MINDSZENTY JÓZSEF
VESZPRÉMI PÜSPÖK KAPCSOLATA
A SZOMBATHELYI EGYHÁZMEGYÉVEL

A címben megjelölt téma által felölelt időtartam 14 hónap, amelyből Mindszenty Józsefnek közel öt hónapot a nyilasok általi letartóztatása miatt az egyházmegye közvetlen kormányzásától távol kellett töltenie.¹ Fogva tartása nem akadályozta meg egyházmegyéje irányítását, csak nehezítette. Győri, szombathelyi és veszprémi egyházmegyés papok szóban, ritka esetben írásban közvetítettek a püspök és Veszprém között. A fogsága, az idő rövidsége és a háború végének utolsó zűrzavaros évei miatt kevés írott forrás áll rendelkezésre a téma kifejtésére, összegzésére. A hivatalos (Kovács Sándor szombathelyi püspök, Galambos Miklós zalaegerszegi plébános) és magánjellegű (Mikes János címzetes érsek, Geiszlinger Béla volt principálisa és Géfin Gyula) kapcsolatok tükrében csak egy-egy pillanatképet lehet megragadni. Írásom végén ezt néhány fontosabb dokumentum közreadásával szeretném kiegészíteni.

 

PAPOK ÉS CIVILEK EMLÉKEI A ZALAEGERSZEGI PLÉBÁNOSRÓL

Az új veszprémi püspöknek a székvárosába való ünnepélyes bevonulása Magyarország német megszállása miatt 1944. március 19-én meghiúsult. Kérésére, szerényen "a mai komoly időkhöz illően egészen csendben" fogadták Veszprémben 1944. március 28-án késő délután.² Érdemes megvizsgálni, hogy a szombathelyi püspökség területéről kik voltak hivatalosak az ünnepélyes bevonulásra, pontosabban a beiktatásra és az egyházmegye kormányzásának átvételére szentmise keretében. Az egyházi személyek közül a veszprémi aula Mikes János selimbriai címzetes érsek, volt szombathelyi püspökkel nem számolt, őt a kinevezett püspök saját kezével írta a listára. Volt principálisa és az egyik esperes nevét a kancellária nem ismerte pontosan, ezért helytelenül írta le, melyeket ismét a püspök javított. Az egyháziak, világi tisztviselők, hivatalvezetők meghívása különösképp nem meglepő. Két személy foglalkozása azonban furcsa a meghívottak e körében, de bizonyosan nem érdemtelenül kerültek a meghívottak listájára: Németh József nagykereskedő Zalaegerszegről és Posch Antal bornagykereskedő Szombathelyről.³

Mindszenty József püspöksége alatt senkit nem értékelt túl, kanonoki, címzetes apáti vagy préposti címeket csak az arra érdemes papjainak adott.⁴ Kinevezett papjai érdekében néha teljesen titokban.⁵

A püspöki kinevezése után a Zalaegerszeg városi képviselőtestületi és bizottsági teendőit értelemszerűen már nem tudta ellátni, ezért lemondott ezekről. A város ezt sajnálattal vette tudomásul, de büszkék voltak a püspökké lett volt plébánosukra. A közgyűlés röviden összefoglalta, hogy működése alatt mi minden történt a zalai megyeszékhelyen: "Őnagyméltósága által itt eltöltött 27 évi működését korszakalkotónak mondhatjuk. A hitélet rendkívüli módon való megerősödése, szociális téren teljesített alkotásai mellett az Ő nevéhez fűződnek a Szt. Ferencrendiek idetelepítése, a zárda és a monumentális templom megépítésével, majd a második plébánia felállításával kapcsolatban, a Notre Dame kanonokrendnek városunkba való letelepítése a hatalmas zárda és iskolaépületek építésével, aminek következményeképpen városunk új típusú iskolákhoz jutott. A plébániatemplom restaurálása, az új, városunk egyik díszét képező, gyönyörű plébániaépület felépítésével ugyancsak városunk rendezését és szépítését szolgálta. E jegyzőkönyv keretén belül nem is tudjuk felsorolni 27 évi működésének minden fontos mozzanatát és létesítéseit, de rá kell még mutatnunk arra az óriási anyagi, fizikai és szellemi munkára, amelyet Őnagyméltósága a Zrínyiek ősi földjének: a »Muraköz«-nek visszaadása körül kifejtett".⁶ Ugyancsak kinevezése kapcsán Csehimindszent község díszpolgárává avatta az új püspököt.⁷ E tisztség adományozásáról büszkeséggel és "meghatottsággal" értesült Mindszenty József. Válaszában így vallott szülőföldjéről: "Mai díszes és felelősségteljes állásomban mindig büszke leszek községemre, amelyhez engem a szeretet és hála ezer szála fűz. Mindig büszke leszek arra, hogy községem díszpolgára lehetek. A jóságos Isten áldja meg drága szülőföldem minden polgárát, áldja meg jószágaikat, és terjessze ki védő karjait felette, hogy Isten oltalmában átvészelhesse a mai nehéz időket".⁸ A gratulációkhoz a zalaegerszegi esperesi kerület is csatlakozott: "A kerületünkben eltöltött 27 évi példaadóan buzgó papi életét és rendkívüli tevékeny alkotó munkásságát így jellemzi »decus sacerdotem«. Emlékét jegyzőkönyvünkben, de szívünkben is megőrizzük".⁹ A kerületi köszöntő levél körülményeiben érződnek már a fentebb említett "mai nehéz idők". Táviratban kívánt a kerület papsága gratulálni, a légiriadó által okozott izgalom miatt azonban ezt elfelejtették, és csak a jegyzőkönyv elkészülte után, levélben tette meg társai nevében az esperes.¹⁰

 

MINDSZENTY JÓZSEF PÜSPÖK FORMÁLIS KAPCSOLATA A SZOMBATHELYI EGYHÁZMEGYÉVEL

1939-ben kezdődött és Mindszenty József püspöksége alatt ért véget a szombathelyi és a veszprémi egyházmegye úgynevezett birtokátadási, vagyonmegosztási ügye. Az 1777-ben létrehozott szombathelyi (és székesfehérvári) egyházmegye nem rendelkezett nagy birtokokkal, továbbá az 1930-as évek gazdasági válsága és a szombathelyi egyházmegye gazdálkodása szükségessé tette a püspökségek vagyonállományának feljavítását. Közel öt év alatt az egyházmegyék nem tudtak megegyezni, mely birtokok, mekkora területtel és milyen állatállománnyal cseréljenek gazdát. A hosszan elnyúló ügymenetet Tóth Krisztina már részletesen feldolgozta és értékelte.¹¹ 1943. október 15-én Eugenio Pacelli bíboros, államtitkár terelte végkifejlet felé a birtokátadást, amelyről először írásban Beresztóczy Miklós leveléből értesült Mindszenty József: "Szentszék nem kívánja módosítani azt a vagyonmegajánlást, melyet annak idején Czapik akkori veszprémi püspök úr tett, de amely et Grősz, akkori szombathelyi püspök úr nem fogadott el. Ha ezt az ajánlatot az új szombathelyi püspök sem fogadná el, akkor a bíbornok-államtitkár úr szerint a vagyonmegosztás tárgytalanná válik... Mindezekről kötelességszerűen tájékoztatlak, mivel a javadalom átadással kapcsolatban ez a kérdés felmerül és az első elintézendő problémák közé fog tartozni".¹² Serédi Jusztinián hercegprímás először szóban (majd írásban, két héttel később Beresztóczy leveléhez képest), közölte ugyanezen tényeket a veszprémi püspökkel.¹³ Az esztergomi érsek levelére az ordinárius hivatalos úton megkereste Kovács Sándor megyéspüspököt, ismertette az ügymenet állását, és egyben állásfoglalást is kért: "Itt az Apostoli Szentszék határozott kívánságáról van szó, amelyet sem az egyik, sem a másik irányban megváltoztatni nem áll hatalmamban. Őszentsége akaratának teszek eleget, amikor mindkét szóalatti birtokot ezennel mély tisztelettel újból felajánlom. Méltóztassék időt és helyet megjelölni, ahol a részleteket megtárgyalhatjuk, ha Excellenciád ajánlatomat elfogadni méltóztatik. Ellenkező esetben is kérek választ".¹⁴ A szombathelyi püspök egyelőre halasztó választ adott, mert előbb tájékozódni akart a birtokokról, amit respektált Mindszenty.¹⁵ 1944 júniusában Kovács Sándor felkérte Hagyó-Kovács Gyula ciszterci és Szalay Albert bencés jószágkormányzót vélemény alkotására, és egyben kérte a birtoktestek megtekintésének lehetőségét a nevezettek számára. (A levélből az is kiderül, hogy Mindszenty József ugyancsak az előbb említett Hagyó-Kovács Gyulát kérte fel javaslattételre a veszprémi püspöki gazdaság állapotára vonatkozóan. Erről később egy részletes jelentést is készített a veszprémi főpásztornak.) Természetesen a szakértők engedélyt kaptak a püspöktől a gazdaságok megtekintésére. Az ügy elintézésére Mindszenty József két rövid megjegyzésben adott utasítást a kancelláriának. Hankó Ernő veszprémi jószágkormányzó a jóváhagyott kérvényről értesítést kapott, és utasítást, hogy ez ügyben a két birtok tanulmányozását lehetővé tegye. Némi hiba azonban csúszott az iratkezelésbe, de az ügymenetet ez nem akasztotta meg. A lassan öt éve húzódó ügy egy kissé megzavarta Megyesi Schwartz Róbert veszprémi kancellárt. A püspök távollétében vagy megbízásából a szokásos kézzel ellátott "József sk." aláírás helyett "Gyula sk." került.¹⁶ Hankó Ernő jószágkormányzó ilyen formában kapott értesítést az engedélyezésről, és utasítást, hogy ez ügyben a két birtok esetében intézkedjen. A területek elfogadása és átadása végül nem történt meg. Az indokokat Tóth Krisztina így foglalta össze: "a birtokok jövedelme túl alacsony volt, amihez hozzájött, hogy távol estek a püspökség többi birtokától, így az igazgatás nehezebb lett volna, a szombathelyi püspökség birtokainak vagyonadó kulcsát növelte volna és földigénylésnél sem igazán jöhettek volna szóba, így fennállt az a veszély, hogy a jó minőségű helyi földeket kellett volna e célra odaadni".¹⁷ A következő évben történt földbirtokreform miatt pedig csak megtérülés nélküli befektetésként tarthatták volna számon.

Mindszenty (Pehm) József zalaegerszegi püspöki biztosként a zalai kuráciák megszervezésében nyert tapasztalatait Veszprémben is kamatoztatta, megkezdett plébániák, lelkészségek és kuráciák szervezését befejezte, illetve újak szervezésébe fogott. Nemcsak e miatt (hanem pl. tábori lelkészek bevonulása miatt), de az egyházmegye paphiánya egyre jobban érződött. Áthidaló megoldásként a környező püspökségekről kért kölcsön papokat, köztük a győri és a szombathelyi egyházmegyékből.¹⁸ Apor Vilmos győri és Kovács Sándor szombathelyi püspökök is hasonló problémákkal küszködtek, így nem tudtak átengedni lelkipásztorokat. Kovács Sándor két oldalas levélben, nyolc pontban sorolta fel indokait, de megígérte, amint lehetséges, készéggel tesz eleget a kérésnek.¹⁹

Az 1944 októberében Mindszenty által fogalmazott Dunántúli püspökök memoranduma dokumentumot Kovács Sándor püspök aggályosnak találta, ezért nem írta alá. Egyházmegyéje érdekében külön levélben fordult Szálasi Ferenc nemzetvezetőhöz.²⁰ Két hónap múlva azonban már a szombathelyi püspök nem tartotta aggályosnak, hogy a bebörtönzött Mindszenty püspököt személyesen meglátogassa soproni fogsága alatt,²¹ és Géfin Gyulával együtt, közvetítsen Stolpa József államtitkárhoz, a veszprémi főpásztor kiszabadítása érdekében.²²

1944-ben Mindszenty József püspökké választása után, nyáron lemondott – az 1924. január 25-e óta viselt Antiochiai Szent Margitról nevezett²³ – pornói apáti címéről, és ezt a szombathelyi püspökkel tudatta. Cserébe kérte, hogy amennyiben veszprémi apáti vagy préposti cím szombathelyi egyházmegyés pap birtokában lenne, annak felszabadulásakor bocsássa rendelkezésére. Kovács Sándor válaszlevelében megköszönte az értesítést, és biztosította a szomszédos püspököt a veszprémi címek átengedése ügyében.²⁴ Közel egy évvel később erre sor is került. Wallner József, a vasvár–szombathelyi székeskáptalan nagyprépostjának halálával a veszprémi egyházmegyéhez tartozó almádi apáti cím megüresedett. Mindszenty József ezért a címet visszahívta, és erről a szombathelyi püspököt értesítette.²⁵ Majd egy hónappal később, 1945. július 20-án meghalt Simon György veszprémi nagyprépost. Simon 1910-től viselte a Szent Benedekről nevezett borchi apáti címet, mely szombathelyi egyházmegyei volt. Kovács püspök levelében szeretettel emlékezett meg róla, és ugyancsak visszahívta a címet "engedelmeddel bátorkodom alkalomadtán azt egyik érdemes papomnak majd odaadni". Így a két egyházmegye apáti címei visszakerültek saját püspökségükhöz. A levelében több részlet tudósít arról, hogy az egyházmegyék vezetői hogyan tájékozódtak más egyházmegyék ügyeiről: "látogatásod alkalmával", "P. Gábor járt erre és mondta" "körleveledben olvastam".²⁶ Számos személyes találkozásra is sor került, az egyik például 1944 májusának elején történt. Egy hivatalos iratból kiderül a megbeszélés tárgya. A zalaegerszegi fiú tanonciskola és otthon ügyét tárgyalták meg, ugyanis az intézmények építési iratait a veszprémi aulának kellett Szombathelyre juttatnia.²⁷ Ebből látható, hogy nem csak magánjellegű iratait hozta el Mindszenty József Egerszegről, hanem a hivatalos iratokat, melyeket sajátjának tekintett.

Veszprémi hivatali idejében az első ügyek között szerepelt a Muraközben kifejtett tevékenysége okán a muraközi leventelelkészek joghatósága. Antal István miniszter tájékoztatásként megküldte részére Rodics Ignác muraközi érseki helynök álláspontját a leventelelkészek joghatóságának kiterjesztéséről. A minisztérium gyóntatási, binálási ügyekben, és iskolatermekben való misézéshez kért engedélyt a lelkészek számára. Az érseki helynök ezt elutasította, mert a terület a zágrábi érsekséghez tartozott, valamint a leventelelkészségek létrehozása a katolikus egyház beleegyezése nélkül történt meg. A miniszter finoman utalt rá, hogy a válasszal nem elégedett, ezért a bíboros hercegprímáshoz fordult. Mindszenty József válaszlevelében megköszönte a tájékoztatást, és érdeklődött a bíboros álláspontja felől.²⁸ További lépéseket nem tett, betartva a püspökkari értekezlet határozatát, hogy a "megyésfőpásztorok más egyházmegye adminisztrációs ügyében befolyást nem gyakorolnak".²⁹ Ehhez az elvhez 1944-ben következetesen ragaszkodott.

1944-ben Zimits József plébános halála után az oszkói plébánia megüresedett. Czigány Béla, Kocsán Ferenc és Takáts Lajos szombathelyi egyházmegyés papok a veszprémi főpásztor közbenjárását kérték herceg Festetich Györgyné kegyúrnőnél, a plébánia elnyerése érdekében. Kérelmüket nehéz szociális helyzetre hivatkozva küldték el a főpásztornak. Az előbb említett határozatra hivatkozva azonban mindhárman a támogatás elutasításában részesültek – "kérelmét, a pártoló sorokat illetőleg nem teljesíthetem... Hasonlóképpen kellett válaszolnom többi paptársának is, akik az oszkói plébánia elnyerésére pártoló sorokat kértek tőlem".³⁰ Nem egyházi, hanem civil személyek kérését azonban támogatta. Horváth Sándor alsólendvai tanító Szakács Sándoron keresztül kérte elhelyezését, az áldatlan körülményekre hivatkozva. A támogató sorok meg is születtek. Az ügyet minisztériumi szintig vitte el a főpásztor: a kérelmet Dr. Balassa Brunó miniszteri osztályfőnöknek címezte.

A zalaegerszegi plébániát 1944. március 28-án hagyta el Mindszenty József, és még ugyanaznap este,³¹ a veszprémi püspöki palota piros szalonjában átvette a veszprémi egyházmegye kormányzását.³² Ezzel lezárult egy korszak az életében. A szombathelyi egyházmegye és a zalaegerszegi plébánia ügyeiben ezt követően közvetlen módon többet nem tevékenykedett. Hasonlóan 1945-ben a hercegprímási kinevezése után, a veszprémi egyházmegye életébe sem avatkozott bele. Hercegprímásként a hozzá írt veszprémi illetékességű leveleket továbbította a püspökséghez. A zalaegerszegi plébánián maradt ingóságait 1944 nyarán még elszállíttatta.³³ Utóda a zalaegerszegi Mária Magdolna plébánián Galambos Miklós lett, aki erről tájékoztatta a főpásztort.³⁴ Formálisan már nem tartozott a szombathelyi egyházmegyéhez, utódjának azonban minden segítséget megadott, hogy a zalaegerszegi plébániáról minden fontos információval rendelkezzen.³⁵ Nem írásban adott tanácsokat, hanem Galambos Miklós utazott Veszprémbe, és személyes találkozó keretében hangzottak el az iránymutatások. Erre csak egy írott forrásunk van, de többszöri találkozókról lehetett szó. Ezt megerősíti, hogy 1945 áprilisában Galambos Miklós jelentést tett a plébánia állapotáról, helyzetéről és az elmúlt fél év zűrzavaros történéseiről.³⁶

Ez az év azonban komoly változásokat hozott. Kureli György kővágóörsi plébánost 1945. július 22-én a zalaegerszegi fogházba vitték,³⁷ és négy nappal később a Zalaegerszegi Törvényszék 30 napos előzetes letartóztatásba helyezte.³⁸ A vád ellene "a földreform és a kommunista párt ellen elhangzott állítólagos" kijelentései voltak.³⁹ A két egyházmegye papsága összezárt. Bertha Sándor egerszegi hitoktató a veszprémi püspöki hivatalnak jelentette az ügyet. Mindszenty József pedig a zalaegerszegi plébánost, Galambos Miklóst kérte fel, hogy derítse ki, milyen lépéseket tud tenni egyházmegyés papja érdekében, és részletesen tájékoztassa az ügy körülményeiről.⁴⁰ A vádak alaptalansága miatt, vagy a püspök közbenjárására, szeptember 19-én a népügyészség szabadlábra helyezte Kureli plébánost. Három hónappal később Körmendy Lajos zalaszentiváni plébánost Egerszegre internálták, amit Galambos Miklós táviratilag jelentett az Egyházmegyei Hivatalnak.⁴¹ Bánáss László veszprémi apostoli kormányzó, elődje útját járva, ismét Galambos Miklóst kérte meg, hogy tegyen számára jelentést.⁴² Az internálásról a zalaegerszegi plébános részletes beszámolót küldött. Ezek szerint Körmendy a földosztásról, a kommunistákról kedvezőtlenül nyilatkozott, valamint állítólag 1919-ben az ő részvételével vonultak be Zalaszentgyörgyre az ellenforradalmárok. A vádak komolytalansága és a zűrzavaros politikai helyzet jól tükröződik a szabadon bocsájtásában. Körmendy Lajost híveinek jó része bekísérte a politikai rendőrségre – akik között szociáldemokraták és kommunisták is voltak –, és követelték az internálás hatálytalanítását, amit a hatóság meg is tett.⁴³

Kureli György esetében Mindszenty tehát közvetlenül zalaegerszegi utódját kérte meg a jelentéstételre, majd Bánáss László is hozzá fordult Körmendy Lajos ügyében. Teljesen más hivatali utat járt be, mint Molnár István plébános letartoztatása ügyében. Őt először 1945. június 11-én tartóztatták le Pápán, és ügyét Győrben tárgyalták augusztus 24-én. Ekkor a káptalani helynököt, Pokornyi Józsefet kérte meg, hogy járjon közbe,⁴⁴ és kísérje figyelemmel papja, Molnár István ügyét.⁴⁵ A két eset közti különbség, hogy míg a győri ügyben a hivatalos úton járt el, addig az egerszegi ügyben, mint saját papját kérte Galambos Miklóst – utasította – közbenjárásra és jelentéstételre. Mindszenty következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy más egyházmegye ügyeibe ne avatkozzon be. Egyházmegyés papjai esetében ezen álláspontját néhány esetben felfüggesztette, és a végletekig el tudott menni. A kővágóörsi plébános esetében az egyházjogot, és a korábban említett püspökkari határozatot is figyelmen kívül hagyta. Rendkívül egyszerű a magyarázata ennek a magatartásnak. A polgári infrastruktúra minden tekintetben – köztük a postai forgalom – a háború után még nem állt helyre. A hivatalos út csak feleslegesen meghoszszabbította volna az információáramlás idejét. Cselekedni pedig azonnal kellett, mert a papság megfélemlítésének jelei a hadi események megszűnése után ismét látszódtak.

 

MINDSZENTY JÓZSEF PÜSPÖK INFORMÁLIS KAPCSOLATA VOLT EGYHÁZMEGYÉJÉVEL

A szombathelyi egyházmegye papságával személyesen és levélben tartotta a továbbiakban a kapcsolatot. A legközelebbi viszonyt Mikes János volt szombathelyi püspökkel ápolta. Számos személyes találkozóra került sor püspöki kinevezése után. Rendszeresen tájékoztatták egymást az aktuális ügyekről. Mindszenty (Pehm) József zalaegerszegi működése nem volt mindig nehézségek nélküli Mikes számára, de barátságukat ez nem tépázta meg.⁴⁶ Nemcsak a hivatalok előtt segítette volt püspökét, hanem pénzügyileg is. Mindszenty József a veszprémi egyházmegye terhére 4000 pengőt utalt ki részére.⁴⁷ 1944-ben már Mikes János kérte segítségét, hogy Stolpa államtitkárnál járjon közbe, hogy a háborús időkben autóját megtarthassa.⁴⁸ 1944 áprilisában Mikes János a veszprémi vendégszeretetet megköszönve így írta alá képeslapját: "atyád és testvéred".⁴⁹ 1944-ben a Dunántúli memorandum-ot Mikes Jánosnak is elküldte.⁵⁰ Sajnos arról nem áll rendelkezésünkre információ, hogy a volt szombathelyi püspök mit reagált a megkeresésre. Soproni fogsága alatt Mindszenty József egy szökési tervet is kidolgozott, melyet a huszonhat évvel korábban történt eset ihlethetett. Mikes János szombathelyi püspököt 1919-ben a kommün alatt letartóztatták, majd betegsége miatt orvosi kezelésre küldték a Park Szanatóriumba. Július 30-án este "gondos előkészületek után, álbajuszban, álruhában megszökött".⁵¹ Mindszentyt a szökési kísérletről társai lebeszélték, de készült ekkor egy igazolványkép, melyen svájcisapkában, álbajusszal és civil ruházatban látható.⁵²

Mikes János 1945-ben bekövetkezett halála mélyen megrendítette. Az 1945 májusában kiadott közös püspökkari körlevél tervezetében a háborús veszteségek közé sorolta halálát. Fogalmazványában elsőként Apor Vilmos győri püspök halálát említette meg, majd "világraszóló hercegprímásunkat" (nevét azonban nem írta le), és "gr. Mikes János c. érseket, akit szintén szívbaja vitt el a dunántúli előnyomulás idején".⁵³ 1945 májusában Dálnoki Miklós Bélának írt levelében a magyarságot ért sérelmekről tájékoztatta. Ekkor is megemlítette Apor Vilmos társaságában Mikest, hozzáfűzve megjegyzését és felháborodását: "Őt nem fegyver ölte meg, de 48 óráig nem adták ki holttestét, hanem folyt a tivornya".⁵⁴

Hasonlóan atyai kapcsolat alakult ki korábbi volt principálisával, Geiszlinger Bélával, aki alatt 1915–1917 között Felsőpatyon káplánkodott. 1944-ben volt plébánosa névnapjára köszöntő lapot és az első püspöki körlevelét küldte el. Geiszlinger válaszában ezt megköszönte, és minden jót kívánt. Külön öröm tölthette el, hogy volt káplánjától előbb kapta meg beköszönő püspöki körlevelét, mint új püspökétől. Ebben a levélben értesülünk, hogy Mindszenty József és Kovács Sándor püspököknek első közös lépésük egymástól függetlenül beiktatásuk után ez volt: "Örülök, hogy követve Nagyméltóságod gyönyörű példáját, hogy Ő is a szegényeket vendégelte meg. Az a legszebb banket". Leveleit a plébános így írta alá: "volt méltatlan princije".⁵⁵ 1945-ben a front átvonulása után plébániájáról és kerületéről beszámolt a veszprémi püspöknek, aki egyházmegyéjében a háború s veszteségeket következetesen felmérette.⁵⁶ Ugyanilyen beszámolót küldött a megyéspüspök számára a csehimindszenti plébános, Baráth István.⁵⁷

Mindszenty Józsefnek veszprémi püspöksége alatt a szombathelyi egyházmegyés papok közül Géfin Gyulával volt a legjobb baráti viszonya.⁵⁸ A püspöki kinevezések után a protokolláris eseményekhez tartozott, hogy magukról fényképet, festményt készítettek a felszentelt püspökök. Géfintől kért ez ügyben tanácsot (akivel folyamatosan tartotta a kapcsolatot püspöksége idején, és kölcsönösen informálták egymást a két egyházmegyéről, magánügyeikről, az ország és barátaik és ismerősek sorsáról). Géfin portréfestőnek Kováts Árpádot ajánlotta, aki Grősz érsek és Császár prelátus képét is festette a szombathelyi szeminárium részére. Hozzáfűzte, Budapesten vannak ugyan nála jobbak, azok azonban összehasonlíthatatlanul drágábbak.⁵⁹

Írásban és személyes találkozásuk alkalmával vallási, egyházmegyés, szemináriumi, belpolitikai és személyes tárgyú témákról cseréltek eszmét.⁶⁰ Géfin ismerve Mindszenty munkabírását és folyamatos tettvágyát, leveleiben többször felszólította, hogy pihenésre mindig szánjon elég időt úgy, "ahogy Prohászka tette, aki teljesen kiszakította magát az adminisztráció munkájából nyaralása idején".⁶¹ Serédi Jusztinián esztergomi érsek halála után, 1945 késő tavaszán és kora nyarán azon személyek közé tartozott Géfin Gyula, akik Mindszenty Józsefben látták a következő hercegprímást: "Száz s egynéhány évvel ezelőtti elődöd Kopácsy József néhány éven át egyidejűleg két püspökséget töltött be, hogy építési feladatainak eleget tehessen!! Vajon nem ismétlődik-e a történelem?! Ne kívánd, hogy ennek bekövetkezése ellen imádkozzam!".⁶²

A két püspök és az egyházmegyék kapcsolata a rövid levélváltások alapján kiegyensúlyozott volt. Kölcsönösen tiszteletben tartották egymás jogait, és az egymást érintő ügyekben konszenzusra jutottak. Kovács Sándor szombathelyi püspök ugyan nem írta alá a "Dunántúli memorandumot", Mindszenty fogsága idején azonban a kiszabadítása érdekében komolyan tevékenykedett, személyesen is meglátogatta nemcsak Veszprémben, hanem soproni fogsága alatt is. A veszprémi főpásztor 1945-ben Galambos Miklós zalaegerszegi plébánost kérte meg, hogy az egyik egyházmegyés papja letartoztatásáról készítsen beszámolót. Ezt sem Galambos, sem Kovács Sándor püspök nem tartotta aggályosnak, ugyanis később Bánáss László is ilyen formában kért segítséget ugyancsak Galambos Miklóstól.⁶³ A két egyházmegye papsága a háború idején és utána is összefogott. Kölcsönösen segítették egymást Mindszenty fogsága alatt, a front átvonulása közben,⁶⁴ és a háború után letartóztatott veszprémi és szombathelyi egyházmegyés papok ügyében, illetve fogságuk idején.

FÜGGELÉK

A szombathelyi püspök nem tud papot adni az egyházmegyének, 1944. augusztus 26.

(VÉL I.1.44.a. 4206/1945 1r–1v.)

 

Nagyméltóságú és Főtisztelendő Püspök Úr!

Kegyelmes Uram!

 

Hivatkozással Nagyméltóságod folyó év augusztus hó 14-én kelt 3956. számú nagybecsű megkeresésére, mély tisztelettel értesítem Excellenciádat, hogy igen nagy örömömre szolgálna, ha kérésének eleget tudnék tenni.

Pillanatnyilag azonban a kérés teljesítésének az alábbi nehézségei vannak:

1.)	3 hely nálam sincs betöltve az egyházmegyében.
2.)	szervezés alatt áll a kisszigeti és telekesi kurácia az előbbinek betöltését októberre ígértem, az utóbbié bizonytalan, de bármikor esedékessé válhat; szó lehet még az olaszfai és rempehollósi és egy újabb helyi lelkészség szervezéséről is Zalában.
3.)	egyházmegyéből tábori lelkészi szolgálaton vannak 11-en, újak behívása bármikor várható, sőt kilátásba is van helyezve.
4.)	egyházmegyémben sajnos elég sok gyengélkedő van, akiket gyakran kell kisegíteni helyettesítéssel.
5.)	amint méltóztatik tudni egyházmegyém mindazon helyein, ahol kettő, vagy több káplán van, vagy esetleg könnyebb hely, vend ajkú káplánok vannak, magyar ajkú papokban már nálam is hiány van a most felszentelt 11 újmisés ellenére.
6.)	most kérnek újból egy papot tőlem a franciaországi magyarok lelki gondozására.
7.)	a kalocsai érsek úr már a tavasszal fordult hozzám hasonló kéréssel és a kérés elől a fenti okok miatt kénytelen voltam kitérni.
8.)	megjegyzem, még, hogy egyházmegyémből jelenleg a tábori lelkészekkel együtt összesen 20 papom van, aki nem az egyházmegye szolgálatában áll.

Mindezen okok ellenére, ha a legkisebb lehetőség lesz, – esetleg néhány hónap múlva – készséggel teszek eleget Nagyméltóságod kérésének és bocsátok 1–2 papot Excellenciád rendelkezésére, csak ebben az esetben azt kérném, hogy kápláni, vagy hitoktatói beosztást nyerjenek, ahonnét mindig könnyebben elhozhatók lennének, mint önálló beosztásból. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Szombathely, 1944. évi augusztus hó 26-án.

Kovács Sándor
szombathelyi püspök

 

 

Galambos Miklós plébános beszámolója a háború utáni állapotokról, 1945. április 24.

(VÉL I.1.44.a. 725/1945 1r–1v.⁶⁵)

 

Kegyelmes Püspök Úr!

 

Mindenekelőtt mély hódolattal köszöntöm magam és híveim nevében is a hosszú fogság után. A súlyos keresztek, amelyeket Excellenciád viselni kényszerült a letűnt uralom alatt, tegyék termékennyé és az Úr előtt különösen kedvessé eljövendő főpásztori munkásságát. Bizonyosan érdekli Excellenciádat Zalaegerszeg helyzete; azért szíves engedelmével legyen szabad a következőket közölnöm.

Zalaegerszeg jóformán ép állapotban került orosz kézre, leszámítva pár leégett házat és a vasútállomás környékét, ahol egy német muníciósvonat felrobbanása jelentős károkat okozott, a város képe a régi. Legnagyobb kincsünk: Mária Magdolna szép temploma megsérült ugyan, de a sérülések nem veszedelmesek. A templom belseje ép. A tetőzetén több akna robbant, de a tető rendbehozatala a holnapi napon már teljes lesz. Kitört ablakainkat pár napon belül sikerül rendbehozatni. Az északi torony óralapjánál állítólag német géppuskafészek volt, amit ágyúval kilőttek. Itt van a legnagyobb sérülés, de szakemberek véleménye szerint ez sem veszélyes. A nagyharang tartószerkezete is találatot kapott, maga a harang azonban ép és a régi hangon szépen szól. A plébániaépület, melyet a templom védett, bár a csata középpontjában volt, mégis teljesen épen maradt. A Szent József Otthon szintén. A kultúrház több ágyútalálatot kapott, de az állandó igénybevétel révén már egyébként is lehetetlen állapotban volt. Itt csak újjáépítéssel segíthetünk. A II. templom és kolostor teljesen ép. A zárda kapott pár találatot, de az kijavítható. A papság a plébánia pincéjében volt mindvégig. Bajunk nem történt. A polgári lakosságból a halottak száma csekély. Van azonban két vértanunk: Kéner Ilona (Törökné testvére Apponyi utca) és Gőbel Ica, a boldogult tanár leánya. Ők bizonyosan az égben vannak és imádkoznak értünk.

A papságnak bántódása nem volt. A reverenda minden igazolásnál többet ér. Istentiszteleteink lassanként újra megnépesednek. Sok a gyónónk, akik nagycsütörtöktől elmaradtak. Lelkigyakorlatainkat sikerült befejezni még a harc előtt. Mind szépen látogatottak voltak.

Jelenleg 74 lakója van a plébániának. Részben átmeneti menekültek, részben olyanok, akiknek lakása katonailag igénybevétetett, vagy lakhatatlanná vált. A Notre Dame nővérek jó része is nálam lakik... A csácsi plébánosnak is be kellett jönni, bár napközben hívei közt van. Káuzli esperesnek baja nem történt. Ma írta a szombathelyi püspök úr, hogy Hermán Flóris meghalt. A Muravidéken lezárták a trianoni határt és megindult a magyarok visszaáradása. A zalavölgyi papoknak a szombathelyi részen bajuk nem történt lényegesebb. Sághy jószágkormányzó két napig Szombathelyen volt. Az érsek úr jól van, a róla terjesztett rémhírek valótlanok.⁶⁶

Polgármesterünk Baráth Ferenc, a Zalamegyei Újság volt munkatársa, alispán Brand, főispánunk új ember Molnár nevű, 36 éves, valamikor itt járt kereskedelmibe, parasztpárti a polgármesterrel együtt. A gimnázium igazgatója Ballenegger, a kereskedelmié Fürtös. A városban rengeteg a kórház és a sebesült. A helyzet érezhetően napról napra javul. Vonatunk, villanyunk még nincsen.

> Egyről másról majd e sorok átadója, jelenleg lakóm: Karikás János veszprémi MÁV vonalfőn ök (Indra rokonság) fog referálni.

A plébánia javadalma körül óriási a zűrzavar. Mindössze 20 holdat akarnak hagyni nevetséges okoskodás alapján. Persze a helybeli emberek mellettem vannak. Fellebbezni fogok. A ságodi major mondhatni üres. De az oroszok pár rossz lovat azért itthagytak.

A nehéz napok előestéjén legfontosabb irataimat aktatáskámba tettem, többek közt az átadás-átvétel és az elszámolás összes iratait. Nagypéntek estéjén azonban, ami legnehezebb volt a házban, az óriási zűrzavarban az aktatáska irataimmal és maradék 5000 P-vel együtt eltűnt. Lehet, hogy látogatóink vitték el. Nem is gondolhatok másra. Elveszett breviáriumom, intencióskönyvem és az összes lelkipásztori feljegyzéseim. Így az átadás és elszámolás ügyét előlröl kell kezdenünk. Mihelyt arra lehetőség nyílik, felmegyek Szombathelyre és Excellenciád engedélyével Veszprémbe, és a megmaradt adatok birtokában valami leegyszerűsített módon elvégezzük az elszámolást.

Excellenciád kegyes imáit és áldását kéri volt plébániája lelkipásztorával együtt. Mi ígérjük, hogy igaz hűséggel és imádságos lélekkel gondolunk és tekintünk Veszprém felé.

Felszentelt kezét mély hódolattal csókolja:

> Zalaegerszeg, 1945. IV. 24.

Galambos Miklós

 

 

Baráth István plébános beszámolója, 1945. május 14.

(VÉL I.1.44.a. 3816/1945. 1r–2v.⁶⁷)

 

Kegyelmes Uram!

 

Abban a reményben, hogy a nem kézbesített és visszajött leveleim után ez a mostani rendeltetési helyére érkezik Kegyelmes Uram kezeihez, vettem a tollat kezembe és a jó Istennek bemutatott hála imádság után Nagyméltóságodat is alázatos örömmel vagyok bátor köszönteni a szabadulás után és a szerencsés megmenekülésért.

Mi is, bizton hiszem, különös oltalmával a jó Istennek, amelyet talán érdemtelenül nyertünk, nagyobb bajok nélkül átvészeltük az egyébként pokolian súlyos időket.

A család viszonyairól itt nem írok. Drága jó édes anyja, azt hiszem, úgyis mindent közöl az itt küldött levelében.

A plébánián, ha szabad kifejeznem, a beözönlő orosz csapat a legmesszebb menő tisztelettel viselkedett. Mindenemet átvizsgáltak, nem nyíltan, hanem észrevétlenül, de semmit a rádiómon kívül el nem vittek. Nagy szerencse volt plébániámra, hogy kiváló és mondhatni finoman gondolkodó parancsnokságot kapott, és az első felfordulás utáni órák elmúltával mindent elkövetett, hogy a garázdálkodásokat megakadályozza. Volt eset, hogy, amikor egy házat akartak kirabolni, a tulajdonos ide menekült, és azonnal teherautóra ült a parancsnok, és orosz katonákkal a helyszínen fogta el a garázdálkodókat, máskor meg őrjárattal szedette őket össze, akik nőkkel akartak gyalázatosságokat elkövetni. Szinte hihetetlennek hangzik és nem is hitték volna el paptársak, amint elmondottam szerencsés helyzetünkről, ha látogatáskor meg nem győződtek volna a rendről, amit itt láttak. Mint a boldogság szigetéről beszélnek rólunk. Természetesen a szórványosan itt is történtek gyalázatosságok, amelyet a szomszéd területekről átcsavargó oroszok követtek el inkább, mint a mi megszállóink.

Anyagiakban, ha nem is tudok, de már nagyobb veszteségek értek bennünket, amelyek az itt lefolyt harcok következtében értek bennünket.

Kis templomunkat (tetőzetet és oldalfalát) hat aknatalálat érte, és bizony nagyon megrongálódott. Nem volna bajunk, ha cseréphez juthatnánk mielőbb. Ruhákat és egyéb felszerelést szerencsésen átmentettük eddig, az elásott dolgoknak nem lett semmi bajuk, pedig ½ éven át voltak elrejtve.

Munkát templomban, iskolákban folytatjuk és tanítást már április közepén megkezdtük, úgy, hogy ha az elkövetkezendő aggodalmak nem szorítanák szívünket, a nyugalmat teljesen visszanyertük volna már.

Hosszú, látszólagos hallgatásunkat ne tessék rovásunkra írni. Megpróbálkoztam, hogy valamiképp eljusson levelem, nem sikerült.

Most, amikor ismételten mélységes örömemet jelentem menekülése fölött, alázatos szívvel kérem áldását és imádságát, amellyel vagyok

kézcsókoló testvére

Csehimindszent, 1945. május 14.

Baráth
plébános

 

 

Géfin Gyula beszámolója, 1945. június 24.

(VÉL I.1.44.a. 2371/1945.)

 

Nagyméltóságú Megyéspüspök Úr,
kedves Józsim!

 

Köszönöm kedves soraidat s gyönyörű körleveledet. Ebédlőnkben felolvastattam, mélyen meghatott bennünket.

Szomorúan értesültem arról, hogy Padányi Sándor inkei plébános elhunyt. Az Unió Apostolica révén havonta váltottunk levelet. Nagyon épültem mindenkori nemes lelkületén, mélységes jámborságán. Úgy hallom, a szép inkei templom is súlyosan megsérült.

Mélyen megrendített, hogy egyházmegyédben oly sok templom pusztult el, köztük Dorfmeister freskók is. Száz s egynéhány évvel ezelőtti Kopácsy József néhány éven át egyidejűleg két püspökséget töltött be, hogy építési feladatainak eleget tehessen!! Vajon nem ismétlődik-e a történelem?! Ne kívánd, hogy ennek bekövetkezése ellen imádkozzam! Stolpa és 8 társa szerdán, 20-án este szabadlábra helyeztetett, minthogy a politikai rendőrség által foganatosított vizsgálat során tisztázódott, hogy fatális véletlennek estek áldozatul és ellenük semmiféle gyanúok sem merült fel. Budapesten jelentkeznek most s az igazolási eljárás indul meg. Arra fog kérni, hogy nem-nyilas beállítottságának igazolására tanúsítsd azt, amiről tudomásod van. Mészáros Tibi fog emlékezni több dologra (esztergomi út, a papok nyilas megszervezésének kontrakarírozása, eljárás R-nál szabadonbocsátásod érdekében).

A hét végén, vagy a jövő hét elején bevonulok a közkórházba és kivetetem manduláimat. Igen kérlek, szakítsd magadnak időt pihenésre! A nehéz idők annyira megviselik az idegzetet, hogy respiriumra okvetlenül szükség van!

Mikor jössz Szombathelyre? Nagyon kérlek, tudasd, hogy okvetlenül itthon legyek!

Főpásztori áldásodat kéri, kezeidet csókolja s mély tiszteletét jelenti

Szombathely, 1945. VI. 24.

Szerető:
Gyulád

 

PS. Most járt nálam Maday kúriai bíró, Mayer egri kanonok testvére. Újságolta, hogy 5 egri kanonok plébániára ment, az ő bátyja Mezőkövesdre költözik július 1-én.

Nagyon köszönjük a Rezsőért végzett imádságot! Sajnos még semmi hír róla.

Bakay Szilárd kiszabadult Mauthausenből, a szombathelyi püspöki palota vendége!

 

 

Geiszlinger Béla esperes-plébános beszámolója a front átvonulásáról, 1945. június 29.

(VÉL I.1.44.a. 1506/1945 9r–10r.)

 

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Nagyméltóságú Megyéspüspök Úr!

 

Mindenek előtt azon nagy örömömnek akarok kifejezést adni, hogy reánk nézve oly végzetes nyilas uralmat a jó Isten segítségével szerencsésen átvészelte. Legalább ez az én meggyőződésem és ezért imádkoztam. Hála legyen a jó Istennek, én is megmenekültem úgy a nyilas vezető revolvercsövéből reám leselkedő veszélytől, mint a háborúval együtt járó életveszélytől.

Községünk meg egy puskalövést sem kapott az egész háború alatt, a bombák is a falun kívül estek le, sem emberben sem állatban kárt nem okozva, de még az épületben sem. Igaz, ezt nem mondhatom el Csörötnek filiális községemről, mert itt bombatámadástól meghalt 13 ember, romba dőlt 8–9 ház elhamvadt a cigánytanya és legalább 4 tűzeset volt az ostrom alatt, ami elhamvasztott 17 házat, amelyeket oltani sem lehetett, mert a lakók kimenekültek a hegyekbe.

Vasszentmihályon már sok volt a kár a templom is, a plébániaház is megsérült, a gazdasági épület leégett. Szegény Laci elkeseredett, hogy megint építenie kell és megpályázta a Herman Flóri tragikus halálával megüresedett Izsákfát. Még nem tudom milyen eredménnyel?

Az esperesi kerületemben a templomokban plébániákban nem történt semmi más baj mint csak az un. zabrálás és erőszakoskodás töltötte el rettegéssel a népet.

Az oroszok velünk szemben igen humánusan tiszteletadón viselkedtek. A propagandával híresztelt kegyetlenkedéseknek leszámítva a nőkeli garázdálkodást, nyoma sem volt. Az istentiszteletet sehol sem zavarták, sőt az Úrnapi körmenetkor kegyeletesen viselkedtek.

Fáj a szívem-lelkem, ha a szombathelyi katedrálisra gondolok. Kóbor Pista írja. hogy a jákfai templom leégett.

A Huszár Jancsi, a mint bizonyára tetszik tudni Szegeden van a repülőtéri fogolytáborban, mint főhadnagy. Az előtt Baján volt.

Az idemellékelt lapot az édesanyja hozta be hozzám. ebből olvasom, hogy breviáriumot kér. Sajnos én most nem tudok Néki küldeni, de tudom, hogy Nagyméltóságod gondoskodik róla, hogy eljusson Hozzá egy egész breviárium. Talán még ott éri a küldemény. Igaz a levelező lap már 22-én postáztatott Budapesten.

Szeretnék Nagyméltóságodtól minél jobb híreket hallani.

A Rózsi unokahúgom, az ugodi jegyzőné itt van nálam. Férje most várja az igazolását és fél, jóllehet semmi rosszat nem cselekedett.

Alázatos kézcsókot küldenék Mariska húgommal együtt.

Én pedig maradok régi szeretettel méltatlan volt princije

Rábagyarmat, 1945. VI. 29.

Geiszlinger Béla
esperes plébános

 

 

Géfin Gyula beszámolója nyaralásáról és a szombathelyi szemináriumról, 1945. augusztus 24.

(VÉL I.1.44.a. 2355/1945 1r–1v.)

 

Szombathely, 1945. VIII. 24.

Nagyméltóságú Megyéspüspök Úr,
kedves Józsim!

 

Nagyon örülök, hogy jól pihentél kedves Szüleid körében. Képzelem, jóságos Édesanyád mindent megtett, hogy szeretett Fia, büszkesége, jól érezze magát. Mire Szécsényből viszszaérkeztem, már itt voltak a cipők. Mészáros Tibi bátyja, István átvette tőlem a kis csomagot, ígérte, hogy rövid időn belül elviszi Veszprémbe.

Szécsényben igen jól éreztem magamat. Sokat jártam a Gyöngyös partján s élveztem békéjét, üde levegőjét. Jóskával sokat emlegettünk.

Szept. 15-én kezdjük az új tanévet. Nyolc elsőévesünk van, az összlétszám 20 teol., 25 kisszeminarista. Nagy gond az ellátásuk. Harangozó F., az új vicerektor ma indult szekéren Zalába, hogy paradicsomot, szilvát stb. vásároljon. Kozma F. rábakethelyi esp. pléb., Winkler J. az új spirituális s egyben filozófiatanár. A kar létszáma 7-ről 5-re csúszott viszsza. (Harangozó átveszi a moralist Göndöcs L.-tól, aki hitoktató lesz míg plébániát kaphat.)

Áldásodat kérve, kezeidet csókolva, sok meleg üdvözletet küldve maradok mély tisztelettel

szerető: Gyulád

 

 

Kovács Sándor szombathelyi püspök beszámolója 1945 szeptemberének eseményeiről, 1945. szeptember 12.

(VÉL I.1.44.a. 2402/1945 1r–1v.)

 

Szombathely, 1945. szeptember 12.

Kegyelmes Uram!
Kedves Barátom!

 

Őszintén sajnálom, hogy júliusi kedves látogatásod alkalmával nem voltam itthon és meg lettem fosztva attól a kedves örömtől és lelki erősödéstől, hogy Veled beszélgethettem volna. – Amint házamnépe jelezni bátor volt, akkor jártam lent egyházmegyém zalai részén. Három napig voltam Zalaegerszegen, ahol lépten-nyomon a Te apostoli munkád eredményei hordozzák ma is és fogják hordozni a jövőben is a katolikus gondolatot és életet. A kerület papságával tartottam koronát és megbeszéltük az égető problémákat. Aztán canoni vizitatiót tartottam a sok szenvedéssel sújtott Notre Dame zárdában. Adná a jó Isten, hogy az a sok szenvedés kizárólag azt a célt szolgálja, amelyért a jó Isten megengedte: a lelki megtisztulást és az összefogó, alkotó szeretet megerősödését. – Voltam aztán Tófej–Lórántházán, Pákán és Bánokszentgyörgyön. Mindhárom hely központ volt, ahová papjaim összejöttek. Megható volt látni a gyalog, meg szegényes szekéren nagy távolságokról igyekvő papokat. Mindegyik eljött, aki csak tehette. A híveket is igyekeztem vigasztalni és hitükben erősíteni. Prédikáltam, amennyi csal tellett tőlem. Érdekes megfigyeléseim vannak a zalai néppel kapcsolatban. Sok közös vonást találok az alföldi magyarokkal. – Mikor hazajöttem, akkor jelentették kedveslátogatásodat.

Nagyon sajnálom, hogy nem voltam itthon.

 

Sokszorosított veszprémi püspöki protokollkép,
Mindszenty József édesanyjának fiától kapott példánya.
(1944, Mindszenty Emlékház, Csehimindszent)

 

Aztán engedd meg, hogy a táncról írt főpásztori szózatodat én is megköszönjem. Megrázóan lélekbe markoló. Örülök, hogy az Új Ember hozott belőle részeket. – Örömmel hallottam, hogy az andocsi búcsún is visszhangzott főpásztori szavad. – P. Gábor járt erre és mondta el az andocsi búcsú részleteit.

Legnagyobb gondjaim egyike a székesegyház újjáépítése. Ha lassan is, de megindultunk és haladunk. Az újjáépítési minisztérium adott segélyt. De ez csak tetőre lesz elég, ha ugyan elég lesz. – Hanem annál meghatóbb híveimnek és papjaimnak áldozatkészsége. Ha a munka üteme gyorsabb lenne, akkor karácsonyra már bemehetnénk a tető alá hozott székesegyházba. Az az elgondolásunk, hogy az irattárban megtalált Hefele féle ablakokat fogjuk felrakni. Fakeretes, katedrál üveges lesz a régi barockstílű ablak. Az utolsó sarokig mindent úgy akarok helyreállítatni, amilyen volt. A kultusz és újjáépítési minisztériumban nagy megértés van az ügy iránt. – A legnehezebb lesz – véleményem szerint – a tympanon lebontása és újraépítése, meg a főhajó boltozata. – Legszebb önkéntes munkát a szentpéterfaiak végezték. Az egész tetőzetet elkészítették és beszállították. Adná a jó Isten, hogy karácsonyra a tető alá hozott székesegyházba be lehessen menni.

Körleveledben olvastam, hogy Simon nagyprépost úr meghalt. Adja meg Neki az Úr az örök boldogságot. Kedves ismerősöm volt. – Legyen szabad megemlíteni, hogy az általa viselt apáti cím szombathelyi egyházmegyei. Szíves engedelmeddel bátorkodom alkalomadtán azt egyik érdemes papomnak majd odaadni.

A jó Isten áldjon meg kedves jó Testvérem! Őszinte szeretettel zár mementóiba és a Te mementóidat kéri

testvéred Krisztusban:
Kovács Sándor

   

JEGYZETEK

1	Fogságban volt a veszprémi rendőrségen 1944. november 27. – december 5., a Veszprémi Királyi Ügyészség Fogházában december 5. – december 22., a Sopronkőhidai Országos Fegyházban december 22. – december 28., a Soproni Isteni Megváltó Leányai zárdában 1944. december 28. – március 28. Veszprémbe 1945. április 20-án érkezett vissza.
2	Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár (VÉL) I.1.44.a. (Veszprémi püspöki levéltár, Egyházmegyei Hatóság iratai, Acta dioecesana, Iktatott iratok) 1309/1944. (1944. március 27.)
3	VÉL I.1.44.a. 1324/1944. (1944. március 17. – 1944. március 27. között.) Mikes János gr. érsek, Budapest; Baráth István plébános, Csehimindszent; Boda Béla Hitelszövetkezeti igazgató, Zalaegerszeg; Bődy Zoltán dr. főbíró, Lenti; Brand Sándor dr. alispán, Zalaegerszeg; Czigány János dr. főszolgabíró, Zalaegerszeg; Czobor Mátyás ny. polgármester, Zalaegerszeg; Császár József dr. prelátus, Szombathely; Csoknyai Ernő h. esperes, plébános, Salomvár; Farkas Sándor esperes, plébános, Nova; Géfin Gyula dr. pápai kamarás, rektor, Szombathely; Geiszlinger Béla esperes, plébános, Rábagyarmat; Görög László kórházi lelkész, Zalaegerszeg; Hankó József plébános, Bagonya; Hedry Miklós királyi járásbírósági elnök, Zalaegerszeg; Herold József esperes, Nagygencs; Horváth István ipartestületi elnök, Zalaegerszeg; Keszei Imre esperes, plébános, Zalalövő; Kis József esperes, plébános, Vasszécsény; Kiss Dezső dr. királyi kúriai bíró, Zalaegerszeg; Kiss Lajos dr. prelátus, általános helynök, Szombathely; Kóbor István plébános, Ölbő; Kováts Ferenc gazdaköri elnök, Zalaegerszeg; Kozma Ferenc dr. püspöki tanácsos, spirituális, Szombathely; Magyaródy István őrnagy, Csáktornya; Medve István dr. Zalaegerszegi Tankerület tanfelügyelő, Zalaegerszeg; Németh József nagykereskedő, Zalaegerszeg; Pákai Arnold premontrei igazgató, Szombathely; Pap Lajos káplán, Zalaegerszeg; Pető Ernő dr. egyházügyi főtanácsos, Szombathely; Pintér József kanonok, Szombathely; Posch Antal bornagykereskedő, Szombathely; Raffensperger József hercegi felügyelő, Rédics; Rogáts Ferenc dr. prelátus, kanonok, Szombathely; Sigray Antal gr., Ivánc; Simon László dr. szombathelyi tankerület tanfelügyelő, Szombathely; Somogyváry Imre MÁV üzleti igazgató, Szombathely; Szabó Ernő plébános, Vasalja; Szabó Jenő Állami Építési Hatósági főnök, Zalaegerszeg; Szakos Gyula dr. szentszéki jegyző, Szombathely; Szalay Gyula dr. vármegyei főügyész, Zalaegerszeg; Székely László dr. esperes, Kőszeg; Szirmai Géza dr. orvos, Zalaegerszeg; vitéz Tamásy István, Zalaegerszeg; Teleki Béla gr. főispán, Zalaegerszeg; Thally Kristóf dr. képviselő, Alsóbagod; Turcsányi Sipos József ny. táblai tanácselnök, Zalaegerszeg; Vécsey József dr. hittanár, Szombathely; Wölfer István v. főmérnök, Zalaegerszeg; Zrínyi József plébános, Bérbaltavár; Hajba Géza MÁV főtanácsos és felesége, Szombathely; Őexcellenciája szülei: [Pehm János, Kovács Borbála]; Őexcellenciája húgai: [Anna, Teréz].
4	Megyesi Schwartz Róbert kancellárt utolsó veszprémi ténykedéseinek egyikeként nevezte ki almádi apátnak, mely cím a későbbiekben még tárgyalásra kerül. VÉL I.1.44.a. 1921/1945. (1945. szeptember 24.) A kancellár érdemeit a választott esztergomi érsek tíz soron keresztül indokolta, ezért ismertetésétől eltekintünk.
5	Varga Béla balatonboglári plébánost 1945. február 25-én, soproni fogsága idején nevezte ki mesterkanonokká. "Nagyontisztelendőséged önzetlen munkáját szeretném elismerni s azért jelen leiratom erejével a veszprémi Székeskáptalan legifjabb mesterkanonokává kinevezem. Kérem azonban, hogy e kinevezésről csak akkor szóljon, ha az ország már teljesen felszabadult s így politikai ellenségeink ebből a kinevezésből ellenünk újabb vádat nem kovácsolhatnak. Azt kívánom, hogy még sokat tehessen az Egyház és a Haza javára!" VÉL I.1.44.a. 145/1945.
6	VÉL I.1.44.a. 2304/1944. (1944. április 14.)
7	VÉL I.1.44.a. 1606/1944 1r. (1944. március 25.)
8	VÉL I.1.44.a. 1606/1944 2r. (1944. április 11.)
9	VÉL I.1.44.a. 3483/1944 2r. (1944. június 26.)
10	Uo.
11	TÓTH Krisztina: A szombathelyi egyházmegye története Grősz József egyházkormányzata idején (1936–1944). Bp., 2015. (Collectanea studiorum et textum classis I. vol. 2.) 69–78. old.
12	VÉL I.1.44.a. 5572/1944. (1944. március 14.) "Dopo aver ben considerata la cosa ed aver inteso in proposito il parere della S. Congregazione Consistoriale, competente in materia, sono a significare all' Eminanza Vostra che al futuro Vescovo de Veszprimia s' imponga l'obbligo di cedere le tenuta di Halastó e di Hajmáskér al futuro Vescovo di Sabaria e che questi non vorra accettare, la Mensa di Veszprimia rimanga sciolta dal relativo onere."
13	VÉL I.1.44.a. 1533/1944 2r–2v. (1944. március 28.). Szóban forgó területek: "Czapik püspök úr a Halastó nevű, 6056 P kataszteri tiszta jövedelmű és 662 kat. hold területű szántóföldet, valamint a Hajmáskér nevű 3832 P kataszteri tiszta jövedelmű és 1201 kat. hold területű erdőbirtokot ajánlotta fel", vö. Tóth 2015., 71. és 78. old.
14	VÉL I.1.44.a. 1533/1944 1r. (1944. április 11.)
15	VÉL I.1.44.a. 1916/1944 2r–3r.
16	VÉL I.1.44.a. 2888/1945 1r–3r. Az irat kiállítójának gondolatában Czapik Gyula volt veszprémi püspök, majd apostoli kormányzó járhatott.
17	TÓTH 2015., 78. old.
18	VÉL I.1.44.a. 3956/1944. 1r–2r. (1944. augusztus 14.) A két megyéspüspök szó szerint ugyanazt a levelet kapta.
19	VÉL I.1.44.a. 4206/1944. (1944. augusztus 26.)
20	BALOGH Margit: Mindszenty József (1892–1975). Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2015., pass. Ezúton megköszönöm Balogh Margitnak, hogy a kötete megjelenése előtt a kéziratot rendelkezésemre bocsájtotta.
21	HUCHTHAUSEN Lajos: Bilingérezések. Történetek a veszprémi egyházmegye XX. századi életéből. Veszprém, 2009., 134. old. (A veszprémi egyházmegye múltjából 21.)
22	VÉL I.1.44.a. 3811/1945.
23	VÉL I.1.41. (Veszprémi püspöki levéltár, Egyházmegyei Hatóság iratai, Bullae) 133. "millesimo nongentesimo vigesimo quarto... die festo Conversionis S. Pauli Apostoli".
24	VÉL I.1.44.a. 3665/1944 1r–2r. (1944. július 31 és augusztus 16.)
25	VÉL I.1.44.a. 945/1945. (1945. június 28.)
26	VÉL I.1.44.a. 2902/1945. (1945. szeptember 12.)
27	VÉL I.1.44.a. 1928/1944. (1944. május 6.)
28	VÉL I.1.44.a. 1440/1944. 1r–4r.
29	VÉL I.1.44.a. 3037/1944.
30	VÉL I.1.44.a. 3037/1944.
31	VÉL I.1.44.a. 1944. év iktatás nélküli iratok "Tartani !! 1945".
32	VÉL I.1.44.a. 1309/1944. (1944. március 27.)
33	VÉL I.1.44.a. 2546/1944. és 2855/1944.
34	VÉL I.1.44.a. 2901/1944. (1944. május 24.)
35	VÉL I.1.44.a. 3150/1944.
36	VÉL I.1.44.a. 725/1945. (1945. április 24.)
37	VÉL I:1.44.a. 1458b/1945 1r.
38	VÉL I.1.44.a. 1458b/1945 2r. (1945. július 26.)
39	VÉL I.1.44.a. 1997/1945.
40	VÉL I.1.44.a. 1458/1945 2r.
41	VÉL I.1.44.a. 3395/1945 3r. (1945. november 20.)
42	VÉL I.1.44.a. 3395/1945 2r. (1945. november 30.)
43	VÉL I.1.44.a. 3739/1945 1r. (1945. december 5.)
44	Apor Vilmos győri püspök mártírhalála után az egyházmegye kormányzása a káptalani helynökre szállt.
45	VÉL I.1.44.a. 1457/1945.
46	BALOGH 2015., pass.
47	VÉL I.1.44.b. Veszprémi püspöki levéltár, Egyházmegyei Hatóság iratai, Acta dioecesana, Mutatókönyvek 2793/1944. (1944. április 27.) Mikes János egész életében anyagi gondokkal küzdött, valószínűleg személyes kisegítésről lehetett szó. TÓTH 2015., 49–55. old.
48	VÉL. I.1.44.a. 42207/1944. (1944. augusztus 8.)
49	VÉL I.1.44.a. 1788/1944. (1944. április 27.)
50	VÉL I.1.44.a. 541/1945 6r. (1945. április 30.)
51	BALOGH 2015., pass.
52	HUCHTHAUSEN 2009., 164. old.
53	VÉL I.1.44.a. 2367/1945 2r.
54	VÉL I.1.44.a. 2377/1945 1r. (1945. május 24.)
55	VÉL I.1.44.a. 2184/1944. (1944. április 25.)
56	VÉL I.1.44.a. 1506/1945 9r–10r. (1945. június 29.)
57	VÉL I.1.44.a. 3816/1945 1r–2v.
58	A veszprémi püspöki aula féltékenyen tekinthetett a folyamatos levélváltásra, mert az egyik levelet így iktatta: "Géfin Gyula szokásos beszámolója". Nem a levél valódi tartalma szerepel a palliumon, ahogy ez lenni szokott, hanem a "szokásos" szó, ami némi pejoratív tartalmat hordoz ebben a környezetben. VÉL I.1.44.a. 2371/1944 2v.
59	VÉL I.1.44.a. 2619/1944. (1944. április 29.)
60	VÉL I.1.44.a. 541/1945 6r. (1945. április 30.)
61	VÉL I.1.44.a. 4352/1944. (1944. június 9.)
62	VÉL I.1.44.a. 2371/1945. (1945. június 24.) Doszpot Ferenc dabronyi plébános is ezen a véleményen volt 1945. május 8-án: "Mikor boldogult hercegprímásunk halálhíre hozzánk érkezett, rögtön ezt mondtam népemnek: az új hercegprímás csak az lehet, aki akarat és alkotás, fedhetetlen élet és életszentségben, meg jellem és meg-nem-alkuvásban, kitartásban Isten és a nemzetért a legelső pap hazánkban, és ez a mi kálváriát járt püspökünk, akiért való imádságunkban és kérvényünkben ezt ország-világnak tudtára adtuk... Kegyelmes Atyánk! Ne felejtsen el bennünket mint Magyarország bíboros hercegprímása se, mert én vagyok a régi diákkori engedelmes és tisztelő szeretetteljes fia, és így alakult vezetésemmel a részem is Jóságod iránt." VÉL I.1.44.a. 721/1945.
63	1950-es években Galambos Miklós Veszprémben volt fogságban. Az öt évvel korábbi segítségnyújtást a veszprémi egyházmegye papsága viszonozta.
64	VÉL I.1.1190/1945 150r és 186r.
65	Megjelent: Folytonos fegyverropogás közepette. Források a veszprémi egyházmegye második világháborús veszteségeiről I. (szerk. Varga Tibor László). Veszprém, 2015. 320–322. old. (A veszprémi egyházmegye múltjából 27.)
66	A levélíró Mikes János volt szombathelyi püspökre, címzetes érsekre gondolhatott, szombathelyi egyházmegyés papként. Információja azonban téves, mert 1945. március 28-án Mikes János elhunyt.
67	Megjelent: Folytonos fegyverropogás közepette. Források a veszprémi egyházmegye második világháborús veszteségeiről I. (Szerk. Varga Tibor László). Veszprém, 2015. A veszprémi egyházmegye múltjából 27. 266–267. old.