SILL ABA FERENC

A DÖMÖLKI APÁTSÁG SZŰZ MÁRIA-SZOBRA

--------------------------------------------------------------------------------A Ság hegy egyik oldalán található a középkori dömölki apátság templomának romja. Ennek az apátságnak első írott emléke az 1252. évből ismert.¹ Alapító levele vagy elveszett, vagy nem is volt. Feltételezzük, hogy amikor az első oklevél adatai szerint Jakab, dömölki apát, Roland nádor 1252. február 18-án hozott döntése alapján, Kamund nevű birtokát visszaszerezte, az apátság már néhány évtizede fennállt és működött. Jakab apátot ugyanis az oklevél úgy említi, mint a "Demenki Szűz Mária egyház apátját", aki a monostor és a templom elbirtokolt nevezett faluját Pápafia Mártontól visszakövetelte. Az apátság ezt a birtokot nyilván már az előbbi évtizedekben kaphatta meg és veszíthette el.
-----Az apátság nem királyi alapítású volt, feltehetően nemzetségi monostor lehetett, talán a Merse család alapítása, a XIII. század közepén ugyanis ez a család volt Dömölk kegyura.²
-----A helység nevének etimológiája egészen sajátos. Feltehetően a Demunk személynévből ered, amely viszont a Domonkos név becéző változata lehetett a régi magyar nyelvhasználatban. Korabeli oklevelekből ismerjük a Demenk személynevet is. Úgy tűnik, hogy a monostor körül előbb csak Dömölk helység található, idővel azonban két külön falu alakult ki. Az egyik Nagydömölk, amely Egyházasdömölk, majd Pórdömölk néven szerepel az oklevelekben. A másik helység Kisdömölk, amely Nemesdömölk néven ismert.³ Az apátság monostora Pórdömölkön volt. Itt, a monostor templomában őrizték és tisztelték a dömölki Mária-szobrot. A hagyomány szerint olasz földről – egy vélemény szerint a montecassino-i apátságból – hozták bencés szerzetesek Dömölkre; stílusjegyei arra utalnak, hogy a XIV. század második felében faraghatták körtefából. Típusát ma is láthatjuk több itáliai templomban. Ezek közül külön kiemelhetjük a "Madonna delle Gracie Campodiaro" néven ismert szobrot.

A gazdasági épületté alakított templom

-----Az apátsági templom romjai ma is láthatók. A török harcok idején, majd a hódoltság alatt és a protestáns térhódítás folytán fokozatosan leépült. Szentélye keletelt, boltíves volt, és négy támaszfallal megerősített. Déli falán magasabb kapunyílást vágtak, amikor gazdasági épületté alakították. Rómer Flóris régész belső falain még megtalálta a középkori festmények töredékét – az Angyali üdvözlet ábrázolását és Szent Bertalan apostol elmosódott képét, amelyen az apostol neve kibetűzhető volt. A mostoha korviszonyok ellenére néhány szerzetes a monostorban tartózkodott, de csak átmeneti időszakokban. Oklevelek tanúsítják, hogy 1549-ben a dömölki apátnak öt jobbágyportája volt Pórdömölkön, négy zsellére és egy szolgája. 1570-ben bizonyára kissé békésebb időszak lehetett a környéken, az apát hat jobbágyportával, tizenegy zsellérrel, egy szolgával és egy birtok nélküli családdal rendelkezett.⁴ Rövidesen súlyos fordulat történt, Dömölk 1588-ban, majd 1589-ben behódolt a töröknek.⁵
-----Erre az időre tehető az ősi dömölki Mária-szobor megmentése, amiről későbbi feljegyzések szólnak. A szobrot a bencés rend Csallóközben lévő dénesdi birtokára menekítették. Az első beszámolót erről az eseményről Lancsicz Bonifác jegyezte le az 1725. év táján.⁶
-----Bonifác bencés atya, aki egyébként Szombathelyen született, mint jószágkormányzó Csatay Jeromos beosztottjaként, 1725-ben került Dömölkre. A török hódoltság után az 1720. év táján tértek vissza a bencések ősi apátságukba. Bonifác atya kéziratos életrajza megtalálható a Pannonhalmi Apátság kézirattárában.⁷ Leírja, hogy a helyi hagyományból értesült a török hódoltságot megelőző eseményekről. "A csodatévő Mária szobrához a világ minden tájáról rajzottak az emberek... Igaz, ez a csodatételről híres Mária-szobor már nincs itt, mert mikor egyszer érkezett a szívdermesztő hír: jön a török, s mikor minden futott-menekült, s a bencés elődök is útnak eredtek, ki erre, ki arra, az egyik testvér a drága szobor-kinccsel a Dunán is átmenekszik a Rendnek egyik ősi falujába, Dénesdre,⁸ ahol a szobrot még most is ájtatos tisztelettel ápolják."

Az eredeti szobor ma, a csallóközi Dénesden

-----A másik feljegyzést Szőgyény Ferenc, Misérdnek, Dénesd anyaegyházának plébánosa jegyezte fel az 1749. évben. "A Boldogságos Szűz Mária szobra, amelyet Dienesdy leányegyház Szent Bertalan apostol templomának új oltárán nyilvános tiszteletre kihelyeztek 1749. augusztus 15-én. Hogy ki a szerzője, ki a készítője és ki által érkezett a Szent Mártoni Benedek rend főapátjának, a helység örökös földesurának idejében a Nagy Csallóköz szigetén lévő Dienesdy templomába, mikor hozták át, erről ennek a községnek legidősebb lakói biztos tájékoztatást a mai napig nem tudnak adni.
-----A szobor készítése: kemény körtefából lett kifaragva, jóllehet az egész festés alatt van, de alsó része korhadt, tekintete azonban ép és sértetlen szép, emberemlékezet óta festő ecsete nem érintette. A szobrászok szerint mintegy 300 éves, ha nem több, ahogy maga a gótikus ősi forma ezt a szobron szemlélteti, és évek óta a tanúságok is bizonyítják."
-----Ez a megegyező és ésszerű vélemény, amelyet Eszterházy Pál A Boldogságos Szűz csodálatos képeinek Koronája című könyvében így írja le: "Vas megyei Dömölki apátságban és monostorban, amely a Szent Pannon-hegy Főapátságához tartozott, az 1446. évben egy rendkívül híres, hiteles, csodákkal tündöklő szobor volt, a török harcok idején azonban, ezekben az években garázdálkodó törökök által nemcsak az itt lévő monostor pusztult el szinte alapjaiban, de a bencés atyákat is elűzték, és a szobor is veszélybe került. Tehát hihető és valószínű, hogy egyik vagy másik bencés atya, menekülve a török uralom elől, menteni akarta, ő maga is felvidéki részekben helyezkedett el, és a Szent Márton Pannonhegyi Főapátsághoz tartozó Dénesdi községben talált lakhelyet. Nagy kincsét, vagyis a csodás szobrot magánál tartva a dienesdi templomban, amelyet az említett évben építettek, nyilvános tiszteletre elhelyezte, ahol e helységnek idős lakói úgy nyilatkoznak, hogy emberemlékezet óta ez a szobor, belépve a templomba annak bal oldalán, ősi építmény alatt a régi oltáron, idők folyamán minden hányattatás ellenére, a helység lakói által tiszteletben részesül."⁹
-----Jordánszky Elek Eszterházy Pál említett művét újra kiadva és adatait kiegészítve írja 1836-ban:
-----"Vekerle Godefried ... Dömölki mostani Apát-Úr, Győrött 1834-ben nyomtatott, Kis-Czeli Szarándok tzímű könyvében... eképen pótolja Hertzeg Eszterás Pál előadását:

Felső-Csallóköz és Dénesd a térképen: Comitatus Posoniensis. – Delineatio Georaphica. Norimbergae. A. 1757

-----»Azt a képet, úgymond, a midőn a pogány Török Vas Vármegyében mindent kipusztított, rabolt, felégetett, egy szerzetes Pap, annak további tisztelete fenntartása végett, Klastromának elpusztítása alkalmatlanságával titkon magával elvitte, és Tsalóközben, Posony Vármegyében, Dienesd neveztű helységének templomában helyeztette... Kétségen kívül való dolog, hogy oda is majd nem egész Tsalóközbül számos Szarándokok járnak kivált a bóldog Asszony minden ünnepein.«"¹⁰
-----1739. július 9-én érkezett Dömölkre Koptik Odó kinevezett apát, aki Csatay Jeromos utóda lett. Bár az egykori dömölki templom boltozata fölött néhány lakószobát az elődök kialakították, Koptik apát nem költözött az ősi monostor helyén kialakított szükséglakásba, új telephelyet keresett a leendő monostor számára. Jordánszky erről így számol be: "Koptik Odó, Szent Benedek Szerzetese, annak előtte a Saltzburgi Univerzitásban minden felsőbb Tudományoknak doktora, az öreg Czeli Templomnak Kincstartója. Ez a tudós és jámbor Pap Szent Márton hegyén sokáig lakván, Sajghó Benedek Fő – Apátúrtól Dömölki Apátnak neveztetett 1732-ben; és itt lakván fáradhatatlanul iparkodott azon, hogy a bóldogságos Szűz Máriának, úgymint Magyar Ország Nagy Asszonyának köteles hajdani tiszteletére a körül lévő híveket ott édesíthetné, a hol ellenkezőinek száma annyira elsokasodott... Illy szándékból 1739-ben néhai Győri Püspöktől, Szent-György Adolftól... engedelmet kérvén és nyervén, kin a mezőn egy jó fertály órára a Poór Dömölki Apátúrságtól, elsőbben egy deszkábul öszve szegeztetett, korábbra, pedig egy kőfalas Kápolnát épített, mellybe ő a legdrágább kintsét, a bóldog Asszony szobor képét helyezhette, körül pedig bástya formára sántzokat hányatott földből, ő pedig azokban tsendesen, mint egy remete élt."¹¹
-----Koptik Odó az apáti szék elfoglalása után ugyanis Máriacellből elhozta az ottan tisztelt Mária kegyszobrának faragott másolatát. Ezt nem az akkor romos dömölki apátsági templomban helyezte el, pedig eddig még e templomban liturgikus cselekményeket végeztek, hanem a Jordánszky által leírt kápolnában. Utóbb ezen a helyen ugyancsak fából ideiglenes, földszintes kolostort építtetett, ezt Kiscellának nevezte el. Mellette 1744-ben megkezdték a kiscelli templom építését, és 1746-ba szeptember 13-án ünnepélyesen itt állították fel a kegyszobrot, amelynek nyilvános tiszteletét Gr. Zichy Ferenc győri püspök előző évben engedélyezte.¹²

A dömölki templom romjai ma

-----Fel kell figyelnünk arra a körülményre is, hogy amikor az egykori dömölki apátsági templom arányaihoz mérten kétségtelenül rangosabb, művészi barokk kéttornyú templom már állt, a romos dömölki templomban, ritkán ugyan, de még tartottak istentiszteletet.
-----Koptik Odó apát érdemei kimagaslóak a kiscelli búcsújárás felújításában. Érthető az is, hogy a stájerországi Máriacell hagyományait igyekezett átültetni a kiscelli búcsújárás gyakorlatába.
-----Mégis meg kell jegyeznünk, hogy az egykori dömölki szobrot visszahozhatta volna, elhelyezve az egykori helyén, a romjaiból újjáépített dömölki templomban. Így a Kiscellbe érkező zarándokok a közelben lévő ősi templomot is felkereshették volna, az ünnepségek programját ezzel gazdagítva.¹³
-----A helyi hagyomány mellőzése több okból nem fogadható el. Figyelembe kellett volna venni az ország akkor érvényben lévő törvényeit, amelyek az előző korok épületeinek, templomainak újjáépítését szorgalmazták. Az 1550. évi országgyűlés 13. cikkelye elrendelte, hogy az idő múlásával romossá vált templomokat, egyházi épületeket a főpapok, az egyházi vezetők helyreállítsák. Ez a törvényes rendelkezés a dömölki középkori templom felújításában nem valósult meg. Pedig az 1723. évi országgyűlés 71. cikkelye újabb figyelmezetető rendelkezést tartalmaz. Ha az említett 1550. évi törvényt a főpapok vagy az egyházi javadalmasok nem teljesítenék, a király főkegyúri jogánál fogva a templom javait elfoglalhatja, és az épületek újjáépítésére fordíthatja.

A Mária-szobor itáliai típusai

-----A dömölki romos templom felújítása nem történt meg, az 1787. év után már istentiszteletet sem tartottak benne, az épület fokozatosan lepusztult.
-----Polgár László jószágkormányzó a templom boltíve feletti szükség-cellákat lebontatta, az egykori templomot szalmával fedette be, és az épületet gazdasági célokra használta fel.
-----Koptik Odó apát tudott arról, hogy a középkorban, egészen a török hódoltság idejéig Dömölk jeles, európai hírű búcsújáróhely volt, és a bencések templomában Szűz Mária kegyszobrát tisztelték. Bizonyára volt ismerete arról is, hogy a szobor Dénesdin megvan. Érzelmileg mégis a Máriacellben tisztelt szoborhoz kötődött, ifjúkorától a máriacelli élmények, az ott tapsztalt hívő buzgóság hatottak rá, ezt akarta átplántálni a kiscelli búcsúhelyre is.
-----A celldömölki hagyomány napjainkig őrzi annak emlékét, hogy az eredeti Szűz Mária-szobor a csallóközi hívek előtt széles körben tisztelt. Dénesden is számon tartják, hogy a kegyszobor Dömölkről került hozzájuk. Az egykori kegyszobor sorsáról tanulmányok jelentek meg.¹⁴

A dénesdi templom. Itt őrzik az ősi Mária-szobrot

-----Az eredeti szobor, amelyet a dénesdi templom főoltárán őriznek, a liturgikus időszaknak megfelelő ruhába van öltöztetve. Ez a gyakorlat a barokk korban alakult ki. As zobor ma is őrzi a magyar hagyományokat, mert idővel a Magyarok Nagyasszonya jellegzetes jegyeit kapta. Fején és a gyermek Jézus fején aranyozott korona van, kezében pedig az uralkodás jelképe, a jogar, fölötte az oltáron barokk díszítésű baldachin, ez jelzi Mária kimagasló méltóságát.

A kegyszobor másolata felújított festéssel

-----Műemléki szempontok okán a szlovák hatóságok védik a középkori szobrot. Arra mégis lehetőség adódott, hogy másolat készülhessen róla. Takács Ferenc somorjai vállalkozó felkérte Jozef Martus szobrászművészt, aki hársfából kifaragta az egykor Dömölkön tisztelt Mária-szobor pontos másolatát. Engedélyt kapott arra, hogy az oltárról leemeljék, az öltöztető ruhát, a jogart és a koronát óvatosan eltávolítsák róla, így azt eredeti állapotában lefényképezzék, és méretarányosan elkészülhessen a másolata. A szobor eredeti festése helyenként kopottas lett, sőt lepattogzott. Az elkészült színes fényképek alapján a másolat felújított festést kapott. A Szombathelyi Képtár restauráló műhelyében Marosfalvi Antal művész-restaurátor, kréta alapozás után, a szobor festését elkészítette. A szobor másolatának teljes elkészítését az Európai Borlovagrend magyar konzulátusa anyagilag támogatta.

A felújítást adománnyal segítő lovagrend tagjai a szobor másolatának átvételénél. Az átadást végzi: a szerző

-----Az így elkészült Szűz Mária-szobrot 2008. október 13-án a szombathelyi ferences templomban adtuk át a celldömölki templom tulajdonába. Itt, a kegytárgyak gyűjteményében, az érdeklődők az év folyamán bármikor megtekintehtik.

Jegyzetek