SZENDE ÁKOS
A FEKETE BÁRÁNY IS A NYÁJHOZ TARTOZIK?
ADATOK FARKAS DÉNES SZOMBATHELYI PÜSPÖKI HELYNÖK (19511956) PÁLYAFUTÁSÁHOZ
--------------------------------------------------------------------------------A Budapesti Piarista Gimnáziumban az
1959/60-as tanév első egyháztörténet-óráján Medvigy tanár úr1 a következő XIII. Leó pápától
származó idézetet íratta le a munkafüzetünkbe: "Az Egyház legjobb védelme híven
előadott múltja". Huszonöt évvel később kezembe került Walter Nigg "szerzetesség titkairól"
szóló szép könyve, melyben ez áll: "A szerzetesség vallási értékelése nem indulhat ki
abból, hogy magát a szerzetességet kiszínezzük, szépítjük", ezért, teszi hozzá, helyesen járunk
el, ha kerülünk minden "vak lelkesedést" és "csöpögő kenetességet."2
-----Farkas Dénes esetében jómagam is igyekeztem a fentiek szellemében eljárni, szem
előtt tartva ugyanakkor azt az alapszabályt, hogy a lappangó levéltári források pusztán
nagy-nagy igyekezettel való előbányászása és elemzés nélküli azonnali közlése korántsem
alkalmas a tárgyalt jelenség (benne például a kapcsolatos személy cselekedeteinek, motivációinak)
árnyalt bemutatására, amire pedig a "teljes igazság" megismerésére/megismertetésére
való törekvés jeleként minden történész-kutatónak törekedni kell. Farkas Dénesről
kortársai nagyjából annyit tudtak, hogy a piarista rendből 1949-ben eltávolított "békepap"
volt, aki később, mint szombathelyi püspöki helynök ahogy azt Soós Viktor Attila
nemrég feltárta3 eléggé el nem ítélhető módon jelentést írt az Állami Egyházügyi Hivatalnak
püspöke, Kovács Sándor 56-os forradalom alatti cselekedeteiről.
-----A következőkben a viszonylag gazdag levéltári forrásanyag, az iskolai értesítők
és évkönyvek4, valamint a személyes visszaemlékezések5 segítségével eseménydús és
fordulatokban gazdag életpályájának főbb állomásait igyekszem bemutatni, majd egyfajta
összegzésként próbálom tevékenységét az objektivitás és az Isten minden teremtményét
megillető tisztelet jegyében elemezni és rámutatni, hogy cselekedeteinek motivációi esetleg
a szociálpszichológiából sajnos nagyon is ismert "transzgenerációs trauma" jelenségével
(is) magyarázhatók. Ennek ellenére remélni sem merem, hogy dolgozatom alapján a
címben feltett kérdés megnyugtatóan megválaszolható lesz.
GYERMEK- ÉS IFJÚKORA
1905-ben született Budapesten a római katolikus vallású Farkas Árpád papírkereskedő és Mittler Gizella gyermekeként, akinek zsidó származása a kor- és rendtársak között ismert volt.6 19151923 között a Budapesti Piarista Gimnáziumban tanult, minden bizonyítványa színjeles. Osztályfőnöke (illetve magyar és latin tanára) végig Sík Sándor, de tanította Balanyi György, Friedreich Endre, Kőrösi Albin, Vörös Cyrill és Kisparti János is. Osztálytársai közül a legismertebbek: Párdányi Miklós jogász, levéltáros; Vanyó Aladár Tihamér, a 101 éves korában elhunyt bencés történész; a magyar irodalmat Latin-Amerikában népszerűsítő emigráns Pinczinger Lajos, aki 1973-ban Czetz János 48-as honvédtábornok Argentínában lappangó hagyatékát ajándékozta az Országos Széchényi Könyvtárnak. De velük járt a Lékán született gróf Esterházy László is, aki a kommunista hatalomátvételt követően Burgenlandban telepedett le, és az 56-os magyarországi menekültek önzetlen segítéséért a pápától megkapta a "Pro Ecclesia et Pontifice" kitüntetést. Az osztályt Csernoch János prímás bérmálta 1921-ben, Farkas Dénes bérmaneve Márk. A piaristák Duna-parti épületében eltöltött diákéveinek néhány fontosabb eseménye: Ferenc József halála és IV. Károly megkoronázása (1916), a gimnázium fennállásának 200 éves évfordulós ünnepségei 1917-ben (idézet Sík Sándor ünnepi beszédéből: "Az Isten teremtő gondolata az egyéniség elve. Az Isten azt akarja, hogy saját arca legyen minden teremtményének"), rendszertelen oktatás a járványok, a szénhiány, az őszirózsás forradalom illetve a proletárdiktatúra miatt (1918/19-es tanév), Trianon (1920), a háborút előidéző békétlenség ellenében a testvéri szeretetet hirdető XV. Benedek pápa halála és XI. Pius megválasztása (1922). Farkas hetedikes korától sikeresen szerepel az iskolai, a fővárosi és az országos matematikai és történelmi tanulmányi versenyeken. De többek közt Bartha Dénes későbbi zenetudós mellett Farkas Dénes is szerepel a gimnázium azon 50 tanulója között, akiket az Erzsébetvárosi Kaszinó 1923-ban, Petőfi Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából emlékéremmel (ún. Petőfi-jellel) tüntetett ki. Az iskolai tanulmányi versenyen a Lóky Béla piarista igazgató tankönyvében szereplő több analitikus geometriai többek közt gömbháromszögtani példa megoldásáért jutalmul megkapja Wolkenberg Alajos: Az okkultizmus és spiritizmus múltja és jelene című művét és 2500 koronát. Érdemes idézni díszoklevéllel való kitüntetése jellemzéssel felérő indoklásából: "Kitűnő tehetségű és még sokkal nagyobb szorgalmú ifjú, aki csak a tanulásnak szenteli minden idejét. Igen szerény és igen jó viseletű."7
Farkas Dénes piarista papnövendék 1925. augusztus 5-i üdvözlőlapja spirituálisának, Tomek Vincének |
-----1923 áprilisában felvételét kéri a piaristák közé. Részlet kérvényéből: "Minthogy a pap-tanári pályára nagy kedvet és igaz hivatást érzek, szívem vágya, hogy mint pap-tanár működhessek, előre is ígérem, hogy minden törekvésem (sic!) s igyekezetemmel azon leszek, hogy Isten segedelmével hivatásomnak minden tekintetben megfeleljek."8 Dr. Lóky Béla igazgató "legmelegebb ajánlását" követően 1923. augusztus 27-én belép a rendbe.
NÖVENDÉKÉVEK (19231929)
A rend növendékházában, a váci Kalazantinumban Lőrinc Gábor volt a magisztere. A növendékekről félévente készített írásos jellemzésben (az ún. "minősítésben")9 különösen tanulmányai elején csupa pozitívum olvasható róla. Például az 1923/24-es tanév végén: "Nála elég volna jellemzésül csak annyit mondani, mindenben kiváló, csak egy kissé ügyetlen. Ritka növendék, ki szép tehetség mellett annyi alázatot, igénytelenséget és bensőséges vallásosságot mutatna, mint ő. Most már elmúltak az első félévben jelzett szépséghibái a kellő fegyelmezettséget illetően, úgy hogy teljesen kifogástalanná vált különben is könnyen kezelhető növendék. Szolgálatkész, szerény és rendkívül szorgalmas. Fogalmazása kifogástalan, stílusa természetes. Egészsége igazi edzett egészség." Hitélete mindvégig "buzgó", ugyanakkor egyre inkább "kissé önfejűnek" s "gyerekességre hajlónak" bizonyul, miközben "zenével és abszolút geometriával" is foglalkozik. A sok-sok dicséret mellett később ott áll néhány figyelemre méltó megállapítás, például hogy hangja "rekedtes, előadása színtelen", hogy "udvariaskodása kissé félszeg", de főleg a legsúlyosabb: "Társai közt faji jellege miatt eléggé elszigetelten áll". Tehetséges zenész, a növendékek Academia Calasanctina nevű önképzőkörében rendszeresen nem egyszer a rendi elöljárók, Zimányi Gyula, Sebes Ferenc, Tomek Vince stb. jelenlétében zongoraszámokkal lép fel10 (az érdekességen talán túlmutató tanulság, hogy az 1926 októberében elhangzott egyik Mozart-trió növendék-előadói a később zenetörténészként híressé váló Harich János, valamint Hajlamász Ferenc és Farkas Dénes számára szűknek bizonyult a szerzetesi élet, hiszen előbb vagy utóbb mindhárman elhagyták a rendet). Egyébként Farkas rendkívüli tehetségét az is mutatja, hogy nemcsak jól zongorázott (és orgonált), de maga is írt zeneszámokat (a Románc című zongoradarabját kalazantiumi igazgatójának, Zimányi Gyulának ajánlotta), miközben például fizikából doktorátust is szerzett.11
Sík Sándor 1923-ban érettségizett osztálya a 20 éves érettségi találkozón. Sík Sándor jobbján Farkas Dénes, balján Vanyó Tihamér |
-----1927-ben tett ünnepélyes fogadalmat, 1929-ben szentelték pappá.
KECSKEMÉTI TANÁRÉVEK (19301939)
Kecskeméten többnyire fizikát tanított, s hosszú ideig tanárértekezleti jegyző is volt. Ô vezette
a gimnáziumban működő Kecskeméti Földrengési Állomást, tagja volt több tudományos
és vallásos egyesületnek, többször misézett és orgonált a nagytemplomban. Rendszeresen
publikált a templom plébánosa, Kovács Sándor későbbi szombathelyi püspök szerkesztésében
kiadott Kecskeméti Katolikusok Lapjában. 1934-ben itt közölt például egy fordítást
a piaristák "új" szentjéről, P. Pompiliuszról, de az ő magyarításában látott napvilágot
egy-két, eredetileg német illetve francia nyelven megjelent társadalmi-szociális illetve
karitatív témájú, tanító jellegű elbeszélés.12 Mindez a lap közismerten harcos antikommunista,
antibolsevista beállítottsága miatt hangsúlyozandó, ahol ugyanakkor a nyugati pénzvilágot
ostorozó cikkek sem voltak ritkák. Az egyik ilyen volt például az Abend című bécsi
lap sajtóbotrányáról beszámoló 1934. június 3-ai tudósítás, mely szerint a csődbe jutott
osztrák újság korábban "140.000 jórészt keresztény előfizető pénzéből állott fönn, és a
pénz legnagyobb részét két sajtózsidó lopta el."
-----Zongoraszámokkal rendszeresen fellépett az Úrinők Egyesülete és a Katolikus Legényegylet
összejövetelein. Mai szemmel akár forradalmi hangulatúnak is képzelhető az az
1935. október 20-i összejövetel, melyen Theodor Hürth13 prelátus, a Kolping-mozgalom akkori
elnöke volt a vendég, aki az akkori "társadalmi forradalmi időkben" tartott előadásában
hívta fel a figyelmet "a legényegyletek óriási jelentőségére". Kijelentette: "Marxszal szemben
Kolping legyen a mi ideálunk!" Nos, ezen az összejövetelen Farkas Dénes Liszt-darabokat
adott elő!
VÁCI TANÁRÉVEK (19401943)
A gimnáziumban mennyiségtant, természettant (fizikát) és éneket tanított, az 1942/43-as tanévben például heti 19 órában. Egy tanéven át igazgatóhelyettes is volt. Részletek a tankerületi (illetve katolikus középiskolai) főigazgatói látogatások jegyzőkönyveiből: Farkas énekóráján "Hazafias és katonadalokat énekeltek nagy kedvvel és jó hangulatban." A matematika órán "Új anyagként a logaritmus fogalma szerepelt a hatványozásról tanultak alapulvételével. (...) A magyarázat közben föltett kérdések megmutatták, hogy a tanulók az új anyagot megértették. Jó óra volt." (1942. okt., VI. o.). Fizika órán "A színhatások, lencsék, a mikroszkóp volt a tárgyalás anyaga. A szaktanár világos magyarázatát a táblára rajzolt ábrákkal is érthetőbbé tette, s ugyanezt a célt szolgálta a bőséges szemléltetés is. A szemléltetés eszközeit a tanulók kezébe adta, amit nagyon helyeslek, magát a szemléltetési módot azonban kevésbé találtam célravezetőnek, amennyiben megtörténhetik, hogy a szemlélő nem figyel a magyarázatra, ill. kikapcsolódik a közös munkából. Egyébként értékes, sokoldalú óra volt." (1941. máj., VII. o.).14 A Jegyzőkönyv ugyanakkor azt is megállapítja, hogy "A hazafias nevelés szintén rendi hagyományokban gyökerezik, de irányában és területében követi az időszerűség kívánalmait. (...) Az I. félévi nevelési tárgyú értekezleten Farkas Dénes tanár az életszerű hazafias és a tőle elválaszthatatlan vallásos nevelés szolgálatát első helyre állította `A gimnázium célja és helye iskolarendszerünkben` c. tartalmas előadásában. (...) Az igazgató és a tanári testület minden tagja éber figyelemmel kíséri a napjainkban divatos szélsőséges áramlatok és jelszavak hatását. Megfigyelésük szerint sem erkölcsi megtévelyedések, sem haza- vagy vallásellenes irányzatok nem zavarták meg az intézet tanulóinak lelkét." Gyóntatta a polgári iskola növendékeit és a fegyház lakóit, misézett a város különböző templomaiban, orgonált a székesegyházban és zongoraszámokkal szerepelt az Emericana líceumi előadásain. Több előadást is tartott, nemcsak a természettudományok köréből (pl. "A csillagászat mai kérdései" vagy "Eötvös Loránd jelentősége"), de a papi konferenciák alkalmából is (pl.: "A szentségek kiszolgáltatásának a kötelezettsége"). "Gimnázium és kereskedelem" címmel cikket írt a keresztény vállalkozókat tömörítő Baross Szövetség által kiadott amúgy erősen antiszemita hangú Baross Közlönyben.15
A SÁTORALJAÚJHELYI TANÁR (19441947)16
Az 1944/45-ös tanévben egy 20 fős osztálynak volt az osztályfőnöke, mikor az amúgy is
késve megkezdett oktatás gyakori megszakításokkal folyt (bombázás, légiriadó, tífuszjárvány
stb. miatt), ráadásul a nyilasok több felsős diákot is elvittek. Sokan elmenekültek, a
tanári kar nagy része is hazament. Farkas a nyilas hatalomátvétel napjától, 1944. október
15-étől 1945. április 4-éig Kispesten, szülei lakásán tartózkodott, de legalább is az igazolások
szerint ez idő alatt a plébániatemplomban misézett illetve "a lelkipásztorkodás
minden ágában a legnagyobb előzékenységgel sietett" a plébánia segítségére lenni, sőt
1945 márciusában még mennyiségtant és fizikát is tanított a kispesti Deák Ferenc Gimnáziumban.
A húsvéti szünet után ismét Újhelyen tanít a háborús károk miatt meglehetősen
mostoha körülmények között. Igen nagy elánnal intézi az iskola ügyeit sokszor
Sulhan György igazgató helyett, aki később maga helyett Farkast ajánlva le is mondott,
de előtte még kérte, hogy engedélyezzék a leánytanulók felvételét, minthogy az azt kérő
szülők között "több pártvezér is van", s a rendőrség, a vármegye, az igazoló bizottság s
maga a város is ezt tartaná kívánatosnak.
-----Néhány paptársához hasonlóan Farkas is valószínűleg még 1945-ben belépett a
Szociáldemokrata Pártba. Annyi bizonyos, hogy a Tomek Vince tartományfőnök és Farkas
Dénes között 1946. október 14-én folytatott megbeszélés alatt szó esett a párttagság tervezett
megszüntetését elrendelő (valamint az antiszemitizmussal kapcsolatos) hivatalos tartományfőnöki
intézkedés várható megjelentetéséről. Tomek leveléből tudjuk, hogy a fenti
"megbeszélés" inkább atyai-baráti beszélgetés volt, mikor a tartományfőnök jó szóval
igyekezett rendtársát meggyőzni intenciói helyességéről. Ennek ellenére Farkas 1947.
március 11-én a Szociáldemokrata Párt sátoraljaújhelyi rendezvényén előadást tartott, melynek az egyházi állásfoglalást ismertető részei Farkas szerint mind szószerinti idézetek
voltak a hivatalos katolikus megnyilatkozásokból (Prohászka, Új Ember), s melyben
Schütz Antal VIII. osztály számára írt Apologetika című tankönyve alapján foglalkozott
azzal a kérdéssel, hogy a vallás mennyiben magán- és mennyiben közügy. A fakultatív vallásoktatásról
pedig azt mondta, hogy mivel e tárgyban "a szülők már egyértelműen és impozánsan
megnyilatkoztak", "legjobb volna az egész kérdést ilyen elmérgesedett állapotban
levenni a napirendről." Hivatkozott Szakasits Árpád egyik rádióbeszédére is, mely
szerint a hitoktatás elfogadását vagy elutasítását a párt a tagok egyéni véleményére bízza.
-----Lényegében ezt az előadást ismételte meg 1947. március 30-án, virágvasárnap, Tokajban,
ahol a kisgazdapárti Dr. Skripeczky Béla volt a plébános. Heves szóváltásba is került
vele az előadás jogosságával, időpontjával, de főleg témájával kapcsolatosan. A plébános
feljelentette Farkast Mindszentynél, a feljelentés tartalmáról pedig az Actio Catolica
titkára, a piarista Lénárd Ödön értesítette Tomek tartományfőnököt. Tomek Vince erre igazoló
jelentést kért Farkastól, egyúttal utasítva, hogy lépjen ki a pártból. Ezt követően április
14-én ki is adta azt a körlevelet, mely a piaristák politikai pártokból való 30 napon belüli
kilépést rendelte el. Farkas április 22-én ki is lépett, s erről "fiúi tisztelettel" értesítette
tartományfőnökét is. Kilépéséről a sajtó is hírt adott: először, a kilépési nyilatkozatot
korrekt módon, "csonkítatlanul" közölte a Zempléni Barátság május 1-jei száma, majd
szokásához híven hazug csonkítással május 9-én a Népszava, kihagyva például azt a fontos
tényt, hogy Farkas nyilatkozatában az áll, hogy a rend minden piaristának minden pártból
(tehát nemcsak a Szociáldemokrata Pártból) való kilépését írta elő.
SZEGEDEN (19471951)17
1947-ben Szegedre helyezték. A háborús illetve a kommunista hatalomátvételt követő
évek az itteni rendház életét is próbára tették, mely a házfőnök jelentése szerint a szerzetesi
fegyelem némi meglazulásában, s a közösségi és egyéni kötelességek teljesítésének
elhanyagolásában jelentkezett. A gimnázium oktató-nevelő munkájában mindez nem látszott,
sőt, mint ahogy az dr. Páti Ferenc tankerületi főigazgató jelentésében áll, "A tanári
kar odaadóan, hivatásérzéssel végzi munkáját. A modern eszmények, a demokratikus elvek
érvényesülnek (...) munkájukban", s "az az összbenyomása az iskolalátogatónak,
hogy az intézet jelenlegi munkájával is meg akar felelni régi nagy nevelési hagyományainak."
Témánk szempontjából érdekes lehet a rendet később elhagyó Zömbik Miklós által
"Mindennapi életünk" tantárgycím alatt tartott óra jellemzése: "Egy tanuló ismertette lelkesen
a 3 éves terv főbb pontjait. Utána többen kérdéseket vetettek fel, a terv egyes részeit
közösen megtárgyalták. A tanár jó tapintattal keveset avatkozott a beszélgetésbe, így
igen jól sikerült megvalósítania a magyar közoktatás óráit szabályzó kormányrendelet
célkitűzéseit."
-----De most álljon itt Farkas egyik akkori diákjának, Kesselyák Péternek a visszaemlékezése:
"Az 1947/48-as tanévben, az Általános Iskola 6. osztályában osztályfőnököm volt az államosításig. Az osztályfőnöki órákon gyakran beszélt nekünk politikai színezetű
hangvételben pl. a 3 éves tervről, az újjáépítésről, a felszabadulásról. Azokra az osztálytársaimra
magamat is beleértve , akiknél észrevette, hogy egyes megjegyzéseivel nem
szimpatizálunk, pikkelni kezdett. Az »úri Magyarország« szülői hátterét gyanította mögöttünk,
amit szívből gyűlölt. Ettől eltekintve igyekezett népszerűséget elérni az osztályban.
-----Ha jók voltunk a matematika órákon, óra végén 5 percben izgalmas kémtörténeteket
olvasott fel a II. Világháborúból, amit az osztály szájtátva hallgatott. Kéjelegve adott a gyerekeknek
idétlen keresztneveket, amikor felelésre hívta fel őket (pl. Füzesy ÁRMIN, Molnár
UBUL, Bozóki BALAMBÉR), amire persze az osztály többi része hahotában tört ki.
-----Ha valaki gyöngén szerepelt, gunyoros megjegyzéseket kapott. A »sánták, bénák,
inaszakadtak« közé sorolta a »kis bice-bócát«, és javasolta neki, hogy menjen el »repülőgép
után szelet tologatni«, az jó foglalkozás az ő számára. Ha valaki súgott vagy rendetlenkedett,
odament, hátulról átfogta a nyakát és közel hajolva hozzá kéjjel az arcába lehelte:
»Kártékony kis rovar vagy, fiam.« Amíg tartott a letolás, a vétkes igazi büntetése az
volt, hogy kapkodhatott levegő után, közelről megtapasztalva a tanár úr étrendjének tömény
kigőzölgését (ez többet ért egy pofonnál).
-----Néha misemondás közben is tett profán megjegyzéseket. Egy osztálytársam, amikor
nála ministrált és bátortalanul öntötte a bort a kehelybe, a latin miseszöveget megszakítva
rászólt: »Töltsed, töltsed, nem jegyre adják!« Az ilyesminek a híre persze elterjedt
és nevettünk rajta. Még egy gyakran hallott mondására emlékszem: »A matematika megfagyott
zene«."18
-----Farkas 1948. július 5-én kéréssel fordult az időközben tartományfőnökké kinevezett
Sík Sándorhoz, hogy engedélyezze a részére a szegedi tankerületi főigazgatóságon
felajánlott "szakelőadói munkakör" elvállalását. Előadása szerint dr. Páti Ferenc főigazgató
meglepetésszerűen közölte vele, hogy számít rá, különben is személyének kijelölése a
Pedagógusok Szabad Szakszervezete és a Magyar Dolgozók Pártja szegedi vezetőségének
egyhangú helyeslésével történt. Hivatkozik arra, hogy a VKM-ben is dolgoznak papi személyek,
pl. a Mindszenty utasítására ott állást vállaló Boér Miklós19, hozzátéve, hogy
"Mind az Egyháznak, mind a szerzetesrendeknek, de az államnak is" javára válik, ha a
"néhai Kisparti János hivatalában ismét egy piarista dolgozik." Ügyetlenül még zsarolni is
próbálja Síket, megállapítva, hogy "a merev visszautasítás sértés jellegével bírna Ôrá [azaz
Pátira] és feletteseire is." Különben is önvizsgálatot végzett, s úgy látja, hogy a felajánlott
munkakört Istentől kapott tehetsége, tanultsága stb. alapján eredménnyel tudná betölteni.
Sík "Kedves Dénes Fiam!" megszólítással kezdődő atyai hangú válaszában elutasítja a kérést.
Részlet leveléből: "Kérésedre nem felelhetek mást, mint amit nyilván Magad is jól
tudtál az első perctől. (...) Lehetetlen ugyanis be nem látni, hogy ha az államosított iskolákban
erkölcsi lehetetlenség tanítanunk, mivel ez participáció lenne az egyházjog és az erkölcs meg-nem-engedte eljárásban, akkor az ez eljárást végrehajtó és ellenőrző testület
tagjának lenni a priori még lehetetlenebb. Ha effélét megtennénk, számolnunk kellene vele,
hogy a katolikus társadalom elsöpör bennünket." Farkas becsületében sértve érezve
magát azonnal válaszol, s csak úgy ömlik belőle a sok-sok panasz, főleg a rendtől és szerzetestársaitól
elszenvedett meg-nem-értettséget, szeretetlenséget, sőt a rendben amúgy sokat
idézett "kegyeletes lelkület" hiányát hozva fel. Kifogásolta, hogy nemcsak hogy Lénárd
Ödönt nem hívták vissza (ráadásul még időben) az Actio Catholicától, de a piarista
főiskolai tanárokat (Öveges Józsefet és Kanszky Mártont) sem, s szerinte például Tihanyi
Tibor sem maradhatott volna egyetemi lelkész. Saját magát a rendfőnökhöz közelálló
asszisztensekkel szemben olyan egyszerű "közpiaristának" tartotta, aki 25 év alatt a rend
vezetőitől kevés szeretetet kapott, akinek a mutációi (= áthelyezései) sem jóindulatból, de
még csak nem is tárgyilagos megítélésből fakadtak, pedig szerzetesi kötelességét mindig
odaadóan teljesítette. Önigazolása e szavakkal folytatódik: "Ellenségeim sem vádolhatnak
nő-üggyel, ivással, társaságkereséssel vagy szabatossággal. Mindig és mindenütt reverendában
jártam, nincs is más, civil ruhám." És: "világi hatóságokkal sohasem volt összeütközésem!"
De mindennél többet mondanak levelének záró mondatai: "... híve vagyok, már
eskümnél fogva is, a mai államrendszernek, és nem adnám oda magamat, hogy a demokratikus
élet és újjáépülő hazám ellen, akár egyházi parancsra is, direkt vagy indirekt módon
bujtogassak. Mindezeket összevéve, sok nehéz gyötrődés után, alázattal és bizalommal
Istenhez fordulok, és kérem: »De vultu tou judicum meum prodeat« [Te tartod kezedben
sorsomat, 16. zsoltár]."
-----Sík Sándor július 21-én (tehát azonnal) válaszol: "Kedves Dénes, folyó hó 20-án
kelt leveledre sürgősen ennyit: Fájdalommal látom belőle, hogy a Rendben méltatlanul
mellőzöttnek érzed magadat és az mélyen sebzettnek mutatja lelkedet. (...) e pillanatban
nem is kereshetem, mennyi fájdalmadban a jogos, s a tényekért mennyi felelősség terhel
Téged, mennyi mást. Hogy fájdalmas sebzettséged megvan, az nekem is, aki gyermekkorod
óta ismerlek és becsüllek, fájdalmas. Készséggel ismerem el, hogy mindig meg voltam győződve
korrekt papi és piarista jellemedről és derék iskolai munkádról. Épp ezért bizonyosra
veszem, hogy most is a korrekt papi és szerzetesi utat fogod járni, és engedelmeskedel
a rendfőnöki rendelkezésnek."
-----Ezután még többszöri, hasonló tartalmú levélváltásra kerül sor, végül aztán augusztus
6-án Csonka Mihály szegedi házfőnök jelentette, hogy Farkas miután a pénztárba becsülettel
visszafizette a miseintenció-előleget kiköltözött a rendházból, s elfogadta az állást.
De Sík Sándor továbbra is visszavárja. Íme, 1948. október 27-i de már magázó levelének
egy részlete: "Tartományfőnöki kötelességemből kifolyólag a C.I.C. 656. can. értelmében
atyai szeretettől indíttatva kérem lépése súlyos következményeinek megfontolására
és visszahívó atyai szavam meghallgatására. Szavamon keresztül 300 évvel ezelőtt az
égi hazába költözött és 200 évvel ezelőtt a boldogok koronájával megdicsőült Szentatyánk,
akinek hívó szavára indult el 25 évvel ezelőtt rendünkbe, és rendünk, amelynek szolgálatára
szentelte magát, a szent fogadalmakkal hívja vissza."
-----Farkas sajátos válasza (1948. nov. 2.): "Örömmel térek vissza bármikor rendházamba.
De mély tisztelettel nagyon kérem: szerethessem és szolgálhassam továbbra is magyar
hazámat! Segíthessek anyagi és főképp szellemi újjáépítésében. A visszatérés ne jelentsen
egyidejűen kényszert egyházi részről munkám elhagyására, szabotálásra, vagy éppen a népi
demokrácia elleni bujtogatásra, melyre paptársaim körében egyre szomorúbb példákat látok. Engedje meg, hogy hű maradhassak még 3 év előtt az ifjú magyar Köztársaságnak
tett eskümhöz és régi, ismert szociális meggyőződésemhez."
-----Sík újabb, "Kedves Fiam!" megszólítású, "utolsó atyai figyelmeztető és visszaváró
szavainak" hangot adó levelében (1948. nov. 20.) kimondja végre a súlyos szentenciát:
"Szomorodott szívvel vagyok kénytelen egykor Szeretett Fiam szemébe mondani: Ön nem
az Isten ügyét keresi, hanem önmagát!"
-----Végül Tomek Vince (aki időközben a rend általános generálisa lett) Rómából írt levelében
1949. március 7-i hatállyal kizárja a rendből.
-----További működését illetően álljon itt az egykori tanítvány már idézett visszaemlékezésének
további részlete: "1950 szeptemberében a Szegedi Radnóti Gimnázium 1. osztályába
kerültem. Meglepetésemre dr. Farkas Dénes civil tanárként jelent meg és osztályunknak
matematikát tanított. Abban a tanévben ifj. Kovács Mihály piarista atya járt hozzánk
családilag titokban hittanórákat tartani négy osztálytársammal együtt ötünknek, és
egy darabig eljártunk a Dómba korai miséken ministrálni. Egyszer csak akkori osztályfőnököm,
Zsadányi Nagy Árpád villámlátogatást tett nálunk, és titoktartást kérve közölte,
hogy a gimnáziumban Farkas tanár úr feljelentette az öt fiút klerikális magatartásáért. Az
én nevemet ráadásul piros tintával kiemelte. Osztályfőnököm könyörgött, hogy ne tegyük
kockára a jövőnket, hagyjuk abba a ministrálást és függesszük fel a templomba járást. De
ha a feljelentés miatt beidéznek bennünket, tagadjuk le, hogy ministráltunk, és kérjünk
szembesítést azzal, aki azt állítja, hogy ezt tettük. Szerinte ez azért jó lépés, mert nyilván
nem fogják leleplezni, hogy dr. Farkas Dénes volt a feljelentő.
-----Az 1950/51-es tanévben tehát dr. Farkas Dénes volt ismét a matematika tanárom.
Apró dolgokban igyekezett nyíltan is pikkelni rám. Egy hibátlan matematika dolgozatomra
pl. azért adott hármast, mert a végeredményben a »forint« rövidítését Ft helyett ft-vel írtam.
Egyébként az osztályban ezúttal is igyekezett népszerű lenni csípős humorával és
kémtörténeteivel. Az osztály teadélutánján nevetve szürcsölte az általa lábvíznek nevezett
teát. A diákok Bumbinak keresztelték. Kerek feje és köpcös termete rászolgált erre a névre".
S még egy, korántsem mellékes körülmény a visszaemlékezésből: "1950/51-ben civil
tanárként együtt lakott nőtestvérével, aki kettejük háztartását vezette. Testvérét talán két alkalommal
láttam, amint a gimnáziumban megfordult. Nagyon egyszerű teremtés volt. Úgy
emlékszem, hogy a nyilas időszakban meghurcolták, megpróbáltatásokon ment keresztül,
de életben maradt. Állandóan kötött sapkát hordott állítólag azért, mert a haja kihullott."20
ÁTHELYEZÉSE A SZOMBATHELYI EGYHÁZMEGYÉBE21
De ügye korántsem jutott nyugvópontra, hiszen Hamvas Endre csanádi püspök 1950 őszén megjelent Sík Sándornál, "és bizalmasan közölte vele, hogy Farkas azok között van, akiknek a cenzurák alól való feloldozását a Paritásos bizottságban az állam bizonyos internált papok szabadon bocsátásának feltételéül kívánja. (...) a püspök kijelentette, hogy ő tekintettel a célra, (...) és arra, hogy a rendből való távozása óta szegedi viselkedése az Egyház szempontjából kielégítő, sőt hasznos volt szívesen feloldozná és átvenné egyházmegyéjébe." Sík Sándor Albert István asszisztenssel alapos egyházjogi szakvéleményt készíttetett, minek lényege, hogy Farkas, mint elbocsátott szerzetes a Szentszéknek fenntartott felfüggesztés alatt áll, mely alól csak a Szentszék oldozhatja fel, s a visszavételi processzus egyszerűbb és gyorsabb lenne, ha Farkas megbánás után egyházmegyei szolgálatba kérné magát. Közben az ÁÉH elnöke, Horváth János, majd Horváth Richárd és Beresztóczy Miklós is sürgették Sík Sándort az ügy állami hatóságoknak (is) megfelelő módon való rendezésére szóban, levélben és telefonon, míg végül is 1951. szeptember 3-án a csanádi püspök által összehívott megbeszélésen (míg Farkas kint várakozott) döntöttek Farkas ügyéről, aki még ott helyben írásban bűnbánatot mutatott és bocsánatot kért, mire a provinciális megadta a feloldozást és az elbocsátást, s hozzájárulását adta, hogy a szombathelyi (!) egyházmegyébe kérje felvételét.
Horváth Richárd 1951. július 4-i levele Sík Sándornak Farkas Dénes ügyében ("E" Melléklet, 1.) |
A SZOMBATHELYI EGYHÁZMEGYÉBEN (19511956)
Mint püspöki helynök egyrészt adminisztratív ügyekben Kovács Sándor püspököt helyettesítette annak távolléte alatt, másrészt a püspöki irodában kialakult munkamegosztás szerint ő volt a kapcsolattartó a világi hatóságokkal, főképp a megyei illetve települési tanácsok építési és oktatási osztályaival, s persze az Állami Egyházügyi Hivatallal. Így úgy is, mint hitoktatási főfelügyelő ő intézte a hittanárok kinevezését-felmentését, fizetésük ügyét, de a hittanórákkal kapcsolatos panaszokat, fel- illetve bejelentéseket is. Munkájának tetemes részét képezték a papság állami fizetésével (a kongruával) és egészségbiztosításával kapcsolatos ügyek, beleértve az azok szerves részét képző, s persze az állami hatóság igényeit is figyelembe vevő (kielégítő) személyzeti, káderpolitikai kérdéseket is, de ő járt el a belügyminisztériumnál, a rendőrségnél és egyéb hatóságoknál az egyházi rendezvények (úrnapi és nagyszombati körmenetek stb.) engedélyeztetése, főképp pedig a határ közeli plébániákban működő kollégák határsáv-igazolványának a megszerzése ügyében. Ugyanakkor a püspökség pénzügyi-gazdasági ügyeit köztük kiemelten az egyházközségek év végi pénzügyi elszámolásainak az ellenőrzését illetve jóváhagyását kizárólag az irodaigazgató, Bartányi Andor intézte, de a püspök és helynök mellett Bartányi is meglehetősen gyakran járt el bizonyos egyházkormányzati, házassági engedélyezési és anyakönyvi ügyekben.
Farkas Dénes 1951. szeptember 3-i bocsánatkérő levele, melyben a fenyíték alóli feloldozását és a szombathelyi egyházmegyébe való felvételét kéri ("E" Melléklet, 3.) |
-----Íme, néhány konkrét ügy a püspöki helynök és hitoktatási főfelügyelő Farkas Dénes
intézkedési körének a bemutatására:
----- | Dr. Szakos Gyula hitoktatási engedélyének elutasítása22, hitoktatási engedély megvonása23, a templomi hitoktatás tartalma illetve menete24, hitoktatatói kinevezések illetve a kapcsolatos panaszok25 és észrevételek26, jelentés-kérés a sári lelkész illegális hitoktatásáról27, hittanbeíratással kapcsolatos panaszok Nagyradán28, Muraszemenyén29 és Zalalővőn30, valamint Tompaládonyban31, Zala32 és Vas megyében33, javaslatok a hitoktatók személyére 4 megyei tanácshoz34 ill. az ÁÉH-hoz35; |
----- | fegyelmi ügyek, feljelentések állami szervek és magánosok részéről, igazoló jelentések kérése, papi panaszok intézése, így például körlevél-felolvasás megtagadása illetve elhalasztása36, felvilágosítás-kérés újságcikkel kapcsolatban37, a magyarszecsődi plébános beszolgáltatási ügye38, a kisunyomi lelkész nyári tűzőrségre rendelése39; |
----- | jelentés az ÁÉH-nak a vas- és fémhulladék40 illetve a hulladékpapír gyűjtésének az eredményéről41; |
----- | bejelentés a püspöki iroda irodagépeiről42 ill. a sokszorosítógép őrzéséről és kezeléséről43; |
----- | a felsőszölnöki plébános külföldi ismerős látogatását jelenti44, jelentés a békekölcsönjegyzésről az ÁÉH-nak45, a Békekongresszusról készült film megtekintésének a szorgalmazása a papság körében46, rendelkezés a választások napjára47, a Hazafias Népfront gyűlésének a kihirdetése a székesegyházi esperesi kerületben48; |
----- | határsáv-igazolványok intézése, többek közt bérmáláshoz49, vagy az 1953-ban diszpozíciót kapott 13 lelkész (köztük Brenner János) részére50, majd például 1956 augusztusában Seregély Istvánnak Gyöngyösfaluba51. |
ÉRTÉKELÉS
A levéltárak eszközrendszere (tehát az írásos dokumentumok) segítségével megőrzött és e
tanulmányban bemutatott adatok és tények, valamint a személyes visszaemlékezések arra
mindenféleképp rámutatnak, hogy Farkas Dénes esetében rendkívüli személyiséggel állunk
szemben. Hogy személyének rendkívüli adottságai mögött áll-e valamiféle személyiségzavar,
s ha igen, az milyen mértékű, s főleg: milyen jellegű, annak elemzésére csak a szakember
vállalkozhat. Már csak azért is, mert e "zavarok" egyszerre mutatják a kényszeres, a paranoid
és a skizoid személyiségzavar minden fontos ugyanakkor egymásnak ellentmondó
jellemzőjét. Ráadásul, ha életpályájának alakulását a tragikus XX. század bonyolult kulturális,
történelmi és politikai közegében vizsgáljuk, egyértelmű, hogy a "horogkereszt és a
vörös csillag árnyéka"81 nemcsak a börtönt, a magaláztatást és a testi-lelki megpróbáltatást
elszenvedő (akár vértanú) papokra és szerzetesekre vetődött, hanem tulajdonképpen az
egész társadalomra. S tudjuk azt is, hogy a nem mindennapi próbát adottságai, de akár a
körülmények hatalma függvényében ki így, ki úgy állta ki. Bár a viselkedési formák mélylélektani
elemzésekor a szakirodalom egyre inkább használja a transzgenerációs trauma fogalmát82
(mely szerint az ősöktől örökölt tulajdonságok a több nemzedéket érő kudarcos
megküzdés során növelik az egyén társadalmi izolálódásának, illetve sehova-nem-tartozásának
az érzését, minek következtében aztán gyakran szocializációs zavarok keletkeznek),
sőt a holocaust nyomán többen hazánkban például Virág Teréz83 annak vizsgálatával
is megpróbálkoztak, hogy a zsidóság nagyobb arányban van-e érintve az effajta trauma
által, Farkas sorsán eltöprengve mégis inkább a magyar katolikus egyház 20. századi diktatúrák
alatt felvállalt szerepéről érdemes két fontos gondolatot felvetni.
-----Az első magával a szerzetességgel (esetünkben a piarista renddel) kapcsolatos. Az
emberi (tehát a szerzetes-) közösségeknek a világ elvárásai és belső életük (akár rendszabályok
megalkotását is szükségessé tevő) stabilitása iránti követelményei türelemmel párosult
következetességet, ugyanakkor a kompromisszumok erkölcsi felvállalhatóságát
mérlegelni képes bölcsességet várnak el a mindenkori vezetéstől. Ez a bölcsesség s ez talán
a szerzetesközösségre vonatkoztatva sokak számára újdonságnak tűnik azzal is számol,
hogy az individuum is esendő, korántsem lezárt világnézetű, véglegesen kialakult jellem. A "hívást" (hivatást?) érző szerzetest (meghatározott, stabil vagy stabilnak vélt) "eszmény"
vezérli, de az eszmény mögött sokáig ott él életének a valósága, mely, mint állandó
kihívás, az eszmény újból és újból való (ideális esetben egyre gazdagodó) értelmezését
követeli. Ennek során olyan "kalandba" bocsátkozik, melynek nincs meg az emberi biztosítéka
ahhoz, hogy a befutott pálya példamutató legyen. A kockázat vállalása mégis erkölcsileg
megalapozott, hiszen a hitelességet éppen a jóra-többre való őszinte törekvés adja, így megvan az esélye a pozitív végkifejletnek.
84 Ráadásul s erre számtalan példa hozható nem egy önmagát kereső és a hivatásában el-elbizonytalanodó szerzetes
megmaradt rendje hasznos tagjának annak köszönhetően, hogy elöljárója adottságainak (karizmájának) megfelelő munkakörbe,
más környezetbe helyezte. A most megismert dokumentumokból is egyértelmű, hogy Farkas Dénest tanárai-elöljárói meglehetősen
közelről ismerték (hibájával együtt), s bizalommal voltak iránta. Sík Sándor igazi atyai jóbarátja volt, a végsőkig
kitartott mellette, így mutációit (=áthelyezéseit) is abban a reményben eszközölte, hogy meg tudja tartani a rendben. Hiszen
mint ahogy az például az egyházi személyekről a Magyar Kommunista Párt főtitkára számára készült akkori bizalmas jelentésben
találóan szerepel Sík, akit "A zsidóüldözés idején nem védett senki és csak az akkori pápai nuncius adott neki menedéket,
(...) az embereket mind jónak és szentnek képzeli el, és ha rájön, hogy tévedett, maga sajnálja őket a legjobban."85 Következésképp, még a történtek ellenére sem igazolható az a sokakban talán felmerülő vélemény, hogy
egyáltalán nem lett volna szabad Farkast felszentelni.
Farkas Dénes nyughelye a szombathelyi Szent Kvirin-templom kriptájában |
-----Ugyanakkor, sajnos, az is igaz, hogy Farkas rendtársai közt (enyhén szólva) nem
volt népszerű. Ezt nem is elsősorban a valóban kifogásolható viselkedése nyomán megszületett
feljelentések bizonyítják, hanem az a tény, hogy a rendi dokumentumok közt egy sem
utalt arra, hogy bármelyik rendtársával mélyebb kapcsolatban állt volna, amire pedig más
rendtagok esetében sok szép példa akad. Így mai szemmel nagyon is aktuálisnak érezzük
II. János Pál pápának 1996-ban kiadott, a szerzetesi élet megújításával is foglalkozó Vita
consecrata című apostoli buzdítását, hiszen láttuk, hogy a szerzetesség nem mindenki számára
volt "örömteli élet a szeretetben", s bizony a századelő liberalizmusától megfertőzve
akadtak olyanok is, akik nem tudták elfogadni, hogy a szerzetességben "semmiféle ellentmondás sincs az engedelmesség és a szabadság között."86 S bár a száraz levéltári adatok
többnyire alkalmatlanok az egyénben lejátszódó lelki folyamatok, törekvések, papok
esetében a transzcendencia iránti nyitottság mértékének (egy szóval az intim szféra) bemutatására,
Farkas életpályájának a megismerése során sokunkban az a benyomás támadhat,
hogy nemcsak szóhasználatában ("béke", "zászlóbontás", "keresztény magyar kereskedelem"
stb.), de papi hivatásának gyakorlásában is "eljelszavasodott"87, következésképp az ő
esetében az is "teljesen kézenfekvő, hogy a jól hangzó jelszavak paravánja mögött mi bújik
meg": egyértelműen az "önmaga keresése"88. Pedig a lelki elmélyedés szükségességére
az Egyház már a II. Vatikáni zsinat előtt is folytonosan figyelmeztette papjait és híveit.
Így tett maga Sík Sándor is. A rendtársainak címzett 1949-es újévi körlevelében például
így írt: "Ne engedjük, hogy egy percre is mesterséggé, üzemmé, puszta rutinná alacsonyodjék
bennünk az, aminek az imádás és a szeretet művének kell lennie. (...) Hatástalan
szófecsérléssé, megvetésre méltó és szánalmat arató retorikává süllyed szavunk, ha
nem tartózkodunk bizalmas otthonossággal és állandósággal az Isten gondolatainak és
nagy tetteinek a világában."89
-----Ettől függetlenül persze nem feltételezhető, hogy Farkas szociális elkötelezettsége
(s az azzal kapcsolatos "szociáldemokrata" érzülete) ne lett volna őszinte. Az megint más
kérdés, hogy nem érintette meg igazán a kereszténység illetve a katolikus egyház szociális
tanítása, annak ellenére, hogy bizonyára jól ismerte azt, hiszen mint ahogy láttuk
nyelvtudása révén meglehetősen tájékozott volt, ráadásul szimpatizált a Kolping-mozgalommal
s még Prohászkát is idézte.
-----A másik gondolat az egyházi hierarchia kommunista hatalommal való állítólagos
"együttműködésének" bonyolult kérdésköréhez kapcsolódik. Láttuk, hogy mind a piarista
tartományfőnök, Sík Sándor, mind Hamvas Endre és Kovács Sándor püspökök nyilván
sok-sok belső gyötrődés kíséretében nem zárkóztak el a kényes, akár kellemetlen ügyek
intézésének a felvállalásától, olyan politikai-ideológiai környezetben, mikor egyértelmű
volt kiszolgáltatott, megalázott helyzetük.90 Különösen a Farkas Dénes feloldozásával és a
szombathelyi egyházmegyébe való áthelyezésével kapcsolatos dokumentumok bizonyítják,
hogy a főpásztorok igyekeztek az adott körülmények közt a lehető legjobb (akár úgy
is fogalmazhatunk: a legkevésbé rossz) megoldást választani, miközben a rájuk bízott nyáj
hűséges pásztorai maradtak. Ők a nyáj egészét őrizték, bár tudták, hogy: a nyájban fekete
bárányok is vannak. De a nyáj úgy nyáj, ahogy van: fekete bárányostul együtt.
MELLÉKLETEK
A./ FARKAS DÉNES ÍRÁSAI
1 | Románc. (Zongoradarab) (MPRKL, Zimányi Gyula hagyatéka). (Ajánlása: "Főtisztelendő Zimányi Gyula igazgató úrnak, mély tisztelettel hálás tanítványa, F. D., 1926 karácsony") |
2 | Újabb vizsgálatok az NOG-sávjainak finomszerkezetéről. Bölcsészetdoktori értekezés Budapest, 1929. (Készült a M. Kir. József-Műegyetem Pogány Béla és Schmid Rezső által vezetett kísérleti fizikai intézetében. A méréseihez felhasznált, akkor igen modernnek tekinthető műszerek beszerzését egyébként a Természettudományi Kongresszus és a Széchenyi Tudományos Társaság szponzorálta. Munkája során mintegy 300 mérés elvégzése után hét új gammasávot határozott meg, s vonalaikat 38 sorba rendezte. Az extrapoláció révén nyert további nullavonalak felhasználásával a Gauss-féle "legkisebb hibanégyzetek" elve alapján a kimért nullavonalakat meghatározó két új sávformulát állított elő, amelyek alapján a régi, H. Deslandres-féle formulánál pontosabban lehetett meghatározni az összes eddig vizsgált gammasávok nullavonalait. |
3/a. | Dr. Orbán János: 1887. dec. 26. 1937. okt. 26. (Nekrológ). In: A kecskeméti Kegyes-Tanítórendi Róm. Kat. Gimnázium értesítője az 1937-38. iskolai évről. (Úgy emlékezik az iskola igazgatójára, hogy igen szigorú, de megértő volt, és az "Osztályzások, érettségik, javítóvizsgálatok alkalmával akárhányszor pártját fogta a gyengébb tanulónak.") |
3/b. | Dr. Orbán János. Nekrológ. In: Kecskeméti Katolikusok Lapja, XIV. évf. 1937. nov. 7. (Név nélküli megemlékezés Orbán János piarista igazgató haláláról; biztos, hogy. F. D. írta, hisz szövege csaknem teljesen azonos a 3a alatti írással.) |
4 | A piaristák új szentje. P. Pompiliusz . In: Kecskeméti Katolikusok Lapja, XI. évf. 1934. 5. sz. márc. 4. (Olaszból fordította F. D.) |
5 | Krisztus világossága. In: Kecskeméti Katolikusok Lapja, XI. évf. 1934. 7. sz. (Franciából: F. D.; tartalom: egy Veronika nevű betegápoló apáca papot hívott egy addig hitetlen haldoklóhoz, aki az élettől búcsúzva mindezt megköszönte neki.) |
6 | A megtérés. In: Kecskeméti Katolikusok Lapja, XI. évf. 1934. 12. sz. (Németből: F. D.; tartalom: jómódú család mosónőt fogad, aki, mivel kevés munkája volt, korábban végzett. A házikisasszony így még további munkát akart adni neki, de a szociális érzékenységű nagynéni figyelmezteti: "Arra kérlek, hogy csak egy pillanatra képzeld magad a mosónő helyébe" mire a mosónő megkapja a teljes napi bért.) |
7 | A három Gothard-fivér munkássága. In: Vasi Szemle, 1963. II. k. (A szombathelyi premontrei gimnáziumban érettségizett három híres testvér, a későbbi csillagász: Jenő, a mezőgazdász Sándor és az orvos István életpályájának bemutatása. Idézi Gothard Sándort, mely szerint: "A termelés fokozásával fokozzuk az egyesek vagyonát, az egyesekével a hazáét. Hisz a nemzet jóléte attól függ, hogy tudjunk két kalászt termelni ott, ahol apáink még csak egy kalászt termeltek.") |
8 | Érdekesebb vizsgapéldákat! In: A fizika tanítása, 1963. 6. sz. (Aláírás: Dr. F. D. gimn. igazgatóhelyettes, Körmend. Ebben az érettségi szóbeli vizsga C tételeihez ad gyakorlati példákat, mert a "jó vizsgapéldáktól megkívánjuk, hogy témájuk a mai társadalmi és technikai életkörülményeinket tükrözze, és lehetőleg legyen kapcsolatuk az iskola gyakorlati foglalkozásaival, szakirányú előképzésével." Az egyik példa konkrétan a körmendi törpevízmű-hálózat Kossuth Lajos utcai szakaszával kapcsolatos egyszerű méretezési feladat.) |
9 | Gimnázium és kereskedelem. In: Baross Szövetség, XXIII. évf. 13. sz. 1941. márc. 28. (Írta: F. D. váci piarista tanár; főbb gondolatai: "A gimnázium széleskörű (...) jellemnevelő tevékenységében hely kell jusson a keresztény magyar kereskedelem ismertetésének, s a mai nagy magyar sorskérdések között a kereskedői hivatásról (...) és fontosságáról is irányító szempontokat kell adni" Ilyen szempontok: |
"1) | Szoktassa a gimnázium s általánosságban minden iskola diákjait a kereskedelem tiszteletére. Rég elmúlt már az az idő, amikor a magyar ember életeszményét a régimódi földesúr vagy a hivatalnok testesítette meg, s minden gyakorlati pályától, minden önálló tevékenységtől irtózott. A német, angol vagy amerikai gyerek már régen tudta, hogy jobb vállalkozónak, hajóskapitánynak vagy akár áruházi csoportfőnöknek lenni, mint közhivatalban lemorzsolni az életet. De nálunk csak rövid idővel ezelőtt is próbálta volna meg valamelyik magyar iskola vagy tanár meggyőzni az átlagdiákot, hogy az építőmester is lehet olyan úr, mint a főszolgabíró, vagy hogy jobb a főtéren vaskereskedőnek lenni, mint miniszteri titkárnak [kiemelés tőlem: Sz. Á.] vagy főispánnak. (...) |
2) | Közelebbi feladat a mai magyar kereskedelem állapotának a megismertetése s egyben ápolása. Több mint húsz éve bontotta ki zászlaját a Baross Szövetség. S azóta céltudatos munkájával nagy eredményeket ért el s a keresztény magyar kereskedelmet nagy erőtényezővé tette. A magyar összefogásnak e gyönyörű példáját meg kell ismerni minden ifjúnak. Szoktassuk rá tanulóinkat, s rajtuk keresztül szüleiket, hogy a Baross Szövetség tagjainál vásároljanak, iskolai beszerzéseiket, ruha-, élelmiszer-, könyv- stb. szükségleteiket ilyen kereskedőnél eszközöljék. Saját érdekünk is ez, hiszen megbízható árut és sokszor olcsóbban kapunk, s e mellett keresztény magyar testvérlelkeket, az állam adófizető polgárait segítik. Különösen a vidéki iskolákban kellene megszüntetni azt a rossz szokást, hogy nagyobb bevásárlásaikat Budapestre utazva, nagy áruházakban veszik, ahelyett, hogy a helybeli Baross-testvéreknél szereznék be. Itt a Baross Szövetség és az iskola együttes tanító és segítő munkájára van szükség. |
3) | A gimnázium feladata az is, hogy kereskedői nemzedéket neveljen. Igaz, ezt a célt elsősorban a
kereskedelmi szakiskolák, és a nemrég létesített kereskedelmi középiskolák szolgálják. De ezek
növendékei is előbb nagyrészt a gimnázium alsó négy osztályát végzik el. Itt kapják meg az alapot
későbbi szaktanulmányaikhoz, fontos, hogy ez az alap szilárd és megfelelő legyen. S különben
is, vessünk véget annak a helytelen felfogásnak, amely szerint a középiskolán éppen csak átcsúszott
vagy onnan kibukott fiút szánják kereskedőnek. Ellenkezőleg, a tehetséges, önálló szellemű,
vállalkozó szellemű gyermek érdekében cselekszenek a szülők, ha gazdasági pályára adják,
sőt, a magyar és a fajmagyar társadalom érdeke is ez. Tudjuk jól, hogy külföldön a művelt kereskedőréteg kialakulása tárta fel a világot, szervezte a gyarmatokat, emelte a tömegek lélekszámát, fogyasztását, kultúrigényeit, fejlesztette ki a városi életet, egyszóval: kultúrát hozott. Sajnos, a magyar faj a múltban ezt nem értette át. Ezért boldogult és gazdagodott meg itt minden jövevény, mert a saját államunk, társadalmunk gazdasági kereteit mi magunk nem töltöttük ki, sőt, csalogattunk másokat,hogy kereskedjenek, változtassák pénzzé terményeinket, különben a saját zsírunkba fulladunk. Elmúlt azonban az az idő, amikor egy nép ezt a gazdasági közömbösséget tétlenül állandósíthatta. Ma már az a helyzet, hogy a puszta katonai uralom csak pillanatnyi hódítást jelent; állandó birtoklást csupán a gazdasági élet kézbentartása és irányítása adhat. Ehhez pedig sok művelt, széles látókörű kereskedő szükséges!" |
B./ FARKAS DÉNES ÁLTAL ELŐADOTT ZONGORA-SZÁMOK
(A KALAZANTINUMI ÉVEK ALATT)
1925. nov. 25. Beethoven: F-dúr hegedűrománc, op. 50 (Harich János hegedű, F. D; a
Kalazancius-ünnepély alkalmából)
máj. 21.: Bellini: Norma (Király István és F. D. zongora); Schubert: Katonainduló négykezes és
ráadásként Rossini: Tancréd (F. D.)
jún. 1.: (Zimányi Gyula és Sebes Ferenc jelenlétében) Haydn: I. szimfónia (Király István és F. D.
zongora) ; Rossini: A sevillai borbély, nyitány ill. A vihar (Király István és F. D. zongora;
Harich János az előadást megbírálta és "a tempó megváltoztatását helytelenítette")
jún. 11.: (több piarista elöljáró jelenlétében) Braga: Stimmen der Engel (Harich János hegedű, F.
D. zongora), Bellini: Ouverture Shakespeare Rómeó és Júliához (Király István és F. D. zongora) érdemes megjegyezni, hogy ez alkalommal hangzott el Harich János előadása a görög zenéről, mely valószínűleg értékes dokumentum, hiszen írásban is megvan!
1926. okt. 17.: (piarista elöljárók jelenlétében) Mozart-trió (Harich János, Hajlamász Ferenc és F. D.)
1927. máj. 29.: Rahmaninov: Prélude (F. D.)
nov. 6.: Rossini: La regata Veneziana Liszt átiratában (F. D.; a bírálat során Vass József sikerültnek
mondta az előadást, noha "több volt benne a tempó, mint a cizellált művészet.")
nov. 20.: Mozart: Trió (Vass József hegedű, Hajlamász Ferenc cselló, F. D. zongora; Tassy Pál
bírálata szerint az előadók "hivatásos muzsikusok a hangszerek kezelésében")
dec. 8.: Lavotta: Szigetvár ostroma (F. D)
dec. 24.: SzepessyDemény: Szt. Ferenc karácsonya (Balogh Ferenc szavalata, zongorán kísérte: F.
D.)
1928. márc. 25.: Schumann: Trió (Vass József hegedű, Hajlamász Ferenc cselló, F. D. zongora).
máj. 6.: Beethoven: Pathétique (F. D.; Vass József bírálatában megállapította, hogy "az előadó interpretáló
készsége szépen halad felfelé").
C./ FARKAS DÉNES SÁTORALJAÚJHELYI (FŐLEG A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTBELI)
MUKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS LEVELEZÉS
1 | F. D. jelentése Zimányi Gyula tartományfőnöknek 1944. okt. 15. 1945. ápr. 4. közötti távollétéről. (1945. máj. 6. ; 2/1945) |
2 | Helyzetjelentés a sátoraljaújhelyi kegyestanítórendi róm. kat. gimnázium 1945. évéről. (1945.máj. 15.; 162/1945) |
3 | Sulhan György igazgató leánytanulók felvételét javasló levele. (1945. szept. 7.; 656/1945) |
4 | Sulhan György igazgató lemondását bejelentő magánlevele Zimányi Gyula tartományfőnöknek, melyben utódjául F. D.-t javasolja. (1945. okt. 22.; 896/1945). |
5 | Sulhan György igazgató tájékoztató levele Zimányi Gyula tartományfőnöknek a tanárok államsegélyéről. (1945. okt.7.; 124/194546). |
6 | F. D. levele Zimányi Gyula tartományfőnöknek édesanyja halála miatti távollétéről. (1946. ápr. 28.; ikt. sz. nélkül) |
7 | Lénárd Ödön értesíti Tomek Vince tartományfőnököt F. D. szociáldemokrata párt rendezvényén 1947. márc. 30-án elhangzott tokaji előadásáról. (1947. ápr. 13.; ikt. sz. nélkül) |
8 | Tomek Vince tartományfőnök számon kérő illetve figyelmeztető levele F. D.-nek tokaji előadásáról. (1947. ápr. 14.; bizalmas, ikt. sz. nélkül; melléklet: a tartományfőnök 444/1947 sz. körlevele, melyben elrendeli a rendtársak politikai pártokból való kilépését, 1947. ápr. 14.) |
9 | F. D. magyarázkodó válasza Tomek Vince tartományfőnöknek, 2 melléklettel: a) Beszámoló a tokaji gyűlés körülményeiről, b) A szoc. dem. pártból való kilépési nyilatkozat másolata. (1947. ápr.22.; 587/1947) |
10 | F. D. levele Tomek Vince tartományfőnöknek a Népszavában róla megjelent cikkel kapcsolatban. (1947. május 12.; ikt. sz. nélkül) |
D./ FARKAS DÉNES SZEGEDI TANKERÜLETI FŐIGAZGATÓ-HELYETTESI ÁLLÁSÁVAL
KAPCSOLATOS LEVELEZÉS
1 | Jegyzőkönyv a szegedi rendháznak 1948. jan. 11-i tavaszi házi gyűléséről. (1948. jan. 11.; 612/1948) |
2 | Jegyzőkönyv a kegyesrendiek vezetése alatt álló Dugonics András Gimnázium 1948. febr. 25-én tartott, dr. Páti Ferenc tankerületi főigazgató hivatalos látogatását befejező értekezletről. (1948. febr. 25.). |
3 | Jegyzőkönyv a kegyesrendiek vezetése alatt álló Dugonics András Gimnázium 1948. márc. 1-jén tartott, dr. Dömbi Béla helyettes tankerületi főigazgató hivatalos látogatását befejező értekezletéről. (1948. márc. 1.). |
4 | Barta István házfőnök felterjeszti Sík Sándornak F. D. kérvényét (1948. júl. 5.; 813/1948). |
5 | F. D. kérvénye Sík Sándornak, melyben a tankerületi főigazgató-helyettesi munkakör elvállalására kér engedélyt. (1948. júl. 5.; 813/1948) |
6 | Barta István házfőnök beszámol Sík Sándornak a rendtársak (köztük F. D.) állami iskolában való alkalmazással kapcsolatos nyilatkozattételéről. (1948. júl. 10.; ikt. sz. nélkül;) |
7 | Sík Sándor magánlevele, melyben baráti hangon elutasítja F. D. (5. tétel alatti) kérvényét. (1948. júl. 12.; ikt. sz. nélkül) . |
8 | F. D. válasza Sík Sándor (7. tétel alatti) levelére, melyben részletezi tettének vélt helyességét (1948. júl. 17. 813/1948). |
9 | Sík Sándor baráti hangú válasza F. D. (8. tétel alatti) levelére (813/1948; 1948. júl. 21.). |
10 | Sík Sándor levele dr. Páti Ferenc szegedi tankerületi főigazgatónak, melyben értesíti, hogy nem járul hozzá F. D. kinevezéséhez. (1948. júl. 22. 813/1948) |
11 | F. D. levele Sík Sándornak, melyben megküldi 1964. márc. 13.i hivatali esküokmányának másolatát, illetve közli, hogy a tankerületi főigazgatói hivatal munkájával hivatalos intézkedési jogkör nélkül még csak ismerkedik (1948. júl. 23.; ikt. sz. nélkül) |
12 | Sík Sándor jóindulatú figyelmeztető levele F. D.-nek (és Greff Gézának) a rendi regula 312. és 691. kánonja megsértésének várható következményeiről (1948. júl. 29. 925/1948) |
13 | Csonka Mihály helyettes szegedi házfőnök levele Sík Sándornak, melyben közli, hogy F. D. bejelentette hogy kiköltözik a rendházból és elfogadja az állami megbízást. (1948. aug. 6.; nehezen olvasható ikt. sz.) |
14 | Sík Sándor ismételt továbbra is baráti hangú levele F. D.-nek. (1948. okt. 27.; 1333/1948) |
15 | Sík Sándor levele Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspöknek, melyre őt, mint a piaristákhoz "legközelebb álló püspök atyát" felkéri a rend Kalazanci Szent József patrociniumi ünnepélyen való részvételre. (1948. okt. 28.; 1339/1948) |
16 | F. D. kilépését magyarázó levele Sík Sándornak, melyben közli, hogy még mindig a piarista rendhez tartózónak érzi (és tekinti) magát. (1948. nov. 2.; ikt. sz. nélkül) |
17 | Sík Sándor meleg hangú, ugyanakkor "utolsó atyai figyelmeztető" levele F. D.-nek (1948. nov. 20.; 1470/1948) |
18 | Sík Sándor provinciális (és Darvasy Mihály provinciális titkár) megküldi a generális 1949. márc. 7-ei határozatát F. D. rendből való kizárásáról (1949 máj. 4.; 452/1949) |
E/ FARKAS DÉNES FELOLDOZÁSÁVAL ÉS A SZOMBATHELYI EGYHÁZMEGYÉBE
VALÓ ÁTHELYEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS IRATOK
1 | Horváth Richárd levele Sík Sándornak F. D. ügyében. (1951. júl. 4.; ikt. sz. nélkül) |
2 | Albert István egyházjogi szakvéleménye F. D. esetleges visszavételével, feloldozásával illetve a szombathelyi egyházmegyébe való áthelyezésével kapcsolatban. (1951.júl. 10.; ikt. sz. nélkül) |
3 | F. D. bocsánatkérő levele, melyben a fenyíték alóli feloldozását kéri. (1951. szept. 3.; ikt. sz. nélkül) |
4 | Sík Sándor feloldozó levele, melyben hozzájárul a szombathelyi egyházmegyébe való felvételéhez. (1951. szept. 3.; 343/1951) |
5 | Sík Sándor értesíti Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspököt, hogy F. D.-t átengedi egyházmegyei szolgálatra. (1951. szept.4.; 344/1951;) |
6 | Sík Sándor által összeállított Pro memoria F. D. feloldozásával kapcsolatban. (1951. szept. 11.; ikt. sz. nélkül) |
Jegyzetek
1 | Dr. Medvigy Mihály piarista (19142001); a tanulmányban szereplő piaristák életrajzi adataira terjedelmi okokból a továbbiakban nem utalunk, azok a következő kiadványban megtalálhatók: Catalogus religiosorum Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666-1997. Léh István piarista gyűjtését sajtó alá rendezte Koltai András. Bp., 1998. |
2 | NIGG, Walter: A szerzetesek titkai. Bp. 1984. |
3 | SOÓS Viktor Attila: "Biztos jelentés egy belső embertől". (Farkas Dénes szombathelyi püspöki helynök jelentése az 1956-os forradalom eseményeiről, Kovács Sándor megyéspüspök és mások magatartásáról.) In: Vasi Szemle, 2006. 5. sz. |
4 | Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára (a továbbiakban: MPRKL); Szombathelyi Püspöki Levéltár, Acta cancellariae (a továbbiakban: SzPL); az iskolai értesítőkből és évkönyvekből vett meglehetősen nagy számú adatra - terjedelmi okokból - külön itt sem hivatkozunk. |
5 | A személyes visszaemlékezések forrásait ld. a 18.,70., 71., 72. 75. és 76. sz. jegyzet alatt! |
6 | Ld. a kalazantiumi éveinek minősítését (9. sz. jegyzet), illetve egyik tanítványának visszaemlékezését (a 20. sz. jegyzethez tartozó törzsszövegben). |
7 | Az 1922/23 iskolai tanévben tartott tud. versenyeken (...) díszoklevelet nyert tanulók. MPRKL, Budapesti gimnázium levéltára. |
8 | F. D. 1923. szeptember 23-ai kézzel írt kérvénye. MPRKL, Tartományfőnöki Levéltár, Tartományfőnöki levelezés. |
9 | A Kalazantium növendékeinek minősítései. MPRKL, a Kalazantinum iratai. |
10 | Az Academia Calazanctina Jegyzőkönyvei 1923-27.MPRKL, Kalazantium iratai (részletesen ld. "B" Melléklet). |
11 | ld. "A" Melléklet, 1. és 2. sz. tételei. |
12 | Ld. "A" Melléklet 3-6. sz alatti tételei. |
13 | Theodor Hürth (1877-1944). 1900-ban szentelték pappá, Adolph Kolping utóda a Legényegyletek Világszerveződése (az ún. Kolping-) Mozgalom élén. 1944-ben, hivatása teljesítése közben egy kölni bombatámadás következtében halt meg. |
14 | Jegyzőkönyvek a tanügyi főigazgató (1941. ápr. 30. - máj. 31.) ill. a katolikus tanügyi főigazgató (1942. máj. 22.) látogatásairól. MPRKL, Váci rendház iratai (580/1941 ill. 1487/1942.). |
15 | Ld. az "A" Melléklet 9. sz. tétel. |
16 | Az e fejezethez tartozó minden hivatkozás a "C" Mellékletben. Valamenyi: MPRKL, Magyar Tartományfőnöki Levéltár, Tartományfőnöki levelezés, Vegyes iratok (Farkas Dénes ügye). |
17 | Az e fejezethez tartozó hivatkozás legtöbbje a "D" Mellékletben. 1-3. tételek: MPRKL, Szegedi rendház levéltára; 4-18. tételek: MPRKL, Magyar Tartományfőnöki Levéltár, Tartományfőnöki levelezés, Vegyes iratok (Farkas Dénes ügye). |
18 | Kesselyák Péter szíves írásos közlése. (2008. jan. 12.) |
19 | Boér Miklós (1914-1987). Teológus, történész, közíró. 1940-45 között az esztergomi érseki hittudományi főiskola tanára. 1945-től Mindszenty utasítására a VKM tisztviselője, később a katolikus ügyosztály vezetője, de - mivel nem értett egyet a kormány vallás- és nevelésügyi politikájával - 1948 októberében lemondott, és külföldre távozott. Rómába ment, ahol a Vatikáni Rádió magyar adását és a Római Magyar Kurírt szerkesztette. 1950-ben Brazíliába került. 1950 és 1971 között São Paulóban, a Katolikus Egyetemen szociológiát és politikatudományt tanított. 1972-ben saját kérésére VI. Pál pápa minden papi tevékenységtől felmentette, és laikus státusba helyezte vissza. |
20 | Ld. 18. sz. jegyzet! |
21 | Az e fejezethez tartozó minden dokumentum felsorolása az "E" Mellékletben. Valamenyi: MPRKL, Magyar Tartományfőnöki Levéltár, Tartományfőnöki levelezés, Vegyes iratok (Farkas Dénes ügye). |
22 | SzPL 135/1952 |
23 | SzPL 519/1952 |
24 | SzPL 1288/1952 |
25 | SzPL 1406/1952 |
26 | SzPL 1408/1952 |
27 | SzPL 1544/1952 |
28 | SzPL 1484/1952 |
29 | SzPL 1060/1954 |
30 | SzPL 1061/1954 |
31 | SzPL 1020/1955 |
32 | SzPL 1032/1955 |
33 | SzPL 1101/1955 |
34 | SzPL 1853/1953 |
35 | SzPL 1290/1955 |
36 | SzPL 934/1952 |
37 | SzPL 1004/1952 |
38 | SzPL 1421/1952 |
39 | SzPL 1010/1952 |
40 | SzPL 679/1952 |
41 | SzPL 1354/1952 |
42 | SzPL 2516/1951 |
43 | SzPL 1418/1954 |
44 | SzPL 330/1956 |
45 | SzPL 378/1952 |
46 | SzPL 1638/1952 |
47 | SzPL 1080/1953 |
48 | SzPL 1463/1954 |
49 | SzPL 1670/1953 |
50 | SzPL 1269-1281/1953 |
51 | SzPL 1167/1956 |
52 | SzPL 144/1952 |
53 | SzPL 14/1955, 993/1955 és 1398/1955 |
54 | SzPL 1290/1955 |
55 | Vasmegye, 1952. júl. 19. |
56 | Vasmegye, 1952. júl. 27. |
57 | Ld. 37. sz. jegyzet! |
58 | Ld. 46. sz. jegyzet! |
59 | Vasmegye, 1952. aug. 8. |
60 | MINDSZENTY József: Emlékirataim. Bp., 1989. |
61 | SzPL 19/1953 |
62 | A Kereszt, 1956. márc. 11. |
63 | Martin Niemöller (1892-1984) német katonatiszt, tengeralattjáró-parancsnok, majd evangélikus lelkész. A Német Nemzetiszocialista Munkáspárt önkényuralmi törekvéseit megtapasztalva, annak eszméitől eltávolodik. Kárhoztatta, hogy a protestáns egyházak is átvették az 1933 áprilisában bevezetett, a hivatalnokokra érvényes úgynevezett "árjaparagrafusokat", mely szerint a zsidó származásúak, vagy azok, akik zsidó nőt vettek feleségül, nem viselhettek egyházi hivatalt. A hozzá hasonlóan gondolkodókkal megalapította a Lelkészi Segélyegylet (Pfarrernotbund) nevű társaságot, ebből fejlődött ki később a hivatalos német egyházzal (Deutsche Christen) szemben álló Hitvalló Egyház (Bekennende Kirche). 1934-ben tagja a Hitlerrel tárgyaló egyházi küldöttségnek. Mivel vallási alapon tiltakozik a náci fajvédelmi törvények ellen, eltiltják a prédikációtól. Többször letartóztatják, majd a Sachsenhausen-i ill. később a Dachau-i koncentrációs táborba kerül, ahonnan az amerikai csapatok szabadítják ki. Részt vesz az Egyházak Világtanácsának 1946-os genfi értekezletén, majd több amerikai és európai (közte magyarországi) útja során előadásokat tart a hidegháború, a béke kérdésköréről. 1965-ben találkozik Albert Schweitzerrel Lambarenében és Ho Si Min-nel Észak-Vietnamban. Halála előtt nem sokkal az amerikai poncas indiánok törzsük tiszteletbeli tagjává választották, és az "Aki a helyes úton jár" nevet adományozták neki. |
64 | Összehasonlításul érdemes Farkas megfogalmazását az eredeti szöveggel (illetve annak magyar fordításával) összevetni, melyet ma az átlagolvasó is csak a Vatikán honlapján, ott is csak spanyolul olvashat: "A kutató és tudós világnézete nincs összefüggésben az általa megállapított tudományos igazsággal. Pithagorasz tétele, vagy (hogy az orvostudománynál maradjunk) Hippokratesz egzaktnak elismert megfigyelései, Pasteur felfedezései, Mendel öröklési törvényei nincsenek összefüggésben szerzőik erkölcsi és vallási felfogásával. Nem mondhatók pogánynak csak azért, mert Pithagorasz és Hippokratesz pogányok voltak, de kereszténynek sem, csak mert Pasteur és Mendel keresztény volt. Ezek a tudományos eredmények azért igazak, és annyiban igazak, amennyiben az objektív valóságnak megfelelnek. Ugyanúgy egy materialista tudós is tehet valódi és igazi felfedezést; ezen hozzájárulása a tudományhoz azonban semmi esetre sem jelent érvet materialista világnézete mellett." Discurso sobre el parto natural sin dolor (8 de enero de 1956). www.vatican.va/holy_father/pius-xii/speeches/1956/index_sp.htm |
65 | Tibola Imre emlékezik 1956. október 28-ra. A forradalom nagy napja Szombathelyen. In: Vas Népe, 1992. okt. 28.; TIBOLA Imre: 56-os emlékeim... Katolikus papok a szombathelyi eseményekben. In: Vasi Szemle, 1996. 4. sz. 505525. |
66 | SzPL 1491/1956 és 1492/1956 |
67 | Ld. 3. sz. jegyzet! |
68 | SzPl 1491/1956 |
69 | Ld. 3. sz jegyzet! |
70 | Tanártársának, Németh Jánosnak szíves írásbeli közlése (2008). |
71 | Egykori diákjának, Marton Ferencné Kovács Évának szíves közlése (2008). |
72 | Egykori diákjának, Gyürki Józsefnek szíves közlése (2008). |
73 | SZÁNTÓ Konrád: Az Egyházügyi Hivatal titkai. Bp., 1990. |
74 | MPRKL, Molnár István hagyatéka |
75 | Gyürki László szíves közlése (2008). |
76 | Hencz Ernő szíves közlése (2008). |
77 | Ld. 72. sz. jegyzet! |
78 | Ld. "A" Melléklet 7. és 8. tételeit! |
79 | KOVÁCS Mihály: Az általános tömegvonzás bemutatása és az F mérése; G-M csöves kiegészítő fokozat a "Rádiópad"-hoz (1962/5.); Wheastone-hidas analóg számológép. A Fizika Tanítása (1962/2., 1962/5 és 1963/1.) |
80 | Ld. 70. sz. jegyzet! |
81 | Vö.: HETÉNYI VARGA Károly: Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. 2. köt. Üldözött, börtönviselt jezsuiták, kapucinusok, karmeliták, keresztény iskolatestvérek, lazaristák, marianisták, maristák, mechitaristák, minoriták, piaristák szenvedéstörténete. Abaliget, 2002. |
82 | VAS József Pál: "Terror natus est". A transzgenerációs trauma fogalma, felismerése és kezelése a segítő gyakorlatban. In: Confessio, 2006/2. |
83 | VIRÁG Teréz: Emlékezés egy szederfára. Esszék és tanulmányok. Budapest, 2000. |
84 | VÁRNAI Jakab: A szó és a szlogenek. "Közbeszéd" a szerzetesi közösségben. In: Vigilia, 2007/3. |
85 | Egyházi személyekre, papokra vonatkozó jelentések, információk. Politikatörténeti Intézet Levéltára, I274/7, 249. őrzési egys. |
86 | II. János Pál: Vita consecrata, 88. és 91. pont. |
87 | Várnai Jakab szóhasználata, ld. 84. sz. jegyzet! |
88 | Vö.: Sík Sándor levele: "Ön nem az Isten ügyét keresi, hanem önmagát!" Ld. "D" melléklet 13. tétel! |
89 | MPRKL, Tartományfőnöki levelezés, 14/1949. |
90 | Itt jegyezzük meg, hogy téves Soós Viktor Attila 3. sz. jegyzet alatt idézett tanulmányának azon állítása, hogy Kovács Sándor püspök nem ismerte volna Farkas Dénest, mielőtt egyházmegyéjébe felvette, hiszen mint ahogy láttuk korábban Kecskeméten együtt dolgoztak. Ráadásul s ezt nemcsak a "D" Melléklet 5. tétele alatt álló levél, de számos egyéb dokumentum is bizonyítja Sík Sándor és az egykori piarista diák, Kovács Sándor hivatalos kapcsolatát igen mély barátság szőtte át, következésképp a súlyos egyházpolitikai és egyházkormányzati ügyek megoldásában is jól együtt tudtak működni. |