BALÁZS GÉZA

 

 

PÁRHUZAMOS ÉLETUTAK*

KÉT KF, KRESZNERICS FERENC ÉS KAZINCZY FERENC

 

 

Nem szeretnék Diogenész lámpása, azaz a jó szándékú, de hiábavaló keresés jelképe lenni: Kresznerics Ferencről olyasmit kikutatni, állítani, amit a születésének 250. évfordulóján rendezett emlékév (2016) során nem tártak fel, nem mondtak el, ráadásul mindezt Celldömölkön tenni, ahol természetesen mindenki tudja, hogy ki az a Kresznerics Ferenc. Tehát kérem, ne úgy tekintsenek rám, mint aki eljön barbár földről Rómába, és okítani akarja a rómaiakat.

Persze azért van néhány személyes okom arra, hogy Kresznericsről szóljak, arra is, hogy ezt Vas megyében, Celldömölkön tegyem, s van a tarsolyomban néhány talán még nem kivesézett gondolat is.

A személyes érintettségről csak röviden: nővérem 1972-től él Vas megyében, már talán egészen vasinak számít, gyerekei bizonyosan azok, s ebből az is következett, hogy gyermekkorom óta sokszor megfordultam én is Vas megyében. 2002–2012 között pedig hetente jártam Szombathelyre, a Berzsenyi Dániel Főiskola, később Nyugat-magyarországi Egyetem alkalmazott nyelvészeti tanszékére, melynek vezetője lehettem – s eközben egy kicsit én is vasivá váltam. Celldömölkön is sokszor megfordultam: hiszen Celldömölk az Apáczai és a Pauz-Westermann Kiadó révén a magyarországi tankönyvkiadás fellegvára volt a rendszerváltást követő 25 évben, s mindkét kiadóval jó kapcsolatom volt. S amint nemrég emlékeztettek rá, tíz éve én avattam fel a celldömölki könyvtárban Kresznerics Ferenc szobrát.

A magammal hozott gondolatok pedig a következők, nem tudom, hogy felfigyeltek-e mások is néhány meglepő hasonlóságra: 1. Milyen érdekes, hogy a nyelvújítás korának két, szélső szellemi fellegvára két sz-szel kezdődő település: Széphalom és Szombathely. 2. Milyen érdekes, hogy ennek éppen két KF monogramú, nyelvészeti beállítódású szellemi vezére van: Kresznerics Ferenc és Kazinczy Ferenc, akiknek az élete is sok tekintetben párhuzamosan futott. 3. Milyen érdekes, hogy az akkori Magyarország perifériáját (Széphalmot és Alsóságot) szellemi központtá alakították, a centrumba tudták helyezni – s például mindketten a Tudós Társaság (Akadémia) tagjaivá is válhattak. Nem tudom, hogy élnek-e ma akadémikusok Széphalomban vagy Alsóságon.

Kicsit részletesebben.

1. A magyar Weimarok. A nyelvújítás korának két, szélső szellemi fellegvára két sz-szel kezdődő település: Széphalom és Szombathely. Talán meglepő, de mindkettőt illették a „magyar Weimar” megjelöléssel. Weimar, Goethe és Schiller működése révén a német felvilágosodás központja. Ehhez hasonlatossá teszik többen is a Zemplén megyei Széphalmot, Kazinczy működésének, szellemi kisugárzásának helyszínét. Először talán Kosztolányi jelenítette meg ezt a hasonlatot: „Széphalom, ahol csak húsz ház állt, a magyar Weimar lett.” Nyiri Péter, a Széphalomban álló Magyar Nyelv Múzeuma vezetője így indokolja: „Az intézmény célja az, hogy a hazai anyanyelvi nevelés egyik központi helyszíne legyen, és ne csak a múlt, hanem saját teljesítménye okán is megérdemelje a „magyar Weimar” nevet... (...) A nyelvmúzeum kinyilvánítottan egy nyelvi-irodalmi narratíva intézményesítése. Ez a narratíva az általunk széphalmiságnak, széphalmi örökségnek nevezett attitűd.”1

 

Kresznerics Ferenc alsósági szobra

Kresznerics Ferenc alsósági szobra,
Diénes Attila alkotása
(A szerző felvétele)

 

De a magyar Weimar hasonlat a Dunántúlon is megszületett. Leginkább a keszthelyi Festetics-kastélyra, környezetére, a helikoni ünnepségekre mondják, de egy helyen Szombathely is megkapta ezt a szép rangot: az Idők Tanúja című lap 1862. november 22-i számában hasonló jelző olvasható: „Vannak városok, melyek őrhelyeivé lettek az ily férfiak dicső emlékének, melyek Magyarország egyik ’Weimar’-jává tették Szombathelyt” (DOBRI, 1993: 513). Szombathelyen teológiai főiskola, líceum (királyi bölcseleti akadémia: a közép- és felsőfokú oktatás közötti iskolatípus), gimnázium, könyvtár, nyomda volt ebben a korban. S azzal – hogy magántanulóként Széchenyi István itt érettségizett, s ebben a folyamatban maga Kresznerics is részt vett. Széchenyi szombathelyi érettségije kapcsán emlegetik büszkén a szombathelyiek, hogy a reformkor Szombathelyen kezdődött...2

Az ilyen másodlagos, átvitt értelmű, részben metaforikus vagy metonimikus megnevezések a művelődési-irodalmi kultuszteremtés eszközei. Megemelik, növelik, magasztosítják a helyi értékeket, hitet, erőt adnak. Az efféle kultuszok fő értéke az, hogy – szinte szakralizált módon – könnyebben átélhetővé teszik a nemzeti összetartozás-tudatot.

2. A két KF monogramú, nyelvészeti beállítódású szellemi vezére, Kresznerics Ferenc és Kazinczy Ferenc élete is sok tekintetben párhuzamosan futott.

Kazinczy Ferenc (Érsemlyén, 1759. okt. 27.–Bányácska/Széphalom, 1831. aug. 23.)

Kresznerics Ferenc (Ivánc, 1766. febr. 24.–Alsóság, 1832. jan. 18.)

1777. Kazinczy: befejezi a sárospataki kollégiumot, Kresznerics: szombathelyi gimnázium

1790. Kazinczy: iskolafelügyelő, Kresznerics: pappá szentelik

1777, 1786–1792 Kazinczy: bécsi utazások, 1804 Kresznerics: Bécsben nevelő

1794– Kazinczy: börtön 1793– Kresznerics: Szombathely, „a magyar Weimar”

1801 Kazinczy: Széphalom, 1812– Kresznerics: Alsóság, plébános, esperes

1828 Kazinczy: Tudós Társaság szervezése, 1831 Kresznerics: a Tudós Társaság tagja

Kazinczy és Kresznerics tudott egymásról, de ismereteink szerint nem találkoztak. Kazinczy egyik bécsi útja kapcsán tervezte, hogy Kis János (Rábaszentandrás, 1770–Sopron, 1846) költő, műfordító, emlékiratíró, részben nyelvész mellett Kresznericset is fölkeresi, de nem tudunk arról, hogy ez a találkozás létrejött volna. Kováts Dániel, Kazinczy életének alapos ismerője szerint Virág Benedek írt először Kazinczynak Kresznericsről, később a katona Csehy József (aki egy időben Körmenden élt) többször is emlegeti Kazinczynak szóló leveleiben. De Kisfaludy Sándor is szól róla. 1808-ban a Hazai Tudósítások hasábjain Kazinczy hozzászólt Kresznerics egyik írásához a régi magyar térképekről (ehhez az ifjú Kölcsey is kapcsolódott Kazinczynak írt levelében). Váczy János egyik jegyzetében azt rögzíti, hogy Kazinczy Kresznericset „érdemes ’s általam szívesen becsült férjfiúnak” nevezi. (KazLev. V. 559.) Utolsó évükben (Kazinczy 1831 augusztusában, Kresznerics 1832 januárjában halt meg) találkozhattak volna Pesten az alakulóban lévő Tudós Társaság ürügyén, de erről sincs adatunk. Kazinczy a Szombathely környékén élő barátaival levelezve többször üdvözletét küldi Kresznericsnek, például Nagy József prépostnak 1810-ben írt levelében így írt: „Engedd meg nekem azt a kérést, tisztelt Barátom hogy Prof. Kresznerics Urat általad szívesen idvezelhessem.” (KazLev XXII. 252.) Közvetlen levelezésnek nem találtuk nyomát.3

3. Kresznerics és Kazinczy a felvilágosodás és kora reformkori Magyarország perifériáján (Szombathelyen, Alsóságon és a Sátoraljaújhely melletti Széphalomon) szellemi központot teremtettek. Kazinczy elindítója, szervezője volt az egyik legnagyobb hatású magyar szellemi mozgalomnak, a nyelvújításnak, Kresznerics pedig bekapcsolódott ennek áramába. Mindkettejüket foglalkoztatta a magyar nyelvi kifejezés: Kazinczy szerint „lexikonunk szűk, grammatikánk habzó, hiányos, stilisztikánk feszes, ügyetlen” – vagyis szükséges újítani (fejleszteni, bővíteni). Ehhez az egyik eszköz a szógyűjtés, szóalkotás, szórendszerezés. Kazinczy és Kresznerics egyaránt a nem túlzó, tehát mérsékelt szóalkotás híve. Kresznerics nagy tette az élőnyelv, benne a vasi nyelvjárás figyelése, szólások, közmondások gyűjtése, majd pedig élete főműve: a magyar nyelv körülbelül 80 ezres szókészletét tartalmazó gyökszótára (1831).4

 

KRESZNERICS NYELVTUDOMÁNYI JELENTŐSÉGE

Kazinczy életműve részletesen fel van tárva, Kresznericsé azonban még korántsem annyira kutatott és kevéssé közismert. Kiemelendő, hogy a korban annyira jellemző polihisztor-magatartásforma jellemezte. Csak néhány az általa magas fokon művelt tevékenységek közül: betűszámvetés (matematika), méréstudomány (geometria), építéstudomány (architectura civilis), vízi építés (hydrotechnika), erőmívtudomány (dinamika), légmérés (aerometria) és természetesen, amiért leginkább büszkék lehetünk rá: nyelvészet (a kor nyelvtudománya).

Az 1831-es gyökszótár (Magyar Szótár Gyökérrenddel és Deákozattal) részben tudatosan mellőzött, később részben elfeledett lett. A Magyar Tudós Társaság adta ki, de már a kiadása után rögtön új szótárprogramba fogtak. E programnak sok hányattatás és vita után eredménye lett az 1862–1874. között hat kötetben megjelent Czuczor Gergely–Fogarasi János-féle A magyar nyelv szótára (rövidítése: CzF.). És bár ez a szótár közismertebb volt, mégis ugyanaz a mellőzött, elfeledett sors várt rá, mint Kresznericsére. A két szótárban ugyanis közös volt az akkori korszakban (főleg német minták alapján) vallott gyökelmélet. A gyökelmélet lényege: a szavak kikövetkeztetett alaptöveinek (tőelemeinek) változtatásával történetileg fejlődött, kialakult (kialakítható) szócsoportok feltételezése. A gyökelmélet követői természetesnek vették, hogy a nyelvekben vannak alapszavak (alapszótövek), amelyekből hangtani változásokkal alakultak ki jelentésükben összekapcsolható szócsaládok. Kresznerics ennek alapján készítette el szótárát. A szavak gyökök (< gyökerek, tőelemek) szerint vannak csoportosítva, a gyököket követik a képzett, összetett szók, majd a tájnyelvi változatok (melyek sokszor rávilágítanak a szavak fejlődésére és összefüggésére), kapcsolódó szólások és közmondások. A deákozat pedig a latin megfelelő, mely segíti az értelmezést. A gyökelmélet már a CzF.-szótár készülésekor éles vitákat váltott ki, szinte máig hatóan kettészakította a nyelvtudományt. Ennek lett a következménye a Kresznerics-szótár és később a CzF.-szótár mellőzése. Kresznericsé merült el jobban, a CzF.-et bár bírálták, ostorozták (főként naivnak nevezték), de azért olykor idézték. A CzF. értékeinek feltárását egy nyelvészi baráti kör, valamint a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport kezdte el az ún. Czuczor–Fogarasi-konferenciákkal. A feltárás a gyökelmélet korszerű megközelítését hozta magával: a gyökök ugyanis a nyelvben kimutatható hálózatokat képeznek (melyek iránt érdeklődhet a szemiotika vagy a legmodernebb hálózattudomány), a jelentéshálózatok jelentésfejlődési tendenciákat mutatnak (mely a legmodernebb kognitív nyelvészetnek is területe). Ez a kutatómunka a CzF.-en túl visszavezetett Kresznerics Ferenchez, az ő addig keveset méltatott gyökszótárához is. A CzF.-konferenciák áramában például LŐCSEI Péter (2011) értékelte újra Kresznerics szótárát. Ugyancsak a „genius locihoz” tartozik, hogy – mint a felvilágosodás és a kora reformkorban – ismét Vas megye kulturális jelentőségét hangsúlyozta, hogy az első CzF.-konferencia anyaga a szombathelyi Életünk című folyóiratban jelent meg (2011/3–4. szám). A második CzF.-konferencia anyagát a Magyar Művészeti Akadémia jelentette meg (HORVÁTH 2013).

 

Emléktábla az alsósági plébánia falán

Emléktábla az alsósági plébánia falán
(A szerző felvétele)

 

Kresznerics jelentőségét abban is láthatjuk, hogy elevenen figyelte az élőnyelvet: a szólásokat (szavajárásokat), de például a helyi megnevezéseket is. Tóth Péter összegyűjtötte Kresznerics helynévanyagát (köztük ragadványnévanyagát), ami igen korszerű, mai szemléletnek is megfelel: pl. Csata-bér’falva, Zár Berény, Pap-szeg, Sváb falu, Ab-láncz, Gond-hegy, Vas Pál’ lyukja, Apácza’ fara, Sukurus, Csege, Kikiri To, Ördög’ gátja, Szőke’ földe, Apát-nép, Kar-utsza, Tizes malom Pápán, Trombitás malom stb.5

Vas megyei, szombathelyi szólásokat is gyűjtött. Ezek közül néhány megtalálható az Aranyigazságok című népszerű, a kétszázadik évfordulóra megjelent könyvben: Ízetlen, mint a csepregi ital, Hijába Kámba a búcsúra, ahol pap nincs (KISS és társai, 2016: 76, 79).

De ne feledkezzünk meg arról, hogy Kresznerics Ferenc jelentőségét – még a CzF.-konferenciák előtt – Celldömölk és Vas megye, a helyi lokálpatriotizmus kezdte hangoztatni és az ország-világ elé tárni. Ennek fontos tudománytörténeti mozzanata a Vasi Szemle 1993/4. számában megjelent három Kresznerics-tanulmány, „Csak a láng terjesztheti a lángot” cím alatt. Majd ezt követték a celldömölki könyvtárban rendezett Kresznerics nyelvművelő versenyek, még később a szoboravatás, és 2016-ban a Kresznerics-emlékév újabb rendezvényekkel és Alsóságon szoboravatással.

Ha csak néhány szóban szeretném nyelvtudományi szempontból összefoglalni Kresznerics Ferenc jelentőségét, akkor azt a következők kiemelésével tenném:

– első reformkori, az adott korszak tudományos elméletén nyugvó, korszerű értelmező szótárunk megalkotása,

– friss, élőnyelvi, köztük Vas megyei nyelvi adatok gyűjtése és kiadása.

TÓTH Péter (1993: 540) még a korszakból idézi Szilasy János (1832) ma is érvényes megfogalmazását: „Ha Révai érdeme a Grammaticára, Kazinczyé a szép tollra nézve halhatatlan; ilyen Kresznerics tekintvén a gyökér rendbe szedett Szótárt”.

   

SZAKIRODALOM

DOBRI Mária, 1993. Kresznerics Ferenc: 1766–1832. Vasi Szemle, XLVII/4. 511–539. Életünk 2011/3–4.
HORVÁTH Katalin szerk., 2013. II. Czuczor–Fogarasi-konferencia: „Ha szabad a magyart a magyarból magyarázni”. Budapest, 2012. január 6. Magyar Művészeti Akadémia, Budapest.
KazLev. = Kazinczy Ferenc levelezése. I–XXI. Közzéteszi Váczy János. Bp., 1890–1911, XXII. (I. pótkötet) Bp., 1927, XXIII. (II. pótkötet) Bp., 1960.
KISS Bernadett–KISS Gábor–Miksné MÁTYÁSI Eszter, 2016. Aranyigazságok. 3700 szólás Kresznerics Ferenc reformkori szótárából. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
NÉMETH Tibor szerk., 2014. Kemenesaljai életrajzi lexikon. Kemenesaljai Regionális Ifjúsági Szervezet, Csönge.
LŐCSEI Péter, 2011. Kresznerics Ferenc „gyökerésző” szótára. Életünk, XLIX/3–4. 126–140. Vasi Szemle, 1993/4.
TÓTH [LŐCSEI] Péter, 1993. A szótáríró Kresznerics. Vasi Szemle, 1993/4. 540–548.

   

JEGYZETEK

 

 

* Prof. dr. Balázs Géza előadása 2017. február 25-én hangzott el a celldömölki Kresznerics Ferenc Könyvtárban. (A szerk.)
1 NYIRI Péter: „A magyar Weimar” A Magyar Nyelv Múzeuma – Egy narratíva intézményesülése Széphalmon 1/3. Magyar Irodalmi Lap. http://irodalmilap.net/?q=cikk/magyar-weimar-magyar-nyelv-muzeuma-egy-narrativa-intezmenyesuelese-szephalmon-33-0
2 Pl. egy 2008-ban rendezett szombathelyi konferencia címében is: http://www.sek.nyme.hu/News/Attachments/ 225/Sz%C3%A9chenyi-konferencia_program.pdf
3 Ebben a bekezdésben felhasználtam Kováts Dániel tanár úr e-mailben elküldött gondolatait, amelyeket ezúton is köszönök.
4 Gáldi László (több helyen idézett) becslése
5 Forrás: TÓTH Péter: Nevek, szóeredeztetések, népetimológiák. Kresznerics Ferenc kézirataiban és szótárában. In: http://nevarchivum.klte.hu/nevarchivum/konyvtar/helynev/tanulmanyok/tothp.doc