MAGYARORSZÁGI KATOLIKUS TEMPLOMÉPÍTŐK ÉS UTÓDAIK NEW BRUNSWICK-ON

A New Jersey állambeli New Brunswick Szent László egyházközsége jó példája annak, hogy miképp alakultak az új bevándorlók által létesített egyházi közösségek Amerikában a XX. század kezdetén. Az egyházközség története arra is fényt vet, hogy társadalmi, politikai és történelmi események miként befolyásolhatják egy külföldön élő magyar egyházközség helyzetét és fennmaradásának lehetőségeit.

Az 1848-as forradalom leverése után számos magyar keresett menedéket Amerikában, de már azelőtt is érkeztek magyar utazók és telepesek az Újvilágba. E két csoport teljes létszáma háromezerre tehető,¹ míg az 1870-es amerikai népszámlálás idején 3 737 magyar élt az Egyesült Államok területén.² Jelentős bevándorlás a XIX. század végén kezdődött.³

A magyarországi kivándorlás hullámai nem tűntek el nyomtalanul. 1848 bujdosó vitézei közül körülbelül 800-an harcoltak az amerikai polgárháborúban,⁴ míg az első világháború után napjainkig bevándorló magyar tudósok messzemenőkig hozzájárultak az USA technikai felemelkedéséhez.⁵ Viszont nagy elismerés illeti azokat is, akik 1900 körül szerény körülmények között vagy nincstelenül érkeztek Amerika keleti partvidékére, s ott közösségeket és intézményeket létesítettek, amelyekből sok még ma is támaszt nyújt a magyar nyelvű és lelkületű bevándorlóknak. Ezek egyik csoportját képezik a Szent László királyról elnevezett egyházközség, templom és iskola alapítói, építői és sok éven keresztül a fenntartói.

A XIX–XX. század fordulóján bekövetkezett magyarországi kivándorlás okai jól ismertek. Az ország kisjövedelmű része, különösen a parasztság, hátrányosan beszorítódott két gazdasági rend közé, melyek egyformán kihasználták és szegény sorban tartották őket. Az 1848. március 18-ai törvények felszabadították a jobbágyságot, de létalapjáról csak részben gondoskodtak. Az ország összes termőföldjének csaknem fele (48%-a) 100 holdon felüli gazdaságokba tömörült, melyek az összes gazdaság 1 %-át tették ki.⁶ "1895-ben több mint 12 millió hold, ami az ország összes területének csaknem egyharmadát képezte, kevesebb mint négy ezer intézmény és magánszemély tulajdonában volt." Ugyanakkor a gyermekhalandóság csökkenésével járó népszaporulat elaprózta az öröklött földtulajdont, és egyre több kisgazda gyermekének tette lehetetlenné, hogy létalapot biztosító tulajdont örököljön. ⁷

 

Március 15-ei ünnepség a New Brunswick-i Mindszenty-szobornál, 2012-ben

 

A városokba beözönlő vidéki lakosságot a gyorsan fejlődő nagyipar alkalmazta kis pénzért, vagy cselédsorba sodorta. Ugyanakkor Amerikáról elterjedt a hír, hogy ott könnyűszerrel lehet annyi pénzt keresni, amiből Magyarországon elegendő földet lehet vásárolni. Az Amerikába érkezettek ezt gyakran megerősítették, bár a valóság a legtöbb esetben nem váltotta be a reményeket, mert az amerikai nagyipar is a helyi árakhoz képest alacsony fizetéssel alkalmazta az új bevándorlókat.

Az európai munkanélkülieknek azonban nem volt sok választása, és a gyorsan fejlődő amerikai iparnak szüksége volt a munkaerőre. Helyi elbeszélések szerint sok vállalat, mint a New Brunswick-on alakult szivargyár és a Johnson&Johnson kötszer- és gyógyszergyár, Közép-Európába küldött toborzókkal és újságcikkekkel sikeresen biztatta kivándorlásra az anyagi gondokkal sújtottakat. Yolan Varga, egy korabeli Johnson&Johnson alkalmazott Amerikában született leánya, ezt írja: "Az amerikai gőzhajó és vasútvállalatok hírdetései még a legeldugottabb falvakat is elérték. Mindenütt szórólapok hírdették az Újvilág páratlan lehetőségeit, amiket a Szabadságszobor színaranyból készült másával és gyémánttal diszített felhőkarcolók képeivel bizonyítottak. Amerika lett az ígéret földje, és útnak indultak, hogy megtalálják."⁸

A New York városától délnyugati irányban 60 kilométerre fekvő New Brunswick egyike volt azoknak az iparosodó városoknak, amelyek különösen vonzották a bevándorlókat. A város ipari jelentőségét ősi indián ösvényre épült, Bostont Washingtonnal összekötő postaút helyi szakasza (a mai New Jersey 27-es számú műút) és a Raritan folyó kereszteződése alapozta meg. New Brunswick jelentőségét tovább növelte a XIX. században kiépített csatornahálózat, a Delaware and Raritan Canal, amely úgy az érc- és szénvidékeket, mint a távoli piacokat összekötötte a növekvő ipari központokkal. A 20–25 kilométerre fekvő Atlanti-óceán ugyanakkor lehetővé tette, hogy ne csak kisebb hajók és uszályok, hanem dagály ideje alatt a korabeli tengeri szállítóhajók is elérjék New Brunswick-ot. Mindez a folyó melletti ipartelep növekedését segítette elő.9 Az új bevándorlók a folyóparton, az ipari intézmények közelében telepedtek le. Így a korai magyar lakáscímek között gyakori a Vizi utca és a Hídmellék. Ezeket a bérmálási anyakönyvben is megtalálhatjuk.¹⁰

A lakóhelyet ugyanakkor az amerikai városokra jellemző etnikus szomszédságok kialakulása is befolyásolta. Az írek, akik a XIX. századi burgonyatermelés bukása és az ezt követő éhínség miatt menekültek Írországból Amerikába, az új hazában kialakított szomszédságaikban barátságtalanul fogadták az új bevándorló olaszokat és magyarokat, és egyben példát nyújtottak a nemzeti azaz etnikai háttér szerinti letelepedésre. Ezen túlmenően a magyar betelepülőket honfitársaik baráti és gyakran anyagi támogatása, a terjeszkedő ipar jobban fizető munkahelyei, majd az anyagi helyzetük emelkedésével a jobb lakás és szebb környezet lehetőségei is vonzották. Így került a magyar negyed központja a folyópartról a postaút New Brunswick-i szakaszával, a French utcával párhuzamos Somerset utcába,¹¹ amely ma is magyar kulturális központ egy szép református templommal, a művészi módon felújított Szent László római katolikus templommal, a népszerű és nagy méretei ellenére meghitt Magyar Amerikai Atlétika Klubbal és a muzeális értékű Magyar Örökség Központtal.

A bevándorlók első intézményei spontán, nem hivatalos vállalkozások voltak. Ilyen volt a lakásbérlet vagy albérlet. Ezeket a korábban bevándorolt és már valamelyest jómódra szert tett háztulajdonos burdos asszonyok¹² tartották fenn, akik szobákat, sőt sok esetben ágyakat adtak ki bérbe, és kifőzdéket nyitottak az egyedülálló honfitársak számára.

 

Karácsonyi hangverseny a Szent László-templomban, 2012-ben

 

A bevándorló nemzedéknek hivatalos intézményei is voltak. Az iparosodás kezdetén a munkaadók nem biztosítottak betegsegélyt az alkalmazottaik számára. Ezt a hiányt a munkavállalók önkéntes önsegélyző egyleteken keresztül pótolták, melyeket vállalkozó szellemű egyének alapították, és tagjaikat úgy etnikai, mint felekezeti ismeretségek révén toborozták.¹³ Közéjük tartozott New Brunswick első magyar szervezete, a Szent Imre Herceg Betegsegélyző és Temetkezési Egylet, melynek fő alapítója a Veszprém megyei Szöllősi Lőrincés a Vas megyei Stefáncsik Ferenc volt 1897-ben.¹⁴

A Szent Imre Herceg Egylet taglétszáma a Szent László Egyházközség alakulásakor, 1903 decemberében 72 személy volt.¹⁵ Ez a társulat szerény létszáma ellenére döntő szerepet játszott a Szent László egyházközség megszervezésében és fennmaradásában. New Brunswick és környéke katolikus magyarjai először egy angol vagy egy német nyelvű templom között választhattak.¹⁶ Ez a vallási élet azonban nem volt kielégítő legtöbbjük számára. Bár a mise akkor még latin nyelvű volt, hiányoztak a gyermekkorban tanult magyar nyelvű és magyar témájú énekek, az érthető prédikáció, és hiányzott a közösségbe tartozás érzülete is. Így többen utaztak a tengerparti Perth Amboy-ba, ahol már volt magyar templom. Időnként Ft. Kováts Kálmán a szomszédos Pennsylvania államból New Brunswick-ra utazott magyar misét mondani az angol nyelvű Szent Péter Apostol templom gyűléstermében, és támogatást nyújtani a híveknek ügyes-bajos dolgaikban. Így alakult ki az elhatározás, hogy a New Brunswick-i magyarok is saját egyházközséget alapítanak.¹⁷

A terv fő mozgatója a Szent Imre Herceg Egylet lett. Az Egylet vezetősége 1903 decemberében nyilvános gyűlést hívott össze a Szent Péter iskola nagytermébe, a Columbia Hall-ba, ahol Ft. Kováts Kálmán és a Szent Péter egyházközség plébánosa, Ft. John O'Grady ismertette az egyházközség-alapítás követelményeit és költségeit. A gyűlés egyhangúlag megszavazta, hogy a Szent Imre Herceg Egylet és a környék magyar katolikus lakossága egyházközséget alapít, és templomot épít. A helyszínen mindjárt el is kezdtek gyűjteni a várható kiadások fedezésére. A pénzgyűjtés elsőrendű fontosságú volt, mivel az Angliából és Hollandiából származó első letelepülők nagy része vallásüldözés és más konfliktusok menekültje volt, és ezért a függetlenségi háború (1775–1783) után összehívott képviselők olyan alkotmányt írtak, amelynek egyik ma is érvényben levő alapelve a vallás és az állam szétválasztása volt. Így a püspökségek és egyházközségek az államtól anyagi támogatást nem kapnak. Papjaikat a hívek tartják el, és az egyházközség mindennemű költségeit ők fedezik adományokból. Ezek jelentős része a püspökségek által kivetett évi adót elégíti ki. Az egyházközségek alárendeltsége az ingatlanokra is kiterjed. A templom, plébánia, felekezeti iskola és a tanító apácák otthona építéséhez engedélyért kellett folyamodniuk. Az engedélyadás egyik feltételeként az alapítók képviselőinek alá kellett írniuk, hogy a beszerzendő telek és a rajta levő vagy ráépülő épületek a püspökség tulajdonát fogják képezni.¹⁸ Így az amerikai katolikus egyház elejét vette annak, hogy egy egyházközség bármi okból függetleníthesse magát a püskökségtől. Ugyanakkor a püspökségeknek az egyházközségek és a hívek feletti hatalma is jelentősen megnövekedett. 1904. október 25-én a Szent László hivatalosan bejegyzett egyházközség lett,¹⁹ miután az alapítók elfogadták a feltételeket.

Első plébánosuknak Szeneczey János világi papot kérték fel.²⁰ Ft. Szeneczey 1860-ban, Vas megyében született a mai Chernelháza-damonyán. Győrben szentelték pappá 1883-ban. New York-ba 1903. október 30-án érkezett a Belgravia nevű hajón, Hamburgból. Az utazási okmány magyarországi lakhelyéül "Torondal"-t tüntette fel.²¹

Szeneczey plébános New Brunswickon először Stefáncsikéknál, majd bérelt házban lakott. Vezetése alatt felgyorsult a templomépítés előkészítése és a szükséges pénz előteremtése. ²² A közösség 1906-ban plébánia építésére is vállalkozott, de az ehhez szükséges pénzt nem tudta előteremteni. Ezért Ft. Szeneczey Magyarországon eladta örökségét, és az ebből származó 4300 dollárral a plébánia felépítését lehetővé tette.²³

1906. július 4-én a magyarok megköszönték a Szent Péter Apostol egyházközség vendéglátását, majd a két egyházközség ünnepélyesen átvonult a Somerset és Plum utca sarkára, ahol McFaul trentoni püspök felszentelte a Szent László templomot és plébániát.²⁴

Az alapító tagok névsorát megtalálhatjuk a kórus feljárata mellett függő emléktáblán és az egyházközségi évfordulók alkalmával kiadott emlékkönyvekben. Az első fennmaradt emlékkönyvet az egyházközség első történetírója, Kalmár Özséb plébános írta a huszadik évforduló alkalmából. Ft. Kalmár az alapítók névsorát így fejezi be: "és mások".²⁵ A hiányzó neveket Borsy plébános kutatta fel. Ezek segítségével²⁶ állítottuk össze az alábbi 42 tagból álló névlistát.

 

Az alapító tagok névsora
Begola József	Gerencsér István	Soós Mihályné
Begola Józsefné	ifj. Horváth István	Stefáncsik Ferenc
Benkő János	Horváth Vendelné	Stefáncsik Ferencné
Benlő Jánosné	Kádi Györgyné	Stenger Alajosné
Burkus József	Koller Mátyásné	Szabó Mihály
Burkus Józsefné	Kondrát Istvánné	Szabó Mihályné
Domiter Györgyné	Kovács István	Szőllősi Lőrinc
Erdélyi Lajos	Küplen Jánosné	Szűr Ambrus
Erdélyi Lajosné	Muntyán János	Takács József
Farkas Géza	Nagy József	Takács Józsefné
Farkas Gézáné	Nagy Józsefné	Tóka Pál
Feszler Imre	Nagy Gáborné	Tóth Istvánné
Feszler Imréné	Id. Radics Tamás	Üveges Imre
Fritz Kálmán	Id. Radics Tamásné	Vargyasné Tarró Laura
Gerencsér Imre	Réta Mihály

 

A Szent László egyházközség korai dokumentumainak zöme keménykötéses jegyzetfüzetekben található, Ft. Szeneczey kézírásában. Közéjük tartozik a bérmálási anyakönyv,²⁷ amely az egyházközség 1906 és 1916 közötti bérmálkozóinak személyi adatait tünteti fel. A bérmálkozók teljes létszáma 521 személy volt. Ezek 50%-a (259 személy) Nyugat-Magyarországról, elsősorban a Vas megyei Szentgotthárd és Farkasfa, a Veszprém megyei Pápa és Olaszfalu, és a Győr megyei Patka, Kajár és Ménfő környékéről származott. A bérmálkozók második legnagyobb csoportja már Amerikában született, elsősorban New Jersey állam New Brunswick és Bonhamtown városában, valamint Pennsylvania állam Jonestown és South Bethlehem körzetében.

 

Az 1906–1916 között bérmálkozók születési helye
Vármegye/állam	Személy (%)	Fő születési helyek
1. Nyugat-Magyarország:
Vas	136 (26)	Szentgotthárd, Farkasfa
Veszprém	94 (18)	Pápa, Olaszfalu
Győr	23 (4)	Patka, Kajár, Ménfő
Zala	3 (1)	Filócz, Őrszenthíd
Fehér	2 (<1)	Balisella, Előszállás
Sopron	1 (<1)	Árpás
Összesen:	259 (50)
2. Kelet-Amerika:
New Jersey	93 (18)	New Brunswick, Bonhamtown
Pennsylvania	13 (2)	Jonestown, South Bethlehem
West Virginia	4 (1)	Clarksburg, Greenburg
New York	3 (1)	Buffalo, Ithaca
Összesen:	113 (22)
3. Észak-Magyarország:
Zemplén	27 (5)	Nagytorkány, Zéteny
Ung	21 (4)	Nagygejőcs, Palócz
Abauj-Torda	19 (4)	Perecse
Borsod	12 (2)	Balajk, Szendrő
Nógrád	4 (1)	Pusztapalánk
Gömör	2 (<1)	Alsópuszta
Sáros	2 (<1)	Szamosfalu, Abos
Hont	1 (<1)	Szob
Összesen:	88 (17)
4. Kelet-Magyarország:
Szabolcs-Szatmár	38 (7)	Vencsellő, Mátészalka, Pócs
Csík	1 (<1)	Csíkszentgyörgy
Összesen:	39 (7)
5. Közép-Magyarország:
Pest	9 (2)	Budapest
Esztergom	1 (<1)	Párkány
Heves	1 (<1)	Feldebrő
Bihar	1 (<1)	Szajacs
Összesen:	12 (2)
Ismeretlen	11 (2)
ÖSSZESEN:	521 (100)

 

A sikeres első évtizedet a megpróbáltatás évei váltották fel. Amerika 1917-ben hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának, ami az amerikai magyar közösséget "ellenséges idegen" besorolásba helyezte,²⁸ majd az 1918-as influenzajárvány az évi elhalálozások számát az átlagos 29-ről 75-re emelte.²⁹

A plébánosok hivatása is sok gonddal, munkával és áldozattal járt. 1919 tavaszán az újonnan épült Szent László Iskolát gyújtogatók részben leégették.³⁰ A veszteség Szeneczey plébános egészségét megingatta, és 1920. február 16-án tüdőgyulladásban meghalt. A Szeneczeyt követő plébánosoknak is jutott a megpróbáltatásokból. Ft. Radóczy Károly, Kalmár Özséb és Kish Szaléz megviselt egészségi állapotban lemondott a plébánosságról, és visszatért Magyarországra; Lombos László Kínába kérte magát misszionáriusnak; Bende Szaniszló pedig kéménytűzzel kezdődő szerencsétlenség áldozata lett.³¹

 

A virágvasárnapi passió előadása a Szent László-templomban, 2013.

 

Kalmár Özséb volt az egyházközség első ferences plébánosa (1923–1928). Utána minden plébános a ferences rendből jött. Ft. Rotondi Pál (1995–1998) volt az egyetlen nem magyar pásztora az egyházközségnek.³²

Az első világháború után több bevándorló látogatott el Magyarországra. Bár a háború előtt többen végképp hazatértek, a háború után sok hazalátogatóban feléledt a tudat, hogy Amerika is kiterjesztette rájuk hatását, és a bevándolói életmódnak előnyei is vannak.³³ Az Amerikában maradás szükségletének tudata nyelvezetükben is érződött, mert egyre több, gyakran elmagyarosított angol szó jelent meg magyar beszédükben. A templomi énekek viszont fenntartottak egy magyarságra alapított kultúrát.

A második világháború nagy változásokat eredményezett Amerikában, amelyek hatással voltak a bevándorló etnikus egyházközségekre. A hadiipar fellendülése elősegítette az 1920–1930-as évek nagy gazdasági válságából való felemelkedést. A kormány ösztöndíjakat nyújtott a hazatérő katonáknak, akik házvételekre előnyös kölcsönöket is kaphattak a kormánytól. Ez felgyorsította a városok körüli zöldövbe való kiköltözést, amely a városi templomoktól való eltávolodást is jelentette. Ugyanakkor a háború által Nyugat-Európa felé sodort menekültek az 1950-es évek elején amerikai bevándorlási engedélyeket kaptak. Ennek hatása a Szt. László Egyházközségben erősen észrevehető volt, mert a tagság száma nagyon megnövekedett.

A háború elsodortjainak nagy része elszegényedett közép- és felsőosztályi személy volt. Nagy részük érettségivel vagy egyetemi végzettséggel rendelkezett. Magukkal hoztak egyfajta magyar szellemiséget, amely a két világháború között erősödött fel. Ennek egyike volt a katolicizmushoz és a magyarsághoz fűződő identitás egységének ápolása, amelynek szerepét az újonnan alakult magyar emigráns cserkészet is átvette, részben magyar papi vezetéssel. A katolikus cserkész magyarsága elválaszthatatlan lett vallásosságától, amit a Külföldi Magyar Cserkészszövetség a Második Cserkésztörvényben így fogalmazott meg: "A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik."

A háború bevándorló elsodortjait az 1956-os forradalom menekültjei követték, akik nagy csoportokban érkeztek Amerikába. Ezek főleg Budapestről és Magyarország nyugati részéről jöttek, köztük sokan Vas megyéből. A Szent László egyházközség tagságát úgy a háborús, mint az 1956-os menekültek jelentős mértékben megnövelték. Bár feszültségek voltak a három csoport között, magyar identitásuk hangsúlyozása fontos volt legtöbbjük számára. Ezt a március 15-ei és október 23-ai ünnepségeken megjelentek nagy száma is igazolja.

A Szent László egyházközség háború utáni tagságának növekedése 1973-ban érte el csúcspontját, amikor Füzér Julián plébánossága alatt Kákonyi Asztrik lebontotta a későbarokk sötétes árnyait, és modern, művészi templomot hozott létre. Ez a csúcspont azonban a hanyatlás kezdeteit is jelentette, mert a zöldövbe igyekvő házvásárlók száma jelentősen növekedni kezdett, és a kiköltöző magyarok helyére szegény mexikói bevándorlók költöztek a városi templomok közelében. A Szent László Egyházközség mai tagjai nagyrészt a zöldövben laknak, ahonnan negyed vagy fél óra alatt érhetik el a templomot.

Ma a magyar intézményeket a háborús menekültek, az 1956-os kivándorlási hullám tagjai, azok leszármazottjai, valamint az elmúlt évtizedek új magyar bevándorlói tartják fenn. Az idősebb generáció a 70-es éveiben jár, és lassan eltűnik. Az alapító nemzedék unokáinak többsége beolvadt az angolszász kultúrába, vagy csak kevés kapcsolatot tart fenn New Brunswick magyar közösségével. Az új munkahelyek távolsága más tájra sodorta a magyar tudású ifjabb generáció jelentős részét. Ennek tragikus következménye ma már nagyon érezhető. Észrevehető az is, hogy a Szent László ma már lezárt 8 osztályos iskolájában angol nyelvű apácák által nevelt katolikusok java nem ebbe a templomba jár.

 

A Szent László-templom magyar szenteket és boldogokat ábrázoló üvegablakai közül... Balról Boldog Özséb, jobbról Szent Imre herceg

 

A nagyvárosi templomok látogató-számának zsugorodása és ennek következményei fájdalmas élmény a megmaradtak számára. Országszerte zárják le és adják el a püspökségek a nagyvárosi katolikus templomokat, melyeket a XX. század bevándorlói építettek. A templomok hívei gyakran tiltakoznak; ez több püspökségben erős konfliktusokhoz vezetett. A Szent László-templomot az is sújtja, hogy a terület, ahol elhelyezkedik, kórházi- orvosi központtá kezd kiépülni. A közeli gazdag kórház terjeszkedik, és az egyházközség épületei alatt fekvő terület több millió dollárt ér. Így az egyházközségre nehezedő teher sokrétű. Egyik, hogy minden, amit magáénak nevezhet, tulajdonképpen a püsökség tulajdona, amelynek anyagi helyzete az utóbbi években megrendült. Bár az egyházközség taglétszáma 300 körüli, a templomi adományokból már nem lehet a költségeket és a püspökségnek járó adót fedezni. Az évekkel ezelőtt bezárt iskola bérbeadása viszont fedezi a különbséget. Az iskolaépület eladását azonban nem lehet megakadályozni, különösen ha a három hitközségből összevont Szent Család Egyházközség 2014 januárjában megalakul. Ehhez tartozna a Szent Szív-templom, ahol nagy a mexikói hívek létszáma, és ahol angol és spanyol a misék nyelve; a Szent József-templom, amelyet lengyelek építettek, és ahol ma lengyel, spanyol és angol a vasárnapi misék nyelve; valamint a Szent László-templom, ahol már évek óta egy vasárnapi mise magyar, és egy angol nyelvű. Úgy tűnik, hogy ingatlanainak értéke szerint a Szent László jobb módú, mint a másik két társközösség.

A Szent László híveinek vezetői a Vatikánhoz folyamodtak, hogy az egyesülés ne történjék meg. Kérvényük lényege, hogy a Szent László egyházközséget nem a templom körüli lakosság, hanem a tagság nemzeti/etnikus háttere, azaz magyarsága határozza meg, és így nem lehet beolvasztani.³⁴

Polgár Kapisztrán, az egyik Szentgotthárd környékéről származó alapító tag, Gerencsér István unokája, 2008-tól 2013 tavaszáig volt a Szent László egyházközség kétnyelvű plébánosa, és egyben az utolsó ferences rendi plébános. Hetvenhárom éves korában, 2013-ban nyugdíjazta őt Bootkoski Pál metucheni püspök, aki ugyanakkor megszüntette a ferences renddel való kapcsolatát, hogy elindítsa a Szent László-templom beolvasztását. Ez időben Ft. Juhász Imre elkezdte működését, mint magyar nyelvű káplán. Széles körű tevékenysége magyar kulturális fellendülést ígér, annak ellenére, hogy a templom jövője bizonytalannak látszik.

A hidegháború vége és a szovjet blokk összeomlása új lehetőségeket nyitott meg az emigráns magyar közösség számára. Ebbe elsősorban az 1960-1970-es években felnövő kétnyelvű generáció tudott bekapcsolódni. Sok ezek közül Magyarországon végezte az egyetemet, vagy szerezte más irányú szakmai képesítését. Voltak, akik magyarországi lakosok lettek házassági vagy szakmai okokból, de tartják a kapcsolatot a Szent Lászlótemplommal, ahova időnként visszatérnek. Ez az Amerikából Magyarország felé való "kivándorlás" megnövelte a magyar nyelvtudás és a magyar kulturális ismeretekben való jártasság, és ezen keresztül a New Brunswick-i magyar intézmények fontosságát.

A globalizáció Magyarországon végzett professzionista bevándorlókat is hozott New Brunswick környékére. Az ő gyermekeik is látogatják a magyar egyházközösségek és szervezetek által támogatott Hétvégi Magyar Iskolát. Sokan közülük járnak magyar misére. A hitközség tagjai között erős a remény, hogy ezeknek a gyermekeknek szülei növekvő számban tagjai lesznek az egyházközségnek, és így növelik a magyar tagok számát.

   

JEGYZETEK

1	MOLNÁR, August J.: Hungarian Pioneers and Immigrants in New Jersey Since Colonial Times. In: Barbara Cunningham, ed. The New Jersey Ethnic Experience. Wm. H. Wise & Co., Union City, New Jersey, 1977. 251–252.
2	PIVÁNY, Eugene: Hungarians in the American Civil War. Cleveland, Ohio, (1913) 2012. 13.
3	MOLNÁR: i. m. 255. old.
4	PIVÁNY: i. m. 15. old.
5	SISA, Stephen: The Spirit of Hungary: a Panorama of Hungarian History and Culture. Ontario, Canada, 1984. 307–314.
6	BEREND, Iván T. and RÁNKI, György: Economic Development in East-Central Europe in the 19th & 20th Centuries. Columbia University Press, New York, 1974. 33.
7	MACARTNEY, C.A.: Hungary: a Short History. Edinburgh University Press (1961), 1974. 193–195.
8	VARGA, Yolan: Children of Ellis Island: This Side of the Rainbow. New Brunswick, New Jersey, 1988. 17. (Idézett szöveg TT fordítása).
9	KASARIK, Gary: New Brunswick, Middlesex County. Windsor Publications, Inc., 1986. 48–51.
10	SZENECZEY N. János: Szent László Egyházközség Bérmálási Anyakönyve. New Brunswick, NJ, 1906–1916. 1–7. old.
11	SMITH, David Burden: The Hungarians in New Brunswick, New Jersey to 1920: A Social Geography. M. A. szakdogozat, Rutgers University, New Brunswick, NJ., 1965.
12	Vö. 'burdos ház'. Az amerikai magyarok így használták a szállásként vagy panzióként fordítható angol 'boarding house' kifejezést.
13	TAMAS, Tamas: "Class, Status and Politics in an American-Hungarian Community". In: Michael W. Hughey and Arthur J. Vidich, Editors: Research in Community Sociology. Volume 3, 1993. 230. old.
14	KALMÁR Özséb: Szt. László Templom: Husz Éves Emlékkönyv. New Brunswick, NJ 1926. 23. old.
15	A New Brunswicki Első Magyar Szent Imre Herczeg Betegsegélyző és Temetkezési Egylet Pénztári Titkár Könyve. New Brunswick, NJ, 1902–1905. 62–64. old.
16	KALMÁR: i. m. 23–24. old.
17	KALMÁR: i. m. 23–24. old.
18	KALMÁR: i. m. 25. old.
19	BORSY György: Szt. László Egyházközség 60-éves Jubileuma. 1964. 11. old.
20	KALMÁR: uo.
21	Hajó okmány
22	KALMÁR: i. m. 27. old.
23	KALMÁR: i. m. 29. old.
24	KALMÁR: i. m. 35. old.
25	KALMÁR: i. m. 29. old.
26	BORSY E. György: Szent László Egyházközség 60-éves Jubileuma 1904–1964. 47. old.
27	SZENECZEY János: Bérmálási Anyakönyv 1906–1916. 1–37. old.
28	VARGA, Yolan: Children of Ellis Island: This Side of the Rainbow. I. H. Printing Co. New Brunswick, NJ, 1988. 17.
29	BORSY: i. m. 48. old.
30	KALMÁR: i. m. 39. old.
31	FÜZÉR, Julián: A Catholic Hungarian Community in America: Saint Ladislaus Parish. New Brunswick, NJ, 1980. 110. old.
32	TAMÁS Tamás: Szent Ferenctől a New Brunswick-i Szent László Egyházközségig. Rövid Történelmi Áttekintés. Szent László Egyházközség, New Brunswick, NJ, 2009. 15–32. old.
33	Feszler Imre századfordulói bevándorló szóbeli emlékezete után, 1959.
34	Varga Gyula szóbeli magyarázata után. Ő és Hajdu-Németh László indította el a folyamodványt ügyvédi segítséggel, amely egyházi szabályokra támaszkodik.