ALMÁSY LÁSZLÓ – MINT AUTÓ- ÉS MOTORVERSENYZŐ

ELŐZMÉNYEK

Magyar nemesi, de (a még mindig fel-felbukkanó vélekedéssel szemben) nem grófi család sarjaként látta meg a napvilágot Borostyánkőn (ma Bernstein, Ausztria), 1895. augusztus 22-én. Apja, Almásy György (Felsőlendva – ma Grad, Slovenia –, 11 August 1867 – Graz, 23 September 1933) Ázsia-kutató és ornitológus volt (1900 és 1906 között járt az Isszik-kul medencéjében, majd a Tien-san középső és déli vonulatainál), László fia talán innen örökölhette felfedezési vágyát. Almásy György felesége, Pittoni Ilona olasz nemesi családból, Dalmáciából származott. Házasságukból három gyermek született, a legidősebb János, a középső László Ede, a későbbi sivatagkutató-felfedező, és a legfiatalabb Georgina.¹

 

1. ábra. Berg D I, 101,37 jelű vadászgép a Technika Múzeumban, Bécsben

 

Almásy László a magyar elemi iskolát Borostyánkőn végezte; gyermekkorától kezdve szenvedélyesen érdeklődött a gépkocsik és a repülőgépek iránt. Gimnáziumi tanulmányait 1905-ben Kőszegen kezdte a Szent Benedek-rendi katolikus főgimnáziumban, majd 1909-ben a negyedik osztály befejeztével – bátyjával együtt – kiiratkoztak a gimnáziumból.² Tanulmányait Grazban, majd egy angol magániskolában folytatta 1909–1913 között. Tanulmányai alatt ismerkedhetett meg a motorizáció angol eredményeivel, s egy eastbourne-i repülőklub tagja volt: "Count László Almásy, the basis of the lead character of The English Patient, was educated by a private tutor at Berrow, and was a member of the pioneering Eastbourne Flying Club."³ Első pilótajogosítványát 1912-ben szerezte meg, két évvel később itthon, saját összeállítású gépével sikeres repülést hajtott végre.

Az első világháborúban a 11-es huszárokhoz vonult be; először a keleti frontra került, majd 1915-től a légjárókhoz küldték szolgálatra. 1915-ben a 6. repülőszázadról szóló jelentésben szerepelt a neve. A 6. század a balkáni harcok kiterjedése során települt Montenegró hegyes vidékére, Zeider Oszkár parancsnoksága alatt Shutariba, Igaloba, majd Albániába, Tiranába. 1916-tól a 17. repülőszázad pilótájaként találkozhatunk a nevével Josef Schwarzböck százados parancsnoksága alatt az olasz fronton. 1918 elején új vadász- és felderítőgépek álltak hadrendbe: Albatros DIII., Berg DI, Phönix DII és Phönix CI, a régi Brandenburg CI közelfelderítő gépek mellett.⁴ 1918 elején itt teljesített szolgálatot Almásy a 101.37 jelű Berg vadászgéppel, mely ma a bécsi Technisches Museum-ban látható.

 

A VERSENYZŐI IDŐSZAK

1914 elején még meg tudták rendezni a Kárpáti Túrautat, de az I. világháború befejezése után még két évet kellett várni, hogy az első svábhegyi versenyt a Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) 1920-ban megrendezze. A futamra október 24-én került sor. A verseny tizenegy éven keresztül vonzotta a legjobb hazai és külföldi versenyzőket. Ez a hegyi pálya Európa egyik legszebb és vezetéstechnikai szempontból legnehezebb útvonalának számított. A táv 5,077 km, melynek átlagos emelkedése 6%, a legnagyobb emelkedője 15%. A versenyzőknek és gépeiknek 305 m szintkülönbséggel kellett megküzdeniük. Az útvonal a Krisztinaváros Kékgolyó utcájától a Svábhegy tetejéig tartott.

Az indulók között mind motorkerékpárokat, mind személyautókat találunk, melyeket hengerűrtartalom szerinti kategóriákba sorolták. Motorkerékpároknál három kategóriába rendezték az indulókat, Az I. kategória az 500 cm³ űrtartalomig, a II. kategória 1000 cm³ űrtartalomig, míg a III. kategóriába az 1000 cm³ feletti motorkerékpárokat sorolták. Személyautók esetében hét kategóriát alkottak, melyek a következők voltak:

– első kategória, 1,5 liter űrtartalomig,

– második kategória, 2,0 l űrtartalomig,

– harmadik kategória 2,6 l űrtartalomig,

– negyedik kategória 3,4 l űrtartalomig,

– ötödik kategória 4,5 l űrtartalomig,

– hatodik kategória 6,0 l űrtartalomig,

– hetedik kategória 6,0 l űrtartalom felett.

Almásy László Scott kétütemű motorkerékpárral és Puch személyautóval is nevezett a futamra, de csak az 1000 cm³-es motorkerékpár kategóriában találjuk meg a nevét, hogy második helyezést ért el 5 perc 48 másodperces idővel. Ez az idő a teljes futamot figyelembe véve a harmadik legjobb idő. Ugyanebben a kategóriában Anton Hartmann érte el a legjobb időt, 5:15 perccel. A személyautók lassabbak voltak a motorkerékpároknál. A következő svábhegyi versenyt 1921. október 9-én rendezték meg ugyanazon helyszínen, és megegyező kategória-besorolásokkal. Ebben az évben az indulók között két különböző motorkerékpárral is nevezett, egy Scott és egy Triumph típusúval, de a helyezettek között nem szerepel a neve.

 

2. ábra. Almásy Scott motorral a startnál

 

1922. október 8-án rendezték meg a III. Svábhegyi versenyt. A versenyre nevezett egy 200 LE-s Benz autóval induló versenyző is. A kategóriák változtak, motorkerékpároknál az első kategóriába 250 cm³-es-ig, az ötödik kategóriába pedig az 1000 cm³ feletti űrtartalmú járműveket sorolták. A túraautók mellett külön csoport volt a versenyautó kategória. A túraautóknál is létrehoztak egy 1100 cm³-es kategóriát az 1500 cm³ alatt. Almásy a túraautók hármas kategóriájában egy Steyr autóval indult, és 5 perc 20 másodperces idővel kategóriájában a második helyezést érte el. Az ez évi versenyen lépték át az 5 perces időhatárt egy Sunbean 500 cm³-es motorkerékpárral. Érdekesség, hogy Almásy Scott motorjával valószínűleg Ettel Antal versenyzett, és az 500 cm³-es kategóriában harmadik időt ért el. Ezen a versenyen motorkerékpár kategóriában indult ifj. Horthy Miklós és Horthy István is. Mindketten Triumph motorkerékpárral versenyeztek.

A következő évben lényegesen csökken a motorkerékpárok űrtartalom-mérete. A kategóriák a következők voltak: 250 cm³-ig, 350 cm³-ig, 500 cm³-ig, 750 cm³-ig és 750 cm³ felett.⁶ A túraautók és versenyautók kategóriáit a következők szerint alakították ki: túraautó 1,1 literig, 1,5 l-ig, 2,0 l-ig, 2,5 l-ig, 3,4 l-ig, 4,5 l-ig, 6,0 l-ig és 6,0 l felett. Versenyautó 2,6 literig és 2,6 l felett. A nézők száma ebben az évben átlépi az 50 000 főt. Almásy 750 cm³-es Scott motorral versenyzett, és kategóriájában 5 perc 12 másodperc idővel az első helyezést érte el. Az aranyérmet Borhy István, a Magyar Touring Club alelnöke adta át. Az autók kategóriájában ezen a futamon érték el először az 5 perc alatti futamidőt, mégpedig a Hermann Rützler vezette Steyr versenyautóval, mely a 2,6 liter feletti kategóriában indult, a versenyideje 4 perc 01 másodperc. Egy éven belül az idő egy percet csökkent. Ez a futamidő-javulás a gépjárművek műszaki fejlődésének köszönhető elsősorban, és persze a vezetési technikák javulásának is.

Az 1923-as versenyen 19 motorkerékpár-versenyző indult, közülük 16 ért célba, az autók kategóriákban 39 versenyző indult, és 33 autóval értek célba. Almásy a fent említett idővel a 18. időt érte el. Ehhez a 18. helyezéshez az alábbi malőr is hozzájárult. "Almásy László, noha sérült kézzel indult a svábhegyi versenyen, a motorkerékpárok versenyén (750 ccm hengerűrtartalomig) első helyezést ért el. Almásy 5p. 12.2 mp alatt tette meg a távot. A start utáni pár méterrel leállt a motorja, mert benzincsapját elfelejtette kinyitni. Ez azonban – noha az elért időt károsan befolyásolta – nem tudta elütni a győzelmétől." ⁷ A balesetről pedig a következőt tudhatjuk. "A neves szombathelyi autó- és motorbicikli versenyzőt, aki legesélyesebb indulója lett volna a mai svábhegyi autónap motorbicikliversenyének, pénteken súlyos baleset érte. Training közben a csúszos pályán összeütközött egy motorbiciklivel és karját ficamitotta. Így a mai versenyen részt nem vehet. – Itt említjük meg, hogy a pénteki trainingnapnak 12 sebesültje volt."⁸

 

3. ábra. A motorversenyzők egy csoportja (bal szélső Almásy)

 

Az ötödik svábhegyi futamon megint új kategóriákat hoztak létre. Motorkerékpárok esetében, 150 cm³-ig, 250 cm³-ig, 350 cm³-ig, 500 cm³-ig és 500 cm³ felett. Új osztályként bevezették az oldalkocsis motorkerékpárt, melyben 600 cm³-ig és 600 cm³ feletti kategóriákat alkottak. Túraautók esetében a kategóriák 1,1 l-ig, 1,5 l-ig, 2,0 l-ig, 2,5 l-ig, 3,5 l-ig, 4,5 l-ig és 4,5 l felett. Versenyautók esetében is finomították a besorolásokat, úgymint 1,1 l-ig, 1,5 l-ig, 2,0 l-ig, 3,0 l-ig és 3,0 l felett. Almásy Steyr típusú 3500 cm³-es kategória besorolású autóval szerepel az indulók között, és kategóriájának első helyezését érte el (4:39.4 min). Ez az idő a kategória új kategóriarekordja. Összesítésben Almásy a 13. helyen végzett, a leggyorsabb 4:06,9 perccel Otto Salzer volt, aki Mercedes kocsival érte el ezt az eredményt. Ő már a Daimler Motoren Gesellschaft Stuttgart Untertürkheim színeiben indult.

1924-től 1931-ig rendezték meg minden évben a Magyar Tourist Trophy versenyt. Az első magyar Tourist Trophyn minimális tréninggel egy előtte ismeretlen 250-es Excelsior-Blackburne gépen másodikként fejezte be a versenyt.⁹ 1925-ben a 280 km távra 500 cm³-es motorkerékpáron nevezett, és érdekesség, hogy a kategóriagyőztes Karl Hild Almásy Scott motorjával érte el az első helyet, 4 óra 39 perc 44 másodperccel, míg Almásy 4 óra 40 perc 01 másodperccel lett második helyezett.¹⁰

Ugyanebben az évben július 5. és 12. között rendezték meg a Lengyel Túrautat. A teljes táv 3678 km, melyet 550–600 km-es etapokra osztottak. Almásy Steyr VII. típusú autóval a 3500 cm³-es kategóriában indult. Az útvonal a következő: Start és cél: Varsó. Első etap: Warszawa – Lida (ma: Fehéroroszország) kb. 530 km. Második etap: Lida – Slonim (ma: Fehéroroszország), kb. 359 km. Harmadik etap: Slonim – Kowel (ma: Ukrajna) és Luck-on (ma: Ukrajna) át Tarnopol (ma Ukrajna), kb. 580 km. Negyedik etap: Krakow – Warszawa – Plock, kb. 622 km. Ötödik etap: Plock – Gdansk – Bydgoszcz, kb. 644 km. Hatodik etap, egyben az utolsó nap Bydgoszcz – Poznan – Warszawa, 518 km. Az összetett versenyben Almásy a harmadik helyezést érte el, az első két helyezett Austro Daimler ADM autóval versenyzett.¹¹

Az 1926-os évben kezdi el afrikai "versenyeit". Itt nem a percekkel, másodpercekkel kellett megküzdenie, hanem a fel nem tárt területekkel, a mostoha körülményekkel. Az utat Esterházy Antal herceggel közösen tették meg, a gépkocsivezető természetesen Almásy volt. Február 17-én reggel indultak Bécsből, 19-én hajóztak be Trieszt kikötőjébe; a Vienna hajó délben húzta fel horgonyait, és indult háromnapos tengeri útjára, a cél Alexandria kikötője. Az utat egy hathengeres, 50 lóerős Steyr – már kipróbált – gépkocsival tették meg. A szériakocsin csak kisebb változtatásokat és pótalkatrész-elhelyezést végeztek. Az autó a szokásos két benzintartállyal volt felszerelve; az első nyolcvan literes, szabadesésű, a hátsó pedig száz literes, kézi pumpával lehet a benzint az első tartályba átnyomni. A normális Bosch-lámpákon kívül a vezetőülés mellett, minden irányban forgatható kereső-fényszórót helyeztek el. A szokásos két pótkerék helyett a kocsi mindkét oldalán egy pár, összesen négy pótkereket szereltek fel, valamint két-két első és hátsó rúgólap volt tartalékként. Magukkal vittek még több kisebb pótalkatrészt, de semmilyen gyári átalakítás nem történt az autóval. Almásy saját kezű kisebb átalakításokat végzett – akkumulátor-áthelyezés, hűtőventillátor-áthelyezés – egyrészt fokozta a ventilátor szívóhatását, másrészt megvédte a motort a homok túlságos behatolásától. A rugókat, csapjaikat és a kormánycsuklókat teljesen szabadon hagyta, abból az elvből kiindulva, hogy így a zsírozás alkalmával könnyebben megtisztíthatja ezeket a homoktól.

 

Az út első részének helység- és távolság-adatai:

Alexandria–Kairó		245 km
Kairó–Assziut		380 km
Assziut–Luxor		340 km
Luxor–Asszuán		250 km
Vádi-Halfa–5. sz. állomás		220 km
5. sz. állomás–10. sz. állomás		180 km
10. sz. állomás–Abu-Hamed		30 km
Abu-Hamed–Berber-siv tábor		120 km
Tábor–Nádi		110 km
Nádi–Atbara		130 km
Atbara–Dzsebel-TJm-Ali		85 km
Dzsebel-TJm-Ali–Meidini		240 km
Meidini–Kartum		150 km
Összesen		2480 km

 

Almásy precíz feljegyzései alapján ismerhetjük meg az alábbi adatokat. Ezen az úton elfogyasztottak 608 liter benzint és 11 kg olajt, ez száz kilométerenként átlag 24,5 liter benzinnek és 0,45 kg olajnak felel meg. Azt is megfigyelte, hogy az autó kilométer-számlálója és a térkép adatai között 77 km különbség adódott. Összehasonlításul ez a típusú Steyr autó normál üzemben 18 liter benzint és ? kg olajt fogyaszt, vagyis a fogyasztás 6,5 literrel és 0,2%-kal nőtt meg. A nyolc darab 895/135-ös méretű Keithoffer Cord abroncsok közül egyet kellett kicserélni, mivel a Nádi és Berber közötti vasúti hidak egyikén, a magasan kiálló talpfacsavar futófelületén döfte keresztül – kiépített közúti híd híján vasúti hídon kellett átkelni. (E dolgozatnak nem célja ezen út részletesebb tárgyalása. Feltételezhető, hogy ez az afrikai túraút sikeresen záródott; szükség volt azokra a versenytapasztalatokra is, amelyeket Almásy az elmúlt években szerzett.)

 

4. ábra. Kartumban, Almásy, Esterházy, Szaid

 

1927 májusában rendezték meg a harmadik magyar túraversenyt. Az első napon, május 26-án a következő útvonalat kellett megtenni: Budapest – Hatvan – Gyöngyös – Mátra hegyi verseny – Parád – Sirok – Pásztó – Balassagyarmat – Vác – Budapest. A táv 387,82 km, személyautó kategóriába benevezett összesen 48 versenyző, indult 45 versenyző, célba jutott 43 versenyző. A Mátrafüred – Mátrahágó hegyi verseny távolsága 7 km. A második napon az útvonal: Budapest – Zsámbék – Tata – Székesfehérvár – Várpalota – Hajmáskér – Veszprém – Zirc – Kisbér – Komárom – Nyergesújfalu – Tát – Dorog – Budapest. A táv 354,42 km, rajthoz állt mind a 45 versenyző, melyből célba ért 44 autó. A végeredmény számításánál 42 automobil jöhetett számításba. A sebességi versenyt Tát és Nyergesújfalu között 1 km hosszban rendezték. Almásy László egy 1560 cm³-es Steyr XII. típusú túraautóval indult, de mivel pótkerekei nem voltak a kocsi oldalán rögzítve, a sportkocsik közé sorolták. Elért pontjai alapján könnyen nyerte volna a túraautók kategóriáját.

Az 1 km-es sebességi versenyen Almásy a 19. helyen végzett 36,654 másodperccel, ami 98,208 km/h sebességet jelent. A győztes Delmár Walter 4500 cm³-es Steyr Sport kocsival 23,191 másodperces idővel és 155,232 km/h sebességgel. A sportkocsi kategóriában összesítve Almásy a nyolcadik helyen végzett 168,2 ponttal. A Mátrafüred – Mátrahágó 7 kilométeres hegyi versenyén Almásy 9 perc 43,2 másodperccel, 43,201 km/h sebességgel a 25. időt érte el. A futam első helyezettje Szini János egy 2994 cm³-es Austro-Daimler Sport kocsival érte el eredményét, ideje 7 perc 03,6 másodperc. Ahogy fentebb szerepelt, a túraautó kategóriában magasan az első helyezést érte volna el. A túraautóknál az első helyezett 161,9 pontot szerzett. Az egyesületi team-díjat a Királyi Magyar Automobil Club A csapata nyerte meg 509,7 ponttal. A csapat tagjai Delmár Walter, Wolfner László és Almásy László voltak.¹² A versenyen indultak még szóló és oldalkocsis motorkerékpárokkal is, de ezek adatai nem szerepelnek a fenti kimutatásban.

 

5. ábra. Almásy László a harmadik magyar túraversenyen. Látható, hogy a pótkerék nincs felszerelve a kocsi oldalára.

 

1927-ben már nyolcadszor rendezték meg a svábhegyi versenyt. Álljon itt a korabeli szaklap leírásából egy részlet. "...Vasárnap reggel 10 órára több mint 150.000 ember lepte el a svábhegyi pálya útvonalát, hogy szemtanúja lehessen az év legnagyobb hazai automobilversenyének. A svábhegyi verseny népszerűsége évről-évre emelkedik. A nézőközönség tömött sorokban állott végig a teljes útvonalon. A célnál lévő elkerített nézőtéren az ország születési és pénzarisztokratái, tudományos és művészvilága egyaránt képviselve volt. Pont 10 órakor indultak a legkisebb kategória résztvevői és alig 4 és fél perc múlva már befutott az első induló és első győztes a célszalag alá."¹³

Almásy ebben az évben újból indul a svábhegyi versenyen Steyr XII. típusú gépkocsival. Az autóknál három csoportot képeznek, túraautók, sportkocsik és versenyautók. A túraautók kategóriái: 750cm³-ig, 1100 cm³-ig, 1500 cm³-ig, 2000 cm³-ig, 5000 cm³-ig, 8000 cm³-ig és 8000 cm³ feletti. A sportkocsiknál 2000 cm³-ig, 3000 cm3³-ig és 5000 cm³-ig kategória. A versenyautóknál 1100 cm³-ig, 1500 cm³-ig, 2000 cm³-ig, 3000 cm³-ig és 5000 cm³-ig kategóriák. Motorkerékpárral 45 induló állt rajthoz, melyből 42-en értek célba. Autóknál 29-en indultak, és 25 versenyző ért célba. A motorkerékpárokat nem részletezzük. Almásy László a kategória győztese 5 perc 19,94 másodperccel. Az autóknál a versenyautók 5000 cm³-es kategóriájában Ulrich Graf Kinsky ért be elsőnek 3:55,66 perccel.¹⁴

Az 1928. évi, IX. Svábhegyi versenyt új útvonalon rendezték. Néhány számadat: 110 nevező versenyző, ebből 89 indult, és 77 versenyző ért célba.¹⁵ Az Allgemeine Automobil-Zeitung 92 indulóról számol be.¹⁶ Almásy az 1500 cm³-es kategóriában Steyr XII Type túraautóval indult, és kategóriájában az első helyezést érte el 4 perc 46,92 másodperccel. Almásy az első futamát (5:01,43 perc) megóvta, mivel a pályán akadályozták a versenyében.¹⁷ A futamot leggyorsabban gróf Zichy Tivadar abszolválta 2300 cm³-es Bugatti versenyautóval, 3 perc 9,61 másodperccel.¹⁸

1928. november 6-án a Királyi Magyar Automobil Club rendezésében újra megrendezték a Tát – Nyergesújfalu közötti úton az egy kilométeres gyorsasági futamot. A verseny legkimagaslóbb eredményét a Bugatti-versenyzők, herceg Esterházy Antal és gr. Zichy Tivadar, Magyarország versenykocsi-bajnokságának első és második helyezettjei érték el, akik mindketten túljutottak a 200 kilométeres határon. Almásy a már szokásos Steyr XII Type autóval állt rajthoz túraautó kategóriában, melyben a második helyezést érte el. Az egy kilométeres távot oda-vissza kellett megtenni, egyik irányba 38,69 mp, a vissza irányba 38,66 mp, mely 93,240 km/óra sebességnek felel meg.¹⁹

 

6. ábra. Térképvázlat a Kelet-Afrika expedícióról

 

1929 januárjában hg. Ferdinand Liechtenstein és Almásy László Kelet-Afrikát átszelő útra indulnak két kísérleti Steyr Type XX típusú autóval. A tervezett útvonal gépkocsival gyakorlatilag még nem járt területeket célzott meg. Bejárták Brit-Kelet-Afrikát, Kenyát, Tanganyika vidékét, majd a núbiai és a líbiai sivatag egyes részeit. Marseille kikötőjéből január 31-én hajóztak ki, Port Said-on és a Szuezi-csatornán keresztül jutottak el Mombassa-ig. Február 20-án indultak észak felé, és 22-én este értek Kenya fővárosába, Nairobiba. Innen március 18-án indultak Ugandán keresztül Dél-Szudán felé. Az 1500 km-es távolságot négy nap alatt tették meg, és jutottak el Mongalláig. Khartum-ba (Szudán) április 30-án érkeztek, az eddig megtett út kb. 8000 km. Június 2-án este érkeztek meg Wadi Halfa-ba, majd 13-ra Kairóba, és 15-én a Vienna hajóval indultak vissza Alexandriából Európa felé.²⁰

Az expedíció óriási szenzáció volt. Autóval végigutazni Kelet-Afrikából Egyiptomig, ismeretlen területeken, szinte járhatatlan utakon, ellenséges törzsek területein és további számtalan veszély közepette, teljesen egyedülálló vállalkozás volt. További jelentősége az útnak, hogy Almásy László ezen út során "jegyezte el magát" végérvényesen a Szaharával, s igen nagy részben ennek köszönhető, hogy nemzetközi hírű felfedező és sivatagkutató lett belőle.

   

JEGYZETEK

1	Vö. VIG Károly: Egy tudós utazó a századelőről. Almásy György állattani kutatásai Belső-Ázsiában. In: Vasi Szemle, 1999. 6. sz. 733–766. old.
2	A Pannonhalmi sz-Benedek-rend Kőszegi Kath. Gymnasiumának Értesítője. Kőszegi Levéltár A133/5.
3	www.en.wikipedia.org/wiki/Eastbourne
4	CSANÁDI–NAGYVÁRADI–WINKLER: A magyar repülés története. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1977. 92. old.
5	In: Allgemeine Automobil–Zeitung 31. Oktober 1920. Nr. 44. Seite 18.
6	Allgemeine Automobil–Zeitung 15. Oktober 1923. Nr. 20. Seite 6.
7	Almásy László győzelme a svábhegyi versenyen. In: Vasvármegye 1923. október 9. 5. old.
8	Almásy László balesete. In: Vasvármegye 1923. október 7. 6. old.
9	Almássy László Ede. In: Automobil – Motorsport 1927. január 25. 9. old.
10	Die Ungarische Tourist Trophy. In: Allgemeine Automobil–Zeitung 01. Juni 1925. Seite 24.
11	In: Allgemeine Automobil–Zeitung 01. August 1925. Nr. 15.Seite 27
12	Magyar Túraút 1927. In: Automobil – Motorsport 1927. június 15. 22. old.
13	A VIII. Svábhegyi verseny. In: Automobil – Motorsport 1927. október 16. 14. old.
14	In: Allgemeine Automobil–Zeitung 15. Oktober 1927. Nr. 20. Seite 34.
15	IX. Svábhegyi verseny. In: Automobil – Motorsport 1928. november 18. 17. old.
16	Das IX. Schwabenberg-rennen. In: Allgemeine Automobil–Zeitung 1. November 1928. Nr. 21. Seite 54.
17	Uo.
18	Uo.
19	Rekordnap Táton. In: Automobil – Motorsport 1928. november 18. 6. old.
20	Quer durch Ostafrika von Ferdinand prinz Liechtenstein. In: Allgemeine Automobil–Zeitung 15. Juli 1929. Nr. 14. Seite 11–40.