VASI SZEMLE-ÜNNEP: ÉVFORDULÓ ÉS NÍVÓDÍJ-ÁTADÁS
Savaria Múzeum, 2008. december 15.
--------------------------------------------------------------------------------
-----Fogantatásának és születésének helyére látogatott hát vissza a 75 évvel korábban,
1933-ban indult vasi folyóirat. Közvetlen alkalmat erre az adott, hogy december 16-án volt
a "Vasvármegyei Múzeumok Barátainak Egyesülete" (mai nevén: Vasi Múzeumbarát Egylet)
75. születésnapja, ez a szervezet ugyanis ugyancsak 75 éve, 1933. december 16-án alapíttatott
meg, nem függetlenül a folyóirattól, hiszen egyik célja éppen ez utóbbi anyagi biztonságának
megteremtése volt.
-----A vasutassztrájk által megnövelt szervezési nehézségek ellenére végeredményben
jól szervezett, tartalmas ünnepségre került sor a múzeum nagytermében, ahol szép számmal
jelentek meg a Vasi Szemle szerzői, barátai, olvasói, múzeumbarátok, tudományos és művelődési
szakemberek. Dr. Nagy Zoltán megyei múzeumigazgatónak a kezdeti időket
felidéző, méltó bevezetője után Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke emelkedett
szólásra. Méltatta a Vasi Múzeumbarát Egylet és a Vasi Szemle tevékenységét, megfogalmazta
a fenntartó megyei önkormányzat további támogatási szándékát, és átnyújtotta
a megyei önkormányzat elismerő oklevelét a két 75 éves intézmény vezetőjének: Tóth Kálmán
egyesületi titkárnak, illetve dr. Gyurácz Ferenc főszerkesztőnek. Utóbbi az évforduló
méltatása során hangsúlyozta, hogy az 1930-as évek országos szellemi virágzása, amelynek
egyik helyi eredménye volt a Szemle megindítása, nem a gazdasági fellendülés következménye
volt, hanem ellenkezőleg: azért vált lehetségessé a Trianonban megcsonkított ország
talpraállása és megerősödése, mert az ország sorsáért felelős elitek értékrendjében a szellemi
és morális értékek álltak az első helyen. Ez tükröződik a Szemle első korszakának lapszámaiban,
és leginkább ez az, ami a mai súlyos válsághelyzetben is példaként szolgálhat.
-----Lőcsei Péter irodalom- és művelődéstörténész, tanár, a szerkesztőbizottság tagja
tömör, de nagyívű előadásban ismertette a 75 évvel korábbi folyóirat- és egyesületalapítás
körülményeit [az egyesület alapításában több száz (!) közférfiú s néhány hölgy - vett
részt], majd pedig Békés Márton szerkesztő adott tartalmi áttekintést a Vasi Szemle ünnepi
folyóiratszámáról, amely mint olvasóink tudják bővített terjedelemben és ünnepélyesebb
külsővel látott napvilágot.
-----Az ünnepi rendezvény csúcspontjaként került sor a Vasi Szemle 1989 (de folyamatosan,
kétévenként 1997) óta odaítélt nívódíjának átadására. A szerkesztőbizottság egyhangú
választása ezúttal két régi, hűséges szerzőnkre esett: Dr. Gál József (aki 19871994
között főszerkesztője volt folyóiratunknak) elsősorban hely- és művelődéstörténeti tanulmányaival, interjúival, recenzióival gazdagította a magyar tudományt, megyei önismeretünket és a Vasi Szemlét, míg Salamon Nándor főként művészettörténeti tanulmányaival, forrásközléseivel és kitűnő recenzióival tette ugyanezt. Az elmúlt két év publikációi közül Gál József szombathelyi zenei művelődéstörténeti tanulmányait és a Faludi Irodalmi Társaság történetének feldolgozását, továbbá Salamon Nándor Rumi Rajki István szobrászművészről írt alapvető tanulmányait és László Gyula vasi kapcsolatait dokumentáló leveleinek szakszerű közlését emeljük ki. Dr. Gál Józsefről Békés Márton szerkesztő, történész, Salamon Nándorról pedig Dr. Bariska István történész, levéltáros, a Vasi Szemle
szerkesztőbizottságának tagja mondott laudációt.
(Balról:) Dr. Gál József, Békés Márton és Salamon Nándor beszélget az ünnepség végén (Garas Kálmán felvétele) |
-----A rendezvény keretében elhangzott zeneszámokat az Orosz Sándor igazgató vezetésével megjelent zeneiskolások: Tóth Dániel, Máté Anna és Máté Barnabás érzékeny előadásában hallhatta a közönség, míg Berzsenyi Dániel, Weöres Sándor és Pável Ágoston egy-egy versét Szabó Róbert Endre, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ II. éves színész hallgatója mondta el. A nívódíjasok egészségére vaskeresztesi vörösborral koccinthattak az ünneplők. A rendezvény elején a Himnuszt, végén pedig a
Szózatot énekelte el az egybegyűlt kultúrabarát közönség. (Gy. F.)
-----
-----
-----
-----
-----