SZEMÉLYEK ÉS PÉLDAKÉPEK
PEHM JÓZSEF SZOMBATHELYI
EGYHÁZMEGYÉS KORSZAKÁBÓL

Mindszenty (Pehm) József¹ papi és közéleti szerepvállalását, döntéseit és magatartását történészek sora vizsgálta és vizsgálja.² A kutatások elsősorban arra irányulnak, hogy adott történelmi körülmények között mi jellemezte az embert, a papot, az események alakítóját és résztvevőjét. Ennek során – elsősorban a viszszaemlékezések révén – leírták Pehm József személyiségét is. Így pontosan rekonstruálni tudjuk, hogy belső vívódásai ellenére céltudatos, fegyelmezett, szigorú és következetes személyiségről van szó, akiből tekintély és erő, ugyanakkor egyszerűség, már-már puritánság áradt. Távolságtartó, a kívülállók számára olykor gőgösnek látható személyisége ellenére nagy empátiával fordult a rászorulók felé, de türelmetlen és folyton elégedetlen volt.³ Érdemes megvizsgálni, hogy ezen személyiségjegyek kialakulására milyen eseményeknek, élményeknek lehetett hatása, környezetének mely tagjai lehettek befolyással rá.

Ebből a szempontból mindenképp meghatározóak voltak életének első évei, amelyet a családjával töltött. Mélyen vallásos szülei és a nagy család a meglehetősen szűkös anyagi feltételek ellenére is összetartó, meleg otthont teremtettek a gyermek számára.⁴ Tehetsége és szorgalma révén kiemelkedett iskolatársai közül, ezért kerülhetett a szombathelyi Premontrei Gimnáziumba, amely a megyében a legszínvonalasabb oktatást biztosíthatta. Ugyanakkor ez a családtól való távollétet, a megszokott, bensőséges környezettől való elszakadást, a korán kikényszerített önállóságot jelentette. Úgy tűnik, hogy mindez eléggé megviselte. A megyeszékhely és az iskola egész más világ volt az addig megismert szülőfaluhoz képest. Miközben kinyílt a világ, ez mégis idegen és félelmetes volt számára. Az elemi iskola néhány tanulója helyett nyolcvan kisdiák osztálytársa lett, szinte elveszett közöttük. Ráadásul a többség tisztviselők, értelmiségiek, kereskedők vagy iparosok családjából érkezett, míg ő a ranglétra alsó fokán lévőnek tekintett földműves családból. Az első évek tanulmányi eredményei azt mutatják, hogy számos hátránnyal⁵ érkezhetett, így kezdetben sikerélmények sem nagyon motiválhatták. Ez egyfajta kisebbrendűségi érzést váltott ki benne, ami valószínűleg egész életére megmaradt. Bár egy szombathelyi családnál lett kosztos diák, ez messze nem pótolta a család, elsősorban az édesanya hiányát. Ez a törékeny, de szívós asszony egész életre szóló örökséget adott a fiának alázatból és mély vallásosságból.⁶ Nem véletlen, hogy egyik legismertebb, legnépszerűbb, több bővített kiadást is megért írása az édesanyáról született.⁷

Szorgalma és kitartása már a gimnáziumban megmutatkozott, hiszen fokozatosan, évfolyamról évfolyamra haladva javított eredményein, és lassanként bekapcsolódott az iskolai közéletbe is.⁸ Előbb a hitbuzgalmi Mária-kongregáció tagja, majd prefektusa (elnöke), az iskolai önképzőkör könyvtárosa lett. Fejlődésében premontrei tanárai nagy szerepet játszottak. A gimnázium a vármegye legrangosabb, magas színvonalú képzést nyújtó középfokú iskolája volt, ahol tudós tanárok sora tanított.⁹ A diákok sokrétű tevékenységekbe kapcsolódhattak be, ezáltal mindenki tehetségének és érdeklődésének megfelelően fejlődhetett. Pehm Józsefet elsősorban a történelem és a hittan érdekelte. Eredményei fokozatosan annyira javultak, hogy az érettségiző évfolyam nevében már ő tarthatta a búcsúbeszédet is.¹⁰

Az érettségi után kérte felvételét a szombathelyi szemináriumba, ahol 1911 őszén kezdte meg tanulmányait. A fellelhető források alapján jól tanult, tanárai szerették, támogatták a papi pálya felé vezető úton. Ebben az időben a szeminárium tanári karának Pehm személyiségfejlődése szempontjából két meghatározó tagja volt. Az egyik Rogács Ferenc,¹¹ aki nagy tudásával, tekintélyt parancsoló, aszkétikus megjelenésével sokban hasonlított a későbbi hercegprímásra. Teológiai tanulmányaiban ő segítette. Szintén nagy hatást gyakorolt rá a hozzá életkorban közelebb álló Géfin Gyula,1¹² aki a tudományok elkötelezettjeként barátsággal közeledett az ifjú papnövendék felé. Kapcsolatuk életre szóló barátsággal ajándékozta meg mindkettőjüket. Géfin derűje oldotta Pehm gátlásait, merevségét, ösztökélte a tanulásra, a tudományos kutatómunkára. Barátságuk ettől kezdve nagyon szoros lett, ami még a legnehezebb időkben is kitartott. Géfin személye végigkíséri Mindszenty életének fontos állomásait.¹³ Veszprémi püspökké szentelésekor, majd esztergomi érseki beiktatásakor, 1945 őszén is Géfin képviselte a szombathelyi papságot.¹⁴ 1944-es letartóztatásakor Géfin igyekszik kihozni a fogságból. 1948 után börtönévei alatt Mindszenty édesanyja hozta-vitte a híreket a bíboros és Géfin között, és állítólag Géfin őrizte a bíboros titkos leveleit is.¹⁵

A két tanár mellett mindenképp meg kell említeni Szombathely akkori plébánosát, Gaál Sándort,¹⁶ aki az aktív közéleti szerepet vállaló középpapság jeles képviselője volt. Pehm későbbi, zalaegerszegi tevékenysége sok rokon vonást mutat az övével. Gaál a helyi vezetője a Katolikus Néppártnak, és mint ilyen, aktív szervezője a katolikus közéletnek (Katolikus Kör, Katolikus Legényegylet). Sajtószervező tevékenysége (az Egyházmegyei Nyomda megalapítása, a Szombathelyi Újság napilappá fejlesztésének támogatása) ugyancsak visszaköszön Pehm plébánosi munkájában.¹⁷ Ugyanakkor Gaál politikai szerepvállalása akadállyá vált egyházi előmenetelében, és ez figyelmeztető jel lehetett a fiatal papnövendék számára is.

Pehm éppen csak az első hónapokat töltötte a szemináriumban, amikor Szombathelyre került a szerintünk igazán meghatározó, személyiségét formáló személy, a Pehmet 1915-ben pappá szentelő gróf Mikes János püspök.¹⁸ Emlékirataiban többször is hangot ad iránta tanúsított mély tiszteletének, hálájának. Írásában atyai jóbarátjának nevezi a püspököt.¹⁹ Ki volt Mikes János, és miért mondhatjuk olyan nagynak hatását az ifjú Pehmre és papi pályájára? Mikes és Pehm egészen más körülmények közül indultak, hogy aztán életük és papi pályájuk több ponton is kapcsolódjon egymáshoz.

Mikes János abból az erdélyi arisztokrata családból származott, amelynek legnevezetesebb tagja Mikes Kelemen volt. A családban jól megfért egymás mellett az erdélyi arisztokrata katolikus apai és a svájci német protestáns anyai örökség. Apja korán meghalt, ezért neveléséről édesanyja gondoskodott. Ez rendkívül meghatározta kapcsolatukat, nagyon szorossá és bensőségessé tette. Anyja ezért meghatározó viszonyítási pont lett az életében. Ez az első hasonlatosság Mikes és Mindszenty között. Mindkettőjük esetében őszinte csodálat, szeretet, feltétlen bizalom jellemezte az édesanyjukkal való kapcsolatot, egyben ő jelentette az otthont is, amit olyan korán, gyermekkorukban el kellett hagyniuk. Ám míg Pehm az édesanyjától épp a mély katolikus vallásosságot kapta, addig Mikesnél ez épp fordítva volt: a fiatal Jánosnak nagy szerepe volt abban, hogy anyja katolizált.

Természetesen kettejük eltérő társadalmi helyzete tanulási lehetőségeiket is eltérően szabta meg. Ugyanakkor mindkettőjüknek meg kellett küzdenie a család korai elhagyásának nehézségeivel, de ez Pehmet inkább magába zárta, Mikest pedig nyitottabbá, elfogadóbbá tette. Nagy előnye volt a Premontrei Gimnáziumnak, hogy valláskülönbség nélkül felvette soraiba a tanulókat, így a diákok számára a vallásos nevelés mellett példát adtak a felekezetek közötti párbeszédre is. Ennek Pehm később nagy hasznát látta. A Mikes családban ez a sokszínűség már eleve adott volt, bár nem volt konfliktusok nélküli. A családtagok egyaránt otthonosan mozogtak az erdélyi arisztokrata és a német nagyvárosi körökben. Természetes volt, hogy a gyerekek a tanulmányaikat valamelyik híres oktatási intézményben folytatják. Így került János Kalksburgba, a jezsuiták neves iskolájába. Itt nevelődött a Monarchia arisztokráciájának és gazdag polgári rétegének utánpótlása. A bekerült diákok olyan kapcsolatokra tehettek szert, amelyek egész életükben, későbbi pályájukon jó szolgálatot tehettek nekik. Alapos, a modern tudományokon alapuló képzésben részesülhettek. Ez arra indította Mikest, hogy püspökként maga is gondoskodjon arról, hogy papjai és papnövendékei tehetségüknek megfelelően magas színvonalú képzésben részesülhessenek. Ez motiválta akkor is, amikor Pehmet Bécsbe akarta küldeni, de ő nem élt a lehetőséggel.

Mikes Jánost 1899-ben szentelték pappá. Püspöke, gróf Majláth Gusztáv Károly²⁰ az erdélyi egyházmegye egy eldugott szegletébe, Gyergyóalfaluba küldte káplánnak. Itt hamarosan kitűnt rátermettségével, aminek köszönhetően gyorsan haladt előre a ranglétrán. Előbb a falunak, majd 1906-ban Székelyudvarhely városának lett plébánosa, fő esperese. Gyors karrierjét kitartó tenniakarásának köszönhette, bár hiba lenne tagadni, hogy arisztokrata származása és összeköttetései is hozzájárultak előbbre jutásához. De ez a XX. század elején már kevés lett volna a karrierhez. Rövid erdélyi működése alatt megbecsült tagja volt az egyházmegyének, aki a legnehezebb problémákat is jól oldotta meg. Munkálkodásának legmaradandóbb nyoma a Gyergyóalfalut elpusztító tűzvész utáni újjáépítés, illetve a székelyudvarhelyi gimnázium új épületének felépíttetése. Mikes püspöke egyik legbizalmasabb munkatársa lett. Országosan 1910-ben ismerték meg a nevét, amikor felszólalt a Katolikus Nagygyűlésen a katolikus autonómia ügyében. Munkájához kiváló útmutatást kapott püspökétől. Majláth Gusztáv Károly a magyar püspöki karon belül ahhoz a progresszív körhöz tartozott, amely az egyházpolitikai küzdelmek után az egyházi tanításhoz ragaszkodó, de a társadalommal való kapcsolatokban megújulást sürgető, reformokat kezdeményező volt. Politikájukban és társadalmi tanításukban a keresztényszocializmus elemei jelentek meg új megoldásokkal, aktív társadalmi szerepvállalással ötvözve, akár konfliktusokat is vállalva. Ugyanakkor a lehetőségekhez mérten távol akartak maradni a napi politikától. Az erdélyi püspökön kívül Fischer Colbrie Ágoston²¹ kassai és Prohászka Ottokár²² székesfehérvári püspök sorolható ehhez a körhöz, amelynek tagja lesz az ifjú Mikes is.

1911 szeptemberében kezdte meg szemináriumi tanulmányait Szombathelyen Pehm József, és novemberben érkezett a hír, hogy a király Mikes Jánost nevezte ki megyéspüspöknek. Nagyon fiatalon, mindössze 35 évesen került az ország másik végében fekvő szombathelyi püspökség élére. Az 1900-as évek elejére a szombathelyi egyházmegye élete megmerevedett, miközben a helyi közéletet súlyos politikai ellentétek osztották meg. A helyi katolikus egyház nem tudott távol maradni ettől, miközben nem tartott lépést a nyugati vármegyék gyors társadalmi változásával sem. Bár tervekben, ötletekben nem volt hiány, de nélkülözték a dinamizáló, irányító, szervező erőt, aki gátat is tud szabni, ha szükséges. Erre a kormányzat alkalmas személyt talált Mikesben, aki a prohászkai szellemiséget hozta magával, de mindezt arisztokrata vezetői stílussal ötvözte. Ezáltal eleget tett a helyi alsópapság és a vármegyét irányító politikait elit elvárásainak is.

Ebben a szellemben hamar munkához látott, aminek számtalan eredménye mutatkozott meg már a következő években. 1912-ben fényes ünnepségek keretében hozták Toursból Szombathelyre az egyházmegye védőszentjének, Savaria egykori szülöttjének, Szent Mártonnak az ereklyéit. Ez népszerűvé tette a püspököt, egyben igazolta alkalmasságát is tisztségére. Az egyházmegye pénzeinek kezelésében Rogács javaslatára egészen újszerű megoldást választott: Magyarországon elsőként Egyházmegyei Takarékpénztárt alapított, amely olyan eredményesen működött, hogy példája nyomán az országban sorra alakultak az egyházmegyei takarékok. A közvélemény mozgósítására napilappá fejlesztette a Szombathelyi Újságot, amelynek a példáját a '20-as évek elején Pehm is követi majd Zalaegerszegen. A püspök autóján bejárta az egyházmegyét, bérmakörútjain felmérte az állapotokat, s ahol szükséges volt, változtatásokat kezdeményezett. Személyesen kívánt meggyőződni az egyház és papjai helyzetéről, munkájáról és szigorúan saját maga ellenőrizte utasításainak betartását is. Szívesen alkalmazta a hétköznapokban az új technikákat, nem volt ellenére a technikai fejlődés, például bevezettette a villanyvilágítást a püspöki palotába és a székesegyházba. Mindezzel sokakban megbotránkozást keltett, mert felkavarta az állóvizet. Tevékenysége sokban hasonlít az erdélyi és kassai egyházmegyékben bekövetkezett változásokhoz, tehát nem példa nélkül való, bár azokon némileg túlmutató volt.

A változást a kispapok, így Pehm is hamar megérezték. Mikes már püspöki működése első évétől nagy figyelmet szentelt az oktatásuknak. A diákok igényeinek megfelelően átrendeztette a szeminárium épületét. A püspöki kertet megnyitotta a szeminaristák előtt, és gyakran csatlakozott sétáikhoz. Ebédjén minden nap más-más kispapot látott vendégül. Ezek az alkalmak lehetőséget adtak arra, hogy jobban megismerje az egyházmegye jövendő papjait. Ezeken az ebédeken gyakori vendég volt Pehm is. Különösen figyelt a kispapok egészségére, ezért nyaranta többeket – főleg a szegényebb sorúakat – vendégül látott a répceszentgyörgyi püspöki nyaralóban. Törekedett arra, hogy a legtehetségesebbek külföldön is bővíthessék ismereteiket, tudásukat, ezért Innsbruckba, Bécsbe küldte őket tanulni. A költségeket mindig ő fedezte. Pehm is a kiválasztottak közé került. 1912 szeptemberében a bécsi Pázmáneumba küldte tanulni. "Elvárom Tőled – írja neki –, hogy a szeminárium szabályainak pontos megtartásával lelki életedet tovább fejleszted és a hittudományokban magadat mentől inkább kiképezni igyekezel."²³ Ő azonban nem élt a felkínált lehetőséggel. Döntése talán az egyetlen konfliktust jelentette Mikessel való kapcsolatában. Az esetről alig áll rendelkezésünkre írásos forrás, ennek hiányában nehéz rekonstruálni az elhatározás indokait. Emlékirataiban maga is megemlíti, hogy döntése "meglepetést, kis hidegséget idézett elő".²⁴ Ez természetes, hiszen nagy lehetőség volt a Pázmáneumban tanulni. Mikes elég hiú ember hírében állt ahhoz, hogy a visszautasításon megsértődjön. Bécsbe másik kispapot küldött, Palkó Jánost. A Pázmáneum igazgatójának írott levelében azzal indokolta a változást, hogy Pehm "gyönge egészségi állapotára tekintettel nem képes jelenleg szélesebb körű tanulmányok végzésére".²⁵ Nyilvánvalóan nem ez volt a valódi ok, hiszen ha valóban olyan beteg lett volna, akkor ezért a püspök nem neheztelt volna rá. Valószínűnek tartom, hogy inkább megijedt a lehetőségtől. Még mindig nem tudta legyőzni azt a meggyőződését, hogy ő, a vidéki, szegénysorból származó nem lehet egyenrangú partnere társainak. Gimnáziumi évei alatt ez a kisebbrendűségi érzés végig arra sarkallta, hogy még többet, még jobban tanuljon. Annyira azonban nem tudta legyőzni magában, hogy a Pázmáneumot is vállalja. Bécs egészen ijesztő lehetett számára, nem is beszélve arról, hogy a tanulmányok újabb anyagi terhet jelentettek volna a szüleinek. Ezért inkább a szombathelyi szemináriumban igyekezett a teológiai tanulmányokban elmélyülni, amelyhez komoly segítője akadt a már említett tudós tanárok személyében. A pázmáneumi lehetőség visszautasítása miatti neheztelés Mikes részéről nem tartott sokáig, és később sem éreztette a visszautasítás okozta csalódást. Pehm Józsefet 1915-ben szentelte pappá a szombathelyi székesegyházban, és első állomáshelyének a Vas megyei Felsőpatyot jelölte ki. Saját erdélyi tapasztalatai alapján a papi hivatás legfontosabb részének a lelkipásztorkodást tartotta, és ezt leginkább a falusi plébániákon lehetett megtapasztalni, elsajátítani. Csak ezt követően jöhetett szóba más, komoly, az illető tehetségének megfelelő, de az egyház számára is hasznos feladat, tisztség. Pehm számára ez a kihívás Zalaegerszeg plébániája lett.

Az I. világháború alatt megsokasodó társadalmi problémák miatt nagy szükség volt vidéken a fiatal papokra, akik szervezték, irányították az otthon maradottakat. Mikes maga is sokat tett a szenvedések enyhítéséért.²⁶ Már 1914 őszén szükségkórházzá alakíttatta a répceszentgyörgyi nyaralót, ahol női családtagjai, szerzetes nővérek és kispapok gondozták a sebesült katonákat. Pehm is részese volt ennek: mint utolsó éves papnövendék, a szombathelyi kórházban teljesített szolgálatot. Mikes nem feledkezett meg a fronton harcoló katonákról sem. Két alkalommal őket is felkereste az orosz és az olasz fronton is. A Felsőház falai között pedig több alkalommal a hátország különböző társadalmi problémáira hívta fel a figyelmet. Egyik nagy nyilvánosságot kapott beszédének témája a székelység körében terjedő alkoholizmus volt.²⁷ Ez érdekes egybeesés, mivel Pehm is foglalkozott a témával már a gimnáziumi évek alatt is.²⁸

A háború vége nem hozott sem Mikes, sem Pehm számára megkönnyebbülést, ugyanis a püspök és hű papja egyaránt szembekerült az új hatalommal, sőt egy időre szabadságuktól is megfosztották őket. Mindkettejüknek komoly megpróbáltatásokat hoztak a következő hónapok lelki és fizikai értelemben is, ugyanakkor komoly erkölcsi és politikai muníciót, tapasztalatot képeztek későbbi éveikre.²⁹

Mikes közismert volt legitimista álláspontjáról. Az uralkodóházzal szoros kapcsolatokat ápolt, Károly királynak és Zita királynénak is hű bizalmi embere volt. Nem csoda hát, hogy az új köztársasági kormánnyal szemben fenntartásai voltak. A választások közeledtével Nyugat-Magyarországon megerősödő keresztényszocialista mozgalom bírta Mikes támogatását. A kormány ezért úgy kívánta a keresztényszocialista előretörést korlátozni, hogy Mikes ellen lépett fel.³⁰ Ehhez alkalmas személyt találtak Persián Ádámban, a katolikus ügyek kormánybiztosában, akit személyes ellenszenv is vezetett. Megvádolták Mikest, hogy püspöki jövedelmeit politikai célokra fordítja, az egyházmegye vagyonát pedig gondatlanul kezeli. Vagyonvizsgálatot kezdeményeztek ellene, majd zárolták a vagyont. Amikor a törvénysértő eljárás ellen tiltakozott, letartóztatták. Formailag azt vetették a szemére, hogy a köztársasági elnök főkegyúri jogát nem ismerte el. Mikes ebben a kérdésben a püspöki kar és a Szentszék álláspontját képviselte. A vagyongazdálkodással kapcsolatos vádak pedig könnyen cáfolhatók voltak. 1919. február 27-én Mikest Celldömölkre internálták. Pehm is épp ekkoriban került fogságba, csak ő épp a szombathelyi püspöki palotába. Ő is rokonszenvezett a köztársasági kormány keresztényszociális–kisgazda ellenzékével, sőt az 1918 decemberében indított Zalamegyei Újság szerkesztőjeként aktívan politizált.³¹ Mikeshez hasonlóan elítélte a királyság eltörlését, és ellenezte a kormányzat egyházat és államot szétválasztó lépéseit. Ennek következtében ő is a hatóságok célkeresztjébe, majd őrizetébe került 1919. március 9-én.³² Emlékirataiban lejegyzi, hogy egy alkalommal sikerült Mikest meglátogatnia, bár az időpontra az Emlékiratokban rosszul emlékezett.³³ A püspök iratai között ennek a látogatásnak nincs nyoma, de leveleiből tudjuk, hogy fogadhatott látogatókat, így nem zárható ki, hogy a látogatás valóban megtörtént.

Mikes és Pehm fogsága, meghurcolása komoly erkölcsi tartalékot adott mindkettőjüknek, egyben megerősítette antikommunista meggyőződésüket és egymás iránti megbecsülésüket. Az átélt események meghatározó viszonyítási pontot jelentettek életükben. Felismerték, hogy a szélsőbaloldali eszmék terjedésének gátat kell vetni a vidéken élők, elsősorban a cselédek és szegényparasztok között, ha egy jól kiépített egyházi szervezet működik, és gondoskodik a lelki igények ellátásáról. Többek között ez vezette lépéseiket az 1920-as években.

A Trianoni békével megcsonkított egyházmegye egésze rekonstrukcióra szorult. Ezt a munkát Mikes arra a papi csoportra bízta, amelyet maga választott – és részben nevelt –, és amelynek szakértelmében feltétlenül megbízott. Olyan személyek voltak köztük, akik hasonlóan gondolkodtak a szükséges reformokról. Közéjük tartozott Géfin Gyula, a gazdasági és jogi ügyek szakértője, a később pécsi püspökké választott Rogács Ferenc, Boda János, az annunciáta rend létrehozója. És ebbe a körbe tartozott Pehm József is, aki a zalai papságot képviselte. Nem véletlen, hogy fiatal kora ellenére egyre magasabb tisztségekbe került, és befolyása egyre meghatározóbb lett az egyházmegye papsága körében. Mikes abszolút bizalmát élvezte. Erre utal, hogy még 1919 őszén az egyházmegye második legnagyobb városa, a megyeszékhely Zalaegerszeg plébánosává tette, majd 1924-től címzetes pornói apáttá nevezte ki. Ez már komoly feladat, hiszen ezzel javadalmasként a helyi közéletnek is vezető személyiségévé vált.

Mikesnek egyébként nagy tehetsége volt a megfelelő munkatársak kiválasztásában. A döntés jogát fenntartotta magának, de a feladat kivitelezését megfelelő hatáskört mellérendelve mindig megbízható szakemberekre bízta. Ennek köszönhetően az 1920-as évek nehéz gazdasági körülményei közepette az egyházmegye számtalan új szerzetesrenddel, egyesülettel, plébániával, templommal és intézménnyel gazdagodott.

Az egyházmegye megújításának kiemelkedő állomása volt az 1927-es egyházmegyei zsinat, amely kijelölte a következő évek feladatait. A zsinaton a vezető szerep a Mikes körül csoportosuló, előbb említett papoké volt. Közülük egyértelműen Pehm vált a meghatározóvá. Zala segélykiáltása című memoranduma3³⁴ a zsinat egész munkáját befolyásolta. Ezzel együtt szinte minden kérdéshez hozzászólt. Különösen aktív volt az oktatási ügyekben³⁵ és az egyházmegye zalai részének érdekképviseletében.³⁶ Nemcsak felvetette a problémákat, hanem megoldási javaslatokat is készített. Ezeket Mikes kivétel nélkül támogatni tudta. Mivel jól ismerte a zalai terület problémáit, pontos képe volt a bajok gyökeréről, kézenfekvőnek tűnt, hogy a megoldást is rábízzák. Ezért nevezte ki az egyházmegye zalai részének püspöki biztosává.³⁷ Ettől kezdve Pehm a zalai területeken a püspök első számú képviselőjének számított. Gyakorlatilag teljes felhatalmazást kapott a zalai egyházi igazgatás átalakítására. Felhatalmazásával élve alapvető változásokat kezdeményezett Zala vármegye egyházigazgatásában. A feladat nem volt egyszerű, sok konfliktussal és nehézséggel járt,³⁸ de mindvégig bírta püspöke bizalmát. Leveleiben folyamatosan tájékoztatta Mikest az ügyek állásáról, a kuráciák alapításának folyamatáról. Kölcsönös feladatmegosztás jött létre kettejük között. Mikes irányító szerepet vállalt, biztosította a szükséges forrásokat, vagy a forrásokhoz való hozzájutást, segített a kegyuraságokkal, világi hatóságokkal való együttműködésben. Pehm inkább menedzselt: tervezett, szervezett, megvalósított, ellenőrzött. Figyelme mindenre kiterjedt. Hihetetlen munkabírás jellemezte. Gyakorlatilag a teljes zalai papság munkáját irányította a püspök jóváhagyásával, ezért már-már zalai püspöknek tartották. Mikest ez nem sértette, ennél sokkal nagyvonalúbb volt, és bízott is Pehmben. Együttműködésük eredményeként az egyházmegye zalai területén alapvető változások következtek be az egyházigazgatásban és a lelkipásztori munkában.

Te rmészetesen az egyházmegye más területeken is gyarapodott. Mikes püspöksége alatt növekedett a szerzetesrendek száma, ami igazodott a növekvő társadalmi igényhez. Elsősorban karitatív és szociális, valamint oktatási tevékenységet végző rendek telepedtek le, de a szerzetesek nagy szerepet vállaltak a lelkipásztorkodásban is. Az egyházmegyének szüksége volt rájuk. A világi papság mind anyagi, mind emberi forrásokban szűkölködött, ezért sokrétű munkájához nagy segítséget jelentettek a rendek. Általuk enyhíteni lehetett a hitoktatók hiányát, és az új kuráciák felállítása idején pótolták a hiányzó lelkipásztorokat is. Mikes püspöksége alatt 9 rendház épült az egyházmegyében. Nevéhez fűződik az annunciáta nővérek kongregációjának megalapítása, a szaléziek és a verbiták letelepítése. Mindebből Pehm is kivette részét. Zalaegerszegen a Notre Dame apácák zárdája és iskolája épült fel, és a Szociális Missziótársulat is letelepedett.

Mikes János hosszú püspöksége alatt az egyházmegye sokat változott, fejlődött. Anyagi és főleg erkölcsi támogatásával számtalan új templom és egyházi intézmény épült az egyházmegyében. Számos rendi intézmény is létesült. Ilyen volt a már említetteken kívül Szombathelyen az annunciáta nővérek anyaháza, Kőszegen a domonkos rendi apácák zárdájának új épületszárnya. Kezdeményezésére új épület készült a kőszegi fiúinternátus számára, és megépült a szaléziek által fenntartott Vass József Tanoncotthon és a templom. Zalában mindezt Pehm intézte. Gyorsaságát tekintve is kiemelkedik az építkezések közül a zalaegerszegi új templom, amelyet 1926-ban szentelt fel a püspök.³⁹ Kettejük legitimista meggyőződését mi sem mutatja jobban, mint hogy a templomot IV. Károly király emlékére építették.

Persze a változásokhoz sok pénzre volt szükség. "Pénz dolgában kettőt tudott nagyon: pénzt teremteni és pénzt elkölteni"⁴⁰ – írták Mikesről. Az egyházmegye vagyoni helyzete nagyon ingatag volt, anyagi forrásokban nem bővelkedett. Vagyona a gazdasági válság idején elértéktelenedett, ezért folyamatosan a csőd fenyegette. Ez lassította, de nem akadályozta Mikes és Pehm szívós alkotóerejének érvényesülését.

Mikes János 1936 elején lemondott javadalmáról, és visszavonult a répceszentgyörgyi kastélyba, de ezután is tartotta a kapcsolatot papjaival, nem feledkezett meg egykori munkatársairól sem. Tevékenységüket figyelemmel kísérte és támogatta. Különösen igaz volt ez Pehmre. Szimpátiával figyelte zalaegerszegi működését, a muravidéki magyarság érdekében tett erőfeszítéseit, németellenes megnyilvánulásait. Túl azon, hogy mindketten legitimisták voltak, politikai nézeteik a korszak két szélsőséges irányzata, a kommunizmus és a nemzetiszocializmus terén is azonosan elutasítóak voltak. Pehm pontosan ismerte Mikes ezen irányú beszédeit, amelyek közül főleg az 1934-ben Bécsben, a Kulturbund kérésére és szervezésében megtartott előadása váltott ki nagy hatást.⁴¹ Ebben mindkét szélsőséget élesen ellentétben állónak nevezte a kereszténységgel, elsősorban azért, mert az emberi individuumra építkeztek; az egyik a nemzetet, a másik a nemzetköziséget dicsőítette, miközben a keresztény ember világlátásának középpontjában Isten és az általa teremtett világ van. Mindkét világnézetet veszedelmesnek tartotta az egyénre, a családra és a békére nézve is. Beszédében egyértelműen utalt a Szovjetunióban és Németországban zajló eseményekre, az egyházüldözésre és a zsidókkal szembeni akciókra. A beszéd iránymutatásul szolgált papjai számára, és politikai álláspontját és gyakorlati tevékenységét is meghatározta. Nem csoda, hogy Mikes 1942 áprilisában a prímás felszólítására, amely szerint nevezzen meg lehetséges szónokokat a Katolikus Nagygyűlés számára, Glattfelder Gyulát, Dudás Miklóst, Madarász Istvánt, Pehm Józsefet és Sigray Antalt sorolta fel név szerint, mint az általa kívánatosnak és megfelelő színvonalúnak ítélt szónokokat.⁴² Ezek alapján Mikes annyira meg volt győződve Pehm alkalmasságáról, hogy három püspök⁴³ és a magyar legitimista mozgalom vezetője társaságában említi személyét. Amikor megüresedett a veszprémi püspöki szék, minden kapcsolatát igyekezett mozgósítani, hogy az ő jelöltje legyen esélyes a tisztségre. Mindszenty egész addigi lelkipásztori, egyházkormányzati és közéleti tevékenysége hiteles volt, és alkalmassá tette a jelölésre. Pozícióját javította, hogy a veszprémi egyházmegye jelentős zalai területekkel rendelkezett, amelyet jól ismert. Augusztus elején vendégül látta Mindszentyt Répceszentgyörgyön.⁴⁴ Ezután Mikes előbb a kormánynál puhatolózott, s miután nem talált ellenkezésre, ajánlotta Mindszentyt Serédi érsek figyelmébe. Serédi kitérő választ adott a megkeresésre.⁴⁵ Ettől kezdve azonban Mindszenty neve is a lehetséges jelöltek között szerepelt.⁴⁶ Székely szerint Mikes főleg a nunciusnál járt közben⁴⁷ Mindszenty érdekében, aminek eredményeként ő tölthette be a veszprémi püspökséget. Kinevezését 1944. március 3-án publikálták, és ez nagy örömmel töltötte el Mikest. Géfin Gyula gratulált is neki az ügy számára kedvező kimenetele miatt.⁴⁸ Mikes válaszlevelében elárulta, hogy "sikerült őt kineveztetnem a hercegprímás nélkül és a kormány ellenére."⁴⁹ Ez utóbbi kevésbé valószínű, mert Mindszenty zalai tevékenysége, erőteljes fellépése a szélsőjobb ellen a Kállay-kormánynak is kapóra jöhetett. Mikes így bátran ajánlhatta hát személyét Angelo Rotta⁵⁰ pápai nunciusnak. Ettől kezdve Angelo Rotta Mindszenty támogatójának számított, és egy év múlva szerepet játszott érseki kinevezésében is. Nyugodtan állíthatjuk tehát, hogy Mikes ajánlása komoly hatást gyakorol Mindszenty pályájára és egyengeti útját a bíbor felé.

Mindszenty veszprémi püspökként több alkalommal is találkozott Mikessel, akinek véleményére, tanácsára sokat adott. Különösen igaz ez a zsidóüldözések idején. Utolsó találkozásukról az Emlékirataiban számol be.51 Eszerint soproni fogsága idején Mikes meglátogathatta és felajánlotta segítségét a szökéshez, amit Mindszenty nem fogadott el. Pár hét múlva, 1945. március 28-án, a szovjet hadsereg bevonulása közben Mikes szívinfarktust kapott és meghalt. Titokban temették el a falu temetőjében, és csak később – szintén titokban – szállították maradványait püspöki székesegyházába.

A teljesség igénye nélkül próbáltam bemutatni Mindszenty (Pehm) József életének meghatározó mozzanatait, illetve azokat a személyeket és az általuk közvetített mintát, amelyek életének első felében, a szombathelyi egyházmegye kötelékében érték. Ezek alakíthatták olyanná, amilyennek ma ismerjük. Persze ezen hatásoktól függetlenül nem tagadható, hogy autonóm személyiségről van szó, de látható, hogy álláspontjának kialakításában, döntéseinek meghozatalában voltak előzmények, személyes tapasztalatok, követendőnek választott minták. Utóbbiak bemutatására törekedtem.

   

JEGYZETEK

1	Pehm József nevét a tanulmányban csak akkor használom Mindszentyként, amikor a névváltoztatása utáni időszakról esik szó.
2	A teljesség igénye nélkül a két legteljesebb, az egész életutat bemutató összefoglalás: BALOGH Margit: Mindszenty József. Elektra Kiadóház, Budapest, 2002. (Élet-kép sorozat), illetve a szerző kiadás előtt álló új Mindszenty-életrajzának német nyelvű előfutára: Margit BALOGH: Kardinal József Mindszenty – Ein Leben zwischen kommunistischer Diktatur und Kaltem Krieg. Osteuropa Zentrum, Berlin, 2014., valamint KOVÁCS Gergely: Isten embere. Szemtől szembe Mindszenty bíborossal. Új Ember, Budapest, 2005.
3	BALOGH Margit: A pályakezdés. Pehm József életútja a diákévektől az apátplébánosi kinevezésig. Zalaegerszeg, 2013. 28–29. old. (Zalai Múzeum 21.)
4	MINDSZENTY József: Emlékirataim. Helikon, Budapest, 2015. 29. old.
5	Uo. 30. old.
6	Uo. 30. old.
7	MINDSZENTY (Pehm) József: Az édesanya. Budapest, 1990. A mű több kiadást ért meg. A hivatkozásban szereplő az 1940-ben Zalaegerszegen kiadott 3. bővített kiadás újraszedése.
8	KUNTÁR Lajos: Mindszenty József szombathelyi diákévei. Vasi Honismereti Közlemények 19. (1992) 1. 7–16. old.
9	BAKÓ Balázs: A premontrei gimnázium szerepe Szombathely közoktatásában és társadalmában. Docete konferencia előadása, Szombathely, 2014. október 8.
10	BALOGH, 2013. 12. old.
11	Rogács Ferenc (Csendlak, 1880. aug. 29. – Pécs, 1961. febr. 20.): megyéspüspök. 1903-ban szentelték pappá. Ezután Csendlakon Batthyány Zsigmond gróf családjánál nevelősködött, majd 1904-től püspöki szertartó és szentszéki jegyző. 1907-től a szombathelyi szeminárium lelki-igazgatója. 1912-ben Mikes püspök irodaigazgatóvá nevezi ki. 1921-től szombathelyi székesegyházi kanonok, 1926-tól pápóci perjel, 1928-tól pápai prelátus. Szombathelyen 1912-ben megalapította és vezette a Katolikus Sajtóhölgybizottságot, és alapító elnöke volt a Katolikus Férfiligának. 1948-tól sebasteni püspök és Virág Ferenc mellett utódlási joggal pécsi segédpüspök. 1958-tól haláláig pécsi megyéspüspök.
12	Géfin Gyula (Celldömölk, 1889. jan. 26. – Szombathely, 1973. nov. 10.): nagyprépost, pecöli címzetes apát. 1906-ban Szombathelyen érettségizett a Premontrei Gimnáziumban. Teológiai tanulmányait Szombathelyen kezdte, majd 1907–1912 között Innsbruckban végezte. 1912-ben szentelték pappá. Előbb káplán Királyfalván, majd 1913-tól teológiát tanít Szombathelyen. 1917-től püspöki levéltáros, 1917–1952 között a dogmatika tanára. 1927-től az egyházmegyei könyvtár igazgatója, 1920–1940 között a Hittudományi Főiskola igazgatóhelyettese, 1940–1952 között rektora. 1935-től a vasvár–szombathelyi székeskáptalan kanonokja, 1968-tól nagyprépostja. Elsődleges szerepe volt az ókori Savaria több emlékének föltárásában. Legjelentősebb, legtöbbször idézett műve A szombathelyi egyházmegye története.
13	DOBRI Mária: "... szívélyesen üdvözöl barátod és híved..." Pehm (Mindszenty) József és Géfin Gyula barátságáról. Vasi Szemle 49. (1995) 2. 273–285. old.
14	MINDSZENTY, 2015. 90. old.
15	Ennek nem találni nyomát egyikőjük hagyatékában sem.
16	Gaál Sándor, (Zalaegerszeg, 1861. márc. 23. – Szombathely, 1937. márc. 14.): plébános. Teológiai tanulmányait a Pázmáneum növendékeként a bécsi egyetemen végezte. 1884-ben szentelték pappá. Először Nagyszentmihályon káplán, majd 1886-tól Felsőőrött és Vasjobbágyiban adminisztrátor. 1888-tól a szombathelyi szeminárium erkölcs- és lelkipásztorkodás-tan tanára. 1890-ben doktorált Bécsben. 1902-től haláláig szombathelyi plébános, 1908-tól madocsai címzetes apát.
17	PÁL Ferenc: A politikai katolicizmus kezdetei Vas megyében. Vasi Szemle 63. (2009) 1. http://www.vasiszemle.hu/2009/01/pal.htm
18	Részletesen: BAKÓ Balázs: Mikes János, a szombathelyi egyházmegye püspöke. Doktori disszertáció. ELTE, Budapest, 2013.
19	MINDSZENTY, 2015. 46., 60. old.
20	Gróf Majláth Gusztáv Károly (Bakóca, 1864. szept. 24. – Budapest, 1940. márc. 18.): erdélyi római katolikus püspök. Strassburgban, Budapesten és Bécsben tanult jogot, majd teológiát. Esztergomban szentelték pappá 1887. október 6-án. 1894-től Komárom plébánosa. Új iskolát építtetett, megalapította a katolikus legényegyletet. 1897-ben erdélyi segédpüspökké nevezték ki Lönhart Ferenc mellé, akinek halála után még ugyanebben az évben megyéspüspök lett Gyulafehérvárott. Magánvagyonából és papi jövedelméből tanulmányi segélyeket osztott, támogatta az iskolákat és ifjúsági lapok megjelenését. 1919-ben mozgási szabadságát korlátozták: megtiltották, hogy lakását elhagyja és látogatókat fogadjon. 1925-ben a kisebbségi egyezmény állandó megsértése miatt panasszal fordult a Nemzetek Szövetségéhez. A román hatóságokkal állandó harcban állt az Erdélyi Római Katolikus Státus jogaiért és a magyar iskolákért. 1935-től haláláig Budapesten ápolták, 1936-ban egészségi okokból visszavonult hivatalából. 1938-ben lemondott a püspökségről. Ugyanebben az évben XI. Pius pápa címzetes érsekké nevezte ki. 1940-ben hunyt el Budapesten. A Regnum Marianum templomban temették el.
21	Fischer-Colbrie Ágoston (Zselíz, 1863. okt. 16. – Kassa, 1925. máj. 17.): kassai püspök. A teológiát a bécsi Pázmáneumban és Augustineumban tanulta. 1886-ban szentelték pappá. Előbb káplán Budapesten, majd esztergomi levéltáros. 1889–90-ben érseki titkár és hercegprímási szertartó. 1890-ben udvari kápláni címet kap. Ugyanebben az évben kinevezik az Augustineum tanulmányi felügyelőjének. 1892-ben rábízták Rudolf trónörökös lányának, Erzsébetnek a hitoktatását. 1894-ben pápai kamarás, majd 1899–1901 között dogmatikát ad elő a Pázmáneumban. 1902-ben kinevezik a dogmatika professzorává és az intézmény rektorává, amely címet 1924-ig tölti be. 1900-ban esztergomi kanonok és pápai protonotárius. 1904-től Bubics Zsigmond kassai püspök mellé nevezik ki koadjutornak, teljes utódlási joggal. 1905-től dometiopolisi címzetes püspök. 1907-től kassai megyéspüspök. 1919-ben, miután letette a hűségesküt a csehszlovák államra, a hatóságok a helyén hagyták. 1920-ban aktívan közreműködött a Keresztényszociális Párt létrehozásában. A csehszlovák hatóságok kritikusan néztek tevékenységére, és kísérletet tettek elmozdítására is. 1925. május 17-én halt meg Kassán.
22	Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. okt. 10. – Budapest, 1927. ápr. 2.): katolikus egyházi író, székesfehérvári püspök, a magyar keresztényszocializmus jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Teológiai tanulmányait Rómában végezte. 1882-ben az esztergom-belvárosi plébánián kezdte meg lelkipásztorkodását. Esztergomi évei alatt a Magyar Sion társszerkesztője (1887–1904) és az Esztergom című politikai lap szerkesztője (1895–1904) volt. 1904-ben a teológia egyetemi tanárává nevezték ki. 1905-től haláláig székesfehérvári püspök. 1909-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező-, 1920-tól rendes tagja. A Katolikus Néppárt egyik alapítója, a magyar keresztény-szocialista mozgalom vezéregyénisége. 1919-ben a proletárdiktatúra megdöntésére szervezkedő székesfehérvári ellenforradalmárok vezetője. 1920–1922-ben parlamenti képviselő, és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának elnöke.
23	Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár (a továbbiakban: SZEL) AC 5305–07/1912. Mikes János püspök levele Pehm József papnövendékhez. Szombathely, 1912. szeptember 16.
24	MINDSZENTY, 2015. 16. old.
25	SZEL AC 5305–07/1912. Drexler Antal pápai kamarás, bécsi papnevelő-intézeti lelkiigazgató értesítése növendékcseréről. Szombathely, 1912. szeptember 28.
26	BAKÓ Balázs: Mikes János püspöki szolgálata az első világháború alatt. In: Litterarum radices amarae, fructus dulces sunt. Tanulmányok Adriányi Gábor 80. születésnapjára. Szerk.: Klestenitz Tibor–Zombori István. MTA BTK, Budapest, 2015. 173–179. old.
27	SZEL. Mikes János iratai. Összegyűjtött újságcikkek
28	Pehm József VIII. oszt. tanuló: Az alkohol barátai. 1. A kántor szerencsétlensége; 2. Az alkohol hatása c. írásai. Kézirat. Csornai Premontrei Prépostság Szombathelyi Rendház Könyvtára, Bimbófüzér, 1910–11.
29	Bővebben: BAKÓ Balázs: Az ellenforradalmár püspök. Eljárás gróf Mikes János szombathelyi püspök ellen 1918–19-ben. In: A múlt feltárása előítéletek nélkül. Főszerk.: Gergely Jenő. ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola, Budapest, 2006.
30	BAKÓ, 2015. 71–80. old.
31	BALOGH, 2013. 22. old.
32	Uo.
33	MINDSZENTY, 2015. 33–38. old.
34	PEHM József: Zala segélykiáltása. Szombathely. 1927. SZEL AC Egyházmegyei zsinat iratai. Nyomtatásban megjelent a Martineum Kiadónál 1927-ben.
35	SZEL AC Zsinati iratok VI. tanácskozó ülés jegyzőkönyve
36	Uo.
37	SZEL AC 1927/2712.
38	Rogács irodaigazgató Pehm Józsefhez írt levele a kálócfai plébánia megalakítása ügyében. SZEL AC 1927/427.; Eszterházy Hercegi Hitbizomány Mikeshez írt levele. 1928. augusztus 2. SZEL Pehm József iratai.
39	Mindössze 15 hónap alatt készült el a templom, amelynek felszentelését 1926. november 28-án végezte a püspök. SZEL AC 1927/576.
40	SZÉKELY László: Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről. Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2009. 171. old.
41	Johann graf Mikes: Kommunismus und Nationalismus im Lichte der christlichen Weltanschauung. A Bécsben, a Kulturbund szervezésében tartott előadás szövege kéziratban. 1934. október 30. SZEL Mikes János iratai. 2. dob.
42	Mikes levele Serédihez 1942. április 19. EPL Serédi Jusztinián magánlevelei. M szekció.
43	Glattfelder Gyula szeged-csanádi, Dudás Miklós hajdúdorogi és Madarász István kassai püspök.
44	Mindszenty 1943. augusztus1-jén és 14-én kelt levele. SZEL Mikes János iratai. Missilis 1943.
45	Mikes 1943. augusztus 6-án kelt levele. EPL 1944/9369.; Serédi augusztus 16-i válasza. SZEL Mikes János iratai. Missilis 1943.
46	Szakos Gyula levele 1944. január 10. SZEL Mikes János iratai. Missilis 1944.
47	SZÉKELY, 2009. 147. old.
48	Géfin Gyula levele 1944. március 8. SZEL Mikes János iratai. Missilis 1944.
49	SZÉKELY, 2009. 147. old.
50	Angelo Rotta (Milánó, 1872. aug. 9. – Vatikán, 1965. febr. 1.): apostoli nuncius Budapesten. Rómában tanult filozófiát és teológiát. 1895-ben szentelték pappá. 1922-ben XI. Piusz pápa thébai címzetes érsekké nevezte ki. 1925-ig pápai küldött volt Costa Ricában, Hondurasban, Nicaraguában, San Salvadorban és Panamában. 1925-től apostoli delegátus Isztambulban. 1930 márciusától Magyarországon képviselte a Szentszéket nunciusként. 1945 áprilisában a Szövetséges Ellenőrző Bizottság a szovjet hatóságok nyomására kiutasította Magyarországról.
51	MINDSZENTY, 2015. 50. old.