MINDSZENTY JÓZSEF BÍBOROS
AZ 1947-ES CSONGRÁDI
TISZAI MÁRIA-NAPOKON

A BOLDOGASSZONY-ÉV MEGHIRDETÉSE ÉS SZEREPE

A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1947. július 25-én fogadta el a Mária-év meghirdetésére vonatkozó javaslatot,² s augusztus 15-ére tűzték ki az országos Boldogasszony-év megnyitását.³ E jelentős lelkiségi mozgalom megindításának ötlete magától a bíborostól, Mindszenty Józseftől származott. Ő 1947. június 18–22-e között vett részt a kanadai Ottawa városában a Mária-világkongresszuson, kanadai és egyesült államokbeli utazásai során pedig kapcsolatot teremtett magyar emigránsokkal és ottani egyházi személyiségekkel is.⁴ Az itt szerzett benyomásai hatására, a repülőúton ötlött fel benne egy hasonló rendezvénysorozat megrendezésének gondolata.⁵ Az 1947. augusztus 15.–1948. december 8. közötti másfél éves időszakban a lelki megújulást célzó mozgalom központi eseményei a néhány napos zarándoklatok voltak, melyek jeles keresztény magyar uralkodók "kultuszhelyeihez", gyakran templomok búcsúihoz kötődtek. Az adott településre messze tájakról összesereglett népet pedig prédikációkkal és szentmisékkel igyekeztek nevelni, illetve iránymutatást adni is szükséges volt a megjelent egyházi vezetők részéről.

Az emlékév meghirdetésének számos célja volt. A legfőbb egyházi cél a társadalom "újraevangelizálása",⁶ ami jelentette a hívő keresztények számára a hitben való megerősödést és elmélyülést, egyfajta közösségi élményt a második világháború utáni kilátástalannak tűnő közállapotokkal szemben, másrészt prezentálta az egyház nyitottságát is a vallás iránt közömbös emberek előtt is. A Boldogasszony Évről hírt adó püspökkari körlevél a keresztény emberhez méltó életforma kialakítását jelölte meg fő célként, ehhez pedig a krisztusi tanítások szerinti lélekben való átalakulás a legfontosabb.⁷ Mindszenty bíboros esztergomi ünnepi prédikációjában úgy fogalmazott, hogy a "jelen nemzetépítő munkájának legfőbb energiaforrása" a mély és elkötelezett katolikus hit, az őszinte egyházhűség és az áldozatos egyház- és hazaszeretet. A szombathelyi püspök pedig a jog és becsület országának megteremtését nevezte elsőrendű feladatnak.⁸ Ezek az üzenetek komoly kihívást jelentettek a közéletet ekkor uraló, a keresztény hithez és annak emberképéhez ellenségesen viszonyuló, az egyház pozícióinak visszaszorításában érdekelt baloldali pártoknak. Ehhez járult még az is, hogy a múltértelmezési- és múltkisajátítási törekvésekkel szemben is fellépett az egyház azzal, hogy kiállt a keresztény hit és a magyar történelmi múlt elválaszthatatlansága, e kapcsolat jogfolytonossága és a Regnum Marianum eszméje mellett is. Nem véletlen, hogy az emlékév az 1848-as forradalom és szabadságharc centenáriumával is egybeesett, másrészt a Mária-kultusz középpontba állítása komoly, az ország Szűz Máriának történő, Szent István általi szimbolikus felajánlásáig visszavezethető hagyományokra támaszkodott.

 

A TISZAI MÁRIA-NAPOK

Az 1945. augusztus 15–17. közötti háromnapos csongrádi rendezvény a Boldogasszony Év egyik első jelentősebb szcenáriója volt, melyen Mindszenty bíboros mellett dr. Pétery József váci püspök⁹ és a térség több településének plébánosa és papi segédszemélyzete is tiszteletét tette. Jelentőségéhez képest szinte alig áll rendelkezésre forrásanyag az eseménnyel kapcsolatban a helyi napilap beszámolóit leszámítva. Maga a bíboros is csak egy rövid összegzést közöl emlékírásában saját szerepléséről: "Augusztus 17-én tartottuk a csongrádi Mária-napokat, ahol 70 000 zarándokot figyelmeztettem: "Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik juhok ruházatában közelítenek hozzátok. Gyűlöletet hirdetnek, és a maguk érdekvetését aratják. Magyarok, legyetek ti Szent István és a Boldogasszony népe! – mind az egyéni, mind a családi és a közéletben!"¹⁰

A város polgári közigazgatása és vezetői a fennmaradt iratanyag tanúsága szerint egyáltalán nem foglalkoztak ezzel az egyházi megmozdulással, de a Nagyboldogasszony Plébánia historia domusa is csak egy rövid bejegyzést tartalmaz a Mária-napokról, a napirend részletezése és egyéb érdekesség megemlítése nélkül. Az alábbiakban Dudás Lajos helytörténész írásaira alapozva és a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrádi Levéltárában őrzött fotók, továbbá a fennmaradt cikkek alapján igyekszem betekintést nyújtani a tiszai Mária-napokba.

A rendezvény előkészületeiről nem túl sokat tudunk. Az érdeklődés mindenesetre óriási volt. A Kiskunfélegyháza–Szentes vasútvonalon három napon át állandó ingajáratban közlekedtek a vasúti szerelvények, hogy a közel félszáz helységből Csongrádra szállítsák a zarándokokat.¹¹ A csongrádi rendőrség augusztus 15-én felszólította a lakosságot, hogy a várható zarándoktömegek miatt a magánházakhoz beszállásolt vidéki személyeket össze kell írni, s az utcarendőröknek nyilvántartást kell róluk vezetni.¹² A 26 000 lelket számláló délalföldi kisvárosba a becslések szerint legalább 30 000, legfeljebb 80 000 hívő látogathatott el, a legtöbben az esemény csúcspontján, Mindszenty bíboros augusztus 17-i prédikációján voltak jelen.¹³ Mivel a főtéren túl a város főútját is megtöltötték a zarándokok, a rendezők hangszórókkal kihangosították a rendezvényt.

 

 

A Mária-napokat augusztus 15-én pénteken, délelőtt tíz órakor nyitotta meg dr. Pétery József váci megyéspüspök. Szentbeszédében a következőket mondta: "Itt ezen a helyen jobban átérezzük a magyar sorskérdéseket, és jobban összeforrunk. Sok idegen had járt itt azzal a céllal, hogy elpusztítsa népünket. (...) Mindeme pusztítások után sikerült új életre támadni. Bizakodásunk, reménységünk megerősödésére sereglettünk össze, hogy a mai nehéz időket átvészelhessük a Tiszai Mária segítségével."¹⁴ Az elkövetkező két nap ígérkezett igazán mozgalmasnak, hiszen a város mindhárom temploma, az óvárosi Szent Rókus-, a Szent József- és a központi Nagyboldogasszony-templom is állandó rendezvényhelyszín volt. Augusztus 16-án került sor a Szent Rókus-templom búcsújára, amikor is Kovács Imre püspök és Sulyok Béla szentesi plébános tartottak szentmisét. A templomból az ősi, 300 éves Mária-oltárképet körmenetben a városháza előtt felállított oltárhoz vitték.

A nap délutánján érkezett meg maga Mindszenty bíboros, akit Kunszeri Béla, Csongrád vármegye alispánja¹⁵ és a város kommunista polgármestere, Császi Ferenc fogadott. A város fő útján lovasbandérium és cserkészekből álló kerékpáros díszszázad kísérte a bíborost a Nagyboldogasszony-templomhoz, ahol Pétery József püspök és a város plébánosa, Szolnoky János üdvözölte. Az esti órákban a város mindhárom templomában szentségimádás volt. A Szent József-templomnál Badalik Bertalan domonkos szerzetes¹⁶ a nőknek, a piarista szerzetes Sík Sándor¹⁷ egyetemi tanár pedig az ifjúságnak tartott áhítatot a Szent Rókus-templom előtti téren. A Nagyboldogasszony-templomban tartandó éjféli szentmisére gyertyás körmenetben érkeztek be a másik két templomból a hívek, hogy részt vegyenek a Vedres Béla kiskunfélegyházi plébános, pápai kamarás celebrálta szentmisén. Az áldoztatás – melyet 70 pap végzett – csak a hajnali órákban ért a végéhez.¹⁸

 

Mindszenty József bíboros-hercegprímás és Szolnoky János csongrádi apátplébános

 

Augusztus 17-én reggel 9 órakor vette kezdetét az ünnepi program, a városháza előtt felállított szabadtéri oltárnál került sor a főpapi szentmisére, majd a városháza erkélyéről elmondott ünnepi prédikációra. A bíboros Mindszenty József prédikációjából fennmaradt egy terjedelmesebb szövegrész, melynek ugyanakkor több szövegváltozata is ismert. Az alábbiakban a leginkább hitelesnek tekinthető változatból közlök részleteket:

"Városotok történetében azt olvastam, hogy ősi katolikus hitét mindenkor megtartotta. Volt idő, amikor az egyetlen templom a tatárok lóistállója volt. Lopva jelentek meg itt a török időkben vándorbarátok és »száraz papok«. Ellésmonostor romjai bencések vértanúságáról beszélnek. A népet tizedelte, megette a pestis. De a hit töretlenül élt itt.

Azok, akik ma Mária-napokat rendeznek, 30 nemzedéken keresztül lelkileg az Egyházon át, a szentek egyességének hitén át összeérnek, eggyé lesznek Szent István csongrádi magyarjaival. Eszerint kilenc és fél évszázada a Tisza folyton azt csobogja, temetőitek világa néma szószékként azt hirdeti a ti vallástokkal: Hiszek egy Istenben, Mindenható Atyában, a Jézus Krisztusban, Szentlélekben, szent katolikus Anyaszentegyházat, örökéletet.

Csodálatosan szép vonása az ősi múltnak a Mária-tisztelet. Egy mást érik itt a Nagyboldogasszony templomok.

Él a törvény háborúkon, forradalmakon keresztül: Ne ölj, Ne paráználkodjál, Ne lopj, Ne hazudj, Ne rágalmazz, Ne mocskold az Egyházat se divatból, se érdekből.

 

 

Képek a körmenetekből

 

Él a hét szentség világa! A keresztség kiemel új életre, különb életre. Ahol kiritkítják a keresztséget, elpogányosodik az élet.

A bűnbánat az újjáépítés lobogója: Ha nem tartunk bűnbánatot, mindnyájan elveszünk.

Az oltár kenyere az élet kenyere. Az öt világrészt is feloszthatjuk, az országot is 7 darabra tördelhetjük, de a kenyér nem nő, a kenyér ritkul. És a beígért nagy boldogság csak szivárvány és tiszavirág és délibáb, Krisztus ígérete a bőséges életről igazság és élet.

A házasság, a család fölséges érték, ha van hűség és felbonthatatlanság. És ha nem nyúlunk az élethez. A katolikus szereti a gyermeket és nem gázol bele az élet medrébe és folyamágyába.

Csongrádiak, komoly-e a Mária-tisztelet, a katolikus család és a házasság szentsége?

A századvégen sziklaként állt itt a csongrádi pap, kezében látom a kubikusok kezét. 1947-ben az Egyház kezében van-e a kubikus, a földmíves, a kisiparos, az iskolázott keze? Hány fele van a kezetek? Hány felől verik a kezetekkel az Egyházat és hazát és patkolják a magyar jövőt?

Azt is látom a történelmetekből, hogy egyszer az ősök feje felett 40 000 forintért eladták ezt a várost vigyázatlanságból és csak későn vették észre. "Vigyázzatok és imádkozzatok", mert a sötétség óráját éljük, hogy teljes legyen a Getszemáni éjszaka, akinek fülei vannak a hallásra, értse meg.

Mária-nap – katolikus megerősödés. Maradjatok katolikusok és magyarok. Csak katolikus irányt vegyetek augusztus 17-én 20-án és 31-én.>

 

 

Képek a körmenetekből

 

Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában közelítenek. Gyülöletet hirdetnek és a maguk érdekvetését aratják. Magyarok legyetek, Szent István és a Nagyasszony népe egyéni, családi és közéletben."¹⁹

Dudás Lajos helytörténész – forrás megjelölése nélkül – a Napokról szóló írásaiban egy másik szövegváltozatot ismertet, mely a fentebb idézettel összevetésben inkább tartalmi összefoglalásnak tűnik:

"Itt a magyar földön az a célja és rendeltetése ezeknek a Mária-napoknak, hogy az ősi Máriatiszteletnek gyönyörű erényét fölébresszük, életre keltsük, és az ország föltámadásának szolgálatába mint legerősebb tényezőt és eszközt beállítsuk. (...) Azt mondta a Ti történetetek, hogy itt sohasem szűnt meg a katolikus vallás. Volt idő a török időkben amikor eltűnt a katolikus pap a tájról, de azért a hit állandó volt. (...) Ti csongrádiak és vidékiek, akik itt a Mária-napokat ünnepeltek, annyi vigasztalással és felemelő buzgósággal, ti harminc nemzedéken keresztül testeteken és véreteken, a csontotokon és izmotokon keresztül a szentek egyességén, a hitnek fundamentumán állva, eggyé olvadtatok össze Szent István csongrádi katolikusaival. (...) Ti megszakíthatatlan összeköttetésben álltok Szent Istvánnal az apostollal, az apostoli királlyal, aki ennek a nemzetnek két édesanyát adott: a Boldogságos Szűz Máriát és az Anyaszentegyházat. Kilenc és fél évszázadon keresztül a Tiszának a habjai, a temetőitek sírjai zúgják és hirdetik őseitek elnémult ajakával: Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában... A Mária tisztelet csodálatos volt itt a ti földeteken. Mert templomok omoltak össze, Nagyboldogasszonynak templomai, de a helyére mindig épült Nagyboldogasszony templom. Ha ezen a téren ez a tájék nem katolikus, hanem idegen erkölcsöt követne, a Mária Napok megújulásában történjék visszatérés. Vigyázzatok, imádkozzatok, kísértésbe ne essetek, maradjatok észrevétlenül az egyház gyermekei és a magyar hazának hűséges, a sírig hűséges gyermekei. A Szűzanya áldása legyen veletek! Ámen."²⁰

A bíboros beszédét az 1947-es amerikai és kanadai útján szerzett vallási tapasztalatokkal, valamint a japán és angol katolikus hívek évszázados helytállásával kezdte. Szózatában – a közelgő választásokra is tekintettel – arra intette a népet, hogy a térség keresztény múltja, annak megtartó ereje arra kötelezi a ma élőket, hogy a nehéz idők ellenére olyan politikai erőket támogassanak, melyek a keresztény társadalmi tanítást elfogadják, s nem pusztán a földi jólét ígéretét, az anyagiakban mérhető boldogságot hirdetik. Felhívta a figyelmet a családi élet és a házasság szentségének fontosságára, valamint feltette a kérdést, hogy vajon bírja-e még az egyház azok támogatását, akik a baloldali pártok politikai propagandájára nehéz életkörülményeik miatt a leginkább fogékonynak bizonyulnak? A választások helyi eredményei erre a kérdésre csattanós választ adtak.

A bíborosi igehirdetés után még két programelem várta a zarándokokat. A városi sportpályán, a Népkertben a nap délutánján egy Fekete Madonna című misztériumjátékot mutatott be a Szegedi Egyetemi Ifjak Kongregációja,²¹ majd este 9 órakor egy Rákosi Mátyás nevét viselő hajón (sic!) bocsátották vízre az Oltáriszentséget, melyet a gátoldalon gyertyás menet kísért.²² A Mária-napok megrendezése olyannyira megelégedésére szolgált a híveknek és az egyházvezetésnek is, hogy az 1948 decemberében esedékes záróünnepség megrendezésének helyszínéül Csongrádot választották,²³ ez az elképzelés viszont politikai okokból nem valósulhatott meg. Nagy Elek csongrádi segédlelkész az ünnep lelkiségéről az alábbi cikket adta közre az Új Tiszavidék olvasóközönségének:

 

Pétery József váci püspök a Mária-napokon

 

"Alkonyodott, amikor a Szent Szűz az esthajnal békés ködfátyolos homályában megpillantotta rokona, Erzsébet házát. A hosszu, benső élményekben gazdag, lelki meglátásoktól világos, a fejlődő anyaság növekvő örömétől boldog utnak vége volt és befejeződött az Ave Mária, a Szűz Anya legszebb köszöntése, amit az Isten angyala és egy oly szellemmel eltöltött asszony, mint Erzsébet használt: Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes, az Úr van veled. Áldott vagy te minden asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Csaknem két évezred mult el azóta, de a minden asszonyok legkedvesebbikét és leggazdagabbikát mindig ujra és ujra megszólitjuk. Néha gyengéden, félénken, néha segélykérően, néha fájdalmasan, de mindig bizakodóan: Üdvözlégy Mária! Anyánk! Könyörögj értünk! Sokszor kérünk segitséget a Szent Szűztől, de ritkán vagyunk hálásak. Ezt az elmaradt hálát akarja kipótolni most Tiszavidék népe, amikor három napon keresztül hódol a Szűz Anyának és imádja Szent Fiát. Ez ekben a napokban zarándokok tizezrei keresik fel a csongrádi Máriát, a mi ősi templomunk Nagyboldogasszonyát. Jönnek sokan, akiknek idegen a Tiszavidék, de ismerős a Szent Szűz és az ő egész világa: jóság, tisztaság, szeretet, alázat, kegyelem, Krisztus, egyszóval a keresztény világnézet s a katolikus szellem. De jönnek olyanok is, akik a közelünkben élnek, akiknek ismerős a vidék, de idegen a szűzmáriás világ. S vajjon miért ismeretlen? Talán, mert egyáltalán nem volt alkalmuk megismerni, talán, mert nem is akartak, vagy, mert problématikus volt előttük a Mária-kultusz és mert nem értek rá problémáikat boncolgatni és rá feleletet keresni, inkább elfordultak Máriától, pedig problémákat nem lehet azzal megoldani, ha elfutunk utjukból. Az igazi katolikusoknak szeretniök kell Máriát. Azon az uton kell haladniok, amit maga az egyház mutat nekünk: a dogmán keresztül s a szentirásnak rövid és mégis oly tartalmas célzásain át. Szemlélődve és imádkozva kell haladnunk ezen az uton és ebben segit bennünket ez a háromnapi hódolat az Isten Anyja előtt. Jöjjünk hozzá szivünk egész megértésével, érzésével, sokévi fájdalmas tapasztalattal az istenkeresés gyötrelmeivel, de jöjjünk hozzá ugyis, mint emberhez, mint kedves, tiszta szűzhöz, mint boldogasszonyhoz. Mi lehet az értelme az egyház tanitásának Mária kegyelmi előnyeiről? Nem hirdeti-e valamennyi azt, mily végtelen közel állott ez a lélek a szent és irgalmas Istenhez, mely meghitten vonta őt magához és tüntette ki Isten kegyelmének ritka világító szimbólumaival. Nem szerethetünk-e mi is egy embert, akit Isten ilyen pazarlóan szeretett? Aztán Jézus Anyja volt ő. Milyen közel kellett állania egymáshoz ennek a két szivnek. Nem szerethetünk-e mi is egy embert, kihez Jézus a leggyengédebb szót intézte és teljes szivéből mondta ezt a szót: Anyám? Mert ő olyan anya volt, ki méltó volt hozzá. Legjobb megértője szivének, társa belső életének."²⁵

 

Szentmise a főtéren felállított oltárnál, középpontban a Mária-oltárképpel²⁴

 

A háromnapos rendezvény sajátos politikai környezetbe illeszkedett. Mivel a Mária-napok néhány héttel a "kékcédulásnak" nevezett nemzetgyűlési választások előtt kerültek megrendezésre, a politikai pártok megyei listavezetői ekkor már kampánykörutakat szerveztek. Révai József, az MKP Csongrád vármegyei listájának első jelöltje pontosan arra a napra hirdette meg csongrádi nagygyűlését, amely napon maga Mindszenty bíboros is prédikált volna. Az ütközés elkerülése érdekében az MKP megyei pártbizottsága végül visszavonulót fújt, úgy állítva be ezt a döntést a közvéleménynek, hogy ezzel lényegében egy "nemes gesztust" tett a pártra szavazó hívő embereknek. A kiadott sajtókommüniké szerint "a pártnak az a felfogása, hogy nem szabad politikai gyűléssel zavarni a katolikus párttagok és pártonkívüliek ünnepi programját".²⁶ Egy kommunista röplap – melynek hátoldalán a Boldogasszony anyánk... kezdetű egyházi ének kottája és szövege volt²⁷ – pedig a következő kommentárral propagálta a Mária-napokat: "A Magyar Kommunista Párt szeretettel adja emlékül ezt az ősi magyar vallásos éneket az 1947. augusztus 15–16–17-i Mária Napok résztvevőinek."²⁸ Révai és az MKP végül augusztus 20-án, vasárnap este fél 7-kor tartotta meg mintegy ötezer ember előtt rendezvényét. Ezt követően, öt nappal később a Pfeiffer Zoltán vezette Magyar Függetlenségi Párt is nagygyűlést tartott, mely tömegverekedésbe torkollott.

Az 1947. augusztus 31-én megtartott választások eredményei a következőképpen alakultak: a helyi pártszervezettel nem rendelkező Pfeiffer-párt szerezte meg a győzelmet a város 28 választókerületéből 22-ben, ami a 14 926 érvényes szavazatból 7653 voks begyűjtését jelentette. Az MKP a helyi szociáldemokraták mögé szorulva csak a harmadik lett, 2087 szavazattal.²⁹ A politikai erőviszonyok ilyetén alakulására egészen biztosan hatással volt a háromnapos zarándoklat erkölcsi-politikai üzenete is.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a dél-alföldi kisváros, Csongrád egyházi életének máig legmeghatározóbb eseménye volt Mindszenty bíboros látogatása és a háromnapos Mária-napokkal járó több tízezres zarándoktömeg jelenléte.

   

JEGYZETEK

1	Részlet Mindszenty beszédéből, melyet az év esztergomi nyitóprédikációján mondott. Idézi MÉSZÁROS István: Boldogasszony Éve 1947/1948. Mindszenty bíboros evangelizációs programja. Ecclesia Kiadó, Budapest, 1994. 14. old.
2	BEKE Margit (szerk.): A magyar katolikus püspöki kari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1945–1948 között. Argumentum Kiadó. Köln–Budapest, 1996. 222–224. old. (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae XIV.)
3	MEDGYESI Konstantin: Mindszenty bíboros Makón. Makó, 2003. (A Makói Keresztény Értelmiségi Szövetség Füzetei 36.) Online elérhető: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/egyhaztortenet/Makoi_ kereszteny_fuzetek/pages/036/001_mo.htm. ¥ld. A Mária-év Magyarországon c. fejezetet. (Letöltés időpontja: 2015. augusztus 28.)
4	Erről szóló beszámolót ld. BEKE. i. m. 216–219. old.; MINDSZENTY József: Emlékirataim. Helikon, 2015. 207–208. old. (Sajtó alá rendezte: Kovács Attila Zoltán és Soós Viktor Attila)
5	MINDSZENTY, i. m. 198. old.
6	MÉSZÁROS, i. m. 9. old.
7	Uo. 17. old.
8	Uo. 13–14. old.
9	dr. Pétery (Petró) József (1890–1967): Az egri egyházmegye kispapjaként a teológiát Innsbruckban végezte, és ott is szerzett doktori fokozatot. 1912-ben szentelték pappá, ezután az Egri Papnevelde dogmatika tanára, majd lelki igazgatója, spirituálisa lett. 1938-ban kanonokká és székesegyházi plébánossá, 1942-ben XII. Pius váci püspökké nevezte ki. A szerzetesrendek feloszlatása és a papi békemozgalom elleni fellépései miatt kezdetben házi őrizetben tartották, majd évekre Hejcére internálták az '50-es években. A felsős gimnazisták számára szabályszerű kisszemináriumot szervezett Csongrádon 1948-ban, amelynek megnyitására viszont már nem volt lehetőség. Életéről bővebben: http://konyvtar.vaciegyhazmegye.hu/eletrajzok/2/15/PETERY_JOZSEF_Dr.html. (Letöltés időpontja: 2015. augusztus 28.)
10	MINDSZENTY, i. m. 199. old.
11	DUDÁS Lajos: A római katolikus egyház élete, tevékenysége Csongrádon a 20. század első felében. In: Georgiades Ildikó–Sebestyén István (szerk.): Oppidum Csongrád. Csongrád, 2000. 105. old.
12	Új Tiszavidék, 1947. augusztus 15. 3. old.
13	Új Tiszavidék, 1947. augusztus 19. 1. old.; VÁRKONYI István: Nagyboldogasszonyi búcsú az 1947-es Tiszai Mária Napok jegyében. Csongrád, 1993. augusztus 27. 3. old.
14	DUDÁS: A római katolikus egyház élete, 105–106. old.; Dr. VECSEY József (sajtó alá rendezte): Mindszenty áldozata. (Mindszenty Okmánytár, 3. kötet) München, 1957. 71. old.
15	KUNSZERI Béla (1909, Csongrád): a második világháború előtt a közigazgatási ranglétrát végigjárva a jegyzőgyakornokoskodástól egészen a szolgabírói és alispáni titkári pozícióig jutott. 1944. szeptembere és 1945. májusa között katonai szolgálatot teljesített, majd hadifogságba került, Szentesre való október 10-i visszatérési kísérletét a fegyveres harcok átmenetileg meggátolták. Hazatérésekor az alispán Karácsonyi Ferenc főispán titkárának nevezte ki. Emellett 1945 májusától al- és főjegyzői pozíciókban dolgozott. Állítása szerint politikai tevékenységet a két világháború között nem folytatott. Kapcsolatai voltak a cserkészmozgalomhoz és pártoló tagja volt a Turul Bajtársi Egyesületnek. MNL Szentesi Levéltár (SZL) XVII. 408. 2. doboz. 525/1945., SZL XXI. 4. b. 2. doboz. 5941/1945, 1665/1945, 3773/1945, 7699/1945. 1946. július 4-én értesítette a Vármegyei Nemzeti Bizottságot alispánná választásáról, helyettese dr. Boros Kálmán lett. SZL XVII. 1. Csongrád Vármegye Nemzeti Bizottságának iratai 1946–1949. 1. doboz. 37/1946.
16	Badalik Sándor Bertalan (1890–1965): hódmezővásárhelyi és szombathelyi tanulmányai után 1908-ban lépett be a domonkos rendbe, 1914-ben szentelték pappá. 1929 után a szombathelyi Szent Márton-templom plébánosa, a városi szegényügyek vezetője, perjel. 1936-ban Budapesten a rendnek főiskolát építtetett. A magyar domonkos rendtartomány tartományfőnöke 1938–1942 között, majd újraválasztásával 1942-től 1946-ig. 1949 júniusában nevezte ki XII. Pius veszprémi püspökké. Tisztségét 1957-ig látta el, amikor a Belügyminisztérium Hejcét jelölte ki számára kényszerlakhelyül. Hosszú időn át Mindszenty bizalmasa, politikai tanácsadója volt. Bővebben lásd SOÓS Viktor Attila: Badalik Bertalan püspöki jogkörének megvonása és internálása. In: Archívnet, VII. évf. (2007), 4. szám. Online elérhető: http://www.archivnet.hu/politika/badalik_bertalan_puspoki_jogkorenek_megvonasa_es_internalasa.html. (Letöltés időpontja: 2015. augusztus 28.)
17	Sík Sándor (1889–1963): tanár, költő, irodalomtudós, a cserkészmozgalom egyik alapítója. 1903-ban lépett be a piarista rendbe. 1910–29 között Vácott és Budapesten tanított, majd a szegedi egyetem irodalomtörténeti tanszékére került. 1943. május 2-án ő keresztelte meg Radnóti Miklóst a budapesti Szent István-bazilikában. 1945-ben az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető alelnöke, 1946-ban rendjének tartományfőnöki tanácsosa, majd 1947. október 1-jétől magyarországi tartományfőnöke lett. Életéről bővebben: http://archivum.piar.hu/siksandor/eletut/eletrajzok/kegyeletes_eletrajz.htm. (Letöltés időpontja: 2015. augusztus 28.)
18	DUDÁS Lajos: A Tiszai Mária Napoktól – az Ellési búcsúig. Csongrád, 1993. július 30. 4. old.; DUDÁS Lajos: Tiszai Mária-napok. Csongrád, 1990. augusztus 17. 5. old.
19	VECSEY, i. m. 73–74. old.; ugyanezt a szövegváltozatot ld. PÁLOS Frigyes: A 120 éve született Mindszenty József bíboros, hercegprímás és a Váci Egyházmegye kapcsolata. Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény, 2013. 58–60. old.
20	DUDÁS Lajos: A római katolikus egyház élete, 105–106. old.
21	A Mária-napok lebonyolításában papként segédkező Pálos Frigyes visszaemlékezése szerint erre a misztériumjátékra végül nem került sor, mert az előadók odautazása Szegedről akadályokba ütközött. Ehelyett Szolnoky plébános és Bőle Kornél domonkos rendi szerzetes a bíboros egyetértésével imát hirdetett a foglyokért és elhurcoltakért. PÁLOS, i. m. 59–60. old.
22	Új Tiszavidék, 1947. augusztus 17. 1.; VÁCI, i. m. 58. old.
23	GÁT László–SEBESTYÉN István: Csongrád város felszabadulása és a demokratikus kibontakozás (1944–1948). Mozaikok Csongrád város történetéből, 1976/1. 100. old.
24	A fényképfelvételeket Csonk István készítette, őrzési helyük: Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárának Csongrádi Levéltára (MNL CSML CSL), Fotók gyűjteménye.
25	NAGY Elek: A Mária Napokról. Új Tiszavidék, 1947. augusztus 17.
26	Új Tiszavidék, 1947. augusztus 15. 1. old. A lap a Mária-napok alatt megjelent számaiban próbálta politikailag ellensúlyozni a katolikus rendezvényről szóló beszámolókat: az erről szóló híradásokkal általában egy oldalon szerepeltettek politikai hirdetéseket, vagy olyan, a vármegye más részein zajló kommunista rendezvényekről adtak hírt, melynek üzenetei az egyház tanításaival és a csongrádi ünnep üzeneteivel szemben hatottak.
27	PÁLOS, i. m. 58. old.
28	DUDÁS: A római katolikus egyház élete, 103. old.
29	GÁT–SEBESTYÉN, i. m. 103., 106. old.