CSAPÓ TAMÁS
A MAGYAR KÖZÉP- ÉS NAGYVÁROSOK BELSŐ SZERKEZETE
SZOMBATHELY PÉLDÁJÁN

------------------------------A tanulmány Vas megye központján, a 80 ezer lakosú Szombathelyen keresztül mutatja be a magyar közép- és nagyvárosok funkcionális szerkezetét. A kiterjedt urbanisztikai kutatás fő célja az volt, hogy empirikus kutatás során, megvizsgálva a különböző funkciók területi elhelyezkedését, bemutassa a város funkcionális övezeteinek elhelyezkedését és jellemzőit.

 

 

 

 

 

BARKÓCZY LÁSZLÓ–FÜLÖP LÁSZLÓ
NÉVHELYETTESÍTÉS ÉS FATIKUS NYELVI ELEMEK A
XVI. SZÁZADI ÍRÁSOS KOMMUNIKÁCIÓBAN
(LEVELEKBEN)

------------------------------A XVI. században kelt Nádasdy-levelek megszólítási formuláiból von le következtetéseket a nyelvtörténeti dolgozat. A megszólítások által tükrözött családi és társadalmi kapcsolatok kutatása nem csak a nyelvtörténet, hanem a tágabb művelődéstörténet számára is új eredményeket ígér.

 

 

 

 

 

GECSE VERONIKA
DEMOGRÁFIAI ADATOK A VAS MEGYEI ÉS
SZOMBATHELYI ZSIDÓSÁGRÓL (1920–1944)

------------------------------Magyarország zsidóságán belül negatív népesedési tendencia volt megfigyelhető az 1920-as évektől kezdődően, ez az országosan tapasztalható változás érvényesült Vas vármegyében és Szombathelyen is. A két világháború között mérhető tendencia volt a vidéki zsidóság Szombathelyre költözése, 1944-től azonban, főképpen a Holocaust következtében és kisebb részt a kivándorlás, asszimiláció miatt, drasztikusan csökkent az izraeliták száma a megyében és a megyeszékhelyen.

 

 

 

 

 

KOVÁCS J. ATTILA
A CSEREFA ÉS A SZÉKELYSÉG

------------------------------A székelység körében a tölgyeket "cserefa" néven ismerik, mely tulajdonképpen csak a tölgyek egyikére, a magyar nyelvterületen általánosan használt csertölgy (cser, cserfa) megnevezésre utal, s bár Székelyföldön ez a faj nem fordul elő, a cserefa népies elnevezése történeti-ökológiai, esetleg megtelepedési összefüggésekre utalhat. A botanikus szerző kitekint szűkebb szakterületéről, és számba veszi ezeket az összefüggéseket, amelyek egy része a nyelvterület nyugati részeit is érinti.

 

 

 

 

 

RÁDAY-PESTHY PÁL FRIGYES
A SZELESTEI ARBORÉTUM ÉS EGYIK RITKASÁGA: A
GALAMBFA (DAVIDIA INVOLUCRATA)

------------------------------A 86-os műút közelében, Vas megye északi részén elterülő, 13,5 hektáros Szelestei Arborétum hazánk legszebb botanikus kertjei közé tartozik. A történész szerző – személyes élményétől indíttatva, alapos kutatások nyomán – bemutatja a jelenleg szállodaként üzemelő kastély történetét, részleteket villant fel a kastély körül elterülő arborétum történetéből, majd sétára invitálja az olvasót a kertben. Végül megáll a "legszebben és legérdekesebben virágzó" lombhullató fák egyike, a galambfa szelestei példányánál, és sokoldalúan ismerteti azt.

 

 

 

 

 

DÉNES JÓZSEF
AVAR TÁBOROK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN?

------------------------------A régészeti munkahipotézis fő állítása, hogy a Kárpát-medencében itt-ott még fellelhető, vagy írott források alapján kikövetkeztethető földvárak, földsáncok a magyar honfoglalás előtt a térséget lakó és valószínűleg állammá szervező avarok katonai támaszpontjai voltak. A szerző részletesen elemzi az egyes feltételezett avar táborokat, és kísérletet tesz arra is, hogy céljukat és építési idejüket meghatározza.