"LEGYEN MINŐSÉGI ÉS KEZDEMÉNYEZŐ A VÁLTOZÁSOKBAN...!"

Az 1970-es évek második felében kezdtem kutatni a dualizmus korának szombathelyi történéseit, és olvastam az ezeket dokumentáló iratokat a Vas Megyei Levéltárban. Miért töltötte egy matematika–testnevelés szakos hallgató ezzel az idejét? A válasz nagyon egyszerű. Lokálpatriotizmus + történelem iránti érdeklődés + sportos beállítódás = Szombathely dualizmus kori sporttörténetének megírása szakdolgozat keretében. Feltárult előttem a lendületesen fejlődő, polgárosodó város színes, izgalmas mindennapjainak világa. Majd néhány év elteltével, immár az ELTE pedagógia szakos hallgatójaként évfolyamdolgozatnak az 1905-ös népiskolai tanterv elemzését, a dualizmus oktatáspolitikáját választottam. Meghatározó felismerés volt Eötvös József hatásának felfedezése. Ma már az is kijelenthető, hogy nemcsak a vizsgált korszakra, hanem napjaink közoktatására, köznevelésére és konkrétan Szombathely iskolarendszerére, annak tartalmi gazdagodására is befolyást gyakorolt. Ezt az élményemet és ennek perspektivikus tapasztalatait most mint többszörösen is érintett iskolavezető szeretném megosztani Önökkel!

A legjobb befektetés a tanulás, az iskola – halljuk szüleinktől, mondjuk gyermekeinknek. Az iskolarendszerükbe fektetik a legnagyobb összegeket a valódi fejlődést célul kitűző országok. Ezeket a már-már közhelyszerű megállapításokat devalválja a rövidlátó napi politika és hitelesíti a jövőt építő bölcs politikus és okos állam. Magyarországon az utóbbi két évszázadban két nagy politikus bizonyította ezt az igazságot: báró Eötvös József (1813–1871) és gróf Klebelsberg Kunó (1875–1932). E konferencia – Szombathelyen – Eötvös József születésének 200. évfordulóján tiszteleg a nagy államférfi életműve előtt. Írásomban második minisztersége legnagyobb hatású törvényének, az 1868-as közoktatási törvénynek néhány eredményét mutatom be Szombathely város szemszögéből. A Nyugat-magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános Iskolájának és Gimnáziumának vezetőjeként, valamint az iskolai testnevelést évtizedeken át művelő tanáremberként és többgenerációs lokálpatrióta szombathelyiként talán elnézhető nekem, hogy a példák – napjainkig hatóan – Szombathelyről, a Bolyai Gyakorló Gimnáziumról és a testnevelésről is szólnak.

Eötvös József miniszteri kinevezésével szinte egy időben fiatal, gyakorlatias tudósjelölteket küldött Németországba – köztük Kármán Mórt Lipcsébe –, hogy tanulmányozzák, majd hozzák létre a magyarországi állami tanító- és tanárképzést. Eötvös József elképzelése nyomán 1870-ben megnyílt a Magyar Királyi Egyetem Középtanodai Tanárképezdéje. A próbatanítás megoldásaként – Kármán Mór javaslatára – 1872-től megkezdte működését a "mintagimnázium". Rendeltetése "...olyan mintaszerű iskolai életnek adja képét, melyben a tanítványok erkölcsi és értelmi haladása az egész tantestület gondját képezi, és mely a tanárjelöltnek buzdító például, a tanárnak lelkesítő emlékül szolgáljon."¹

Ugorjunk 86 évet! 1958, Szombathely. Új iskolát alapítottak a Vas megyei megyeszékhelyen. A meginduló tanítóképzés gyakorlati képzését – példamutató módon – nem egy már meglévő iskolában indították be, hanem – a szakvezetői munkára alkalmas, a régió iskoláiból magas szakmai kritériumok mentén kiválogatott tanítókból, tanárokból – új tantestületet alakítottak. Újonnan beiratkozott gyerekek alkotta új osztályok és az új tantestület jelentették a Szombathelyi Felsőfokú Tanítóképző Intézet Gyakorló (Minta) Iskoláját. Szinte eötvösi példa az iskola alapítása, az előrelátás és a tudatos szakmai tervezés. A tanítóképzés ugyanis csak egy évvel később, az 1959–60-as tanévben indult, így a képzés beindítására már egy felkészült "gyakorlati műhely", egy "mintaiskola" várta a hallgatókat.

Hasonló előrelátással és szakmaisággal gondolkodtak a helyi politika irányítói és a tanítóképző vezetői a tanárképzés szombathelyi megindítását megelőző időszakban. Az egyetem mai "B" épületét azért építették a "gyakorlónak" (1966), hogy a tervezett tanárképzés beindításához (1971) legyen egy könnyen mobilizálható épület. Tették mindezt annak a biztos tudatában, hogy a kellő időben majd a várostól kapnak egy, a felső tagozatban történő gyakorlótanításokra is alkalmas épületet. Ez 1974-re valósult meg.

A helyi önfejlesztést fontosnak tartó eötvösi szellemiség visszaköszönt a rendszerváltás felszabadító szellemi pezsgésében is. A főiskola egyetemi terveivel összhangban a "rendszerváltó iskolákhoz"" csatlakozott a szombathelyi "gyakorló". Egyike az elsőknek, amelyek nyolcosztályos gimnáziumi tagozatot önálló programkidolgozással indítottak az országban, 1992-ben.²

A tanítóképzést szolgáló – az alapításkor csak négy alsó tagozatos évfolyammal, tíz osztállyal működő – iskola ma a Nyugat-magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziuma. 1056 diák 12 évfolyamon 32 osztállyal igyekszik megfelelni az első "mintaiskola" avatásán elhangzott felszólításnak, amelyet – Eötvös József korai halála okán – az egykori barát, az utód Trefort Ágoston mondott:

"Mintaiskola legyen kettős értelemben: egyrészt, mint állami intézmény a közoktatási teljesítményében legyen minőségi és kezdeményező a változásokban, másrészt a pedagógusképzésnek legyen gyakorlati műhelye!"³

Tanítóképzés – mint mondtuk – 1959 óta van Szombathelyen. A Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dánielről elnevezett pedagógusképző karán, illetve jogelődein 1971-től folyik testnevelőtanár-képzés. Ezek az általánosan ismert "tények" a város köztudatában. Pedig sokkal korábban – közvetve Eötvös Józsefnek köszönhetően – is folyt már Szombathelyen tanítóképzés, pontosabban tornatanító-képzés.

Az 1868. évi XXXVIII. tc. bevezeti a népiskolákban a tornaoktatást is. Az "iskolai tornázás" az egész közoktatást létrehozó és szabályozó törvényen belül egy látszólag kis mellékszál. De jól mutatja Eötvös széles látókörét és bölcsességét, hogy amit sem az első, sem a második Ratio Educationis készítői nem tudtak elérni, azt ő 1868-ban – részben a hadügy támogatásával, részben a modern sportok térhódításának vákuumában és a társadalmi egyesületek kivirágzásának köszönhetően – máig alkalmazott gyakorlattá tette.

A vasi megyeszékhelyen – polgárainak támogatásával, a minisztérium jóváhagyásával (1868.04.18.) – 1868. március 29-én megalakult a "Szombathelyi Torna Egylet".⁴ Szinte azonnal pályázatot írtak ki egy független, képzett tornatanítói állásra, mivel már az 1867/68-as tanév végén az egylet keretein belül tornázik Kugler Janka, Reitlerné intézeteinek és az Izraelita Iskolának összesen 70 leánytanulója és a többi iskola 420 fiú tanulója is.⁵ Öten pályáztak: valamennyien külföldiek, hiszen Magyarországon ekkor még állami tanítóképzés sincs, így tornatanítók sem. Végül Divald Józsefet választják, aki ekkor a Prágai Kadétiskola tanára volt.⁶

A törvény megjelenésekor tehát a város nyitott és felkészült a sport, a tornázás bevezetésére Szombathely iskoláiban. A tornatanítókkal nem rendelkező közép- és népiskolák is a Torna Egyletben látták a megoldást. 1869-ben egyezményben rögzítik, hogy az egylet tanára – mint rendes tanár – tanít a főgimnáziumban és a város többi iskolájában.⁷ De a megye népiskoláiban nem ilyen jó a helyzet. A felszerelést beszerezték, de komoly gondot jelentett, hogy nem volt hozzáértő szakember.

Ezt a szakemberhiányt érzékelve az alispán, a főtanfelügyelő és a Szombathelyi Torna Egylet "tornatanító-képző tanfolyamot" hirdetett.⁸ Az 1869. október 26-ai felhívásra 134 tanító jelentkezett és végezte el a tanfolyamot 1870 augusztusában Szombathelyen.⁹ A szakmai fejlődés folyamatos volt. Ennek bizonyítására álljon itt a 75-ös év tornatanítói tanfolyamának tantárgylistája:

Gyakorlati anyag: szabad testgyakorlás, szertornázás, rendgyakorlatok,

Elméleti anyag: a tornázás módjáról, test- és egészségtan, tornász óv- és gyógytan. ¹⁰ 1876-ban már 23 napon keresztül 115 órában folyik a képzés. Éveken keresztül gondoskodott a város a megye népiskoláinak szakemberképzéséről. (1881 után már csak Budapesten engedélyezték.)¹¹

Napjaink mindennapos testnevelésének bevezetése is nagy kihívás az iskolák számára. Fontos lenne, hogy a helyi szakmai és társadalmi erők hasonló hatékony összefogásra legyenek képesek, mint elődeink. Mindkét szombathelyi példa jól mutatja, hogy Eötvös József nem "csak" egy jövőbe látó, kiválóan felkészült elméleti ember, tudós, irodalmár, jogász, politikus volt, hanem a gyakorlati életben hosszú távon működő, önfejlesztő rendszerek kitalálója és megvalósítója. Egy nagy rugalmatlan rendszerbe (közoktatás) beleépítette a rendszer plaszticitását biztosító önálló emberi értelem szabadságát. Tanulhatnánk tőle!

   

JEGYZETEK

1	http://www.omikk.bme.hu/archivum/bay/szocikkek/mintagimn.htm
2	Bolyai névvel. A Kárpát-medence Bolyai nevet viselő középiskoláinak bemutatkozó kötete. Szerk. Tóth Péter. Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Szombathely, 2009. 116–119. old.
3	Uo.
4	Vasmegyei Lapok, Szombathely, 1868/18.
5	Vasmegyei Lapok, Szombathely, 1869/30.
6	Vasmegyei Lapok, Szombathely, 1870/4.
7	Szombathelyi Kir. Kat. Főgymnasium értesítője 1890–91. 58. old.
8	Vasmegyei Lapok, Szombathely, 1874/63, 75.
9	Szombathelyi Torna Egylet 1870. évi közgyűlésének jegyzőkönyve
10	Vasmegyei Lapok, Szombathely, 1875/57.
11	Vö.: FÖLDES Éva – KUN László – KUTASSI László: A magyar testnevelés és sport története. Sport Könyvkiadó, 1982. 181. old.