-------------------------------------------------------------------------------- Botta-Dukát, Zoltán & Balogh, Lajos (eds.): The most important invasive plants in Hungary. Institute of Ecology and Botany, Hungarian Academy of Sciences, Vácrátót, 2008, 255 pp. ISBN 978-963-8391-42-1.
--------------------------------------------------------------------------------A Magyarország legfontosabb inváziós növényeit
angol nyelven tárgyaló botanikai monográfia páratlan és szerencsés együttműködés eredménye. A
művet a ma élő legnagyobb magyar polihisztor botanikus tiszteletére ajánlották a szerkesztők.
Priszter Szaniszló nemcsak nagyszerű flórakutató fenológus és morfológus, hanem kiváló botanikatörténész,
szerkesztő és szakíró, sőt a magyar herbológia egyik megalapozó egyénisége.
-----A szerkesztők és egy további szerző (Juhász Magdolna) a Pécsi Tudományegyetem Botanika
Doktori Programjának PhD fokozatot szerzett jeles képviselői, Borhidi Attila akadémikus tanítványai
és munkatársai. Áldozatos és gondos munkájuknak köszönhető a most megjelent alkotás, melyet
számos hazai kutató, közöttük szerencsére több fiatal specialista tesz a maga nemében világviszonylatban
is párját ritkító forrásmunkává.
-----A második szerkesztő egyben négy fejezet szerzője a Savaria Múzeum lelkes patriótamuzeológusa,
aki a magyar nyelv művelését is szívügyének tekinti, amit a mai, globalizálódó világunkban
példásnak tartok. Ô használta először az inváziós növény helyett az özönnövény terminust
(1998), s ma már senki sem firtatja, hogy ki "találta ki" az azóta széles körben elterjedt szakkifejezést.
E szómagyarítás nagyon jól érzékelteti a többé-kevésbé "erőszakos", gyorsan és erőteljesen terjedő,
többnyire idegenföldről származó növényfajok (taxonok) mértéktelen áradását az őshonos növénytakaró
rovására.
-----Az egyes, önálló tanulmányok mindezt jól érzékeltetik, mert magyarföldi viszonyokat tárnak
az olvasó elé, ami külföldi kutató szemével nézve roppant előnyös; elméleti, populációdinamikai, cönológiai,
valamint gyakorlati (agronómiai vagy felhasználási) vonatkozásban egyaránt. A pontosan
szerkesztett kismonográfiák hasonló felépítésűek, a tömören megfogalmazott és kiválóan fordított
részek: taxonómia, morfológia, származás és elterjedés, életciklus, termőhely-igény, biotikus kölcsönhatások,
gazdasági jelentőség, természetvédelmi jelentőség, bibliográfia és hivatkozások (benne
világhálóhelyek is!).
-----Meg kell említeni, hogy a szerzők méltán fejezik ki köszönetüket Mihály Botondnak, aki akkor
még a magyar természetvédelmi szervek képviseletében hathatós és áldozatos közreműködéssel
társszerkesztőként elősegítette a most megjelent könyv korábbi, magyar nyelvű kiadását (Özönnövények
címmel két kötetben, KVVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei: 9. kötet 2004-ben, TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, 408 pp.; 10. kötet 2006-ban, a KvVM kiadásában,
Budapest, 412 pp.; ismertetésüket lásd a Vasi Szemle korábbi számaiban: Keszei 2004/6, Kovács
2007/2). Nemcsak fordításról van azonban szó, hanem aktualizálásról is. Inkább átdolgozott és bővített
kiadásnak lehet venni, annak ellenére, hogy néhány, nemzetközi szempontból kevésbé jelentős (pl.
Humulus japonicus), vagy más tanulmánykötetben a közelmúltban részletesen feldolgozott faj
(Heracleum mantegazzianum) kimaradt a korábbi, magyar nyelvű kötetekhez viszonyítva.
-----A könyv egyetlen fényképe a címoldali, amelyet a vadcsicsóka (Helianthus tuberosus s.l.) és
Nyugat-Magyarország legelterjedtebb özönnövénye, a magas aranyvessző (Solidago gigantea) Rába
menti állományairól készített az őrségi Magyarlaknál 1997-ben Balogh Lajos. A tipográfia és nyomdai
előkészítés Rajhona Tamás munkáját dicséri.
-----Nem nélkülözhetjük a 15 szerző (pontos elérhetőségük megadása azonnali információcserére
nyújt alkalmat!) és az általuk feldolgozott özönnövények felsorolását. Összesen 21 kismonográfiából
áll a könyv, a következő sorrendben: Szigetvári Csaba: Átoktövis (Cenchrus incertus), Balogh
L.: Óriáskeserűfű-fajok (Fallopia japonica, F. sachalinensis, F. ×bohemica), Balogh L., Juhász M.:
Amerikai és kínai alkörmös (Phytolacca americana, Ph. esculenta), Facsar Géza, Udvardy László:
Adventív szőlőfajok (Vitis spp.), Szigetvári Cs., Tóth Tamás: Gyalogakác (Amorpha fruticosa), Bartha
Dénes, Csiszár Ágnes, Zsigmond Vince: Fehér akác (Robinia pseudoacacia), Juhász M.: Kései
meggy (Prunus serotina), Bartha D., Csiszár Á.: Keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), Bartha D., Csiszár Á.: Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), Bagi István, Böszörményi Anikó:
Süntök (Echinocystis lobata), Udvardy L.: Zöld juhar (Acer negundo), Udvardy L.: Bálványfa
(Ailanthus altissima), Balogh L.: Indiai nebáncsvirág (Impatiens glandulifera), Csiszár Á., Bartha
D.: Kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora), Bagi I.: Selyemkóró (Asclepias syriaca), Csiszár
Á., Bartha D.: Amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), Botta-Dukát Z., Dancza István: Magas és
kanadai aranyvessző (Solidago gigantea, S. canadensis), Fehér A. Sándor: Észak-amerikai őszirózsák
(Aster novi-belgii agg.), Szigetvári Cs., Benkő Zsuzsanna Rita: Ürömlevelű parlagfű (Ambrosia
elatior), Böszörményi A., Bagi I.: Olasz szerbtövis (Xanthium strumarium subsp. italicum), Balogh
L.: Napraforgófajok (Helianthus spp.).
-----Az olvasó olyan új információkról is tudomást szerezhet, mint például a kompetícióban szerepet
játszó allelopátiás tényezők, a fontos szekunder, illetve speciális növényi metabolitok stb. Potenciális
haszonnövények vagy kultúrnövény-rokonok legújabb adatait is értékelik a szerzők. Ez
azért is jelentős, mert például a Solidago-fajokból vagonszámra exportálnak tőlünk gyógyszeripari
alapanyagot, s az ártereken gyűjtött növények nem szennyezettek, emiatt különösen keresettek.
-----A tárgyalt özönnövények egyre jobban hódítanak Magyarországon, Európa, sőt egyesek a világ
különböző területein, valóban az ősi növényközösségek kárára. Nemzetközi összefogásra is
szükség van, mert özönlésük hasonlít az országhatárokat nem ismerő levegőszennyezésre. Valóban
csak egy Földünk van, és jó lenne a természet sokféleségét eredetiségében megőrizni. Már lehetetlen,
de van még remény. Ehhez a célhoz, igyekezethez jelentős segítséget nyújt a most megjelent monográfia.
Köszönet érte a szerzőknek, a szerkesztőknek és a Magyar Természetvédelmi Hivatal illetékeseinek,
nem utolsósorban a Magyar Tudományos Akadémiának és annak vácrátóti Ökológiai és
Botanikai Kutatóintézetének, hogy megjelentetését lehetővé tették.
Szabó László Gyula