, magasít, emel' > pa/augst-inā-jums 'magaslat'

AZ IGEKÖTŐS NYELVEK ÖVEZETE

Közép-Európában két nyelvcsalád nyelvei találhatók meg, az indoeurópai és az uráli (finnugor). Az indoeurópai nyelvei igekötős nyelvek. A térség finnugor nyelveiben – észt, lív, magyar – másodlagosan alakultak ki az igekötők.
-----A magyar igekötőrendszernek már a honfoglalás előtt meglehettek az előzményei. A teljes rendszer azonban az igekötős környezet kedvező hatására fejlődött ki, illetve fejlesztették ki a nyelvújítás során túlnyomórészt német tükörfordítások révén. Ennek következtében akár új jelentések is kialakulhattak, például a német ver-sehen > el-lát vmivel.¹²
-----Az észt igekötős igék 60%-a (+ 6% vitatható eset) német tükörfordítás:
-----– ette-kandma < vor-tragen 'előad'
-----– ette-kirjutama < vor-schreiben > elő-ír
-----– mööda minema < vorbei-gehen 'elmegy vmi mellett'
-----– alla kirjutama < unter-schreiben > alá-ír
-----A lettországi észt nyelvjárások átveszik a lett igekötőket:
-----– is-pidämä 'kibír, elvisel' < lett iz-turēt
-----– at-masma 'visszafizet' < at-maksāt
-----– sa-paatama 'megbeszél' < sa-runāt
-----Az igekötő-átvétel megfigyelhető névszókon is: pa-jema 'mostoha anya' < pa-mate.
-----Az észthez közel álló lív átvette a lett nyelv valamennyi (11) igekötőjét:
-----– aiz-lädõ 'kimegy'
-----– ap-lädõ 'körüljár, bánik vkivel'
-----– at-tuodõ 'visszahoz'
-----– ie-lädõ 'bemegy'
-----– iz-lädõ 'kimegy, elterjed'
-----– nuo-lädõ 'elmegy, végigmegy, célbaér'
-----– pa-lädõ 'elmegy, elmúlik, elmegy vmi mellett'
-----– pie-lädõ 'közeledik, rámegy, nekilát'
-----– pōr-lädõ 'áttér vmire'
-----– sa-lädõ 'összejön, összegyűlik'
-----– uz-lädõ 'vmire rájön, vminek nekiütközik'
-----Emellett azonban saját határozószókból is alakított ki igekötőket, például:
-----– jūrõ tulda 'megjön'
-----– jūrõ maksõ 'visszafizet'
-----– jarà viskõ 'eldob'
-----Néha egyszerre használják mind a lett eredetű, mind a saját igekötőt (ezt nevezik a nyelvészetben redundanciának), ami a két rendszer harcára enged következtetni: – kuorrõm ku'bbõ 'összegyűjtjük' – sa-kuorrõm 'ua.' >> ne sa-kuoŕisti kubbõ 'ők összegyűltek'.

AZ IGEVONZATOK ÁTALAKULÁSA

Az övezet indoeurópai és finnugor nyelveinek vonzatszemlélete között jelentős eltérés van: az indoeurópai nyelvek vonzatai a 'hol' kérdésre felelnek, szemben a finnugor nyelvek 'hova' és 'honnan' kérdésre felelő vonzataival. Példa a latívuszi (= hová) vonzatokra:
-----– 'hagy' – finn jättää koti-in 'otthon (tkp. haza) hagy', vö. magyar oda-hagy ↔ ott-hagy
-----– 'marad' – finn jäädä koti-in 'otthon (tkp. haza) marad'
-----– '(meg)hal' – finn kuolla syöpä-än 'rákban (tkp. rákba) hal meg', vö. magyar bele-hal vmibe
-----Példa az ablatívuszi (= honnan) vonzatokra:
-----– 'talál' – finn löytää jostakin 'talál vhol (tkp. vhonnan)'
-----– 'vesz/vásárol' – finn ostaa jostakin 'vásárol vhol (tkp. vhonnan)'
-----A magyarban – amint az a fenti példák fordításából is kitűnik – neutralizáció: a latívuszi és az ablatívuszi vonzatok lokatívuszivá (=hol) váltak.
-----Hasonló folyamatok játszódtak le az észtben is. Az észt változások azért feltűnők, mert a finnel azonos szerkezeteket használ a finnugor örökséget megőrző finntől eltérően – közép-európai módon.

A (NEMCSAK NYELVI) JÖVŐKÉP?

Közép-Európa nyelveiben közel 1000 éves német hatás figyelhető meg. E hatás következtében az övezet nyelvei jelentős mértékben közeledtek egymáshoz. Anémet nyelv szerepe azonban az övezetben a II. világháborút követő időszakban csökkent – ennek akkor elsősorban politikai okai voltak, az utóbbi két évtizedben viszont a globalizáció miatt nem érvényesült. Helyét egyre inkább az angol vette át. Az egyelőre meg nem válaszolható kérdés: milyen hatást gyakorol a térség nyelveire az angol, illetve egyáltalán megmaradnak-e a térség nyelvei.
-----A politikai jövő megjósolhatatlan, hiszen az egész övezet az orosz medve árnyékában él, melynek viselkedése aligha számítható ki. Ezt a legfrissebb grúziai események is példázzák, de utalhatok a 2007-es észt–orosz incidensre, amikor az orosz fél – egy világháborús emlékműnek a katonai temetőbe való eltávolítása kapcsán – nem csak az észtországi oroszok egy részét heccelte fel, hanem lefolytatta a történelem első cyberwar-ját.¹³ A balti államok nem véletlenül tartanak a nagy szomszédtól, amely a Szovjetunió szétesése óta a kivált országokat csak 'közeli külföld'-nek nevezi, s jogot formál arra, hogy beleszóljon ezen országok belügyeibe, főként az ott élő orosz kisebbség miatt. A medve próbálja a határokat, azt, hogy meddig terjed az EU-szolidaritás.
-----Mindehhez járul az energia-függőség. A jelenlegi helyzetben ez sem megnyugtató, annál is kevésbé, mivel az EU-nak csupa lényegtelen kérdésben (pl. a csemegeuborka mérete) van közös álláspontja, de nincs közös energiapolitika, nincs közös külpolitika, nincs közös felsőoktatás-politika. Amíg mindez nem lesz, addig Közép-Európa sorsa bizonytalan. Ki tudja, mikor jön el megint egy Müncheni egyezmény, egy újabb Molotov– Ribbentrop paktum és Jalta.
-----
Ha ez a pesszimista forgatókönyv nem is valósul meg, fennmaradhatnak-e e – részben – kis államok, illetve nyelvük a globalizációs folyamatban – ld. az EU nyelvpolitikáját, illetve a nyelv és az identitástudat kapcsolatát.

EU – HIVATALOS NYELVPOLITIKA ÉS A VALÓSÁG

Valamennyi EU-tagállam nyelve hivatalos nyelv, ám ez nem jelenti azt, hogy valamennyi nyelv egyenlő volna. Munkabizottságokban csak a nagyon kevés "egyenlőbb" nyelvet lehet használni, a nyelvek többségének használata erősen korlátozott. Plenáris üléseken a képviselők felszólalhatnak anyanyelvükön, s ilyenkor – amennyiben az anyanyelv valamelyik nem "egyenlőbb" nyelv – kétlépcsős fordítási folyamat indul: előbb angolra tolmácsolják a beszédet, majd angolról a harmadik nyelvekre. A gyakorlatban ennek az eljárásnak kevés a haszna, hiszen – mint arról Brüsszelben dolgozó politikusaink tájékoztattak – a harmadik nyelvre (a mi esetünkben magyarra) történő fordítás élvezhetetlen (s ez nem a hivatásos fordítók hibája). Egyszerűen nem lehet két fordítással követni az előadók beszédtempóját. Ebből a helyzetből előbb-utóbb az következik, hogy az EU lemond a harmadik nyelvekre történő fordításról, mondván, angolul és/vagy franciául minden, az EU intézményrendszerében dolgozó munkatárs, parlamenti képviselő ért. Ezzel a lépéssel viszonylag sok pénzt meg lehet takarítani, ugyanakkor azonban az ily módon használaton kívülre kerülő nyelvek presztízsét súlyos csapás éri. Már megindult egy eróziós folyamat, aminek a vége akár a nyelv megszűnése is lehet. (Svéd szakemberek szerint komoly tudományos és politikai témáról svédül már nehezen lehet tárgyalni, ilyenkor szinte automatikusan angolra váltanak. Figyelmeztető jel.)
-----Ezzel a jövőképpel szemben fel lehet és fel is kell lépni. El kell érni, hogy közvetítő nyelv nélkül fordítsanak valamennyi EU-nyelvről valamennyi EU-nyelvre. Természetesen a jelenleginél nagyobb technikai felkészültségre, több fordítóra van szükség, s ez növeli a kiadásokat. A kérdés azonban az, a nyelvi sokszínűség (divatos kifejezéssel: diverzitás) megőrzése lehet-e pénzügyi megfontolások tárgya. Szerintem nem.
-----Ugyanakkor azonban ennek az elképzelésnek a megvalósítása a szakemberek hiánya miatt sem lehetséges. Európa egyetlen országában sem állnak rendelkezésre elegendő számban az anyanyelvükön és angolul/németül/franciául valamint valamely további nyelvet magas szinten ismerő fordítók. Kellő akarattal azonban ezen a gondon lehet segíteni. Úgy vélem, a közép-európai térség államai együttesen javasolhatnák, hogy az EU támogassa tolmácsok és fordítók képzését az EU nem-munkanyelvi státuszban lévő nyelvein. Azért gondolom, hogy éppen a 2004-ben csatlakozott államok terjeszthetnék elő a javaslatot, mert közülük több – Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia – kis lélekszámú, de a csehek és a szlovákok sem tartoznak a nagy lélekszámú népek közé. Ha egy kevesek által beszélt nyelv használatát korlátozzák, a nyelv veszélyes helyzetbe kerül. Ráadásul Észtországban és főleg Lettországban jelentős az orosz kisebbség, ami szintén nem előnyös az államnyelv jövőjére nézve.
-----A fiatalok körében – ezt egy kis terjedelmű észt és egy nagyobb merítésű magyar felsőoktatási felmérés is igazolja – már megjelent az a nézet, hogy az angolt akár országuk államnyelveként is el tudják képzelni.
-----• Fennmarad-e a magyar nyelv?
-----– igen: 52 (55,9%), bár a válaszok tükröztek némi bizonytalanságot, illetve fogalmaztak meg feltételeket (pl. védeni és ápolni kell).
-----– nem: 4.
-----– bizonytalan: 31 (33,3%) – ők expressis verbis nem nyilatkoztak a magyar nyelv jövőjéről. A tipikus válaszok: kisebb lesz a szerepe, romlik, rajtunk múlik a nyelv jövője, nem tudom.
-----– egyéb: 5 – mindenféle állásfoglalás nélkül – ápolni és védeni kell.
-----(Egy esetben a kérdésre nem volt válasz.)
-----• Elképzelhető-e, hogy az angol lesz a hivatalos nyelv Magyarországon?
-----– nem:             69 (74,2%)
-----– igen:             16 (17,2%) (A nők 20%-a, a férfiak 7,7%-a.)
-----– bizonytalan:    8 (8,6%)
-----Jelentős az eltérés a két kérdésre adott válaszokban:
-----– a magyar nyelv fennmarad:                             55,9%
-----– az angol nem lesz hivatalos nyelv:                   74,2%
-----– az angol hivatalos nyelv lesz:                          17,2%
-----– a magyar nyelv eltűnik:                                    4,3%
-----– bizonytalan
-----      – a magyar nyelv jövője:                            33,3%
-----      – az angol hivatalos nyelv hivatalos státusza: 8,6%

FELADATOK¹⁴

Közép-Európa egészére vonatkozóan csupán egy-egy sporadikus nyelvészeti kutatás folyik, így összességében azt kell megállapítanom, hogy a politikai és szakmai szempontból egyaránt több értelmezésű Közép-Európa a tudományban elhanyagolt terület. Magyarországi adatokra hagyatkozva megállapítható, hogy vannak ugyan kutatási projektek, intézmények, amelyek nevükben viselik Közép-Európát (ilyen például a budapesti Közép-Európa Egyetem – CEU), azonban mindezek a közép-európaiságnak mindössze egy kis szeletéhez kapcsolódnak. A magyar kutatási programok túlnyomórészt a Kárpát-medencére korlátozódnak, s többnyire a határon túli magyarság problematikájával foglalkoznak. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy nincsenek, vagy csak elégtelen számban vannak olyan szakemberek, akik a föntebb fölvázolt Közép-Európa egyes népeinek, nyelveinek, kultúrájának, történelmének, gazdaságának, külkapcsolatainak stb. szakértői volnának. Vonatkozik ez a megállapítás a közép-európai országokon belüli helyzetre éppúgy, mint a nyugat-európai államok szakember-állományára. Amilyen mértékben Közép-Európa politikailag felértékelődik, legalább olyan mértékben növekszik szerte a világon a Közép-Európaszakértők iránti igény. Ebből viszont sürgősen megoldandó feladatok származnak valamennyi közép-európai ország számára. Hiszen nyilvánvaló, hogy nekünk kell bemutatnunk magunkat a világnak – persze, egyidejűleg önmagunknak is, hiszen a közép-európai országok közvéleménye is keveset tud az övezet többi országáról, s ebből a tájékozatlanságból könnyen fakadnak előítéletek –, s ne várjuk meg, amíg a rajtunk kívüli világ mutat be, kutat, elemez minket.
-----A magyarországi felsőoktatásban még nincs olyan komplex képzési program, amely különböző elemekre bontva Közép-Európa tanulmányozását tenné lehetővé. Vannak azonban – főként a filológiai képzés keretein belül – nyelvszakos programok, amelyek kapcsolódnak a közép-európai térséghez (lengyel, cseh, szlovák, szlovén, újabban észt szak, valamint lett és litván nyelvi oktatás). E nyelvi képzésekhez társul valamelyes történelmi, országismereti modul is, ez azonban nem helyettesítheti a modern világ számára szükséges ismereteket.
-----A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának [korábban: Berzsenyi Dániel (Tanárképző) Főiskola] Uralisztikai Tanszéke fennállása óta törekszik arra, hogy a közép-európai övezet szakmailag hozzá közel álló régióját, a Baltikumot minél ismertebbé tegye. E program keretében jelentek meg szótárak,¹⁵ nyelvleírások,¹⁶ Észtországot bemutató kötetek,¹⁷ Észtország történelme,¹⁸ politikai (jellegű) dokumentumok és tanulmányok a hEUréka című sorozatban,¹⁹ kétnyelvű irodalmi antológiák.²⁰

---------------Hadd fogalmazzak meg – újfent – néhány javaslatot.

KÖZÉP-EURÓPA MINT FELSŐOKTATÁSI TÉMA

A cél, hogy megismerkedjünk térségünkkel, s a világ is megismerjen bennünket, továbbá szakemberek képzése, hogy valós ismeretek alapján szülessenek a politikai, gazdasági döntések.
-----A – még – Berzsenyi Dániel Főiskola Uralisztikai Tanszéke kezdeményezte a Közép-Európa Intézetek virtuális hálózatának kiépítését. Ebbe a hálózatba az övezet minden országából egy-egy egyetem kapcsolódnék be.
-----A projekt céljai: közös (közép-)európai felsőoktatási térség kialakítása; ennek keretében MA szintű, majd doktori joint degree programok közös tervezése és indítása (élve az internet kínálta lehetőségekkel); a témák között prioritása van – a European Studies mintájára kialakítandó Middle-European Studies programnak, amelynek keretében Közép-Európát ismerő szakembereket képezünk ki.
-----Természetesen számos nehézséget kell a programmal kapcsolatban megoldani. Mindenekelőtt meg kell oldani a (nemzetközi) akkreditáció kérdését, mivel az oktatásügy jelenleg az Európai Unión belül is a tagállamok belügye. Ez lehet helyes alapelv, ám ha több tagállam intézményei fognak össze közös képzés megvalósítására, akkor arra az országonkénti akkreditáció nehézkes és nem is mindig célravezető megoldás, s ilyenkor az EU-ban meg kell teremteni a nemzetközi akkreditálás lehetőségét. A legnagyobb probléma azonban a finanszírozás. Jó volna, ha nemzeti és nemzetközi alapítványok, s végső soron az EU fontosnak tartanák a programot, s zászlajukra tűznék azt.

A SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE

A jelenlegi felsőoktatási helyzetben – kedvezőtlen demográfiai viszonyok, túlméretezett intézményhálózat, a humán tudományterület és a pedagógusképzés visszaszorítása – a néhány nagy egyetemen kívül csak azok az intézmények maradhatnak talpon, amelyek lehetőleg nemzetközi együttműködésben megvalósított színvonalas új tartalmakat, új módszereket kínálnak, s ezáltal vonzóvá válnak. Ez a megállapítás fokozottan érvényes a Savaria Egyetemi Központra, mindenekelőtt annak bölcsészettudományi karára.
-----Egyik kitörési pont lehet a közép-európai tanulmányok témaköre. Az előfeltételek kedvezőek. Az Uralisztikai Tanszék által képviselt ún. borostyánkőút-program az Alpok-Adria régiótól a Baltikumig húzódó térség kutatását, megismertetését tűzte ki célul. (Az eredményeket ld. fentebb.) A tanszék – profiljának megfelelően – ebből a Baltikumot képviseli. A borostyánkőút-régió déli végét a szlavisztikai intézet képvisel(het)i, ahol – az orosz mellett – szlovén és horvát képzés és kutatás folyik. Az Európa tanulmányok intézete az elmúlt esztendőkben több nyári egyetemet szentelt a Kelet-Balkán és Törökország témakörének. Mindhárom oktatási egység jelentős felsőoktatási külkapcsolatokkal rendelkezik, amelyek egy új szemléletű képzésbe logikusan bekapcsolhatók.
-----Ha ezt a három területet a meglévő szellemi kapacitás jobb kihasználása érdekében sikerülne egyesíteni – ez az intézményen belüli együttműködésen múlik –, akkor egy nemzetközi szempontból is egyedülálló program valósulhatna meg három mesterszak – Közép-Európa-tanulmányok Baltikum szakirány, továbbá a már meglévő szlovén és horvát szak, valamint a nemzetközi tanulmányok szakon belül létrehozandó Kelet-Balkán és Törökország szakirány – kialakításával. E szakok közös végrehajtásával olyan szakemberek képzése valósulhat meg, amelyek iránt mind idehaza, mind külföldön lesz kereslet. Nem beszélve arról, hogy – mivel ilyen kombináció se közel, se távol nincs a felsőoktatásban – a képzés idegen nyelvű változatával jelentős külföldi érdeklődéssel is számolhatunk.

Jegyzetek