SOÓS VIKTOR ATTILA

 

 

KOVÁCS SÁNDOR SZOMBATHELYI MEGYÉSPÜSPÖK
ÉS A KOMMUNISTA ÁLLAMBIZTONSÁG

 

   

   

 

--------------------------------------------------------------------------------Ungváry Krisztián A katolikus egyházi hierarchia megtörése a Kádár-rendszerben. A katolikus egyház vezetésének megtörése 1956 után című tanulmányában1 táblázatban gyűjtötte össze az 1945–1987 között beszervezett püspököket. Ebben a táblázatban szerepel Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök, akit a szerző "Kaszás" fedőnévvel illet, beszervezésének dátumához azonban kérdőjelet tesz, és állítását semmiféle hivatkozással nem támasztja alá.2 Tanulmányomban ezért elsődlegesen arra a kérdésre keresem a választ, bizonyítható-e, hogy Kovács Sándor "Kaszás" fedőnevű ügynök volt? Esetleg Kovács Sándor az állambiztonsági szervek célszemélye3 volt "Kaszás" fedőnéven? Egyáltalán honnan adódik ez a "Kaszás" fedőnév?
-----Mivel igazolható, hogy valaki ügynök volt? Ügynök az a hálózati személy, aki az állambiztonsági szerv birtokában lévő terhelő vagy kompromittáló adatok hatására, illetve anyagi érdekeltség fejében vett részt a titkos együttműködésben? Az ügynökkel kapcsolatban kiállítottak egy adatait tartalmazó "6-os kartont",4 valamint nyitottak "B", azaz "beszervezési dossziét", ami a hálózati személyre vonatkozó anyagok (fényképes kérdőív, adatlap, önéletrajz, környezettanulmány, beszervezési nyilatkozat, jelentés a beszervezés lefolyásáról, kiképzési terv, jelentés a kapcsolattartási módszerekről stb.) összegyűjtésére szolgált. Valamint "M", azaz "munka-dossziét" is felfektettek, ami a hálózat ügynökeinek, titkos megbízottainak vagy titkos munkatársainak operatív értékkel bíró eredeti jelentéseit, az ezekkel kapcsolatos intézkedéseket, valamint a hálózati személynek adott feladatokat tartalmazta. Ezek alapján tehát akkor tekinthetünk valakit bizonyosan ügynöknek, ha vagy fellelhető a "6-os kartonja", beszervezési vagy munka-dossziéja, vagy ismerünk tőle származó jelentést.
-----Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában számos, a szombathelyi egyházmegyét, annak vezetőit, püspökeit és papjait érintő, hozzájuk kapcsolódó anyag található. Először az egyházmegye bebörtönzött papjai, valamint az egyházmegye területén élő szerzetesek jó néhány vizsgálati dossziéját5 néztem meg.6 Emellett az egyházmegyét 1944–1972 között irányító Kovács Sándor7 személyi8 és operatív9 dossziéit tekintettem át.10 Kovács Sándor személyi dossziéjának megnyitására 1950. június 27-én tett javaslatot Ipper Pál államvédelmi nyomozó hadnagy az alábbiak szerint: "Alulírott Ipper Pál áv. ny. hdgy. /beosztva I/2-b.11/ Kovács Sándor /szül.: 1893. Kecskemét. magyar, pártonkívüli, teológiai doktor/ szombathelyi püspökre. /Munkahelye: szombathelyi püspöki palota, lakhelye ugyanott./ Vonatkozó, Hatóságunknál elfekvő és beérkezett anyagot átvizsgáltam. Megállapítottam, hogy Kovács Sándor a szombathelyi egyházmegye püspöke. Ezt bizonyítja a hivatalos katolikus névtár 109. o., valamint szolgálati jelentések. A fentiek alapján Kovács Sándor szombathelyi püspöknek a központi nyilvántartásba vételét és róla személyi dosszié felfektetését javaslom."12
-----Kovács Sándor neve több alkalommal felbukkan a Magyar Katolikus Püspöki Karra vonatkozó objektum dossziéban is, ami a püspöki kar működéséről, üléseiről készült jelentéseket tartalmazza.13 Úgy látszik, 1950 nyarán Ipper Pál államvédelmi nyomozó hadnagy különösen elemében volt,14 hiszen 1950. szeptember 13-án javaslatot tett, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Karra objektum dossziét nyissanak. Az indok a következő volt: "Megállapítottam, hogy a magyar r. kath. püspöki karban működő ellenséges elemek felderítése és rájuk vonatkozó terhelő adatok összegyűjtése objektum dosszié felfektetése és nyilvántartásba vétele szükséges."15 Ezen szempontok alapján egy eléggé vaskos iratanyagot sikerült összegyűjteni az 1945. május 24-i püspökkari üléstől egészen 1959. december 29-ig. Hiszen négy kötetben közel 1200 oldalnyi iratanyag, jelentések, ügynöki jelentések, levelek másolatai és hálózati, operatív iratok gyűltek össze. A dossziét ugyan 1979. szeptember 7-én zárták le, de csak 1959-ig tartalmaz iratokat.16
-----A Püspöki Karról készített dossziékban Kovács Sándor kevesebb helyen szerepel, mint aktívabb vagy jelentősebb püspöktársai – például Czapik Gyula, Badalik Bertalan, Hamvas Endre –, akár tevékenységét, akár a püspökkari ülésen elmondott véleményét nézzük. A Kovács Sándor mellett segédpüspökként tevékenykedő Winkler Józsefre17 vonatkozó külön dosszié egyelőre nem került elő.
-----Nagyban segíti a tájékozódást, kutatást, ha az 1945–1956, illetve az azt követő időszak püspökeivel kapcsolatos operatív– és személyi dossziékat is megnézzük, hiszen az egyes személyekkel kapcsolatos jelentéseket ide tették le az állambiztonság emberei, így ezek között számos ügynök jelentése található. Ezen időszak főpásztorai közül Hamvas Endre18 csanádi, Badalik Bertalan19 veszprémi megyéspüspökkel, Brezanóczy Pál egri apostoli kormányzóval majd érsekkel, Endrey Mihály20 segédpüspökkel, esztergomi apostoli kormányzóval, Bárd János21 és Szabó Imre22 esztergomi segédpüspökökkel és Kovács Vince23 váci püspökkel – aki Pétery József letartóztatása után a váci egyházmegyét vezette – kapcsolatban nyitottak hasonló megfigyelési, operatív dossziét. Ezek közül jó néhány kutatható, de vannak olyanok, amelyekről tudjuk, hogy megnyitották, létezett, de nem került levéltárba, ilyen például Bárd János vagy Brezanóczy Pál operatív dossziéja. Hogy Pétery Józseffel és Shvoy Lajossal kapcsolatban készült-e hasonló iratanyag, nem tudjuk, feltételezhetjük, hogy igen, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában azonban jelenleg nem található meg. Az Államvédelmi Hatóság emberei Czapik Gyuláról is nyitottak személyi dossziét, de sajnos ez nem maradt fenn.24 Az ekkor ugyancsak hivatalban lévő Papp Kálmán győri és Virág Ferenc pécsi megyéspüspökökkel kapcsolatban szintén nem tudható, hogy készült-e hasonló irategyüttes, bár ez nagyon fontos forrásanyaga lehetne az 1945 utáni korszaknak.
-----Fennmaradt azonban a Győri egyházmegyével kapcsolatos objektum dosszié.25 Ez nem konkrétan Papp Kálmán megyéspüspök, hanem a püspökség és az egyházmegye megfigyelését volt hivatott dokumentálni.26 Ugyancsak különleges a "váci püspökségen lévő reakció" című objektum dosszié, hiszen ezt is egy intézményre nyitották.27
-----Kovács Sándor püspöktársaival, vezető egyházi személyekkel volt kapcsolatban, róluk írhatott volna "Kaszás" fedőnevű ügynökként jelentéseket. Ezekben a dossziékban azonban "Kaszás" fedőnevű ügynöktől származó jelentés nem található.
-----Kovács Sándort az ÁVH emberei így jellemezték: "Jóindulatú, jámbor ember, akit az izgalom beteggé tesz. Mindenkivel szemben szíves, barátságos. A lelkipásztorkodásban éli ki magát. Ez szinte szenvedélye és szívesen megy bármilyen messzire is misézni. Politikailag nem jelentős személy, sem ellenzéke, sem híve nem volt Mindszentynek."28 Valóban elmondhatjuk, hogy Kovács Sándor félénk, az államhatalom embereitől tartó, óvakodó ember volt. Tény, hogy a püspöki kar visszafogottabb, kevésbé aktív tagjai közé tartozott. Teljes mértékben sem Mindszenty, Badalik, Pétery, sem Czapik, Bánáss, sem Grősz, Hamvas vonalához nem tartozott egyértelműen, ingadozott mindig, a legtöbbször a saját magának és egyházmegyéjének kedvező álláspont mellé állt.
-----Kovács Sándor operatív, személyi dossziéját ugyan 1950-ben nyitották, de már 1946-tól kezdődően számos jelentés, leveleinek, körleveleinek másolata megtalálható dossziéjában.

 

OPERATÍV TECHNIKÁK KOVÁCS SÁNDOR MEGFIGYELÉSÉRE

Először 1957 szeptemberében került sor operatív technika bevezetésére Kovács Sándor dolgozószobájába. A Belügyminisztérium II/5-c alosztálya29 1957. szeptember 16-án tett javaslatot, melyben megindokolják a IX/8-as rendszabály30 bevezetését.31 A bevezetésre azért került sor, hogy felderítsék "ellenséges tevékenységét és operatív célból érdekes kapcsolatait". A IX/8-as rendszabály bevezetésével a II/5-c alosztály céljai a következők voltak: "Kovács Sándor szombathelyi püspök tevékenységének ellenőrzése, főleg bizalmas beszélgetésein keresztül.; A technikai és más operatív eszközök segítségével szerzett anyagok dokumentálása, esetén funkcióját figyelembevéve esetleges eljárás megindítása.; Megfelelő kompromittáló adatok birtokában esetleges beszervezésének előkészítése.; A püspökségen belül dolgozó »Jóska«; »Győri«; »Zombori«; »Erdős« fedőnevű ügynökök ellenőrzése." 32 A IX/8-as rendszabály bevezetésére 1957. szeptember 23-án sor került, amiről Sarkadi Mátyás szeptember 26-án tette meg jelentését.
-----A BM Vas Megyei Rendőrfőkapitányság Politikai Nyomozó Osztály V. alosztály két munkatársa, Illés László rendőr hadnagy és Klamerusz Béla rendőr százados, alosztályvezető 1958. május 6-án Operatív tervet készített Kovács Sándor megyéspüspök ügyében. 34A Politikai Nyomozó Osztály munkatársai elsősorban egy "Zoli"35 fedőnevű ügynökre és a Kovács Sándor dolgozószobájába bevezetett operatív technikára támaszkodhattak a szombathelyi püspök tevékenységének felderítése közben.
-----Az 1956 után átalakult állambiztonsági szervek még tapogatóztak. Nem ismerték a püspökvárat, nem rendelkeztek helyszínrajzzal, így csak Kovács Sándor téli dolgozószobájába vezették be az operatív technikát. 1958. június 5-én tett javaslatot Illés László és Klamerusz Béla, hogy a püspök nyári dolgozószobájába is szereljenek be IX/8 technikát. "Zoli" ügynök hathatós segítségével éjszaka bejutottak a püspökvárba, és a megfelelő eszközt el is helyezték.36 Az első időkben technikai nehézségek adódtak, az operatív készülék elromlott, ezért hosszabb ideig nem működött, majd 1958. október másodikán a rendszabályt kicserélték.37 Az ügynökök és az operatív technika segítségével teljesen feltérképezték és dokumentálták Kovács Sándor tevékenységét, cselekedeteit, beszédeit, kapcsolatait, utazásait. 1960-ig rendesen működött a IX/8-as rendszabály, ekkor azonban elromlott, így ismét javításra szorult. A jól bevált módszer szerint "Zoli" ügynök segítségével – miközben Kovács Sándor elutazott, a többi püspökvárban lakó személyt pedig eltávolították – a BM II. Főosztály, 10. osztály38 emberei kijavították a meghibásodott technikát.39 Ám az operatív technika továbbra sem működött tökéletesen, és a püspökvár tatarozása miatt félő volt a dekonspiráció, ezért 1960 júliusában ismét sor került az operatív technika átalakítására.40 Kovács Sándor 1972. március 23-án vonult nyugdíjba, és ezt megelőzően, 1972. március 14-én a 3/e rendszabályt kiszerelték szobájából.41

 

"KASZÁS" MEGJELENÉSE

1962-ben tűnt fel először Kovács Sándor operatív iratanyagában a "Kaszás" megnevezés és a "Kaszás" fedőnevű ügy. Hogy 1962-ben miért volt szükség ezen fedőügy elindítására, jelen ismereteink alapján nem tudjuk megmondani. A II. Vatikáni Zsinat ideje alatt és az azt követő rövid időben – 1966 januárjáig42 – használták azokban a jelentésekben a "Kaszás" megnevezést, amelyeket operatív technika útján szereztek Kovács Sándorról.
-----A "Canale"43 ügyben ugyan a II. Vatikáni Zsinat harmadik ülésszakára kiküldöttek között szerepel egy "Kaszás", de a kísérők között, így ő nem lehet Kovács Sándor. A zsinatra kiutazók között, az eddig megjelent munkákban sehol nem került elő "Kaszás", azaz Kovács Sándor.44
-----1966 januárjában összefoglalták Kovács Sándor tevékenységét a II. Vatikáni Zsinaton és azzal kapcsolatban, ezt követően az operatív dossziéjában nem szerepel "Kaszás" fedőnevű célszemélyként. A "Canale" sorozatban előkerül Kovács Sándor, ott azonban "Kaszás" névvel említik, mint célszemélyt.45

 

ÜGYNÖKÖK KOVÁCS SÁNDOR KÖRNYEZETÉBEN

Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök tevékenységének feltérképezésére az állambiztonsági szervek felhasználtak ügynöki jelentéseket és operatív technikát is. Kovács Sándor operatív dossziéjában számos ügynök jelentése megtalálható. Ezek kiragadott ügynökjelentések, amelyek Kovács Sándorra vonatkoznak, vele kapcsolatosak. A paptársak közül jópár jelentett főpásztorára, és a BM Vas megyei Politikai Nyomozó Osztály V. alosztályának46 számos ügynöke volt a püspöki aulában, hivatalban is.
-----1956 előtt elvétve található fedőnévvel ellátott ügynöki jelentés, sokkal inkább 1956 után szaporodnak meg az ügynökök által készített írások.
-----A BM Vas Megyei Rendőrfőkapitányság Állambiztonsági Szerve III. Osztály 1972. június 14-én Kovács Sándor nyugalmazott püspök ügyében készített Összefoglaló jelentést. Ebben a jelentésben leírták, hogy kik voltak azok az ügynökök, akik munkáját folyamatosan felhasználták Kovács Sándorral kapcsolatban, így "Zoli",47 "Somlai",48 "Szegedi", 49 "Vértesi",50 "Mátrai",51 "Békés",52 "Győri"53 és "Erdős László"54 által készített jelentéseket.55 Ezen kívül Kovács Sándor dossziéjában a következő ügynökök adtak még több-kevesebb jelentést: "Bácskai",56 "Balassa",57 "Budai Péter",58 "Csöpi",59 "Gyulai",60 "Hívő",61 "Illés",62 "Karádi József",63 "Kelemen",64 "Kocsis Péter",65 "Kornél",66 "Márton",67 "Pátkai",68 "Rózsa",69 "Sári",70 "Soproni",71 "Szentesi Árpád",72 "Tamás",73 "Temesvári",74 "Tulipán",75 "Zombori Tamás".76 Mindebből látható, hogy szép számú ügynök szorgoskodott rendszeres, vagy alkalmi megbízatás alapján Kovács Sándor körül.
-----1972. június 9-én született egy Határozat Kovács Sándor nyugalmazott r. k. püspök személyi dossziéjának megszüntetéséről. Ebben leírták, hogy Kovács Sándor "1958-tól igyekezett az állammal szemben lojálisabb magatartást tanúsítani. Az ellenforradalom alatt és után kinevezett reakciós papokat leváltotta és helyükre az állammal szemben lojális személyeket nevezett ki. Az alsópapsággal folytatott beszélgetései során intette őket, hogy az állammal szemben ellenséges tevékenységet ne fejtsenek ki. Az állammal szembeni magatartásában további pozitív változás állt be 1962-től, mikor a magyar állam hozzájárult, hogy részt vehessen a II. Vatikáni Zsinat ülésszakain. A továbbiakban tevékenysége elsősorban a hitélet fokozására irányult. [...] 1972. januárjában a Vatikán felmentette az egyházmegye vezetése alól és nyugállományba helyezte. A beérkezett adatokat értékelve megállapítható, hogy nevezett mint megyéspüspök az utóbbi időben ellenséges tevékenységet nem követett el, az állammal szemben lojális magatartást tanúsított. Nyugállományba helyezése óta megszűnt befolyása az egyházmegye papjaira. Idős kora és betegsége miatt ellenséges tevékenység részéről nem várható, ezért határozatot hoztam a 25-30317. számú személyi dosszié lezárására. [...] A fentiek alapján kérem Kovács Sándor nyugalmazott rk. püspök szombathelyi lakos 25-30317. számú személyi dosszié lezárásának és irattárba helyezésének engedélyezését."77
-----Zárásként 1972. június 15-én a Vas Megyei Rendőrfőkapitányság Állambiztonsági Szerv III. Osztály hivatalos helyiségében a 25-30317. számú személyi dosszié mellékleteként szereplő 127 darab "K"-ellenőrzés78 anyagait 1963–1972 közötti időintervallumban, valamint 1145 darab 3/E rendszabály anyagait 1957–1972 közötti időintervallumban megsemmisítették.79
-----Felmerül tehát a jogos kérdés: tekinthetjük-e a rendelkezésre álló anyagok alapján Kovács Sándort "Kaszás" fedőnevű ügynöknek?
-----Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában folytatott kutatások alapján, jelen ismereteink szerint nem tekinthetjük Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspököt ügynöknek, hiszen eddig sem "6-os karton", sem beszervezési vagy munkadosszié, sem tőle származó jelentés nem került elő, ami hálózati tevékenységét bizonyíthatná. Eddig sehol nem találtam utalást Kovács Sándor ügynöki tevékenységére. Az állambiztonsági szervek emberei, ha ügynökükről van szó, gyakran úgy említik, hogy X. Y., W. Z. fedőnevű ügynökünk. Végigolvasva Kovács Sándor 11 kötetes, több mint 4000 oldalnyi dosszié sorozatát, sehol nem szerepel, hogy "Kaszás" fedőnéven ügynöke lett volna az állambiztonsági szerveknek. Más operatív dossziékban sem került eddig elő "Kaszás" fedőnevű ügynöktől jelentés. Ha viszont az egykori püspöknek nincs "6-os kartonja", beszervezési, vagy munka-dossziéja, nem került elő tőle származó jelentés, és az állambiztonsági szervek sehol nem jegyzik meg, hogy Kovács Sándor "Kaszás" fedőnevű ügynökük lett volna, csak azt, hogy "Kaszás" célszemély volt, akkor kijelenthetjük, hogy a jelenleg fellelhető anyagok ismeretében Kovács Sándor nem volt a BM III/III főcsoportfőnökség ügynöke.
-----Előfordulhat, hogy a BM III/I, a hírszerzés foglalkoztatta a II. Vatikáni Zsinat idején, de ezzel kapcsolatos irat eddig nem került elő.
-----Az állambiztonsági szervek gyakran használtak fedőneveket célszemélyeknél, így lett Kovács Sándor "Kaszás", vagy Badalik Bertalan "Kampós". Hogy miért kapta Kovács Sándor a "Kaszás" elnevezést, ahhoz az állambiztonsági szervek munkatársai nem fűztek magyarázatot. Jelen ismereteink alapján csak azt jelenthetjük ki, hogy Kovács Sándor "Kaszás" nevű célszemélyként szerepel az állambiztonsági iratokban. Az ÁVO, ÁVH, BM belső reakció elleni elhárítás emberei minden terhelő, kompromittáló adatot, információt összegyűjtöttek Kovács Sándorral kapcsolatban, ezeket gyakran fel is használták ellene, vele szemben, de beszervezniük – pedig többször tervbe vették – nem sikerült.
-----Kovács Sándor az állambiztonsági szervek láttatása alapján 1956 előtt aktív, többször az ő szemszögükből ellenséges személy volt, majd 1956 után, és különösen a II. Vatikáni Zsinat alatt és után egy sokkal enyhébb, kompromisszumkészebb főpap képét mutatta, de hogy "Kaszás" fedőnéven az állambiztonság munkáját segítő ügynök lett volna, az nem bizonyítható.

 

Soós Viktor Attila 1979-ben született Körmenden. A Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1998-ban. 2004-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán történelem-, a Hittudományi Karon hittanár képesítést szerzett. 2006-tól az ELTE Új- és jelenkori magyar történeti doktori program hallgatója, kutatási területe az Állami Egyházügyi Hivatal szervezete és működése. A Magyar Országos Levéltárban az 1945 utáni politikai kormányszervek, MDP-MSZMP-iratok osztályán dolgozik 2005 óta levéltárosként. 2004-tôl minden héten önálló egyháztörténeti műsort szerkeszt a Magyar Katolikus Rádióban. A Mindszenty Társaság titkára és Brenner János boldoggá avatási eljárásának történész szakértője. Fő kutatási területe a XX. század politika- és egyháztörténete. Több önálló kötet szerzôje és szerkesztője. A Vasi Szemlében eddig két tanulmánya jelent meg. Nős, három gyermek édesapja.

   

   

Jegyzetek

* A rovatban korábban (2003–2007 között) bemutattuk Kollarits Krisztina irodalomtörténészt, Illés Péter néprajzkutatót, Körtvélyes Zsuzsanna történészt, Bognár Bulcsu történész-szociológust, Békés Márton történészt, Németh Sándor földrajzkutatót, Bakó Balázs történészt. (A szerk.)
1 A tanulmány megjelent: TABAJDI Gábor–UNGVÁRY Krisztián: Elhallgatott múlt. A pártállam és a belügy. A politikai rendőrség működése Magyarországon 1956–1990. Corvina–1956-os Intézet, Bp. 2008. 285–311. old.
2 UNGVÁRY Krisztián: A katolikus egyházi hierarchia megtörése a Kádár-rendszerben. A katolikus egyház vezetésének megtörése 1956 után. In: TABAJDI–UNGVÁRY, 291. old.
3 Célszemély az, akire az állambiztonsági szervek tanulmányozása vagy bizalmas nyomozása irányult.
4 Az állambiztonsági hálózati nyilvántartásban a hálózati személy beszervezésével kapcsolatos adatokat tartalmazó karton.
5 Az állambiztonsági szervek a hatáskörükbe tartozó ügyekben lefolytatott büntetőeljárás során keletkezett iratokat "V" jelű, ún. vizsgálati dossziékban helyezték el.
6 ÁBTL 3. szekció Hálózati, operatív és vizsgálati dossziék, 3.1. Központi operatív nyilvántartást végző szervezeti egységek által kezelt dossziék. 3.1.9. Vizsgálati dossziék V–5688 Labancz László Medárd, ferences szerzetesek (Szombathely) internálása. V–56107 dr. Szendy László ügyében vizsgálati dosszié. V–56116 dr. Sághy Elek ügyében vizsgálati dosszié. V–71041 Süle Ferenc ügyében vizsgálati dosszié. V–86573 dr. Galambos Miklós ügyében vizsgálati dosszié. V–92352 Bőle Kornél (domonkos szerzetes) és társai ügyében vizsgálati dosszié. V–128726 Keleti Géza (ciszterci szerzetes, szombathelyi egyházmegyés pap) ügyében vizsgálati dosszié. V–141672 dr. Pataki László ügyében vizsgálati dosszié. V–142065 Tagscherer Ferenc ügyében vizsgálati dosszié. Bár ő nem pap volt, az ő anyagához csatolva található Szendy László anyaga. V–142997 dr. Lelkes József ügyében vizsgálati dosszié. V–143206 Abai Imre és társai ügyében vizsgálati dosszié.
7 Kovács Sándor (1893–1972) szombathelyi megyéspüspök 1944-től.
8 Az állambiztonsági szervek által egy személlyel szemben folytatott bizalmas nyomozás során keletkezett iratokat tartalmazó dosszié.
9 A személyi, csoport, figyelő, körözési, objektum, rendkívüli esemény, illetve az ellenőrző dossziék összefoglaló neve.
10 ÁBTL 3. szekció Hálózati, operatív és vizsgálati dossziék, 3.1. Központi operatív nyilvántartást végző szervezeti egységek által kezelt dossziék, 3.1.5. Operatív dossziék O–14759/1-11 Kovács Sándor személyi dossziéja.
11 Államvédelmi Hatóság I. Hálózati Főosztály. I/2. Belső reakció elleni harc osztálya. B. alosztály Klerikális reakció elleni harc.
12 ÁBTL 3.1.5. O–14759/1. d. 1. Javaslat személyi dosszié nyitására. Bp. 1950. június 27. aláíró Ipper Pál államvédelmi nyomozó hadnagy. A javaslatot jóváhagyta Harmath Frigyes államvédelmi hadnagy alosztályvezető, Szöllősi György államvédelmi alezredes, osztályvezető.
13 ÁBTL 3.1.5. O–13405/1-3/b. d. Objektum dosszié a Magyar Római Katolikus Püspöki Karról.
14 Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök személyi dossziéjának megnyitása után nem sokkal 1950. augusztus 12-én tett javaslatot Badalik Bertalan veszprémi püspök személyi dossziéjának a megnyitására is. Ld. ÁBTL 3.1.5. O–12547/1. d. 1. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy miközben zajlottak a Püspöki Kar és a Magyar Állam között a tárgyalások a szerzetesek ügyében, az Államvédelmi Hatóság is aktívan dolgozott a Püspöki Kar és egyes püspökök megfigyelésén, felderítésén.
15 ÁBTL 3.1.5. O–13405/1. d. 31. Javaslat objektum dosszié nyitására. Bp. 1950. szeptember 13. (A tanulmányban szereplő idézeteket szó szerint, minden helyesírási, elgépelési és stilisztikai hibával együtt közlöm.)
16 ÁBTL 3.1.5. O–13405/3-b. d. Zárólap. Bp. 1979. szeptember 7.
17 Winkler József (1905–1981) 1964-től dadimai címzetes püspök, a szombathelyi egyházmegye segédpüspöke.
18 ÁBTL 3.1.5. O–12817/1-13. d. Hamvas Endre személyi dosszié.
19 ÁBTL 3.1.5. O–12547/1-7. d. Badalik Bertalan személyi dosszié.
20 ÁBTL 3.1.5. O–12302/1-5. d. Endrey Mihály személyi dosszié.
21 ÁBTL 3.1.5. O–9327. d. Bárd János személyi dosszié.
22 ÁBTL 3.1.5. O–12347/1-2. d. Szabó Imre személyi dosszié.
23 ÁBTL 3.1.5. O–9329. d. Kovács Vince személyi dosszié.
24 ÁBTL 3.1.5. O–8801. d. A dossziét megsemmisítették, nem került az ÁBTL-be. A dosszié létezésére bizonyíték pl. az O-13405/2. d. 20. oldalán "Hívő" fedőnevű ügynök jelentése végén található munkautasítás, a jelentés két példányban készült, egy Czapik személyi dossziéba. Ilyen utasítás számos iraton szerepel.
25 A kémelhárítás, a belső reakció elhárítása, a büntetés-végrehajtás, a határőr-felderítés és a fegyveres erőknek a katonai elhárításhoz tartozó szerveinél parancsokban, utasításokban meghatározott objektumokra (intézmények, üzemek stb.), illetve egyes meghatározott témákra (ún. vonalakra) vonatkozó adatok összegyűjtésére szolgáló dosszié.
26 ÁBTL 3.1.5. O–11538. d. Győri római katolikus egyházmegye objektum dossziéja.
27 ÁBTL 3.1.5. O–18635. d. Objektum dosszié a "Váci Püspökségen lévő reakció" címmel.
28 ÁBTL 3.1.5. O–13405/1. d. 37. Kimutatás. Bp. 1950. február 14.
29 Belső reakciót elhárító osztály – egyházi alosztály.
30 Szobalehallgatás.
31 ÁBTL 3.1.5. O–14759/5. d. 144/18–144/21. old. Javaslat. Bp. 1957. szeptember 16. IX/8-as rendszabály bevezetésére. Sarkadi Mátyás rendőrnyomozó hadnagy; Berényi István rendőrnyomozó százados. alosztályvezető; Hollós Ervin rendőrnyomozó alezredes osztályvezető.
32 ÁBTL 3.1.5. O–14759/5. d. 144/18–144/21. old.
33 ÁBTL 3.1.5. O–14759/5. d. 144/22. old. Jelentés. Bp. 1957. szeptember 26. Jelentés IX/8-as rendszabály bevezetéséről. Sarkadi Mátyás rendőrnyomozó hadnagy.
34 ÁBTL 3.1.5. O–14759/7. d. 266–270. old. Operatív terv. Szombathely, 1958. május 6.
35 ÁBTL 2. szekció, Szervezeti egységekhez nem kapcsolódó állambiztonsági iratok, 2.2. Operatív és hálózati nyilvántartások, 2.2.2. Hálózati nyilvántartások 6-os karton: "Zoli", "Jóska", "Somlói", "Siklósi" – mind a négy fedőnév egymást követő időszakokban Varjas Győző püspöki titkár, majd irodaigazgató fedőneve volt. 1957-ben szervezték be és egészen 1972-ig, Kovács Sándor haláláig jelentett a megyéspüspökről. Beszervezése fokozatosan, elvi alapon történt, először ügynök, majd titkos munkatárs és titkos megbízotti besorolásban volt. Saját munka dossziéja eddig egyik fedőnévhez sem került elő, azonban rengeteg jelentése megtalálható Kovács Sándor operatív dossziéiban. Tartótisztje Klamerusz Béla rendőr százados volt.
36 ÁBTL 3.1.5. O–14759/7. d. 325–326. old. Javaslat. Szombathely, 1958. június 5.
37 ÁBTL 3.1.5. O–14759/5. d. 144/16. old. Javaslat. Szombathely, 1958. szeptember 29. Illés László rendőr hadnagy; Klamerusz Béla rendőr százados alosztályvezető; Tihanyi János rendőr őrnagy osztályvezető.
38 BM Politikai Nyomozó Főosztály II/10. Osztály – operatív technika alkalmazása.
39 ÁBTL 3.1.5. O–14759/8. d. 82–83. old. Javaslat. Szombathely, 1960. május 6.
40 ÁBTL 3.1.5. O–14759/8. d. 88–89. old. Javaslat. Szombathely, 1960. július 20.
41 ÁBTL 3.1.5. O–14759/11. d. 234–235. old. Jelentés, Szombathely. 1972. március 16. Illés László rendőr őrnagy; Hoffmann János rendőr alezredes osztályvezető; Adrián Zsigmond rendőr őrnagy Főkapitányság vezető állambiztonsági helyettese.
42 ÁBTL 3.1.5. O–14759/10. d. 211–213. old. Ellenőrzési terv. Szombathely, 1966. január 25.
43 A II. Vatikáni Zsinattal és azon résztvevő magyar és külföldi személyekkel foglalkozik a 16 kötetes "Canale" dosszié. ÁBTL O–14963/1-10. d.
44 MÁTÉ-TÓTH András: A II. Vatikáni Zsinat és a magyar elhárítás. In: www.vallastudomany.hu/Members/ matetoth/vtmtadocs/m-ta_II_vatikani_zsinat; KISZELY Gábor: Állambiztonság 1956-1990. Korona, Bp. 2001. 97–143. old.; ADRIÁNYI Gábor: A Vatikán keleti politikája és Magyarország 1939–1978. A Mindszenty-ügy. Kairosz, Bp. 2004.; KAHLER Frigyes: III/III-as történelmi olvasókönyv 3. A "Canale" dosszié – A magyar titkosrendőrség és a II. Vatikáni Zsinat, Kairosz, Bp. 2005.
45 ÁBTL 3.1.5. O–14963/9a kötet 467-490.p.
46 Belső reakció elleni elhárítás.
47 Varjas Győző. Ld. "6-os kartonját" és ügynök jelentéseit.
48 Uaz.
49 Az ÁBTL munkatársa a rendelkezésre álló információk alapján nem tudta beazonosítani. Jelentésekben fedőnéven szereplő ügynökök beazonosítása az ÁBTL-ben az ún. "6-os karton" kikérésével történik. Az adott ügynökkel kapcsolatos információk – fedőnév, azonosító és dosszié szám, valamint minden egyéb személyes adat – alapján egy munkatárs a korabeli nyilvántartásból beazonosítja és előkészíti az adott ügynök "6-os kartonját". Amennyiben nem sikerül azonosítani az ügynököt a kutató kérésére, "a hálózati személy nem azonosítható" választ adják. Ilyen esetekben az adott jelentések tartalmából, szövegösszefüggéseiből próbáltam beazonosítani az adott illetőt.
50 Az ÁBTL munkatársa a rendelkezésre álló információk alapján nem tudta beazonosítani. Az én beazonosításom alapján Molnár Vince ld. M-34113. d. jelentéseit.
51 Konkoly István. Ld. bővebben: SOÓS Viktor Attila: "Mátrai" fedőnevű ügynök az állambiztonsági szervek szorongatásában. In: Egyháztörténeti Szemle 2007. 1. szám, 145–173. old.
52 Az ÁBTL munkatársa a rendelkezésre álló információk alapján nem tudta beazonosítani.
53 Az ÁBTL munkatársa a rendelkezésre álló információk alapján nem tudta beazonosítani. Az én beazonosításom alapján nagy valószínűség szerint Galambos Miklós.
54 Az ÁBTL munkatársa a rendelkezésre álló információk alapján nem tudta beazonosítani.
55 ÁBTL 3.1.5. O–14759/11. d. 236–239. old. Jelentés. Szombathely, 1972. június 14. Illés László rendőr őrnagy; Hoffmann János rendőr alezredes osztályvezető; Adrián Zsigmond rendőr őrnagy, a Főkapitányság vezető állambiztonsági helyettese.
56 Az ÁBTL munkatársa a rendelkezésre álló információk alapján nem tudta beazonosítani.
57 Az ÁBTL munkatársa a rendelkezésre álló információk alapján nem tudta beazonosítani. Az én beazonosításom alapján Beresztóczy Miklós.
58 Az ÁBTL munkatársa a rendelkezésre álló információk alapján nem tudta beazonosítani.
59 Nem szerepel a hálózati nyilvántartásban. Az én beazonosításom alapján Cseresznyés György.
60 Az ÁBTL munkatársa a rendelkezésre álló információk alapján nem tudta beazonosítani.
61 Az ÁBTL munkatársa a rendelkezésre álló információk alapján nem tudta beazonosítani. Az én beazonosításom alapján Semptey László.
62 Az ÁBTL munkatársa a rendelkezésre álló információk alapján nem tudta beazonosítani. Az én beazonosításom alapján Kulcsár István.
63 Somfai Ferenc lásd "6-os kartonját" és ügynök jelentéseit.
64 Az ÁBTL munkatársa a rendelkezésre álló információk alapján nem tudta beazonosítani. Az én beazonosításom alapján Jámbor Dezső.
65 Az ÁBTL munkatársa a rendelkezésre álló információk alapján nem tudta beazonosítani. Az én beazonosításom alapján Molnár Vince lásd M-17463. d. jelentéseit.
66 Az ÁBTL munkatársa a rendelkezésre álló információk alapján nem tudta beazonosítani.
67 Az ÁBTL munkatársa a rendelkezésre álló információk alapján nem tudta beazonosítani. Az én beazonosításom alapján Molnár Vince lásd M-25480. d. jelentéseit.
68 Nem szerepel a hálózati nyilvántartásban. Az én beazonosításom alapján Esty Miklós.
69 Nem szerepel a hálózati nyilvántartásban. Az én beazonosításom alapján Várkonyi Imre.
70 Nem szerepel a hálózati nyilvántartásban.
71 Az ÁBTL munkatársa a rendelkezésre álló információk alapján nem tudta beazonosítani. Az én beazonosításom alapján Haynal András Géza OP.
72 Nem szerepel a hálózati nyilvántartásban.
73 Az ÁBTL munkatársa a rendelkezésre álló információk alapján nem tudta beazonosítani.
74 Az ÁBTL munkatársa a rendelkezésre álló információk alapján nem tudta beazonosítani.
75 Bódis József lásd "6-os kartonját" és ügynök jelentéseit.
76 Nem szerepel a hálózati nyilvántartásban. Az én beazonosításom alapján Zenz Péter.
77 ÁBTL 3.1.5. O–14759/11. d. 240–241. old. Határozat. Szombathely, 1972. június 9. Illés László rendőr őrnagy; Hoffmann János rendőr alezredes osztályvezető; Adrián Zsigmond rendőr őrnagy, a Főkapitányság vezető állambiztonsági helyettese.
78 Postai küldemények operatív ellenőrzése, melynek során az állambiztonsági szervek a bizalmas nyomozás alatt álló személy postai küldeményeit felbontották, illetve esetenként elkobozták.
79 ÁBTL 3.1.5. O–14759/11. d. 242–244. old. Jegyzőkönyv; valamint 245–265. old. Jegyzőkönyv.